16/1955. (IX. 30.) PM rendelet

a borforgalmi adóról szóló 36/1955. (VI. 26.) MT rendelet végrehajtásáról

A borforgalmi adóval kapcsolatos kérdések szabályozására a 36/1955. (VI. 26.) MT rendelet 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a 7. § tekintetében a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A borforgalmi adó tárgya

(1) A 36/1955. (VI. 26.) MT rendelet (továbbiakban: R.) 1. §-a értelmében a borforgalmi adó tárgya a bor, a szőlőmust, a szőlőcefre, a kierjedt gyümölcslé, a folyékony borseprőből sajtolt bor és a törkölybor.

(2) Bor az a szeszesital, amely szőlő levéből (szőlőmustból) vagy szőlőcefréből szeszes erjedés útján származik. A szőlőmust a szőlőbogyó ki nem erjedt leve. Must az olyan ital is, amelynél a must erjedését, illetőleg továbberjedését tiszta, hibátlan borpárlat hozzáadásával, vagy más módon megakadályozták (fojtott must). Szölőcefre (törkölyös must) a zúzott szőlőfürtök alkatrészeit (szár, bogyóhéj) tartalmazó, erjedésnek még nem indult, vagy még teljesen ki nem erjedt lé. Gyümölcslé a bármilyen gyümölcsből (tehát vadontermő gyümölcsből is) erjesztéssel, esetleg víz, vagy cukrosvíz hozzáadásával nyert ital. Törkölybor (lőre, vagy csiger) a kipréselt szőlőtörkölyből víz hozzáadásával erjesztés útján nyert ital.

(3) Nem tárgya a borforgalmi adónak. - minthogy a R. 2. §-a értelmében tiltott - a borseprőből, törkölyből, vagy - a gyümölcs kivételével -más anyagból cukor és víz (élesztő) hozzáadásával erjesztéssel, továbbá termelőtől vagy bárkitől megszerzett borseprőből, törkölyből, akár cukor hozzáadása nélkül is bármilyen módon előállított alkoholtartalmú ital. Ha azonban ilyen italt mégis előállítanak, a 2. § (5) bekezdésében ismertetett fizetési kötelezettséget kell érvényesíteni.

(4) Az (1), illetőleg (3) bekezdésben foglaltak értelmében nem tiltott az erjesztett gyümölcslé előállításához cukornak vagy cukros víznek a használata. A cukor mennyisége azonban nem haladhatja meg a gyümölcs mennyiségének 20%-át. Az említettnél nagyobb mennyiségű cukor felhasználása esetén az italt a (3) bekezdésben említett tiltott italnak kell minősíteni.

(5) Nem tárgya a borforgalmi adónak (és nincs is tiltva) az olyan alkoholtartalmú ital, amelynek meghatározott anyagból, vagy meghatározott anyag felhasználásával, meghatározott technológiai előírások szerint állami vállalatok (szövetkezetek) által történő gyártását, illetőleg forgalombahozatalát a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt, illetve egyéb országos hatáskörű szervek engedélyezték.

2. §

A borforgalmi adó alanyai

(1) Borforgalmi adót köteles fizetni:

a) mindenki (természetes vagy jogi személy), aki bort, szőlőmustot, szőlőcefrét, kierjedt gyümölcslevet, folyékony borseprőből sajtolt bort termelőtől ellenértékért, vagy ellenérték nélkül, de nem bér (munkabér, pincebér, hordóbér stb.) címén megszerez, a megszerzett italmennyiség után;

b) mindenki (természetes vagy jogi személy), aki vásárolt, vagy más címen megszerzett szőlőből bort, mustot, szőlőcefrét, gyümölcsből erjesztett gyümölcslevet, termelőtől megszerzett újbor seprőjéből sajtolással bort állít elő;

c) a bortermelő - az állami és kísérleti gazdaság, cél- és tangazdaság kivételével -

1. a sajáttermésű (részként kapott), illetőleg bármilyen címen megszerzett anyagból előállított adóköteles italból a saját háztartásában (gazdaságában) elfogyasztott, felhasznált,

2. bér (mezőgazdasági termelőszövetkezeti munkaegység járandóság) címén kiszolgáltatott,

3. sajáttermésű borkimérésében kimért,

4. valamint a készletéből igazolatlanul hiányzó adóköteles halmennyiség után;

d) a bortermelő állatai, kísérleti gazdaság, cél- és tangazdaság (továbbiakban: állami gazdaság)

1. az általa forgalomba-hozott palackozott borok,

2. a sajáttermésű borkimérésében forgalomba hozott adóköteles italok és

3. a felszámítható apadások figyelembevétele után mutatkozó hiányok (saját fogyasztás, felhasználás, igazolatlan hiány) után.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjának alkalmazása szempontjából tehát bortermelőnek kell tekinteni a szőlőtermeléssel is foglalkozó mezőgazdasági termelőszövetkezetet, állami és kísérleti gazdaságot, cél- és tangazdaságot, háztáji szőlőgazdaságára nézve a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagját, mind a munkaegység járandóság címén megszerzett, mind a háztáji szőlőben termett italra nézve a termelőszövetkezeti csoport tagját, az egyénileg gazdálkodó szőlőtermelőt (a szőlőtulajdonost, felesbérlőt, haszonbérlőt, haszonélvezőt), az a) pont alatti megszerzők közül az állami gazdaság részes munkavállalóját a részként kapott adóköteles italra nézve.

(3) Termelői forgalmi adót köteles fizetni:

a) a begyűjtő vállalat

1. az általa átvett és forgalombahozott adóköteles ital mennyiség és

2. az igazolatlan hiányok után,

b) a habzóbort és pezsgőt előállító vállalat a készítményei és az átvett - feldolgozás esetére adómentes [5. § (1) bekezdés a) pont], egyébként - adóköteles italok, mennyiségében mutatkozó igazolatlan hiányok után;

c) az ipari vagy más feldolgozó vállalat, szövetkezet, (pl. szeszfőzde, konzervgyár stb.)

1. az általa átvett, borforgalmi adóköteles italokból (mustból, borból),

2. vagy átvett anyagokból (borseprőből, törkölyből stb.) előállított (keletkezett), ipari célokra (5. §) igazoltan fel nem használt, forgalombahozott adóköteles italmennyiségek,

3. az igazolatlan hiányok,

4. az 1. § (5) bekezdésében említett italok után.

(4) Pénzügyi bűntett, vagy szabálysértés esetén a megrövidített borforgalmi adót az köteles fizetni, ki

a) a cselekményt elkövette, vagy annak elkövetésében részt vett;

b) az adó alól elvont adóköteles italt átvette, jóllehet tudta, vagy kellő gondosság mellett tudhatta volna, hogy azt az adó alól elvonták.

(5) Az 1. § (5) bekezdésében említett vállalatokon kívül mindenki más az 1. § (3) bekezdése szerinti tiltott italok előállítása esetén az ilyen italok után a R. 2. §-a (1) bekezdésében foglaltak értelmében meghatározott összeg megfizetésére köteles.

3. §

A borforgalmi adó tételei

(1) a) A közönséges bor és szőlőmust után az ország egész területén literenként 4 Ft borforgalmi adót kell fizetni.

b) A R. 2. §-a (2) bekezdésében említett, cukorral vagy más meg nem engedett anyagokkal kezelt bor, szőlőmust, seprőbor, törkölybor után a borforgalmi adó literenként 20 Ft.

(2) A minőségi bor és a kierjedt gyümölcslé után a borforgalmi adó literenként 4,80 Ft. A termelő adóztatása szempontjából minőséginek kell tekinteni azt a bort, amelyet a borforgalmi vállalat a termelőtől literenként 4,50 Ft-nál magasabb beadási áron vesz, vagy venne át; nagybani (25 literen felüli) értékesítés esetén azt a bort, amelyet a termelő a borforgalmi adó hozzászámítása nélkül 12 Ft-nál magasabb nagybani áron értékesít.

(3) a) Az utcán át nyilt edényben történő borkiszolgáltatásra jogosított sajáttermésű borkimérési üzletekben forgalombahozott közönséges bor után literenként 4,20 Ft, minőségi bor után literenként 5 Ft borforgalmi adót kell fizetni.

b) Az ú. n. poharazásra jogosított sajáttermésű borkimérési üzletekben kimért közönséges borok után literenként 5 Ft, minőségi borok után literenként 7 Ft borforgalmi adót kell fizetni.

c) Az a) és b) pontok alkalmazása szempontjából minőségi az a bor, amelyet a sajáttermésű borkimérési üzletben borforgalmi adó hozzászámítása nélkül 12 Ft-nál magasabb áron hoznak forgalomba.

(4) Az egyénileg gazdálkodó termelők által kedvezményesen fogyasztható bor literenkénti adótétele 0,80 Ft.

(5) A termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok tagjai részére munkaegység alapulvételével kiosztható kedvezményes adótételű bor után literenként 0,40 Ft borforgalmi adót kell fizetni.

(G) A törkölybor adótétele literenként 0,25 Ft. Törkölybort csak a 2 k. holdnál kisebb szőlőterülettel rendelkezők és csak a tényleges musttermés negyedrészéig terjedhető, de legfeljebb 5 hl mennyiségben készíthetnek. Az esetleges ezen felüli mennyiséget a közönséges borra érvényes teljes adótétellel kell adóztatni.

(7) A 2. § (3) bekezdésében említett adóalanyok az igazolatlan hiányok után

a) ha a hiányzó bor minősége kétségtelenül megállapítható, a borforgalmi vállalatok viszonylatában az illető borminőségre megállapított értékesítési árak és adókulcsok;

b) ha a minőség nem állapítható meg, a hordós-, illetőleg palackbor kategóriák legmagasabb értékesítési árai és a legmagasabb adókulcsok alkalmazásával kötelesek a termelői forgalmi adó összegét megállapítani, bevallani és megfizetni.

(3) A borforgalmi adón felül literenként 2 Ft ár-kiegyenlítési forgalmi adót is köteles fizetni:

a) a fogyasztók részére történő értékesítéssel foglalkozó vállalat, szövetkezet, továbbá a tagjainak szeszesitallal való ellátására állandó engedéllyel jogosított egyesület, szervezet a termelőtől közvetlenül felvásárolt must és bor, illetőleg termelőtől vásárolt szőlőből előállított must és bor után, valamint

b) - az alkalmi (egy alkalomra szóló) italmérési engedéllyel rendelkezők kivételével - bárki, az általa a termelőtől vásárolt must és bor vagy a termelőtől vásárolt szőlőből nyert must és bor után, ha ezeket az italokat fogyasztók részére forgalombahozza.

9. Az 1. § (3) bekezdésében említett tiltott italok után a közönséges borra megállapított borforgalmi adó [3. § (1) bekezdés a) pontjaj összegének ötszöröséi kell fizetni.

4. §

A borforgalmi adó esedékessége és az adózás módja

(1) a) Az adóköteles italt közvetlenül a termelőtől [az 5. § (1) bekezdése d) pontjában említett munkavállalótól] megszerző természetes és jogi személy [2. § (1) bekezdés a) pont] a vásárolt, vagy a más címen - a bér címén kapott adóköteles ital kivételével - megszerzett adóköteles ital után járó borforgalmi adót esetenként, bevallás benyújtása nélkül, az adóköteles italnak a termelőtől való elszállítása előtt köteles a termelő lakóhelyére illetékes megyei (fővárosi) pénzügyőri parancsnokság borforgalmi adó bevételi számlájára, a postahivataloknál beszerezhető négyrészes befizetési lap felhasználásával befizetni. A befizetési lap Elismervény szelvényét az eladó (az adóköteles italt kiszolgáltató) termelőnek kell átadni, az igazoló szelvény a vevőnél marad a megszerzett bor után járó borforgalmi adó lerovásának igazolására. A termelő az adóköteles italt - a (3) bekezdés a) pontja szerint bér címén kiszolgáltatott italok kivételével - csak akkor szolgáltathatja ki, ha a megszerző a borforgalmi adót már befizette és a vonatkozó Elismervény szelvényt a termelőnek átadta. A termelő által esetleg már megadózott ital megszerzése esetén az ital adózott voltát az illetékes pénzügyőri szakasz igazolásával kell tanúsítani.

b) A termelő az ország területén nagyban szabadon értékesíthető borának nem a termelőhelyen, több vevőnek történő eladása esetén is vevőnként külön-külön köteles követelni a járó borforgalmi adó befizetésére vonatkozó bizonylatot és ilyen esetben is az adót a termelőre (lakóhely, termelőhely, tárolóhely) illetékes megyei (fővárosi) pénzügyőri parancsnokság borforgalmi adó bevételi számlájára kell befizettetni.

c) Adóköteles italnak bortermelők közötti elidegenítése, vagy cseréje közérdekű célból (kísérleti, muzeális célra) adófizetés nélkül a szemleívekben való leírás, illetőleg bevételezés mellett engedélyezhető, ha a vásárlást, illetőleg a cserét kezdeményező termelő kísérleti, cél- vagy tangazdaság. Vásárlás esetén a kezdeményező termelő az elszállítás előtt két példányú írásbeli bejelentésben köteles kérni a kísérleti stb. célra szükséges adóköteles ital tulajdonosára illetékes pénzügyőri szakasztól az adófizetés nélküli elszállítás engedélyezését. Cserénél, abban az esetben, ha a kísérleti stb. célra szükséges italt átadó termelő ellenőrzése nem a gazdaságra illetékes pénzügyőri szakasz hatáskörébe tartozik, a gazdaság ellenőrzését ellátó pénzügyőri szakaszhoz is két példányú bejelentést kell tenni. A bejelentésben fel kell tüntetni az ügyletben szereplő termelők nevét, lakhelyét (telephelyét), a szóbanlévő italok tárolási helyét, mennyiségét, fajtájuk megjelölését. A kezdeményező gazdaság az átvett italról az átadónak igazolási köteles adni, melynek egy példánya saját szemleívének okmánya.

(2) A 2. § (1) bekezdés b) pontjában említett adóalanyok közül

a) a vendéglátóipar körébe tartozó, vagy italméréssel foglalkozó vállalat, szövetkezet, egyesület és

b) az egyéb adóalanyok - a nyilvántartott bortermelőket kivéve,

a vásárolt, vagy bármilyen címen megszerzett anyagból előállított nem tiltott italok után járó borforgalmi adót az adóköteles ital mennyiségére vonatkozó bejelentés megtételével egyidejűleg kötelesek befizetni az illetékes megyei (fővárosi) pénzügyőri parancsnokság borforgalmi adó bevételi számlájára az (1) bekezdésben meghatározott módon. Ebben az esetben a befizetési lap Elismervény szelvénye is az említett adóalanyok birtokában marad.

(3) Az állami gazdaság kivételével:

a) a termelő a saját háztartásában elfogyasztott, a munkavállalói között kiosztott, a bér címén kiszolgáltatott adóköteles italmennyiség és az esetleges igazolatlan készlethiány után járó borforgalmi adót a beállott adóköteles fogyatkozás után következő hónap 15. napjáig köteles bevallás benyújtása nélkül befizetni az illetékes megyei (fővárosi) pénzügyőri parancsnokság borforgalmi adó bevételi számlájára, a postahivataloknál beszerezhető befizetési lap felhasználásával, illetőleg a pénzügyőri járőröknek nyugta ellenében. A termelő a bér címén kiszolgáltatott adóköteles italmennyiség származásának igazolására az átvevőnek az ital kiadásakor a szükséges adatokat, az átadó-átvevő aláírását is tartalmazó bizonylatot köteles adni;

b) a mezőgazdasági termelőszövetkezet az adóköteles italmennyiségek után járó borforgalmi adó összegéről számviteli rendje szerint köteles gondoskodni és az adót legkésőbb december hó 31. napjáig köteles átutalni (befizetni) az illetékes megyei (fővárosi) pénzügyőri parancsnokság borforgalmi adó bevételi számlájára. Az átutalás igazolására a termelőszövetkezet köteles az illetékes megyei (fővárosi) pénzügyőri parancsnokságtól az átutalási értesítő hivatalos másolatát beszerezni;

c) a termelőszövetkezeti csoport tagja, valamint - a háztáji gazdaságában termelt adóköteles ital és a munkaegység címén kapott, de a gazdasági évben el nem fogyasztott ital [7. § (2) bekezdés] után - a termelőszövetkezet tagja a jelen bekezdés a) pontjában meghatározott módon és időben köteles az adófizetési kötelezettségnek eleget tenni;

d) a termelő a sajáttermésű borkimérési üzletében engedély (erre jogosító határozat) alapján a hónap első felében (1-15-éig bezárólag) kimért adóköteles italok után járó borforgalmi adót a tárgyhónap 20. napjáig, a hónap második felében (16-ától a hónap utolsó napjával bezárólag) kimért adóköteles italok után járó borforgalmi adót a tárgyhónapot közvetlenül követő hónap 5. napjáig köteles befizetni a kimérés helyére illetékes megyei (fővárosi) pénzügyőri parancsnokság borforgalmi adó bevételi számlájára. A társas jogosítványos (termelőszövetkezeti csoport, szakcsoport) is a jogosítványos címe alatt egy befizetési lap felhasználásával köteles befizetni a borforgalmi adót. Az ilyen üzletekből 15 literen felüli mennyiségben egyszerre megvásárolt és elvitt adóköteles italok után járó borforgalmi adót az ital elszállítása előtt, külön befizetési lap felhasználásával be kell fizetni és a befizetési lap igazolószelvényét a vevőnek ki kell adni. A tárgyhónapban kimért adóköteles italok mennyiségi adatairól és a fizetendő adó összegéről félhavonként részletezve (ezen belül a közönséges és a minőségi borra vonatkozóan elkülönített), de a havi együttes adatokat is tartalmazó bevallást kell a tárgyhónapot követő hónap 5 napjáig kettő példányban benyújtani a kimérés helyére illetékes pénzügyőri szakaszhoz A tárgyhavi befizetéseket idősorrendben részletezve kell feltüntetni.

Tárgyhavi befizetésnek kell tekinteni a tárgyhónap második felére eső forgalom után esedékes és a következő hónap 5. napjáig befizetett összeget is. A pénzügyőri szakasz a bevallás egyik példányát átvételi záradékkal ellátva, igazolási célokra visszaadja (portóköteles levélben visszaküldi);

e) a termelő a törkölybor után járó adót legkésőbb az év november hónapjának 30. napjáig köteles egy összegben - külön befizetési lapon - befizetni az a) pontban közölt módon.

(4) a) Az állami gazdaság [2. § (1) bekezdés d) pont] az általa fizetendő borforgalmi adót - a sajáttermésű borkimérési üzletében kimért italok után járó borforgalmi adó kivételével - az egyéb forgalmi adókra vonatkozó adóbevallásán köteles bevallani és a Központi Adóhivatalhoz befizetni. A sajáttermésű borkimérési üzletében kimért italokról külön bevallást köteles tenni a (3) bekezdés - d) pontjában meghatározott módon és időben. Az állami gazdaság a Központi Adóhivatal által megküldött előírási értesítést hitelesített másolat ellenében köteles az illetékes (telephelyi, illetve kimérési üzleti) pénzügyőri szerv rendelkezésére bocsátani. Az állami gazdaság kimérési üzletéből egyszerre eladott 15 literen felüli mennyiségről a kimérési üzletben vezetett - a visszamaradó másolatot tartalmazó tömbből adott - cégfelirattal (bélyegzővel) ellátott jegyzéket kell kiadni a vevő részére. A tömböt a 2. § (3) bekezdésében említett feljegyzés mellékleteként kell őrizni.

b) Ha az állami gazdaság nem a kimérési üzletén keresztül értékesít palackozatlan adóköteles italt, akkor a megszerzők által fizetendő borforgalmi adót az illetékes megyei (fővárosi) pénzügyőri parancsnokság borforgalmi adó bevételi számIájára kell befizetni az (I) bekezdésben meghatározott időben és módon. Ha az értékesítésre kerülő ital után járó borforgalmi adót az állami gazdaság esetleg befizette, ezt a tényt az illetékes pénzügyőri szakasszal kell igazoltatni.

(5) a) Az állami gazdaság, illetőleg a 2. § (3) bekezdésében említett vállalat (szövetkezet) az igazolatlan hiánymennyiségeket havonta köteles megállapítani és számviteli nyilvántartásba verni.

b) A hiányok után járó borforgalmi, illetőleg termelői forgalmi adót a gazdaság, vállalat a hiány nyilvántartásbavételét követő, az egyéb adókkal kapcsolatosan készítendő bevallásban kötelesek feltüntetni és egyéb adóik lerovási módján befizetni.

(6) a) Az árkiegyenlítési forgalmi adót a vállalat (szövetkezet) az árkiegyenlítési forgalmi adóra vonatkozó rendelkezések szerint köteles bevallani és befizetni.

b) A 3. § (8) bekezdésének b) pontjában említett adóalanyok az árkiegyenlítési forgalmi adót pénzügyi büntető, vagy szabálysértési eljárás keletében kötelesek megfizetni.

(7) a) Az 1. § (3) bekezdésében említett tiltott italok után fizetendő összeg, illetőleg

b) a R. 2. § (2) bekezdésében említett tiltott módon készített (kezelt) italok után az adó azonnal (felderítéskor) esedékes és az illetékes megyei (fővárosi) pénzügyőri parancsnokság borforgalmi adó bevételi számlájára kell befizetni.

5. §

Adómentesség

(1) Adómentes:

a) az ipari célra (borpárlat, ecet, ipari savak stb. előállítására) felhasznált bor- és mustmennyiség;

b) a termelő által a begyűjtő vállalatnak igazoltan átadott sajáttermésű vagy más termelő igazoltan beadási kötelezettség teljesítésére vásárolt bor-, vagy mustmennyiség;

c) az igazoltan megsemmisült, illetőleg megromlott és a megállapított feltételek mellett ipari feldolgozásra átadott, vagy megsemmisített adóköteles italmennyiség;

d) az állami gazdaság által kollektív szerződéssel alkalmazott munkavállalók részére munkabér, vagy prémium címén természetben kiadott szőlőmust, bor és az ilyen címen kiadott szőlőből a munkavállalók által előállított must- vagy bormennyiség. Ha azonban a munkavállaló az italt elidegeníti, a megszerző [4. § (1) bekezdés] köteles a borforgalmi adót leróni; az adóért azonban az elidegenítő munkavállaló is egyetemlegesen felelős.

(2) a) Az (1) bekezdés b) pontja szerint a begyűjtő vállalatnak átadott adóköteles ital csakis a vállalat által rendszeresített szigorú számadású vételi jegy alapján mentesíthető a borforgalmi adó fizetése alól.

b) A beadási kötelezettségnek vásárolt borral történő teljesítése esetén a vételijegyet az átvevő vállalat (pincészet) a beadást teljesítő termelő nevére köteles kiállítani, de fel kell tüntetnie azon az eladó termelő nevét és lakhelyét is. E vételijegy másolatát is köteles az átvevő vállalat átadni a beszolgáltatást teljesítőnek. A beszolgáltatást teljesítő termelő köteles a másolatot a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságával hitelesíttetni és a hitelesített másolatot átadni az eladó termelőnek. Az eladó termelőnél ennek az okmánynak az alapján mentesíthető az eladott italmennyiség a borforgalmi adó alól.

c) Állami gazdaságnál a mentesítés a begyűjtő vagy a Monimpex vállalatnak történt beszállítást igazoló szállítási szerződés, illetőleg elismert elszámolás alapján is elvégezhető.

(3) Az állami gazdaság köteles az (1) bekezdés d) pontja értelmében adómentesen kezelhető, illetőleg részesművelés esetén a rész (mely nem adómentes) címén kiadott must-, bor- és szőlőmennyiségről az átvevők nevét és lakhelyét is tartalmazó tételes kimutatást adni a kiadást követő három napon belül az ellenőrzést gyakorló pénzügyőri szakasznak. Köteles továbbá az átvevőnek az adótárgyak eredetét igazoló és a szükséges adatokat tartalmazó bizonylatot adni.

6. §

Adóvisszatérítés

Az igazoltan adómentes célra felhasznált és megadózott italmennyiség borforgalmi adójának visszatérítését a felhasználástól számítolt hat hónapon belül lehet kérni az illetékes megyei (fővárosi) pénzügyőri parancsnokságtól. Egyéb esetekben (pl. megadózott italkészletek megsemmisülése, megromlása esetén) adóvisszatérítés nem engedélyezhető.

7. §

Adókedvezmények

(1) A R. 3. §-a (3) bekezdése szerint az adókedvezményből kizárt jogi személyek kivételével azt a termelőt, aki a meghatározott módon és időben termésbejelentési kötelezettségének eleget lesz, kizárólag a sajáttermésű szőlőből készült (termelőszövetkezetben, termelőszövetkezeti csoportban termelt, állami gazdaságtól részként kapott) mustra, borra nézve adókedvezményt [3. § (4) és (5) bekezdése] illeti meg.

(2) a) A kedvezmény csak a gazdasági évben termelt újborból és csak a termelő háztartásában tényleg elfogyasztott mennyiség után vehető igénybe.

b) A gazdasági év ebben a vonatkozásban október hó 1. napjától a következő év szeptember hó 30. napjáig terjed.

c) A kedvezményes adótétel számításával elfogyasztható mennyiségből a következő gazdasági évre megmaradt mennyiségei teljes adótétellel kell adóztatni. (Ez vonatkozik a mezőgazdasági termelőszövetkezet által a tagnak munkaegység címéri kiadott és a tag által a gazdasági évben el nem fogyasztott, kedvezményesen megadózott, illetőleg az új gazdasági évben elfogyasztásra kerülő italmennyíségre is.) Az e címen követelésbe vett adókülönbözetet a tag egyénileg köteles megfizetni [4. § (3) bekezdés c) pontja].

(3) a) Az egyénileg gazdálkodó termelőt (adóalanyt) 180 liter, a vele közös háztartásban élő 16 éven felüli, állandó munkaviszonyban nem álló családtagja után pedig 50-50 liter mennyiségre nézve kell egy gazdasági évben a 3. § (4) bekezdésében meghatározott adókedvezményben részesíteni. Egy család által igénybevehető kedvezményes adótételű bor- (must-) mennyiség azonban legfeljebb 300 liter lehet egy gazdasági évben.

b) A fentiek szerint igényjogosult családtagok közül a nem hivatásos katonai szolgálatra bevonult családtagot egész szolgálata tartamára megilleti a kedvezmény.

(4) Az egyénileg gazdálkodókkal azonos elbírálás alá esnek a kedvezményesen fogyasztható mennyiséget és az alkalmazandó adótételt [3. § (4) bekezdés] illetően:

a) a földművesszövetkezetek keretében alakult szőlőtermelő szakcsoportok tagjai,

b) a nem munkaegység címén megszerzett, hanem a háztáji gazdaságból származó - sajáttermésü - adóköteles italok ulán adható kedvezmény tekintetében a termelőszövetkezeti csoportok tagjai, figyelembevéve az (5) bekezdés c) pontjában foglaltakat is,

c) az állami gazdaság részes munkásai a részként kapott bor (must) után.

(5) a) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, valamint a termelőszövetkezeti csoportok közül azok, amelyekben a szőlőt közösen művelik és a termést munkaegység szerint osztják el - a szőlőnek alapszabály szerinti, saját kezelésben történő megművelése esetén - tagjaik számára munkaegységenként legfeljebb 0,5 liter, személyenként egy-egy gazdasági évben azonban legfeljebb 200 liter bort (mustot) oszthatnak szét a 3. § (5) bekezdésében meghatározott adótétellel számított adófizetés mellett.

b) Ha a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag munkaegységjárandósága nem éri el a 200 litert, e mennyiségig a háztáji gazdaságában termelt borból (mustból) kedvezménykiegészítésben részesül.

A tag a (3) bekezdés értelmében kedvezményre jogosult, de nem termelőszövetkezeti tag családtagja után a háztáji gazdaságban termelt borból (mustból) 50-50 liter mennyiségre részesíthető kedvezményben. Az egész család kedvezménye azonban legfeljebb 300 literre terjedhet ki. Ha a termelőszövetkezeti tag családtagja ugyancsak tagja a termelőszövetkezetnek és a tag és családtag (ok) együttes munkaegység járandósága nem éri el a 400 litert, e határon belül a családfő részére 200 liter mennyiségig, a családtag részére pedig legfeljebb 50 liter mennyiségig kedvezménykiegészítést kell adni a háztáji gazdaságban termelt borból (mustból).

c) Ha a termelőszövetkezeti csoport tagja, mint családfő által munkaegység járandóság címén megszerzett kedvezményes adótételü italmennyiség 180 liternél kevesebb, ez a háztáji gazdaságban termett borból (mustból) 180 literre kiegészíthető. A családtagok részére adható kiegészítés [b) pont] pedig akkor is csak 300 liter összmennyiségig terjedhet, ha a családtagok is tagjai a termelőszövetkezeti csoportnak, s így részesültek munkaegység járandóságban.

d) A háztáji gazdaságban termelt borból kiegészítésként kedvezményesen adózható mennyiség után járó borforgalmi adót a termelő (tag) a 3. § (4) bekezdésében meghatározott adótétel szerint köteles fizetni.

(6) a) A mezőgazdasági termelőszövetkezet, illetőleg termelőszövetkezeti csoport a kedvezményes adótétel mellett elszámolható mennyiség megállapítása és ellenőrzése céljára köteles a juttatott tagok nevét, lakóhelyét, elért munkaegységét, a kiosztott adóköteles ital nemét, (must, bor) teljes és kedvezményes adótétel szerinti elkülönítéssel annak mennyiségét, továbbá a tag esetleges egyéni (háztáji) szőlőtermelői mivoltát feltüntető és a felelős vezetők (elnök, könyvelő) által aláírt kimutatást adni a kiosztástól (az ital kiadásától) számított három napon belül az ellenőrzést gyakorló pénzügyőri szakasznak. A munkaegység címén kiszolgáltatott adóköteles italokról az átvevőnek a termelőszövetkezet, illetőleg a termelőszövetkezeti csoport vezetősége a szükséges adatokat tartalmazó (átvevő neve, lakhelye, a kiadott ital neme, mennyisége, a kiadás ideje), a felelős vezetők által aláírt igazolást köteles kiadni, hogy az átvevő (tag) a szállítást és a birtokban tartást igazolhassa.

Ha a termelőszövetkezeti, vagy termelőszövetkezeti csoport tag a munkaegység címén juttatandó természetbeni járandóságot nem mustban, borban, hanem szőlőben kapja meg és ebből a szőlőből maga présel adóköteles italt (a nyert mustot, bort) ugyancsak a kedvezményes - a termelőszövetkezetre érvényes - adótétellel kell elszámolni az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a) pontjában írt feltétel fennforgása esetén. A termelőszövetkezet, illetőleg csoport vezetősége ilyen esetben is köteles az a) pont szerinti kimutatást elkészíteni és benyújtani, de ilyenkor a kiadott szőlőmennyiséget kell abban feltüntetni. Ilyen esetben a 2. § (1) bekezdése b) pontja értelmében az adóalany a tag.

(7) a) Ha a termelőnek borbeadási vagy szerződéses kötelezettsége teljesítése után nem marad annyi újbora, amennyiből a kedvezményesen adózható mennyiséget igénybe veheti, részére a különbözet, legfeljebb azonban az igazoltan beadott mennyiség erejéig az óborból történő kedvezményes adótételű fogyasztást a pénzügyőri szakasz parancsnoka engedélyezheti.

b) Ha a termelő sajáttermésű borát teljes egészében beszolgáltatta és saját szükségletére vásárolt szőlőből állít elő bort, e szőlőből nyert italból a kedvezményt igényelheti.

(8) Ha az adókedvezményre jogosult a kedvezmény igénybevétele mellett elfogyasztható italmennyiséget részben, vagy egészben értékesíti, az értékesített italmennyiség teljes tételű borforgalmi adó alá esik és a termelő a vevőtől ennek az adótételnek a figyelembevételével számított adóösszeg befizetésének igazolását köteles kérni.

(9) a) Feles szőlőművelés vagy haszonbérleti jogviszony esetében csak a felesbérlőt, illetőleg a haszonbérlőt illeti meg az egyénileg gazdálkodó termelőkre megállapított kedvezmény.

b) Egyéb részes művelési esetekben (harmados, negyedes stb.) a kedvezmény a földtulajdonost (földhasználót) illeti meg, de őt terheli a munkavállaló részére természetben kiadott adóköteles italmennyiség után fizetendő teljes adótételű borforgalmi adó megfizetésének kötelezettsége [2. § (1) bekezdése b) pontja] is.

c) A földhasználatot a 4/1955. (III. 3.) PM rendelet 1. §-ában megállapított okmányokkal kell igazolni.

(10) Nem illeti meg az adókedvezmény az egyénileg gazdálkodó bortermelőket, a földművesszövetkezeteken kívül működő, egyénileg gazdálkodókból - bor értékesítésére - alakult csoportok tagjait, ha sajáttermésű, boraik kimérésére engedélyük van. A kedvezmény élvezetéből kizárt termelő újbóli igénye a kimérési jogosítvány megszűnése (lemondás, visszavonás), a csoportból való kilépés után következő gazdasági évben nyílik meg.

(11) a) Ha a termelő a termésbejelentést határidőben megtette, de az ezt követő készletfelvétel alkalmával önként megmutatott készlete 20 százalékkal több a bejelentett mennyiségnél, vagy ha nem is több annyival, de a különbözet eléri a 10 hl-t, az egyébként járó kedvezményes adótételű mennyiséget annyival kell csökkenteni, ahányad része a be nem jelentelt többlet a bejelentett mennyiségnek.

b) Ha a termelő az előszüret vagy részszüret terméseredményét nem jelenti be a megszabott határidőn belül, a kedvezményét annyival kell csökkenteni, ahányad része a be nem jelentett előszüret részszüreti termésmennyiség az össztermésnek.

c) A bejelentés elmulasztása, határidő utáni bejelentés, adóköteles ital elrejtése, adó elől való elvonása esetén a pénzügyi büntető vagy szabálysértési eljárástól függetlenül a kedvezményt meg kell tagadni, illetőleg meg kell vonni.

(12) a) A törkölyborra megállapított adótétel nem kedvezményes adótétel, tehát a (11) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben sem lehet a törkölybor után az arra meghatározott adótételen kívül - a törkölybor forgalombahozatala esetét kivéve - más adótételt alkalmazni,

b) A teljes adótétel alá eső italként bevételezendő törkölyborból - a jelen szakasz (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintet nélkül - a kedvezmény igénybevétele engedélyezhető.

8. §

Felelősség a borforgalmi adó megfizetéséért

(1) Mindazokat a személyeket, akik a borforgalmi adó megrövidítésében és veszélyeztetésében részesek [2. § (4) bekezdés], a megrövidített borforgalmi adóra vonatkozó fizetési kötelezettség egyetemlegesen terheli.

(2) A R. 2. §-a (1) bekezdésében említett tiltott Halok után fizetendő összegért, illetőleg a R. 2. §-a (2) bekezdése szerinti tilosan kezelt adóköteles italok után fizetendő borforgalmi adóért az előállító, forgalombahozó, megszerző egyetemlegesen felelős.

(3) Egyetemlegesen felelősek a termelő (adóalany) családtagjai a termelő (adóalany) terhére előírt borforgalmi adóért. Ez a kötelezettség a termelővel (adóalannyal) közös háztartásban élőkkel szemben a közös háztartásban élés (együttlakás és közösen gazdálkodás) ideje alatt esedékessé vált borforgalmi adóra érvényesíthető. Ilyen családtagnak tekinthető:

a) az 1954 december hó 31. napjáig esedékessé vált adó tekintetében a termelővel (adóalannyal) közös háztartásban élő házastárs és kiskorú gyermek;

b) az 1954 december hó 31. napja után esedékes adó tekintetében pedig az egyéb családtagok is, tehát a szülő, nagykora gyermek, testvér stb., ha ezek a termelővel (adóalannyal) együtt laktak és vele közösen gazdálkodtak.

(4) a) A feloszlott termelőszövetkezet borforgalmi adó hátraléka a termelőszövetkezet volt tagjaira áthárítható az általuk átvett adóköteles ital erejéig.

b) Áthárítható a borforgalmi adó a termelőszövetkezetből kilépett tagokra.

c) Az áthárítás a termelőszövetkezetre megállapított adóösszegnél alkalmazott adótétellel történik.

(5) Egyetemleges fizetési kötelezettség terheli az örökösöket örökrészük értéke erejéig az elhalt tulajdonos borforgalmi adótartozásáért, az esedékességre tekintet nélkül.

(6) a) Az ingatlant telekkönyvi bekebelezés nélkül is terheli és abból kielégíthető az ingatlan tulajdonosát terhelő borforgalmi adó, továbbá az ingatlan volt tulajdonosát terhelő, öt évnél nem régebben esedékessé vált, előírt borforgalmi adó, feltéve, hogy az adó előírása időpontjában ő volt az ingatlan tulajdonosa. [187/1951. (X. 30.) MT rendelet 3. § (2) bekezdés].

b) Haszonélvezettel terhelt ingatlan elidegenítése esetén igazolni kell, hogy a haszonélvező is adóhátralék mentes. [112/1955. (I. K. 10. szám.) IM utasítás 2. pont].

(7) A jelen rendelet 2. §-a szerint adóalanynak minősülő jogi személyt szavatosság terheli az alkalmazottja által munkakörében megrövidített olyan borforgalmi adóért, amelynek megfizetésére a jogi személy lett volna köteles.

9. §

Adótárgy bejelentése

(1) A borforgalmi adóköteles italokat nyilvántartásbavétel céljára a pénzügyőri szakaszhoz be kell jelenteni.

(2) A bortermelő [2. § (2) bekezdése] köteles bejelenteni:

1. A szüret (szőlőszedés) befejezését követő 6 napon belül a termelés helyére illetékes pénzügyőri szakaszhoz (a termelőhelyről más pénzügyőri szakasz területén lévő tárolóhelyre történő elszállítás esetén a tárolás helyére illetékes pénzügyőri szakaszhoz is)

a) a lakóhelye területén vagy más községben (városban) termelt szőlőből (lugason termett szőlőből) préselt musttermése összes mennyiségét (beleértve a bejelentést megelőzően értékesített, beadott, átadott, elszállított stb. mennyiségeket is);

b) a szüret idején, a bejelentés megtételéig vásárolt vagy más címen megszerzett szőlőből előállított mennyiségeket;

c) vörösbor vagy Medoc bor készítése, illetőleg a direkttermő szőlő levének cefrén történő erjesztése esetén a szőlőcefre;

d) az esetleg készletben lévő óbor és seprőbor;

e) a szüret idején, a bejelentés megtétele elolt bármilyen címen (pl. az állami gazdaságtól részként, a termelőszövetkezeti csoporttól munkaegység járandóság címén vagy mástól adózottan) megszerzett must, bor;

f) a termelt vagy megszerzett erjesztett gyümölcslé és

g) a készített törkölybor mennyiségét.

2. Ha a szüret részletekben történik (előszüret, részszüret), az egyes részek eredményét az 1. pontban megjelölt határidőn belül, esetenként, részenként kell bejelenteni. A bejelentéseket ilyenkor sorszámmal kell ellátni. Az egyes részbejelentésekbe, (így az utolsóban is) csak a részeredmények írhatók be. Az össztermést a részmennyiségek (egyes bejelentésekben írt mennyiségek) összege adja.

3. A bortermelő a megszerzéstől, előállítástól számított 6 napon belül köteles bejelenteni a szüreti időn kívül - tehát az 1. és 2. pontban említett bejelentések megtétele után - vásárolt, vagy bármilyen címen (akár adózottan is) megszerzett, illetőleg előállított (gyümölcsből, seprőből) adóköteles italt.

(3) A nem bortermelő személy [2. § (1) bekezdése b) pontja és (3) bekezdése c) pontjának 2. alpontja] köteles bejelenteni az előállítástól (keletkezéstől) számított 6 napon belül a tárolás helyére illetékes pénzügyőri szakaszhoz:

a vásárolt vagy bármilyen címen pl. állami gazdaság munkavállalója a bér, prémium, rész címén, termelőszövetkezeti tag a munkaegység címén, szőlőpásztor a pásztorbér címén, szeszfőzde a szeszfőzési nyersanyag címén stb.) megszerzett anyagból előállított (keletkezett) adóköteles italt

(4) A bejelentéshez az erre a célra rendszeresített, a községi (városi, kerületi) tanács végrehajtóbizottságának szakigazgatási szervénél, vagy a pénzügyőri szakasznál díjmentesen kapható levelezőlapot kell felhasználni. A levelezőlap minden rovatát ki kell tölteni és a levelezőlapot keltezéssel és aláírással kell ellátni. A levelezőlapot személyesen, vagy posta útján kell eljuttatni a pénzügyőri szakaszhoz. Más írásbeli bejelentés is elfogadható, ha az az összes szükséges adatokat tartalmazza.

(5) Ha a hiányos bejelentés kiegészítésére adott felhívásnak a termelő nem tesz eleget, a bejelentést semmisnek kell tekinteni.

(6) Nem a pénzügyőri szakaszhoz, hanem más szervhez (pl. tanácshoz) tett bejelentés a bejelentési kötelezettség teljesítéséül nem fogadható el.

(7) A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes megtétele nem bortermelő személyek terhére minden esetben adórövidítési szándékú, bortermelők terhére enélkülí mulasztásnak is minősíthető jogszabálysértés.

10. §

Adóköteles italkészletek nyilvántartása

(1) A termelők adóköteles italkészleteik (ideértve az állami gazdaságok háztáji szőlővel nem rendelkező részes munkavállalóit és ezek részként megszerzett italkészleteit, a háztáji szőlővel nem rendelkező termelőszövetkezeti csoport tagokat a munkaegység címén kapott italra nézve) valamint a nem termelő személyek által tett bejelentés alapján nyilvántartandó italkészleteket az úgynevezett szemleíven kell nyilvántartásba venni.

(2) A termelő szemleívét két példányban kell kiállítani. Egyik a pénzügyőri szakasz, a másik a termelő őrizetében van. Mindkét példányt teljesen azonosan kell vezetni. Bejegyzést mindkét példányban csak a pénzügyőrség teljesíthet. Minden külön tárolóhelyre nézve külön-külön két példányban szemleívet kell kiállítani. Éppen ezért a termésbejelentésben megjelölt tárolóhely változást, így az esetleges újabb tárolóhelyet a termelők az áttárolást, illetőleg az új tárolóhely használatbavételét megelőző 24 órával kötelesek az illetékes pénzügyőri szakaszhoz írásban bejelenteni.

(3) A nem termelő személyek részére csak akkor kell szemleívet kiállítani, ha a bejelentéssel egyidejűleg az adófizetés nem történt meg. Az ilyen szemleívet csak egy példányban kell kiállítani és ezt a pénzügyőri szakasz őrzi.

(4) A betelt szemleívet és azok mellékleteit 5 évig meg kell őrizni.

(5) A hivatalos bejegyzést tartalmazó szemleív közokirat.

(6) Adóköteles italmennyiségeket kiforrott és lefejtett állapotra való átszámítás után kell a szemleívbe nyilvántartásba venni, ezért az első készletfelvételt követően a termelőnek semmiféle címen nincs igénye apadás felszámítására.

(7) Ha a termelő őrizetében lévő szemleív betelte előtt elvész, hivatalos másolat adható ki, amelynek illetéke 10 forint. Az illetékbélyeget a termelő köteles beszerezni és azt a másolat kiállítása alkalmával a pénzügyőri szakasz őrizetében lévő szemleív-példányra kell felragasztani.

11. §

A szemleívek vezetése

(1) A termelők szemleívébe bevételként kell bevezetni az összes termett és egyéb címen az alap-előírást növelő mennyiségeket, vagyis: a bejelentett adóköteles, adóval terhelt mennyiséget, a bejelentett mennyiségen felüli készlettöbbletet, a rejtettként megtalált, továbbá vizezéssel, vagy más eljárással nyert többletet, a bejelentésben nem szereplő forgalombahozott adóköteles mennyiséget, a 12. § (4) bekezdésében említett, a termelőt meg nem illető apadást (visszaterhelést), más tárolóhelyről átszállított adózatlan mennyiséget, a vásárolt anyagból készített adóköteles italokat, a törkölyborként el nem számolható törkölybor többletet, az adózottan beszerzett mennyiséget stb.

(2) Kiadásként kell a termelők szemleívébe bevezetni az adómentes fogyatkozásokat, s az ezek figyelembevételével az elszámolások alkalmával megállapított adóköteles hiányokat, vagyis: a borforgalmi vállalatnak átadott mennyiséget, az igazoltan megsemmisült, megromlott, a más tárolóhelyre (kimérésbe) adózatlanul elszállított mennyiségeket (amennyiben az új tárolóhelyre, kimérésre nézve kiállított szemleívben az érkezett küldeményt igazoltan bevételezték), az adózottan beszerzett borból történt fogyatkozást, az elszámolások alkalmával megállapított hiányt stb.

(3) Ó- és újbornak a megállapított feltételek megtartásával történő összekeverése esetén többlet, vagy hiány nem keletkezik, de a különböző minőségű borok mennyiségében változás áll be (az óbor mennyisége csökken, az ezzel kevert újboré növekszik). Ezt a változást a szemleívben szintén keresztül kell vezetni.

(4) A nem bortermelő személyek szemleívét a fentiek szerint, értelemszerűen az adóköteles italmennyiségek és a fizetendő, de a bejelentés alkalmával meg nem fizetett borforgalmi adó nyilvántartása céljának megfelelően kell vezetni.

(5) A tiltott italokat nem kell a szemleívben nyilvántartásba venni.

12. §

Apadások

(1) Az új bortermés után termelőknél - ide nem értve az állami gazdaságot - forrásra 3 százalék, seprőre 6 százalék, pincemüveletekre pedig 1 százalék apadás, az erjesztett gyümölcslé, seprőbor, óbor és a borként bevételezendő törkölybor után 1 százalék kezelési veszteség vonható le.

(2) Az említett apadásokat a bejelentett, illetőleg megállapított musttermés stb. után előre a termelő javára kell írni, vagyis a bejelentett must mennyiségét 10 százalékkal csökkentve (színborként), míg az óbort, erjesztett gyümölcslevet, seprőbort, törkölybort 1 százalékkal csökkentett mennyiségben kell a szemleívbe bevételezni.

(3) Minthogy a borseprő az érvényben lévő rendelkezések szerint el nem idegeníthető, ennek hovafordításával a termelő tartozik elszámolni. Ha a termelő a folyékony borseprőt nem pálinkafőzési célokra használta fel, illetőleg nem tudja igazolni azt, hogy más ipari célra értékesítette valamely állami vállalat, üzem útján és seprőpréssel (zsákokkal) nem rendelkezik, a javára elszámolt seprőmennyiség (musttermés 6 százaléka) 4 százalékának levonása után mutatkozó seprőmennyiség 55 százalékát présbor (seprőbor) címén vissza kell terhelni. Ha a termelő rendelkezik préssel és a javára elszámolt seprő hovafordítását nem tudja igazolni, 4 százalék seprőveszteség figyelembevétele nélkül, a javára elszámolt egész seprőmennyiség 55 százalékát kell visszaterhelni.

(4) Minthogy az (1) bekezdésben említett apadások a termelő javára előre jóváírásra kerülnek, a borforgalmi (begyűjtő) vállalathoz beszállított adóköteles italmennyiségek nemének megfelelően a termelőnél fel nem merült veszteségekkel a termelőt meg kell terhelni (mustbeadás, vagy eladás esetén a beadott, eladott mustmennyiség 10 százalékával, seprősbor esetén a beadott seprősbor 7 százalékával, az állami gazdaságoknál a megállapított egyéb százalékokkal). A visszaterhelés szempontjából seprősbornak csak a fejtésen még át nem ment újbor tekinthető.

(5) Az állami gazdaságok és a begyűjtő vállalatok javára írható veszteségek százalékát és azok elszámolásának, illetőleg a seprőveszteség számításának és a présbor visszaterhelésének módját külön utasítás szabályozza.

(6) Szeszfőzdék felszámítható veszteségeit a külön pénzügyminiszteri utasításban közölt százalékok figyelembevételével, a konzervgyárak (pezsgő, habzóbor előállító stb.), vállalatok apadásait a szakmai irányító szerv által megállapított százalékok szerint kell figyelembe venni.

(7) A palackozással is foglalkozó adóalanyok javára a palackozásra került italmennyiség után 2 százalék palackozási veszteség számítható fel.

13. §

Készletfelvétel és ellenőrzés a termelőknél

(1) A termésbejelentés alapján a pénzügyőrség elsőízben a szüret befejezése után a termelőknél készletfelvételt, ezt követően az év folyamán több esetben készletellenőrzést végez.

(2) A termelő köteles a készletfelvételnél rendelkezésre állni (tárolóhelyen megjelenni) vagy akadályoztatása esetén maga helyett felelős megbízottat állítani. A termelő vagy tárolóhelyen lakó felelős megbízott nevét írásban kell az illetékes pénzügyőri szakasznak bejelenteni akkor, ha a termelő más községben lakik. A termelő- vagy tárolóhelyen nem lakó és felelős megbízottat be nem jelentő termelőt a készletfelvételre írásban kell megidézni.

(3) a) Az előre közölt készletfelvételi időpontra meg nem jelenő, vagy megbízottat nem állító, illetőleg állandó megbízottját be nem jelentő termelővel szemben a közadókra vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni.

b) Másodszori meg nem jelenés, a készletfelvételnek megállapíthatóan szándékos akadályozása esetén a tárolóhelyiségeket hatóságilag kell felnyittatni, majd a készletfelvétel elvégzése után megfelelően le kell zárni. Ilyen eljáráshoz hatósági tanuként érdektelen személyt kell meghívni és az eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) Az első készletfelvétel megkezdése előtt a termelő (megbízottja) köteles nyilatkozatot adni, hogy a bejelentett tárolóhelyeken kívül más helyen adóköteles italt nem tárol, továbbá, hogy a készletfelvétel előtt teljesített-e beadást, illetőleg más címen volt-e fogyatkozás (eladás). Ezt a nyilatkozatot a termelőnek (megbízottnak) alá kell írnia.

(5) A készletfelvétel alkalmával a termelő köteles minden rendelkezésre álló vételi jegyet és adófizetési bizonylatot bemutatni.

(6) A készletfelvétel során a tárolóedények űrtartalmát, méreteit, egyenként megállapított folyadéktartalmát a termésbejelentő levelezőlapon, vagy külön feljegyzésen rögzíteni kell. Ezeket az adatokat keltezés után a termelő (megbízottja) azok helyességének igazolása végett aláírni köteles

(7) A tényleges készletet ugyancsak - a 12. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - színborra átszámítva kell megállapítani. A must állapotban talált készletet tehát 10, a seprősbor állapotban talált készletet 7, az óbort, törkölybort, seprősbort, erjesztett gyümölcslevet 1 százalékkal csökkentett mennyiségben kell figyelembe venni és ezt kell a bejelentett mennyiséggel összehasonlítani. A vörösbor (Medoc) előállításához készített szőlőcefrének a 25 százalékkal (Medocnál 20 százalékkal) csökkentett mennyiségét kell seprősbornak venni, tehát az így csökkentett mennyiségből kell a 7 százalékot levonni. Direkttermő szőlő cefréjénél a fenti eljárást kell alkalmazni aszerint, hogy a cefrézés szárral vagy szár nélkül történt. A szőlőből előállított adóköteles ital mennyiségének helyességét az alábbi adatok alapján kell ellenőrizni: 100 kg szőlőből, illetőleg szőlőcefréből (ideértve a lugason termett szőlőt is) 74 liter must, 100 liter mustból 91 liter bor nyerhető. A szőlő 100 kg-jából 26 kg törköly várható, 100 kg törkölynek pedig 260 liter színbor felel meg.

(8) A készletfelvétel elleni panaszt azonnal a (6) bekezdésben említett záradékolásban, a készletfelvétel, vagy ellenőrzés után pedig legkésőbb a készletfelvételt (ellenőrzést) követő 24 órán belül írásban kell megtenni az illetékes pénzügyőri szakaszhoz. E határidő után a panasz nem fogadható el, illetőleg a határidő után előterjesztett panasz alapján kivizsgálás nem rendelhető el.

14. §

Elszámolás

(1) A termelőkkel - időközönként elszámolást, a termelési év végén végelszámolást kell tartani. Az elszámolás mindig készletfelvétellel kapcsolatos.

(2) Az elszámolás az adóköteles fogyatkozás mennyiségének és az ez után fizetendő borforgalmi adó összegének megállapításából, illetőleg a befizetéseknek a fizetendő adó összegével való összehasonlításából áll. Ha az összehasonlítás eredményeképpen adóhiányt (hátralékot) állapítanak meg, ezt a hátralékot a termelő köteles azonnal, de legkésőbb a megállapítástól (elszámolás napjától) számított 8 napon belül - az adólerovásra a 4. § (3) bekezdésében meghatározott módon - megfizetni.

(3) Az elszámolás adatai a szemleívben vannak nyilvántartva.

15. §

Eljárás késedelmes fizetés esetén

(1) A hátraléknak az elszámolás alkalmával történő megállapítását fizetési felhívásnak kell tekinteni.

(2) Ha a 14. § (2) bekezdésében említett 8 napon belül a hátralékos nem fizet és ezért nála zálogolást végeznek, a késedelem miatt a hátralék megállapítása időpontjától adópótlékot kell számítani. Az adópótlék minden megkezdett hónapra a hátralékos összeg 1 százaléka.

(3) A borforgalmi adó behajtását a közadókra vonatkozó jogszabályok szerint a pénzügyőrség végzi.

(4) Borforgalmi adó csak behajthatatlanság esetén törölhető.

16. §

Adóköteles italok megsemmisülése

(1) Ha az adóval terheli adóköteles ital (must, bor stb.) elháríthatatlan esemény folytán megsemmisül, ezt a körülményt az esemény beálltát, vagy a tudomásra jutást követő 24 órán belül a pénzügyőri szakasznál írásban kell bejelenteni. Máshova (tanácshoz, lopás esetén a rendőrséghez) tett bejelentés alapján adómentes leírást igényelni nem lehet.

(2) A megsemmisülés körülményeit a pénzügyőri szakasz soronkívül köteles kivizsgálni és arról részletes jegyzőkönyvet készíteni.

(3) A megsemmisülés elháríthatatlan körülményeit a termelő, vagy megbízottja tartozik valószínűsíteni.

(4) Ha a megsemmisült ital leírásának feltételei nincsenek meg, a pénzügyőri szakasz a bejelentést saját hatáskörében elutasítja. Ha a leírás minden feltétele megvan, a pénzügyőri szakasz a leírás elrendelésére a megyei (fővárosi) pénzügyőri parancsnoksághoz terjeszii a vizsgálat iratait.

17. §

Adóköteles italok megromlása

(1) Megromlás címén adóköteles italmennyiség csak abban az cselben mentesíthető az adó alól, ha az vizezés, vagy más művi beavatkozás nélkül, a jó gazda gondossága ellenére vált emberi élvezetre alkalmatlanná és a megromlást az ellenőrző pénzügyőri szerv állapította meg a romlott ital megvizsgálása útján.

(2) E vizsgálatot az érdekeltnek kell kérnie.

(3) A megromlott (emberi élvezetre nem alkalmas) adóköteles ital leírása csak akkor hajtható végre, ha igazolják hogy az italt valamely ipari feldolgozó üzemnek, vállalatnak átadták, vagy azt - ha ipari feldolgozásra nem alkalmas - a pénzügyőrség jelenlétében megsemmisítették.

18. §

Borkeverés

(1) A termelő mustnak vagy újbornak óborral történő keverését - akár a készletfelvétel előtt, akár az után - csak akkor végezheti el, ha azt előzetesen bejelentette az ellenőrzést gyakorló pénzügyőri szervnek és a keverés a pénzügyőrség ellenőrzése mellett történik meg. Ilyen esetben a szemleívben az óbor mennyiséget a jogcím feltüntetésével csökkenteni (kiadás), az újbor mennyiségét pedig ugyanannyival emelni (bevétel) kell.

(2) Ha megállapítást nyer, hogy a termelő óborként bejelentett és ilyenként bemutatott italkészletét az első készletfelvétel előtt előzetes bejelentés és ellenőrzés nélkül musttal, újborral összekeverte, a vegyvizsgálati bizonylat szerint kevertnek minősített ital mennyiségét rejtett újborként a szemle ívbe be kell vételezni. A bejelentett és a fentiek szerint bevételezett ital együttes mennyiségével szemben megállapított esetleges nem rejlett többletet készlettöbbletként kell nyilvántartásba venni.

(3) a) Ha megállapítást nyer, hogy a termelő az első készletfelvétel után előzetes bejelentés és ellenőrzés nélkül óborát újborral összekeverte és a keverést vegyvizsgálat bizonyítja, az előző készletfelvétel alkalmával megállapított óbornak megfelelő mennyiségű italt kell a szemleívben bevételként előírni.

b) Ha ilyen esetben az utóbbi - a keverést felderítő - készletfelvételnél talált tényleges készlet több, mint az előző készletfelvételnél talált óbor és újbor együttes mennyisége, a többletet mint rejtett italt kell bevételezni a szemleívbe.

(4) a) Ha a termelő az első készletfelvétel előtt előzetes bejelentés és ellenőrzés nélkül végrehajtott keverést a készletfelvétel megkezdése előtt önként bevallja, a kevert italt is újbor készletként kell figyelembevenni.

b) Ha a termelő az előzetes bejelentés és ellenőrzés nélkül végrehajtott keverést az első készletfelvétel után végezte el, de ezt a keverést követő ellenőrzés alkalmával önként bevallja és adórövidítésre nincs gyanú, mert a készletben lévő óbor kevesebb az előző ellenőrzéskor megállapított óborkészletnél és a meglévő ó- és újbor együttes mennyisége kevesebb az előző ellenőrzéskor megállapított ilyen italkészletek mennyiségénél, a keverés érzékeltetése céljából a hiányzó óbor mennyiségét a szemleívben kiadásba és ugyanezt a mennyiséget kevert italként bevételbe kell venni.

c) Az a) és b) pont alatti esetekben az adókedvezmény nem vonható meg.

(5) Megengedett a gyenge, vagy nem teljesen hibátlan óbor erősítése vagy javítása céljából annak friss szőlötörkölyre való felöntése. Ezt a műveletet is az (1) bekezdésben említett módon előzetesen be kell jelenteni és csak pénzügyőri-ellenőrzés mellett lehet végrehajtani. Az ilyen bor csak kipréselt törkölyre önthető törkölyös mustra nem, tehát mennyisége több nem lehet, mint eredetileg volt. Az ilyen bort továbbra is óborként kell kezelni és nyilvántartani.

A rejtett ital meghatározása

19. §

Rejtettnek minősül minden olyan adóköteles ital

1. amelyet a termelő nem jelent be és az első készletfelvétel előtt e bejelentetlen ital tárolási helyét felhívás ellenére sem vallja be és az ilyen italt nemleges vagy tagadó nyilatkozata után vizsgálat, ellenőrzés (házkutatás) során találják meg (akár tényleges rejtés nélkül a be nem jelentett helyen);

2. amelyre mint forgalombahozott italra nézve bizonyítást nyer, hogy nyilvántartásba vétel (adózás) elől elvonták;

3. amelyet a termelő a keverésre vonatkozó előzetes bejelentés (ellenőrzés) nélkül az első készletfelvétel előtt óbor készjeléhez kever [18. § (2) bekezdés], illetőleg, amely ital a készletfelvétel után végzett bejelentetlen keverés megállapítása során többletként jelentkezik [18. § (3) bekezdés b) pontja];

4. a nem bortermelő által előállított, be nem jelentett ital;

5. a nem bortermelő által birtokban tartott 15 literen felüli olyan ital, amelynek nyilvántartásba vett készletből való származását, illetőleg megadózott voltát elfogadható módon nem igazolják.

20. §

Adóköteles italok szállítása

(1) A 15 litert meghaladó mennyiségű adóköteles ital szállítása esetén a borforgalmi adó megfizetését, illetőleg az ital nyilvántartott voltát igazolni kell.

(2) Igazolásul elfogadható:

1. termelők szállítása esetében: az illetékes pénzügyőri szakasz által kiállított termelői igazolvány:

a) a szüret tartama alatt, tehát szemleívbe még nem vett adóköteles ital szállításához, amennyiben a termelőhely és a tárolóhely nem ugyanabban a községben (városban) van;

b) a szemleívbe már felvett, a termelő vagy családtagja által a termelő (tároló) helyen kívüli helyre (más községbe, városba) adófizetési igazolás nélkül (pl. beszolgáltatásra, nagybani értékesítésre) szállított italra nézve;

c) a termelő adózatlan italának vasúton, hajón, postán, légi, vagy közúti közforgalmú fuvarozó vállalat útján történő szállítására (feladására).

2. begyűjtő vállalatok szállítása esetében az árukiadási jegy;

3. az 1. és 2. pont alatt nem említett szállítók viszonylatában:

a) a termelőktől megvásárolt vagy - a bér címén kapott ital kivételével - bármilyen címeri megszerzett ital után járó borforgalmi adó megfizetését igazoló befizetési lap igazoló szelvényei

b) a termelő által esetleg előre megadózott italmennyiségre nézve a termelő ellenőrzését gyakorló pénzügyőri szakasz igazolása;

c) a bér (munkaegység, rész) címén megszerzett adóköteles italok esetében az italt kiszolgáltató tanúsítványa [4. § (3) bekezdés a) pontja, 5. § (3) bekezdés e) pontja, 7. § (5) bekezdése a) pontja];

d) a begyűjtő vállalattól vásárolt adóköteles ital szállítása esetén a vállalat által kiállított számla;

e) nem termelő személy által vásárolt anyagból készített adóköteles ital esetében az adókötelezettség beálltáig (az előállítástól számított 6 napon belül) az eladónak az eladott anyag mennyiségére vonatkozó és a tanács által záradékolt igazolása, ez idő letelte után pedig a borforgalmi adó befizetését igazoló befizetési lap Elismervény része;

f) termelői borkimérésekben vásárolt 15 literen felüli mennyiségű ital (bor, must) esetében általában a befizetési lap igazoló szelvénye, állami gazdaság kimérési üzletében beszerzett ilyen mennyiségű ital esetében az üzlet jegyzéke [4. § (4) bekezdés a) pontja];

g) a vendéglátóipari vállalatoktól (üzletektől) beszerzett 15 literen felüli mennyiségű ital esetében a vállalat által kiállított számla;

(3) A (2) bekezdésben megjelölt igazoló iratokat közforgalmú szállító vállalatok útján történő szállítás esetén a fuvarokmányokhoz kell csatolni. Ezek nélkül szállítmány nem vehető fel. Az áru kiadásakor a szállító vállalat ezeket az igazolásokat felülbélyegzéssel érvényteleníteni köteles.

(4) A (2) bekezdésben említett igazolások valamely szállítmány igazolására a kiállításuk keltétől számított 3 napig érvényesek. E határidő letelte után a szállítás jogosultságát az illetékes pénzügyőri szakasz külön igazolása tanúsíthatja.

(5) A (2) bekezdés 1. a) pontja szerinti esetben, ha a termelő és tárolóhely ugyanabban a községben (városban) van, a termelőhely (présház) és a tárolóhely (pince) közötti útszakaszon, illetőleg a termelőhely vagy a tárolóhely és a borforgalmi, vállalat legközelebbi begyűjtő telepe közötti legrövidebb útvonalon történő szállításhoz külön igazolás nem szükséges. Ilyenkor elégséges a termelői mivoltot igazoló szemleív felmutatása.

(6) A termelő a más pénzügyőri szerv ellenőrzési területén lévő tároló helyre, illetőleg a sajáttermésű borkimérési üzletbe tárolás (kimérés) céljából a borforgalmi adó befizetése nélkül elszállítani kívánt adóköteles italmennyiségekről az elszállítás előtt két példányú írásbeli bejelentést köteles benyújtani az elszállítani szándékolt italok tárolóhelyére illetékes pénzügyőri szakaszhoz. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bor eredetére utaló közlést (sajáttermésű, egyes termelőktől történt átvétel esetén az átadó termelő nevét, lakhelyét), a szállításra kerülő bor mennyiségét (termelőnként külön-külön és összesen), az elszállítás időpontját és módját (vasúton, tengelyen stb.). A termelői igazolványt csak ennek ellenében kaphatja meg ezekben az esetekben.

(7) A termelő a szállítási korlátozás időszakán kívül jogosult sajáttermésű borát az egész ország területén nagybani (25 literen felüli) értékesítés céljából szállítani termelői igazolvány alapján. Ha a termelő az így szállított bornak egy részét nem tudja értékesíteni és ezért más községben (városban), tehát nem lakóhelyén, ideiglenesen lerakja későbbi értékesítésig, ő maga pedig lakóhelyére visszatér, gondoskodnia kell az ideiglenes tárolási helyre illetékes pénzügyőri szakasz, illetőleg - ha ott ez nincs - a tanács által kiállítandó olyan igazolásról, amely tanúsítja, hogy visszatértéig az el nem adott mennyiséget tárolás céljából hagyta vissza. Az igazolásnak tartalmaznia kell a termelő nevét, lakóhelyét, a bort megőrző személy nevét, lakását, az ideiglenes tárolási helyet, a visszahagyott bor mennyiségét és a tárolás előrelátható időtartamát. Ezt az igazolványt a tárolóhelyet rendelkezésre bocsátó személynek, a bor elszállítása után pedig a termelő ellenőrzését gyakorló pénzügyőri szakasznak kell átadni. A pénzügyőri szakasz az igazolványt a termelő szemleívéhez helyezi.

(8) Ha a vendéglátóipari vállalat (földművesszövetkezet) a felvásárolt italt nem tudja elszállítani az átvételtől és a borforgalmi adó befizetésétől számított 3 napon belül, hanem annak egy részét bérelt helyen tárolja, a vállalat megbízottja köteles a beraktározás alkalmával a vonatkozó adófizetési bizonylatot (befizetési lap igazoló szelvény) az illetékes pénzügyőri szakasznak bemutatni és írásban bejelenteni, hogy milyen mennyiségű italt és hol raktározott el későbbi elszállítás céljából. Az írásbeli bejelentés megtörténtét a pénzügyőri szakasz igazolja a befizetési okmányon, majd a szállítás igazolására a szállítás napján a befizetési bizonylatot körbélyegző és aláírás alkalmazásával érvényesíti. Abban az esetben azonban, ha a raktározott adózott készletből csak egy-egy részt szállítanak el, a szállítandó mennyiség adózott voltát a pénzügyőri szakasz külön igazolással tanúsítja, az eredeti befizetési bizonylatokat pedig visszatartja. A bizonylatokat csak az egész mennyiség elszállításakor és érvénytelenítve kaphatja vissza a vállalat.

21. §

Begyűjtő, vendéglátóipari vállalatok és italmérési üzletek könyvvezetési kötelezettsége

(1) A begyűjtő (borforgalmí vállalat, szövetkezeti vállalat) vállalatok olyan anyagnyilvántartást kötelesek vezetni, amelyből minden beérkezett, kiadott, készletben lévő adóköteles italmennyiség, pinceműveletek közbeni árumozgatás, többlet, hiány stb. mindenkor pontosan megállapítható és ellenőrizhető.

(2) A begyűjtő vállalat az általa megvásárolt adóköteles italt a rendszeresített, aláírással, keltezéssel, bélyegzőlenyomattal (cégjelzéssel) ellátott átvételi elismervény (vételijegy) ellenében veheti csak át. Minden egyes átvételről az átvételkor azonnal átadónként külön-külön vételijegyet kell kiadni. Figyelemmel kell lennie a vállalatnak az 5. § (1) bekezdésében előírt követelményre.

(3) Italméréssel foglalkozó vendéglátóipari (szövetkezeti) üzletek, borkiméréssel (sajáttermésű borkimérésekben) foglalkozó természetes és jogi személyek a kimérés helyén olyan feljegyzést kötelesek vezetni, melyben elszámolnak az üzletbe hordósáruként érkezett adóköteles italokról. A beszerzéseket tételenként a beszerzés után azonnal be kell vezetni a feljegyzésbe és a beérkezett italok adózott voltát a borforgalmi adó befizetését igazoló befizetési lap igazoló szelvényével, a begyűjtő vállalattól kapott számlával, a vállalati áruszállítási jeggyel, vagy esetleg a 20. § (2) bekezdés 3. b), f) és g) pontjában említett egyéb okmánnyal kell igazolni. A kiadást naponta, a következő nap reggel 8 óráig kell egy tételben (sajáttermésü borkimérésekben a 15 literen felüli egy tételben eladott mennyiségeket tételenként) a feljegyzésbe bevezetni. Ellenőrzéseknél a feljegyzés zárlat szerinti készletnek a tényleges készlettel egyeznie kell.

(4) A sajáttermésű borkimérési üzletek kivételével - ahová csak a 20. § (6) bekezdésében említett bejelentés alapján szállított küldemények kerülhetnek - a más borkimérési üzletekbe bevitt italok csak adózottak lehelnek.

(5) Ha az üzlet saját irányító szervei által nincs a (3) bekezdésben megállapított követelményeknek megfelelő nyilvántartás vezetésére kötelezve, köteles a (3) bekezdésben említett feljegyzést vezetni s azt használatbavétel előtt az illetékes pénzügyőri szakasz által hitelesíttetni.

(6) A palackozásra jogosított vállalatok (állami gazdaságok stb.) által zárószalaggal ellátott palackokban forgalombahozott bor darusításával foglalkozó üzletek az ilyen palackokban beszerzett és forgalombahozott borokról nem kötelesek feljegyzést vezetni.

22. §

Ellenőrzés, hatáskör

(1) A borforgalmi adó tárgyainak nyilvántartásba vételét, ellenőrzését, a borforgalmi adó kezelését, továbbá a lakosságtól származó borforgalmi adó behajtását a pénzügyőrség látja el.

Ennek a keretében a pénzügyőrség tagjai jogosullak:

a) gyanútkeltő személyeket és helyiségeket megfigyelni,

b) mindazokban a helyiségekben (italmérés, pince, raktár, kamra, szín, lakóhelyiség, padlás, udvar stb.) megjelenni és ellenőrzést tartani, ahol adóköteles italt tartanak, vagy tarthatnak, vagy alaposan gyanúsítható, hogy rejtegetnek abból a célból, hogy azt a borforgalmi adó alól elvonják,

c) az adótárgyat képező szállítmányokat ellenőrizni abból a célból, hogy azok az előírt követelményeknek megfelelő okmányokkal el vannak-e látva, továbbá az adóköteles italt szállító járműveket, vagy személyeket feltartóztatni, megvizsgálni, az igazolások felmutatását követelni,

d) közforgalmú szállító vállalatok által szállított utasok gyanús csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, akár menetközben, akár az állomáson megvizsgálni,

e) vasúton, postán stb. szállításra feladott küldeményekre nézve a vasúti, postai, üzletszabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével intézkedéseket tenni.

(2) A pénzügyőrség ellenőrzési ténykedéseinek mindenki köteles magát alávetni Az eljárás elleni panaszt az eljárókat kirendelő szervhez, vagy annak felettes szervéhez lehet megtenni. A panasznak az eljárásra nincs felfüggesztő hatálya.

(3) A pénzügyőrség ellenőrzi a begyűjtő vállalatoknál az adóköteles italmennyiségek forgalmát, raktározását - a vállalati könyvelés vizsgálata útján is - annak megállapítása céljából, hogy beérkezett adóköteles italmennyiségeket nem vontak-e el az adózás alól.

(4) Ellenőrzi a pénzügyőrség a vendéglátóipari tevékenység keretében italmérést folytató vállalatokat, ezek üzleteit stb. abból a célból, hogy az oda esetleg bevitt adózás alól elvont italkészleteket felderítse.

(5) Ellenőrzi a pénzügyőrség az adóköteles italokat ipari feldolgozásra átvevő vállalatokat, üzemeket is a (3) bekezdésben említett módon és célból.

(6) Az ellenőrzés alatt álló természetes vagy jogi személy köteles az ellenőrzéshez a szükséges segítséget megadni és a szükséges segédeszközöket rendelkezésre bocsátani, a szállító vállalat felelős vezetője köteles az ellenőrzést támogatni.

(7) A büntető, vagy szabálysértési eljárásokon kívül megállapított borforgalmi adóösszegek biztosítására az állami, szövetkezeti adóalanyok tekintetében is - a Központi Adóhivatal hatáskörébe tartozók kivételével - a pénzügyőrség intézkedik.

(8) a) A pénzügyőri szakasznak a borforgalmi adóra vonatkozó határozata, vagy intézkedése ellen 15 napon belül az illetékes megyei (fővárosi) pénzügyőri parancsnoksághoz lehet fellebbezéssel élni.

b) A megyei (fővárosi) pénzügyőri parancsnokság I. fokú határozata ellen 15 napon belül az Országos Pénzügyőri Parancsnoksághoz lehet a fellebbezést benyújtani.

c) A megyei (fővárosi) pénzügyőri parancsnokság és az Országos Pénzügyőri Parancsnokság másodfokú határozata végérvényes, ellene további jogorvoslatnak nincs helye.

d) Felülvizsgálati panaszok elbírálása az Országos Pénzügyőri Parancsnokság hatáskörébe tartozik.

(9) A megyei (fővárosi) pénzügyőri parancsnokság hatáskörébe tartozik elsőfokon:

a) a borforgalmi adó hátralékokkal kapcsolatos fizetési kedvezmények engedélyezése (részletfizetés, fizetési halasztás),

b) a megvont kedvezmények visszaadására irányuló kérelmekbeni döntés,

c) megsemmisült, megromlott italok adómentes leírásának engedélyezése,

d) fizetés, munkabérletiltás elrendelése.

(10) Adótörlés, adóelengedés tekintetében csak az Országos Pénzügyőri Parancsnokság dönthet.

23. §

A megrövidített borforgalmi adó megállapítása, előírása és lerovása

(1) a) A bortermelő, illetőleg bortermelővel egyetemleges fizetési kötelezettségben álló nem bortermelő személy által megrövidített borforgalmi adó biztosítása, a szemleívben való előírás (az ital bevételezése) útján történik és azt az illetékes megyei (fővárosi) pénzügyőri parancsnokság borforgalmi adó bevételi számlájára kell befizetni, illetőleg átutalni.

b) A bortermelővel egyetemleges fizetési kötelezettségben nem álló nem bortermelő személyek által megrövidített borforgalmi adót a cselekmény elbírálására illetékes pénzügyi szerv állapítja meg és azt a szerv által megjelölt számlára kell befizetni.

(2) a) Ha a tiltott, illetőleg a tiltott módon kezelt és nem a begyűjtő vállalat útján értékesített ital után az egyéb adóköteles italra nézve megállapított borforgalmi adónak megfelelő összeget megfizették, a megfizetett összeg és a 20 forintos tétellel számított összeg különbözetét, ha nem fizetlek adót, a literenként 20 forintos tétellel kiszámított összeget,

b) ha a tiltott vagy tiltott módon kezelt italt begyűjtő vállalat vette át, az ital minősége szerinti borforgalmi vállalati értékesítés ár alapján a vonatkozó adókulccsal számított literenkénti termelői forgalmi adó és esetleges árkiegyenlítési forgalmi adó együttes összege és a literenként 20 forintos borforgalmi adó tétellel számított adóösszeg közötti különbözetet kell követelésbe venni.

c) Az a) és b) pont szerint fizetendő összegeket a tiltott vagy tilosan kezelt italok e minőségének megállapítására vonatkozó ügyirat alapján határozatilag a pénzügyőri szervek veszik követelésbe. Pénzügyi bűntetti, vagy szabálysértési eljárás ilyen esetekben nem indítható.

24. §

A forgalombahozatal meghatározása

A jelen rendelet alkalmazása szempontjából forgalombahozatalon nemcsak az eladást, hanem az ajándékozást, a begyűjtő vállalatnak történt beadást stb. is érteni kell.

25. §

Lefoglalás

(1) Le kell foglalni:

a) az 1. § (3) bekezdésében említett tiltott italokat;

b) a R. 2. §-a (2) bekezdése szerinti tiltott módon kezelt italokat, valamint a termelő által készíthető, de tilalom ellenére forgalombahozott törköly bori;

c) az adó alól elvont (rejtett, a fenti a) és b) pont alattiak közé nem sorolható) italt, ha az pénzügyi vagy köztörvényi bűntett tárgya;

d) a c) pontban említett italt, mely bár nem tárgya pénzügyi vagy köztörvényi bűntettnek, de nem bortermelő személy birtokában találják, mennyisége a 15 litert meghaladja és az érdekelt a borforgalmi adót azonnal nem fizeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakból következően nem kell lefoglalni:

a) a bortermelőknél talált, adó elől elvont, nem tiltott, illetőleg nem tiltott módon kezelt egyéb italokat, ha azok nem pénzügyi vagy köztörvényi bűntett tárgyai. Az ilyen adóköteles italmennyiséget azonban biztosítási végrehajtás keretében le kell foglalni akkor, ha a cselekménnyel adót is megrövidítettek és a megrövidített borforgalmi adót azonnal nem fizetik meg. A zálogolást olyan mennyiségre kell foganatosítani, amely mennyiség értékesítéséből befolyó összeg a már esedékessé vált (megrövidített) borforgalmi adó fedezésére elegendő;

b) a nem bortermelő személyeknél talált, a jelen bekezdés a) pontjában megjelölt italokat, ha a borforgalmi adót azonnal megfizetik.

(3) A lefoglalásnak a (2) bekezdés b) pontja szerinti mellőzése lehetőségére tekintettel ilyen esetben az adó lefizetésére záros - a megromlás veszélye miatt rövid - határidőt kell szabni.

(4) Az (1) bekezdés értelmében lefoglalt italokat szoros zár alá kell venni. Ezek közül

a) a tiltott ital és

b) a tiltott módon kezelt ital elszállítása tekintetében a tanács végrehajtóbizottsága igazgatási osztálya intézkedik,

c) az (1) bekezdés c) pontja alatt említett italt intézkedés bevárása nélkül,

d) az (1) bekezdés d) pontja értelmében lefoglalt italt, a borforgalmi adó megfizetésére adott záros határidő eredménytelen eltelte után minden intézkedés bevárása nélkül

azonnal értékesíteni kell.

(5) A (4) bekezdés c) és d) pontjai szerint értékesítésre kerülő italt a begyűjtő vállalatnak kell átadni. Ahol a begyűjtő vállalatnak nincs pincészete, az 50 literig terjedő mennyiségű bort (mustot) italmérési jogosultsággal bíró földművesszövetkezeinek lehet átadni. Ilyen esetben a földművesszövetkezet az átadott italt után járó borforgalmi adót köteles azonnal befizetni az illetékes megyei (fővárosi) pénzügyőri parancsnokság borforgalmi adó bevételi számlájára. A tényállást ismertető iratban ennek megtörténtét igazolni kell.

(6) A lefoglalt italokat a tárolóedénnyel együtt kell elszállítani. Az edény tulajdonosa a lefoglalástól számított 30 napon belül a tárolóedényt visszakaphatja. Ha ez időn belül az átvételre nem jelentkezik, az edényt (edényeket) értékesíteni kell.

(7) A lefoglalást az érdekelttel írásban (jegyzőkönyvileg) kell közölni és az elszállításkor a lefoglalt tárgyakról a hatóság, szerv részéről írásbeli elismervényt kell érdekeltnek adni.

(8) Az elkobzás alá nem eső, értékesített ital (edény) átvételi árából - melyből az átvevő vállalat, szövetkezet (ha a szállítást maga végezte) a szállítási költségeket levonhatja - elsősorban a megrövidített borforgalmi adói, majd az eljárási költséget, végül a kiszabandó pénzbüntetést vagy pénzbírságot kell elszámolni. Az ez után esetleg fennmaradó összeg fizethető csak vissza az érdekeltnek, feltéve, hogy egyéb közadótartozása nincs.

(9) Értékesítési árként a borforgalmi vállalat részére megállapított szabad felvásárlási árat kell fizetni.

(10) Az előzetesen értékesített italok vételárából befolyt összeget az ügy elbírálására illetékes járásbíróság bírói letéti számlájára, illetőleg az ügyet elbíráló pénzügyi szerv forgalmi adó bevételi számlájára kell befizetni attól függően, hogy a pénzügyi vagy köztörvényi bűntettről, illetőleg pénzügyi szabálysértésről van szó. A befizetés megtörténtét a tényállást ismertető iratban fel kell tüntetni.

(11) A lefoglalt és valamely körülmény folytán az elkövető őrizetében visszahagyott ital lefoglalásának megszüntetése, valamint értékesítés esetén az értékesítési összeg feletti rendelkezés az ügy elbírálására illetékes hatóság, szerv hatáskörébe tartozik.

(12) A lefoglalt italoknak feloldás előtti elfogyasztása vagy elidegenítése a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntettnek minősül.

26. §

Büntető rendelkezések

(1) A borforgalmi adó megrövidítése vagy veszélyeztetése miatt az 1954. évi 3. törvényerejű rendelet alkalmazásával a 6.453-1951. (III. 24.) II. b. PM rendelet 14. §-ának (1) bekezdése és 15. §-ának (1) bekezdése alapján van helye büntető, illetőleg szabálysértési eljárás megindításának.

(2) A R. 2. §-a (1), illetőleg (2) bekezdésében említett italok készítését kizárólag a bortörvény, illetőleg az 1955. évi 17. törvényerejű rendelet szerint minősülő szabálysértésként kell elbírálni s ilyen esetekben a feljelentést az elkövető lakóhelyére illetékes tanács végrehajtóbizottsága igazgatási osztályánál kell megtenni.

(3) A bortörvény értelmében szabálysértésnek minősülő cselekmény esetében a lefoglak italok közül csak a tiltott, illetőleg tilosan kezelt italok esnek elkobzás alá. Ezek elkobzása tekintetében a (2) bekezdésben említett szerv határoz. köztörvényi bűntettel kapcsolatban lefoglalt adóköteles ital elkobzására az eljárásra illetékes járásbíróság intézkedik.

27. §

Hatálybalépés

Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg a 32.000/1950. (II. 2.) II. b. PM és a 6.453-B-VIII-14/1950. (XI. 16.) II. b. PM utasítás, a 6.453/1951. (III. 24.) II. b. PM rendelet a 14. § (1) és a 15. § (1) bekezdése kivételével, a 6.453-1/1951. (V. 30.) II. a. PM, a 6.453-47-2/1951. (IX. 15.) II. a. PM utasítás, a 6.453-96/1951. (XII. 2.) II. a. PM rendelet, a 6.453-B-VIII-97/1951. (XII. 6.) II. a. PM utasítás, a 3.420-23/1952. (IV. 5.) PM utasítás eddig érvényben tartott 1. pontja hatályát veszti.

Olt Károly s. k.,

pénzügyminiszter