54/1955. (VIII. 27.) MT rendelet

a bírósági végrehajtásról szóló 1955. évi 21. törvényerejű rendelet hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról

Hatálybaléptető rendelkezés

1. § A bírósági végrehajtásról szóló 1955. évi 21. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Vht.) az 1955. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

2. §[1]

3. §[2]

4. §[3]

5. §[4]

6. §[5]

A Vht. hatálybalépése előtt közadók módjára behajtandó követelések végrehajtása

7. §[6]

8. §[7]

9. §[8]

A mezőgazdaság szocialista szervezeteire vonatkozó rendelkezések

10. §[9]

11. §[10]

Bűnügyi zárlat foganatosítása

12. § Ha az ügyész (a nyomozóhatóság) a büntető perrendtartás (Bp.) 128-130. §-a értelmében a terhelt ingó- és ingatlanvagyonának vagy egy részének zár alá vételét rendelte el (a továbbiakban: bűnügyi zárlat), ennek foganatosítása a végrehajtó hatáskörébe tartozik.

13. § (1) A bűnügyi zárlatra a Vht. 204-208. §-ának rendelkezései a jelen § (2) és (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel irányadók.

(2) A végrehajtó az ingóságok tekintetében elrendelt bűnügyi zárlatot az ügyész (a nyomozóhatóság) megkeresésének kézhezvételétől számított 24 órán belül foganatosítja.

(3) A végrehajtó a bűnügyi zárlat foganatosítása során - a terhelt nyilatkozata vagy egyéb adatok alapján - a foglalási jegyzőkönyvben feljegyzi azokat a tartozásokat is, amelyek a terheltet valamely jogszabálynál fogva, illetőleg tartási kötelezettsége folytán vagy más jogcímen terhelik (adó, tartásdíj stb.).

(4) A jelen § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően irányadók abban az esetben is, ha a bíróság a Vht. 202. § (3) bekezdése alapján büntető üggyel kapcsolatos zárlatot rendelt el.

Vagyonelkobzást elrendelő határozat végrehajtása

14. §[11] A bíróság teljes vagyonelkobzást elrendelő határozatának végrehajtása során a végrehajtás alóli mentesség csak a Vht. 57. §-ának b)-j) pontjaiban felsorolt vagyontárgyakra terjed ki azzal a további megszorítással, hogy

a) a Vht. 57. §-ának e) pontjában említett varró-gép végrehajtás alá vonható és

b) a Vht. 57. §-ának h), illetőleg j) pontjában foglalt általános szabálynak megfelelően a mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó adós és a háztartásához tartozók részére is csak az egy hónapra szükséges élelmiszer, illetőleg a három hónapi lakbér összege mentesül.

15. §[12]

16. §[13]

17. § (1)[14] Ha a végrehajtás során befolyt összeg a Vht. 186. §-ának n) pontjában említett tartozás fejében kerülne kiutalásra, a végrehajtó - a pénzügyi jogszabályokban megállapított esetben - köteles az összeg kiutalása előtt értesíteni az illetékes pénzügyi szervet, hogy ez a végrehajtást kérő esetleg fennálló köztartozásának megfelelő összeg letiltása (visszatartása) iránt intézkedhessek.

(2) Ha a vb. pénzügyi osztály a végrehajtó értesítésének kézhezvételétől számított 15 nap alatt nem tiltotta le az (1) bekezdésben említett összeget, azt a végrehajtást kérőnek attól függetlenül ki kell utalni, hogy áll-e fenn köztartozása. Ha viszont a vb. pénzügyi osztály az említett 15 nap alatt az összeget (vagy annak egy részét) letiltotta, a letiltott összeget a végrehajtói letéti számláról a vb. pénzügyi osztály határozatában megjelölt számlára kell átutalni.

Vegyes rendelkezések

18. § (1) Az adós munkabérére (munkadíjára) tartásdíj címén vezetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül kiterjed a társadalombiztosítási szervek által folyósított táppénzre is.

(2) Ha az adós részére munkabér (munkadíj) helyett táppénzt folyósítanak, a munkáltató köteles a társadalombiztosítási szervet az adós ellen tartásdíj címén vezetett végrehajtásról a társadalombiztosítási szolgáltatás iránti igény elbírálásához szükséges okirat kiállitásával egyidejűleg értesíteni; köteles egyben felhívni a társadalombiztosítási szervet, hogy a tartásdíjat - amelynek fejében levonható összeg legfeljebb a táppénz harminchárom százalékáig terjedhet - fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

(3) A Vht. 152-153. §-aiban megállapított szabályok szerint felelős a munkáltató (illetőleg dolgozója), ha a (2) bekezdésben meghatározott kötelességét elmulasztja, valamint a társadalombiztositási szerv (illetőleg dolgozója), ha a táppénzből a tartásdíjat - a munkáltató felhívásának megfelelően - nem fizeti ki a végrehajtást kérőnek.

19. § (1) Ha a végrehajtó a végrehajtás során lefoglalt ingóságot értékesítés céljából a Vht. 86-87. §-ában említett állami vállalatnak (szervnek) adja át megvételre, a vállalat köteles az ingóságra vonatkozólag a vételárat részletesen és pontosan feltüntető átvételi elismervényt kiállítani és azt - két példányban - a végrehajtónak átadni.

(2) Az (1) bekezdésben említett állami vállalat (szerv) számláját vezető pénzintézet köteles a végrehajtó által bemutatott átvételi elismervény alapján a végrehajtás során értékesített ingóság vételárának megfelelő összeget haladéktalanul átutalni a végrehajtói letéti számlára.

20. § (1) A Vht. 26. §-ának (2) bekezdésében a földművesszövetkezetre vonatkozólag megállapított rendelkezés a Szövetkezetek Országos Szövetségére (SZÖVOSZ), valamint az irányítása alá tartozó földművesszövetkezeti szervekre (szövetkezeti központra, szövetkezeti vállalatra, önálló fogyasztási szövetkezetre stb.) is irányadó. Ha tehát a végrehajtást a SZÖVOSZ, illetőleg az irányítása alá tartozó földművesszövetkezeti szerv kéri, a végrehajtó kiküldetési költségét az a bíróság előlegezi, amelynél a végrehajtási cselekményt foganatosító végrehajtó működik.

(2)[15] A magánszemélynek az Országos Takarékpénztárnál levő csekkszámlabetétje a Vht. 57. §-ának k) pontja alapján mentes a végrehajtás alól.

(3) Ha a végrehajtás alá vont lakóházat állami kölcsön terheli, a házingatlannak a Vht. 111. § (2) bekezdése alapján megállapított becsértéke nem lehet kisebb az ingatlanra folyósított állami kölcsön összegénél.

(4)[16]

21. §[17]

22. § Ez a rendelet az 1955. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba. Hatálybalépésével hatályát veszti

a vagyonelkobzással kapcsolatos eljárás újabb szabályozásáról szóló 94/1951. (IV. 17.) MT rendelet,

a büntető ügyekben a lefoglalásra és a zár alá vételre vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló 90.910/1951. (XII. 29.) IM rendelet 4. és 5. §-a,

a vagyonelkobzással kapcsolatos eljárás újabb szabályozásáról szóló 94/1951. (IV. 17.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 6.233/3/1951. (P. K. 32.) I. e. P. M számú utasítás és az ezt módosító és kiegészítő 6.233/3-1/1951. (P. K. 51.) PM utasítás 2. §-ának harmadik és negyedik bekezdése, valamint

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezésekről szóló 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 32. §-ának e) pontja, továbbá 37. és 38. §-a.

Hegedüs András s. k.,

a Minisztertanács elnöke