Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

1957. évi 4. törvényerejű rendelet

a gyorsított büntető eljárás szabályozásáról

A közrend és közbiztonság megszilárdítása, valamint az ellenforradalmi cselekmények elleni küzdelem eredményesebbé tétele érdekében a Népköztársaság Elnöki tanácsa az alábbiakat rendeli:

1. § (1) Ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, a szükséges bizonyítékok rendelkezésre állanak és az ügyész indítványozza, a jelen törvényerejű rendelettel szabályozott gyorsított büntető eljárás szabályai szerint a megyei (budapesti fővárosi) bíróság, a katonai bíróság, illetőleg a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága jár el az alábbi bűncselekmények és azok kísérlete miatt:

a) a gyilkosság és szándékos emberölés (BHÖ 349., 351. és 352. pont),

b) a gyújtogatás (BHÖ 162-164. pont),

c) a rablás (BHÖ 433-437. pont),

d) a fosztogatás (betöréses lopás: BHÖ 427-pontjának c) alpontja).

e) a lőfegyver és robbanóanyag engedély nélküli tartásával [BHÖ 33. pontjának (1) bekezdése és 34. pontjának (1) bekezdése], továbbá a lőfegyver és robbanóanyag jogtalan használatával [BHÖ 33. pontjának (3) bekezdése és 34. pontjának (3) bekezdése], elkövetett bűntett,

f) a vizet, gázt vagy villamosságot szolgáltató közérdekű üzemnek, vagy a közönség életszükségletének ellátására szolgáló olyan közérdekű üzemnek, amelyet a kormány rendeletében nélkülözhetetlennek nyilvánít, továbbá nyilvános közlekedési üzemnek, vagy a honvédelem céljára szolgáló üzemnek szándékos megrongálásával elkövetett bűntett, továbbá annak a cselekménye, aki ilyen üzem területére való jogtalan behatolással, vagy ott-tartózkodással, vagy más módon az üzem működését szándékosan megzavarja [BHÖ 73. pontja (1) bekezdésének a törvényerejű rendeletben kiemelt tényállásai], vagy aki ilyen cselekményre izgat, vagy mást ilyen cselekmény elkövetésére felhív [BHÖ 73. pont (2) bekezdése]; a jelen pontban említett bűntettek csak abban az esetben tartoznak e törvényerejű rendelet hatálya alá, ha a cselekmény tömeges munkabeszüntetésre irányult, vagy egyébként nagy veszéllyel fenyegetett,

g) a közlekedés szándékos veszélyeztetésével elkövetett bűntett (BHÖ 172. pont),

h) a népköztársaság, vagy a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés (BHÖ 1. pont) és az erre irányuló szövetkezés (BHÖ 8. pont),

i) a lázadás (BHÖ 17-24. pont),

j) a hűtlenség (BHÖ 35., 37-40.) bűntette.

(2) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában felsorolt bűntettek tekintetében az ügyész (legfőbb ügyész) arra tekintet nélkül indítványozhatja a gyorsított eljárás lefolytatását, hogy a cselekményt személyi, vagy társadalmi tulajdonban levő vagyontárgyon követték-e el.

(3) A gyorsított eljárásban az 1954. évi V. törvénnyel módosított 1951. évi III. törvény (a továbbiakban: Bp.) rendelkezéseit a jelen törvényerejű rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni

2. § (1) A budapesti fővárosi bíróságnál, a megyei bíróságoknál, a katonai bíróságoknál, valamint a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságánál az 1. § alá eső ügyek gyorsított eljárásban történő elbírálására különtanácsot (tanácsokat) kell alakítani.

(2) A tanács elnökét a bíróság elnöke jelöli ki. A tanács népi ülnökeit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa egy évre választja; a népi ülnökök tisztségük egész tartama alatt folyamatosan működnek.

3. § (1) Az eljárásra az a megyei (budapesti fővárosi) bíróság is illetékes, amelynél az ügyész a gyorsított eljárás lefolytatását indítványozza.

(2) A legfőbb ügyész a gyorsított eljárás lefolytatását a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságánál is indítványozhatja.

4. § (1) A gyorsított eljárásban az ügyész (a legfőbb ügyész) a terheltet vádirat mellőzésével a bíróság elé állíthatja. Ebben az esetben a tanúk és a szakértők előállításáról, valamint a szükséges egyéb bizonyítékoknak a bíróság elé tárásáról az ügyész (legfőbb ügyész) gondoskodik. Az ügyész a vádat a tárgyaláson szóval terjeszti elő.

(2) Ha az ügyész (a legfőbb ügyész) vádiratot nyújt be, a Bp.-nek az előkészítő ülésre és a tárgyalás kitűzésének határidejére vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, hanem a tárgyalást a lehető legrövidebb időn belül meg kell tartani.

5. § (1)[1] A gyorsított eljárásban elbírált bűntettek büntetése halál. A bíróság az eset összes körülményei szerint halálbüntetés helyett életfogytiglani vagy öt évtől tizenöt évig terjedhető börtönbüntetést is kiszabhat; további enyhítésnek helye nincs.. Ha azonban a cselekményre a törvény abban az esetben is halálbüntetést rendel, ha annak elbírálása nem a jelen törvényerejű rendeletben megállapított gyorsított eljárás alapján történik, tíz évnél rövidebb börtönbüntetést kiszabni nem lehet.

(2) A Btá. 53. §-a a gyorsított eljárásban nem alkalmazható.

(3) Ha a terhelt fiatalkorú, a büntetést az 1951. évi 34. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ftvr.) 8. §-ának rendelkezései szerint kell kiszabni. Ez a szabály azonban a BHÖ 12. pontjában foglalt rendelkezéseket nem érinti.

6. § (1) A megyei (budapesti fővárosi) bíróság különtanácsának határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának két hivatásos bíróból és három népi ülnökből alakított különtanácsa bírálja el. A tanácsmegalakítására a 2. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) A fellebbezési eljárásban a Bp. 195. §-a (2) és (3) bekezdésének határidőket megállapító rendelkezései nem nyernek alkalmazást, ehhez képest a fellebbezési tárgyalást a legrövidebb időn. belül meg kell tartani.

7. § Ha a vád tárgyává tett bűncselekmény nem esik a jelen törvényerejű rendelet 1. §-a alá, az eljárást a különtanács a Bp. rendes szabályai szerint folytatja le vagy az ügyet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át.

8. § (1) A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit - az 5. §-ban foglaltak kivételével - a hatálybalépése előtt elkövetett bűntettekre is alkalmazni kell.

(2) Az 1956. évi 22. törvényerejű rendelet hatályát veszti,

(3) Ez a törvényerejű rendelet az 1956. évi 28. törvényerejű rendelet hatályát nem érinti. Ha azonban a terhelt ellen a jelen törvényerejű rendelet alapján a gyorsított eljárást már megindították, rögtönbíráskodásnak ugyanazon bűncselekmény miatt nincs helye. Ha viszont a rögtönítélő bíróság az ügyet a rendes bírósághoz teszi át, az ügyész indítványozhatja gyorsított eljárás lefolytatását.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Módosította az 1957. évi 25. törvényerejű rendelet 18. §-a. Hatályos 1957.04.06.