1957. évi 4. törvényerejű rendelet

a gyorsított büntető eljárás szabályozásáról

A közrend és közbiztonság megszilárdítása, valamint az ellenforradalmi cselekmények elleni küzdelem eredményesebbé tétele érdekében a Népköztársaság Elnöki tanácsa az alábbiakat rendeli:

1. § (1) Ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, a szükséges bizonyítékok rendelkezésre állanak és az ügyész indítványozza, a jelen törvényerejű rendelettel szabályozott gyorsított büntető eljárás szabályai szerint a megyei (budapesti fővárosi) bíróság, a katonai bíróság, illetőleg a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága jár el az alábbi bűncselekmények és azok kísérlete miatt:

a) a gyilkosság és szándékos emberölés (BHÖ 349., 351. és 352. pont),

b) a gyújtogatás (BHÖ 162-164. pont),

c) a rablás (BHÖ 433-437. pont),

d) a fosztogatás (betöréses lopás: BHÖ 427-pontjának c) alpontja).

e) a lőfegyver és robbanóanyag engedély nélküli tartásával [BHÖ 33. pontjának (1) bekezdése és 34. pontjának (1) bekezdése], továbbá a lőfegyver és robbanóanyag jogtalan használatával [BHÖ 33. pontjának (3) bekezdése és 34. pontjának (3) bekezdése], elkövetett bűntett,

f) a vizet, gázt vagy villamosságot szolgáltató közérdekű üzemnek, vagy a közönség életszükségletének ellátására szolgáló olyan közérdekű üzemnek, amelyet a kormány rendeletében nélkülözhetetlennek nyilvánít, továbbá nyilvános közlekedési üzemnek, vagy a honvédelem céljára szolgáló üzemnek szándékos megrongálásával elkövetett bűntett, továbbá annak a cselekménye, aki ilyen üzem területére való jogtalan behatolással, vagy ott-tartózkodással, vagy más módon az üzem működését szándékosan megzavarja [BHÖ 73. pontja (1) bekezdésének a törvényerejű rendeletben kiemelt tényállásai], vagy aki ilyen cselekményre izgat, vagy mást ilyen cselekmény elkövetésére felhív [BHÖ 73. pont (2) bekezdése]; a jelen pontban említett bűntettek csak abban az esetben tartoznak e törvényerejű rendelet hatálya alá, ha a cselekmény tömeges munkabeszüntetésre irányult, vagy egyébként nagy veszéllyel fenyegetett,

g) a közlekedés szándékos veszélyeztetésével elkövetett bűntett (BHÖ 172. pont),

h) a népköztársaság, vagy a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés (BHÖ 1. pont) és az erre irányuló szövetkezés (BHÖ 8. pont),

i) a lázadás (BHÖ 17-24. pont),

j) a hűtlenség (BHÖ 35., 37-40.) bűntette.

(2) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában felsorolt bűntettek tekintetében az ügyész (legfőbb ügyész) arra tekintet nélkül indítványozhatja a gyorsított eljárás lefolytatását, hogy a cselekményt személyi, vagy társadalmi tulajdonban levő vagyontárgyon követték-e el.

(3) A gyorsított eljárásban az 1954. évi V. törvénnyel módosított 1951. évi III. törvény (a továbbiakban: Bp.) rendelkezéseit a jelen törvényerejű rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni

2. § (1) A budapesti fővárosi bíróságnál, a megyei bíróságoknál, a katonai bíróságoknál, valamint a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságánál az 1. § alá eső ügyek gyorsított eljárásban történő elbírálására különtanácsot (tanácsokat) kell alakítani.

(2) A tanács elnökét a bíróság elnöke jelöli ki. A tanács népi ülnökeit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa egy évre választja; a népi ülnökök tisztségük egész tartama alatt folyamatosan működnek.

3. § (1) Az eljárásra az a megyei (budapesti fővárosi) bíróság is illetékes, amelynél az ügyész a gyorsított eljárás lefolytatását indítványozza.

(2) A legfőbb ügyész a gyorsított eljárás lefolytatását a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságánál is indítványozhatja.

4. § (1) A gyorsított eljárásban az ügyész (a legfőbb ügyész) a terheltet vádirat mellőzésével a bíróság elé állíthatja. Ebben az esetben a tanúk és a szakértők előállításáról, valamint a szükséges egyéb bizonyítékoknak a bíróság elé tárásáról az ügyész (legfőbb ügyész) gondoskodik. Az ügyész a vádat a tárgyaláson szóval terjeszti elő.

(2) Ha az ügyész (a legfőbb ügyész) vádiratot nyújt be, a Bp.-nek az előkészítő ülésre és a tárgyalás kitűzésének határidejére vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, hanem a tárgyalást a lehető legrövidebb időn belül meg kell tartani.

5. § (1)[1] A gyorsított eljárásban elbírált bűntettek büntetése halál. A bíróság az eset összes körülményei szerint halálbüntetés helyett életfogytiglani vagy öt évtől tizenöt évig terjedhető börtönbüntetést is kiszabhat; további enyhítésnek helye nincs.. Ha azonban a cselekményre a törvény abban az esetben is halálbüntetést rendel, ha annak elbírálása nem a jelen törvényerejű rendeletben megállapított gyorsított eljárás alapján történik, tíz évnél rövidebb börtönbüntetést kiszabni nem lehet.

(2) A Btá. 53. §-a a gyorsított eljárásban nem alkalmazható.

(3) Ha a terhelt fiatalkorú, a büntetést az 1951. évi 34. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ftvr.) 8. §-ának rendelkezései szerint kell kiszabni. Ez a szabály azonban a BHÖ 12. pontjában foglalt rendelkezéseket nem érinti.

6. § (1) A megyei (budapesti fővárosi) bíróság különtanácsának határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának két hivatásos bíróból és három népi ülnökből alakított különtanácsa bírálja el. A tanácsmegalakítására a 2. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) A fellebbezési eljárásban a Bp. 195. §-a (2) és (3) bekezdésének határidőket megállapító rendelkezései nem nyernek alkalmazást, ehhez képest a fellebbezési tárgyalást a legrövidebb időn. belül meg kell tartani.

7. § Ha a vád tárgyává tett bűncselekmény nem esik a jelen törvényerejű rendelet 1. §-a alá, az eljárást a különtanács a Bp. rendes szabályai szerint folytatja le vagy az ügyet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át.

8. § (1) A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit - az 5. §-ban foglaltak kivételével - a hatálybalépése előtt elkövetett bűntettekre is alkalmazni kell.

(2) Az 1956. évi 22. törvényerejű rendelet hatályát veszti,

(3) Ez a törvényerejű rendelet az 1956. évi 28. törvényerejű rendelet hatályát nem érinti. Ha azonban a terhelt ellen a jelen törvényerejű rendelet alapján a gyorsított eljárást már megindították, rögtönbíráskodásnak ugyanazon bűncselekmény miatt nincs helye. Ha viszont a rögtönítélő bíróság az ügyet a rendes bírósághoz teszi át, az ügyész indítványozhatja gyorsított eljárás lefolytatását.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára