1989. évi XLII. törvény

az Alkotmány módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról[1]

1. §[2]

2. §[3]

3. §[4]

4. §[5]

5. §[6]

6. §[7]

7. §[8]

8. §[9]

9. §[10]

10. §[11]

11. §[12]

12. §[13]

13. §[14]

14. §[15]

15. §[16]

16. §[17]

17. § (1)[18]

(2)[19]

(3) A Pp. 212. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) "A bíróság ítéletét "A Magyar Köztársaság nevében" hozza.

(4)[20]

(5) A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 163. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság e törvényben meghatározott esetekben ítélettel, egyébként végzéssel határoz; ítéletét és ügydöntő végzését "A Magyar Köztársaság nevében" hozza."

18. § (1) Ez a törvény - a 19. §-ban foglalt kivétellel - a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a Bsz. Bevezető része, 13. §-a, 27. §-ának (3) bekezdése, 46. §-a (2) bekezdésének c) pontja, 50. §-a, 66. §-ának (2) bekezdése, 79. §-a (2) bekezdésében a "feddhetetlen" szövegrész, valamint a Bsz. módosításáról szóló 1986. évi 30. törvényerejű rendelet, továbbá az egyes polgári eljárásjogi szabályok módosításáról szóló 1979. évi 31. törvényerejű rendelet 2. §-ának a Pp. 23. §-ának (1) bekezdése a) pontját megállapító része a hatályát veszti.

(2) A Bsz. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja első fordulatában az "a Legfelsőbb Bíróság" szövegrész, 31. §-ában az "és népi ülnökök" szövegrész, 32. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata, 73. §-ának (4) bekezdése, 74. §-a (1) bekezdésének második mondata, 75. §-ának (1) bekezdése és 77. §-a (2) bekezdésének második mondata a hatályát veszti.

(3) A Bsz. 33. §-ának (2) bekezdésében az "ügyeket a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonhat" szövegrész az "ügyeket másodfokú elbírálásra a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonhat" szövegrészre változik.

(4) A Bsz. szövegében a "Magyar Népköztársaság" elnevezés "Magyar Köztársaság" elnevezésre, valamint 56. §-ának (1) bekezdésében és 59. §-ának (1) bekezdésében a "megválasztott" szövegrész "kinevezett" szövegrészre, 82. §-ának (1) bekezdésében "a Népköztársaság Elnöki Tanácsa" szövegrész "törvény" szövegrészre változik.

(5) A Bsz. 69. §-ának (1) bekezdésében a "vissza kell hívni" szövegrész "fel kell menteni" szövegrészre, 69. §-ának (2) bekezdésében pedig a "vissza lehet hívni" szövegrész "fel lehet menteni" szövegrészre változik, továbbá a Bsz. 66. §-a (1) bekezdésének á) pontjában, a bírák fegyelmi szabályzatáról szóló 1/1973. NET határozat 16. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 18. §-a (2) bekezdésének e) pontjában, 22. §-ának (4) bekezdésében, 27. §-ának (2) bekezdésében, 28. §-ában és 29. §-ának (1) és (3) bekezdésében a "visszahívás" szövegrész, "felmentés" szövegrészre, 27. §-ának (2) bekezdésében az "Elnöki Tanács" elnevezés "köztársasági elnök" elnevezésre változik.

(6) A Bsz. 20. §-ának (1) bekezdésében a megyei bíróságon működő kollégiumok felsorolása a közigazgatási kollégiummal, a 32. §-ának (1) bekezdésében a Legfelsőbb Bíróság ítélkező tanácsainak felsorolása a közigazgatási tanáccsal, és a 37. §-ának (1) bekezdésében a Legfelsőbb Bíróságon működő kollégiumok felsorolása a közigazgatási kollégiummal egészül ki.

(7)[21]

19. § (1) E törvény 6. §-ában foglalt rendelkezés 1990. március 1-jén, a 17. § (2) bekezdésében, illetőleg a 18. § (2)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezés 1990. január 1-jén lép hatályba.

(2) A Bsz. 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja, valamint a Pp. egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény 9. §-a 1990. január 1-jén hatályát veszti.

(3) E törvény 7. §-ának a Bsz. 34. §-a (1) bekezdését megállapító rendelkezése az országgyűlési képviselők következő általános választása után összeülő új Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.

20. § (1) Az e törvény hatálybalépésének napján bírói tisztséget betöltő személy a 11. § (2) bekezdésének a Bsz. 55. §-át megállapító rendelkezése szerinti esküt, a fegyveres erők hivatásos állományú tagja pedig a Hvt. 26. §-ának (5) bekezdése szerinti esküt, illetőleg 35. §-ának (3) bekezdése szerinti fogadalmat, a rendőrség, valamint a büntetésvégrehajtási testület hivatásos állományú tagja a külön jogszabály szerinti esküt 1989. december 31-ig köteles letenni.

(2) Az eskütétel megtagadása esetén

a) az igazságügyminiszter - legfelsőbb bírósági bíró esetén a Legfelsőbb Bíróság elnökével, a katonai bíró esetén pedig a honvédelmi miniszterrel együttesen - előterjesztést tesz a köztársasági elnökhöz a bíró felmentése iránt,

b) a fegyveres erők és a rendőrség, valamint a büntetésvégrehajtási testület hivatásos állományú tagjának szolgálati viszonyát meg kell szüntetni.

Dr. Szűrös Mátyás s. k.,

a Köztársaság ideiglenes elnöke

Dr. Fodor István s. k.,

az Országgyűlés megbízott elnöke