13/1958. (XI. 13.) BkM rendelet

a leltárhiányért fennálló anyagi felelősségről

A kereskedelmi dolgozók leltárhiányért fennálló anyagi felelősségéről szóló 58/1958. (XI. 13.) Korm, számú rendelet (továbbiakban: Rendelet) 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a 6. § (2) bekezdés tekintetében a Kereskedelmi, Pénzügyi, Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Elnökségével egyetértésben - az alábbiakat rendelem.

Leltárhiány fogalma

1. § (1) Az a hiány, amelynek oka ismert, leltárhiánynak nem tekinthető. Így nem leltárhiány:

a) az olyan ok folytán beállott hiány, amely az anyagilag felelősök részéről elhárítható nem volt,

b) az anyagilag felelős vagy idegen személyek vétkes (szándékos vagy gondatlan), illetőleg vétlen károkozása.

(2) Az előbbi bekezdésben foglalt károsító eseményt káreseti jegyzőkönyvvel kell igazolni, amit pótol a hatósági eljárás.

(3) Anyagi felelősség csak az elismert (normalizált) hiányt meghaladó leltárhiányért érvényesíthető. Ha a hiány az elismert (normalizált) mértéket nem haladja meg, a dolgozó leltárhiány címén anyagi felelősségre nem vonható.

(4) Az elismert (normalizált) hiány a természetes mennyiségi csökkenést (kálót) is magában foglalja. Elismert hiányon felül kálót külön figyelembe venni - a leltárhiányért való anyagi felelősség szempontjából - nem szabad.

(5) Az elismert hiánytól eltérő mérvű jóváírást csak a miniszter engedélyezhet.

2. § (1) Az elismert hiányt valamennyi - a leltárhiányért való anyagi felelősség szempontjából külön kezelt - egységnél figyelembe kell venni, ide nem értve azokat az egységeket, amelyek olyan anyagokat kezelnek, amelyek után elismert hiány elszámolásának nincs helye. Ha egy bolton (áruházon) belül több egység van, az elismert hiányt mindegyik egységre külön-külön kell megállapítani.

(2) Az egységre megállapított elismert hiányt utólagosan a leltárelszámoláskor módosítani, vagy azt az egységek között átcsoportosítani nem szabad.

(3) Az elismert hiány százalékos mértékét, a tiszta (halmozás nélküli) forgalomhoz igazodóan, egyes vállalatokra - a vállalati szinten - az irányítószerv vezetője állapítja meg A vállalatra megállapított elismert hiányt a miniszteri utasításban szakmánként meghatározott keretek (alsó-, felsőhatár) figyelembevételével a vállalat igazgatója bontja le a vállalati egységekre.

(4) Az egység elismert hiányát a vállalati igazgató az egységek adottságainak (üzlet fekvése, technikai felkészültsége, az áruk természete, valamint kezelési és megóvási lehetősége stb.) figyelembevételével, a forgalom százalékában határozza meg.

(5) Az elismert hiány mértékét az irányítószerv vállalati szinten egy évre előre állapítja meg és legkésőbb január 1-ig közli a vállalattal. A vállalati igazgató az egységek elismert hiányát ugyancsak egy évre előre állapítja meg és közli az egységgel. Az elismert hiány mértéke évközben csak profilváltozás okából változtatható meg, de egyes szakmákban (zöldség-gyümölcs stb.) szükség szerint időszakonként eltérő kulcsok állapíthatók meg.

A leltárhiányért felelős dolgozók

3. § (1) A Rendelet 2. § (1) bekezdésében foglalt anyagi felelősség kiterjed a minisztérium főfelügyelete alá rendelt valamennyi kereskedelmi egységre (áruház, áruházi osztály, üzlet, bolt, pavilon, elárusítóhely, raktár, lerakat, vendéglő, cukrászda, eszpresszó stb.). Vendéglő, cukrászda termelőhelyén (konyha, előkészítő, karbantartó részleg) a leltárhiányért való anyagi felelősség szabályai nem alkalmazhatók.

(2) A Rendelet alkalmazása szempontjából raktár:

a) anyagok tárolására használt fedett, falakkal körülhatárolt zárt épület vagy zárható épületrész, helyiség;

b) a vállalat munkahelyén vagy telephelyén levő anyagok tárolására szolgáló bekerített és elzárt terület vagy tárolásra szolgáló zárható ideiglenes építmény (fészer, pajta stb.).

(3) A leltárhiányért fennálló anyagi felelősség szempontjából az egység dolgozóján azt a munkavállalót kell érteni, aki az anyagok kezelésében, az üzleti forgalom lebonyolításában, az anyagok előkészítésében, átvételében, árusításában, kiadásában beosztásánál fogva állandó jelleggel részt vesz.

(4) Pénztáros, ha anyagot nem kezel, a leltárhiányért nem felelős. Nem érinti ez a rendelkezés a pénztárosnak - a pénztárgép, vagy elszámoló-(bizonylati) ív állása és a tényleges pénzkészlet között mutatkozó - pénztárhiányért fennálló teljes anyagi felelősségét (Mt. V. 192. §).

(5) A változó jellegű szolgálati beosztással rendelkező dolgozó, aki váltakozva több egységben teljesít szolgálatot, a leltárhiányért felelőssé nem tehető.

4. § (1) Az egységen belül - a leltárhiányért való felelősség szempontjából - az egyes anyagok kezelése és forgalombahozatala akkor választható külön (reszort), ha az elkülönített anyagkezelés ég elszámoltatás feltételei biztosíthatók. Reszorton belül a felelős személyek körét és a felelősség mértékét a Rendelet 2-4. §-ai határozzák meg, Egyszemélyes reszortban, ha az anyagot a beosztott állandó, közvetlen ellenőrzéssel egyedül kezeli, a felelősség egyéni és teljes; több személyes vagy több műszakos reszortnál pedig a kollektív vagy a vezetői felelősség érvényesül a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.

(2) Együttes (kollektív) felelősségnél a leltárhiányért az anyagi felelősséggel járó munkakörben foglalkoztatott dolgozók felelnek.

(3) Több műszakos egység az, amely 14 órát vagy ezt meghaladó időben üzemel. A meghosszabbított munkaidőben üzemelő egységet, amelyben az alkalmazottak ölelkező munkaidőben dolgoznak, de az üzemidő 14 órát nem ér el, egy műszakos egységnek kell tekinteni.

(4) Ha a leltárhiányért a vezető és helyettese felel, műszakonként egy helyettes alkalmazása kötelező. Helyettes alkalmazásának hiánya kizárja a vezetőnek leltárhiányért való anyagi felelősségét.

(5) A felelősségi rendszer megváltoztatására irányuló javaslatot [Rendelet 2. § (3) bekezdés] a vállalat igazgatója az irányítószerv útján terjeszti fel a minisztériumhoz. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az egység:

a) megnevezését, helyét,

b) alaptevékenységét,

c) létszámviszonyát, munkaköri bontásban,

d) két legutóbbi leltár eredményét és

e) azokat a körülményeket, amelyek a felelősségi rendszer megváltoztatását indokolják.

(6) Az új felelősségi rendszer a legközelebbi leltáridőszakban alkalmazható. Leltáridőszak közben a felelősségi rendszer nem változtatható meg.

(7) A minisztérium a kollektív felelősséget kiterjesztő határozatában megszabja azt a létszámhatárt, amelyen belül a kollektív felelősség érvényesíthető.

Leltárhiányért való felelősség feltétele

5. § (1) A leltárhiányért fennálló anyagi felelősség elbírálásánál a leltáridőszak terjedelmét az előző leltárfelvételtől a legközelebbi leltárfelvétel napjáig kell számítani.

(2) A rövidebb munkaidőben (4-6 órán át) foglalkoztatott dolgozó anyagi felelősség szempontjából a rendes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóval azonos elbírálás alá esik.

(3) A Rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásánál "beosztás" az egység állományához való tartozást jelent.

(4) A leltáridőszak alatt, akár annak a végén is felmerült, egyhuzamban három napnál nem hosszabb tartamú távollét (betegség, szabadság stb.) a dolgozó anyagi felelősségét nem érinti. Egyhuzamban három napot meghaladó távollétet - ha a leltáridőszak felét meg nem haladja - a megtérítési hányad megállapításánál figyelembe kell venni. Ugyanabban a leltáridőszakban az esetenként egyhuzamban három napot meghaladó távolléteket együttesen kell figyelembe venni.

(5) Egyéni felelősségnél [Rendelet 2. § (2) bekezdés a) pont], valamint az olyan egységekben, ahol a leltárhiányért a vezető és helyettese felelős [Rendelet 2. § (2) bekezdés c) pont], az anyagilag felelős személy változásakor leltározással kell az anyagot átadni, illetőleg átvenni.

Felelősség mértéke

6. § (1) A Rendelet 4. § (1) bekezdésében foglalt egy havi munkabér a felelősség felső határa. Ha az anyagi felelősség több dolgozót terhel, mindegyik külön-külön felel, de a kiszabott megtérítés együttes összege a leltárhiányt nem haladhatja meg.

(2) Teljes anyagi felelősség az egyszemélyes egységeken kívül - a Rendelet 4. § (2) bekezdése értelmében - az alábbi munkakörökben érvényesül:

a) mozgóárusoknál, ide nem értve a bolti dolgozó alkalmi kirendelését utcai árusításra, b) jégárusoknál,

c) a vendéglátóiparban szabadkasszás (gebines) egységek vezetőinél és ezek helyetteseinél, ha a beosztott dolgozókat a vállalat az egységvezetővel és helyettesével egyetértésben választja meg, és ezt a tényt a felelős személyek aláírásukkal igazolják,

d) azokban a munkakörökben, amelyet a miniszter a KPVDSZ elnökével egyetértésben utóbb állandó vagy alkalmi jelleggel kijelöl.

(3) Egyszemélyes egységekben a vezető által bevont kisegítő családtag működése a teljes felelősséget nem érinti. Az átadott anyagok egyedüli kezelésének a vállalat részéről történő megszüntetése (pl. kisegítő beállítása) kizárja a teljes anyagi felelősség érvényesülését. Ilyenkor a dolgozó az esetleges leltárhiányért a jelen rendelet 6. § (1) bekezdésében meghatározott mértékig tehető felelőssé.

(4) Munkabéren - a Rendelet alkalmazásánál - az anyagilag felelős dolgozónak

a) a jutalék, illetőleg a tervteljesítési prémium negyedévenkénti elszámolásánál, a leltárfelvétel befejezését megelőzően lezárt negyedévben.

b) havi elszámolásnál a leltárfelvételt megelőző három hónap alatt elért

az Mt. V. 140. § (2) bekezdésében foglalt átlagkeresetet kell érteni. Három hónapnál rövidebb szolgálati idő esetén az eltöltött idő alatt elért havi átlagkeresetet kell munkabérnek tekinteni.

(5) A minisztérium által megállapított évi leltározások számánál gyakrabban leltározni kivételesen, így különösen akkor lehet, ha

a) a társadalmi tulajdon védelme érdekében a leltárfelvételt a hatóság (rendőrség, ügyészség, ÁKF), vagy az irányítószerv elrendeli; illetőleg a leltározást bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja szükségessé teszi,

b) az egység átadása, átköltözése, profilváltozása, az esetleges árváltozás, az egyéni és vezetői felelősségnél személycsere miatt szükséges.

Az anyagi felelősség érvényesítése

7. § (1) Az elszámoltató leltárfelvételnél a vállalat kiküldöttjének jelenléte kötelező.

(2) A leltárfelvételi és elszámolási módozatokat a mindenkor hatályos miniszteri utasítások tartalmazzák.

(3) Az elszámoltatás, amelytől eltérőt csak a minisztérium engedélyezhet:

a) az olyan vállalatoknál, ahol az anyagokat egyedi árukönyvelés keretében tartják nyilván, vagy biztosított a mennyiségi nyilvántartás adatainak az értékkönyveléssel való egyeztetése, mennyiségben történik;

b) azoknál a nagykereskedelmi vállalatoknál, amelyeknél a mennyiségi nyilvántartás az értékkönyvelés ellenőrző rendszerébe nem vonható be - cikkcsoportos áruértékkönyvelés -, egységenkénti értéknyilvántartás alapján nyugszik;

c) kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységeknél pedig a bolt, illetőleg üzemkönyvelés analitikus nyilvántartásain (bolti, üzemi áruforgalmi számlalapok) alapul.

(4) Az elszámoltatásnál a göngyölegkészlet értékét az anyagkészlet értékétől el kell választani és közöttük kompenzálásnak helye nincs.

(5) A különböző időben (egymást követően) felvett leltárak között a többletet a hiánnyal, vagy a hiányt a többlettel kiegyenlíteni nem szabad.

Ugyanazon leltárnál cikkcsoporton belüli kompenzálásra az irányítószerv vezetője adhat írásban engedélyt, ha az anyagkezelési vagy nyilvántartási felcserélés lehetősége fennáll. Cikkcsoportok között kompenzálást csak a miniszter engedélyezhet.

(6) Az anyagilag felelős dolgozónak a leltározásnál jelen kell lennie. Távollétében (szabadnap, betegség stb.), ha a dolgozó képviseletéről maga nem gondoskodott, a szakmában jártas képviselőt kell számára kirendelni. A távollevő képviseletével csak az egységben dolgozó vagy más, de a vállalat alkalmazásában álló személyt bízhat meg. A vállalati kiküldöttet képviselettel megbízni nem lehet. Együttes felelősségnél a felelős személyeket, továbbá az egység vezetőjét és helyettesét egymás képviseletében eljáró megbízottnak kell tekinteni, így képviseletre nem szorulnak.

(7) A leltár felvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni; ebben az általános kelléken felül (kelet, hely, jelenlevők megnevezése és aláírás) rögzíteni kell a leltározás menetét, a leltárfelvétel módját, a kiküldött eljárásával kapcsolatos észrevételeket és mindazt a körülményt, amely a leltározás szempontjából fontos, vagy amelyet az anyagilag felelős személy fontosnak tart.

(8) Az anyagilag felelős személy - több személy esetén bármelyik - jogosult a leltárfelvétel során észlelt hiányosság vagy szabálytalanság ellen felszólalni. Ha a felszólalása nyomban eredményre nem vezet, azt jegyzőkönyvbe kell foglalni. Fel kell tüntetni a sérelmezett eljárást vagy mulasztást, valamint a felszólalás mellőzésének indokát. A leltározás befejezésekor jegyzőkönyvbe kell foglalni az anyagilag felelős személyek nyilatkozatát arról, hogy a valóságos és tényleges helyzetnek megfelelően, szabályszerűen leltároztak-e, a leltár az egységnek átadott, illetőleg ott tárolt valamennyi anyagot helyesen tartalmazza-e. A nyilatkozatot nem tevő dolgozót olyannak kell tekinteni, mint aki a leltározás ellen kifogást nem tett. A leltármásolat átadásának tényét a jegyzőkönyvben kell feltüntetni; leltármásolatot az anyagilag felelős személynek, együttes felelősségnél pedig a felelős személyek megbízottjának kell átadni.

(9) Leltárfelvétel után a leltározással kapcsolatos észrevételt csak írásban és legkésőbb a leltáregyeztetés megkezdéséig lehet benyújtani, ha a dolgozó egyidejűleg hiteltérdemlően valószínűsíti a hiba vagy hiányosság fennállását és azt, hogy az önhibáján kívül csak a leltárfelvétel befejezése után jutott tudomására.

(10) A jegyzőkönyvbe foglalt, vagy az utólagos észrevételekben tett kifogást az egyeztetés megkezdése előtt ellenőrizni kell és ha az a leltáreredményre kihatóan valónak bizonyul, a leltárt ennek megfelelően helyesbíteni kell. Ha a kifogás az egész leltár hitelességét megdöntő szabálytalanságra enged alaposan következtetni és az helyesbítéssel nem orvosolható, a vállalat igazgatója a leltárfelvétel megismétlését rendeli el. A leltármegismétlést az elrendeléstől számított 24 órán belül foganatosítani kell. Megismételt leltárnál -a további eljárás szempontjából - ennek eredménye az irányadó.

8. § (1) A leltárfelvétel befejezését követően

a) a kiskereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok tíz nap alatt,

b) a nagykereskedelmi és szolgáltató vállalatok harminc nap alatt kötelesek a leltárt számszerűen kidolgozni (árazás, beszorzás, összesítés stb.). A kidolgozási határidőt az irányítószerv vezetője a vállalat indokolt kérelmére egy ízben az a) pont esetében tíz, a b) pont esetében harminc nappal meghosszabbíthatja.

(2) A számszerű kidolgozás befejezését követő tíz nap alatt az egyeztetést le kell folytatni. Az egyeztetésre az anyagilag felelős személyt vagy azok megbízottját a vállalat által kidolgozott leltárérték feltüntetésével azzal a figyelmeztetéssel kell meghívni, hogy esetleges távolmaradása esetén az egyeztetésre kitűzött határnapon a közölt összegben kell a leltáreredményt megállapítottnak tekinteni. Egyeztetés során az anyagilag felelős dolgozó csak számszaki vagy adminisztratív hibára hivatkozhat és ellenőrizheti a vállalati elszámolás (terhelés, jóváírás stb.) helyességét. Az egyeztetés befejezésének időpontját (év, hó, nap) és annak eredményét (a leltáreredményt) az ügyiraton fel kell tüntetni és azt az egyeztetés lefolytatásával megbízott vállalati dolgozónak és az anyagilag felelős személynek vagy megbízottjuknak alá kell írnia. A Rendelet 5. § (3) bekezdésében meghatározott 30 napos jogvesztő határidő a leltáreredmény megállapítását követő nappal kezdődik. Ha az anyagilag felelős személy a leltáregyeztetésen szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, a leltáreredmény megállapítása időpontjának az értesítésben kitűzött napot kell tekinteni.

(3) Ha az anyagilag felelős dolgozó a leltárfelvételt követően, de az egyeztetés előtt kivált a vállalat állományából, az egyeztetésre az előbbi bekezdés rendelkezései szerint kell meghívni.

(4) A leltáreredményt az igazgatóval nyomban közölni kell, aki szükség esetén haladéktalanul vizsgálatot rendel el a hiány vagy a többlet okainak felderítésére. A vizsgálatot soronkívül kell lefolytatni és annak során az anyagilag felelős dolgozótól írásbeli nyilatkozatot kell beszerezni a hiány okaira vonatkozóan. A vizsgálat eredménye alapján kell eldönteni, hogy a hiány leltárhiánynak minősül-e, avagy a hiány okai megállapíthatóak-e. Ha alapos gyanú merül fel arra, hogy a hiányt bűncselekmény okozta, a büntető feljelentést az 1420/1953. (K. É. 19.) BkM számú utasítás rendelkezéseinek megfelelően meg kell tenni és gondoskodni kell a vállalatot ért kárigény érvényesítéséről (polgári jogi igény bejelentése, bűnügyi zárlat).

(5) Ha az alaposan gyanított bűncselekmény nem öleli fel a teljes hiányt, az ezt meghaladó, ismeretlen eredetű hiányösszeget kell leltárhiánynak tekinteni. Ha a büntető eljárás eredményeként a gyanú alaptalannak minősült (nyomozást megszüntető határozat, felmentő ítélet), ezt az összeget is leltárhiánynak kell tekinteni és ennek az összegnek megtérítésére irányuló vállalati igényt a jogerős határozat kézhezvételét követő harminc nap alatt kell pótlólag érvényesíteni. Erre az összegre újabb megtérítésre kötelező határozat akkor hozható, ha az anyagilag felelős személyeket terhelő felelősség mértékét az első ízben hozott határozat nem merítette ki. Ha viszont a megindult büntető eljárásban bizonyítást nyer, hogy a bűncselekmény a gyanított összegnél magasabb mérvben volt a hiány oka, vagy a hiányt teljes mértékben az okozta, az igazgató a jelen rendelet 11. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében köteles a többi anyagilag felelős dolgozót a leltárhiány megtérítése alól megfelelően mentesíteni.

(6) Ha a lefolytatott vizsgálat a hiány okait feltárni nem tudta, a főkönyvelő három napon belül jelentést tesz az igazgatónak. A jelentésnek tartalmaznia kell:

a) az egység forgalmi adatait,

b) a leltáreredményt,

c) az egységnél érvényesülő felelősségi rendszert,

d) az anyagilag felelős személyek nevét, munkakörét, a jelen rendelet 6. § (4) bekezdése szerint megállapított munkabérét, az egyhuzamban három napot meghaladó távollét időtartamát,

e) a lefolytatott vizsgálat eredményét, csatolva a beszerzett nyilatkozatokat.

9. § (1) Az anyagilag felelős dolgozók megtérítési kötelezettsége és a megtérítés mértéke felől a jelentés alapján az igazgató dönt. Az igazgató akadályoztatásakor ezt a jogkört szervezetszerű helyettese gyakorolja. A megtérítési kötelezettség és megtérítési mérték meghatározásánál a Rendelet 5. § (2) bekezdésében felsorolt körülményeket, valamint a leltárhiánynak a forgalomhoz viszonyított nagyságát - figyelemmel a társadalmi tulajdon védelméhez fűződő alapvető érdekekre - gondosan kell mérlegelni.

(2) Az igazgatói határozat bevezető részből, rendelkező részből és indokolásból áll. A bevezető részben kell megjelölni az egységet, a leltáridőszakot, amelyben az összegszerűen feltüntetett leltárhiány keletkezett, valamint itt kell hivatkozni a Rendelet 5. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazásra. A rendelkező rész tartalmazza a megtérítésre kötelezett dolgozó nevét, munkakörét, valamint a megtérítendő összeget, anyag és göngyöleg szerint elkülönítetten. A rendelkező részben kell figyelmeztetni a dolgozót az igazgatói határozat elleni jogorvoslati lehetőségi-e. Az indokolás röviden tartalmazza mindazokat az okokat, amelyek a marasztalás alapjául szolgáltak.

(3) Az igazgatói határozatot keltétől számított három napon belül kell az anyagilag felelős dolgozónak kézbesítőkönyvvel vagy tértivevényes kézbesítéssel átadni, illetőleg címére ajánlottan postára feladni. Az átvétel megtagadása, illetőleg a dolgozó által bejelentett lakcímről történt visszajelentés kézbesítés hatályával bír.

(4) Ha az anyagilag felelős személy a leltárfelvételt követően a vállalat alkalmazásából kivált, vele szemben igazgatói határozat nem hozható és a vállalat megtérítési igényét - a Rendelet 5. § (3) bekezdésében foglalt harminc napos határidő alatt - csak polgári perben érvényesítheti.

Jogorvoslat az igazgatói határozat ellen

10. § (1) Ha az érdekelt dolgozó az igazgató határozata ellen a Rendelet 6. §-a alapján keresetet indított, ezt a tényt hiteltérdemlő módon (bírósági iktatóbélyegzővel ellátott igazolással, postai feladóvevénnyel stb.) köteles igazolni. A kellő időben benyújtott keresetlevél a behajtási eljárásra halasztó hatályú és ilyenkor a jogerős bírói ítéletig a megtérítési összeget levonni, vagy azt visszatartani nem szabad. Ha a dolgozó tizenöt nap alatt keresetet nem indított, a levonást a legközelebbi bérfizetésnél meg kell kezdeni.

(2) A dolgozó által indított halasztó hatályú per megszüntetésekor az igazgatói határozat végrehajthatósága feléled. Ilyenkor a levonást az igazgatói határozat alapján a legközelebbi bérfizetéskor meg kell kezdeni.

A megtérítési követelés behajtása

11. § (1) A megtérítési követelést elsősorban a munkabérből és a dolgozót megillető egyéb járandóságból kell levonással behajtani. Levonás a megtérítési követelés behajtására a munkabér ötven százalékáig terjedhet. Az igazgató ennél kisebb mértékű levonást is engedélyezhet.

(2) A megtérítési követelésnek bírói végrehajtással történő behajtására csak akkor kerülhet sor, ha a dolgozó az előbbi bekezdésben foglalt levonást neki felróhatóan meghiúsítja. Munkahelyváltoztatás önmagában nem tekinthető a levonást meghiúsító, dolgozónak felróható magatartásnak, hanem csak az, ha a dolgozó neki felróható okból nem lép alkalmazásba, illetőleg olyan alkalmi munkát vállal, amelynél a követelés levonással nem hajtható be.

(3) Munkahelyváltozásnál a 25/1951. (I. 27.) MT számú rendelet alapján kiállítandó igazolási lapon az igazgatói határozattal kirótt megtérítési kötelezettség összegét akkor is fel kell tüntetni, ha a dolgozó halasztó hatályú keresettel élt. Ez utóbbi körülményt azonban az igazolási lapon fel kell tüntetni. Ha az igazgatói határozat végrehajthatósága feléled [10. § (2) bekezdés], az új munkáltatót értesítésben kell felhívni a levonások foganatosítására.

(4) Ha a megtérítési követelést a vállalat polgári perben érvényesítette [Rendelet 5. § (3) bekezdés], vagy a dolgozót terhelő megtérítés mértékét bírói ítélet állapítja meg, a követelést bírói végrehajtással kell behajtani. Ha ellenben a dolgozó által indított perben a bíróság a felperes keresetét elutasító ítéletet hoz és ezzel az igazgatói határozatot hatályában fenntartja, a behajtást az előző bekezdések rendelkezéseinek megfelelően kell foganatosítani.

(5) Ha a határozat keltét követő öt éven belül olyan új körülmény merül fel, amely a megtérítésre kötelezett személy felelősségét kizárja vagy csökkenti, a vállalat igazgatója új határozatában a dolgozót mentesíti megtérítési kötelezettsége alól, illetőleg kötelezettségét csökkenti. A határozatban rendelkezni kell a levont munkabér visszafizetésének mértékéről is. Az igazgató határozata ellen a Rendelet 6. §-a szerint bírói eljárásnak van helye.

Az anyagkezeléssel megbízott és egyéb dolgozók kárfelelőssége

12. § (1) Leltárhiánynál a társadalmi tulajdonban történt káresetekkel kapcsolatos előzetes eljárásról szóló 168/1951. (IX. 13.) MT számú rendeletben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók. Káreseti jegyzőkönyvet csak - a leltárhiány fogalma alá nem tartozó - károkozásnál kell felvenni.

(2) Ha a bíróság a perben az anyagilag felelős dolgozót a megtérítési kötelezettség alól azért mentesíti, illetőleg a megtérítési kötelezettség mértékét azért csökkenti, mert a vállalat a hiánytalan őrzés vagy kezelés feltételeit nem biztosította, illetőleg a hiány keletkezésében vállalati mulasztás is közrehatott, a vállalat igazgatója köteles a hiányosságért felelős vállalati dolgozót kártérítésre kötelezni. Ha a vállalat igazgatójának megállapítása szerint az ítéletben feltárt hiányosság miatt vállalati dolgozót nem terhel kárfelelősség, köteles a jogerős ítéletet - annak kézhezvételétől számított 8 napon belül - az irányítószervhez jelentésével felterjeszteni. Az irányítószerv vezetője ilyenkor megvizsgálja, hogy az ítéletben megállapított hiányosságért az igazgatót, első helyettesét vagy a főkönyvelőt terheli-e és milyen felelősség, egyben pedig dönt a kárfelelősség érvényesítéséről.

A rendelet hatálya

13. § (1) A Rendelet hatálya alá eső dolgozókkal a munkahelyükön érvényesülő felelősségi rendszert (egyéni, kollektív, vezetői) a munkahely elfoglalásakor és a felelősségi rendszer változásakor közölni kell. Minden egységben a vállalati központ által hitelesített, folyólapszámmal ellátott, egybefűzött nyilvántartást kell tartani, amelyben a felelősségi rendszer változásakor az új leltáridőszakban érvényes felelősségi rendszer megnevezését be kell jegyezni. Az egység beosztottai kötelesek azt aláírni. Ha az egységbe leltáridőszak közben új dolgozó lép be, az egységvezető köteles ezt vele aláíratni.

(2) Fogyóeszközökért a leltárhiányért fennálló anyagi felelősség csak a fogyóeszköz raktár dolgozóival szemben érvényesíthető. Munkahelyen használt fogyóeszközöknél ez a felelősség nem alkalmazható.

Hatálybaléptető rendelkezések

14. § (1) A kereskedelmi dolgozók leltárhiányért fennálló anyagi felelősségéről szóló 58/1958. (XI. 13.) Korm. számú és a jelen végrehajtási rendeletet a főfelügyeletem alá rendelt vállalatoknál, a jelen rendelet kihirdetését követő legközelebbi leltári átadástól kezdődően kell alkalmazni. A kihirdetéskor folyamatos leltáridőszakra a 15/1956. (V. 30.) MT számú rendelettel módosított 98/1952. (X. 19.) MT számú rendelet rendelkezései az irányadók.

(2) Az 58/1958. (XI. 13.) Korm. számú rendelet és a jelen végrehajtási rendelet hatálybalépésével a 128/1956. (K. É. 38.) BkM számú utasítással módosított 1.200/1953. (K. É. 49.) és az 1.300/1953. (K. É. 49.) BkM számú utasítás az új leltári időszakra hatályát veszti.

(3) Az irányítószervek kötelesek a felügyeletük alá tartozó vállalatok igazgatóinak a leltárhiányok megtérítésére tett intézkedéseit rendszeresen ellenőrizni és a felelősségi szabályok egységes érvényesülését biztosítani.

Tausz János s. k.,

belkereskedelmi miniszter