168/1951. (IX. 13.) MT rendelet

a társadalmi tulajdonban történt káresetekkel kapcsolatos előzetes eljárásról

(Közigazgatási rendszám: 6.230.)

1. § (1) Az állam, az állami vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek, a szövetkezetek és a tömegszervezetek, továbbá az alapítványok (a továbbiakban: állami és társadalmi szervezetek) vagyonában, illetőleg a rendelkezésük alatt álló vagyonban keletkezett károk esetén a jelen rendelet 2-4. §-aiban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

(2) Nem vonatkozik a jelen rendeletben meghatározott eljárás a termelés rendes menetében keletkező törésből vagy elhasználódásból adódó kárra, az elmaradt haszonra, az eszmei kárra, a követelésekkel kapcsolatban keletkezett kárra, valamint az olyan káresetre, amelynél már eleve nyilvánvaló, hogy a kár a harminc forintot nem haladja meg. Ez a rendelkezés a károkozó kártérítési kötelezettségét nem érinti.

(3) A fuvarozás, szállítás vagy szállítmányozás folytán keletkezett, az üzemi selejtből adódó, valamint egyes más különleges károkkal kapcsolatban továbbra is az azokra vonatkozó külön szabályok szerint kell eljárni.

2. § (1) Az állami vagy társadalmi szervezet illetékes szerve a káreset ügyében - szükség esetén a helyszínre kiszállás útján - haladéktalanul tájékozódik, a káresetre vonatkozó tényállást kideríti és a bizonyítékokat összegyűjti. Erről az eljárásról az illetékes szerv részletes jegyzőkönyvet (káreseti jegyzőkönyv) készít, amelynek egyik példányát egy helyen összegyűjtve megőrzi.

(2) A káreseti jegyzőkönyvnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a káreset (állatelhullás, gépkocsi-kár, gép, gépalkatrész, szerszám, nyersanyag, üzemanyag elveszése, megrongálódása, megsemmisülése, lopás, sikkasztás, csalás, bércsalás, tűz, villámcsapás, jégverés stb.) megjelölését,

b) a káreset helyét és idejét,

c) a káreset keletkezésének (előzményeinek) és lefolyásának részletes, minden mellékkörülményre kiterjedő leírását,

d) a kárnak - szükség esetén szakértői becslés útján megállapított - nagyságát, illetőleg pénzértékben való meghatározását,

e) annak megállapítását, hogy a kárt szándékosan vagy gondatlanságból idézték elő, vagy pedig más okból (pl. erőhatalom, véletlen, vétlen károkozás következtében) keletkezett,

f) a kár előidézéséért vétkesnek mutatkozó személy megnevezését foglalkozását, pontos lakcímét, vagyoni, kereseti és jövedelmi viszonyait,

g) a káresetre, a kár nagyságára és a kár előidézésében való vétkességre vonatkozó bizonyítékok (tanúk, szakértők, okiratok stb.) tüzetes felsorolását, a tanúk és a szakértő lakcímének, illetőleg az okiratok őrzési helyének megjelölését,

h) annak megemlítését, hogy a kár megtérült-e és miből, hogyan térült meg.

(3) Az olyan - azonos jellegű - káresetek felvételére, amelyek egyes állami vagy társadalmi szervezeteknél gyakran fordulnak elő (pl. állatok elhullása, gépkocsikár) az illetékes miniszter jegyzőkönyvmintát rendszeresít.

3. § (1) Mellőzni lehet a káreseti jegyzőkönyv felvételét abban az esetben, ha

a) eleve nyilvánvaló, hogy a kár értéke a kétszáz forintot nem haladja meg,

b) olyan hivatalos eljárás van folyamatban, amelynek során a káresetre vonatkozó adatokat amúgy is rögzítik.

(2) Az illetékes miniszter azokban a szakmákban, amelyekben különleges károk a szakma jellegéből kifolyólag gyakrabban fordulnak elő, káreseti jegyzőkönyv mellőzésére az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben is általánosan engedélyt adhat.

4. § (1) A káreseti jegyzőkönyvet az állami vagy társadalmi szervezet vezetőjéhez kell bemutatni. Ha a jegyzőkönyvben foglalt megállapítás szerint a kár előidézésében az állami vagy társadalmi szervezet vezetőjét is vétkesség terheli, a jegyzőkönyvet a vezető felettes hatósága elé kell terjeszteni.

(2) A vezető, illetőleg annak felettes hatósága a káreseti jegyzőkönyv alapján - a szükséghez képest további tájékozódás és adatok beszerzése után - amennyiben fegyelmi vétség látszik fennforogni, soronkívül intézkedik a fegyelmi eljárás megindítása iránt és ha az ügyben fegyelmi hatóságként maga el nem járhat, a jegyzőkönyvet, valamint az általa kiderített egyéb tényekre vonatkozó iratokat és a beszerzett bizonyítékokat javaslatával együtt az illetékes fegyelmi hatósághoz [34/1950. (I. 27.) MT rendelet 5. §, 159/1950. (VI. 14.) MT rendelet 4. §] teszi át.

(3) Ha a rendelkezésre álló adatok szerint bűncselekmény gyanúja áll fenn, feljelentést kell tenni, illetőleg - a tervgazdálkodás érdekeit sértő bűncselekmény gyanúja esetén - a feljelentés megtétele végett az 1950. évi 4. törvényerejű rendelet 18. §-a értelmében az illetékes miniszterhez vagy az Országos Tervhivatal elnökéhez kell fordulni.

(4) Ha sem fegyelmi, sem bűnvádi eljárásra nincs ok, ezt a körülményt a káreseti jegyzőkönyvre rá kell vezetni s a jegyzőkönyvet irattárba kell helyezni.

5. § (1) Az okozott kár nagyságát a káreseti jegyzőkönyv, valamint a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján az állami vagy társadalmi szervezet vezetője, illetőleg annak felettes hatósága állapítja meg.

(2) A kár előidézésében vétkes dolgozó kártérítési kötelezettségére az 1951. évi 7. törvényerejű rendelet (Munka Törvénykönyve) 121-123. §-ának, valamint az annak végrehajtására vonatkozó jogszabályoknak [30/1951. (I. 31.) MT rendelet 83-84. §, 31/1951. (I. 31.) MT rendelet 61. §, 32/1951. (I. 31.) MT rendelet 73. §] a dolgozók anyagi felelősségét szabályozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ha a kárt nem az állami vagy társadalmi szervezet dolgozója, hanem más okozta, vele szemben a szükséghez képest bírói úton kell fellépni.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke