6/1958. (I. 18.) Korm. rendelet
a népi ellenőrzésről szóló 1957. évi VII. törvény végrehajtásáról
A Minisztertanács a népi ellenőrzésről szóló 1957. évi VII. törvény (a továbbiakban: törvény) 29. §-ában nyert felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli:
(A törvény 1. §-ához)
1. § .
(1) A Minisztertanács közvetlen irányítása alatt álló Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a népi ellenőrzés legfelsőbb szerve; központilag összefogja és elvileg irányítja a népi ellenőrzés egész szervezetét.
(2) A területi népi ellenőrzési bizottságok közül
- a megyei, a fővárosi, a megyei jogú városi népi ellenőrzési bizottság a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak,
- a járási, a városi népi ellenőrzési bizottság a megyei népi ellenőrzési bizottságnak,
- a fővárosi kerületi népi ellenőrzési bizottság a fővárosi népi ellenőrzési bizottságnak
közvetlenül alárendelve működik.
2. § A népi ellenőrzési bizottságok maguk határozzák meg az általuk megbízott népi ellenőrök számát; Az egy-egy népi ellenőrzési bizottság által egyidőben megbízott népi ellenőrök száma azonban nem haladhatja meg a népi ellenőrzési bizottság tagjai (elnök, elnökhelyettesek és tagok) számának háromszorosát.
(A törvény 2. §-ához)
3. § (1) Feladataik ellátása során a népi ellenőrzés szervei - a törvény 8. és 9. §-ában meghatározott hatáskörükben - olyan ellenőrzést tarthatnak, amely
a) valamely népgazdasági ágazat, illetőleg valamely fontos kérdés országos szinten való vizsgálata (komplex ellenőrzés),
b) az ellenőrzött szerv, vállalat, üzem, intézmény, kisiparos, kiskereskedő stb. egész működésére terjed ki (általános ellenőrzés),
c) meghatározott cselekmény, illetőleg mulasztás, valamint meghatározott személyek magatartásának, vagy tevékenységének a vizsgálata (célellenőrzés),
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott komplex ellenőrzést csak a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság végezhet.
(A törvény 4. §-ához)
4. § A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének, elnökhelyetteseinek és tagjainak megválasztásáról vagy visszahívásáról szóló határozatot a Magyar Közlönyben, a területi népi ellenőrzési bizottság elnökének, elnökhelyetteseinek, tagjainak megválasztásáról, vagy visszahívásáról szóló tanácsi határozatot a helyileg szokásos módon kell kihirdetni.
5. § (1) A népi ellenőrzési bizottság elnökét, elnökhelyetteseit, tagjait határozatlan időre választják.
(2) A népi ellenőrzési bizottságban viselt elnöki, elnökhelyettesi, tagsági tisztség megszűnhet
- lemondással,
- visszahívással,
- bírói ítélet alapján.
6. § A népi ellenőrzési bizottság elnöke, helyettese, vagy tagja tisztségéről lemondhat, ha személyében vagy körülményeiben olyan lényeges változás következett be, mely őt e tisztségének ellátására képtelenné teszi (pl. tartós megbetegedés, áthelyezés, stb.). A lemondást az ellenőrzési bizottság útján kell az illetékes tanács elé terjeszteni.
7. § (1) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének, elnökhelyettesének, vagy tagjának visszahívására a Minisztertanács tehet javaslatot.
(2) A területi népi ellenőrzési bizottság elnökét, elnökhelyettesét, vagy tagját az őt megválasztó tanács hívhatja vissza az illetékes végrehajtó bizottság, vagy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság javaslata alapján. A végrehajtó bizottság visszahívásra irányuló javaslatához a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság egyetértését ki kell kérni.
8. § Bírói ítélet alapján megszűnik a népi ellenőrzési bizottságban viselt tisztség akkor, ha a bíróság jogerős ítéletében a népi ellenőrzési bizottság elnökével, elnökhelyettesével, vagy tagjával szemben közügyektől való eltiltást mond ki.
(A törvény 5. §-ához)
9. § (1) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megválasztásától számított 15 napon belül megállapítja saját ügyrendjét. Ezt követően elkészíti a megyei, fővárosi, megyei jogú városi, járási, fővárosi kerületi, városi népi ellenőrzési bizottságok ügyrendjét és azt az egyes területi népi ellenőrzési bizottságok megválasztását követő 5 napon belül rendelkezésükre bocsátja.
(2) A népi ellenőrzési bizottság ügyrendjében kell előírni az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv és annak eredményét tartalmazó jelentés tartalmi kellékeit.
(A törvény 6. §-ához)
10. § (1) A Központi, a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi népi ellenőrzési bizottság saját maga állapítja meg, hogy az elnökhelyettesek közül ki tekintendő az elnök általános-helyettesének.
(2) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének, illetőleg a területi népi ellenőrzési bizottság elnökének akadályoztatása esetén a Minisztertanács, illetőleg a tanács vagy végrehajtó bizottságának ülésein tanácskozási joggal a népi ellenőrzési bizottság általános elnökhelyettese vesz részt.
(A törvény 7. §-ához)
11. § (1) A népi ellenőrzési bizottság ülésen dönt különösen az alábbi kérdésekben:
a) a Minisztertanács, illetőleg a területileg illetékes tanács elé terjesztendő munkatervjavaslat elfogadása,
b) a munkatervbe fel nem vett ellenőrzési feladatok elhatározása,
c) a vizsgálócsoportok kijelölése és vezetőjük személyének meghatározása,
d) az alsóbb népi ellenőrzési bizottságok vizsgálatainál a rendelet 13. § (3) bekezdésében előírt 30 napos határidő meghosszabbítása,
e) a vizsgálócsoport jelentéseinek értékelése (elfogadása, vagy el nem fogadása) és annak az illetékes szervhez való megküldése,
f) büntető eljárásnak, fegyelmi eljárásnak, kártérítés érvényesítésének, illetőleg a polgári per megindításának kezdeményezése,
g) hivatalos sajtóközlemények kiadása,
h) a népi ellenőrzési bizottságok általános hatáskörű elnökhelyettesének kijelölése,
i) az alsóbb ellenőrzési bizottságok elnökeinek (elnökhelyetteseinek, tagjainak) beszámoltatása,
j) az ellenőrzési bizottság határozata alapján a megkeresett szervek vezetőinek beszámoltatása az általuk tett intézkedésekről,
k) hozzájárulás a népi ellenőrzési bizottság tagja, vagy a népi ellenőr munkaviszonyának felmondás, vagy fegyelmi eljárás útján történő megszüntetéséhez, (39. §.)
l) népi ellenőrök megbízása, a népi ellenőrök számának meghatározása,
m) vizsgálócsoportba szakértő bevonása,
n) összeférhetetlenség megállapítása,
o) lemondás elfogadásának véleményezése,
p) rendőri közreműködés igénybevétele.
(2) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság - az (1) bekezdésben foglaltakon felül - testületben dönt
a) az ügyrend megállapítása,
a területi népi ellenőrzési bizottsági tagok visszahívásának kezdeményezése; a végrehajtó bizottság ilyen javaslatának véleményezése,
c) minisztertanácsi előterjesztés véleményezése
tekintetében.
12. § (1) A népi ellenőrzési bizottság elnöke a halasztást nem tűrő sürgős esetekben a 11. §. szerint bizottsági hatáskörbe utalt kérdésekben is dönthet. Ezekről az ügyekről azonban a népi ellenőrzési bizottság legközelebbi ülésén a bizottságnak beszámolni köteles.
(2) A népi ellenőrzési bizottság ügyrendje állapítja meg a népi ellenőrzési bizottság elnökének hatáskörét.
13. § (1) A népi ellenőrök feladataikat általában vizsgáló csoportban végzik, amely rendszerint az őket megbízó népi ellenőrzési bizottság egy tagjának vezetése alatt áll. Olyan esetben, amikor egyidejűleg több vizsgáló csoport működik, a népi ellenőrzési bizottság a vizsgáló csoport vezetésével népi ellenőrt is megbízhat. A vizsgáló csoport tagjainak számát a népi ellenőrzési bizottság esetenként határozza meg.
(2) Különleges szakértelmet igénylő feladatok elvégzéséhez a népi ellenőrzési bizottság igénybe veheti külső szakértők, vagy az iroda szakértő munkatársainak közreműködését.
(3) Egy-egy vizsgálat időtartama 30 napot nem haladhat meg. E határidő meghosszabbítását csak a felettes népi ellenőrzési bizottság - a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgáló csoportjainak a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság - engedélyezheti.
(A törvény 8. §-ához)
14. § (1) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság hatásköre az ország egész területére kiterjed és a Minisztertanács kivételével minden államigazgatási szervet, üzemet, vállalatot, egyesületet, szövetkezetet, szövetkezeti központot és szövetkezeti vállalatot, magánkisipart, magánkereskedelmet, magánosok által folytatott egyéb gazdasági tevékenységet ellenőrizhet.
(2) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek kivételével bármely ellenőrzése alá tartozó szerv munkájának megvizsgálására területi népi ellenőrzési bizottságot is utasíthat, illetőleg vizsgálataiba területi népi ellenőrzési bizottságot, vagy ezek népi ellenőreit is bevonhatja.
(3) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megbízhatja egyik tagját a területi népi ellenőrzési bizottság részére adott ellenőrzési feladat során kiküldött vizsgálócsoport vezetésével.
15. § (1) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a Minisztertanács által jóváhagyott munkaterv alapján dolgozik.
(2) A Minisztertanács a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot a munkatervébe fel nem vett ellenőrzési feladatok elvégzésére is utasíthatja.
(3) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a munkatervébe fel nem vett ellenőrzési feladatok elvégzését saját elhatározásából is kezdeményezheti. Ez azonban a munkatervbe felvett, illetőleg a Minisztertanács által adott ellenőrzési feladatok teljesítését nem akadályozhatja.
(A törvény 9. §-ához)
16. § (1) A területi népi ellenőrzési bizottság munkaterv alapján dolgozik, munkatervét a bizottságot megválasztó tanács hagyja jóvá. A jóváhagyott munkatervet a felettes népi ellenőrzési bizottsághoz fel kell terjeszteni.
(2) A területi népi ellenőrzési bizottság munkatervébe azokat az ellenőrzési feladatokat kell felvenni, amelyeket a munkatervi időszakban a törvény 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján kíván teljesíteni.
17. § A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, valamint a felettes népi ellenőrzési bizottság a területi népi ellenőrzési bizottságot munkatervébe fel nem vett ellenőrzési feladat elvégzésére is utasíthatja.
18. § (1) A törvény 9.§ (1) bekezdés b) pontja alá azok a vállalatok, intézmények, hivatalok, kirendeltségek, üzemegységek, boltok tartoznak, amelyek legalább ötven százalékban helyi igényeket elégítenek ki.
(2) A megyei (fővárosi) népi ellenőrzési bizottság jelöli ki az (1) bekezdés alapján azokat a szerveket, amelyek a járási (fővárosi kerületi), illetőleg városi népi ellenőrzési bizottságok alá tartoznak.
19. § A területi népi ellenőrzési bizottság a munkatervébe fel nem vett feladat elvégzését saját elhatározásából is kezdeményezheti. Ezek a munkaterven kívüli saját kezdeményezésű feladatok elsősorban a törvény 9. § (2) bekezdés a) és b) pontjában előírt rendellenességeknek kivizsgálására irányulnak.
(A törvény 10. §-ához)
20. § Nem vehet részt az ellenőrzésben az, aki a vizsgált szervnél osztályvezetői vagy ennél magasabb munkakört, illetőleg a szerv vizsgált részlegénél vezetői beosztást (pl. művezető, részlegvezető, csoportvezető, boltvezető, stb.) tölt be, illetőleg az ilyen munkakört betöltő személynek fel- vagy lemenő ágbeli rokona, testvére, vagy házastársa.
(A törvény 11. §-ához)
21. § (1) A népi ellenőrzés vizsgáló csoportja és az önálló feladattal megbízott népi ellenőr megállapításaikat kötelesek a vizsgálat befejezését követően
- komplex ellenőrzés esetén 30 napon belül,
- általános ellenőrzés esetén 15 napon belül,
- célellenőrzés esetén 8 napon belül
az őket megbízó népi ellenőrzési bizottsággal közölni; szükség esetén a vizsgálat tartama alatt is a népi ellenőrzési bizottságot írásban vagy élőszóval tájékoztatják a vizsgálat menetéről.
(2) A vizsgálat során tett olyan megállapításaikról, amelyek bűncselekmény elkövetésére utalnak, a népi ellenőrzési bizottságot haladéktalanul értesíteni kell és a bizottság ilyen esetiben kérheti, hogy az ügyészség vagy a rendőrség a vizsgálatban működjék közre.
22. § A népi ellenőrzési bizottság a vizsgáló csoportnak, illetőleg népi ellenőrnek a vizsgálat lefolytatásáról tett jelentését megtárgyalja és amennyiben az abban foglalt megállapításokat hiányosnak találja, vagy a levont következtetések a megállapított tényekkel szemben nem kielégítőek, a jelentést visszaadhatja és szükség esetén újabb vizsgálatot (pótvizsgálatot) rendelhet el.
23. § (1) A népi ellenőrzési bizottság a megállapításait, amennyiben azok büntető eljárás megindításának alapját képezik, a területileg illetékes rendőrséggel vagy ügyészséggel közölni köteles.
(2) Az a körülmény, hogy a legfőbb ügyész, illetőleg az ügyész a népi ellenőrzési bizottság ülésein résztvesz, nem mentesíti a népi ellenőrzési bizottságot a feljelentési kötelezettség alól, ha büntető eljárás alapját képező ténymegállapításokat tesz.
(3) A törvény 11. § (3) bekezdésében említett felügyeletet gyakorló hatóság alatt a vizsgált szerv felett felügyeletet gyakorló minisztériumot, illetőleg tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervét kell érteni.
24. § (1) A rendőrséghez, ügyészséghez tett jelentésnek tartalmaznia kell a határozott ténymegállapításokat, azokat a bizonyítékokat, amelyek a megállapításokat alátámasztják és azoknak a nevét, akiknek felelőssége a vizsgálat során megállapítást nyert.
(2) Ha a vizsgálat során a felelős személyek neve nem volt megállapítható, a jelentésben ezt a körülményt kell feltüntetni.
(3) Abban az esetben, ha a népi ellenőrzési bizottság a vizsgáló csoport jelentéséből határozott ténymegállapítás nélkül azt állapítja meg, hogy bármilyen a népi demokrácia államrendjével szembeni tevékenység, vagy bármilyen gazdasági visszaélés gyanúja felmerült, ezt a körülményt közli az illetékes rendőrséggel vagy ügyészséggel,
25. § (1) A népi ellenőrzési bizottság az arra illetékes szerv vezetőjéhez javaslatot tehet arra, hogy fegyelmi eljárás alá vonja, illetőleg a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló - 14/1956. (V. 30.) MT számú rendelettel módosított - 53/1953. (XI. 28.) MT számú rendelet alapján a társadalmi tulajdonban keletkezett kár megtérítésére kötelezze azt, akinek magatartása, vagy tevékenysége folytán a kár bekövetkezett.
(2) Amennyiben a fegyelmi eljárás megindítása, illetőleg a kártérítési kötelezettség megállapítása miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) hatáskörébe tartozik, a javaslatot a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság útján kell megtenni.
(3) Ha az arra illetékes személy a kártérítési kötelezettség megállapítása iránti javaslatnak nem tesz eleget, a népi ellenőrzési bizottság a polgári kereset megindítása érdekében az ügyészséghez fordulhat.
26. § (1) A népi ellenőrzési bizottság arra az ülésére, amelyen az általa lefolytatott vizsgálat eredményét tárgyalja, az ellenőrzött szerv vezetőjét - szükség esetén az ellenőrzött szerv felett felügyeletet gyakorló hatóság vezetőjét - meghívhatja. Amennyiben ezen az ülésen fegyelmi úton történő felelősségre vonásra, valamint kártérítési kötelezettség megállapítására kíván javaslatot tenni, az ellenőrzött szerv vezetőjét meghívni köteles.
(2) Az ellenőrzött szerv vezetője meghívása esetén az ülésen résztvenni köteles.
27. § (1) A törvény 11. § (2) bekezdésében előírt 8 napos határidő betartása érdekében az ügyben érintett szervek eljárásukat soronkívül kötelesek lefolytatni.
(2) A törvény 11. § (3) bekezdésében előírt 15 napos határidő a népi ellenőrzési bizottság értesítésének vételétől számít.
28. § A törvény 11. § (4) bekezdésében írt eljárásnak akkor van helye, ha az ellenőrzött szerv vezetője, illetőleg az ellenőrzött szerv felett felügyeletet gyakorló hatóság vezetője a népi ellenőrzési bizottság fegyelmi eljárás megindítására, illetőleg kártérítési kötelezettség megállapítására irányuló javaslatának nem tesz eleget.
(A törvény 12. §-ához)
29. § (1) A népi ellenőrzési bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja, valamint a népi ellenőr tevékenysége során az állami és szövetkezeti szervek, illetőleg vállalatok bármely dolgozójától tájékoztatást kérhet.
(2) A miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) azoknak az adatoknak, vagy iratoknak körét, melyek kiadásának jogát magának tartotta fenn, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével és az érintett szerv (intézmény, vállalat stb.) vezetőjével közli.
(A törvény 13. §-ához)
30. § A népi ellenőrzési bizottság elnöke, elnökhelyettesei és tagjai, a népi ellenőrök és az irodák munkatársai az ellenőrzött szerv vezetőjének, vagy dolgozójának utasítást nem adhatnak, csak javaslatokat tehetnek; jogszabálysértés esetén a törvényes állapot helyreállítására a szerv vezetőjét kötelesek felhívni.
(A törvény 14. §-ához)
31. § A népi ellenőrzési bizottság elnökét és az elnökhelyetteseket kifejezetten e tisztségükre kell megválasztani.
(A törvény 16. §-ához)
32. § A területi népi ellenőrzési bizottság tagjává tanácstag és nem tanácstag egyaránt megválasztható.
(A törvény 17. §-ához)
33. § (1) Egyes meghatározott feladat elvégzésére a népi ellenőrzési bizottság vizsgáló csoport helyett népi ellenőrt is megbízhat.
(2) A népi ellenőrök az őket megbízó népi ellenőrzési bizottság utasításai szerint kötelesek és a megbízás keretei között jogosultak eljárni.
(A törvény 18. és 19. §-ához)
34. § Ellenőrzésre jogosult állami szervnek meg nem támadott ténymegállapításait a népi ellenőrzési bizottság valónak fogadja el és azok újabb kivizsgálásának csak az esetben van helye, ha közben hosszabb idő telt el, vagy alapos gyanú van arra, hogy a megállapítások az adott időpontban nem felelnek meg a valóságnak.
(A törvény 20. §-ához)
35. § (1) A népi ellenőrzési bizottságok tagjait, valamint az irodának az ellenőrzési feladattal rendszeresen megbízott munkatársait igazolvánnyal kell ellátni. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, elnökhelyettesei és tagjai igazolványát a Minisztertanács, a területi népi ellenőrzési bizottságok elnökei, elnökhelyettesei és tagjainak, valamint az irodák munkatársainak igazolványát a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke állítja ki. Az ellenőrzési munka megkezdésekor az ellenőrzött szerv vezetője előtt az igazolványt fel kell mutatni. Az ellenőrzött szerv vezetője köteles az ellenőrzés zavartalan elvégzését a szükséges feltételek biztosításával is elősegíteni.
(2) A népi ellenőröket az őket megbízó néni ellenőrzési bizottság elnöke megbízólevéllel látja el, melyben a megbízás tárgyát részletesen körül kell írni. Az ellenőrzési munka megkezdése előtt a népi ellenőr megbízólevelét és személyi igazolványát az ellenőrzött szerv vezetőjének köteles bemutatni. A népi ellenőröket a megbízólevél korlátai között ugyanazok a jogok illetik meg, mint a népi ellenőrzési bizottság igazolvánnyal ellátott tagját.
(3) A kiállító hatóság az igazolványt és a megbízólevelet sorszámmal látja el és azt a megbízatás lejártával visszavonja. A népi ellenőrzési bizottság a kiadott igazolványokat és megbízóleveleket nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vétel és az érvényét vesztett igazolványok, illetőleg megbízólevelek visszavételének módját az ügyrendben kell szabályozni.
36. § Rendőri közreműködés igénybevételét a népi ellenőrzési bizottság határozza el. Abban az esetben, ha rendőri közreműködés igénybevételének szükségessége az ellenőrzés során a helyszínen merül fel, a vizsgáló csoport vezetője, illetőleg c népi ellenőr is kérhet rendőri közreműködést.
37. § Egyrészről a népi ellenőrzési bizottság, másrészről annak tagjai, valamint a népi ellenőrök között munkaviszony nem jön létre és az egyébként más munkáltatóval munkaviszonyban álló népi ellenőrzési bizottsági tag vagy népi ellenőr eredeti munkaviszonya változatlanul érvényben, marad.
38. § (1) A népi ellenőrzési bizottság tagja és a népi ellenőr feladatát általában munkaidőn kívül látja el, egyes különleges megbízások folytán azonban munkaidő alatt is láthat el ellenőrzési feladatokat. A munkáltató a népi ellenőrzési bizottság tagját és a népi ellenőrt ellenőri tevékenységének munkaidőben történő elvégzésében nem akadályozhatja és ezért őt semmiféle hátránnyal nem sújthatja,
(2) A népi ellenőrzési bizottság köteles ügyelni arra, hogy tagja vagy a népi ellenőr egyidőben ne kapjon annyi ellenőrzési feladatot, hogy az őt rendes munkájának elvégzésében akadályozza. Ugyanaz a személy egyidőben csak egy népi ellenőrzési bizottságnak és csak egy ellenőrzési csoportnak lehet tagja.
(3) A munkáltató a termelés folyamatos menetének érdekében előterjesztést tehet a népi ellenőrzési bizottsághoz egy-egy dolgozónak meghatározott időre vagy meghatározott feladat tekintetében az ellenőrzési munka alól való mentesítése iránt. A népi ellenőrzési bizottságnak az ilyen előterjesztés tárgyában hozott döntése a munkáltatót kötelezi.
39. § (1) A területi népi ellenőrzési bizottság tagjának és a népi ellenőrnek munkaviszonya e tisztségének betöltése alatt és e tisztségének megszűntét követő egy esztendőn belül felmondással vagy fegyelmi határozattal csak abban az esetben szüntethető meg, ha ahhoz a felettes népi ellenőrzési bizottság előzetesen hozzájárult.
(2) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagja tekintetében a Minisztertanács, az általa megbízott népi ellenőr tekintetében a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság adhatja meg az (1) bekezdésben előírt előzetes hozzájárulást.
(A törvény 23. §-ához)
40. § (1) A közérdekű bejelentéseket és panaszokat az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 67. §-a értelmében kell elbírálni.
(2) A népi ellenőrzési bizottság maga állapítja meg, hogy az állampolgárok részéről tett bejelentés közérdekű-e és dönt arról, hogy az abban foglaltakat vizsgálat tárgyává teszi-e, vagy kivizsgálás végett az arra illetékes szervhez juttatja.
(A törvény 24. §-ához)
41. § (1) Minden népi ellenőrzési bizottság mellett irodát kell megszervezni. Az egyes irodák alkalmazottainak számát a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság költségvetésében kell megállapítani. Az irodák alkalmazottai közszolgálati alkalmazottak.
(2) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság alkalmazottait a munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter 26/1957. (14) MüM számú együttes utasítása 2. számú mellékletében A) csoportnál feltüntetett bértétel szerinti munkakörökbe, a területi népi ellenőrzési bizottság irodáinak alkalmazottait a munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter 27/1957. (15) MüM számú együttes utasítása 2. számú mellékletében feltüntetett bértétel szerinti munkakörökbe kell besorolni. A besorolást az illetékes népi ellenőrzési bizottság elnöke végzi el.
(3) Az ellenőrzés munkájában kimagasló eredményt elérő népi ellenőrzési bizottsági tagok és népi ellenőrök munkájának jutalmazására, vagy kitüntetéssel való elismerésére a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke tehet javaslatot.
42. § (1) A népi ellenőrzési bizottság tagjai és a népi ellenőrök ellenőrzési munkájukat általában munkaidőn kívül végzik és azért díjazásban nem részesülnek. A felmerülő készkiadásaikat (útiköltség, napidíj, szállásköltség) - a 113/1951. (V. 27.) MT, valamint a 9/1957. (II. 2.) Korm. számú rendelettel módosított - 33/1951. (I. 31.) MT számú rendeletben foglaltak szerint kell részükre a népi ellenőrzési bizottság költségvetéséből megtéríteni.
(2) Egyes megbízások folytán a népi ellenőrzési bizottság tagjai és a népi ellenőrök munkaidőben is láthatnak el feladatokat. Ez esetben őket - miután állampolgári kötelességüket teljesítik - a munkahelyükön járó munkabérük az ellenőrzési munkára fordított időre is megilleti. A népi ellenőrzési bizottság tagja és a népi ellenőr részére arra az időre, amelyet a munkaidőből ellenőrzési munkával tölt, a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 53/1953. (XI. 28.) MT számú rendelet 139. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő munkabértérítés (átlagkereset) jár, amelyet munkahelye köteles részére kifizetni.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak - amennyiben a jogszabály másként nem rendelkezik - értelemszerűen az ellenőrzés során igénybevett szakértők tekintetében is alkalmazandók.
Vegyes rendelkezések
43. § A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke az állami szervek vagy a szövetkezeti szervek bármely vezetőjétől tájékoztatást kérhet és tájékoztatás céljából a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság üléseire bárkit meghívhat.
44. § A területi népi ellenőrzési bizottságok és a tanácsok végrehajtó bizottságai és állandó bizottságai munkájukban egymást kölcsönösen támogatni és egymás munkáját elősegíteni kötelesek. Ennek érdekében a tanács felkérheti az általa megválasztott népi ellenőrzési bizottság elnökét egyes ellenőrzési munkák eredményeiről való beszámolásra. A területi népi ellenőrzési bizottság elnöke felkérheti az őt megválasztó tanácsot, illetőleg annak végrehajtó bizottságát, hogy a tanács állandó bizottságai, illetőleg a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei egyes ellenőrzési feladatok elvégzésében közreműködjenek, valamint arra, hogy a szakigazgatási szervek vezetői egyes kérdésekről a területi népi ellenőrzési bizottságnak beszámoljanak.
45. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Kádár János s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke