8/1958. (VII. 13.) MüM rendelet

a családi pótlékról szóló rendelkezések végrehajtásáról

A 42/1958. (VII. 8.) Korm. számú rendelet 5., 7. és 12. §-aiban kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:

[A vastagabb betűkkel szedett szöveg a 6/1953. (II. 8.) MT számú rendeletnek az 1.053/1953. (IX. 19.) számú minisztertanácsi határozat 10. a) pontjának idevágó rendelkezésével, továbbá az 52,1953. (XI. 6.) MT számú és a 42/1958. (VII. 8.) Korm. számú rendeletekkel módosított, illetőleg kiegészített s az utóbbi rendelet 13. §-ának felhatalmazása alapján egységes szerkezetbe foglalt szövegét (a továbbiakban: R.), a vékonyabb betűkkel szedett szöveg pedig a végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezéseit tartalmazza.]

A családi pótlékra jogosultság

R. 1. §

(1) Családi pótlékra jogosult minden munkaviszonyban álló dolgozó, aki főfoglalkozása alapján az állami társadalombiztosítás keretében betegségi biztosítás alá esik.

Vhr. 1. § (1) A családi pótlékra jogosultság szempontjából több egyidejűleg folytatott foglalkozás esetében azt a foglalkozást kell főfoglalkozásnak tekinteni, amelyből a legtöbb kereset vagy jövedelem származik. Egyenlő összegű kereset vagy jövedelem esetében a nagyobb elfoglaltsággal járó foglalkozást kell főfoglalkozásnak tekinteni. Ha a dolgozónak betegségi biztosításra kötelezett munkaviszonya nem a főfoglalkozása, családi pótlékra nem jogosult.

(2) Keresetre és jövedelemre tekintet nélkül főfoglalkozásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt, amelyben a dolgozó munkaideje a Munka Törvénykönyvében vagy más jogszabályban az illető iparágra vagy munkakörre megállapított heti munkaidőt eléri.

(3) Az állami vagy a vasúti egészségügyi szolgálat szerveinél munkaviszonyban álló egy vagy több részfoglalkozású orvos abban az esetben jogosult családi pótlékra, ha az állami vagy a vasúti egészségügyi szolgálat szervénél vállalt egy vagy több részfoglalkozására megállapított munkaideje a heti huszonnégy órát eléri vagy meghaladja.

(4) A mellékfoglalkozása (második állása) alapján a dolgozó családi pótlékra nem jogosult.

(2) A betegség esetére biztosított mezőgazdasági dolgozók közül családi pótlékra jogosultak

a) az állami mezőgazdasági üzemeknek az általános rendelkezések szerint biztosított dolgozói [71/1955. (XII. 31.) MT számú rendelet 38. §-a] úgyszintén a legeltetési bizottságok határozatlan időre szóló munkaviszonyban álló dolgozói;

b) az állami mezőgazdasági üzemeknek - ide nem értve az állami erdőgazdaságokat -, valamint a legeltetési bizottságoknak a mezőgazdasági biztosítottakra [71/1955. (XII. 31.) MT számú rendelet 39. §-a] érvényes rendelkezések szerint biztosított dolgozói, ha legalább hathavi meghatározott időre, vagy legalább hat hónapig tartó meghatározott munka végzésére írásbeli munkaszerződést kötöttek;

c) az állami erdőgazdaságoknak a mezőgazdasági biztosítottakra érvényes rendelkezések szerint biztosított dolgozói.

Vhr. 2. § (1) A R. 1. §-a (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából állami mezőgazdasági, illetőleg állami erdőgazdasági üzemek: a mezőgazdaság, a szőlő- és gyümölcstermelés, a kertészet, az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés, a hal- és vadtenyésztés, a nádtermelés, a méhészet és a selyemtermelés körébe tartozó összes gazdaságok, ideértve a kísérleti, kutató és tanintézetek gazdaságait, a mezei, erdei és vízi melléktermékek termelésével és gyűjtésével foglalkozó vállalatokat, továbbá az állami gépállomásokat.

(2) Állami mezőgazdasági, illetőleg állami erdőgazdasági üzemek a tanácsok és az állami vállalatok kezelésében levő gazdaságok is.

(3) A családi pótlékra jogosultság kiterjed azokra az újságírókra is, akiknek betegségi ellátásáról az Újságírók Szanatórium Egyesülete gondoskodik.

R. 2. §

(1) A dolgozónak családi pótlék jár a tizenhatodik életévét még be nem töltött gyermeke, mostohagyermeke, örökbefogadott gyermeke, nevelt gyermeke, unokája és testvére (a továbbiakban röviden: gyermek) után, tekintet nélkül arra, hogy a gyermeknek keresete vagy jövedelme van-e.

Vhr. 3. § A dolgozónak nevelt gyermeke, testvére és unokája után - az egyéb feltételek fennállása esetében - a családi pótlék abban az esetben jár, ha őket a dolgozó állandóan saját háztartásában tartja el, vagy tanintézetben saját költségén nevelteti. Az eltartást (neveltetést) félévenként igazoltatni kell.

(2) Az iskolai tanulmányokat folytató gyermek titán a családi pótlék a közép- vagy középfokú iskolai tanulmányok befejezéséig, legfeljebb azonban a gyermek tizenkilencedik életévének betöltéséig jár. A továbbtanulás címén folyósított családi pótlék a tanulmányi szünidő alatt is jár.

Vhr. 4. § (1) A családi pótlékra jogosultság szempontjából közép- vagy középfokú iskolai oktatás keretében tanulmányt folytatónak kell tekinteni a középiskolák, technikumok tanulóin kívül a képzőintézetek (tanítóképző, ápolónőképző stb.) és a szakiskolák (ipari, mezőgazdasági, zenei szakiskolák, gyors- és gépíró iskolák stb.) tanulóit, ha e tanulmányok megkezdése előtt érettségi vizsgát nem tettek,

(2) A tanulmányi családi pótlék a nyári szünidő tartamára is jár, legfeljebb azonban annak a hónapnak utolsó napjáig, amelyben a gyermek tizenkilencedik életévét betöltötte. A közép- vagy középfokú iskolai tanulmányok befejezését követő nyári szünidő tartamára tanulmányi családi pótlék nem jár, kivéve, ha a gyermek a tanév befejezésekor önhibáján kívül záró vizsgát nem tehetett.

(3) A tanulmányi családi pótlék az után a gyermek után is jár, aki orvosi igazolás szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatkozása miatt tanulmányait csak mint magántanuló végzi.

(3) A tizenhatodik életévét betöltött első és másodéves ipari (kereskedő) tanuló gyermek után a családi pótlék legfeljebb a tizennyolcadik életévének betöltéséig jár.

Vhr. 5. § A családi pótlék a tizenhatodik életévet betöltött első és másodéves ipari (kereskedő) tanuló után a gyermek keresetének (ösztöndíjának) összegére tekintet nélkül jár. A tanviszony fennállását ilyen esetben félévenként igazoltatni kell.

(4) Az után a gyermek után, aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott jogosultsági időtartam lejárta előtt testi vagy szellemi fogyatkozása miatt munkaképességét - orvosi igazolás szerint -legalább 67%-ban tartósan elvesztette, ennek az állapotnak a tartamára a családi pótlék korhatárra tekintet nélkül jár.

Vhr. 6. § (1) A R. 2. §-a (4) bekezdése alapján a családi pótlék a gyermek korára tekintet nélkül abban az esetben jár, ha a 67%-os, vagy ezt meghaladó mértékű munkaképességcsökkenés, illetőleg munkaképtelenség legalább egy éve tart, vagy - keletkezésének időpontjától számítva - előreláthatóan legalább egy évig tartani fog.

(2) A betegség okozta átmeneti munkaképtelenség alapján a gyermek után családi pótlék abban az esetben sem jár, ha a betegség jellegéből következően ez az állapot egyébként huzamosabb időn át fennáll. A gümőkórban szenvedő gyermek után azonban jár a családi pótlék, ha a betegség az orvosi igazolás szerint legalább egy éven át tartó munkaképtelenséget okoz és ez a munkaképtelenség a gyermek tizenhatodik életévének betöltése, vagy a R. 2. §-a (2) és (3) bekezdésében meghatározott jogosultsági időtartam lejárta előtt keletkezett.

(5) A dolgozó családi pótlékra abban az esetben jogosult, ha saját háztartásában legalább két, az (1)-(4) bekezdésekben megjelölt gyermeket tart el.

Vhr. 7. § (1) Ha a gyermek eltartásáról többen gondoskodnak, eltartójának azt kell tekinteni, akinek a háztartásában a gyermek él. Ha ilyen esetben a gyermek egyik eltartója háztartásában sem él, eltartójának azt kell tekinteni, aki eltartásáról túlnyomórészben gondoskodik.

(2) Ha a dolgozó mindegyik gyermeke, vagy gyermekei közül egyesek olyan családi pótlékra nem jogosult nagyszülő háztartásában élnek, aki eltartásukról egészen vagy túlnyomórészben gondoskodik, a családi pótlékot - az egyéb feltételek fennállása esetében - a dolgozó jogán kell megállapítani és a nagyszülő által eltartott gyermekre (gyermekekre) eső összeget (arányos összeget) a nagyszülő részére kell kifizetni.

(6) Az egyedülálló dolgozó nő egy gyermeke után is jogosult családi pótlékra. Ebből a szempontból egyedülálló dolgozó nőnek kell tekinteni:

a) aki nem él házasságban;

b) akinek férje első tényleges katonai szolgálatot teljesít;

c) akinek férje testi vagy szellemi fogyatkozása vagy betegsége miatt előreláthatóan legalább hat hónapon át kereső foglalkozást folytatni nem tud és táppénzben vagy öregségi, rokkantsági nyugdíjban nem részesül;

d) akinek férje előzetes letartóztatásban vagy közbiztonsági őrizetben van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti.

Vhr. 8. § (1) A R. 2. §-a (6) bekezdésének a) pontjában említett házasságban nem élő dolgozó nő alatt az özvegy nőt, a törvényesen elvált vagy különélő nőt, a leányanyát, továbbá a házassági kötelékben nem élő leánytestvért, nagyanyát és nevelőanyát kell érteni.

(2) Nem lehet egyedülálló dolgozó nőnek tekinteni azt, akinek élettársa van mindaddig, amíg az együttélés fennáll.

(7) A testi vagy szellemi fogyatkozás miatt teljesen munkaképtelen és gondozásra szoruló gyermek után a dolgozó a gyermek korára tekintet nélkül abban az esetben is jogosult családi pótlékra, ha a dolgozónak csak egy gyermeke van és a gyermeknek ez a fogyatkozása - orvosi igazolás szerint - az (1)-(3) bekezdésben meghatározott jogosultsági időtartam lejárta előtt keletkezett.

(8) A családi pótlék abban az esetben is jár, ha a dolgozó gyermekét magánszemélynél, tanintézetben, csecsemőotthonban, illetőleg egészségügyi gyermekotthonban saját költségére helyezte el és az eltartás költségeihez gyermekenként legalább havi 30 forint összeggel járul hozzá,

R. 3. §

(1) Nem jár családi pótlék az után a gyermek után,

a) akinek teljes ellátásáról az állam ingyenesen gondoskodik;

b) akit ipari tanulóotthonban helyeztek el;

c) aki a családi pótlékkal egyenlő, vagy azt meghaladó összegű árvaellátásban részesül; ha az árvaellátás összege kisebb, a családi pótlék összegébe az árvaellátást be kell számítani;

d) aki után akár a dolgozó, akár más személy gyermeknevelési pótlékban részesül.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a családi pótlékra egyedülálló dolgozó nő [R. 2. § (6) bekezdés] jogosult.

Vhr. 9. § (1) A dolgozónak nem jár családi pótlék azon gyermeke után, aki az arányosan reá eső családi pótlékkal egyenlő vagy azt meghaladó összegű árvaellátásban részesül. Ha az árvaellátás összege a gyermekre eső családi pótlék összegénél kisebb, a dolgozónak családi pótlék címén a két összeg közötti különbözet jár.

(2) Ha a dolgozónak több gyermeke van és ezeknek nem mindegyike részesül árvaellátásban, az (1) bekezdésben foglaltakat csak az árvaellátásban részesülő gyermek vonatkozásában kell alkalmazni. A többi gyermek után járó családi pótlék megállapításánál az árvaellátásban részesülő gyermeket minden esetben figyelembe kell venni. (Például: A három gyermek közül csak az egyik jogosult havi 100 Ft árvaellátásra. Ez után a gyermek után családi pótlék nem jár, míg a másik két gyermek után a három gyermek után járó havi 180 Ft kétharmadát, vagyis havi 120 Ft családi pótlékot kell folyósítani.)

(3) A családi pótlék teljes összegben jár azon gyermek után, aki a hadigondozás keretében, a hadigondozásra vonatkozó jogszabályok alapján részesül árvajáradékban vagy nevelési pótlékban.

(4) Az árvaellátásban részesülő gyermek (gyermekek) után teljes összegben jár a családi pótlék annak az egyedülálló dolgozó nőnek [R. 2. § (6) bekezdés], aki egy gyermek után is jogosult családi pótlékra.

(5) Ha a dolgozó árvaellátásra jogosult gyermek után igényel családi pótlékot, fel kell hívni, csatolja az árvaellátást folyósító szerv igazolását arról, hogy a gyermek milyen összegű árvaellátásban részesül.

R. 4. §

(1) A dolgozó arra a naptári hónapra jogosult családi pótlékra, amelyben legalább huszonegy napot töltött munkaviszonyban. A R. 1. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett mezőgazdasági biztosított arra a naptári hónapra jogosult családi pótlékra, amelyben legalább tizennyolc napon át munkát végzett.

(2) Az a munkaviszonyban álló dolgozó, aki munkaszerződése értelmében csak a hét, hónap egyes napjain köteles munkát végezni, családi pótlékra csak abban az esetben jogosult, ha a munkaszerződésben naptári hónaponként legalább tizennyolc napi munka végzésére vállalt kötelezettséget.

Vhr. 10. § (1) A R. 4. §-a (1) bekezdésében előírt huszonegy napos munkaviszony megállapításánál a heti pihenőnapot is be kell számítani. Ha a dolgozó munkaviszonya közvetlenül a heti pihenőnap előtt szűnt meg, az azt követő napot is munkaviszonyban töltött napként kell figyelembe venni.

(2) A R. 4. §-a (1) és (2) bekezdésében előírt tizennyolc munkanap megállapításánál a heti pihenőnapot csak abban az esetben lehet munkában töltött napnak tekinteni, ha a dolgozó ezen a napon is munkát végzett.

(3) A R. 4. §-a (2) bekezdése alapján annak a dolgozónak jár családi pótlék, aki a naptári hónapban legalább tizennyolc napon dolgozik és a havi munkaideje a kilencvenhat órát eléri vagy meghaladja. Ha pedig a munkaszerződés a munkavégzés napjait a hét egyes napjaira állapítja meg, a családi pótlék annak a dolgozónak jár, aki minden héten legalább négy napon dolgozott és a heti munkaideje a huszonnégy órát eléri vagy meghaladja.

(4) Családi pótlék - az egyéb feltételek fennállása esetében - arra a hónapra is jár, amelyben a dolgozó az előírt huszonegy napos munkaviszonyt, illetőleg a tizennyolc munkanapot nem egy, hanem több munkáltatónál szerezte meg. Ilyen esetben a családipótlék megállapítására és folyósítására az a kifizető szerv illetékes, amelyhez a dolgozó a munkaviszony huszonegyedik napján, illetőleg a tizennyolcadik munkanapon tartozik.

Vhr. 11. § (1) A családi pótlékra jogosító munkaviszonyban töltött napokat, továbbá ugyanazon naptári hónapban mezőgazdasági biztosítottként ténylegesen munkában töltött napokat össze kell számítani és a családi pótlékra jogosultságot az illető naptári hónapban a legutolsó munkaviszonyra irányadó szabályok szerint kell elbírálni. (Például: A dolgozó 1958. augusztus 1-15. között gyári segédmunkás, utána augusztus 16-31. között 5 napon át családi pótlékra jogosult mezőgazdasági biztosítottként dolgozik. Minthogy augusztus 1-15-e között - a két vasárnapot leszámítva - 13 munkanap van, a dolgozó a 18 munkanapot megszerezte, s így augusztus hóra jogosult családi pótlékra.)

(2) Ha a kötelező kölcsönös biztosítás hatálya alá tartozó kisipari, illetőleg háziipari szövetkezeti tag munkaviszonyba lép, a családi pótlékra jogosultság megállapításánál a kisipari, illetőleg a háziipari szövetkezeti tagság idejéből azokat a napokat is figyelembe kell venni, amelyek alatt a szövetkezeti tag - munkaviszonyba lépésének naptári honapjában - a kötelező kölcsönös biztosítás hatálya alá tartozott.

(3) Ha a munkaviszonyban álló dolgozó termelőszövetkezeti tag lesz, vagy a termelőszövetkezeti tag munkaviszonyba lép, a munkaviszony és a termelőszövetkezeti tagság idejét a foglalkozásváltozás naptári hónapjában megfelelően össze kell számítani és - az egyéb feltételek fennállása esetében - az új foglalkozására irányadó szabályok szerint kell részére erre a hónapra családi pótlékot megállapítani.

(3) Azokat a napokat, amelyekre a dolgozó táppénzt, vagy terhességi-gyermekágyi segélyt kap, munkaviszonyban, illetőleg mezőgazdasági biztosítottaknál munkában töltött napoknak kell tekinteni.

Vhr. 12. § (1) Az egységes anyasági segélyre jogosult mezőgazdasági biztosított nőknél a szülést megelőző és az azt követő hat-hat héten belül, hetenként hat napot kell a családi pótlékra jogosultság szempontjából munkában töltött napnak tekinteni.

(2) Ha a dolgozó munkaviszonyának megszűnését követő időre táppénzt kap, vagy terhességi-gyermekágyi segélyben részesül, erre az időre a családi pótlékot az a szerv (munkáltató) köteles fizetni, amely a dolgozó részére az előző munkaviszony alapján a családi pótlék megállapítására és folyósítására illetékes volt.

R. 5. §

(1) A családi pótlék jár a katonai szolgálat idejére is, ha a dolgozó a bevonulás hónapjában vagy az ezt megelőző hónapban családi pótlékra igénytadó munkaviszonyban állott.

Vhr. 13. § A családi pótlékra jogosultság szempontjából katonai szolgálaton

a) az első tényleges katonai szolgálatot,

b) a tartalékos tiszti, tiszthelyettesi és legénységi kiképzést (továbbképzést) kell érteni.

(2) Családi pótlékra jogosult az a dolgozó is, aki a Mezőgazdasági Akadémián, továbbá külföldön ösztöndíjjal tanulmányokat folytat, úgyszintén ha állami vagy társadalmi szervek által rendezett egésznapos iskolán (tanfolyamon, edzőtáborban) vesz részt, feltéve, hogy a tanulmányokat közvetlenül megelőzően családi pótlékra igénytadó munkaviszonyban állott.

(3) A meghalt dolgozó jogán az elhalálozást követően további hat hónapra is jár a családi pótlék annak, aki a gyermek (gyermekek) eltartásáról gondoskodik, feltéve, hogy a dolgozó az elhalálozás hónapjában vagy az ezt megelőző hónapban családi pótlékra igénytadó munkaviszonyban állott vagy táppénzben, terhességigyermekágyi segélyben részesült.

Vhr. 14. § (1) A R. 5. §-a (1) és (3) bekezdésében említett családi pótlékra igénytadó munkaviszonyban állónak azt a dolgozót kell tekinteni, aki a katonai szolgálatra bevonulás, illetőleg az elhalálozás hónapjában vagy az ezt megelőző hónapban a R. 4. §-ában előírt munkaviszonyt (munkanapokat) megszerezze tekintet nélkül arra, hogy a figyelembe vett hónapra családi pótlékot kapott-e.

(2) A R. 5. §-a (3) bekezdésében foglaltak alapján a családi pótlék az elhalálozást követő hónap első napjától számított hat hónapra jár. Ha azonban a dolgozó a R. 4. §-ában előírt munkaviszonyt (munkanapot) az elhalálozás hónapjában nem szerezte meg, a hat hónapot az elhalálozás hónapjának első napjától kell számítani.

(3) A meghalt dolgozó jogán a gyermeket (gyermekeket) eltartó személynek járó családi pótlékot az elhalálozást követő hat hónapra az árvaellátásra tekintet nélkül teljes összegben kell kifizetni.

Vhr. 15. § A R. 5. §-a alapján járó családi pótlékot az a szerv (munkáltató) köteles fizetni, amely a dolgozó részére a megelőző munkaviszony alapján a családi pótlék megállapítására és folyósítására illetékes volt.

R. 6. §

(1) Ugyanazon gyermek után ugyanarra az időre családi pótlékot csak egy dolgozó kaphat. A családi pótlék csak egyféle jogcímen jár. Ha a dolgozó nyugellátásban is részesül és ezalapon családi pótlékra jogosult, a családi pótlék a nyugellátás alapján illeti meg.

(2) Ha a szülők együtt élnek és a családi pótlékra jogosultság feltételei mindkét szülőnél fennállanak, a családi pótlékot az apa jogán kell megállapítani. Ha az apa családjáról, gyermekeiről nem gondoskodik, a családi pótlék az anya jogán jár.

(3) Ha az együttélő szülők közül az apa családi pótlékra nem jogosult, a családi pótlék az anya jogán abban az esetben állapítható meg, ha az apa

a) testi vagy szellemi fogyatkozása, vagy betegsége miatt előreláthatóan legalább hat hónapon át keresőfoglalkozást folytatni nem tud,

b) havi 500 forintot meg nem haladó nyugellátásban (járadékban) részesül és ezen felül egyéb keresete, jövedelme nincsen,

c) családjáról, gyermekeiről nem gondoskodik,

d) ösztöndíjas egyetemi hallgató.

Vhr. 16. § Az anya jogán családi pótlékot azon a címen megállapítani, hogy az apa családjáról, gyermekeiről nem gondoskodik [R. 6. § (2) bekezdés és (3) bekezdés c) pontja] csak abban az esetben lehet, ha ezt a tényt a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága igazolja.

(4) Ha a szülők nem élnek együtt, a családi pótlék azt a szülőt illeti meg, akinél a gyermek, illetőleg a gyermekek vannak. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával (a továbbiakban: SZOT) egyetértésben állapítja meg.

Vhr. 17. § (1) Ha a gyermekeket a törvényesen elvált vagy különélő szülők egyikénél helyezték el és a családi pótlékra jogosultság feltételei mindkét szülőnél fennállanak, a családi pótlékot annak a szülőnek jogán kell megállapítani, akinek háztartásában a gyermekek (gyermek) vannak. Ha pedig a gyermekek közül egyesek az apánál, mások az anyánál vannak, a családi pótlékot az apa jogán kell megállapítani és az anyánál elhelyezett gyermekre (gyermekekre) eső részt az anyának kell folyósítani. (Például: A családi pótlékra jogosult különélő szülők három gyermeke közül kettő az apánál, egy pedig az anyánál van. A három gyermek után járó havi 180 forint családi pótlékot az apa jogán kell megállapítani és 120 forintot az apának, 60 forintot pedig az anyának kell folyósítani.)

(2) Ha a törvényesen elvált vagy különélő szülők közül csak az apa jogosult családi pótlékra, a két vagy több gyermek után járó családi pótlékot - az anyánál levő gyermek után is - az apa jogán kell megállapítani és az anyánál levő gyermekre (gyermekekre) eső arányos részt az anyának kell folyósítani.

(3) Ha a törvényesen elvált vagy különélő szülők közül csak az anya jogosult családi pótlékra, az anyánál, vagy az anya költségén másnál, esetleg a munkaképtelen apánál elhelyezett gyermek (gyermekek) után a családi pótlékot az anya jogán kell megállapítani. Az anya jogán megállapított családi pótlékból a munkaképtelen apánál elhelyezett gyermekre (gyermekekre) eső arányos részt az apának kell folyósítani.

Vhr. 18. § (1) Ha az anya házasságot köt, az anya által a férj (mostohaapa) beleegyezésével a közös háztartásba hozott mostohagyermek (mostohagyermekek) után a családi pótlékra - az egyéb feltételeknek fennállása esetében - a mostohaapa jogosult. Ha a mostohaapa családi pótlékra nem jogosult, az anya jogán családi pótlékot megállapítani csak a R. 6. §-a (3) bekezdésben meghatározott valamelyik feltétel fennállása esetén lehet. [Például: Az anya egy gyermeket vitt az új háztartásba, férjének (a mostohaapának) is van egy édes gyermeke. A családi pótlékra egyébként jogosult férjnek (mostohaapának) egy édes és egy mostoha gyermeke után havi 75 forint családi pótlék jár.]

(2) Ha a vérszerinti apának a mostohaapa háztartásában levő gyermekén (gyermekein) kívül saját háztartásában is van gyermeke és a vérszerinti apa a mostohaapánál levő gyermeke (gyermekei) után gyermekenként havi 150 forintot meghaladó összegű tartásdíjat fizet, a vérszerinti apa családi pótlékra jogosultságának elbírálásánál és a részére járó családi pótlék összegszerű kiszámításánál a mostohaapánál levő gyermekét (gyermekeit) is figyelembe kell venni. Az így számított családi pótlékból a vérszerinti apát a háztartásában levő gyermekére (gyermekeire) eső arányos összeg illeti meg. (Például: Az elvált szülők két gyermeke közül egy az apánál és egy az anyánál van. Az anya újból férjhez megy és gyermekét a mostohaapa befogadta. A vérszerinti apa havi 200 forint tartásdíjat fizet. A vérszerinti apa a két gyermek után járó havi 75 forint családi pótlék fele összegére jogosult, míg a mostohaapának családi pótlék nem jár. - Vagy az elvált szülők négy gyermeke közül kettő az apánál, kettő az anyánál van. Az anya újabb házasságot köt és két gyermekét a mostohaapa befogadta. Ez utóbbi két gyermek után a vérszerinti apa gyermekenként havi 180 forint tartásdíjat fizet. Az anya újabb házasságából is születik egy gyermek. A közölt esetben a vérszerinti apa csak a nála levő két gyermeke után jogosult családi pótlékra, mégpedig a négy gyermek után járó havi 260 forint családi pótlék fele összegére, vagyis havi 130 forintra. A mostohaapának pedig saját jogán a nála levő három (két mostoha és egy saját) gyermek után havi 180 forint családi pótlék jár.)

Vhr. 19. § Ha a családi pótlékot az irányadó rendelkezések alapján a dolgozó apa, vagy anya jogán kell megállapítani, a családi pótlék annak a személynek az igénybejelentése alapján is megállapítható, akinek a családi pótlékot részben vagy egészben folyósítani kell.

R. 7. §

(1) A családi pótlékra való jogosultság abban a hónapban nyílik meg, amelyben a dolgozó az előírt összes feltételeket megszerezte. Ha a gyermek a munkaviszony tartama alatt született, vagy került a dolgozó eltartásába, a családi pótlék a gyermek születése, illetőleg eltartásba kerülése hónapjának első napjától jár.

(2) A családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, amelyben a gyermekre vonatkozó bármelyik jogosultsági feltétel megszűnik.

Vhr. 20. § Ha a dolgozó két gyermeke után részesül családi pótlékban és az egyik gyermekre vonatkozó jogosultsága megszűnik, a másik gyermek után sem jár a családi pótlék. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a R. 2. §-a (6) és (7) bekezdése alapján az egyedülálló dolgozó nő, illetőleg a dolgozó egy gyermek után is jogosult családi pótlékra.

Vhr. 21. § (1) Ha a családi pótlékban részesülő dolgozó munkaviszonya megszűnt, az a szerv, amely a családi pótlékot folyósította, köteles az erre a célra rendszeresített "Családi pótlék folytatólagos igénylésére jogosító igazolvány"-t (a továbbiakban: családi pótlék igazolvány; NYOMELLO 3520-8. rsz.) kiállítani és a dolgozó új munkahelye szerint illetékes folyósító szerv kérésére ennek a szervnek megküldeni.

(2) A családi pótlék folyósítására illetékes szerv az előző folyósító szervtől a családi pótlék igazolványt az erre a célra rendszeresített nyomtatvány-űrlap (NYOMELLO 3520-9. rsz.) felhasználásával köteles bekérni.

(3) Abban az esetben, ha a dolgozó jogtalanul vett fel családi pótlékot és azt a munkaviszony megszűnéséig nem fizette vissza, a családi pótlék igazolvány "Jegyzet" rovatában fel kell tüntetni a még visszafizetendő összeget, a jogosulatlan felvétel okát és időtartamát.

(4) Ha a dolgozó előzőleg már részesült családi pótlékban, vagy azt olyan gyermek után igényli, aki után korábban más személy kapta a családi pótlékot, a folyósító szerv csak abban az esetben állapíthat meg részére családi pótlékot, ha az előző folyósító szerv által kiállított családi pótlék igazolvány birtokában van.

(5) A dolgozó által bemutatott születési okmányok (igazolások) alapján családi pótlékot megállapítani és folyósítani csak abban az esetben lehet, ha

a) a dolgozó újszülött gyermeke, vagy olyan gyermek után igényel családi pótlékot, aki után sem a dolgozó, sem más személy családi pótlékot még nem kapott;

b) az előző folyósító szerv (munkáltató) igazolja, hogy a dolgozónak családi pótlékot nem folyósított, a dolgozó pedig anyagi és büntetőjogi felelősségének tudatában írásban kijelenti, hogy a szóbanlevő gyermek (gyermekek) nála van, eltartásáról ő gondoskodik és utána sem ő, sem más személy családi pótlékban, a gyermek pedig árvaellátásban nem részesült, és nem részesül.

(6) Az (1) bekezdésben említett és számozott családi pótlék igazolvány űrlapokat tartalmazó igazolványtömböt a folyósító szerv az SZTK-nak területileg illetékes helyi szervétől írásbeli megkeresés alapján - az önköltségi ár megtérítése ellenében - szerezheti be. Az igazolványtömböt szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni. Az igazolványtömböt más folyósító szervnek átadni vagy kölcsönadni nem szabad.

(7) Az igazolvány űrlapot tartalmazó igazolványtömböt a szükségletnek megfelelően kell igényelni. Az űrlapot a hozzátartozó másolattal együtt tintával vagy tintairónnal kell kitölteni. A másolatot az igazolványtömbben kell hagyni és három évig meg kell őrizni.

A családi pótlék összege

R. 8. §

(1) Az egy naptári hónapra járó családi pótlék összege a következő:

2 gyermek után összesen 75 Ft

3 gyermek után összesen 180 Ft

4 gyermek után összesen 260 Ft

5 gyermek után összesen 350 Ft

6 gyermek után összesen 450 Ft

7 gyermek után összesen 560 Ft

8 gyermek után összesen 680 Ft

9 gyermek után összesen 810 Ft

10 gyermek után összesen 975 Ft

11 gyermek után összesen 1.155 Ft

12 gyermek után összesen 1.350 Ft

(2) Minden további gyermek után a tizenkét gyermek után járó családi pótlékot 210-210 forinttal kell emelni.

(3) A R. 2. §-a (6) és (7) bekezdése alapján egy gyermek után járó családi pótlék összege havi 30 forint.

Eljárási rendelkezések

R. 9. §

(1) A dolgozó családi pótlékának megállapításával és folyósításával kapcsolatos ügyviteli tennivalókat a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ, illetőleg az ezzel megbízott más társadalombiztosítási szervek (továbbiakban: SZTK), valamint a munkáltatók végzik.

(2) A munkáltató saját költségén (saját költségvetése terhére), saját alkalmazottaival rendes ügyvitele keretében a családi pótlékkal kapcsolatos ügyviteli tennivalókat akkor köteles ellátni, ha az általa foglalkoztatott dolgozók létszáma a tíz főt rendszerint eléri vagy meghaladja.

(3) Felhatalmazást kap a SZOT, hogy a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően egyes munkáltatókat vagy a munkáltatók egyes csoportjait a családi pótlék ügyvitelének ellátása alól mentesítsen.

R. 10. §

(1) Az államigazgatási szervek, valamint a Magyar Államvasutak és a Győr-Sopron Ebenfurti Vasút dolgozói családi pótlékának megállapítására, folyósítására és megszüntetésére illetékes szerveket a munkaügyi miniszter jelöli ki.

(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt szervek (intézmények) - a munkaügyi miniszter kijelölése alapján - a dolgozóiknak járó családi pótlékot saját költségvetésük terhére maguk állapítják meg és folyósítják, ezekre a dolgozókra a R.-nek az SZTK-hoz történő bejelentésekre és az SZTK ellenőrzési jogára vonatkozó rendelkezései - a R. 15. §-ában foglalt kivétellel - nem alkalmazhatók.

Vhr. 22. § (1) Az államigazgatási szervek dolgozói családi pótlékát az illetékes számfejtő szerv állapítja meg, folyósítja és szünteti meg, ha a családi pótlékra jogosult dolgozó munkabérét a költségvetés "Állományba tartozók béralapja" elnevezésű rovatáról kapja. Minden más esetben az államigazgatási szervek dolgozói részére a családi pótlékot az SZTK illetékes megyei alközpontja (kirendeltsége) állapítja meg, folyósítja és szünteti meg.

(2) Az állami költségvetésből támogatásban részesülő és nettó rendszerben gazdálkodó szervek (folyószámlás szervek, hivatali üdülők, hivatali és üzemi bölcsődék, napköziotthonok, színházak, stb.) dolgozóinak családi pótlékát az SZTK illetékes megyei alközpontja (kirendeltsége) állapítja meg, folyósítja és szünteti meg. Ez a rendelkezés még akkor is érvényes, ha a nettó rendszerben gazdálkodó szerv dolgozójának munkabére egyébként az "Állományba tartozók béralapja" elnevezésű rovaton van előirányozva.

(3) A Vasutasok Szakszervezete, illetőleg a munkáltató állapítja meg, folyósítja és szünteti meg azoknak a dolgozóknak a családi pótlékát, akiknek a betegségi biztosítását a Vasutasok Szakszervezete látja el.

R. 11. §

(1) A családi pótlék megállapításával és folyósításával kapcsolatos eljárási szabályokat, ideértve a családi pótlék megállapításával kapcsolatban tett intézkedések (fizetési meghagyás) ellen alkalmazható jogorvoslatokat is

a) az államigazgatás szerveinek dolgozóira vonatkozóan a munkügyi miniszter a SZOT-tal egyetértésben,

b) a Magyar Államvasutak, valamint a Győr-Sopron Ebenfurti Vasút dolgozóira vonatkozóan a közlekedés- és postaügyi miniszter a munkaügyi miniszterrel és a SZOT-tal egyetértésben utasítással,

c) a többi dolgozóra vonatkozóan pedig a SZOT a munkaügyi miniszterrel egyetértésben szabályzatban állapítja meg.

(2) A családi pótlék megállapításával és folyósításával kapcsolatos kérdésekben - a dolgozót, illetőleg a munkáltatót terhelő megtérítések kivételével - bírói jogorvoslatnak helye nincs.

R. 12. §

(1) A dolgozónak a családi pótlékra vonatkozó igényét, valamint az igényjogosultságát érintő minden változást munkáltatójánál kell az igénymegnyílástól, illetőleg a változástól számított nyolc nap alatt bejelentenie.

(2) Ha a dolgozó a családi pótlék iránti igényét a megszabott határidőn túl jelenti be, a családi pótlékot legfeljebb három hónapra visszamenőleg kaphatja meg. Ebbe a három hónapba a bejelentés hónapja is beszámít.

(3) Ha a családi pótlék megállapításával és folyósításával kapcsolatos ügyviteli tennivalókat nem a munkáltató végzi, a dolgozó által bejelentett családi pótlék igényt, valamint az igényjogosultságot érintő minden változást a munkáltató a megszabott határidő alatt az SZTK területileg illetékes helyi szervének köteles bejelenteni.

R. 13. §

(1) A családi pótlékot havonta utólag kell az igényjogosultnak vagy házastársának kifizetni.

Vhr. 23. § Ha a dolgozó egyéni körülményei (iszákosság, elmezavar, stb.) valószínűsitik, hogy a családi pótlékot nem rendeltetésének megfelelően használja fel, a családi pótlék a vele közös háztartásban élő családtagnak - a dolgozó beleegyezése nélkül is - kifizethető. Az említett körülményt a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának kell igazolnia.

(2) A családi pótlékot másra engedményezni, elzálogosítani nem lehet és csak gyermek eltartás célra lehet végrehajtás alá vonni.

(3) A már kiutalt családi pótlékra való igény megszűnik, ha a kiutalt összeget a kiutalástól számított egy év alatt bármely okból nem vették fel.

(4) A családi pótlék folyósítását szüneteltetni kell, amíg a dolgozó

a) egy hónapot meghaladó fizetésnélküli szabadságon van, kivéve, ha fizetésnélküli szabadságot betegség miatt, vagy a Munka Törvénykönyve 98. vagy 98/A. §-a alapján engedélyezték,

b) előzetes letartóztatásban vagy közbiztonsági őrizetben van, vagy pedig szabadságvesztés büntetését tölti, ha ez az idő egy hónapnál hosszabb.

(5) Ha az előzetes letartóztatást bűncselekmény hiánya miatt vagy bizonyítottság hiányából megszüntették, vagy ha a dolgozót a bíróság ugyanilyen okból az ellene emelt vád alól felmentette, továbbá, ha az ügyészség megállapítja, hogy a dolgozónál a közbiztonsági őrizet feltételei nem állanak fenn és a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát nem szüntette meg, a családi pótlékot az előzetes letartóztatás, illetőleg a közbiztonsági őrizet egy hónapot meghaladó tartamára utólagosan ki kell fizetni.

R. 14. §

(1) Aki a családi pótlékot jogtalanul veszi fel, köteles azt visszafizetni.

(2) A jogtalanul felvett családi pótlékot elsősorban a dolgozó részére járó családi pótlékból kell levonni. Ha a kár ilymódon nem térül meg, azt a munkaviszonyban álló dolgozó munkabéréből kell levonni.

(3) Ha a kár összege a (2) bekezdésben meghatározott módon nem térül meg, a megtérítendő összeget adók módjára kell behajtani.

(4) A dolgozót a visszafizetésre a jogtalan felvételtől számított harminc napon belül írásban kell kötelezni.

(5) Ha a kifizető szerv az értesítést a (4) bekezdésben előírt harminc napon belül elmulasztja, a dolgozó az okozott kár megtérítésére csak abban az esetben kötelezhető, ha a kifizetés helytelenségéről tudomása volt (rosszhiszeműség), vagy a téves kifizetést maga idézte elő (helytelen adatok bemondása stb.) végül, ha ugyanazon gyermek után kétszeresen (többszörösen) folyósították a családi pótlékot. Ezekben az esetekben a dolgozót a visszafizetésre az erre kijelölt szerv határozattal kötelezi.

Vhr. 24. § A rosszhiszeműség kérdésében az eset összes körülményeinek gondos mérlegelésével kell állástfoglalni. A rosszhiszeműséget kell általában vélelmezni, ha ugyanazon gyermek után ugyanarra az időre

a) a dolgozó családi pótlékot és gyermeknevelési pótlékot is kapott,

b) a dolgozóval együttélő házastársa vagy más családtagja is kapott családi pótlékot (gyermeknevelési pótlékot),

c) a b) pontban nem említett más személy is részesült családi pótlékban (gyermeknevelési pótlékban) és erről a dolgozó tudott vagy kellő gondosság kifejtése esetén tudnia kellett volna,

d) a dolgozó az árvaellátás mellett a családi pótlékot is felvette annak ellenére, hogy a R. 3. §-ában foglaltak szerint a családi pótlék nem járt,

e) a dolgozó olyan időre is vett fel családi pótlékot, amely alatt munkaviszonyban nem állott.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben az erre kijelölt szerv határozata ellen harminc napon belül a dolgozó keresettel fordulhat a határozatot kibocsátó szerv székhelye szerint illetékes járásbírósághoz.

(7) Ha a családi pótlék jogtalan felvétele a munkáltató mulasztásának a következménye, a munkáltató a szabálytalanul kifizetett családi pótlékot teljes egészében megtéríteni köteles. A megtérítendő összegről az SZTK, illetőleg az ezzel a feladattal megbízott más társadalombiztosítási szerv fizetési meghagyást bocsát ki. A fizetési meghagyás ellen a munkáltató harminc napon belül keresettel fordulhat a határozatot kibocsátó szerv székhelye szerint illetékes járásbírósághoz.

(8) A (6) és (7) bekezdésnek a bírói jogorvoslatra vonatkozó rendelkezései a kisipari szövetkezeti tagok, vagy a kisipari szövetkezetek és a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet között a gyermeknevelési pótlékkal kapcsolatban felmerült jogvitákra nem vonatkoznak.

(9) Az a munkáltató, aki a (2) bekezdés rendelkezése alapján a jogtalanul felvett családi pótléknak a dolgozó munkabéréből történő levonásra vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, a mulasztás folytán le nem vont összeget megfizetni köteles.

Vhr. 25. § Az előző folyósító szerv által közölt jogtalanul felvett családi pótlék [Vhr. 21. § (2) bekezdés] megtérítése és elszámolása tárgyában a megkeresett folyósító szerv ugyanúgy köteles eljárni, mintha a családi pótlék jogtalan felvétele nála történt volna. Ha a kár egészben vagy részben megtérült, vagy egyáltalában nem térült meg, erről azt a folyósító szervet, amelynél a kár keletkezett, értesíteni kell. A még fennmaradt kár megtérítése iránt ez utóbbi folyósító szerv köteles a további intézkedéseket megtenni.

R. 15. §

A családi pótlékot megállapító szervek és munkáltatók az általuk folyósított családi pótlékról nyilvántartás céljából ellenőrzőlapokat kötelesek az SZTK részére küldeni. Az SZTK az ellenőrzőlapok szabályszerű kiállítását és megküldését ellenőrizni jogosult.

Vhr. 26. § (1) A családi pótlékot megállapító és folyósító szervek (munkáltatók) a Családi Pótlék Nyilvántartó Központ (Budapest, VIII., Mező Imre út 19.; a továbbiakban: Nyilvántartó Központ) részére az erre a célra rendszeresített "Ellenőrzőlap"-ot (NYOMELLO 3520-6 rsz.) abban az esetben kötelesek kiállítani, ha

a) olyan dolgozó részére állapítanak meg családi pótlékot, aki abban még nem részesült (új igénylő),

b) a családi pótlékot nem a gyermek vérszerinti apja, hanem az anyja vagy más személy részére állapítják meg, mégpedig tekintet nélkül arra, hogy az előző kifizető szerv az ellenőrzőlapot korábban kiállította és beküldte,

c) olyan gyermek (unoka, testvér) után állapítanak meg családi pótlékot, aki után az igénylő dolgozó családi pótlékot eddig nem kapott (igénybővülés),

d) az igényjogosult dolgozó személyében vagy nevében változás történt,

e) a dolgozó megelőzőleg valamely fegyveres testülettől részesült családi pótlékban,

f) a gyermek (unoka, testvér) apjának vagy leányanyjának nevében következett be változás,

g) nem az eredeti családi pótlék igazolvány, hanem az igazolvány másolata alapján történt a családi pótlék tovább folyósítása,

h) a dolgozó igazolja, hogy a gyermek (unoka, testvér) árvaellátásának folyósítását az Országos Nyugdíjintézet beszüntette és ennek következtében munkaviszonya alapján igényli tovább a családi pótlékot.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja esetében az ellenőrzőlap jelzőszáma fölé "Igénybővülés", a g) pont esetében "Családi pótlék igazolvány hiánya miatt" szavakat, míg a h) pont esetében az "Előző folyósító szerv" rovatba "ONYI árvaellátás beszüntetését igazolta" szavakat kell beírni.

(3) Az ellenőrzőlapok kiállítására vonatkozó egyéb rendelkezések, így különösen a 322-1/1952. PM számú utasítás (Pénzügyi Közlöny 1952. évi 47. szám) rendelkezései továbbra is érvényben maradnak.

R. 16. §

(1) Az SZTK jogosult a R. 9. §-a (2) bekezdésében meghatározott munkáltatónak a családi pótlék megállapításával és folyósításával kapcsolatos ügyvitelét ellenőrizni és a vonatkozó számadásokat felülvizsgálni. A vizsgálathoz szükséges adatokat a munkáltató a kiküldöttek rendelkezésére köteles bocsátani, illetőleg engedélyt kell adnia arra, hogy a kiküldöttek a dolgozók munkaviszonyára és munkabérére vonatkozó iratokba, feljegyzésekbe és nyilvántartásokba betekinthessenek.

(2) A családi pótlékot folyósító munkáltató a családi pótlék ügyintézésével kapcsolatos könyveket (iratokat), valamint a családi pótlék folyósítására vonatkozó számadásokat, pénztári bizonylatokat és számadási okmányokat időrendi sorrendben három évig köteles megőrizni.

Vegyes rendelkezések

R. 17. §

A dolgozónak a családi pótlék iránti beadványa - ideértve a jogorvoslati beadványt, vagy az ezt pótló jegyzőkönyvet is - illetékmentes. Illetékmentes továbbá minden olyan okirat (igazolás), amely családi pótlékra való jogosultság megszerzésére, vagy igazolására szolgál mindaddig, amíg azt más célra nem használják. Illetékmentes végül a családi pótlék felvételéről kiállított nyugta is.

R. 18. §

(1) A dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1951. évi 30. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nyt.) 21. és 33. §-ában említett gyermeknevelési pótlékra, valamint a Nyt. hatálybalépése előtt érvényben volt társadalombiztosítási jogszabályokban említett gyermekpótlékra a családi pótlékra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A R.-ben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a Nyt. hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályok alapján nyugdíjban részesülő volt közszolgálati alkalmazottak - ideértve a MÁV és GYSEV volt alkalmazottait -családi pótlékára vonatkozóan is. A közszolgálati nyugdíjast felesége után a Nyt. 22. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén házastársi pótlék illeti meg.

R. 19. §

Hatályát vesztette [42/1958. (VII. 8.) Korm. számú rendelet 14. §-a].

R. 20. §

A R.-ben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a Néphadsereg hivatásos és továbbszolgáló állományába tartozó tagjai és nyugállományú tagjai részére járó családi pótlék tekintetében.

R. 21. §

A R.-ben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet által a biztosított szövetkezeti tagok és szövetkezeti nyugdíjasok részére folyósított gyermeknevelési pótlék tekintetében.

R. 22. §

A R. rendelkezéseinek az állandóan külföldön szolgálatot teljesítő dolgozókra való alkalmazását a munkaügyi miniszter szabályozza.

Büntető rendelkezések

R. 23. §

Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 1000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható az a dolgozó, aki a családi pótlék elnyerése céljából:

a) a valóságnak meg nem felelő bejelentést tesz;

b) a valóságnak meg nem felelő igazolást terjeszt elő;

c) a megszabott határidőben nem jelenti be azt a körülményt, amelynek alapján valamelyik gyermeke után a családi pótlékra jogosultsága megszűnik.

R. 24. §

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 1000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható az a családi pótlék ügyvitelét végző munkáltató (felelős személy), aki a családi pótlékkal kapcsolatban előírt

a) nyilvántartásokat vagy számadásokat nem vezeti, vagy nem szabályszerűen vezeti;

b) fizetési és elszámolási kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem szabályszerűen teljesíti, vagy a megszabott határidőn túl teljesíti;

c) adatszolgáltatási kötelezettségének a megszabott időben és módon nem tesz eleget, vagy azt hiányosan teljesíti;

d) jelentéseket vagy igazolásokat nem a megszabott határidőben vagy nem a megszabott módon teljesíti, vagy a jelentésekben, igazolásokban valótlan adatokat közöl.

(2) Ha a családi pótlékot a dolgozó részére az SZTK helyi szerve folyósítja és a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 1000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható az a munkáltató (felelős személy), aki a családi pótlékkal kapcsolatos jelentéseket vagy igazolásokat nem a megszabott határidőben, vagy nem a megszabott módon teljesíti, vagy a jelentésekben, igazolásokban valótlan adatokat közöl.

R. 25. §

Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 1000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható az a munkáltató (felelős személy), aki az SZTK, a felügyeleti szervek, úgyszintén a Munkaügyi Minisztérium kiküldötteinek a szükséges felvilágosítást nem adja meg, jogos ok nélkül nem enged betekintést a dolgozók munkaviszonyára és azok munkabérére vonatkozó iratokba, feljegyzésekbe és nyilvántartásokba, továbbá az, aki a helyszíni eljárást vagy vizsgálatot bármi módon megakadályozza.

R. 26. §

A R. 23-25. §-okban meghatározott szabálysértés miatti eljárás az SZTK megyei alközpontja (kirendeltsége), illetőleg a Vasutasok Szakszervezete székhelye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi, városi kerületi, járási) tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik.

Átmeneti rendelkezések

R. 27. §

Az a közszolgálati dolgozó, aki az 1953. évi március hó 1. napján keresőképtelen szülője után méltányossági alapon családi pótlékban részesült, a családi pótlékot az engedélyezés alapjául szolgáló valamely feltétel megszűnéséig megkapja.

A családi pótlékra jogosultság kiterjesztése a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra

R. 28. §

(1) Az 1953. évi március hó 1. napjától kezdődően családi pótlékra jogosultak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai (továbbiakban: termelőszövetkezeti tagok) a következő feltételek mellett:

a) A termelőszövetkezeti tag családi pótlékra abban az esetben jogosult, ha legalább három tíz éven aluli gyermeke van, akiket saját háztartásában tart el. A saját gyermekkel egy tekintet alá esik az örökbefogadott gyermek, a mostohagyermek, a nevelt gyermek és az unoka.

b) A termelőszövetkezeti tagnak a családi pótlék - az egyéb feltételek fennforgása esetén - abban az esetben jár, ha az előző gazdasági évben legalább százhúsz munkaegységet teljesített. Ha az anya saját tagsága alapján jogosult a családi pótlékra (R. 6. §-a), nyolcvan munkaegység igazolása elegendő.

c) A tizedik életévüket be nem töltött gyermekek (unokák) után a termelőszövetkezeti tagoknak járó családi pótlék havi összege

3 gyermek után összesen 144 Ft

4 gyermek után összesen 208 Ft

5 gyermek után összesen 280 Ft

6 gyermek után összesen 360 Ft

minden további tíz éven aluli gyermek (unoka) után havi 60 Ft-al emelkedik a családi pótlék,

Vhr. 27. § (1) Ha a termelőszövetkezeti tag három tíz éven aluli gyermeke (unokája) után részesül családi pótlékban és az egyik után a családi pótlékra jogosultsága megszűnik, - a (2) bekezdésben említett eset Kivételével - a másik két gyermek (unoka) után sem jogosult családi pótlékra.

(2) A családi pótlékra jogosultság szempontjából a termelőszövetkezeti tagnak azokat a gyermekeit (unokáit), akik testi vagy szellemi fogyatkozásuk miatt munkaképességüket legalább 67%-ban tartósan elvesztették - életkorukra tekintet nélkül - mint tíz éven aluli gyermekeket (unokákat) kell figyelembe venni, ha ez a fogyatkozás a gyermek (unoka) tizedik életévének betöltése előtt keletkezett.

(3) A termelőszövetkezeti tag testvére után családi pótlékra nem jogosult.

Vhr. 28. § A R. 28. §-a (1) bekezdésében előírt munkaegység megállapításánál csak a családi pótlékra jogosult termelőszövetkezeti tag által teljesített munkaegységet lehet számításba venni.

Vhr. 29. § (1) Az egyéb feltételek fennállása esetében a termelőszövetkezeti tag arra a naptári hónapra jogosult családi pótlékra, amelyben termelőszövetkezeti tagsága legalább huszonegy napon át fennállott.

(2) Az a termelőszövetkezeti tag, aki tagságának megszűnése után harminc napon belül termelőszövetkezetbe tagként újból belép - az egyéb feltételek fennállása esetében -családi pótlékra a gazdasági év végéig jogosult, ha az előző gazdasági évben az előírt munkaegységet teljesítette.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkaegység megállapításánál fél munkaegységet kell számításba venni minden olyan munkanap után, amely alatt a termelőszövetkezeti tag keresőképtelen betegsége, terhessége vagy szülése, továbbá katonai szolgálata, vagy továbbképző tanfolyamon (iskolán, edzőtáborban) való részvétele miatt közös munkát nem végzett, vagy termelőszövetkezeti tagságának fenntartása mellett a közgyűlés határozatára ideiglenesen munkaviszonyban állott.

(3) Az a termelőszövetkezeti tag, aki a termelőszövetkezetbe történt belépése napját megelőző hat hónapon át családi pótlékra igénytadó munkaviszonyban állott, családi pótlékra a termelőszövetkezetbe történt belépésétől a naptári év végéig - az egyéb feltételek fennállása esetében - az előírt munkaegység igazolása nélkül is jogosult. Ha az előbb említett tag a termelőszövetkezetbe a naptári év utolsó négy hónapjában lépett be, a családi pótlék - az egyéb feltételek fennállása esetében - a belépést követő év június hó 30. napjáig jár az előírt munkaegység teljesítésének igazolása nélkül.

(4) Ha a (3) bekezdésben említett feltétel nem áll fenn, az újonnan belépő termelőszövetkezeti tag azt a hónapot követő hó 1. napjától jogosult családi pótlékra, amelyben az előírt munkaegységet teljesítette.

(5) Ha az 1957. évi 65. számú törvényerejű rendelet alapján rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tag nyugdíjának folyósítását beszüntették, a termelőszövetkezeti tagság alapján járó családi pótlékra jogosultságának elbírálásánál a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(6) A R. rendelkezéseit az (1)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékára is megfelelően alkalmazni kell.

(7) A termelőszövetkezeti tagok családi pótlékának megállapításával és folyósításával kapcsolatos eljárási szabályokat a SZOT a munkaügyi miniszterrel és a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben szabályzatban állapítja meg.

Hatálybalépés

R. 29. §

(1) A R.-ben foglalt rendelkezéseket az 1958. évi augusztus hó 1. napjától járó családi pótlékra kell alkalmazni.

(2) Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter, hogy a R. alkalmazása és végrehajtása során felmerülő kérdéseket, a R.-ben megjelölt irányelvek figyelembevételével, a SZOT-tal egyetértésben rendelettel szabályozza. Költségkihatással járó kérdések szabályozása esetén a rendelet kibocsátásához a pénzügyminiszter egyetértése is szükséges.

(3) Ahol a családi pótlékra vonatkozó jogszabályok egyebekben a pénzügyminisztert említik, helyette a munkaügyi minisztert kell érteni.

Vhr. 30. § (1) A jelen rendelet az 1958. évi augusztus hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit elsőízben az 1958. évi augusztus hóra járó családi pótlékra kell alkalmazni.

(2) Hatályukat vesztik a családi pótlékról szóló 6/1953. (II. 8.) MT számú rendelet végrehajtásával kapcsolatban a SZOT által kiadott 1/1952. (XI. 2.) SZOT számú és az ezt módosító 3/1953. SZOT számú szabályzatnak (SZTK. Ügyviteli Értesítő, 1953. évi 3. szám), a pénzügyminiszter által kiadott 3260-2/1953. PM számú utasításnak (Pénzügyi Közlöny 1953. évi 18. szám), valamint a közlekedésügyi miniszter által kiadott 3/8-6/1953. KözlM számú utasításnak (Magyar Államvasutak Hivatalos Lapja 1953. évi 12. szám) összes anyagi jogi rendelkezései, valamint az eljárási szabályok közül azok. amelyek a R.-ben és a jelen rendeletben foglaltakkal ellentétben állanak.

(3) Hatályát veszti a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak a posta dolgozói családi pótlékára vonatkozó 3251-8/1954. számú végrehajtási utasítása.

Kisházi Ödön s. k.,

munkaügyi miniszter