12/1959. (III. 1.) Korm. rendelet

a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. törvényerejű rendelet hatályának kiterjesztéséről a kisipari szövetkezeti tagokra

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az 1958. évi 40. törvényerejű rendelet 1. §-a (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) A dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Tny.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott 67/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rny.) hatálya kiterjed a kisipari szövetkezeteknek (továbbiakban: szövetkezet) azokra a tagjaira, akik szövetkezeti tagságuk alapján betegség esetére biztosításban részesülnek.

A szövetkezeti tagságra a 23/1952. (III. 27.) MT rendeletben foglaltak az irányadók.

(2) A Tny. és az Rny. rendelkezéseinek a kisipari szövetkezeti tagokra alkalmazása szempontjából a szövetkezetet munkáltatónak, a betegségi biztosítással járó szövetkezeti tagsági viszonyt munkaviszonynak, a biztosított szövetkezeti tagot dolgozónak, a szövetkezetben végzett munkáért kapott díjat munkabérnek, nyugdíjmegállapító és folyósító szervnek a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet (továbbiakban: KSZKBI) megfelelő szerveit, Társadalombiztosítási Bizottságnak a KSZKBI Országos Vezetőségét kell tekinteni Nem lehet munkabérként számításba venni az év végi nyereségrészesedést.

2. § (1) Az Rny. 25. §-ában meghatározott szolgálati időn felül szolgálati időnek számít a szövetkezeti tagságnak az 1951. évi július hó 1. napját megelőző tartama is, tekintet nélkül arra, hogy azt a szövetkezeti tag önkéntes biztosításban töltötte-e, fel-t téve, hogy a szövetkezeti tagság a belépéstől a nyugellátás megállapításáig folyamatosan fennállott.

(2) Az 1953. évi július hó 1. napját megelőző háziipari szövetkezeti bedolgozó tagság idejét a szolgálati idő számításánál figyelembe venni nem lehet.

3. § (1) A szövetkezet mint munkáltató a szövetkezeti tagok után a 91/1952. (X. 2.) MT rendelet 10. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mértékben fizet nyugdíjjárulékot.

(2) Az (1) bekezdés szerint a szövetkezetet terhelő, valamint az Rny. 73. §-ának (1) bekezdése alapján a szövetkezeti tagtól levont nyugdíjjárulékot a KSZKBI javára kell befizetni.

(3) E rendelet alapján járó nyugellátások fedezetéül szolgáló nyugdíjjárulékokat és a kifizetett nyugellátást a KSZKBI költségvetésében külön kell kezelni. Az átmenetileg mutatkozó felesleget egyéb célokra csak a Minisztertanács engedélyével lehet felhasználni,

4. § A Tny. 48. §-ában említett kivételes ellátást a szövetkezeti tagok részére a KSZKBI állapítja meg a KSZKBI költségvetésében megállapított keretben.

5. § (1) A Tny. alapján járó nyugellátásra vonatkozó igényt az Rny. 75. §-ában foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával a KSZKBI-nek az igénylő lakóhelye szerint illetékes alközpontjánál (kirendeltségénél) kell előterjeszteni akkor, ha a dolgozó az igénybejelentés időpontjában vagy azt megelőzően utoljára szövetkezeti tagsága alapján volt betegség esetére biztosított, az igényről az alközpont vezetősége határoz.

(2) A nyugellátásban részesülő személy elhalálozása esetén a hozzátartozók nyugellátását, valamint a nyugellátásban részesülő személy részére a házastársi és a gyermeknevelési pótlékot a KSZKBI központi ügyviteli szerve állapítja meg.

(3) A KSZKBI a megállapított nyugellátásokat központi ügyviteli szerve útján folyósítja.

6. § A jelen rendelet alapján járó nyugellátás elbírálása esetén az Rny. 60. §-ában említett bizottságban a Szakszervezetek Országos Tanácsa kiküldötte helyett a KSZKBI Országos Vezetőségének kiküldötte vesz részt.

7. § Az öregségi és rokkantsági teljes vagy résznyugdíjban részesülő nyugdíjas gyermeknevelési pótlékára a Tny. 21. §-ának, illetőleg az Rny, 16. §-ának a családi pótlékra vonatkozó rendelkezései az irányadók,

8. § Ha a 32 1958. (V. 11.) Korm. rendelet értelmében a járulékkivetés elévülése miatt megtérítésnek van helye és a nyugellátás megállapítására a KSZKBI illetékes, a megtérítést is a KSZKBI rója ki.

9. § Az Rny.-nek mindazok a rendelkezései, amelyek a nyugellátást igénylő vagy a nyugdíjas részére egyes vitás kérdésekben a bírói jogorvoslatot lehetővé teszik, a KSZKBI megfelelő szervei által hozott határozatok (fizetési meghagyások) megtámadására is irányadóak. A KSZKBI és a szövetkezetek között az Rny.-el kapcsolatos vitás kérdések eldöntésére a 91/1952. (X. 2.) MT rendelet 13. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

10. § A nyugellátások felemelése szempontjából a KSZKBI nyugdíj szabályzata alapján megállapított nyugdíjakat az 1954. évi 23. törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt megállapított nyugdíjaknak, a 12/1955. (III. 1.) MT rendelet szerint megállapított nyugdíjakat pedig az 1954, évi 28. törvényerejű rendelet alapján megállapított nyugdíjaknak kell tekinteni. Az említett nyugellátásokat az Rny. 116-127. §-aiban foglaltak szerint kell felemelni.

11. § Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1959. évi január hó 1. napjától kell alkalmazni; egyidejűleg a 12/1955. (III. 1.) MT rendelet hatályát veszti.

Dr. Münnich Ferenc s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke