2/1959. (III. 8.) IM rendelet

a büntető eljárás során kirendelt védő díjáról és költségeiről

Az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezeteiről szóló 1958. évi 12. törvényerejű rendelet 59. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. § (1) A büntető ügyben kirendelt védőt bármely bíróságnál megtartott érdemi tárgyalásonként negyven forint díj illeti meg.

(2) Ha a kirendelt védő egy tárgyaláson való részvétele négy óránál hosszabb ideig tartott, vagy ha a kirendelt védő ugyanannál a bíróságnál ugyanazon a napon több érdemi tárgyaláson vett részt - az utóbbi esetben tekintet nélkül a tárgyalások időtartamára a és számára - összesen nyolcvan forint díjban részesül.

(3) Ha az érdemi tárgyalást valamely okból nem lehetett megtartani, a kirendelés folytán megjelent védőt ügyenként tíz forint díj illeti meg. A (2) bekezdés alkalmazása esetében ez a díj a védőt nem illeti meg, ha pedig a bíróság a jelen bekezdés és az (1) bekezdés alapján is állapít meg díjat a védő részére, a díjak együttes összege nyolcvan forintot nem haladhat meg.

2. § (1) A bíróság - ha a székhelyén ügyvédi munkaközösség (magángyakorlatot folytató ügyvéd) nem működik, illetőleg a székhelyén működő ügyvédi munkaközösség (magángyakorlatot folytató ügyvéd) nem járhat el vagy a magángyakorlatot folytató ügyvédet felmentették [az 1954. évi V. törvénnyel, valamint az 1957. évi 8. számú és az 1958. évi 16. törvényerejű rendelettel módosított 1951 évi III. törvény - a továbbiakban: Bp. - 50. §-a, 1957. évi 34. számú tvr. 31-32. §-a, 8 1958. (IX. 13.) IM rendelet 15-16. §-a] - védőként más helységben működő ügyvédi munkaközösséget (munkaközösségi tagot, magángyakorlatot folytató ügyvédet) is kirendelhet.

(2) Az előző bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a bíróság oly helységben tart tárgyalást, vagy végez valamely más eljárási cselekményt, ahol védőként kirendelhető ügyvédi munkaközösség (magángyakorlatot folytató ügyvéd) nem működik vagy nem járhat el, illetőleg a magángyakorlatot folytató ügyvédet felmentették.

3. § (1) Ha a bíróság a 2. § alapján rendelt ki védőt, az eljáró ügyvéd részére - a díján (1. §) felül - meg kell téríteni a bíróság székhelyére való utazással és a lakóhelyére való visszautazással felmerült utazási költséget, továbbá minden tárgyalási napra - a tárgyalás időtartamától függetlenül - harminc forint ellátási költséget, végül kérelmére - ha a tárgyaláson való megjelenés céljából már a tárgyalást megelőző napon el kell utaznia, illetőleg ha a visszautazásra a tárgyalás napján már nincs mód - a szállásköltséget. Az eljáró ügyvéd nem kötelezhető arra, hogy a tárgyalás helyére éjszakai órákban (23 óra és 5 óra között) utazzék.

(2) Utazási költségként a legolcsóbb közlekedési eszköz (személyvonat második osztálya) költségét lehet megtéríteni. Drágább közlekedési eszköz költségét csak akkor lehet megtéríteni, ha annak igénybevételét célszerűségi vagy takarékossági szempont indokolja. Szállásköltség címén az állami szerv kezelésében álló szálloda igazolt díját, egyéb esetben pedig tíz forint szállásköltséget kell megállapítani.

4. § Az 1-3. §-ok rendelkezéseit alkalmazni kell akkor is, ha a büntető ügyben történt kirendelés nem tárgyalásra, hanem más eljárási cselekménynél, illetőleg az eljárásnak a tárgyalást megelőző szakában - így különösen a nyomozati eljárásban - való részvételre szól.

5. § (1) A kirendelt védő díjának, valamint a kirendelésével kapcsolatban felmerült utazási, ellátási és szállásköltségnek a kiutalása iránt az eljáró bírósági tanács elnöke intézkedik, s azt a kirendelő bíróság - illetőleg a megyei bíróság székhelyén levő bíróságok esetében a bírósági gazdasági hivatal - folyósítja.

(2) A kirendelt védő díja, valamint a kirendelésével kapcsolatban felmerült utazási, ellátási és szállásköltség a bűnügyi költségek (Bp. 243. §) közé tartozik.

6. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a már folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell; egyidejűleg a kirendelt védők díjazásáról szóló 54.100/1950. (IX. 1.) IM rendelet, valamint az ennek módosításáról szóló 6/1954. (VIII. 6.) IM rendelet hatályát veszti.

Dr. Nezvál Ferenc s. k.,

igazságügyminiszter