41/1959. (X. 3.) Korm. rendelet

az aspiránsképzésről és a tudományos fokozatokról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a tudományos minősítés rendszerének továbbfejlesztéséről szóló 1958. évi 29. számú törvényerejű rendelet 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján -a szocialista rendszert tevőlegesen támogató vezető tudósréteg kialakításának hathatósabb elősegítése érdekében - a következőket rendeli:

I.

Az aspiránsképzés

1. § (1) Az aspiránsképzés célja valamely tudományág területén kitűnően felkészült, szűkebb szakterületén kiterjedt és elmélyült ismeretekkel rendelkező, a kutatás módszertanában járatos, önálló tudományos kutatómunkára képes, marxista-leninista világnézetű tudósjelöltek szervezett képzése.

(2) Az aspiránsképzés irányítása, valamint a szocialista rendszert tevőlegesen támogató vezető tudósréteg kialakításának szervezett segítése a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) feladata, amelyet a Tudományos Minősítő Bizottság (továbbiakban: TMB) útján lát el.

2. § A tudományok kandidátusa fokozat megszerzése érdekében rendes, levelező, vagy önálló (vezető nélküli) aspirantúra keretében tanulmányokat kell folytatni.

3. § (1) Aspiránsképzésben az a 40 évnél fiatalabb - elsősorban munkás- és parasztszármazású - szakember részesíthető, aki:

a) egyetemet, vagy főiskolát végzett, illetve ilyen végzettség nélkül is, aki a választott tudományágban megfelelő önálló tevékenységet folytatott;

b) az egyetem (főiskola) elvégzésétől számítva legalább három évig a gyakorlati életben dolgozott;

c) szűkebb szakterületén elmélyült ismeretekkel rendelkezik, tudományos továbbfejlődésre képes;

d) mint a népi demokratikus rendszerhez hűséges állampolgár, a társadalomra nézve hasznos tevékenységet kifejtve részt vesz a szocializmus építésében.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő személyek közül azok vehetők fel rendes aspirantúrára, akik számára munkakörük betöltése mellett tudományos továbbfejlődésük feltételeit megnyugtatóan biztosítani nem lehet;

levelező aspirantúrára, akiknél választott témájuk, felkészültségük és munkahelyük körülményei szükségessé teszik, hogy aspiránsvezető irányítása alatt végezzék tanulmányaikat;

önálló aspirantúrára [1950. évi 44. számú tvr. 9. § a) pont], akik legalább öt évi szakmai gyakorlattal és szakirodalmi közleményekkel igazolt olyan tudományos felkészültséggel rendelkeznek, amely lehetővé teszi a kandidátusi fokozatnak rendes, vagy levelező aspirantúra nélkül való- megszerzését.

(3) Külföldre aspiránsokat elsősorban olyan tudományterületekről lehet kiküldeni, amelyeknek fejlesztése - figyelemmel a tudomány és a nép-ga?daság igényeire - szükséges, de az aspiránsképzés hazai viszonyok között kellő módon nem oldható meg. A külföldi aspirantúrára pályázóknak a szükséges idegen nyelvismerettel rendelkezniük kell.

(4) Az (1) és (2) bekezdésekben előírt gyakorlati idő valamint önálló aspirantúra esetén a korhatár alól a pályázó kérelmére az a szerv, mely a felvételről dönt, indokolt esetben felmentést adhat.

4. § (1) Az aspirantúrára való felvétel iránti kérelemhez részletes önéletrajzot, az iskolai végzettséget igazoló és a katonai kötelezettség teljesítésére (a szolgálat alóli felmentésre) vonatkozó okiratokat, illetve az ezek adatait tartalmazó iratokat, a megjelent tudományos közleményeket és az egyéb tudományos tevékenységet felölelő kimutatást kell csatolni.

(2) A felvétel iránti kérelmet annak az intézménynek a vezetőjéhez kell beadni, amellyel a pályázó a kérelem előterjesztésének időpontjában munkaviszonyban áll. Az intézmény vezetője (tudományos intézeteknél a tudományos tanács) a kérelmet részletes írásbeli véleménnyel ellátva köteles felterjeszteni a TMB-hez. Rendes aspirantúrára jelentkezésnél a munkáltató a pályázó átlagkeresetéről szóló hivatalos igazolást is csatol a kérelemhez.

(3) Az 1958. évi 29. számú tvr. 3. §-ának (1) bekezdése alapján kijelölt egyetemi karok (főiskolák) (a továbbiakban: kijelölt kar) a dolgozóik közül kikerülő levelező és önálló aspiránsok felvételével kapcsolatos tennivalóikat saját hatáskörben végzik. Ugyancsak e kijelölt karok bonyolítják le azoknak a levelező aspiránsoknak a felvételét, akiknek pályázatát a TMB a kijelölt karokhoz átteszi.

5. § (1) A rendes aspirantúrára jelentkezők a TMB, a levelező aspirantúrára jelentkezők pedig a TMB, illetőleg a kijelölt kar által alakított bizottság előtt felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsgára bocsátásról a TMB, illetőleg a kijelölt kar (24. §) dönt, figyelembe véve az illető tudományág szükségleteit, továbbá a pályázó alkalmasságát.

(2) A felvételi vizsgán a pályázónak tanúságot kell tennie arról, hogy a választott tudományágban és a marxizmus-leninizmus elméletében megfelelően tájékozott, a tudományos kutatáshoz szükséges képzettséggel és képességgel rendelkezik.

(3) A felvételi vizsga tematikáját és időpontját a pályázókkal legalább két hónappal a vizsga időpontja előtt közölni kell. A felvételi vizsgára bocsátottnak a felvételi vizsga előtt munkahelyén 15 nap fizetett szabadság jár, amely az évi rendes szabadságidőbe nem számítható be.

(4) A felvételi vizsgát sikeresen letett pályázók felvételéről a felvételi bizottság véleménye, az egyes tudományszakokban az MTA Elnöksége által a Tudományos és Felsőoktatási Tanáccsal (a továbbiakban: TFT) egyetértésben megállapított aspiránsi keretszámok figyelembe vételével a TMB, illetőleg a kijelölt kar dönt. Az önálló aspirantúrára jelentkezők felvételi vizsgát nem tesznek; felvételükről a TMB, illetve a kijelölt kar a pályázati anyag alapján dönt. A kijelölt kar a felvételről, illetőleg az elutasításról szóló döntését az Egyetem Tanácsa útján a TMB-hez terjeszti fel jóváhagyásra.

(5) A rendes aspiránsokat aspiránsvezető mellé és kutatóintézetbe, vagy egyetemi (főiskolai) tanszékre kell beosztani. A levelező aspiránsok részére aspiránsvezetőt és a kutatások, valamint a szükséges kísérletek elvégzésére tudományos kutató intézetet, illetve tanszéket kell kijelölni. A rendes és levelező aspiráns munka- és tervfegyelméért, valamint a szükséges munkafeltételeknek biztosításáért az aspiránsvezetőn kívül a kutatóintézet, illetőleg tanszék vezetője és az egyetemi kar dékánja is felelős.

(6) Aspiránsvezetővé - elsősorban a tudományos fokozattal rendelkezők közül - csak olyan szakember jelölhető ki, aki megfelel a 3. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt követelményeknek és biztosítani tudja az aspiráns megfelelő szakmai és politikai fejlődését. Az aspiránsvezető e munkájáért díjazásban részesül. A díjazás mértékét és módját a TMB javaslatára az MTA elnöke a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.

(7) Az aspirantúrára történt felvétellel a levelező és az önálló aspiránsképzésben részesülők munkaviszonya nem változik; a rendes aspirantúrára felvettek a TMB-vel, illetőleg a kijelölt karral kerülnek munkaviszonyba,

6. § (1) Az aspiráns - aspiránsvezetőjének közreműködésével - a felvételtől számított három hónapon belül köteles az egész tanulmányi időt felölelő tanulmányi kerettervet készíteni. E tervnek tartalmaznia kell az általános szakmai képzés, a kandidátusi értekezés tárgyához szükséges kutatómunka, a szakirodalom, a marxista-leninista képzés, valamint a választott nyelv tanulmányozásának tervét. Ugyanilyen kerettervet kell készíteni az önálló aspiránsnak is.

(2) A keretterv alapján az aspiráns féléves időközökben részletes munkatervet készít és a felvételtől számított egy éven belül kidolgozza az értekezés elkészítésének tervét.

(3) A kerettervet és az értekezés tervét jóváhagyás végett fel kell terjeszteni a TMB-hez, illetőleg a kijelölt karhoz. A terv betartásáért az aspiráns és az aspiránsvezető egyaránt felelős. A jóváhagyott tervtől eltérő tevékenységet az aspiráns csak a tervet jóváhagyó szerv előzetes engedélyével folytathat.

(4) Az aspiránsok marxista-leninista képzését a művelődésügyi miniszter az egyetemek (főiskolák) marxizmus-leninizmus tanszékei útján biztosítja.

Az aspiránsok nyelvi oktatását a szakmailag illetékes egyetem nyelvi tanszéke látja el.

7. § (1) A rendes aspiránsképzésben részesülő aspiráns a megállapított képzési idő alatt ösztöndíjban részesül. Az ösztöndíj összege 1600 Ft-tól 2300 Ft-ig terjed. A felvételkor megállapított ösztöndíjat kivételes körülményektől eltekintve csak a kandidátusi vizsga sikeres letétele után lehet felemelni. Az ösztöndíjban részesülőt a törvényes rendelkezéseknek megfelelő családi pótlék is megilleti. A hazai rendes aspiránsképzésben részesülők ösztöndíjának összegét a TMB állapítja meg és a TMB, illetőleg a kijelölt kar folyósítja a családi pótlékkal együtt.

(2) A külföldön tanuló aspiráns eltartásra jogosult családtagjait családi támogatás illeti meg, amelyet az ösztöndíjas az ösztöndíjon felül kap. A családi támogatás a törvényesen járó családi pótlékot nem foglalja magában. A külföldi aspiránsképzésben részesülők ösztöndíjának és családi támogatásának összegét a TMB állapítja meg és folyósítja a családi pótlékkal együtt.

(3) Az aspiráns ösztöndíja nem érinti azokat a pótlékokat, amelyekre a munkaviszonyban álló dolgozók - munkakörük, illetőleg munkakörülményeikre tekintettel - jogosultak.

(4) Ha a levelező aspiráns aspiránsi munkáját a 8. § (2) bekezdés szerint más szervnél végzi és az aspiránsképzés során olyan beosztásban dolgozik, amelyre a munkaviszonyban állókra érvényes jogszabályok külön bérpótlékot állapítanak meg, ez a pótlék az aspiránst is megilleti, ha egyébként beosztása megfelel a pótlékra előírt feltételeknek. A pótlék megállapítására és összegére a TMB, illetőleg a kijelölt kar tesz javaslatot és azt az aspiráns munkáltatója fizeti.

8. § (1) Az aspiránsok ösztöndíját és az aspiránsvezetők díját az MTA, az aspiránsképzéssel kapcsolatos egyéb személyi és dologi kiadásokat pedig annak a szervnek a költségvetésében kell előirányozni, amelynél az aspiráns képzése történik.

(2) Ha a levelező aspiráns munkahelyén az aspiránsi munkával kapcsolatos feladatok (kísérletek) végzése nem lehetséges, az aspiránst e feladatok elvégzésére más szervhez kell beosztani és a képzésével kapcsolatos dologi kiadásokat annak a szervnek a költségvetésében kell előirányozni, amelynél az aspiráns aspiránsi feladatait végzi.

(3) A rendes aspiránsképzésben részesülő aspiránsra - amennyiben az aspiránsképzésre vonatkozó törvényerejű rendeletek és a jelen rendelet szabályai eltérő rendelkezést nem tartalmaznak - azok a munkaügyi és egyéb szabályok érvényesek, amelyek annak az intézménynek az alkalmazottaira vonatkoznak, ahová az aspiránst a képzés tartamára beosztották. Ehhez képest mindazok a jogok illetik és kötelezettségek terhelik, amelyek az említett szerv alkalmazottai tekintetében fennállanak.

9. § (1) A levelező és önálló aspiránsképzésben résztvevők részére heti egy fizetett kutatónap jár, A kutatónap miatt kiesett munkaidőre a dolgozó átlagkeresetét a munkáltató köteles megtéríteni.

(2) A rendes aspiránsokat évenként összesen 48 munkanap fizetett szabadság illeti meg.

(3) A levelező és önálló aspiránsokat a kandidátusi vizsgára, valamint az értekezés elkészítésére és megvédésére való felkészülés céljából rendkívüli tanulmányi szabadság illeti meg. E fizetett szabadság időtartama az évi rendes szabadságidővel együtt 36 munkanap.

(4) Az önálló aspiránsnak a (3) bekezdésben meghatározott rendkívüli szabadságát évenként legfeljebb három hónapi időtartamra fel lehet emelni. A szabadságidő e felemelését esetenként a TMB javaslatára az aspiráns munkahelye szerint illetékes miniszter engedélyezi. A kutatóintézetekben, vagy az egyetemi (főiskolai) tanszéken dolgozó önálló aspiránsokat e kedvezmény nem illeti meg.

(5) A levelező és önálló aspiráns munkahelyének vezetője köteles az aspiráns kutató munkáját a rendelkezésre álló eszközökkel támogatni. Biztosítani kell az aspiráns részére a laboratórium és a könyvtár használatát, továbbá a szükséges kísérletek elvégzését.

(6) A levelező és önálló aspiráns munkahelyén túlmunkát csak kivételes esetben végezhet. Az a munka, amelyet az aspiráns képzésével kapcsolatban - a munkáltató utasítása nélkül - rendes munkaidőn túl végez, nem tekinthető a munkáltató javára teljesített túlmunkának.

(7) A rendes aspiránsok a tudományáguk körébe eső irodalmi tevékenységen kívül kereső foglalkozást nem folytathatnak, más szervvel munkaviszonyt nem létesíthetnek, kivéve képzésük második évét, amikor választott témájuk körében, legfeljebb heti három órában az egyetemi oktatásban részt vehetnek.

10. § (1) A rendes és önálló aspirantúra időtartama legfeljebb három év, a levelező aspiránsképzés pedig legfeljebb négy év.

(2) A rendes és levelező aspiráns végzett munkájáról köteles aspiránsvezetőjének rendszeresen beszámolni, az önálló aspiráns pedig a TMB-nek, illetőleg a kijelölt karnak félévenként írásbeli jelentést tenni.

(3) Az aspiránsok képzési idejük első kétharmadában a TMB, illetőleg a kijelölt kar által alakított bizottság előtt kandidátusi vizsgát tesznek. A vizsga időpontját a fenti időn belül az aspiráns kérelmének lehető figyelembe vételével kell kitűzni.

(4) A kandidátusi vizsga szakmai, ideológiai és nyelvi vizsgából áll. A kandidátusi vizsga követelményeit a TMB az MTA tudományos osztályának véleménye alapján határozza meg. Egyes vizsgák letétele alól a TMB, illetőleg a kijelölt kar indokolt esetben felmentést adhat.

11. § (1) Az aspiráns köteles a megállapított határidőig az előírt vizsgákat letenni és kandidátusi értekezését benyújtani. A TMB, illetőleg a kijelölt kar tanácsa a határidő lejárta előtt előterjesztett kérelemre, különösen indokolt esetben, egyéni elbírálás alapján a vizsgák letételére legfeljebb egy évi, az értekezés benyújtására pedig legfeljebb kétszer egy-egy évi haladékot adhat. Ha a megállapított határidőig az aspiráns kötelezettségének nem tesz eleget, letett vizsgáinak érvényességét elveszti és az aspiránsképzés érvénye megszűnik.

(2) Azok az aspiránsok, akiknek rendes, vagy levelező aspiránsképzési idejük a jelen rendelet hatálybalépésekor lejárt és a kandidátusi vizsgák letétele mellett értekezésüket hat hónapon belül nem nyújtják be, ugyancsak elvesztik letett vizsgáik érvényességét és aspiránsképzésük érvénye megszűnik. Ebben az esetben csak hat hónapi idő meghosszabbítás engedélyezhető.

(3) A TMB, illetőleg a kijelölt kar a képzését elhanyagoló aspiránst figyelmeztetésben részesíti.

Súlyos mulasztás esetében, továbbá, ha az aspiráns magatartása politikai, vagy erkölcsi szempontból kifogás alá esik, a munkáltató, illetőleg a miniszter, akinek felügyelete alatt álló szervnél folyik az aspiránsképzés, fegyelmi eljárást folytat le; az aspirantúrából való kizárást azonban csak a TMB mondhatja ki. Minden olyan fegyelmi határozatot, amelyet aspiránsképzésben részesülő személy ellen hoznak, a TMB-nek meg kell küldeni,

(4) Azokat az aspiránsokat, akik aspiránsképzésüket előzetes engedély nélkül, saját hibájukból megszüntetik, vagy akiket az aspirantúrából kizártak, a kifizetett ösztöndíj és a képzésre fordított egyéb kiadások egészének, vagy egy részének visszatérítésére lehet kötelezni. A visszatérítésre való kötelezésről a TMB határoz. A visszatérítési kötelezettség tekintetében felmerült vita eldöntésére a bíróság illetékes.

(5) A TMB az illetékes felügyeleti szervnél fegyelmi eljárást kezdeményezhet az olyan intézmény vezetője ellen, aki az aspiránsképzést gátolja, nem biztosítja a jelen rendeletben meghatározott kutatónapot, munkaidőkedvezményt, a képzéshez szükséges egyéb feltételeket, vagy a levelező, illetve önálló aspiráns munkáját a rendes munkaidőn túl rendszeresen igénybe veszi.

II.

A tudományos értekezés

12. § (1) A kandidátusi vizsga sikeres letétele után az aspiráns írásban engedélyt kér a TMB-től, illetőleg a kijelölt kartól a kandidátusi értekezés megvédésére. A kérelemhez mellékelni kell az értekezést három példányban, az intézet (munkahely) vezetőjének és az aspiránsvezetőnek az értekezésre vonatkozó véleményét és az aspiráns egyéb tudományos tevékenységének jegyzékét.

(2) A kandidátusi értekezésnek tanúskodnia kell arról, hogy a jelölt a választott tudományágban mélyreható ismeretekkel rendelkezik, önálló tudományos kutatómunkával bebizonyította, hogy szakterületének tudományos továbbfejlesztésére képes, aminek új tudományos eredmény elérésében kell kifejezésre jutnia.

(3) A tudományok kandidátusa és a tudományok doktora fokozat elnyerésének alapjául szolgáló értekezés megvédésére csak az kaphat engedélyt, aki az 1950. évi 44. számú tvr. 2. §-ának (1) bekezdésében, illetve az 1951. évi 26. számú tvr. 1. §-ának (2) bekezdésében, továbbá a jelen rendelet 3. §-ának (1) bekezdése d) pontjában foglalt szakmai és politikai követelményeknek megfelel.

(4) Az értekezést, vagy legalább annak lényeges részeit a megvédés előtt legalább egy hónappal szakfolyóiratban, vagy más alkalmas módon közzé kell tenni. Ennek érdekében az ilyen tárgyú közléseknek elsőbbséget kell biztosítani. Az előzetes közlés alól indokolt esetben a TMB felmentést adhat.

(5) A benyújtott kandidátusi értekezést a TMB, illetőleg a kijelölt kar legalább két hivatalos bírálónak, opponensnek adja ki. A pályázó tudományos vezetői hivatalos bírálóként nem jelölhetők ki. A hivatalos bírálóknak - három hónapon belül -írásban kimerítő véleményt kell mondaniuk arról, hogy az értekezés alkalmas-e a kandidátusi fokozat odaítélésére. E véleményeket a pályázóknak a védés előtt legalább 10 nappal ki kell adni. A felkért hivatalos bírálók díjazásban részesülnek.

(6) Az értekezés egy-egy példányát az MTA könyvtárában és egy olyan szakkönyvtárban kell elhelyezni, ahol az érdeklődők szabadon tanulmányozhatják.

(7) Az értekezés téziseit sokszorosítani kell és a védés előtt legalább 10 nappal, a védés helyének és idejének megjelölésével, meg kell küldeni az összes érdekelt szervnek és személynek.

(8) Amennyiben a hivatalos bírálók véleménye szerint az értekezés megvédése nem engedélyezhető, ezt közölni kell a pályázóval. Véleményeltérés esetén a vitára bocsátásról a TMB dönt.

13. § (1) Ha a hivatalos bírálók véleménye, illetve a TMB döntése szerint a kandidátusi értekezés vitára bocsátható, a TMB, illetőleg a kijelölt kar bírálóbizottságot küld ki, amely előtt a pályázó értekezését nyilvános vitában megvédheti. A kijelölt kar által kiküldött bírálóbizottság egy tagját a TMB jelöli ki.

(2) Az értekezés megvédésének vitája a bírálóbizottság elnökének megnyitójával kezdődik, majd a bizottság titkára ismerteti a pályázó munkásságát, hivatalos bírálóknak az értekezés elfogadására vonatkozó álláspontját és a pályázó tudományos vezetőjének véleményét. Ezután a pályázó kifejti értekezésének főbb tételeit, majd a hivatalos bírálók véleményeinek személyes előadásával a vita kezdetét veszi. A vitában minden jelenlevő - a bírálóbizottság tagja is - felszólalhat. A vita befejeztével a pályázót megilleti a zárszó joga.

(3) A vita lezárása után a bizottság visszavonul és titkos szavazás útján egyszerű szótöbbséggel dönt, hogy az értekezést megvédettnek fogadja-e el. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A bizottság döntését a vitán résztvevők előtt nyomban ki kell hirdetni, majd fel kell terjeszteni a TMB-hez.

(4) Hivatalos bírálóvá és a bírálóbizottság tagjaivá általában legalább olyan tudományos fokozattal rendelkező szakember jelölhető ki, mint amilyen fokozat elnyerésére a jelölt pályázik.

14. § (1) A tudományok doktora fokozat elnyeréséért a tudományok kandidátusa 3 évvel a kandidátusi fokozat megszerzése után folyamodhat. A TMB kivételesen engedélyezheti a kérelem korábbi előterjesztését is.

(2) A doktori értekezésnek tanúsítania kell, hogy a jelölt a választott tudományágban mélyreható és átfogó tudással rendelkezik és önálló tudományos kutatással jelentős új tudományos eredményt ért el.

(3) A tudományok kandidátusa, a tudományok doktora fokozat elnyerésének alapjául szolgáló értekezés elkészítésére - az értekezés vázlatának csatolásával - a TMB-től előzetesen írásban engedélyt kérhet. A kérelemhez csatolni kell részletes önéletrajzot, a kandidátusi oklevél adatait tartalmazó iratot, a kérelmező addig megjelent tudományos közleményeit és egyéb tudományos tevékenységet felölelő kimutatást.

(4) A doktori értekezés elkészítésére kiadott engedély 3 évig érvényes. E határidő egyszeri alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(5) Az MTA feladata, hogy segítse és támogassa azok munkáját, akik a (3) bekezdés alapján engedélyt kaptak a doktori értekezés elkészítésére.

(6) A (3) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkezőket az MTA és a szaktárcák a külföldi ösztöndíjak odaítélésénél előnyben részesíti; a munkahely szerint illetékes, felügyeletet gyakorló miniszter pedig a TMB javaslatára egy alkalommal hat hónapig terjedő fizetett szabadságot engedélyezhet az értekezés elkészítésére.

(7) A doktori értekezés megvédésére a jelen rendelet 12. §-ában foglalt rendelkezések azzal az eltéréssel irányadók, hogy az értekezés megvédésének engedélyezését a TMB-től kell kérni, a kérelemhez az értekezést öt példányban kell csatolni, az értekezés bírálatát 3 bírálótól (opponenstől) kell kérni, az értekezés kinyomtatott téziseit a védés előtt legalább 30 nappal kell az érdekelteknek megküldeni és az értekezést az MTA könyvtárában meg kell őrizni.

III.

A tudományos minősítés

15. § A tudományos fokozatok (tudományok kandidátusa, tudományok doktora) odaítéléséről a Tudományos Minősítő Bizottság dönt.

16. § (1) Tudományos fokozat az alábbi tudományágakból adományozható: Nyelvészeti tudományok Irodalomtudományok Történelemtudomány Filozófia Pszichológia Neveléstudományok Állam- és jogtudományok Földrajzi tudományok Művészettörténeti tudományok Zenei tudományok Közgazdasági tudományok Matematikai tudományok Fizikai tudományok Kémiai tudományok Biológiai tudományok Mezőgazdasági tudományok Állatorvostudományok Orvostudományok Gyógyszerészeti tudományok Műszaki tudományok Közlekedéstudományok Föld- és ásványtani tudományok Hadtudományok.

(2) Az előbbi bekezdésben felsorolt tudományágak az oklevélen a szűkebb tudományág megjelölésével zárójelben kiegészíthetők.

(3) A tudományos fokozat odaítélésénél a TMB a 12. § (3) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(4) A tudományos fokozat odaítélését vagy az elutasítást a folyamodóval közölni kell. Elutasítás esetén a folyamodó egy év elteltével újabb kérelmet terjeszthet elő. Az újabb kérelem elbírálására a jelen rendelet szabályai irányadók.

(5) A tudományos fokozat viselésére jogosító és a tudományágat is feltüntető oklevelet a TMB elnöke és titkára írja alá.

(6) A tudományos fokozatról szóló oklevelet egyetemi oktatónak egyetemi tanácsülésen az egyetem rektora (egykarú egyetemen a dékán), egyéb esetekben a TMB közvetlenül adja át.

17. § (1) A TMB vizsgák letétel, tudományos értekezés benyújtása és megvédése nélkül is tudományos fokozatot adhat olyan személyeknek, akik azt korábbi, a nép javát szolgáló nagyjelentőségű tudományos munkásságukkal kiérdemelték.

(2) Tudományos fokozatnak az (1) bekezdés szerinti adományozására a javasolt személy munkahelye szerint illetékes miniszter az MTA elnökének egyetértésével tehet javaslatot.

(3) Az MTA rendes és levelező tagjait a tudományok doktora fokozat megilleti. Azok, akiket az MTA rendes vagy levelező tagjává választanak, doktori oklevelüket tagsági oklevelükkel együtt kapják meg, kivéve, ha megelőzően már a tudományok doktorai voltak.

18. § (1) A tudományos kutatói és felsőoktatói állások betöltésénél a tudományos fokozattal rendelkezőket előnyben kell részesíteni az ilyen fokozattal nem rendelkezőkkel szemben.

(2) Az egyetem elvégzésével járó, valamint az egyetemi tanulmányok után megszerezhető egyetemi doktori cím tudományos fokozatnak nem tekinthető.

19. § (1) A tudományos fokozattal rendelkező szakemberek részére - a felsőoktatási intézményekben és kutatóintézetben dolgozók kivételével - a felügyeletet gyakorló miniszter szükség esetén egyszerre legfeljebb 3 hónapi fizetett szabadságot engedélyezhet olyan jelentősebb tanulmány elkészítésére, vagy kísérlet elvégzésére, amely hosszabb ideig tartó elmélyülést kíván.

(2) A kutatási témát az intézmény vezetőjének és az MTA véleményének figyelembevételével a felügyeletet gyakorló miniszter a szabadság engedélyezésével egyidőben hagyja jóvá.

(3) Az engedélyezett szabadságidő leteltével a kitűzött feladat megoldásáról jelentést kell készíteni a felügyeletet gyakorló miniszterhez,

20. § (1) A tudományok doktora és kandidátusa tudományos munkássága elismeréseként doktori, illetve kandidátusi illetménykiegészítésben részesül.

(2) A tudományos fokozattal járó illetménykiegészítést attól függetlenül kell folyósítani, hogy a kandidátus, illetve a tudományok doktora munkaviszonyban van-e, vagy sem.

(3) A tudományok kandidátusa fokozattal járó illetménykiegészítés 5 évre szól. A TMB 5 évenként felülvizsgálja az e fokozottal rendelkezők munkásságát és ha megállapítja, hogy az illető kellő színvonalú tudományos munkásságot fejt ki, az illetménykiegészítést továbbra is folyósítja. Felülvizsgálat alá nem vonhatók azok, akik az öt év eltelte előtt a 60. életévüket betöltötték.

(4) Azok részére, akik a tudományok kandidátusa fokozatot 1957. évi december hó 31-ig nyerték el, az öt évet 1958. évi január hó 1-től kell számítani. Akik a tudományok kandidátusa fokozatot 1958. január l-e után szerezték meg, a (3) bekezdésben említett időtartam a megszerzés időpontjával kezdődik.

(5) A felülvizsgálat során figyelemmel kell lenni az egész elmúlt 5 év alatti tudományos és társadalmi munkásságra, a felülvizsgálat idején folyamatban levő alkotásokra. Ha a felülvizsgálat megállapítja, hogy a kandidátus az eltelt időben kellő színvonalú tevékenységet nem fejtett ki, az illetménykiegészítést meg kell vonni. A megvonástól számított 5 év elteltével a kandidátus kérelmére a TMB ismét felülvizsgálhatja tudományos munkásságát és ha úgy találja, hogy az illető tudományágban megkívánható színvonalú tevékenységet fejt ki, az illetménykiegészítést újabb 5 évre folyósíthatja, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja.

(6) Az illetménykiegészítésekről az MTA, az értekezések megvédésével kapcsolatos kiadásokról (tézisek sokszorosítása, bírálók díjazása stb.) pedig az MTA, illetve a kijelölt kar (egyetem) költségvetésében kell gondoskodni.

21. § (1) A TMB megvonja a tudományos fokozatot attól, aki annak viselésére méltatlanná válik, illetőleg a jelen rendeletben foglalt követelményeknek nem felel meg.

(2) Tudományos fokozattal rendelkező személlyel szemben bűncselekmény miatt kiszabott jogerős büntetésről, illetőleg fegyelmi vétség elkövetése esetén a fegyelmi büntetésről a TMB-t értesíteni kell,

IV.

A Tudományos Minősítő Bizottság

22. § (1) A tudományos utánpótlásnak aspiránsképzés útján történő tervszerű biztosítására, a tudományos fokozatok megszerzése feltételeinek megállapítására, és a tudományos fokozatok adományozására létrehozott Tudományos Minősítő Bizottság az MTA elnökségének felügyelete alatt működik, tevékenységéről az Elnökségnek évenként beszámolni tartozik. A tudományos képzéssel és minősítéssel kapcsolatos elvi kérdésekben, továbbá a TMB döntésével szemben benyújtott fellebbezések ügyében - kivéve a (2) bekezdésben felsorolt kérdéseket - az MTA Elnökségének meghallgatásával a TFT határoz.

(2) Nem lehet a TMB döntése ellen fellebbezéssel élni, ha az az aspiráns vizsgák értékelésével, a tudományos értekezéssel, vagy a tudományos fokozat odaítélésével kapcsolatos.

(3) A TMB elnökből, titkárból és a tudományágak, valamint az érdekelt minisztériumok (országos hatáskörű szervek) képviseletéhez igazodó változó számú tagból áll.

23. § (1) A TMB elnökét, titkárát és tagjait az MTA Elnökségének előterjesztésére a Minisztertanács nevezi ki.

(2) A TMB mellett Titkárság működik, amelynek vezetője a TMB ülésein tanácskozási joggal részt vesz.

(3) A TMB - működésének részletes szabályozására - ügyrendet készít, amelyet az MTA Elnöksége hagy jóvá.

(4) A TMB ellátja a jelen rendelettel és más jogszabályokkal hatáskörébe utalt feladatokat.

V.

Az egyetemeknek (főiskoláknak) és kutatóintézeteknek a tudományos képzéssel kapcsolatos feladatai

24. § (1) A tudományos képzettségű szakemberek szélesebb körű nevelése, a tudományos utánpótlás tervszerű biztosítása - az aspiránsképzés mellett - a tudományos kutatóintézetek és az egyetemi (főiskolai) tanszékek feladata. E szervek vezetői felelősek a vezetésük alatt álló intézményekben dolgozok tudományos fejlődéséért; gondoskodniuk kell a tudományos fejlődés előfeltételeinek biztosításáról.

(2) A tudományos kutatóintézetek és az egyetemi (főiskolai) tanszékek azoknak a dolgozóknak tudományos továbbfejlődése érdekében, akik a jelen rendelet 3. §-ának (1) bekezdése d) pontjában foglalt követelményeknek megfelelnek, fejlesztési tervet készítenek. A tudományos továbbfejlődésre az előbbiek szerint alkalmas kutatók és oktatók kiválasztását, előrehaladását, tudományos tevékenységét évenként legalább egyszer az egyetem, illetve a kutatóintézet Tudományos Tanácsa vitatja meg és ennek alapján jelentést tesz a felügyeletet gyakorló miniszterhez (országos hatáskörű szervhez).

(3) A kutató intézetek és egyetemi (főiskolai) tanszékek vezetői kötelesek az intézményüknél dolgozó aspiránsok képzését minden eszközzel támogatni, a készülő tudományos értekezést, vagy annak egy részét osztályértekezleten, illetve tanszéki értekezleten megvitatni.

25. § (1) Mindazon rendes és levelező aspiránsok -akik aspiráns munkájukat egyetemen, vagy egyetemi jellegű főiskolán (továbbiakban: egyetemen) végzik - szakmai, ideológiai és nyelvi képzése, az aspiránsok munkájának irányítása és ellenőrzése, politikai nevelése, valamint a kandidátusi vizsgák megszervezése és lebonyolítása az egyetemi feladata.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatokat a dolgozói közül kikerült önálló aspiránsok tekintetében is az egyetemek látják el.

(3) Az 1958. évi 29. számú tvr. 3. §-ának (1) bekezdése alapján kijelölt karok feladatkörébe tartozik az e § (1) bekezdésében megjelölt feladatokon túl azoknak a levelező és önálló aspiránsoknak a kiválasztása, felvétele és a kandidátusi értekezés nyilvános vitán történő megvédésének megszervezése és lebonyolítása, akik a felvétel időpontjában a kijelölt karral állnak munkaviszonyban, ha az aspiránsképzés helyéül az említett kart jelölik ki.

A kijelölt kar feladata továbbá a karra beosztott rendes aspiránsok kandidátusi értekezésének nyilvános vitán történő megvédésének megszervezése és lebonyolítása, valamint azon levelező aspiránsok felvételével és képzésével, valamint disszertációjuk megvédésével kapcsolatos feladatok ellátása, akiket a képzés idejére a kijelölt karhoz osztanak be.

(4) Továbbra is a TMB hatáskörébe tartozik a rendes aspiránsok felvétele, valamint mindazon aspiránsok képzése, akik aspiránsi munkájukat nem egyetemen végzik.

(5) A kijelölt karok és a TMB az 5. § (4) bekezdése szerint megállapított keretszámok alapján és a TMB által meghatározott tudományszakokban minden év február hó 1. napjától április hó 1. napjáig bonyolítják le az aspiránsfelvételeket. A külföldre küldendő aspiránsok felvétele továbbra is a TMB feladata.

(6) A kijelölt karok az aspirantúrával kapcsolatos munkájukat - a TMB által meghatározott irányelvek szerint - az egyetem megfelelő központi szerveinek alárendelten, azok irányítása és felügyelete alatt végzik.

(7) A kijelölt karok az aspiránsképzésről évente részletes írásbeli jelentést tesznek a TMB-nek.

(8) E. § végrehajtása tekintetében az Állatorvostudományi Főiskolát, az Erdőmérnöki Főiskolát, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolát, és a "Zrínyi Miklós" Katonai Akadémiát egyetemi jellegű főiskolának kell tekinteni,

VI.

Vegyes rendelkezések

26. § (1) A TMB az 1958. évi 29. számú tvr. 1. §-a (2) bekezdésének rendelkezései szerint 1959. december 31-ig felülvizsgálja az 1950. évi 44. számú tvr. 9. §-ának a) pontja alapján 1958. évi szeptember hó 1. napjáig kiadott külön engedélyeket, ha az engedéllyel rendelkező kandidátusi értekezését még nem védte meg.

(2) A felülvizsgálat során érvényesíteni kell a jelen rendeletben foglalt szakmai és politikai követelményeket és azoktól, akik ezeknek a követelményeknek nem felelnek meg és a vizsgának, valamint az értekezés elkészítésének elhanyagolását mentő tudományos vagy egyéb tevékenységet nem folytattak, az engedélyt meg kell vonni,

(3) Amennyiben a TMB a kiadott engedélyt változatlanul érvényben tartja, meghatározza a vizsgák letételének és az értekezés benyújtásának határidejét. Ez a határidő meghosszabbítás azonban az egy évet nem haladhatja meg. Ha az aspiráns a megállapított határidőig kötelezettségének nem tesz eleget, az engedély érvényét veszti.

27. § A jelen rendelet nem érinti az egyetem vezetésére vonatkozó hatályban levő rendelkezéseket.

28. § Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; az aspiránsoknak az egyetemek által történő felvételére vonatkozó rendelkezéseit az 1960. évtől kezdődően kell alkalmazni. A rendelet végrehajtásáról az érdekelt miniszterek és az MTA elnöke gondoskodik.

29. § A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 7.269/1950. (XII. 7.) ME rendelet, a 2.488/1951. (III. 6.) ME rendelet, a 184/1951. (X. 16.) MT rendelet 1-10. §-ai, továbbá a 14-16. §-ai, a 8/1952. (I. 27.) MT rendelet, a 2.015/3/1952. minisztertanácsi határozat, a 99/1952. (X. 26.) MT rendelet, a 49/1958. (IX. 2.) Korm. rendelet és a 872-51/1953. OM utasítás.

Dr. Münnich Ferenc s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke