23/1962. (VI. 17.) Korm. rendelete
a természetvédelemről szóló 1961. évi 18. törvényerejű rendelet végrehajtásáról
Bevezető rendelkezések
1. § (1) A természet tudományos és kulturális jelentőségű, ritka, különleges tárgyai, az ilyen területek, valamint a jellegzetes tájrészek megőrzéséről és fenntartásáról az Országos Természetvédelmi Hivatal (a továbbiakban: OTvH) a különböző népgazdasági és kulturális érdekek öszszehangolásával gondoskodik.
(2) A vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1/1962. (II. 9.) Korm. rendelet 24. §-ában meghatározott vadfajok közül azokat, amelyeket kipusztulás veszélye fenyeget, az OTvH elnöke az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben nyilvánítja védetté.
(3) A mező-, kert- és erdőgazdaság szempontjából hasznos, vadon tenyésző állatok állománya fenntartásának és fejlesztésének módját, valamint a kiveszőfélben levő, ősi, hazai parlagi állatfajták megóvását a földművelésügyi miniszter, illetőleg az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője az OTvH elnökének meghallgatásával szabályozza.
A védetté nyilvánítás
2. § (1) Védetté nyilvánításra javaslatot tehet bármely állami vagy társadalmi szerv, szövetkezet és állampolgár.
(2) A javaslatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt tárgy, vagy terület (állat tenyésző-és növény termőhelyének) leírását, továbbá földrajzi fekvésének és kezelő szervének (használójának, tulajdonosának) megjelölését. A javaslatot indokolni kell.
(3) A javaslatot az OTvH-hoz vagy a területileg illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályához (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) kell benyújtani.
(4) A megyei mezőgazdasági osztály a hozzá benyújtott javaslatot a szükséges kiegészítő adatokkal, valamint véleményével ellátva 30 napon belül az OTvH-hoz felterjeszti.
3. § (1) Az OTvH a javaslat alapján tárgyalást és szükség szerint helyszíni szemlét tűz ki.
(2) A tárgyalásra és a helyszíni szemlére meg kell hívni:
a tárgy vagy terület kezelő szervét (használóját, tulajdonosát), a javaslattevőt,
az érdekelt minisztériumot (országos hatáskörű szervet),
a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságát,
a megyei mezőgazdasági osztályt, mint elsőfokú természetvédelmi hatóságot,
a területileg illetékes elsőfokú építésügyi hatóságot és az illetékes tájfejlesztési bizottságot (Balatoni Intéző Bizottság stb.),
mezőgazdasági rendeltetésű föld esetében a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályát (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály),
erdőterület esetében az illetékes állami erdőgazdaságot,
bányaműveléssel érintett terület esetében az illetékes kerületi bányaműszaki felügyelőséget,
vizek (forrás, patak, vízesés, tó, mocsár, láp stb.), valamint egyéb egészségügyi kérdések esetében az illetékes vízügyi igazgatóságot és az illetékes közegészségügyi-járványügyi állomást.
(3) A meghívást 15 nappal a tárgyalás és a helyszíni szemle időpontja előtt meg kell küldeni.
(4) A tárgyalást és a helyszíni szemlét egyes meghívottak távollétében is meg lehet tartani. A tárgyaláson és a helyszíni szemlén megjelentek kötelesek állásfoglalásukat közölni és azt jegyzőkönyvbe kell foglalni.
4. § (1) A helyszíni szemle és tárgyalás alapján az OTvH elnöke határozatot hoz. A határozatnak tartalmaznia kell:
a) a védetté nyilvánított tárgy vagy terület leírását (az állat, vagy növényfaj pontos meghatározását), földrajzi fekvését, területének nagyságát, művelési ágát és telekkönyvi helyrajzi számmal ellátott vázrajzát,
b) a védetté nyilvánított tárgy vagy terület kezelőjének (használójának, tulajdonosának) megnevezését,
c) annak a szervnek a megjelölését, amely a természetvédelmi feladatokat közvetlenül ellátja,
d) a védetté nyilvánítást és az azzal kapcsolatos korlátozásokat (a vadászat, halászat, nádaratás, kaszálás, erdőgazdálkodás, kőfejtés, homok-és agyagbányászat, vízhasználat stb. tilalmazását vagy korlátozását),
e) a védetté nyilvánítással kapcsolatos ráfordítások fedezésének módját,
f) a védetté nyilvánítás indokolását.
(2) Mezőgazdasági rendeltetésű földnek a természetvédelem érdekében a mezőgazdasági művelésből való elvonásához az illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága előzetes hozzájárulása szükséges.
(3) Ha a védetté nyilvánítással kapcsolatos fontosabb kérdésben az OTvH és valamely meghívott álláspontja között lényeges eltérés van, az OTvH elnöke a határozatot az illetékes miniszterrel (országos hatáskörű szerv vezetőjével), illetőleg a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságával (a továbbiakban: megyei tanács vb.) egyetértésben hozza meg.
(4) A határozatot az OTvH-nak az érdekeltekkel közölni kell. A határozatnak a védetté nyilvánított tárgy vagy terület leírását és a védetté nyilvánítást tartalmazó részét a Tanácsok Közlönyében közzé kell tenni.
5. § (1) Ha a védetté nyilvánítás okai megszűnnek az OTvH elnöke a védelmet a Természetvédelmi Tanács meghallgatása után - külön eljárás nélkül - megszünteti.
(2) A feloldó határozat közlésére a 4. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.
6. § (1) Barlang felfedezését az OTvH-nak haladéktalanul be kell jelenteni. Barlangot csak az OTvH engedélyével és az általa jóváhagyott terv szerint szabad feltárni és természetes alkatában megváltoztatni.
(2) Tudományos intézmények (kutató intézetek, múzeumok, egyetemi tanszékek kutatórészlegei) biológiai és régészeti kutatásokat az OTvH engedélye nélkül végezhetnek barlangban, a munkálatok megkezdését azonban az OTvH-nak be kell jelenteniük.
7. § (1) A természetnek védetté nyilvánított tárgyait, a természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek határait táblával kell megjelölni, amely felhívja a figyelmet a védettségre, a korlátozó rendelkezésekre és azok megszegésének következményeire. A természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek határait határjelekkel is meg kell jelölni.
(2) Természetvédelmi területen és tájvédelmi körzetben csak az OTvH hozzájárulásával szabad engedélyezni a művelési ág változtatását.
(3) Természetvédelmi területen és tájvédelmi körzetben nem szabad olyan építményt, vagy berendezést létesíteni, amely a védett természeti állapotot (a táj szépségét, a kilátást és rálátást, a növény és állatvilág tenyészetét) zavarná. Természetvédelmi területen és tájvédelmi körzetben csak az OTvH hozzájárulásával szabad építkezésre engedélyt adni.
(4) Védetté nyilvánított parkokban, fasorokban levő fák, valamint védetté nyilvánított egyes fák kivágását az OTvH engedélyezi. Az OTvH elnöke és a megyei tanács vb. által meghatározott egyéb parkok, különleges idős fasorok és egyes évszázados fák kivágásához a megyei mezőgazdasági osztály, mint elsőfokú természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.
(5) Védett állatot élve elfogni, tartani, elejteni, kikészíteni és értékesíteni, védett növényt és védett madár tojásait gyűjteni és értékesíteni csak az OTvH engedélyével szabad. Védett állatnak és védett madár tojásainak külföldre szállításához az OTvH engedélye is szükséges. A biológiai kutatómunkát végző tudományos intézményeknek (kutató intézetek, múzeumok, egyetemi tanszékek kutatórészlegei) az engedélyt az OTvH a felügyeleti szervük által jóváhagyott tervükre adja meg,
8. § (1) Ha valamely védelemre érdemes tárgy vagy terület védetté nyilvánítására a tárgy vagy terület hirtelen bekövetkezett veszélyeztetése miatt a 3. §-ban meghatározott eljárás lefolytatására nincs lehetőség, az OTvH elnöke a kezelő (használó, tulajdonos) szerint illetékes miniszterrel (országos hatáskörű szerv vezetőjével), illetőleg -ha a kezelő (használó) tanácsi szerv, vagy az ingatlan nem állami tulajdonban van - a területileg illetékes megyei tanács vb. elnökével egyetértésben elrendelheti a veszélyeztetett tárgy vagy terület ideiglenes védelmét. (Pl. bányaművelési területen felfedezett különleges geológiai képződmények megbontásának tilalma, különleges madarak fészkelőhelyén nádégetés megtiltása).
(2) Az ideiglenes védelem alá helyezésnek ugyanaz a hatálya, mint a védetté nyilvánítási határozatnak; érvényessége a védetté nyilvánító határozat meghozataláig, legfeljebb azonban 3 hónapig tart.
A természetvédelem szervezetével kapcsolatos rendelkezések
9. § (1) A természetvédelem hatósági feladatait elsőfokon a megyei mezőgazdasági osztály látja el. A megyei mezőgazdasági osztály köteles az OTvH határozataiban foglalt rendelkezések végrehajtását ellenőrizni. Ha valamely tevékenység a védetté nyilvánító határozat rendelkezéseit megsérti és ezáltal a védetté nyilvánított tárgy vagy terület eredeti állapotát veszélyezteti, a megyei mezőgazdasági osztály elrendelheti annak szüneteltetését. Intézkedéseit az OTvH-nak azonnal be kell jelentenie.
(2) A megyei mezőgazdasági osztály köteles az OTvH által kitűzött, illetékességi területét érintő tárgyalásokon és helyszíni szemléken résztvenni, a minisztériumok (országos hatáskörű szervek), és egyéb hatóságok által kitűzött tárgyalásokon és helyszíni szemléken az OTvH esetenkénti felhatalmazása alapján a mezőgazdasági érdekek védelme mellett a természetvédelmi érdekeket is képviselni.
10. § Az OTvH alkalmazottainak kinevezése, illetőleg alkalmazása az OTvH elnökének hatáskörébe tartozik.
11. § (1) A Természetvédelmi Tanács egy-egy tagját
az egészségügyi miniszter,
az építésügyi miniszter,
a földművelésügyi miniszter,
a közlekedés- és postaügyi miniszter,
a művelődésügyi miniszter,
az Országos Tervhivatal elnöke,
a Magyar Tudományos Akadémia elnöke,
az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke,
az Országos Földtani Főigazgatóság vezetője,
az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője,
az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Kara
két tagját
az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője küldi ki.
(2) A Természetvédelmi Tanács feladata a védetté nyilvánításra irányuló javaslatok véleményezése, a védetté nyilvánított tárgyak és területek fenntartásával kapcsolatos szakvélemény nyilvánítása, és mindazon ügyekben állásfoglalás, amelyekben az OTvH a Természetvédelmi Tanácstól véleményt kér.
A természetvédelmi tárgyak és területek kezelése és nyilvántartása
12. § (1) A védetté nyilvánított tárgyak és területek természetvédelmi kezelését az OTvH közvetlenül, vagy az állami erdőgazdaságok útján látja el, Kivételes esetben, ha a természetvédelmi érdekek ezt lehetővé teszik, a védetté nyilvánított tárgy vagy terület természetvédelmi kezelését az OTvH más szervre (vállalatra, intézményre, idegenforgalmi hivatalra, stb.) is bízhatja.
(2) A védetté nyilvánított tárgyak és területek természetvédelmi kezelését ellátó szervek kötelesek az OTvH védetté nyilvánító határozatát végrehajtani, a védetté nyilvánított tárgy vagy terület őrzéséről, fenntartásáról és fejlesztéséről az OTvH rendelkezései szerint gondoskodni.
(3) A védetté nyilvánított tárgyak és területek őrzésére alkalmazott személy: természetvédelmi őr; jogállására az erdőőrökre vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.
(4) Az állami erdőgazdaságok természetvédelmi feladatainak ellátása tekintetében az OTvH elnöke rendelkezéseit az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével együttesen adja ki. Más szervek kezelésében levő természetvédelmi tárgyak és területek kezelése tekintetében a rendelkezéseket az OTvH elnöke a szerv felett felügyeletet gyakorló miniszterrel (országos hatáskörű szerv vezetőjével), illetőleg a megyei tanács vb. elnökével együttesen adja ki,
13. § A természetvédelmi feladatok ellátásával, a védetté nyilvánított tárgyak és területek természetvédelmi kezelésével, őrzésével, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos költségeket az OTvH költségvetésében kell előirányozni és - ha az más forrásból meg nem térül - a természetvédelmi kezelést ellátó szerv rendelkezésére bocsátani.
14. § (1) Az OTvH "Országos Természetvédelmi Törzskönyv"-et és minden megyei mezőgazdasági osztály "Megyei Természetvédelmi Törzskönyv"-et vezet.
(2) A természetvédelem tárgyait és területeit együttesen, a tájvédelmi körzeteket ezektől elkülönítve kell a törzskönyvben nyilvántartani.
(3) Erdő és fásítás védetté nyilvánítása esetén az OTvH a védetté nyilvánító határozatot az erdőleltárban való feltüntetés végett az Országos Erdészeti Főigazgatóságnak is megküldi.
Vegyes rendelkezések
15. § A természeti tájak különleges szépségeinek és jellegzetes képének megóvása érdekében a regionális rendezési tervek, a tájfejlesztési tervek és a természetvédelem tárgyait és területeit érintő város- és községrendezési tervek elkészítéséhez az OTvH véleményét ki kell kérni.
16. § (1) A természetvédelem eredményeit, védett természeti értékeinket széles körben ismertetni kell és az érdeklődők számára hozzáférhetővé kell tenni.
(2) A természetvédelmet az általános és középfokú iskolákban, továbbá a felsőfokú oktatási intézményekben rendszeresen oktatni kell azoknak a tárgyaknak keretében (biológia, természetrajz, stb.), melyeknek anyagához ezek az ismeretek kapcsolódnak.
17. § Amennyiben a cselekmény nem bűntett, szabálysértést követ el és 3000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki
a) a természetnek védetté nyilvánított tárgyait elpusztítja, vagy megrongálja;
b) természetvédelmi területen, vagy tájvédelmi körzetben az engedélyezésre vonatkozó szabályok megszegésével olyan építményt vagy berendezést létesít, amely a védett természeti állapotot zavarja;
c) védetté nyilvánított parkban, fasorban levő fát, valamint védetté nyilvánított egyes fát az OTvH engedélye nélkül kivág, vagy megcsonkít;
d) védetté nyilvánított állatot az OTvH engedélye nélkül élve elfog, tart, elejt, kikészít, vagy értékesít, védett növényt és védett madár tojásait az OTvH engedélye nélkül gyűjti, vagy értékesíti;
e) védetté nyilvánított állatot és védett madár tojásait az OTvH engedélye nélkül külföldre szállít;
f) barlangot az OTvH engedélye nélkül, vagy az általa jóváhagyott tervtől eltérően tár fel, illetőleg természetes alkatában megváltoztat;
g) a védetté nyilvánított tárgyat, természetvédelmi területet, vagy tájvédelmi körzetet jelző táblát vagy határjelet jogosulatlanul megsemmisít, megrongál, kidönt, elvisz vagy áthelyez,
18. § (1) Ez a rendelet 1962. július 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 4235/1949. (IX. 15.) MT rendelet hatályát veszti, az 59/1954. (IX. 9.) MT rendelet 2. §-ának (2) bekezdése pedig a 7. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően módosul.
(2) E rendelet 4. § (1) bekezdés d) pontjában, a 7. § (3) bekezdésében és a 9. § (1) bekezdésében írt rendelkezések nem érintik a 9/1961. (III. 30.) Korm. rendelet 79-85. §-aiban, valamint a 28/1961. (VIII. 12.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezések hatályát. Az e rendelkezésekbe foglalt jogok gyakorlása előtt azonban - a 28/1961. (VIII. 12.) Korm. rendelet alkalmazása során az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal elnöke és az OTvH elnöke által meghatározott esetekben - az OTvH-t meg kell hallgatni.
(3) A rendelet végrehajtásáról az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben az OTvH elnöke gondoskodik.
Fock Jenő s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese