5/1963. (VIII. 11.) MüM rendelet

a kisiparosok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1961. évi 20. törvényerejű rendelet és a 48/1961. (XII. 30.) Korm. rendelet végrehajtásáról kiadott 12/1961. (XII. 30.) MüM rendelet módosításáról és kiegészítéséről

A 48/1961. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rkny.) kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel, a könnyűipari miniszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Kisiparosok Országos Szervezete elnökével egyetértésben a következőket rendelem:

1. § A 12/1961. (XII. 30.) MüM rendeletben (a továbbiakban: Vrkny.) az "Özvegyi nyugdíj" címszó után, az 5. § elé 4/A. §-ként a következő rendelkezést kell felvenni:

"4/A. § (1) A nyugdíjban még nem részesülő kisiparos halála esetén az özvegyi nyugdíjra jogosultsághoz szükséges biztosítási idő [Kny. 5. § (1) bekezdése, illetőleg 12. § (1) bekezdésének b) pontja] megállapításánál a kisiparosnak a halál időpontjában betöltött életkorát kell figyelembe venni. Az Rkny. 6. §-a (2) bekezdésének rendelkezéseit ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell. Ha azonban a kisiparos rokkantsági nyugdíjra igényt jelentett be és az orvosi bizottság a rokkantság fennállását a halál bekövetkezése előtt meg is állapította, az Rkny. 6. §-ának (1) bekezdése szerint a megrokkanás időpontjában betöltött életkort kell figyelembe venni akkor is, ha a kisiparosnak a rokkantsági nyugdíjra jogosultsága a 4. § (1) bekezdése b), illetőleg c) pontjában előírt feltétel hiánya miatt a halál bekövetkezésének időpontjáig nem állott be.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit az árvaellátásra és a szülői nyugdíjra jogosultság elbírálásánál is megfelelően alkalmazni kell."

2. § A Vrkny. a következő 9/A. §-sal egészül ki:

"9/A. § A Kny. 11. §-a (2) bekezdésének rendelkezései szerint annak éled fel az állandó özvegyi nyugdíjra a jogosultsága, aki a házasság megkötésekor végkielégítésre jogosult volt."

3. § A Vrkny. 12 §-a (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A tizenhatodik életévét betöltött árva tanulmányainak folytatását az iskola igazgatója (megbízottja) által kiállított igazolással minden évben július hó folyamán kell igazolni. Ha ez az igazolás július hó 31. napjáig a folyósító szervhez nem érkezik be, az árvaellátás folyósítását augusztus hó 31. napjával meg kell szüntetni. A tanulmányok folytatásának később történő igazolása esetén az árvaellátást az igazolás beérkezésének hónapjától visszamenőleg számított legfeljebb három hónapra lehet folyósítani."

4. § A Vrkny. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a kisiparos nyugdíjának megállapítása előtt utoljára a Kny. alapján volt biztosításra kötelezett, a munkabérátlagot az utolsó munkaviszonyának megszűnését megelőző hatvan hónap alatt elért munkabér figyelembevételével kell megállapítani. Ha a kisiparos ez alatt az idő alatt nem kapott legalább kilencszáztizenhárom naptári napra munkabért, vagy a munkabérre vonatkozó adatok megnyugtatóan nem állapíthatók meg, a munkabérátlag számítására a 67/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet 32. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkabér számításbavételénél nem a nyugdíjazás időpontjában, hanem az utolsó munkaviszony megszűnésekor érvényes munkabérszabályokat kell figyelembe venni."

5. § A Vrkny. a következő 45/A. és B. §-sal egészül ki:

"45/A. § Ha az az özvegy, akinek házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra jogosultsága a Kny. 11. §-ának (2) bekezdése szerint feléledt, újabb házassága alapján is jogosult özvegyi nyugdíjra, a két özvegyi nyugdíj közül választhat. Az özvegy ezzel a választási jogával csak egy ízben élhet."

"45 B. § Minden olyan esetben, amikor a Kny. 29. §-a rendelkezésének alkalmazására kerülhet sor, a követendő eljárás tekintetében az 5/1959. (V. 8.) MüM rendeletnek a 3 1963 (VI. 13.) MüM rendelettel módosított 163. §-ában foglalt rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell."

6. § (1) A Vrkny. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a kisiparos katonai szolgálata vagy keresőképtelenséget okozó megbetegedése miatt iparát szünetelteti és ezen a címen a nyugdíjjárulék fizetésének kötelezettsége alól mentesítését kéri [Rkny. 32. §-a és 33. §-ának (1) bekezdése], köteles igazolni, hogy az iparhatóság az ipar szüneteltetésére vonatkozó bejelentését tudomásul vette, illetőleg a szüneteltetés folytatását engedélyezte."

(2) A Vrkny. 49. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az a kisiparos nő, aki szülés miatt kéri a nyugdíjjárulék fizetésének kötelezettsége alóli mentesítését, ezt a kérelmét a szülést követő harminc nap alatt terjesztheti elő."

7. § A Vrkny. 66. §-a (2) bekezdése helyébe a következő (2)-(3) bekezdés lép:

"(2) A nyugellátásnak határozattal történt megállapításakor a nyugellátás összegébe az (1) bekezdés szerint megállapított előleget be kell számítani, illetőleg az esetleges túlfizetést a nyugellátásból le kell vonni.

(3) Az, aki az (1) bekezdés szerint megállapított nyugdíjelőleget vett fel, igényét az 53. § szerint nem vonhatja vissza."

8. § (1) A Vrkny. 70. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

A Kny. 33. §-a szerint létesített Kisipari Nyugdíjalap terhére kell folyósítani

"f) Az SZTK-nál és az Országos Nyugdíjintézetnél (a továbbiakban: ONYI) a kisiparosok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításával kapcsolatban felmerült személyi és dologi kiadások költségtérítését, ideértve az 59. § (7) bekezdése szerint kifizetett költségeket is."

(2) A Vrkny. 70. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés f) pontja szerint az SZTK-t, valamint az ONYI-t illető költségtérítést évenként egyszer - a tárgyévet követő év első negyedévében - átalányösszegben kell átutalni. Az átalány összegét az SZTK és az ONYI javaslatára a Pénzügyminisztérium a Munkaügyi Minisztériummal egyetértésben állapítja meg."

9. § A Vrkny. a következő 73/A. §-sal egészül ki:

"73/A. § A javító-nevelő munkára ítélt nyugdíjas esetében a 73. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal kell alkalmazni, hogy munkabérként a bírói ítéletben megállapított csökkentés nélküli összeget kell figyelembe venni."

10. § A Vrkny. 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Munkaviszony fennállása miatt szüneteltetett, vagy korlátozott összegben folyósított öregségi, rokkantsági, illetőleg szülői nyugdíjat teljes összegben annak a hónapnak első napjától lehet folyósítani, amely hónapra kapott munkabér az 500, forintot nem haladja meg. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a javítónevelő munkára ítélt nyugdíjas esetére is."

11. § A Vrkny. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"83. § (1) Az előzetes fogvatartás, szabadságvesztés miatt szüneteltetett nyugellátást a szabadonbocsátás (szabadlábra helyezés, feltételes szabadságra bocsátás) napját követő naptól kezdve lehet folyósítani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szabadonbocsátáskor a büntető eljárást még nem fejezték be.

(2) Ha a nyugdíjas olyan nyugellátást vett fel, amelyet vagy amelynek egyrészét az előzetes fogvatartás, illetőleg a szabadságvesztés fennállása miatt ezek megszűnése után sem lehetett volna folyósítani, ezt a nyugdíjas visszafizetni köteles.

(3) Az előzetes fogvatartás tartamára járó azt a nyugellátást, amelyet azért fizettek ki, mert a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását a bíróság felfüggesztette, a nyugdíjas visszafizetni köteles, ha az előzetes fogvatartás idejének beszámításával kiszabott egy hónapnál hosszabb szabadságvesztés végrehajtását a bíróság utólag elrendelte."

12. § A Vrkny-be "A károkozó kártérítési és megtérítési kötelezettsége" címszó után a 87. § elé 86/A. §-ként a következő rendelkezést kell felvenni:

"86/A. § (1) Az Rkny. 68. §-ának (1) bekezdésében megállapított megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.

(2) Az Rkny. 68. §-ának rendelkezéseit nem lehet alkalmazni az 1963. évi július hó 1. napját megelőzően hatályban volt rendelkezések szerint érvényesített és az említett időpont előtt jogerőre emelkedett bírói határozattal vagy a fizetésre kötelezett elismerő nyilatkozatával befejezett ügyekben."

13. § A Vrkny. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"89. § (1) A megállapító szerv az Rkny, 67-68. §-án alapuló megtérítési kötelezettségről fizetési meghagyást bocsát ki. A fizetési meghagyás ellen annak kézbesítését követő naptól számított harminc napon belül a kötelezett keresettel fordulhat a megállapító szerv székhelye szerint illetékes járásbírósághoz, Budapesten a pesti központi kerületi bírósághoz.

(2) A természetes személyt terhelő megtérítés összegét az Rkny. 68. §-ának (2) bekezdése szerint meghatározott esetben a megállapító szerv mérsékelheti. Peres eljárás esetén ez a jog a bíróságot is megilleti."

14. § A Vrkny. 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"90. § Ha a megtérítésre kötelezett állami szerv (87. §) a fizetési meghagyás vagy a bírói ítélet jogerőre emelkedésétől számított hatvan napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a megállapító szerv követelését azonnali beszedési megbízás (promt-inkasszó) útján érvényesítheti."

15. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1963. július 1. napjától kell alkalmazni. Egyidejűleg a Vrkny. 63. §-a hatályát veszti.

Veres József s. k.,

munkaügyi miniszter