Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

9/1964. (VIII. 8.) PM rendelet

az egyes magyar állampolgároknak Csehszlovákiában, illetve Jugoszláviában társadalmi tulajdonba vett vagyontárgyaiért járó kártalanításról szóló 17/1964. (VIII. 8.) Korm.számú rendelet végrehajtásáról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 17/1964. (VIII. 8.) Korm. számú rendeletének (a továbbiakban: R.) 4. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A kártalanításra jogosult személy

(1) A R. végrehajtása szempontjából Magyarországon élő magyar állampolgárnak minősül az a személy is, aki hivatalos kiküldetésben külföldön teljesít szolgálatot vagy érvényes - nem kivándorló - útlevéllel külföldön tartózkodik. Ezeket a körülményeket a kiküldő hatóság, illetve a magyar külképviseleti szerv bizonyítványával kell igazolni.

(2) Az örökösi minőséget hagyatékátadó végzéssel kell igazolni. Ha hagyatéki eljárást korábban nem folytattak le, a kártalanítási igény tárgyában külön hagyatéki eljárásnak van helye [6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet].

2. §

A kártalanítás alapjául szolgáló vagyon

(1) A R. 2. §-ában foglaltak értelmében kártalanítás jár:

a) a személyi tulajdon körébe tartozó - hatszobásnál nem nagyobb - legfeljebb egy házingatlan, valamint a hozzátartozó udvar és kert után, ha a házingatlan lakás vagy üdülés céljaira szolgált és a tulajdonos személyi körülményeinél fogva sem tartozott volna az 1952. évi 4. számú tvr. hatálya alá. Lakószobának kell tekinteni a lakás céljára használt helyiségek közül - az előszoba (előtér), a konyha, a kamra és a fürdőszoba céljára használt helyiségek kivételével -minden olyan fűthető helyiséget, amelynek területe a 6 m2-t meghaladta, közterületre vagy udvarra nyíló ablaka volt;

b) a lakberendezési tárgyakért, bútorokért és háztartási ingóságokért;

c) a személyes használatra szolgáló, a szokásos mértéket meg nem haladó mennyiségű ruhaneműkért és ágyneműkért;

d) a mezőgazdasági ingatlannak nem minősülő, családi ház építésére alkalmas beépítetlen házhelyért;

e) a foglalkozás gyakorlására szolgáló felszerelésekért, szerszámokért és egyéb munkaeszközökért.

(2) A házingatlanra vonatkozó adatok bizonyítására a házingatlan fekvése szerint illetékes csehszlovákiai, illetve jugoszláviai helyi hatóságok igazolásai, áttelepítési vagyonleltárak vagy egyéb, a házingatlan terjedelmére és az igényjogosult tulajdonjogának korábbi fennállására, valamint tulajdonjogának elvesztésére vonatkozó eredeti iratok, illetőleg azok hiteles másolatai szolgálnak. Ha ezeket az igényjogosult a korábbi bejelentéséhez nem csatolta, és ezek a R.-ben előírt igénybejelentés benyújtásának időpontjában sem állnak rendelkezésére, beszerzésükről hivatalból történik gondoskodás.

(3) Aki külföldi lakóhelyét ingó vagyona hátrahagyásával hagyta el és ingóságait később sem szállította át Magyarországra, ezt a körülményt - a visszahagyott ingók átvételére vonatkozó leltár vagy egyéb bizonyíték hiányában - a lakóhelye szerint illetékes tanács igazgatási szerve által kiállított bizonyítvánnyal tartozik igazolni. Aki az átköltözése után belföldi lakóhelyét megváltoztatta, azt a körülményt, hogy külföldi lakóhelyét vagyona hátrahagyásával hagyta el, annak a tanácsi igazgatási szervnek a bizonyítványával tartozik igazolni, amelynek illetékességi területén közvetlenül az átköltözés után letelepedett.

(4) Azt a körülményt, hogy a kártalanításra jogosult személy ingatlan- vagy ingójuttatásban nem részesült, a lakóhelye szerint illetékes tanács igazgatási szervének az igazolásával kell bizonyítani. Ugyanígy kell igazolni azt is, hogy a kártalanításra jogosult személy a juttatott ingatlanáról időközben lemondott vagy a juttatást visszavonták és újabb juttatásban nem részesült.

3. §

A kártalanítási igény bejelentése és elbírálása

(1) A kártalanításra vonatkozó igénybejelentést - a R.-ben megállapított határidőig - az erre a célra rendszeresített, a jelen rendelet mellékletét képező igénybejelentő-lapon kell megtenni. Az igénybejelentő-lapot postán vagy személyesen a Pénzintézeti Központtól (Budapest V., Dorottya u. 5.) lehet igényelni.

(2) A kártalanítási igény megállapítása és a kártalanítás a R. 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bizottság (a továbbiakban: Bizottság) döntésével 1968. december 31-ig folyamatosan, az igény elbírálásához szükséges adatok rendelkezésre állásának sorrendjében történik. A Bizottság az igények felől a bizonyító iratok alapján a korábbi igénybejelentések figyelembevételével dönt; döntéséről az igénylőket írásban értesíti.

(3) A Bizottsághoz címzett valamennyi iratot a következő címre kell küldeni: "Egyes csehszlovákiai és jugoszláviai vagyontárgyak volt tulajdonosainak kártalanítására alakult Bizottság, Budapest, Postafiók 40." Ügyfeleket a Bizottság nem fogad.

4. §

A kártalanítás mértéke

(1) A kártalanításra jogosult személy részére - a vagyontárgyak értékét meghatározó valamennyi körülmény figyelembevételével - a 2. § (1) bekezdésében megjelölt

házingatlanért lakószobánként 5000-15 000 Ft összegű, kivételes esetben legfeljebb 20 000 Ft összegű,

ingóságokért összesen 3000-10 000 Ft összegű, kivételesen legfeljebb 15 000 Ft összegű,

házhelyért négyszögölenként legfeljebb 20 Ft, összesen azonban legfeljebb 5000 Ft összegű kártalanítást lehet megállapítani.

(2) Az előbbi (1) bekezdés szerint megállapításra kerülő kártalanítás mértékébe be kell számítani mindazokat a pénzbeli juttatásokat (előleg, kölcsön, segély stb.) és az egyéb juttatások pénzbeni ellenértékét, amelyeket a kártalanításra jogosult személy korábban kapott.

(3) A juttatott mezőgazdasági ingatlan és beépítetlen házhely értékét a kisajátítási kártalanításra vonatkozó hatályos szabályok szerint kell megállapítani és ezt az értéket kell a kártalanításba beszámítani.

5. §

A kártalanítás módja

(1) A kártalanítás általában készpénzzel történik. Ennek összegét a fennálló rendelkezések figyelembevételével kell a kártalanításra jogosult személy részére kiutalni.

(2) Ha kiskorú örökös jogosult a kártalanításra, annak összegét a szülői felügyeletet gyakorló személy kezéhez kell kifizetni azzal a kötelezettséggel, hogy az köteles a kártalanítás összegét ingatlan vagy tartós használatra szolgáló berendezési, illetve felszerelési tárgyak vásárlására fordítani és erről a gyámhatóságnak elszámolni, vagy az összeget a kiskorú nevére nyitott gyámhatósági takarékbetétkönyvben elhelyezni.

(3) A kártalanításra jogosult személy részére a Csehszlovákiában vagy Jugoszláviában társadalmi tulajdonba vett házingatlanával lehetőleg azonos értékű, eladásra kijelölt vagy kijelölhető állami házingatlan tulajdonjoga is adható kártalanításul, ha a kártalanításra jogosult személy az általa vagy más bérlő által lakott, állami tulajdonban álló családi ház vagy öröklakás tulajdonjogát hajlandó elfogadni. Bérlő által lakott házingatlan (öröklakás) csak akkor adható kártalanításul, ha a bérlő a 27/1959. (V. 7.) Korm. számú rendelet 2. §-ában biztosított elővásárlási jogával nem él.

(4) Házingatlannal történő kártalanításra irányuló kérelmet a kártalanításra jogosult személy is előterjeszthet. Ebben az esetben a kérelemben meg kell jelölni az igényelt ingatlan telekkönyvi adatait és csatolni kell az ingatlanra vonatkozó hiteles telekkönyvi szemlét, értékbizonyítványt, valamint a kártalanításra jogosult személy lakóhelye szerint illetékes tanács igazgatási szervének nyilatkozatát arról, hogy a megjelölt ingatlan kártalanításul adható-e. A kártalanítás szempontjából számításba jöhető házingatlanokról az illetékes ingatlankezelő szerv köteles a kártalanításra jogosult kérelmére a szükséges adatokat megadni.

(5) A Csehszlovákiában vagy Jugoszláviában társadalmi tulajdonba vett házingatlan értékénél nagyobb értékű állami házingatlan tulajdonjoga csak abban az esetben adható kártalanításul, ha a kártalanításra jogosult személy kötelezettséget vállal arra, hogy az értékkülönbözetet 3 éven belül megfizeti. Az értékkülönbözet összegének megállapításánál figyelembe kell venni a kártalanításra jogosult személyt esetleg egyéb címen (ingóságokért, telekért) megillető kártalanítás összegét. Az állam javára mutatkozó értékkülönbözet hátralékos összegének megfizetésére és nyilvántartására nézve a kisajátítással kapcsolatos kártalanításra vonatkozó rendelkezések [25/1957. (VI. 26.) PM számú rendelet 2. §-ának (3)-(7) bekezdései] az irányadók.

(6) Ingatlannal történő kártalanítás esetén a kártalanításul adott ingatlan tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzése iránt a Bizottság intézkedik.

6. §

(1) Az e rendelet alapján folyó államigazgatási és telekkönyvi eljárás és kiállított okirat illetékmentes. A kártalanításul adott ingatlan tulajdonjogának átruházása címén visszterhes ingatlanvagyonátruházási illetéket csak az értékkülönbözet [5. § (4) bek.] után kell fizetni.

(2) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Sulyok Béla s. k.,

a pénzügyminiszter első helyettese

Melléklet a 9/1964. (VIII. 8.) PM számú rendelethez

Tartalomjegyzék