4/1966. (VI. 15.) IM rendelet

a polgári eljárásra vonatkozóan az 1954. évi március hó 1. napjában Hágában kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1966. évi 8. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

A polgári eljárásra vonatkozóan az 1954. évi március hó 1. napján, Hágában kelt nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kihirdetéséről szóló 1966. évi 8. törvényerejű rendelet 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel és a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §[1] A külföldről érkező megkereséseket az igazságügyért felelős miniszter továbbítja a bírósághoz. A külföldre irányuló megkereséseket a bíróság továbbítás céljából az igazságügyért felelős miniszternek terjeszti fel.

2. § (1)[2] A bíróság az Egyezményben részes államokban kézbesítendő iratokat vagy megkereséseket két példányban - tértivevénnyel együtt - az igazságügyért felelős miniszternek terjeszti fel.

(2) A bíróságnak - amennyiben ez a kézbesíteni kért iratból nem állapítható meg - a felterjesztésben fel kell tüntetnie az Egyezmény 1. cikkének első bekezdésében említett adatokat.

(3) Ha a külföldön kézbesítendő irat határnapra szóló idézést vagy értesítést tartalmaz, a bíróságnak a határnap kitűzésénél figyelemmel kell lennie arra, hogy a külföldi érdekeltnek elegendő ideje legyen a megjelenésre vagy képviselő kijelölésére.

3. § (1) A külföldön kézbesíteni kért iratokat fordítással ellátni általában nem kell; ha azonban a bíróság az Egyezmény 3. cikkében meghatározott módon (kényszer vagy különleges eljárás útján) való kézbesítést kér, hiteles fordítást kell csatolni. A fordítást a félnek - a költségmentesség esetét kivéve - az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodával kell elkészíttetnie.

(2) A külföldről érkezett jogsegély iránti kérelmek lefordításáról a jogsegély teljesítésére illetékes magyar bíróság gondoskodik. Nem kell fordítást készíttetni, ha az idegen nyelvű iratot a bíróság valamelyik dolgozója megérti. A fordítás költségei az államot terhelik.

4. § Az igazságügyért felelős miniszter dönt abban a kérdésben, hogy[3]

a) az Egyezmény 1., 2., 3., illetőleg 8. cikkében említett kézbesítés, illetőleg megkeresés teljesítése megtagadható-e,

b) az Egyezmény 3. cikkének második bekezdésében, valamint 14. cikkének második bekezdésében említett megkeresés különös eljárás szerinti teljesítése a magyar jogszabályokkal nem ellenkezik-e.

5. § (1) Az Egyezmény 7. cikkének második bekezdésében és 16. cikkének második bekezdésében említett - a magyar bíróság válaszában megjelölt - díjakat és költségeket a megkeresés teljesítése után attól a külföldi szervtől kell követelni, amelynek megkeresése folytán azok felmerültek, illetőleg annak a külföldi szervnek a részére kell megtéríteni, amely a magyar bíróság megkeresését teljesítette.

(2)[4] A külföldön történő megkeresés teljesítésével esetleg felmerülő díjak és költségek előrelátható összegét a félnek - ha költségmentességben nem részesült - előlegeznie kell.

6. § (1) Az Egyezmény 18. cikkén alapuló végrehajtási kérelem esetében az eljárási költségekben marasztaló határozatra rá kell vezetni a jogerőre emelkedést tanúsító záradékot és azt a tanács vezetőjének aláírásával és a bíróság pecsétjével kell ellátni.

(2)[5] A félnek az (1) bekezdésben említett határozat végrehajtására irányuló kérelmét a bíróság az igazságügyért felelős miniszternek terjeszti fel. Ha a fél a végrehajtás alapjául szolgáló határozat rendelkező része, valamint a jogerőre emelkedést tanúsító záradék idegen nyelvre történő fordításával felmerült költségek megtérítését kéri, a bíróságnak a költségekről szóló díjjegyzéket csatolnia kell a kérelemhez.

(3)[6] Ha az Egyezmény 18. cikke alapján a külföldi felperessel szemben a magyar államnak van követelése, erről a bíróság az igazságügyért felelős minisztert a jogerős határozat felterjesztésével értesíti.

(4)[7] Az Egyezmény 19. cikke második bekezdésének 1-3. pontjában meghatározott feltételek fennállását az igazságügyért felelős miniszter vizsgálja, mielőtt a külföldi megkeresést a bírósághoz továbbítja.

7. §[8] Az Egyezmény 21. cikkében említett bizonyítvány külföldi állampolgár részére történő kiállítása során a költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló jogszabály rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

8. §[9] A magyar fél külföldi szerv előtt folyamatban levő eljárással kapcsolatos költségmentesség megadására irányuló kérelmét bármelyik járásbíróságnál előterjesztheti, illetőleg jegyzőkönyvbe mondhatja. Ezt a kérelmet a járásbíróság - hitelesített fordítással együtt - az igazságügyért felelős miniszternek terjeszti fel. A kérelem idegen nyelvű fordításának elkészítéséről a félnek kell gondoskodnia.

9. §[10] Az Egyezménynek, valamint e rendeletnek a bíróságokra vonatkozó rendelkezéseit a közjegyzőkre s a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalra is alkalmazni kell, amennyiben polgári, illetőleg családjogi ügyekben járnak el.

10. §[11] Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1966. évi február hó 18. napjától kezdődően kell alkalmazni. Az 1909. évi XIV. törvény alkalmazása során e rendeletnek megfelelően kell eljárni.

Dr. Nezvál Ferenc s. k.,

igazságügyminiszter