1/1967. (I. 2.) Korm. rendelet
az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1966. évi III. törvény végrehajtásáról
A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását 1967. március 19-ére tűzte ki.
Az 1966. évi III. törvény (a továbbiakban: Tv.) 65. §-ának (1) bekezdése alapján a Kormány az alábbiakat rendeli:
[A vastag betűvel szedett szöveg a törvény (a továbbiakban: Tv.), a vékony betűs szöveg pedig a kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezéseit tartalmazza.]
Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok megválasztását az Országgyűlés az Alkotmány IX. fejezetében foglalt alapelveknek megfelelően, az alábbiakban szabályozza:
I. FEJEZET
A választás alapelvei
1. § (1) Az országgyűlési képviselőket, továbbá a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi, a járási, a városi, a városi (fővárosi) kerületi és a községi tanácsok tagjait a választópolgárok általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással, négy évre választják.
(2) Az országgyűlési képviselőket és a tanácstagokat választókerületenként választják. Minden országgyűlési választókerület egy országgyűlési képviselőt, minden tanácsi választókerület pedig egy tanácstagot választ.
(3) A megválasztott országgyűlési képviselők és tanácstagok kötelesek választóiknak működésükről rendszeresen beszámolni; a választópolgárok az országgyűlési képviselőt, illetőleg a tanácstagot visszahívhatják.
2. § (1) Választójoga van minden nagykorú magyar állampolgárnak
(2) Nincs választójoga annak, aki:
a) a közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll:
b) szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van;
c) rendőri felügyelet alatt van;
d) elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll vagy sem.
(3) A választásokon minden szavazásra jogosult állampolgárnak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlő.
(4) Országgyűlési képviselővé, illetőleg tanácstaggá mindenki megválasztható, akinek választójoga van.
II. FEJEZET
A választók névjegyzéke
3. § (1) A választójogosult állampolgárokról az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választása előtt névjegyzéket kell készíteni.
(2) A választók névjegyzékét a városi, városi (fővárosi) kerületi, illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága állítja össze.
(3) A választók névjegyzékébe fel kell venni minden magyar állampolgárt, aki nagykorú vagy nagykorúságát a névjegyzék összeállításának évében eléri, ha a névjegyzék összeállításának idején állandó lakóhelye az illető tanács működési területén van.
Vhr. 1. § (1) A választó jogosult állampolgárokról új névjegyzéket kell készíteni.
(2) A választók névjegyzékébe azokat a magyar állampolgárokat kell felvenni, akik
- 1949. március 20-a előtt születtek;
- házasságkötésük folytán váltak nagykorúvá.
4. § (1) A választók névjegyzékének összeállítása összeírás útján történik. Az összeírást a tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt összeíró-biztosok végzik.
(2) A fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek laktanyában elhelyezett választójogosult tagjainak névjegyzékét az illetékes parancsnokságok állítják össze.
(3) Az érvényes útlevéllel külföldön tartózkodó magyar állampolgárok összeírásáról a Minisztertanács a Külügyminisztérium útján gondoskodik.
Vhr. 2. § A választók névjegyzékének összeállítása összeírás útján, összeírólapok alapján (1. számú melléklet) történik.
Vhr. 3. § (1) A végrehajtó bizottság az összeírás megkezdéséről és szabályairól 1967. január 2-án hirdetményt bocsát ki.
(2) A hirdetményt falragasz útján és a helyileg szokásos egyéb módon közhírré kell tenni.
Vhr. 4. § (1) Az összeíróbiztos az összeírólapokat a jelen rendelet 1. § (2) bekezdésében megjelölt személyeknek 1967. január 3-január 7. között osztja ki.
(2) Az összeírólapot az érdekelt személy 1967. január 11-ig köteles kitölteni és aláírni vagy kézjegyével ellátni. Ha valaki testi fogyatékossága miatt vagy más okból (kórházi ápolás, üdülés stb.) az összeírólapot nem töltheti ki, helyette hozzátartozója, szomszédja vagy az összeíróbiztos is kitöltheti, a kitöltő személy köteles azonban az akadályozó körülményt megjelölni, és az összeírólapot aláírni.
(3) Az összeírólapot magyar nyelven vagy a választópolgár anyanyelvén kell kitölteni.
(4) Az összeíróbiztos a kitöltött összeírólapokat legkésőbb 1967. január 12-én beszedi, és átadja annak a végrehajtó bizottságnak, amelytől azokat átvette.
Vhr. 5. § A végrehajtó bizottság az összeírólapok alapján megállapítja, hogy kik azok a személyek, akik a választók névjegyzékébe felvehetők, illetőleg nem vehetők fel [Tv. 2. § (2) bek.]. Az erre vonatkozó határozatot az összeírólapra fel kell jegyezni, és azt a végrehajtó bizottság elnöke írja alá.
5. § (1) A választók névjegyzékét városi, városi (fővárosi) kerületi, illetőleg községi választókerületenként a választók nevének abc-sorrendjében, sorszámmal ellátva kell összeállítani. Városok belterületén a névjegyzék összeállítása - a választókerületen belül - utcánként és házanként ugyancsak a választók nevének abc-sorrendjében, sorszámmal ellátva történik.
(2) Minden választó csak annak a választókerületnek a névjegyzékébe vehető fel, amelyben a névjegyzék összeállításának idején állandó lakása van.
(3) A választók névjegyzékében fel kell tüntetni a választó családi és utónevét (a férj nevét viselő asszonyoknál a leánykori nevet is), állandó lakását, foglalkozását.
(4) A választók névjegyzékén fel kell tüntetni az illető községi, városi, városi (fővárosi) kerületi, valamint járási, fővárosi, megyei, megyei jogú városi, továbbá az országgyűlési választókerület és a szavazókör sorszámát.
(5) Az országgyűlési képviselők és a különböző fokú tanácsok tagjainak megválasztása ugyanazon névjegyzék alapján történik.
6. § (1) A tanács végrehajtó bizottsága a 3-5. §-okban foglaltak szerint elkészíti a választók ideiglenes névjegyzékét.
(2) A választók ideiglenes névjegyzékét keltezéssel és bélyegzővel kell ellátni. A névjegyzéket a tanács végrehajtó bizottságának elnöke és titkára írja alá.
(3) A választók ideiglenes névjegyzékét a tanács végrehajtó bizottságának hivatali helyiségében legalább három napra közszemlére kell tenni. Városok belterületén a névjegyzék megfelelő részét a házakban is ki kell függeszteni.
(4) A közszemlére tétel időpontját a helyileg szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.
Vhr. 6. § (1) A végrehajtó bizottság legkésőbb 1967. február 4-ig összeállítja a választók ideiglenes névjegyzekét (2. számú melléklet).
(2) Az ideiglenes névjegyzéket a Tv. 6. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően kell lezárni.
Vhr. 7. § A választók ideiglenes névjegyzékét 1967. február 6-tól február 11-ig kell - a Tv. 6. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően - közszemlére tenni.
7. § (1) Az ideiglenes névjegyzékből történt törvényellenes kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe történt törvényellenes felvétel miatt pedig bárki kifogással élhet.
(2) A kifogást a választók ideiglenes névjegyzékének közszemlére tételétől számított nyolc napon belül a tanács végrehajtó bizottságánál kell írásban vagy szóban bejelenteni.
Vhr. 8. § (1) A kifogást az illetékes tanács végrehajtó bizottságánál 1967. február 6-tól február 14-ig lehet írásban vagy szóban bejelenteni. A szóban bejelentett kifogást jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(2) A kifogás átvételéről a végrehajtó bizottság elismervényt ad.
(3) Ha kihagyás miatt olyan személy jelent be kifogást, aki összeírólapot nem töltött ki, a végrehajtó bizottságtól személyesen vagy megbízottja útján összeírólapot kell igényelnie, és annak kitöltésével kéri a névjegyzékbe való felvételét.
8. § (1) Ha a tanács végrehajtó bizottságának megállapítása szerint a kihagyás törvényellenes, a kihagyott személyt pótnévjegyzékbe veszi fel.
(2) A tanács végrehajtó bizottsága azokat a kifogásokat, amelyeket alaptalannak tart, valamint azokat, amelyek valamely személynek a névjegyzékből való törlésére irányulnak, legkésőbb a beérkezést követő napon jegyzékkel átteszi a járásbírósághoz (városi bírósághoz), Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz (a továbbiakban: járásbíróság).
(3) A tanács végrehajtó bizottsága hivatalból törli a választók névjegyzékéből azt a személyt, aki meghalt, aki más választókerület névjegyzékében már szerepel, vagy aki arra illetékes hatóság hivatalos értesítése szerint választójogát elvesztette, továbbá azt, aki a választás napján választójoggal azért nem rendelkezik, mert nagykorúságát még nem érte el.
(4) Azokat a magyar állampolgárokat, akik a választók névjegyzékének összeállítása után szerzik meg a választójogot, a tanács végrehajtó bizottsága kérelmükre felveszi a választók névjegyzékébe.
9. § (1) A járásbíróság a kifogás tárgyában a jegyzék hozzáérkezésétől számított három napon belül nem peres eljárásban, népi ülnökök közreműködésével, szükség esetén az értdekeltek meghallgatása után végérvényesen határoz. Ha a kifogást alaposnak találja, elrendeli a névjegyzékmegfelelő kiigazítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.
(2) A járásbíróság határozatát annak meghozatala napján közli a tanács végrehajtó bizottságával és azzal, aki a kifogást tette. Ha a járásbíróság határozata névjegyzékbe felvett személy törlését rendeli el, a határozatot a névjegyzékből törlendő személlyel is közölni kell.
10. § A választók ideiglenes névjegyzéke, valamint a pótnévjegyzék és a járásbíróságnak a kifogások elbírálására vonatkozó határozatai alapján elkészített végleges névjegyzéket az illetékes tanács végrehajtó bizottsága tizenöt nappal a választás előtt három napra ugyanúgy közszemlére teszi, mint a választók ideiglenes névjegyzékét (6. §)
Vhr. 9. § (1) A választók ideiglenes névjegyzéke, valamint a pótnévjegyzék és a járásbíróságnak a kifogások elbírálására vonatkozó határozatai alapján a végrehajtó bizottság legkésőbb 1967. március 2-ig elkészíti a választók végleges névjegyzékét.
(2) A végleges névjegyzéket a Tv. 6. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően kell lezárni.
(3) A végleges névjegyzéket 1967. március 3-március 7. között kell - a Tv. 6. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően - közszemlére tenni.
11. § (1) Ha a választójogosult személy a választók ideiglenes névjegyzékének elkészítését követően állandó lakóhelyét megváltoztatja, az új lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától kérheti a választók névjegyzékébe való felvételét.
(2) A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának igazolását arról, hogy a kérelmezőt a választók névjegyzékébe felvették. Az igazolás kiadását a kérelmező korábbi lakóhelyén a választók névjegyzékében fel kell tüntetni, és a választó nevét a névjegyzékből törölni kell.
(3) Az igazolás és a személyi igazolvány alapján az új lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága a választók névjegyzékét megfelelően kiegészíti.
(4) Az a választójogosult személy, aki a választás napján állandó lakóhelyétől távol van, a (2) bekezdésben megjelölt igazolás és a személyi igazolvány alapján kérheti az ideiglenes lakása szerint illetékes községi, városi, városi (fővárosi) kerületi választókerület névjegyzékébe való felvételét.
(5) Az (1) és (4) bekezdésben említett választójogosultakat pótnévjegyzékbe kell felvenni.
Vhr. 10. § (1) A Tv. 11. §-ában meghatározott Igazolás mintáját a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az Igazolás kiadását a kérelmező korábbi lakóhelyén a választók névjegyzékének "Megjegyzés" rovatában kell feltüntetni, és a választójogosult személy nevét a névjegyzékből áthúzással kell törölni.
Vhr. 11. § (1) Ha a választó jogosult személy a választók ideiglenes vagy végleges névjegyzékének összeállítása után állandó lakóhelyét megváltoztatja, az illetékes tanács végrehajtó bizottságától kérheti a választók ideiglenes, illetőleg végleges névjegyzékébe való felvételét.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott kérelem előterjesztése alkalmával át kell adni a korábbi lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága által kiállított Igazolás-t, és be kell mutatni a személyi igazolványt.
(3) A kérelmezőt a tanács végrehajtó bizottsága pótnévjegyzékbe veszi fel, és azt a kérelmező állandó lakóhelye szerint illetékes választókerület ideiglenes, illetőleg végleges névjegyzékéhez csatolja.
i (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a választás napián állandó lakóhelyétől távollevő választójogosult személy kéri a végleges névjegyzékbe való felvételét.
(5) A választás napján a kérelmezőt - a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - kivételesen a szavazatszedő bizottság is felveheti pótnévjegyzékbe.
III. FEJEZET
Választókerületek
12. § (1) Az országgyűlési választókerületek számát, területét és székhelyét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa állapítja meg.
(2) Az országgyűlési választókerületek számának és területének megállapításánál az alábbiak az irányadók:
a) mintegy 30 000 lakos választ egy képviselőt;
b) az országgyűlési választókerület területét a főváros, a megyék és a megyei jogú városok területén belül kell kialakítani;
c) az egyes fővárosi, megyei megyei jogú városi tanácsi választókerületek területének ugyanahhoz az országgyűlési választókerülethez kell tartoznia.
Vhr. 12. § Az országgyűlési választókerületek területét lehetőleg a járások és a járási jogú városok területén belül kell kialakítani.
13. § (1) A különböző fokú tanácsok minden egyes tagjának megválasztására - az állandó lakosok számának figyelembevételével - a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi, a járási, a városi, a városi (fővárosi) kerületi és a községi tanácsok működési területén külön-külön választókerületeket kell alakítani.
(2) A tanácsi választókerületek megalakítására az alábbiak az irányadók:
a) a fővárosi tanács tagjainak megválasztására mintegy 10 000 lakosonként egy fővárosi választókerületet kell alakítani;
b) a megyei tanácsok tagjainak megválasztására:
- 300 000 vagy ennél kevesebb lakosú megyékben 70 megyei választókerületet;
- 300 000-500 000 lakosú megyékben mintegy 5000 lakosra egy, de legalább 70 és legfeljebb 90 megyei választókerületet;
- 500 000 lakoson felüli megyékben mintegy 6000 lakosra egy, de legalább 90 és legfeljebb 110 megyei választókerületet kell alakítani;
c) a megyei jogú városokban legalább 80 és legfeljebb 200 megyei jogú városi választókerületet kell alakítani;
d) a járási tanácsok tagjainak megválasztására:
- 25 000 vagy ennél kevesebb lakosú járásokban 30 járási választókerületet:
- 25 000 lakoson felüli járásokban mintegy 1000 lakosra egy, de legalább 30 és legfeljebb 60 járási választókerületet kell alakítani;
e) a járási jogú városi tanácsok tagjainak megválasztására:
- 20 000 vagy ennél kevesebb lakosú városokban 60 városi választókerületet;
- 20 000-30 000 lakosú városokban mintegy 350 lakosra egy, de legalább 60 és legfeljebb 80 városi választókerületet;
- 30 000-50 000 lakosú városokban mintegy 500 lakosra egy, de legalább 80 és legfeljebb 100 városi választókerületet;
- 50 000-100 000 lakosú városokban mintegy 700 lakosra egy, de legalább 100 városi választókerületet;
- 100 000 lakoson felüli városokban 200 városi választókerületet kell alakítani;
f) a kerületi tanácsok tagjainak megválasztására:
- a fővárosi kerületekben a lakosság számához képest legalább 80 és legfeljebb 200 fővárosi kerületi választókerületet;
- a városi kerületekben pedig a kerület lakosságának számához képest legalább 50 és legfeljebb 120 városi kerületi választókerületet kell alakítani;
g) a községi tanácsok tagjainak megválasztására:
- 1000 vagy ennél kevesebb lakosú községekben mintegy 50 lakosra egy, de legalább 11 és legfeljebb 20 községi választókerületet;
- 1000-5000 lakosú községekben mintegy 75 lakosra egy, de legalább 20 és legfeljebb 59 községi választókerületet;
- 5000-10 000 lakosú községekben mintegy 150 lakosra egy, de legalább 50 és legfeljebb 60 községi választókerületet;
- 10 000 lakoson felüli községekben pedig mintegy 200 lakosra egy, de legalább 60 és legfeljebb 100 községi választókerületet kell alakítani.
(3) A közös tanácsú községek lakosságát a választókerületek kialakítása szempontjából együtt kell számításba venni.
14. § (1) A tanácsi választókerületek számát -a 13. §-ban foglalt rendelkezések keretei között -a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács tagjainak megválasztására a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a többi tanács tagjainak megválasztására pedig a közvetlen felettes tanács állapítja meg.
(2) Az egyes tanácsi választókerületek területét az illetékes tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg és látja el sorszámmal.
(3) A fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi és a járási tanácsi választókerületek területét úgy kell megállapítani, hogy az alsóbb fokú tanácsok tagjainak választására alakított egyes választókerületek területe teljes egészében ugyanazon fővárosi, megyei, megyei jogú városi, illetőleg járási választókerület területéhez tartozzék.
15. § Az országgyűlési és a tanácsi választókerületek területi beosztását a választás napjának kitűzésétől számított húsz napon belül közzé kell tenni.
Vhr. 13. § Az országgyűlési és a tanácsi választókerületek területi beosztását 1967. január 21-én kell hirdetmény útján közzétenni.
IV. FEJEZET
Választási elnökségek
16. § A választások lebonyolítására és törvényességének biztosítására az általános választás napja előtt legalább harminc nappal az Országgyűlés, illetőleg a tanácsok megbízatásának idejére Országos Választási Elnökséget, a fővárosban, valamennyi megyében, megyei jogú városban, járásban, városban, városi (fővárosi) kerületben és községben pedig választási elnökséget kell alakítani. Közös tanácsú községekben közös községi választási elnökség alakul.
Vhr. 14. § (1) Az Országos Választási Elnökség Budapest főváros székhellyel 1967. január 23-án alakul meg.
(2) A fővárosban, valamennyi megyében, megyei jogú városban, járásban, városban, városi (fővárosi) kerületben és községben a választási elnökség ugyancsak 1967. január 23-án alakul meg.
17. § (1) Az Országos Választási Elnökség tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége jelöli ki.
(2) Az Országos Választási Elnökség tagjainak kijelölését a Népköztársaság Elnöki Tanácsa erősíti meg; tagjai a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt esküt tesznek.
(3) Az Országos Választási Elnökség tizenegy tagból áll. Az elnökség tagjai sorából elnököt, elnökhelyettest és titkárt választ.
(4) Az Országos Választási Elnökség az ország egész területén:
a) őrködik a választások törvényessége felett;
b) felügyeletet gyakorol a választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok munkája felett;
c) elfogadja és nyilvántartja az országgyűlési képviselőjelölteket;
d) dönt az országgyűlési választókerületi bizottságok működésével kapcsolatos kifogásokról;
e) közhírré teszi a választás országos eredményét;
f) pótválasztást tűz ki abban az esetben, ha az országgyűlési választókerületben a választójogosultaknak a fele vagy annál kevesebb szavazott le, illetőleg, ha a jelölt az érvényes szavazatoknak a felét kapta, vagy ennél kevesebb érvényes szavazatot kapott.
(5) Az Országos Választási Elnökség az Országgyűlésnek beszámol a választások lefolyásáról.
Vhr. 15. § (1) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége az Országos Választási Elnökség tagjait 1967. január 16-ig jelöli ki, és a kijelölt tagok nevét, valamint lakcímét közli a Népköztársaság Elnöki Tanácsával.
(2) Az Országos Választási Elnökség tagjainak kijelölését a Népköztársaság Elnöki Tanácsa erősíti meg. Az Elnökség tagjai a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt 1967. január 23-án tesznek esküt.
(3) Az Országos Választási Elnökség az eskü letétele után alakuló ülést tart, és azon tagjai sorából elnököt, elnökhelyettest és titkárt választ.
(4) Az Országos Választási Elnökség elnökének, elnökhelyettesének, titkárának és tagjainak nevét a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
18. § (1) A fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, városi, városi (fővárosi) kerületi és községi választási elnökségek (a továbbiakban: választási elnökség) tagjait a Hazafias Népfront helyi bizottsága jelöli ki.
(2) A választási elnökségek tagjainak kijelölését az illetékes tanács végrehajtó bizottsága erősíti meg; az elnökség tagjai a tanács végrehajtó bizottságának elnöke előtt esküt tesznek.
(3) A fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi választási elnökség hét tagból, a járási, a városi, a városi (fővárosi) kerületi és a községi választási elnökség pedig öt tagból áll. Az elnökség tagjai sorából elnököt, elnökhelyettest és titkárt választ.
(4) A választási elnökség a működési területén:
a) őrködik a választások törvényessége felett;
b) megalakítja a szavazatszedő bizottságokat;
c) felügyeletet gyakorol a tanácsi választókerületi bizottságok munkája felett;
d) dönt a tanácsi választókerületi bizottságok működésével kapcsolatos kifogásokról;
e) dönt a szavazatszedő bizottságnak, a szavazás tartama alatt tett intézkedésével kapcsolatos kifogásokról;
f) közzéteszi a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi választási elnökség az országgyűlési választókerületek jelöltjeinek nevét, továbbá az illetékes választási elnökség az egyes tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét; gondoskodik a választási hirdetmények elkészítéséről és közzétételéről, továbbá a szavazólapokon az elfogadott jelölt nevének feltüntetéséről;
g) ellenőrzi és nyilvántartja a tanácsi választókerületek választási eredményeit;
h) megállapítja a tanácsi választások összesített eredményét;
i) pótválasztást tűz ki abban az esetben, ha a tanácsi választókerületben a választójogosultaknak a fele vagy annál kevesebb szavazott le, illetőleg, ha a jelölt az érvényes szavazatoknak a felét kapta, vagy ennél kevesebb érvényes szavazatot kapott.
Vhr. 16. § (1) A Hazafias Népfront helyi bizottsága a választási elnökség tágjait 1967. január 16-ig jelöli ki, és a kijelölt tagok nevét, valamint lakcímét közli az illetékes tanács végrehajtó bizottságával.
(2) A tanács végrehajtó bizottsága 1967. január 18-án ülésben erősíti meg a választási elnökség tagjainak kijelölését.
(3) A kijelölés megerősítéséről a választási elnökség tagjait a tanács végrehajtó bizottsága írásban értesíti, és egyben felhívja őket, hogy az eskü letétele céljából 1967. január 23-án a tanács végrehajtó bizottságának elnökénél jelenjenek meg.
(4) Az eskü letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5) A választási elnökség az eskü letétele után alakuló ülést tart, és azon tagjai sorából elnököt, elnökhelyettest és titkárt választ. A megválasztott elnök, elnökhelyettes és titkár nevét, valamint lakcímét az illetékes tanács végrehajtó bizottsága hivatali helyiségében közszemlére teszi.
19. § Az Országos Választási Elnökség és a választási elnökségek határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevők szavazattöbbsége szükséges.
V. FEJEZET
Választókerületi bizottságok
20. § Minden országgyűlési és tanácsi választókerületben a választások levezetésére legalább harminc nappal az általános választás előtt az Országgyűlés, illetőleg a tanácsok megbízatásának idejére választókerületi bizottságot kell alakítani.
Vhr. 17. § Az országgyűlési és a tanácsi választókerületekben 1967. január 23-án kell a választókerületi bizottságokat megalakítani.
21. § (1) Az országgyűlési választókerületekben öttagú országgyűlési választókerületi bizottságot kell alakítani.
(2) Az országgyűlési választókerületi bizottság tagjait a Hazafias Népfront megyei (fővárosi) bizottsága jelöli ki. Az országgyűlési választókerületi bizottság tagjainak kijelölését az illetékes fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága erősíti meg, és tagjai az említett tanácsok végrehajtó bizottságának elnöke előtt esküt tesznek.
(3) Az országgyűlési választókerületi bizottság tagjai sorából elnököt és titkárt választ.
(4) Az országgyűlési választókerületi bizottság a működési területén:
- nyilvántartásba veszi az Országos Választási Elnökség által elfogadott képviselőjelöltet (jelölteket):
- elbírálja azokat a kifogásokat, amelyeket a szavazatszedő bizottságoknak a szavazási eredmény megállapításával kapcsolatos határozata ellen bejelentettek;
- megállapítja az országgyűlési választókerület választási eredményét;
- kiadja a megválasztott országgyűlési képviselőnek a megbízólevelet;
- összehívja a választók nyilvános gyűlését (gyűléseit) az országgyűlési képviselő visszahívására irányuló javaslat megvitatása érdekében [58. § (1) bekezdés]
Vhr. 28. § (1) A Hazafias Népfront megyei (fővárosi) bizottsága az országgyűlési választókerületi bizottság tagjait 1967. január 16-ig jelöli ki, és a kijelölt tagok nevét, valamint lakcímét közli a megyei, megyei jogú városi (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságával.
(2) A végrehajtó bizottság 1967. január 18-án ülésben erősíti meg az országgyűlési választókerületi bizottság tagjainak kijelölését.
(3) A kijelölés megerősítéséről az országgyűlési választókerületi bizottság tagjait a végrehajtó bizottság írásban értesíti, és egyben felhívja őket, hogy az eskü letétele céljából 1967. január 23-án a végrehajtó bizottság elnökénél jelenjenek meg.
(4) Az eskü letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5) Az országgyűlési választókerületi bizottság az eskü letétele után alakuló ülést tart, és azon tagjai sorából elnököt és titkárt választ. A megválasztott elnök és titkár nevét, valamint lakcímét közölni kell a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi választási elnökséggel és ugyanezen tanácsok végrehajtó bizottságával. A végrehajtó bizottság a közölt adatokat hivatali helyiségében közszemlére teszi.
22. § (1) A fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi és a járási választókerületi bizottság öt tagból, a városi, a városi (fővárosi) kerületi és a községi választókerületi bizottság pedig három tagból áll.
(2) A tanácsi választókerületi bizottság tagjait a Hazafias Népfront helyi bizottsága jelöli ki. A tagok kijelölését az illetékes tanács végrehajtó bizottsága erősíti meg, és a bizottság tagjai a végrehajtó bizottság elnöke előtt esküt tesznek.
(3) A tanácsi választókerületi bizottság tagjai sorából elnököt és titkárt választ.
(4) Több tanácsi választókerület részére, ha ugyanahhoz a szavazókörhöz tartoznak - a Minisztertanács határozata alapján - egy tanácsi választókerületi bizottság alakítható, a jelölés és a tanácstagok megválasztása azonban ebben az esetben is választókerületenként történik. A több tanácsi választókerület részére alakított választókerületi bizottság öt tagból áll.
(5) A tanácsi választókerületi bizottság működési területén:
- nyilvántartásba veszi a Hazafias Népfront helyi bizottsága által bejelentett jelöltet (jelölteket);
- dönt a jelölt (jelöltek) elfogadásáról;
- elbírálja azokat a kifogásokat, amelyeket a szavazatszedő bizottságoknak a szavazási eredmény megállapításával kapcsolatos határozata ellen bejelentettek;
- megállapítja az illető választókerületben a választás eredményét;
- kiadja a megválasztott tanácstagnak a megbízólevelet.
Vhr. 19. § (1) A Hazafias Népfront helyi bizottsága a tanácsi választókerületi bizottságok tagjait 1967. január 16-ig jelöli ki, és a kijelölt tagok nevét, valamint lakcímét közli az illetékes tanács végrehajtó bizottságával.
(2) A tanács végrehajtó bizottsága 1967. január 18-án ülésben megerősíti a tanácsi választókerületi bizottságok tagjainak kijelölését.
(3) A kijelölés megerősítéséről a tanácsi választókerületi bizottság tagjait a végrehajtó bizottság írásban értesíti, és egyben felhívja őket, hogy az eskü letétele céljából 1967. január 23-án
- a községi, a városi, a városi (fővárosi) kerületi választókerületi bizottság tagjai az illetékes községi, városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága elnökénél,
- a járási és a megyei választókerületi bizottság tagjai a választókerületi bizottság székhelyéül kijelölt községi, illetőleg városi tanács végrehajtó bizottsága elnökénél,
- a fővárosi, a megyei jogú városi választókerületi bizottság tagjai pedig annak a kerületi tanácsnak a végrehajtó bizottsága elnökénél jelenjenek meg, amelynek a területén a választókerületük van.
(4) Az eskü letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5) A tanácsi választókerületi bizottság az eskü letétele után alakuló ülést tart, és azon tagjai sorából elnököt és titkárt választ. A megválasztott elnök és titkár nevét, valamint lakcímét közölni kell a választókerületi bizottság felügyeletét ellátó választási elnökséggel és a választási elnökség szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságával. Az illetékes tanács végrehajtó bizottsága a közölt adatokat hivatali helyiségében közszemlére teszi.
23. § Az országgyűlési és a tanácsi választókerületi bizottság határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevők szavazattöbbsége szükséges.
VI. FEJEZET
Szavazókörök, szavazatszedő bizottságok
24. § (1) A választás napja előtt legalább negyven nappal minden városban, városi (fővárosi) kerületben, illetőleg községben szavazóköröket kell alakítani.
(2) A szavazókörök számát és területi beosztását a városi, városi (fővárosi) kerületi, illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg úgy, hogy az egyes szavazókörökre mintegy 600-700 választó jusson, de minden község, ha ennél kevesebb is a választóinak száma, önálló szavazókört alkosson. Ahol több szavazókör van, a szavazóköröket sorszámmal kell ellátni.
(3) A szavazókörök területét úgy kell meghatározni, hogy abba egy vagy több városi, városi (fővárosi) kerületi, illetőleg községi választókerület teljes területe beletartozzék.
Vhr. 20. § A községi, a városi, a városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága 1967. január 18-án alakítja ki és látja el sorszámmal a szavazóköröket.
25. § A választók ugyanabban a szavazókörben szavaznak az országgyűlési képviselőjelöltre és a különböző fokú tanácsokba jelölt személyekre.
26. § (1) A szavazás lebonyolítására legalább tíz nappal a választás napja előtt szavazókörönként szavazatszedő bizottságot kell alakítani.
(2) A szavazatszedő bizottságot a Hazafias Népfront helyi bizottsága által javasolt személyekből az illetékes városi, városi (fővárosi) kerületi illetőleg községi választási elnökség alakítja meg.
(3) A szavazatszedő bizottság tagjai a tanács végrehajtó bizottságának elnöke előtt esküt tesznek.
Vhr. 21. § (1) A községi, a városi, a városi (fővárosi) kerületi választási elnökség működési területén 1967. március 6-án alakítja meg a szavazatszedő bizottságokat, és tagjait megbízólevéllel látja el.
(2) A szavazatszedő bizottságok tagjaira a Hazafias Népfront helyi bizottsága 1967. március l-ig tesz javaslatot a községi, a városi, a városi (fővárosi) kerületi választási elnökségnek.
(3) A szavazatszedő bizottságok tagjai a bizottság megalakításának napján az illetékes tanács végrehajtó bizottságának elnöke előtt esküt tesznek. Az eskü letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni.
Vhr. 22. § Ha a szavazatszedő bizottság valamely tagjának megbízatása bármely oknál fogva megszűnik, vagy valamely tagja feladata ellátásában akadályozva van, helyette a Hazafias Népfront helyi bizottsága az illetékes választási elnökségnek új tagot javasol; az új tag kijelölésére, eskütételére és megbízólevéllel való ellátására a Tv-ben és a jelen rendeletben foglalt megfelelő szabályokat kell alkalmazni.
27. § (1) A szavazatszedő bizottság elnökből, titkárból és három tagból áll.
(2) A szavazatszedő bizottság a működési területén:
- átveszi a szavazáshoz szükséges nyomtatványokat;
- levezeti a szavazást;
- gondoskodik a szavazás lebonyolításának törvényességéről és zavartalanságáról;
- megállapítja a szavazókörben a választókerületek szavazási eredményét;
- továbbítja a szavazási jegyzőkönyvet az országgyűlési és a különböző fokú tanácsi választókerületi bizottságokhoz.
(3) A szavazatszedő bizottság határozatainak érvényességéhez a bizottság tagjai többségének jelenléte és a jelenlevők szavazattöbbsége szükséges.
VII. FEJEZET
A jelölés
28. § (1) Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok válaszfását jelölés előzi meg. A jelölés választókerületenként történik.
(2) Egy választókerületben egy vagy több személy jelölhető.
29. § (1) A jelöltekre a választópolgároknak a lakóterületeken, továbbá az üzemekben, vállalatoknál, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, a hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél tartott gyűlései tesznek javaslatot; a gyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai a választási elnökségek és a választókerületi bizottságok közreműködésével szervezik.
(2) A gyűlésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a gyűlés helyét, idejét, a jelenlevők számát, a gyűlés javaslatát és a javasolt jelölt (jelöltek) személyi adatait. A jegyzőkönyvet a gyűlés elnökségének tagjai írják alá.
(3) A gyűlés elnöksége a jegyzőkönyvet
- országgyűlési képviselőjelölt esetében a Hazafias Népfront illetékes megyei (fővárosi) bizottságához;
- tanácstag-jelölt esetében pedig a Hazafias Népfront helyi bizottságához küldi meg.
Vhr. 23. § (1) A választópolgárok gyűléseit 1967. február 2-február 21. között kell megtartani.
(2) A gyűlések megszervezéséhez és megtartásához a tanácsi végrehajtó bizottságok kötelesek segítséget nyújtani, a gyűlések megtartásához megfelelő helyiséget biztosítani, időpontját a lakosság tudomására hozni, a gyűlés jegyzőkönyvének vezetéséről gondoskodni.
(3) A gyűlés levezetésére általában három tagú elnökség alakul.
Vhr. 24. § Az országgyűlési képviselő jelölésére vonatkozó jegyzőkönyvet legkésőbb 1967. február 22-ig a Hazafias Népfront megyei (fővárosi) bizottságához, a tanácstag jelölésére vonatkozó jegyzőkönyvet pedig ugyancsak 1967. február 22-ig a Hazafias Népfront illetékes helyi bizottságához kell megküldeni.
30. § (1) Az országgyűlési képviselőjelöltre (jelöltekre) a Hazafias Népfront megyei (fővárosi) bizottsága a gyűlések által előterjesztett személyek közül tesz javaslatot, és a jelöltek névsorát a választás napja előtt legalább húsz nappal megküldi a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének. Több jelölt esetén a Hazafias Népfront megyei (fővárosi) bizottsága foglal állást a jelöltek sorrendje tekintetében is.
(2) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát az Országos Választási Elnökséghez nyújtja be. A bejelentést írásban kell megtenni, és csatolni kell a képviselőjelölt (jelöltek) nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja.
(3) Ha a jelölés a törvényes követelményeknek megfelel, a képviselőjelölteket az Országos Választási Elnökség elfogadja.
(4) A jelölés visszautasítása esetén a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége - a Hazafias Népfront megyei (fővárosi) bizottságának javaslata alapján - három napon belül új jelöltre tesz javaslatot.
(5) Az Országos Választási Elnökség az elfogadott jelöltek névsorát az illetékes országgyűlési választókerületi bizottságnak, továbbá a fővárosi, megyei, megyei jogú városi választási elnökségnek megküldi, és erről a Hazafias Népfront megyei (fővárosi) bizottságát értesíti.
(6) A fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi választási elnökség az illetékességi területén elfogadott képviselőjelöltek nevét közli valamennyi illetékes választási elnökséggel.
(7) Az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát legalább tíz nappal a választás napja előtt a fővárosi, megyei, megyei jogú városi választási elnökség közzéteszi.
Vhr. 25. § (1) A választópolgárok gyűlései által országgyűlési képviselőjelöltnek előterjesztett választójogosult személyek közül a Hazafias Népfront megyei (fővárosi) bizottsága 1967. február 22-ig tesz javaslatot a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének. A javaslathoz csatolni kell a képviselőjelölt (jelöltek) nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja.
(2) A képviselőjelölt neve után fel kell tüntetni a foglalkozását állását) és lakóhelyét is.
(3) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát a főváros, a megyék és a megyei jogú városok szerinti csoportosításban, négy példányban 1967. február 23-án nyújtja be az Országos Választási Elnökséghez.
(4) Az Országos Választási Elnökség az országgyűlési képviselőjelöltek elfogadásáról 1967. február 24-én dönt; az elfogadott képviselőjelölt (jelöltek) nevét ugyanezen a napon megküldi az illetékes országgyűlési választókerületi bizottságnak, továbbá a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi választási elnökségnek, és erről egyidejűleg értesíti a Hazafias Népfront megyei (fővárosi) bizottságát.
(5) Az Országos Választási Elnökség értesíti a képviselőjelöltet arról, hogy jelöltként elfogadta. Több jelölt esetén az értesítésben arról is tájékoztatást kell adni, hogy a jelöltet hányadik helyre sorolták. A képviselőjelölt az értesítés kézhezvételétől számított két napon túl a jelölést elfogadó nyilatkozatát nem vonhatja vissza.
(6) A fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi választási elnökség a területén elfogadott országgyűlési képviselőjelöltek nevét az értesítés kézhezvételét követő napon közli valamennyi illetékes választási elnökséggel.
(7) A fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi választási elnökség 1967. március 6-án, falragasz útján teszi közzé az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát.
Vhr. 26. § A képviselőjelöltek elfogadása esetén az Országos Választási Elnökség a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége által a főváros, a megyék és a megyei jogú városok szerinti csoportosításban benyújtott névsorokat egyenkint a következő szövegű záradékkal látja el: "A jelölés a választási törvény rendelkezéseinek megfelel; a névsorba felvett jelölteket az Országos Választási Elnökség elfogadja." A záradékot keltezéssel kell ellátni, és azt az Országos Választási Elnökség elnöke és titkára írja alá.
Vhr. 27. § A jelölés visszautasítása esetén a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége - a Hazafias Népfront megyei (fővárosi) bizottságának javaslata alapján - új képviselőjelöltre 1967. február 28-ig tesz javaslatot.
31. § (1) A gyűlések által tanácstag-jelöltnek javasolt személyek közül a Hazafias Népfront helyi bizottsága legalább húsz nappal a választás napja előtt - nyilvántartás céljából - jelöltjét (jelöltjeit) bejelenti a megfelelő fokú tanácsi választókerületi bizottsághoz. Több jelölt esetén a Hazafias Népfront helyi bizottsága foglal állást a jelöltek sorrendje tekintetében is.
(2) A bejelentést írásban három példányban kell megtenni, és csatolni kell a jelölt (jelöltek) nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja.
(3) A választókerületi bizottság a jelölt (jelöltek) nyilvántartásba vételéről a bejelentés napján dönt, és döntését feltünteti a bejelentés valamennyi példányán. A bejelentés egyik példányát haladéktalanul visszaküldi a Hazafias Népfront helyi bizottságának, egy példányt pedig megküld az illetékes választási elnökségnek. A bejelentés harmadik példányát meg kell őriznie.
(4) A választókerületi bizottság a jelölt (jelöltek) nyilvántartásba vételét törvényben meghatározott okból visszautasíthatja. Ez ellen a Hazafias Népfront helyi bizottsága két napon belül kifogással élhet a választókerület szerint illetékes választási elnökséghez. A választási elnökség döntése végleges.
(5) A tanácstag-jelöltek nevét legalább tíz nappal a választás napja előtt az illetékes választási elnökségek közzéteszik.
Vhr. 28. § A tanácstag-jelölttől arra vonatkozóan is kell nyilatkozatot kérni, hogy más azonos fokú tanácsi választókerületben nem jelölték.
Vhr. 29. § (1) A gyűlések által előterjesztett választójogosult személyek közül az egyes tanácsi választókerületek jelöltjét (jelöltjeit) a Hazafias Népfront helyi bizottsága legkésőbb 1967. február 22-ig jelenti be az illetékes választókerületi bizottsághoz. A bejelentéshez csatolni kell a tanácstagjelölt nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja, továbbá, hogy más azonos fokú tanácsi választókerületben nem jelölték.
(2) Ha a választókerületi bizottság a bejelentésekből megállapítja, hogy ugyanazt a személyt több azonos fokú tanácsi választókerületben jelölték, felhívja a Hazafias Népfront helyi bizottságát, közölje, hogy a jelöltre vonatkozó bejelentését melyik tanácsi választókerületben tartja fenn, valamint arra, hogy a többi tanácsi választókerületben jelentsen be új jelöltet.
Vhr. 30. § (1) Az illetékes választási elnökség haladéktalanul értesíti a tanácstagnak javasolt személyt arról, hogy a választókerületi bizottság tanácstagjelöltként nyilvántartásba vette. Több jelölt esetén az értesítésben arról is tájékoztatást kell adni, hogy a tanácstagjelöltet a Hazafias Népfront helyi bizottsága hányadik helyre sorolta.
(2) A tanácstagjelölt az értesítés kézhezvételétől számított két napon túl a jelölést elfogadó nyilatkozatát nem vonhatja vissza.
Vhr. 31. § (1) A Tv. 31. § (4) bekezdésében szabályozott kifogást a Hazafias Népfront helyi bizottsága szóban vagy írásban 1967. február 24-ig teheti meg.
(2) A választási elnökség a kifogás tárgyában legkésőbb 1967. február 25-én dönt.
(3) Ha a választási elnökség a választókerületi bizottságnak a tanácstagjelölt visszautasítására vonatkozó határozatát megerősíti, a Hazafias Népfront helyi bizottsága új jelöltet jelent be a választókerületi bizottsághoz.
Vhr. 32. § Az illetékes választási elnökség 1967. március 6-án falragasz útján teszi közzé a tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét, foglalkozását és lakcímét.
32. § (1) Ugyanazt a személyt a Hazafias Népfront illetékes bizottsága csak egy országgyűlési választókerületben, illetőleg egy azonos fokú tanácsi választókerületben jelölheti.
(2) Az országgyűlési képviselőjelölt, illetőleg a tanácstag-jelölt nem lehet tagja annak a választási elnökségnek, továbbá választókerületi és szavazatszedő bizottságnak, amelynek területén jelölték.
Vhr. 33. § (1) Ha a választási elnökség, illetőleg a választókerületi bizottság valamely tagját a választási elnökség, illetőleg a választókerületi bizottság illetékességi területén a választópolgárok gyűlései képviselőjelöltnek vagy tanácstagjelöltnek javasolták, a választási elnökség, illetőleg a választókerületi bizottság tagjává történt kijelölését vissza kell vonni, és a Hazafias Népfront helyi bizottsága új tagot jelöl. A választási elnökség, illetőleg a választókerületi bizottság kijelölt új tagjának megerősítésére és eskütételére a vonatkozó szabályok az irányadók.
(2) A képviselő- és a tanácstagi elölt abban a választókerületben, amelyben jelölték, a szavazatszedő bizottságnak tagja nem lehet.
Vhr. 34. § A választási elnökség figyelemmel kíséri, hogy ugyanazt a személyt azonos fokú tanácsba több tanácsi választókerületben ne fogadják el jelöltnek, továbbá, hogy a képviselőjelölt és a tanácstagjelölt ne legyen tagja annak a választási elnökségnek, választókerületi bizottságnak, illetőleg szavazatszedő bizottságnak, amelynek területén országgyűlési képviselőnek, illetőleg tanácstagnak jelölték.
VIII. FEJEZET
A választás kitűzése és a szavazás
33. § Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását a Népköztársaság Elnöki Tanácsa legalább negyvenöt nappal a választás előtt munkaszüneti napra tűzi ki.
Vhr. 35. § A választás napját 1967. január 2-án hirdetmény útján kell közhírré tenni.
34. § A választás napját megelőző nap 12. órájától a választást követő nap 12. órájáig szeszesitalt árusítani vagy más módon forgalomba hozni tilos.
Vhr. 36. § 1967. március 18-án 12 órától 1967. március 20-án 12 óráig szeszes italt árusítani vagy más módon forgalomba hozni tilos.
35. § (1) A választás napja előtt legalább tíz nappal a városi, városi (fővárosi) kerületi, illetőleg a községi választási elnökség választási hirdetményt tesz közzé.
(2) A választási hirdetményben közhírré kell tenni a választás napját, a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, a szavazókörök sorszámát és területi beosztását, a szavazóhelyiségek pontos megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes szavazókörökben mely választókerületek választói szavaznak. A hirdetményben fel kell hívni a választók figyelmét arra, hogy a szavazásnál a személyi igazolvány bemutatása szükséges. Ugyanebben a hirdetményben kell közzétenni a szesztilalomra vonatkozó rendelkezést is.
Vhr. 37. § A választási hirdetményt a városi, városi (fővárosi) kerületi, illetőleg a községi választási elnökség 1967. március 6-án teszi közzé.
36. § A szavazás szavazókörönként történik, és a választás napján 7 órától 20 óráig tart. A szavazatszedő bizottság a szavazást 20 óra előtt befejezettnek nyilváníthatja, ha a névjegyzékbe felvett valamennyi választó szavazott. A szavazás befejezésének idejét a szavazatszedő bizottság kivételesen legfeljebb két órával meghosszabbíthatja.
Vhr. 38. § A községi, a városi és a városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága 1967. március 18-án adja át a szavazatszedő bizottság elnökének a szavazókörhöz tartozó valamennyi választókerület névjegyzékét (pótnévjegyzékét), az országgyűlési képviselő, továbbá a különböző fokú tanácsok tagjainak megválasztásához szükséges szavazólapokat, a visszautasítottak jegyzékét és a szavazási jegyzőkönyv nyomtatványokat.
Vhr. 39. § A szavazatszedő bizottság akkor hosszabbíthatja meg a szavazás idejét, ha a névjegyzékbe felvett választók egynegyede vagy ennél több szavazó 20 óráig még nem szavazott.
37. § (1) Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két olyan elrekesztett fülkét kell létesíteni, amely a szavazás titkosságát biztosítja.
(2) Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára egy vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból szavazólapokat a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül eltávolítani ne lehessen.
(3) Az urnák állapotát a szavazás megkezdése előtt a szavazatszedő bizottság köteles megvizsgálni és a vizsgálat eredményét a szavazási jegyzőkönyvben feltüntetni.
Vhr. 40. § A községi, városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik a szavazóhelyisgekről, ezek felszereléséről, berendezéséről, különösen arról, hogy legalább két szavazófülke rendelkezésre álljon, valamint arról, hogy a szavazatszedő bizottságok írásbeli tennivalóinak ellátásához szükséges irodai dolgozók a szavazatszedő bizottság rendelkezésére álljanak.
Vhr. 41. § A szavazás megkezdése előtt a szavazatszedő bizottság megállapítja, hogy az urnák üresek-e, a szavazás céljára alkalmasak-e, majd ennek megtörténte után az urnákat lezárja és lepecsételi.
38. § (1) A szavazás napján a szavazóhelyiségben és a szavazóhelyiség környékén a rend fenntartásáért a szavazatszedő bizottság elnöke felelős.
(2) A szavazatszedő bizottság elnökének a rend fenntartására vonatkozó rendelkezései mindenkire kötelezőek.
(3) A szavazás ideié alatt a szavazóhelyiségben választási agitációt kifejteni nem szabad.
(4) A szavazóhelyiségben az Országos Választási Elnökség, továbbá a területileg illetékes választási elnökségek, a választókerületi és a szavazatszedő bizottságok tagjain, a beosztott irodai dolgozókon, a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottain kívül senki sem tartózkodhat hosszabb ideig, mint amennyi szavazatának leadásához szükséges.
Vhr. 42. § (1) A Hazafias Népfront megbízottai részére a választás napján a szavazóhelyiségekben, illetőleg a választókerületi bizottságok és a választási elnökség helyiségeiben való tartózkodásra jogosító igazolást a működési területére kiterjedő hatállyal az illetékes választási elnökség állítja ki.
(2) A sajtó megbízottai részére a választás napján a szavazóhelyiségekbe, illetőleg a választókerületi bizottságok és a választási elnökségek helyiségeibe belépésre és ott tartózkodásra jogosító igazolást csak az illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) választási elnökség adhat.
Vhr. 43. § A szavazóhelyiségben tíznél több szavazó egyszerre nem tartózkodhat.
39. § (1) A szavazás hivatalos szavazólapokkal történik.
(2) Az országgyűlési képviselők és a különböző fokú tanácsok tagjainak megválasztására másmás színű szavazólapok szolgálnak.
(3) A szavazólapoknak tartalmazniuk kell az illető választókerület nyilvántartásba vett jelöltjének (jelöltjeinek) nevét.
Vhr. 44. § (1) Az országgyűlési képviselőknek és a különböző fokú tanácsok tagjainak megválasztására más-más színű szavazólapok szolgálnak, mégpedig:
a) az országgyűlési képviselők választására rózsaszínűek,
b) a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács tagjainak választására világoskék színűek,
c) a járási, a városi és a városi (fővárosi) kerületi tanács tagjainak választására világosbarna színűek,
d) a községi tanács tagjainak választására fehér színűek.
(2) Az országgyűlési képviselők választására szolgáló szavazólapoknak tartalmazniuk kell: az országgyűlési választókerület megjelölését, a választás évét, hónapját és napját, továbbá a Hazafias Népfront választókerületi jelöltjének (jelöltjeinek) nevét.
(3) A tanácstagok választására szolgáló szavazólapoknak tartalmazniuk kell: a megválasztandó tanács megjelölését (a megye, a főváros, illetőleg a megyei jogú város feltüntetésével), a választás évét, hónapját és napját, továbbá a tanácsi választókerület sorszámát, végül a Hazafias Népfront választókerületi jelöltjének (jelöltjeinek) nevét.
40. § (1) A választók érkezésük sorrendjében szavaznak. Szavazhat mindenki, aki az illető választókerületben a választók névjegyzékében, illetőleg pótnévjegyzékében szerepel.
(2) Mindenki személyesen szavaz. A szavazatszedő bizottság megállapítja a szavazó személyazonosságát és azt, hogy a választók névjegyzékében, pótnévjegyzékében szerepel-e. Ezt követően a szavazatszedő bizottság elnöke átadja a szavazónak a különböző színű szavazólapokat és megmagyarázza, hogy melyik színű szavazólap szolgál az országgyűlési képviselő, illetőleg a különböző fokú tanácsok tagjainak a megválasztására.
(3) A szavazás a szavazófülkében történik. Ezután a szavazó az elhatározását tartalmazó szavazólapokat a szavazatszedő bizottság előtt az urnába helyezi.
(4) A szavazás ideje alatt a szavazón kívül a szavazófülkében senki sem tartózkodhat.
(5) Az a szavazó, aki írni-olvasni nem tud, vagy akit testi fogyatékossága akadályoz a szavazásban, más választójogosult segítségét veheti igénybe. A szavazatszedő bizottságnak legalább két tagja a lakásukon fekvő betegeket szavazásuk elősegítése céljából urnával felkeresheti; a szavazás titkosságát ebben az esetben is biztosítani kell.
(6) A szavazás megtörténtét a szavazatszedő bizottság a választók névjegyzékében, pótnévjegyzékében feltünteti.
Vhr. 45. § (1) A szavazatszedő bizottság elnöke a szavazónak a szavazás céljára
- a községekben négy szavazólapot ad át, mégpedig egyet az országgyűlési képviselő, egyet a községi, egyet a járási, egyet a megyei tanács tagjának megválasztására,
- a városokban három szavazólapot, mégpedig egyet az országgyűlési képviselő, egyet a városi, egyet a megyei tanács tagjának megválasztására,
- a fővárosban és a megyei jogú városokban három szavazólapot, mégpedig egyet az országgyűlési képviselő, egyet a városi (fővárosi) kerületi, egyet a fővárosi, illetőleg a megyei jogú városi tanács tagjának megválasztására.
(2) A szavazatszedő bizottság a szavazólapok átadásával egyidejűleg a választópolgárnak egy borítékot is átad.
Vhr. 46. § A szavazás ideje alatt a szavazófülkében a szavazón kívül más csak akkor tartózkodhat, ha a szavazó írni-olvasni nem tud, vagy testi fogyatékossága akadályozza a szavazásban, és ezért más választó jogosult személy segítségét veszi igénybe.
Vhr. 47. § A szavazó a szavazófülkében szavaz. A szavazás után az elhatározását tartalmazó szavazólapokat borítékba zárva, a szavazatszedő bizottság előtt az urnába helyezi.
41. § (1) A szavazatszedő bizottság visszautasítja azt a választót, aki személyazonosságát megfelelően igazolni nem tudja. A visszautasítot-takról a bizottság elnöke jegyzéket vezet, amelyen feltünteti a visszautasítottnak a választók névjegyzékében, pótnévjegyzékében foglalt sorszámát és az igazolás elégtelenségének adatait.
(2) A visszautasított választónak joga van a szavazás lezárása előtt személyazonosságát igazolni és szavazni.
Vhr. 48. § Ha a visszautasított választó a szavazás lezárása előtt személyazonosságát igazolta és szavazott, nevét a visszautasítottak jegyzékéből törölni kell.
42. § A szavazatszedő bizottságnak a szavazás ideje alatt hozott határozata és intézkedése ellen a városi, városi (fővárosi) kerületi, illetőleg a községi választási elnökséghez, a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos határozata ellen pedig az illetékes választókerületi bizottsághoz kifogással lehet élni. A kifogás tárgyában az elnökség, illetőleg a bizottság haladéktalanul határoz.
43. § (1) A szavazásra meghatározott idő elteltével a szavazatszedő bizottság elnöke a szavazóhelyiséget bezárja, de mindazok a választójogosultak, akik a szavazóhelyiségben vagy annak a szavazatszedő bizottság által előre meghatározott előterében tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszedő bizottság a szavazást lezártnak nyilvánítja.
(2) A szavazás lezárása után szavazatot elfogadni nem szabad.
IX. FEJEZET
A szavazatok összeszámlálása
44. § (1) A szavazás lezárása után a szavazatszedő bizottság felbontja az urnákat és összeszámlálja a szavazatokat.
(2) A szavazatok összeszámlálása alatt a szavazóhelyiségben a szavazatszedő bizottság tagjain kívül csak az Országos Választási Elnökség, továbbá a területileg illetékes választási elnökségek és választókerületi bizottságok tagjai, a beosztott irodai dolgozók, a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottai tartózkodhatnak.
Vhr. 49. § A szavazatok összeszámlálása előtt a szavazatszedő bizottság az összes fel nem használt szavazólapot összecsomagolja, a csomagot lezárja és lepecsételi. Ezután hozzákezd a szavazólapok összeszámlálásához, és mindaddig együtt marad, amíg a szavazatok összeszámlálását befejezi, a szavazási jegyzőkönyveket elkészíti, és az illetékes szervhez továbbítja.
45. § A szavazatok összeszámlálása úgy történik, hogy a szavazatszedő bizottság először az urnákba helyezett szavazólapok számát választókerületenként összehasonlítja a választók névjegyzékében megjelölt szavazók számával, majd választókerületenként összeszámlálja a leadott érvényes és érvénytelen szavazatokat.
Vhr. 50. § (1) A szavazatok összeszámlálása úgy történik, hogy a szavazatszedő bizottság először megszámlálja a borítékokat, és összehasonlítja a szavazóknak a választók névjegyzékén (pótnévjegyzékén) megjelölt számával. Ezután megkezdi a borítékok felbontását. A borítékok felbontása után az összes leadott szavazólapot először színük, majd a tanácstagok választására szolgáló szavazólapokat ezen belül az egyes tanácsi választókerületek sorszáma szerint csoportosítja.
(2) Ennek megtörténte után a szavazatszedő bizottság:
a) az országgyűlési képviselő megválasztására szolgáló szavazólapok közül külön választja az érvényes és érvénytelen szavazatot tartalmazó szavazólapokat, majd az érvényes szavazatot tartalmazó szavazólapokat megszámlálja és megállapítja, hogy az érvényes szavazatok közül hányat kapott a jelölt, és hányan szavaztak ellene; több jelölt esetén külön-külön számlálja meg az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát;
b) a különböző fokú tanácsok tagjainak megválasztására szolgáló szavazólapok közül tanácsi választókerületenként külön választja az érvényes és az érvénytelen szavazatot tartalmazó szavazólapokat, majd az érvényes szavazatot tartalmazó szavazólapokat megszámlálja és megállapítja, hogy az érvényes szavazatok közül hányat kapott a jelölt, és hányan szavaztak ellene; több jelölt esetén külön-külön számlálja meg az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát.
46. § (1) Érvénytelen az a szavazat, amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le.
(2) A jelöltre szavazni a szavazólapon nevének meghagyásával, a jelölt ellen szavazni pedig nevének áthúzásával lehet.
(3) Nem érinti a szavazat érvényességét az, ha a szavazólapon több jelölt nevét hagyták meg. Ebben az esetben a szavazat a szavazólapon sorrendben első helyen meghagyott jelöltre leadott szavazatnak számít.
(4) A szavazólapokra a szavazó által írt bármilyen szöveget a szavazatok összeszámlálásánál a szavazat érvényessége szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
(5) A szavazat érvényességéről a szavazatszedő bizottság végérvényesen dönt.
47. § (1) A szavazatszedő bizottság a szavazásról és a szavazatok összeszámlálásáról választókerületenként két példányban jegyzőkönyvet készít; a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, titkára és tagjai írják alá. Több tanácsi választókerület részére alakított választókerületi bizottság működési területéhez tartozó választókerületek választási eredményéről egy közös jegyzőkönyvet is lehet készíteni. Ebben az esetben a jegyzőkönyvben az egyes választókerületek szavazási eredményét külön-külön kell feltüntetni.
(2) A szavazási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:
a) a szavazás helyét és napját;
b) a szavazókör és a választókerület sorszámát, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét;
c) az urnák megvizsgálásának tényét és eredményét;
d) a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját;
e) a névjegyzékben és a pótnévjegyzékben szereplő választójogosultak számát;
f) a leadott összes szavazatok számát, egyúttal a szavazók számának az urnában talált szavazólapok számával történt összehasonlítása eredményét;
g) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát;
h) a jelöltre, több jelölt esetén külön-külön az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát;
i) azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken a jelölt, több jelölt esetén valamennyi jelölt nevét törölték;
j) a visszautasított választók számát;
k) a szavazás közben előfordult fontosabb eseményeket, a szavazatszedő bizottsághoz benyújtott kifogások rövid leírását és a hozott határozatokat.
48. § (1) A szavazatok összeszámlálása és a jegyzőkönyvek aláírása után a szavazatszedő bizottság elnöke az egyes választókerületekre vonatkozó jegyzőkönyvek egy-egy példányát azonnal elküldi a megfelelő választókerületi bizottságoknak.
(2) A jegyzőkönyvek másik példányát a felhasznált és felhasználatlanul maradt szavazólapokkal, a névjegyzékekkel és az összes egyéb választási iratokkal együtt megőrzés végett, lepecsételt csomagban az illetékes városi, városi (fővárosi) kerületi, községi tanács végrehajtó bizottságához kell megküldeni.
Vhr. 51. § A szavazatszedő bizottság a jelen rendelet 50. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladat elvégzése után azonnal elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet, ezt követően kezdi meg a hivatkozott bekezdés b) pontjában meghatározott feladat végrehajtását.
Vhr. 52. § A szavazatszedő bizottság az érvényes és az érvénytelen szavazatokat, valamint az egyéb választási iratokat összecsomagolja, a csomagot lepecsételi és a felhasználatlanul maradt szavazólapokat tartalmazó csomaggal együtt az urnába helyezi. A lepecsételt urnát megőrzés végett haladéktalanul megküldi az illetékes községi, városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának.
X. FEJEZET
A választás eredményének megállapítása
49. § (1) A választókerületi bizottság a szavazatszedő bizottságok által megküldött jegyzőkönyvek alapján megállapítja a választókerület választási eredményét.
(2) A választókerület választási eredményének megállapításánál a választókerületi bizottság tagjain kívül csak az Országos Választási Elnökség - tanácsi választókerületekben ezenkívül a területileg illetékes választási elnökség - tagjai, a beosztott irodai dolgozók, valamint a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottai lehetnek jelen.
59. § (1) A választókerület választási eredményének megállapításáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a választókerületi bizottság tagjai írnak alá.
(2) A választási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:
a) a választás napját;
b) a választókerületi bizottság megjelölését és tagjainak nevét;
c) a választókerület névjegyzékében és pótnévjegyzékében szereplő választójogosultak számát;
d) a leadott összes szavazatok számát;
e) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát;
f) a jelöltre, több jelölt esetén külön-külön az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát;
g) azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken a jelölt, több jelölt esetén valamennyi jelölt nevét törölték;
h) a visszautasított választók számát;
i) az esetleges kifogások rövid leírását és a hozott határozatokat;
j) a választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő, illetőleg tanácstag nevét.
(3) Ha a választókerületben az összes választójogosultaknak több mint a fele leszavazott, a választókerület megválasztott országgyűlési képviselője, illetőség tanácstagja az a jelölt, aki az összes érvényes szavazatnak több mint a felét megkapta.
Vhr. 53. § (1) A községi, a városi, a városi (fővárosi) kerületi, továbbá a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi, illetőleg a járási tanács végrehajtó bizottsága 1967. március 18-án adja át a megfelelő tanácsi választókerületi bizottság elnökének a választási jegyzőkönyv-nyomtatványt és a megválasztott tanácstag részére kiállítandó megbízólevél-nyomtatványt.
(2) A fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága 1967. március 18-án adja át az országgyűlési választókerületi bizottság elnökének a képviselőválasztás eredményének összesítéséhez szükséges jegyzőkönyv-nyomtatványt és a képviselő részére kiállítandó megbízólevél-nyomtatványt.
Vhr. 54. § (1) A tanácstagok választási eredményének megállapításáról készült jegyzőkönyvet lezárása után a tanácsi választókerületi bizottság - a hozzá érkezett összes szavazási jegyzőkönyvvel együtt - azonnal továbbítja az illetékes választási elnökségnek.
(2) Annak a tanácsi választókerületnek a választási eredménye, amelynek a területe a szavazókör területével egybeesik vagy annál kisebb, megegyezik a szavazási jegyzőkönyvben feltüntetett eredménnyel. Ebben az esetben külön választási jegyzőkönyvet készíteni nem kell, hanem csak a szavazási jegyzőkönyvet kell jegyzőkönyvileg záradékolni.
(3) Annak a tanácsi választókerületnek a választási eredményét, amelynek területe nagyobb, mint a szavazókör területe, a szavazási jegyzőkönyvekben feltüntetett adatok összesítésével kell megállapítani. Erről külön választási jegyzőkönyvet kell készíteni.
Vhr. 55. § (1) A választási jegyzőkönyv lezárása előtt az országgyűlési és a tanácsi választókerületi bizottság megállapítja, hogy a jelölt megválasztottnak tekintendő-e vagy nem.
(2) A választási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni azt is, ha pótválasztás kitűzésének van helye.
51. § Az országgyűlési választókerületi bizottság az Országos Választási Elnökségnek, a tanácsi választókerületi bizottság az illetékes fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, városi, városi (fővárosi) kerületi, illetőleg községi választási elnökségnek a választási eredmény megállapítása után a választási jegyzőkönyvet azonnal megküldi.
Vhr. 56. § Az országgyűlési képviselőválasztás eredményének megállapításáról felvett jegyzőkönyvet lezárás után az országgyűlési választókerületi bizottság - a hozzá érkezett összes szavazási jegyzőkönyvvel együtt - a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi választási elnökség útján azonnal továbbítja az Országos Választási Elnökségnek,
52. § (1) A választások országos eredményét az Országos Választási Elnökség állapítja meg és teszi közzé.
(2) Az országgyűlési választókerületi bizottság - a választást követő harmadik napon - a megválasztott képviselőnek a megbízólevelet kiadja.
(3) Az egyes országgyűlési választókerületekben lefolytatott választások érvényességéről -panasz esetén - az Országgyűlés határoz.
Vhr. 57. § Az Országos Választási Elnökség az összesítő választási jegyzőkönyvek alapján a képviselők és a tanácstagok választásának országos eredményét 1967. március 23-án teszi közzé.
Vhr. 58. § (1) Az országgyűlési választókerületi bizottság a megválasztott képviselőnek 1967. március 22-én adja át a megbízólevelet [Tv. 21. § (4) bek.].
(2) A tanácsi választókerületi bizottság a megválasztott tanácstagnak 1967. március 22-én adja át a megbízólevelet [Tv. 22. § (5) bek.].
53. § (1) A fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi, a járási, a városi, a városi (fővárosi) kerületi és a községi választási elnökség - a beérkezett választókerületi választási jegyzőkönyvek alapján - területére vonatkozóan megállapítja a választás eredményét, és arról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a választási elnökség tagjai írnak alá.
(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:
a) a választás napját;
b) a választási elnökség megjelölését és tagjainak nevét;
c) az illető tanács működési területén a névjegyzékekben és pótnévjegyzékekben szereplő választójogosultak számát;
d) a leadott összes szavazatok számát;
e) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát;
f) a választókerületek egyes jelöltjeire, több jelölt esetén külön-külön az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát;
g) azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken a jelölt, több jelölt esetén valamennyi jelölt nevét törölték;
h) a visszautasított választók számát;
i) a megválasztott tanácstagok nevét.
(3) A jegyzőkönyvet - a többi választási irattal együtt - az illetékes tanács végrehajtó bizottságának kell átadni.
Vhr. 59. § Az illetékes tanács végrehajtó bizottsága 1967. március 18-án adja át a választási elnökségek elnökeinek a választási eredmények összesítéséhez szükséges jegyzőkönyv-nyomtatványt.
Vhr. 60. § (1) A választási elnökség a tanácsi választókerületi bizottságok által megküldött választási jegyzőkönyvek alapján megállapítja az illető tanács összesített választási eredményét, és arról két példányban összesítő választási jegyzőkönyvet készít.
(2) A tanács választására vonatkozó összesítő választási jegyzőkönyv egy példányát lezárása után
a községi választási elnökségek az illetékes járási választási elnökségnek,
a járási és a városi választási elnökségek az illetékes megyei választási elnökségnek,
a városi (fővárosi) kerületi választási elnökségek pedig a megyei jogú városi (fővárosi) választási elnökségnek azonnal továbbítják.
(3) A községi, a járási, a városi és a városi (fővárosi) kerületi választási elnökségek által készített összesítő választási jegyzőkönyv másik példányát; valamint a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) választási elnökség által készített összesítő jegyzőkönyv egy példányát - a választókerületi bizottságoktól beérkezett választási jegyzőkönyvekkel együtt - borítékba zárva és lepecsételve az illetékes tanács végrehajtó bizottságának kell átadni. A végrehajtó bizottság az átvett borítékot sértetlenül megőrizni köteles.
Vhr. 61. § (1) A járási választási elnökség a községi választási elnökségektől beérkezett összesítő választási jegyzőkönyvek alapján megállapítja a járás területén levő valamennyi községi tanács választására vonatkozó eredményt, és arról két példányban járási összesítő jegyzőkönyvet készít, amelyet a választási elnökség elnöke, titkára és tagjai írnak alá.
(2) A jegyzőkönyvben a Tv. 53. § (2) bekezdésében előírt adatokat községenkint kell feltüntetni.
(3) A járási választási elnökség a jegyzőkönyv egy példányát lezárása után azonnal továbbítja az illetékes megyei választási elnökségnek.
(4) A jegyzőkönyv másik példányát borítékba zárva és lepecsételve - a községi választási elnökségektől beérkezett összesítő jegyzőkönyvekkel együtt - az illetékes járási tanács végrehajtó bizottságának kell átadni, amely azt sértetlenül megőrizni köteles.
Vhr. 62. § (1) A megyei, fővárosi, megyei jogú városi választási elnökség a járási, a városi és a városi (fővárosi) kerületi választási elnökségektől beérkezett összesítő jegyzőkönyvek, valamint a saját összesítő választási jegyzőkönyve alapján működési területére vonatkozóan megállapítja a választás összesített végeredményét, és arról két példányban megyei, fővárosi, megyei jogú városi összesítő jegyzőkönyvet készít, amelyet a választási elnökség elnöke, titkára és tagjai írnak alá.
(2) A tanácsokra vonatkozó választások összesített végeredményét megállapító jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:
a) a választás napját,
b) a választási elnökség megjelölését és tagjainak nevét,
c) járásonkint, városonkint, illetőleg városi (fővárosi) kerületenkint és a megyére (fővárosra, megyei jogú városra) vonatkozóan tanácsszintenkint összesítve
- a névjegyzékben és a pótnévjegyzékben szereplő választó jogosultak számát,
- a leadott összes szavazat számát,
- az érvényes és az érvénytelen szavazatok számát,
- a tanácstag-jelöltekre leadott szavazatok számát,
- azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken a jelölt nevét törölték,
- a visszautasított választók számát, d) az összesített végeredményt,
e) a megválasztott tanácstagok számát, f) azokat a tanácsi választókerületeket, amelyekben pótválasztást kell tartani.
(3) A fővárosi, megyei, megyei jogú városi választási elnökség az összesített végeredményt megállapító jegyzőkönyv egy példányát lezárása után azonnal továbbítja az Országos Választási Elnökségnek.
(4) A jegyzőkönyv másik példányát borítékba zárva és lepecsételve - a beérkezett jegyzőkönyvekkel együtt - a megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának kell átadni, amely azt sértetlenül megőrizni köteles.
Vhr. 63. § A választási elnökség a tanács alakuló ülésén beszámol a választások lefolyásáról, egyben tájékoztatást ad a tanács megválasztásának eredményéről.
XI. FEJEZET
Pótválasztás és új választás
54. § (1) Ha valamely választókerületben a választójogosultak közül kevesebb szavazott le, mint a választójogosultak fele, vagy a jelölt, illetőleg egyik jelölt sem kapott az érvényes szavazatok felénél több szavazatot, az illetékes választási elnökség pótválasztást tűz ki, amelyet az első választástól számított tizenöt napon belül meg kell tartani. Ebben az esetben új jelöltet (jelölteket) is lehet állítani.
(2) A pótválasztás kitűzéséről a választási elnökség haladéktalanul értesíti a Népköztársaság Elnöki Tanácsát.
Vhr. 64. § A pótválasztás kitűzéséről a választási elnökség haladéktalanul értesíti a Hazafias Népfront megyei (fővárosi) bizottságát is.
55. § (1) Ha valamely országgyűlési képviselő, illetőleg tanácstag helye megüresedik, az Országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának idejére új képviselőt, tanácstagot kell választani. Az új választást országgyűlési képviselő, továbbá a fővárosi, a megyei vagy a megyei jogú városi tanács tagja helyének megüresedése esetén a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, egyéb tanácstag helyének megüresedése esetén a közvetlen felettes tanács tűzi ki.
(2) Ha a tanácsot a Népköztársaság Elnöki Tanácsa feloszlatja, a feloszlatott tanács helyett új tanácsot kell választani. Ez esetben az új választást a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tűzi ki. Az új tanács megbízatása addig tart, ameddig a feloszlatott tanács megbízatása törvény szerint tartott volna.
(3) Az országgyűlési képviselők, illetőleg a tanácstagok helyének megüresedése esetén az új választás időpontjára a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága - az országgyűlési képviselők vonatkozásában a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnöksége útján - évente két alkalommal, általában hat hónaponként tehet javaslatot a Népköztársaság Elnöki Tanácsához. A választás időpontját a Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozza meg.
56. § Pótválasztás és új választás esetén a jelölésre és a választásra a jelen törvényben foglalt rendelkezések megfelelően irányadók.
XII. FEJEZET
Az országgyűlési képviselő és a tanácstag megbízatásának megszűnése
57. § (1) Az országgyűlési képviselő, illetőleg a tanácstag megbízatása megszűnik:
a) az Országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának lejártával, vagy feloszlatásának kimondásával;
b) az összeférhetetlenség kimondásával;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a választójog elvesztésével és
f) a képviselő, illetőleg a tanácstag halálával.
(2) A tanácstag megbízatása megszűnhet a tanácsnak az igazgatási terület megváltoztatása folytán történt megszüntetésével is.
58. § (1) A választókerület választóinak döntése alapján az országgyűlési képviselő, illetőleg a tanácstag, amennyiben megbízatásának valamilyen oknál fogva nem tud eleget tenni, vagy arra méltatlanná vált, visszahívható.
(2) A visszahívásra - országgyűlési képviselő esetén a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének, tanácstag esetén pedig a Hazafias Népfront helyi bizottságának kezdeményezése alapján - a jelölésre illetékes gyűlések [29. § (1) bek.] tehetnek javaslatot.
(3) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége az országgyűlési képviselő visszahívására irányuló javaslatát a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelenti be. Tanácstag esetén a Hazafias Népfront helyi bizottsága annak a tanácsnak jelenti be a visszahívásra irányuló javaslatát, amelynek a tagját vissza akarják hívni.
59. § (1) A visszahívásról a választók nyilvános gyűlésen (gyűléseken) nyílt szavazással döntenek. A gyűlést országgyűlési képviselő esetén az országgyűlési választókerületi bizottság, tanácstag esetén pedig az illetékes tanács hívja össze.
(2) A gyűlés lefolyásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a gyűlés elnöksége ír alá. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a jelenlevő választók számát és a nyílt szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni az Országgyűlésnek, illetőleg az illetékes tanácsnak.
(3) A visszahíváshoz a választókerület választói legalább felének jelenléte és a jelenlevő választók több mint a felének szavazata szükséges.
XIII. FEJEZET
Vegyes rendelkezések
60. § (1) Az Országgyűlés és a tanácsok megbízatása az országgyűlési képviselőknek, illetőleg a tanácstagoknak a megválasztásától számított négy évre szól,
(2) Ha az Országgyűlés, illetőleg a tanácsok megbízatásának ideje lejár, a megbízatás lejártától számított három hónapon belül új választást kell tartani.
61. § (1) A választási elnökségek és a választókerületi bizottságok tagjainak megbízatása véget ér az Országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának, valamint a tanácsnak az igazgatási terület megváltozása folytán történő megszűnésével, a kijelölt személy választójogának elvesztésével, továbbá halálával, végül lemondással. Érdemtelenség esetén a kijelölést vissza lehet vonni.
(2) A visszavonási eljárásra megfelelően alkalmazni kell a kijelölési és a megerősítési eljárást szabályozó rendelkezéseket.
Vhr. 65. § Ha valamely választási elnökség, illetőleg választókerületi bizottság tagja feladata ellátásában akadályozva van, helyette a Hazafias Népfront helyi bizottsága az adott választásnál való közreműködésre helyettesítő személyt tagként jelöl ki. A választási elnökség, illetőleg a választókerületi bizottság kijelölt tagjának megerősítésére és eskütételére a Tv. és a jelen rendelet megfelelő szabályai az irányadók.
62. § (1) A választási elnökségek, a választókerületi és a szavazatszedő bizottságok működésük tartama alatt hatóságoknak, tagjaik, valamint az összeíróbiztosok hivatalos személyeknek, minősülnek.
(2) A választási elnökségnek, a választókerületi és a szavazatszedő bizottságnak csak az lehet a tagja, akinek választójoga van.
(3) A választási szervek tagjai a következő szövegű esküt teszik:
"Esküszöm, hogy a választási elnökségben (választókerületi bizottságban, szavazatszedő bizottságban) feladatomat a dolgozó nép érdekeinek megfelelően, legjobb tudásom szerint, a törvényes rendelkezések megtartásával teljesítem."
Vhr. 66. § A választási szervek határozataikat ülésben hozzák; a határozat érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevők szavazattöbbsége szükséges.
Vhr. 67. § A választási elnökségek, a választókerületi és a szavazatszedő bizottságok a választás kitűzésétől a választási munkálatok befejezéséig minősülnek hatóságoknak, tagjaik pedig ugyanazon idő alatt hivatalos személyeknek.
63. § (1) Az illetékes tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik arról, hogy a választások előkészítésénél és lebonyolításánál közreműködő irodai dolgozók, továbbá a választáshoz szükséges helyiségek, felszerelések, nyomtatványok és szavazólapok a választási elnökségeknek, illetőleg a választókerületi és a szavazatszedő bizottságoknak rendelkezésére álljanak.
(2) A választás lebonyolításához szükséges nyomtatványok mintáját és a nyomtatványok előállításának módiát a Minisztertanács szabályozza.
(3) A választással és a választók névjegyzékének összeállításával kapcsolatos minden államigazgatási eljárás, továbbá a választók névjegyzékének összeállításával kapcsolatos bírósági el-já-ás (3-9. §) illetékmentes.
(4) A választással kapcsolatos minden dologi és személyi kiadás az államot terheli.
Vhr. 68. § (1) A választási elnökségek és a választókerületi bizottságok részére az illetékes tanács végrehajtó bizottsága 1967. január 23-tól kezdődően köteles hivatali helyiségről, felszerelésről és berendezésről gondoskodni.
(2) Ugyancsak az illetékes tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik arról, hogy az írásbeli tennivalók ellátásánál közreműködő irodai dolgozók 1967. január 23-tól rendelkezésre álljanak.
Vhr. 69. § (1) A közös tanácsú községek választási elnökségének hivatali helyiségét a tanács székhelyén kell biztosítani.
(2) A megyei, illetőleg a járási tanács végrehajtó bizottsága 1967. január 18-áig jelöli ki azoknak a megyei, illetőleg járási tanácsi választókerületeknek a székhelyét, amelyeknek területéhez több község tartozik. Ebben az esetben a választókerületi bizottság hivatali helyiségét a választókerület székhelyéül kijelölt községben kell biztosítani.
(3) Az országgyűlési választókerületi bizottság hivatali helyiségét annak a járásnak a székhelyén, illetőleg abban a városban, városi (fővárosi) kerületben kell biztosítani, amelynek területén az országgyűlési választókerületet kialakították.
Vhr. 70. § A nyomtatványok előállítása és ren-rendelkezésre bocsátása - a választási hirdetmény kivételével - központilag történik. A választási hirdetmény előállítására a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága külön utasítást kap.
Vhr. 71. § A választási iratok továbbításához szükséges közlekedési eszközökről az illetékes tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik.
64. § (1) A választás rendje elleni bűntettre a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény (Btk) 143. §-a irányadó.
(2) Aki a választás idejére megállapított tilalom ellenére szeszes italt árusít vagy más módon forgalomba hoz, szabálysértés miatt háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
XIV. FEJEZET
Hatálybalépés
65. § (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.
(2) A törvény hatálybalépésével hatályukat vesztik az országgyűlési választásokról szóló 1958. évi 1-19. számú NET határozat, valamint a határozatban összefoglalt jogszabályok (1945. évi VIII. törvény, 1947. évi XXII. törvény, 1949. évi IX. törvény és az 1953. évi II. törvény) még hatályban levő rendelkezései, továbbá a tanácsok tagjainak választásáról szóló 1954. évi IX. törvény, az 1955. évi 8. számú törvényerejű rendelet, az 1958. évi III. törvény és az 1962. évi V. törvény.
Vhr. 72. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Kállai Gyula s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke
1. számú melléklet az 1/1967. (I. 2.) Korm. rendelethez
2. számú melléklet az 1/1967. (I. 2.) Korm. rendelethez
3. számú melléklet az 1/1967. (I. 2.) Korm. rendelethez
