2/1967. (XII. 22.) PM-MÉM együttes rendelet

a mezőgazdasági üzemek kedvezményeinek és támogatásainak rendszeréről

Az 1028/1967. (IX. 8.) Korm. számú határozat (a továbbiakban: H.) IV. fejezetének 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük.

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed az állami gazdaságokra, a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetekre, valamint az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek (termelőszövetkezeti csoportok, termelői szakcsoportok, szakszövetkezetek, falusi ifjúsági szövetkezetek) és a hegyközségek közös üzemeire (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági üzemek).

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából a mezőgazdasági üzemekkel egy tekintet alá esnek a mezőgazdasági üzemek társulásai is. A rendelet szerinti kedvezmények és támogatások a társulást, valamint a vízgazdálkodási társulatot csak a mezőgazdasági üzemek érdekeltsége arányában illetik meg.

A mezőgazdaságban termelés céljára felhasznált ipari eredetű eszközök, anyagok és szolgáltatások ár- és ártámogatási rendszere

(A H. II. fejezetének 2. pontjához)

2. § (1) Mezőgazdasági célra a Mezőgazdasági Ellátó Tröszt által beszerzett, valamint más kereskedelmi vállalatok és a gyártóművek által közvetlenül a mezőgazdasági üzemek, az állami erdőgazdaságok, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányítása alá tartozó szakoktatási és kísérletügyi intézmények, a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt vállalatai, a növényvédő állomások és az Országos Talajvédelmi és Talajjavító Vállalat részére forgalmazott - a 3. §-ban megjelölt - ipari eredetű eszközök és anyagok után ártámogatást kell biztosítani.

(2) Az ártámogatás kiszámításának alapja belföldi előállítású termékeknél az ipari termelői ár, importból származó termékeknél az import beszerzési ár. Import beszerzési ár a deviza vételár és a magyar határig felmerült kereskedelmi költségek együttes összege.

3. § (1) Az ártámogatás mértéke a következő:

(2) A mezőgazdasági erő- és munkagépek változatlan mezőgazdasági árszínvonalát, a maximált árforma érvényesülésével ártámogatással kell kialakítani. A traktorok, egyéb mezőgazdasági rendeltetésű gépek, eszközök és berendezések ártámogatási kulcsát a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium az Országos Anyag- és Árhivatallal egyetértésben állapítja meg.

(3) A mezőgazdasági üzemi beszerzési árat a 2 § (2) bekezdése szerinti árból az ártámogatás és legfeljebb a jóváhagyott (felszámítható) kereskedelmi árrés figyelembevételével kell kialakítani. Az így kialakított ár - a pótalkatrészek kivételével - maximált árnak tekintendő.

4. § (1) Növényvédő kisgépek, növényvédő és gyomirtószerek, valamint műtrágya esetében az ártámogatás a háztáji és egyéni gazdaságok részére történő értékesítés után is elszámolható.

(2) A Mezőgazdasági Gépjavító Trösztöt a saját előállítású mezőgazdasági pótalkatrészek belső - vállalatok közötti vagy vállalaton belüli - forgalmazása esetén is megilleti az ártámogatás.

5. § (1) A mezőgazdasági üzem által fizetendő - kedvezménnyel csökkentett - javítási díjat a tényleges javítási díjból a következő munkák után kell kialakítani:

a) traktorok - motorcserés és motorcsere nélküli - felújítása, tehergépjárművek II. szemléje és főjavítása;

b) arató-cséplőgépek (gabonakombájnok) és adaptereik, hidraulikus rakodógépek, növényvédőgépek, szőlő-, gyümölcs-, zöldségbetakarító-, manipuláló gépek, tárolás gépei, szervestrágyaszórók, pótkocsik, robbanó- és villanymotorok, szivattyúk, fejőgépek, tejfeldolgozó gépek javítása;

c) szakosított üzemekben az a) és b) pontban felsorolt gépek szerkezeti egységeinek, fődarabjainak felújítása, illetőleg azoknak a gépekbe történő beépítése vagy felszerelése;

d) a gazdaságok kisfeszültségű villamoshálózatának, berendezéseinek (villamosenergia fogyasztók, kapcsolók, fázisjavítók, akkumulátorok stb) felújítása.

(2) Az ártámogatás mértéke: 50% (Sorszám: 4080).

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt javítási munkák után a kedvezményt akkor is el kell számolni, ha a hiba elhárítása műhelykocsi vagy egyéb hibaelhárító gépkocsi igénybevételével történt. A díjkedvezmény megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni azoknak a javításhoz felhasznált fődaraboknak, szerkezeti egységeknek és alkatrészeknek az értékét, amelyek a javítás céljából való átadáskor a gépekről hiányoztak, továbbá nem lehet számításba venni az erő- és munkagépekre felszerelt új gumiabroncs, új tömlő és új akkumulátor értékét.

(4) Az állami gazdaságokat csak a motorcserés rendszerben történő motorfelújítás után illeti meg gépjavítása díjkedvezmény.

(5) A díjkedvezmény a mezőgazdasági üzemeket akkor illeti meg, ha a gépjavítást állami vállalat vagy a mezőgazdasági üzemek társulása végzi. Villamosberendezések és hálózat felújítása esetén a díjkedvezményt akkor is igénybe lehet venni, ha azt kisipari termelőszövetkezet végzi.

6. § (1) Az ártámogatást (díjkedvezményt) a minisztériumok felügyelete alá tartozó vállalatok a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságától, a tanácsok felügyelete alá tartozó vállalatok, a kisipari termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezetek társulásai (a továbbiakban: vállalatok) pedig az illetékes adóhatóságtól igényelhetik.

(2) A Mezőgazdasági Ellátó Tröszt a beérkezett számla, a gyártómű - közvetlen forgalmazás esetén - a kimenő számla, a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt - belső forgalmazás esetén - a belső számla alapján az e rendelet 3 és 5 §-ába meghatározott kulcsok szerint kiszámítja az ártámogatást és negyedévenként egyszer utólag, a negyedévet követő hónap 15. napjáig köteles azt - elszámolás végett - a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának, illetőleg az illetékes adóhatóságnak (a továbbiakban: adóhatóság) bejelenteni.

(3) Az ártámogatás kiutalását a vállalatok havonta igényelhetik az adóhatóságtól legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15-ig. Az adóhatóság a kiutalást az igénylés beérkezését követő 8 napon belül teljesíti.

(4) Az adóhatóság - a pénzügyminiszter felhatalmazása alapján egyes vállalatok számára, amelyeket nagyösszegű ártámogatás illet meg - engedélyezheti az ártámogatás félhavonkénti, dekádonkénti, esetleg 5 naponkénti igénylését is. Az egy hónapnál rövidebb időközönkénti lehívási jogot az adóhatóság a vállalat írásbeli kérelme alapján engedélyezi. A kiutalások végső időpontja ilyen esetben is az igénylés beérkezését követő 8. nap.

(5) Egyes vállalatok részére a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága a vállalat kérelmére egyszeri ártámogatási előleget folyósíthat. Az előlegről a vállalat a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága által megállapított módon és időközönként elszámolni tartozik.

Az építési és telepítési beruházások támogatása

(A H. II. fejezetének 3. A) pontjához)

7. § (1) Állami támogatásban az 1/1967. (XII. 1.) OT-PM-MÉM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) szerinti beruházási tevékenységet lehet részesíteni.

(2) Az állami támogatás differenciált alkalmazása és elszámolása szempontjából a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium által a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben együttesen közzétett normatívák az irányadók.

(3) Az állami támogatást csak olyan létesítmény után lehet elszámolni, amely a rendeltetésszerű használathoz szükséges minimális műszaki követelményeknek megfelel, s amelyben - ha az üzembehelyezéskor vagy később szükséges - biztosítható a gépesíthetőség, illetőleg a villannyal és vízzel való ellátottság.

k

8. § Ha a mezőgazdasági üzem e rendelet hatálya alá nem tartozó beruházóval közös beruházást valósít meg, beruházásra vonatkozó támogatás csak a mezőgazdasági üzem tulajdonát képező rész után (tulajdonosi arány szerint) nyújtható.

9. § (1) A 300 férőhelyes és annál nagyobb tehenészeti, 2000 férőhelyes és annál nagyobb sertéshízlaló szakosított telepek valamennyi létesítménye után - a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hozzájárulása alapján - 70%-os ártámogatást lehet nyújtani.

(2) Szakosítottnak az olyan telep minősül,

- amely teljesen újonnan szakosított tehenészeti és sertéshízlaló telepnek épül, vagy

- amely vegyes major ugyan, de 1967. december 31-én már szakosításra utaló telephely-dokumentációval, illetve majortelepítési tervvel rendelkezik, továbbá 1968. január l-e után ilyen jellegű beépítési vázlat szerint kerül megvalósításra és a vegyes major-jelleg 3 éven belül megszüntethető.

(3) A szakosított telephez tartozó épületek és építmények felsorolását a normatívák [7. § (2) bek.] tartalmazzák.

(4) A tokaj-hegyaljai, badacsonyi, somlói, egri, szekszárdi és villány-siklósi borvidékeken minőségi borszőlő-telepítésnek kell tekinteni és 70%-os támogatásban lehet részesíteni a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM együttes rendelet 2. számú mellékletében megjelölt területekre meghatározott, valamint a normatívákban felsorolt borszőlőfajtákat.

10. § (1) Öntözőtelepek rekonstrukciója az öntözésre korábban berendezett területeken végrehajtott olyan műszaki tevékenység, melynek eredményeként a vízellátás hatékonyabban, az adott öntözési mód korszerű követelményeinek megfelelően hajtható végre.

(2) A hajtatóház, a szaporítóház, a hollandiágy, az egyéb kertészeti célokat szolgáló beépített üvegfelület (ablakkeret), továbbá a komplex nagyüzemi palántanevelőtelep és a meglevő nagyüzemi palántanevelőtelep komplettírozása (szőlőszaporítóanyag feldolgozók, oltók, előhajtatók stb.) esetében a létesítmények működését biztosító kazánházak, energiaközpontok, raktárak, színek, külső vezetékek után is 50%-os ártámogatást kell nyújtani.

(3) Ártámogatás szempontjából szilárd burkolatú üzemi útnak kell tekinteni és 50%-os támogatásban lehet részesíteni a mechanikai és kémiai stabilizációs eljárással megvalósított üzemi utakat is.

(4) A mezőgazdasági üzemek a szakembereik használatára üzemi tulajdonként 50%-os támogatással 2-3 szobás közművesített lakásokat építhetnek. Az erre jogosult szakemberek a következők: a mezőgazdász (állattenyésztő, kertész, üzemgazdász, üzemág- vagy üzemegységvezető) munkakörben működő mezőgazdasági mérnök, illetőleg egyetemet, főiskolát végzett mezőgazdász, a képesítésének megfelelő munkakörben foglalkoztatott egyéb egyetemi végzettségű szakember (építész, gépészmérnök), szaktechnikus, állatorvos és a főkönyvelői beosztásban, legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel működő könyvelő,

(5) 50%-os támogatásban kell részesíteni a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM együttes rendelet 2. számú mellékletének A) pontjában felsorolt balatonfüredi-csopaki, balatonmelléki, bársonyos-császári, mátraaljai, mecseki, móri, soproni borvidékeken, továbbá a melléklet B) pontjában felsorolt jó bortermő helyeken az ugyanott, vagy a normatívákban megjelölt fajtákkal történő borszőlőtelepítéseket.

11. § (1) A próba- és üzemi kutak létesítése után a teljes bekerülési költség támogatásként számolható el abban az esetben,

- ha a víz minősége miatt az illetékes hatóság az eredeti célra a kút üzemeltetését nem engedélyezi, vagy

- ha a víz mennyisége a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának (a továbbiakban: járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály) igazolása szerint a kivitelezési tervdokumentációban előirányzott vízhozam 75%-át nem éri el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási igényt -a hiányosság megállapítását követő 30 napon belül - a 12. §-ban, valamint a 14. § (3) és (5) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell rendezni.

(3) Az ültetvénytelepítésekhez szükséges támberendezéseket és kerítéseket az ártámogatás szempontjából önálló beruházásnak kell tekinteni. A támberendezések után a megfelelő ültetvénytelepítésre előírt arányú ártámogatást, a kerítésre pedig 30%-os ártámogatást kell nyújtani.

12. § (1) Az ártámogatás igénybevételének előfeltétele, hogy az állami gazdaság a Magyar Beruházási Bankhoz, más mezőgazdasági üzem pedig a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályához (a továbbiakban: járási pénzügyi osztály) a beruházás megkezdését megelőzően benyújtsa:

- a beruházás jóváhagyását igazoló okmánynak - a vezetőség, illetve az igazgató határozatának - másolatát,

- a kivitelezéshez szükséges műszaki tervdokumentációt, költségvetést, illetőleg ennek hiányában a költségelőirányzatot (telepépítkezés esetében a beépítési vázlatot is) egy példányban,

- a beruházás forrásainak összegszerűségére - ideértve az ártámogatást is - vonatkozó számítást évenkénti ütemezésben [szükség esetén ki kell mutatni a beruházás korrigált előirányzatát (13. § (1) bek.) is].

- a beruházás megvalósításával kapcsolatosan előírt hatósági engedélyek egy-egy másolati példányát,

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt okmányok benyújtását megelőzően az illetékes banknál [(8) bek.] a beruházás megvalósításához szükséges költségelőirányzat és az ártámogatás vagy más támogatás (OMFB) közötti különbözetet saját forrásból, illetőleg hitelből kell biztosítani. A hitelre vonatkozóan a bankkal kell megállapodni. Az erről szóló banki nyilatkozatot az (1) bekezdésben meghatározott okmányokhoz csatolni kell. Több éven keresztül megvalósuló beruházás esetében a beruházási forrásokat - összetétel szerinti bontásban - éves ütemezéssel kell meghatározni és évenként előzetesen biztosítani.

(3) A járási pénzügyi osztály - az automatizmus érvényesülése mellett - a benyújtott okmányok alapján, az ártámogatási kulcsok és a normatívák, illetőleg normatívák hiányában csak a költségvetés figyelembevételével a támogatás összegéről okiratot állít ki. Az okiratból két példányt a járási pénzügyi osztály a Magyar Nemzeti Banknak küld meg.

(4) Állami gazdaságok esetében a Magyar Beruházási Bank a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(5) Amennyiben a mezőgazdasági üzemek a beruházás megvalósításához az ártámogatáson felül szükséges fedezetet saját hozzájárulásból, illetve hitelből biztosították, az illetékes bank az okirat egy példányának megküldésével egyidejűleg értesíti a mezőgazdasági üzemeket az ártámogatás megnyitásáról.

(6) Amennyiben a mezőgazdasági üzem az ártámogatást a beruházások megkezdése után kéri, az ártámogatást nem lehet engedélyezni.

(7) Meliorációs munkákkal kapcsolatos ártámogatás igénylése és engedélyezése is, a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály véleménye alapján, az (1)-(6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően történik.

(8) Illetékes banknak kell tekinteni:

- a mezőgazdasági üzemek vonatkozásában -- az állami gazdaságok kivételével - a Magyar Nemzeti Bankot,

- állami gazdaságok vonatkozásában a Magyar Beruházási Bankot.

13. § (1) A kétszeres támogatás elkerülése végett mindazoknak a technológiai gépi berendezéseknek és felszereléseknek az értékét a beruházás költségelőirányzatából le kell vonni, amelyeknek ártámogatással csökkentett ára van (korrigált költségelőirányzat).

(2) Az elszámolás alapja a tényleges bekerülési költség. Ha azonban a korrigált beruházási költségelőirányzat, illetve a tényleges bekerülési költség a normatívák szerint számított összeget meghaladja, az ártámogatás alapja csak a megfelelő normatíva mértékéig terjedhet,

(3) Olyan beruházások állami támogatásának elszámolásánál, amelyekre nincs normatíva, a kormányhatározatban előírt támogatást a tényleges bekerülési költség százalékában kell meghatározni.

14. § (1) Az illetékes bank az ártámogatás terhére is a beruházásokra megállapított elszámolási rend szerint teljesít kifizetéseket, feltéve, hogy a beruházásra előirányzott saját forrás már felhasználásra került.

(2) A több éven keresztül megvalósításra kerülő beruházások esetében az évenként megállapított ártámogatás igénybevételére akkor kerülhet sor, ha az adott évre számított saját forrást előzőleg már felhasználták.

(3) A mezőgazdasági üzemnek az ártámogatást a beruházás befejezése után, a végszámla kifizetését követően 14 napon belül - a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály szakmai ellenőrzése alapján és az illetékes bankon keresztül -a járási pénzügyi osztállyal a 13. §-ban foglaltaknak megfelelően el kell számolnia. Az elszámolásnak tartalmaznia kell a létesítmény kivitelezési tervdokumentáció szerinti és a tényleges (teljes és korrigált) bekerülési költségét, valamint az előzetesen felhasznált és a véglegesen nyújtható, a visszafizetendő, illetőleg még elszámolható ártámogatás összegét.

(4) Az elszámolás szerint esetlegesen visszafizetendő ártámogatás összegét az elszámolás benyújtásával egyidejűleg az illetékes bankhoz vissza kell utalni.

(5) Az elszámolás alapján még nyújtható ártámogatás összegét az elszámolás helyességének felülvizsgálata után - 30 napon belül - a mezőgazdasági üzem beruházási betétszámláján az illetékes bank jóváírja.

A mezőgazdasági üzemek állami kötségvetésből megvalósuló beruházásai

(A H. II. fejezetének 3. B) pontjához)

15. § (1) A mezőgazdasági üzemeknek

- a mezőgazdasági villamosenergia bekötővezeték (1-35 kV),

- a mezőgazdasági hírközlő bekötővezeték,

- a mezőgazdasági bekötőút,

- erdőtelepítés, fásítás beruházásainál az R. szerint kell eljárni.

(2) A mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területek erdőtelepítését, fásítását a mezőgazdasági üzemek dotáció (állami támogatás) terhére végezhetik,

(3) A mezőgazdasági cellulóz nyárfatelepítések dotációját az 1/1966. (I. 30.) FM-PM együttes rendelet szabályozza.

(4) A termelőszövetkezetek a kezelésükben levő erdők fenntartási (felújítási, ápolási, tisztítási stb.) munkái költségeinek fedezetére - a következő évekre is átvihető - erdőfenntartási tartalékot képeznek. A tartalékolás az éves fakitermelés bruttó fatömege után köbméterenként:

- a tölgy és bükk fafajú véghasználatnál és gyérítésnél 60 Ft

- akác fafajú véghasználatnál és gyérítésnél 40 Ft

- összes többi kemény és lágy lombos fafajú véghasználatnál és gyérítésnél 30 Ft

- fenyő fafajú véghasználatnál és gyérítésnél 50 Ft

- tisztítási fatömeg után fafaj megkülönböztetés nélkül 10 Ft

(5) A tényleges fenntartási költségnek a tartalékot meghaladó összegét a termelőszövetkezet részére állami dotációként kell megtéríteni. A tartalékolás alapját képező kitermelt bruttó fatömeget és a dotáció összegét meghatározó erdőművelési munkák költségszükségletét a területileg illetékes állami erdőrendezőség állapítja meg.

Átmeneti és vegyes rendelkezések

(A H. II. fejezetének 3. C) pontjához)

16. § (1) E rendelet hatálybalépése előtt a vissza nem térítendő állami támogatás engedélyezésével megkezdett beruházásokat - a (2) bekezdésben, valamint a 17. §-ban foglalt kivétellel - változatlanul a 3004-es kormányhatározatokban és végrehajtási rendeleteikben a beruházásokra megállapított mértékű vissza nem térítendő állami támogatásban kell részesíteni.

(2) Az 1968. január 1-től érvényes állami támogatások illetik meg az állami gazdaságok kivételével a mezőgazdasági üzemeket akkor is, ha az 1968-ra előirányzott beruházásaikat 1967. november 1-e után megkezdték.

17. § (1) Az állami gazdaságok folyamatban levő építési (építés-szerelési) beruházásainak az 1967. december 31-i műszaki készültségi fok szerinti értékéről a kivitelező az 1/1966. (I. 8.) OT-PM-ÉM együttes rendeletnek megfelelően zárókeresetet köteles készíteni és az illetékes bankhoz benyújtani. A beruházó a zárókeresetet a létesítményi elszámolásra vonatkozó szabályok szerint köteles ellenőrizni.

(2) Az állami gazdaságok termőre nem fordult ültetvényeik értékéről az 1967. december 31-i állapotnak megfelelően elszámolást készítenek. Az elszámolást az Állami Gazdaságok Országos Központja igazolása után a finanszírozó bankhoz kell benyújtani.

(3) Az (1) bekezdésben- meghatározott módon el kell számolni az állami gazdaságok folyamatban levő, s a kormányhatározat szerint ártámogatásban részesülő, az R. szerinti beruházások 1967. december 31-i készültségi fok szerinti értékét. Az illetékes bank a zárókeresetek alapján a beruházóval együttműködve rögzíti az áthúzódó, átmenő beruházások ártámogatását és egyéb forrásait.

18. § (1) Az 1967. év végéig megkezdett és be nem fejezett beruházások - kivéve az állami gazdasági és a 16. § (2) bekezdése alapián megkezdett beruházásokat - vissza nem térítendő állami támogatását az év végéig elvégzett munkák tényleges bekerülési költsége és a költségvetés szerinti teljes bekerülési költség arányában kell elszámolni. E beruházások állami támogatásának mértékét a kivitelezés megkezdésének évében érvényes rendelkezések szerint kell megállapítani és elszámolni.

(2) Az elszámolható vissza nem térítendő állami támogatás összegét a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatközlése alapján a járási pénzügyi osztály, valamint a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály együttesen állapítja meg.

(3) Az elszámolható vissza nem térítendő állami támogatás összegével elsősorban a vonatkozó beruházás megvalósítására felvett állóeszközhitelt kell csökkenteni. Ha az (1) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági üzemnek ilyen hitele nincs (vagy azt már az illetékes bank külön nem tartja nyilván), vagy ha az elszámolható vissza nem térítendő állami támogatás összege az ilyen hitelt meghaladja, az elszámolható vissza nem térítendő állami támogatással, illetőleg a különbözettel a nem esedékes állóeszközhitel-állományt kell csökkenteni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági üzemek közül azoknál, amelyeknél a vissza nem térítendő állami támogatás összege meghaladja a nem esedékes állóeszközhitel-állományt, a vissza nem térítendő állami támogatást, illetve különbözetet az esedékes állóeszközhitel-állomány törlesztésére kell fordítani és az ezt meghaladó részt a beruházási betétszámlán kell jóváírni.

(5) Az 1967. december 31-e után megvalósuló átmenő, áthúzódó beruházások után nyújtható arányos vissza nem térítendő állami támogatást - a 16. § (1) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett - ártámogatásként az e rendeletben szabályozott rendszer szerint kell elszámolni.

19. § (1) Ha a mezőgazdasági üzem ártámogatással megvalósított állóeszközt nem mezőgazdasági üzemnek ad el, a beruházáshoz igénybevett ártámogatásnak az amortizációs hányad időarányos mértékével csökkentett összegét köteles a PM 103.600-70 számú "PM vegyes bevételek, bevételi számla, Budapest" elnevezésű számlájára - az eladási ár kézhezvételét követő 15 napon belül - befizetni. Teljes egészében állami eszközből megvalósított állóeszköz eladása esetén az előzőek szerint számított dotációnak megfelelő összeget kell az említett számlára befizetni.

(2) A mezőgazdasági üzemeket az e rendelet hatálya alá nem tartozó egyéb szervektől átvett (vásárolt) épületek, építmények és ültetvények után a vételár 30%-ig ártámogatás illeti meg.

A mezőgazdasági üzemek meliorációs munkálatainak támogatási rendszere

(A H. II. fejezetének 3. D) pontjához)

20. § A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által már kijelölt, a normatívákban felsorolt területeken folyamatban levő komplex meliorációs munkák (talajjavítás, talajvédelem, a talajvédelem érdekében szükséges cserjésítés és gyepesítés, az egy vagy több mezőgazdasági üzem érdekét szolgáló vízrendezés, a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztése) összes költségére, beleértve a tervezési, szakvéleményezési, kivitelezési és bonyolítási költségeket is (a továbbiakban: összes költség), a munkák befejezéséig a mezőgazdasági üzemek teljes állami támogatást kapnak.

21. § (1) A 20. § szerint teljes állami támogatásra kijelölt területeken kívül végzett meliorációs munkákra állami támogatás a mezőgazdasági üzemeket - központilag meghatározott kereten belül - a következők szerint illeti meg:

a) A meszes altalaj terítéssel (gépi digózással) végzett talajjavítás összes költségei 70%-ára nyújtott támogatás elszámolásánál figyelembe kell venni a kivitelezési munka során a javítóanyag bemunkálást, valamint kombinált javítás esetében a felhasznált gipsz vagy lignites gipszkeverék összes költségét is.

b) A talajvédelmi és vízrendezési munkálatok előfeltételeinek megteremtése érdekében szükséges tereprendezés kivitelezési munkáinak összes költségére 70%-os állami támogatást kell nyújtani. E támogatás szempontjából tereprendezésnek kell tekinteni a táblásítással, az üzemi földutak, lemélyült utak, vízmosások feltöltésével kapcsolatos földmunkákat.

c) A talajvédelmi munkálatok összes költségének (beleértve a tervezési költségeket is) 70%-ára nyújtható állami támogatás csak azokat a mezőgazdasági üzemeket illeti meg, amelyek a külön kiadott rendelkezéseknek megfelelően az adott területen a művelési ág rendezést, táblásítást már megvalósították és a talaj védő gazdálkodás alkalmazását megkezdték.

d) A homokrónázás összes költségei 70%-ára nyújtható támogatás megállapításánál a költségvetésben a kivitelezési munkán felül figyelembe kell venni még a tervezéssel összefüggő és a munka befejezése után végzett felmérési (szintezési) munkák költségét is.

e) Az üzemen belüli vízrendezési beruházások és a rekonstrukciós munkák összes költségére (beleértve a tervezési költségeket is) nyújtható 70%-os támogatást a mezőgazdasági üzemek abban az esetben vehetik igénybe, ha a vízgazdálkodás érdekében szükséges művelési ág rendezést, táblásítást az adott területen megvalósították és a vízlevezetők csatlakozását az üzemközi művek és az állami főbefogadók lehetővé teszik.

f) A talajjavítással vagy vízrendezéssel összefüggő drénezés (vakond-drénezés. alagcsövezés), legelőskatulyázás, övgátolás összes költségének 70%-ára nyújtható támogatás abban az esetben, ha a felesleges vizek elvezetését a kapcsolódó művek biztosítják.

g) A kémiai anyagokkal végzett talajjavítások összes költségének 50%-ára nyújtható állami támogatás. A támogatás összegének megállanításánál a javítóanyag költségét - az OMMI szakvéleménye alapján - a helyben leggazdaságosabb beszerzési forrás figyelembevételével kell előirányozni.

h) A gyenge termőképességű homoktalajok és az erózió következtében termőképességében leromlott talajok - ahol a humusz 1% alatt van - termékenységének helyreállítása érdekében végzett talajjavítás összes költségére nyújtott 50%-os támogatás összegének megállapításánál az anyagköltséget az OMMI szakvéleményében előírt mennyiségű lápföld és egyéb iparilag előállított anyag mennyiségének figyelembevételével, helyben kitermelt lápföld esetében a kitermelési, helyszínre szállítási és elteregetési, vásárolt lápföld és ipari előállítású anyagok esetében a vásárlási, a beszerzési helytől a felhasználási helyig felmerülő szállítási, elteregetési és bemunkálási költségeket lehet a költségvetésbe beállítani. Zöldtrágyázás esetében a vetőmag árát, a vetéshez való talajelőkészítést, vetést és a zöldtrágya növények talajba való bemunkálási költségeit lehet a költségvetés összeállításánál figyelembe venni.

i) A mélylazításra nyújtott 50%-os állami támogatás összegének megállapításánál a helyileg kalkulált díjakat lehet figyelembe venni.

j) A víztárolók összes költségének 50%-ára nyújtott állami támogatás összegét az elvégzett föld- és műtárgyépítési munka alapján kell meghatározni.

(2) Kár megelőzése vagy csökkentése érdekében a talajvédelmi, vízrendezési munkákhoz állami támogatást 1969. december 31-ig az (1) bekezdés c) és e) pontjában előírt feltétel (művelési ág rendezés és táblásítás) megvalósítása előtt - az elkészített agronómiai tervek alapján - is folyósítani lehet A munkák elvégzésének szükségességét a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály állapítja meg. Biztosítani kell azonban, hogy a talajvédelmi vagy vízrendezési munka a tervezett táblásítási és útrendezési tervek későbbi végrehajtását ne akadályozza.

22. § Az üzemközi (helyi jelentőségű, közcélú) vízrendezési munkák támogatásának módját a 30/ 1967. (MÉM É 39.) MÉM utasítás szabályozza.

23. § A talajvédelem és a vízrendezés agronómiai előfeltételeinek megteremtése érdekében szükséges tervet a külön kiadott rendelkezések szerinti tartalommal kell elkészíteni. A talajvédelem és a vízrendezés agronómiai előfeltételeinek megteremtéséhez szükséges tervezési és kivitelezési munkák teljes költségére megilleti az állami támogatás a mezőgazdasági üzemeket. Az állami "támogatás összege azonban ilyen esetben sem haladhatja meg a normatívákban meghatározott összeget.

24. § A 21. §-ban felsorolt állami támogatások összegének megállapításánál

- talajjavítások esetében a közös művelésbe vont területen végzett munkákat,

- talajvédelem és vízrendezés esetében pedig a mezőgazdasági üzem teljes területén végzett munkákat

lehet figyelembe venni.

25. § (1) Az 1968. vagy a későbbi években megvalósuló talajjavítási, talajvédelmi és vízrendezési munkák szakvéleményei és kivitelezési tervei készítésének költségeit, amennyiben az 1967. évben - az érvényben levő állami támogatási rendszerben - elszámolásra kerültek, az összbekerülési költség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(2) Abban az esetben, ha az 1967. évben megkezdett munkák befejezése - a jóváhagyott szerződés szerint - az 1968. évre húzódik át, az áthúzódó munkáknál

- a talajjavítások esetében az 1967. december 31-ig elvégzett munkát és a leszállított javítóanyagokat;

- talajvédelmi és vízrendezési műszaki munkák esetében a megkezdett műtárgyak építéséhez szükséges anyagokat és az építési költséget az 1967. évi állami támogatási rendszer szerint kell

elszámolni.

(3) A talajjavítási, terítési munkákat befejezett táblák szerint el kell számolni. Ha egy szerződés több tábla talajjavítására vonatkozik, a táblánként történő elszámolást ebben az esetben is el kell végezni. Talajvédelmi és vízrendezési munkáknál a földmunkák állami támogatásának elszámolását a kivitelezési tervben pontosan meghatározható szelvénynél 1967. december 31-én le kell zárni. Az 1968. január 1-től végzett munkák állami támogatásánál az 1968. évi támogatási rendszer előírásait kell alkalmazni.

26. § (1) A meliorációs munkák és létesítmények esetében a támogatás igénybevétele a (2) és (3) bekezdésben, valamint a 21. §-ban foglalt eltéréssel értelemszerűen a 12. §-ban, az elszámolása pedig a 13. és 14. §-ban szabályozott módon történik.

(2) Az igénybejelentés alapján a támogatást - a rendelkezésre álló keretig - a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály és a járási pénzügyi osztály együttesen a következő feltételek mellett határozza meg:

a) Az üzemi talajvédelmi terv készítéséhez igényelt támogatás esetében a mezőgazdasági üzemnek az igényléshez csatolnia kell

- a tervező nyilatkozatát arról, hogy a tervek elkészítéséhez szükséges kapacitással rendelkezik, ha pedig a mezőgazdasági üzem saját maga készíti el a tervet, az erre vonatkozó nyilatkozatot, valamint

- a várható költségek kimutatását.

b) A művelési ágak, táblásítás, a kapcsolódó üzemi út és vízlevezető hálózat, valamint ezekkel összefüggő tereprendezés kivitelezése esetében az igényléshez csatolni kell a jóváhagyott üzemi talajvédelmi tervet.

c) Mélylazítás és mésztrágyázás esetében az igényléshez csatolni kell a mélylazítás, vagy mésztrágyázás szükségességét indokló - az OMMI, OTTV vagy egyéb talajtani vizsgálatokat is végző kutatási, oktatási intézmény, talajtani laboratórium által készített - szakvéleményt és költségkalkulációt.

(3) A talajjavítási, talajvédelmi és vízrendezési munkák után nyújtható állami támogatás elszámolását a 14. §-ban megjelölt feltételekkel lehet végezni, azonban a végleges elszámolás érdekében

- a vízügyi igazgatóságnak a vízrendezési létesítmények,

- a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálynak az egyéb munkák

terv szerinti és rendeltetésüknek megfelelő elvégzését igazolnia kell. Az igazolás azonban nem pótolja a műszaki ellenőrzésre és az átadás-átvételre előírt kötelezettséget,

27. § (1) A rét- és legelőterületek javítására, felújítására és újratelepítésére, új rét- és legelőtelepítésre, az ilyen területen levő létesítmények felújítására, valamint a fejlesztési tervben előirányzott nem beruházási jellegű munkákra a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek és legeltetési bizottságok részére - központilag meghatározott kereten belül - a következők szerint lehet támogatást nyújtani:

a) A rét- és legelőterületek megjavítása tervszerűségének biztosítása érdekében azoknak a termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak, amelyek a támogatást igénybe kívánják venni, éves termelési tervük keretében, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek és a legeltetési bizottságok pedig éves gazdálkodási tervük összeállításával egyidejűleg éves rét- és legelőgazdálkodási és fejlesztési tervet (a továbbiakban: fejlesztési terv) kell készíteni. A fejlesztési tervet a normatívák szerint kell összeállítani.

b) A termelőszövetkezetek, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek és legeltetési bizottságok fejlesztési terveit a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály bírálja el. Javaslata alapján a támogatásban részesülő termelőszövetkezeteket és legeltetési bizottságokat a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály) jelöli ki.

c) A megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály a kijelölés alkalmával dönt a kategóriába sorolásról, meghatározza, hogy melyik termelőszövetkezet, illetőleg legeltetési bizottság milyen terület után jogosult az állami támogatás felvételére. A határozat egy-egy példányát a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálynak és a járási pénzügyi osztálynak, egy példányát pedig - a támogatásban részesülő termelőszövetkezetek és legeltetési bizottságok által benyújtott fejlesztési terv és költségvetés csatolása mellett - a Magyar Nemzeti Bank megyei fiókjának küldi meg. A rétes legelőjavításhoz nyújtható állami támogatás engedélyezésével és folyósításával kapcsolatos teendőket e §-ban foglaltakon túlmenően a 12. §-ban foglaltak szerint kell lebonyolítani.

d) A járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály köteles ellenőrizni, hogy a fejlesztési tervben meghatározott feladatokat a termelőszövetkezet, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet, illetve legeltetési bizottság elvégezte-e. Igazolása alapján a bankfiók a támogatást folyósítja.

e) A kijelölt mezőgazdasági üzemek részére nyújtott ártámogatás a jóváhagyott fejlesztési tervben meghatározott feladatok hiánytalan elvégzése esetén a rét- és legelőterületek után kat, holdanként

- az I. kategóriában 1000 Ft

- a II. kategóriában 600 Ft

- a III. kategóriában 300 Ft

összegig terjedhet, amely azonban nem haladhatja meg az összes bekerülési költség 70%-át. Rét- és legelő támogatási címen egy mezőgazdasági üzem részére legfeljebb 3 éven át adható kedvezmény. A kategóriábasorolás irányelveit, feltételeit és módját a normatívák tartalmazzák.

(2) A rét- és legelőgazdálkodás fejlesztése céljából állami támogatás illeti meg az állami gazdaságokat is, azonban a fejlesztési terveik elbírálását és az elszámolás igazolását az Állami Gazdaságok Országos Központja végzi.

(3) Az állami támogatást a munkák befejezése után, de legkésőbb minden év december 15-ig el kell számolni. Ellenkező esetben a járási pénzügyi osztály - felszólítás után - a támogatás visszavonása iránt intézkedik.

(4) A rét- és legelőterületeken megvalósított beruházási létesítmények állami támogatására a beruházásokra vonatkozó ártámogatási előírások érvényesek.

A mezőgazdasági üzemek szarvasmarhatenyésztésének állami támogatása

(A H. II. fejezetének 4. pontjához)

28. § (1) A szarvasmarha, ezen belül a tehénállomány növelése érdekében a termelőszövetkezeteket és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteket a közös tulajdonban levő tehenek és előhasi üszők élveszületett borjai után borjanként 2000 Ft állami támogatás illeti meg.

(2) A háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok a tehénállomány szintentartása, illetve fejlesztése érdekében az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vállalataitól adás-vételi szerződéssel kedvezményes áron vemhes üszőt vásárolhatnak. A kedvezményes ár a kereskedelmi árréssel növelt tényleges Felvásárlási árnál darabonként 5000 Ft-tal kevesebb.

(3) A gazdaságokat szarvasmarhaállományuk gümőkórmentesítése esetén a 7/1964. (VII. 24.) FM rendelet alapján továbbra is állami támogatás illeti meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti állami támogatás elszámolását a járási pénzügyi osztálytól negyedévenként utólag, de legkésőbb a tárgyévet követő február hó 28-ig kell igényelni. Az állami támogatást a járatlevél alapján kell folyósítani.

(5) A (2) bekezdésben biztosított kedvezményt az a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaság veheti igénybe, amely az illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága írásbeli igazolásával tanúsítja, hogy továbbtenyésztésre alkalmas tehene nincs. Ha a kedvezménnyel vásárolt vemhesüszőt az elléstől számított egy éven belül elidegenítik, az 5000 Ft árkedvezményt kamataival együtt az Állatforgalmi és Húsipari Trösztnek vissza kell fizetni. Nem kell az árkedvezményt visszafizetni, illetőleg árkedvezménnyel újabb vemhesüszőt lehet vásárolni, ha a vásárolt vemhesüsző igazolt módon továbbtenyésztésre alkalmatlanná válik, vagy állategészségügyi okból kiselejtezésre kerül és azt vágás céljából az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vállalatainak eladják, vagy az állat elhullik.

A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek megkülönböztetett állami támogatása

(A H II. fejezetének 5. pontjához)

29. § (1) Megkülönböztetett állami támogatás juttatása szempontjából általában kedvezőtlen adottságúnak minősíthető az a termelőszövetkezet, ahol a közös művelés alatt álló szántóterület kataszteri tiszta jövedelme átlagosan 11 aranykorona alatt van.

(2) A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteket a járási tanács végrehajtó bizottságának javaslata alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága megkülönböztetett állami támogatásban részesítheti.

(3) A szántóföldi művelés alatt álló közös földterület átlagos kataszteri tisztajövedelmét a járási földhivatal nyilvántartása alapján a járási pénzügyi osztály, a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztállyal együttesen állapítja meg.

30. § A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek megkülönböztetett állami támogatásban (dotációban) az alábbi címeken részesíthetők:

a) alapdotáció,

b) gépi munkadíj dotáció,

c) mérleghiány-rendezés dotációja.

31. § (1) A termelőszövetkezet a bármilyen címen rendelkezésre álló, megkülönböztetett állami támogatást saját bevételként használhatja fel.

(2) A termelőszövetkezet megkülönböztetett állami támogatással növelt bevétele alapján határozhatja meg és garantálhatja tagjainak és alkalmazottainak munkadíját.

32. § (1) A termelőszövetkezetek alapdotációra való Jogosultságát a járási tanács végrehajtó bizottsága javaslatára a megyei tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. A termelőszövetkezetek alapdotációban

a) tárgyévi árutermelésük (termelésük) után,: vagy

b) 1966. és 1967. év átlagában számított részesedési szintjük meghatározott mértékű kiegészítéseként

részesülhetnek.

(2) A megyei tanácsok végrehajtó bizottságai a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal, valamint a Pénzügyminisztériummal egyetértésben határozzák meg, hogy a területükön levő kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek milyen támogatási forma szerint kaphatnak alapdotációt,

(3) Az alapdotációt lehetőség szerint több évre azonos összegben kell megállapítani és biztosítani azoknak a termelőszövetkezeteknek, ahol az egy kat. hold közös művelésű szántóterületre jutó kataszteri tisztajövedelem 11 aranykorona alatt van, Az árutermelés (termelés) alapján biztosított árkiegészítést fenti időszakra változatlan arányban (tételek szerint) kell folyósítani.

(4) Alapdotációban nem részesíthető az a termelőszövetkezet, ahol a személyes jövedelem a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium által meghatározott szintet meghaladja,

33. § (1) A kijelölt kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek közül gépi munkadíj dotációban részesíthetők azok, amelyek 1967. évben idegen gépi munkát vettek igénybe.

(2) A gépi munkadíj dotáció összegét az 1967, évi idegen gépi munkák mennyisége alapján, az adott területen működő gépállomás 1968. évi várható önköltségét figyelembe véve kell meghatározni.

(3) A gépi munkadíj dotációt három évre (1968-1970) azonos összegben kell biztosítani.

34. § (1) A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek mérleghiányát 1968. évtől csak szanálás keretében, a később kiadásra kerülő rendelkezések alapján lehet rendezni.

(2) Az 1967. évi mérleghiányok rendezésére a zárszámadással kapcsolatosan kiadott külön rendelkezés az irányadó.

Támogatások, kedvezmények felhasználásának ellenőrzése

(A H. II. fejezetének 7. pontjához)

35. § (1) Az állami gazdaságoknál a beruházásokhoz és egyéb célokra nyújtott ártámogatások, dotációk és kedvezmények felhasználásának ellenőrzéséről a Pénzügyminisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium erre kijelölt részlegei gondoskodnak.

(2) A többi mezőgazdasági üzem beruházásaihoz és egyéb célokra nyújtott ártámogatások, dotációk és kedvezmények felhasználásának ellenőrzését az illetékes megyei és járási pénzügyi, valamint mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok végzik.

(3) Az ártámogatást, dotációt és kedvezményt részben vagy egészben vissza kell vonni, ha a mezőgazdasági üzem

- jogszabályban meghatározott mértékű ártámogatásnál magasabb összeget vett igénybe,

- nem tartja meg a működésére vonatkozó szabályokat,

- a létrehozott állóeszközt nem nagyüzemi célokra használja,

- az állóeszközt saját hibájából nem rendeltetésszerűen, vagy egyáltalán nem használja, illetőleg rendeltetésszerű használatát akadályozva bérbeadja.

(4) A megyei, illetőleg járási pénzügyi, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály az elszámolható ártámogatás megállapítása érdekében - szükség esetén - szakértőt vehet igénybe.

(5) Az ártámogatás, dotáció, kedvezmény visszavonásáról az (1) és (2) bekezdésben megjelölt szervek gondoskodnak.

36. § Ez a rendelet 1968. január hó 1. napján lép hatályba. A 16. § (2) bekezdésének rendelkezését 1967. november 1-től kezdődő hatállyal kell alkalmazni.

Vályi Péter s. k.,

pénzügyminiszter

Dr. Dímény Imre s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter