1/1967. (XII. 1.) OT-PM-MÉM együttes rendelet

az állami gazdasági, az állami erdőgazdasági és a mezőgazdasági termelőszövetkezeti beruházások rendjéről

A 38/1967. (X. 12.) Korm. rendelet 22. §-a (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a beruházási fogalmak tekintetében a KSH elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet hatálya

A rendelet hatálya alá tartozik az állami gazdaságok, az állami gazdaságok közös vállalkozásai, az Állami Gazdaságok Országos Központja (továbbiakban: állami gazdaságok), az állami erdőgazdaságok és az erdőgazdasági szakvállalatok (továbbiakban: állami erdőgazdaságok), valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a halászati termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok, a termelőszövetkezetek közötti önálló közös vállalkozások, a termelőszövetkezeti vállalatok, a mezőgazdasági üzemek közös vállalkozásai, továbbá a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a termelőszövetkezetek egyéb társadalmi szervezetei (továbbiakban: termelőszövetkezetek) beruházás megvalósítására irányuló tevékenysége függetlenül attól, hogy a költségeket milyen forrásból fedezik.

2. §

A beruházó felelőssége

(1) A beruházás előkészítéséért és megvalósításáért az állami gazdaság, az állami erdőgazdaság és a termelőszövetkezet (továbbiakban: beruházó) felelős, ez azonban nem érinti a közreműködő szerveknek jogszabályokban megállapított felelősségét.

(2) A beruházó a beruházási munkák szakszerű elvégzése érdekében a reá háruló feladatok elvégzésével - a jogszabály korlátozásai között - lebonyolító szervet bízhat meg.

3. §

Bankfeladatok

A rendelet hatálya alá tartozó állami gazdasági és állami erdőgazdasági beruházások bankfeladatait a Magyar Beruházási Bank, a termelőszövetkezeti beruházások bankfeladatait pedig a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: bankok) végzi.

4. §

Állóeszköz

(1) Állóeszköz minden olyan, a társadalom termelési vagy egyéb szükségleteinek kielégítésére szolgáló, rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált) vagyontárgy - alkatrészeivel és tartozékaival együtt -, amelynek elhasználódási ideje három évnél hosszabb és beszerzési értéke meghaladja az 5000 Ft-ot.

(2) Az állóeszköz fogalma szempontjából

- alkatrész a kivitelezés, illetőleg megvalósítás során beépített (ráépített, összeszerelt) olyan tennék, amely nélkül az állóeszköz rendeltetésszerűen nem használható;

- tartozék az olyan önmagában nem üzemeltethető termék, amelyet az állóeszközbe előállítása során nem építettek be, de meghatározott esetben szükséges annak üzemeltetéséhez, illetőleg amely az állóeszközt az alapvető felhasználhatóságán túlmenő további feladatok, műveletek ellátására teszi alkalmassá

5. §

Beruházás

(1) Beruházásnak minősül:

a) a népgazdaság állóeszközállományának bővítése, pótlása, továbbá az ezekhez közvetlenül szükséges egyéb hasznos tevékenység. Ilyen beruházás az új állóeszközök létesítése és beszerzése (beleértve a pótlást is), valamint a meglevők növelése, illetőleg bővítése, továbbá a gépek, berendezések, felszerelések és járművek tartozékainak állóeszközállományt növelő első beszerzése (népgazdasági beruházás);

b) kizárólag a beruházó (üzemeltető) állóeszközállományának növelése, pótlása, továbbá az ezekhez közvetlenül szükséges egyéb hasznos tevékenység. Ilyen beruházás a használt állóeszköz beszerzése és átvétele, a tagok által bevitt állóeszköz ún. apport (üzemgazdasági, illetve kiegészítő beruházás).

(2) A (1) bekezdés a) pontja szerinti népgazdasági beruházás az állami gazdaságban, az állami erdőgazdaságban és a termelőszövetkezetekben a korszerűsítés is. Korszerűsítésnek minősül a meglevő építmények, épületek, ültetvények gazdaságosabb működését (pl. az állattartási, termelési követelményeknek jobban megfelelő elhelyezést) eredményező, állóeszköz értékét növelő átépítési, átalakítási munka; az új és kiegészítő technológiai, épületgépészeti berendezések (fűtés, szellőzés stb.) beépítése, a meglevő építmények, épületek belső villamosítása, csatornázása, vízvezetékkel való ellátása, a műszaki fejlesztés eredményeinek felhasználásával építmények, épületek nagyobb befogadóképességűvé történő átalakítása függetlenül attól, hogy az építmény, épület eredeti rendeltetése megváltozik-e vagy sem.

(3) A mezőgazdasági és erdőgazdasági sajátos, szakmai népgazdasági beruházások fogalmi meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó szerveknél üzemgazdasági beruházásnak kell tekinteni a 2. számú mellékletben meghatározott talajvédelmi, talajjavítási és üzemi vízrendezési, valamint a stabilizációs eljárású útépítési tevékenységet is.

(5) Az igás- és tenyészállatok, valamint a továbbtartásra szolgáló növendékállatok nem tekinthetők állóeszközöknek.

6. §

Beruházási költségek

(1) Az 5. §-ban említett hasznos tevékenységek ráfordításai (aktiválható költségek) általában a következők:

a) a beruházás előkészítésével kapcsolatos költségek (pl. tanulmány, beépítési vázlat, beruházási javaslat, szakértői díjak stb.), az előkészítés, vagy a megvalósítás során szükséges kutatások, kísérletek, geodéziai felvételek, a talajmechanikai és kémiai vizsgálatok költségei, az előkészítéssel és megvalósítással kapcsolatban jogszabály alapján fizetendő hatósági díjak és illetékek;

b) a beruházás megvalósításához szükséges kivitelezési tervdokumentáció készítésének, helyszínre alkalmazásának költségei (ideértve a saját vállalkozásban végzett tervezés költségeit is); a tervezői művezetés költségei; a beruházás megvalósításával kapcsolatban felmerülő szanálási (bontási, áttelepítési, zöldkártérítési) költségek; az ingatlan megszerzésével kapcsolatos költségek (vételár, a kisajátítással kapcsolatos kártalanítási költségek és a beruházó által 12. § szerint vállalt községek); a közterületfoglalási díj; az ingatlan-átírási illetékek; a felvonulási, kivitelezési, a helyszíni szerelési és a gépalapozási költségek, a szállítási (fuvar-) és vámköltség; a használtan beszerzett állóeszköz üzembehelyezéséhez szükséges átalakítási és szerelési költségek; a beruházás üzembehelyezése előtti próbák (próbaüzemeltetés) költségeinek az ezek során előállított termékek és szolgáltatások árbevételeiből nem fedezett része; a rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő beruházásoknál a korábbi jogszabály alapján még fizethető jutalom;

c) a (2) bekezdés alapján elszámolható lebonyolítási díjak (beruházási igazgatási költségek).

(2) Lebonyolítási díjként (beruházási igazgatási költségként) elszámolható

- megbízás alapján végzett beruházói feladatok ellátásáért, az érvényes jogszabályok korlátain belül a megállapodás szerinti díj;

- a beruházó saját szervezetével lebonyolított beruházásoknál a tényleges költség, legfeljebb azonban a beruházási költség 1%-a.

7. §

Beruházási kategóriák

(1) A beruházások a beruházás elhatározására vonatkozó döntési jogkörök szerint állami beruházások, vagy vállalati, illetve szövetkezeti beruházások.

(2) Állami beruházások:

a) az egyedi nagyberuházások, amelyeket a Kormány egyedi elbírálás alapján határoz meg;

b) a célcsoportos állami beruházások; ezek körét a Kormány, a célcsoportok tartalmát peclig az Országos Tervhivatal elnöke - az ágazati miniszterrel egyetértésben - állapítja meg;

c) az egyéb állami beruházások - az a) és b) pontba nem tartozó - olyan beruházások, amelyek nem vállalati formában működő állami vagy társadalmi szervek, továbbá a vállalati gazdálkodási rendszerben működő kutató és tudományos intézetek állóeszközállományának bővítését, vagy pótlását célozzák.

(3) A mező- és erdőgazdaság területén 100 millió Ft-on felüli beruházás tekinthető egyedi nagyberuházásnak. Nem szükséges a Kormány elé terjeszteni azokat az egyébként a fenti feltételeknek megfelelő beruházásokat:

- amelyek célcsoportos állami beruházásként az összevont fejlesztési cél keretében kerülnek megvalósításra;

- amelyeket a vállalat fejlesztési alapjából valósít meg, ha a Kormány a döntés jogát magának nem tartotta fenn.

(4) További rendelkezésig célcsoportos állami beruházásnak minősülnek:

- az erdőtelepítés, fásítás, a mezőgazdasági cellulóz-nyártelepítés (továbbiakban: erdősítés),

- a mezőgazdasági bekötőutak építése,

- a mezőgazdasági villamosenergia bekötővezetékek létesítése,

- a mezőgazdasági hírközlő bekötő vezetékek létesítése.

(5) Vállalati, illetve szövetkezeti (továbbiakban: vállalati) beruházásnak minősül az a beruházás, amelyet a Kormány intézkedése, vagy jogszabály nem utal az állami beruházások kategóriájúba és ennélfogva a döntés a vállalat igazgatójának, illetőleg a termelőszövetkezet (vezetőségének, közgyűlésének) hatáskörébe tartozik.

8. §

A beruházások egyéb csoportosítása

(1) Alapberuházás minden - általában telekhatáron belüli - olyan beruházás, amelyet a megvalósítás után a beruházó üzemeltet és állóeszközei között tart nyilván.

(2) Az alapberuházás szempontjából kapcsolódó beruházás az, amely - általában telekhatáron kívül - más szerv fejlesztési feladatát képezi, az alapberuházás működését elősegíti, rendszerint nem az alapberuházó üzemelteti és más szerv veszi állóeszközállományába.

(3) Közös beruházás, amelynek megvalósítása két vagy több szerv fejlesztési célkitűzését szolgálja; a közös megvalósítás együttes érdekük és a beruházás költségeit - az erre vonatkozó megállapodás alapján - közösen fedezik.

9. §

Lebonyolító szerv megbízása

(1) Ha a beruházó a beruházás lebonyolításával beruházási vállalatot vagy más erre alkalmas és feljogosított szervet bíz meg, a felek az elvégzendő feladatokra vonatkozóan szerződésben állapodnak meg. Magánszemélyt beruházás lebonyolításával megbízni nem szabad.

(2) A lebonyolító szervnek nem adható megbízás a hiteligénylésre, továbbá a termelőszövetkezet esetében a szerződések aláírására.

II. FEJEZET

A BERUHÁZÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

10. § Az előkészítés és a megvalósítás általános szabályai

(1) A beruházásokat e rendeletben foglaltak szerint kell előkészíteni. Az előkészítés során egyrészt a beruházás jóváhagyásáról és elhelyezéséről, másrészt a beruházás megvalósításának engedélyezéséről kell dönteni.

(2) A beruházási döntéseket a beruházási kategóriák követelményeihez igazodó tartalmú és részletességű, gazdaságilag és műszakilag megfelelő dokumentációkkal meg kell alapozni. Ehhez alapul kell venni a népgazdasági tervben meghatározott gazdaságpolitikai irányelveket, a jóváhagyott központi fejlesztési programokat, a műszaki-gazdasági koncepciókat, valamint a regionális és a város (község-) rendezési terveket. A beruházások előkészítése során a területi koordinációra vonatkozó külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

(3) Az állami beruházásokat az előkészítés során hozott döntéseknek megfelelően kell megvalósítani. A megvalósítás során kell gondoskodni az ehhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció elkészítéséről és a beruházás anyagi megvalósításáról (kivitelezés, szállítás stb.)

11. §

A beruházások elhelyezése

(1) A beruházások elhelyezéséről a telepítési hely (község, város, körzet) meghatározásával és a telepítési helyen belül a létesítésre alkalmas terület kijelölésével kell gondoskodni.

(2) A telepítés helyét az egyedi nagyberuházásoknál a Kormány, a célcsoportos állami beruházásoknál a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a vállalati és szövetkezeti beruházásoknál az igazgató, illetve a szövetkezet elnöke, vagy vezetősége határozza meg.

(3) A területet az illetékes tanácsi szakigazgatási szerv jelöli ki. A tanácsi szerv a beruházás céljára több területet is megjelölhet.

(4) A kiválasztott állami tulajdonban levő terület használatának feltételeire a tanácsi szerv és a beruházó állapodnak meg.

(5) A megállapodás megkötése után a beruházó az illetékes tanácstól területfelhasználási engedélyt köteles beszerezni. Az eljárásról külön jogszabály intézkedik.

(6) Ha jogszabály nem írja elő a területfelhasználási engedély megszerzését, a mezőgazdasági üzemek területén belüli beruházásoknál a járási (városi) földhivatal hozzájárulását kell kérni:

a) a mezőgazdasági termelésre alkalmas terület mezőgazdasági termelésből való kivonására;

b) a művelési ág megváltoztatására, illetőleg

c) az erdőterület rendeltetésszerű használatának akadályoztatására.

(7) A beruházónak öntözőtelep, halastó, üzemen belüli vízrendezési és talajvédelmi beruházások elhelyezésére vonatkozó előkészítő eljárásról a 17. § szerint felvett jegyzőkönyvet a területfelhasználási engedély iránti kérelméhez csatolnia kell.

(8) Ha a beruházás nem állami tulajdonban levő területen történik, a területfelhasználási engedély megadására irányuló kérelemben ismertetni kell a terület feletti rendelkezési jog megszerzésének módját.

12. §

Megállapodás a terület használatára

A beruházás céljára alkalmas terület használatának feltételeire vonatkozó megállapodást a beruházó kezdeményezi. A megállapodást az ingatlan kezelőjének bevonásával kell megkötni és abban különösen az alábbiakat kell rendezni:

- a terület használatával kapcsolatos ellenérték;

- a terület rendeltetésszerű használatához szükséges és a tanács feladatát képező kapcsolódó beruházások üteme, előkészítésük és megvalósításuk módja, költségük viselésére vonatkozó esetleges megegyezés.

13. §

Egyedi nagyberuházások előkészítése

Az egyedi nagyberuházások előkészítésénél a 38/1967. (X. 12.) Korm. rendelet és ennek végrehajtásáról szóló 1/1967. (XI. 17.) OT-PM együttes rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

14. §

Célcsoportos állami beruházások előkészítése

(1) A célcsoportos beruházások előkészítése során a fejlesztési célkitűzések elbírálásához középtávú tervidőszakonként összevont beruházási javaslatot kell készíteni. Az összevont beruházási javaslatot - az előkészítés általános szabályainak alkalmazásával - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter dolgozza ki és terjeszti jóváhagyásra a Kormány elé. A miniszter a Kormánynak felelős a beruházási javaslatért és - jóváhagyás esetén - annak megvalósításért.

(2) A beruházási javaslatnak - részletes indokolással - tartalmaznia kell éves ütemezésben:

a) a mezőgazdasági bekötőutak építésére javasolt előirányzatot és az összes kilométert;

b) a mezőgazdasági villamosenergia bekötő vezeték létesítésére javasolt előirányzatot és a villamosításra kerülő telepek (egységek stb.), transzformátor állomások számát;

c) a mezőgazdasági hírközlő bekötő vezetékek létesítésére javasolt előirányzatot és a bekötésre kerülő központok, valamint telepek (egységek stb.) alközpontok számát;

d) az erdősítésre javasolt előirányzatot és az erdőtelepítés, valamint a fásítás területét szektorális bontásban (állami erdőgazdaságok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéb).

(3) A beruházási javaslat készítésébe és egyeztetésébe be kell vonni a célcsoport megvalósításában érdekelt felügyeleti szerveket. A beruházási javaslatra véleményt kell kérni az Országos Tervhivatal elnökétől, a pénzügyminisztertől és a Magyar Nemzeti Bank elnökétől.

(4) A jóváhagyás a célcsoportba tartozó beruházásoknak a középtávú és - ütemezési keretén belül - az éves népgazdasági tervekbe való felvételét jelenti.

15 §

A célcsoportos állami beruházások körében az egyes beruházások engedélyezése

(1) Az egyes beruházásokra vonatkozó igényeket - az (5) bekezdésben felsorolt adatok feltüntetésével - a termelőszövetkezetek a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályhoz, az állami gazdaságok az Állami Gazdaságok Országos Központja (a továbbiakban: ÁGK) területi főosztályaihoz nyújtják be.

(2) Az állami erdőgazdaságok az erdőtelepítési igényeiket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz küldik meg.

(3) Az igényeket egyeztetni kell bekötőút esetében az elsőfokú útügyi hatósággal, villamos bekötő vezetéknél az illetékes áramszolgáltató vállalattal, hírközlő bekötő vezeték esetében az illetékes postaigazgatósággal, erdősítésnél az illetékes Állami Erdőrendezőséggel.

(4) A felülbírált és fontossági sorrendben összeállított igényeket termelőszövetkezetek esetében a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályon, állami gazdaságok esetében az ÁGK-n keresztül a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz kell megküldeni.

(5) Az igények felülbírálatánál és sorolásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) a bekötő utaknál:

- az üzem területe;

- a bekötésre javasolt telep jellege, távolsága a legközelebbi közúttól, a közútra való csatlakozás kilométerszelvény szerinti feltüntetése;

- az úttal ellátni kívánt telepen az üzemelő gazdasági épületek, létesítmények száma és kapacitása;

- az úton lebonyolódó forgalom évi és csúcsidőszaki mennyisége;

b) a villamos bekötő vezetékeknél:

- az évi minimális üzemóra és a csúcsfogyasztás (kW);

- az építendő távvezeték hossza;

- az üzem területe, majorjainak (telepeinek) száma, a korábban villamosított majorok (telepek) száma, a villamosításra javasolt majorokban (telepeken) levő épületek száma és nagysága;

c) hírközlő bekötő vezetékeknél:

- a berendezések megjelölése és darabszáma;

- a várható igénybevétel; - a vezeték hossza;

d) erdősítésnél, katasztrális holdban és hektárban:

- a végrehajtott telepítések további pótlását és ápolását;

- az elvégzett talaj előkészítések után telepítések végrehajtását;

- az új telepítésekhez talaj előkészítés végrehajtását.

(6) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

- az érdekelt miniszterekkel való egyeztetés után

- dönt a célcsoportba tartozó egyes beruházások engedélyezéséről és erről a (4) bekezdésben felsorolt szervek útján - erdőgazdaságok esetében közvetlenül - értesíti az igénylőket.

(7) Az engedélyezett beruházások lebonyolítása során a jogszabályokban meghatározott beruházói feladatokat az alábbi szervek végzik:

- bekötő utaknál a Mezőgazdasági Beruházási Vállalat;

- villamos bekötő vezetékeiméi a Magyar Villamosművek;

- hírközlő bekötő vezetékeknél az illetékes postaigazgatóság;

- erdősítésnél az igénylő állami gazdaság, állami erdőgazdaság, illetőleg termelőszövetkezet.

(8) Az engedélyezett beruházások - az előírt hatósági engedélyek megszerzése után - kivitelezési tervdokumentáció alapján valósíthatók meg.

(9) Az állami gazdasági és a termelőszövetkezeti erdősítések, vagy saját vállalkozásban, vagy pedig az állami erdőgazdaságok kivitelezésében valósíthatók meg.

(10) A megvalósított célcsoportos állami beruházások - az erdősítés kivételével - akkor is állami tulajdont képeznek, ha termelőszövetkezeti érdekeket szolgálnak.

16. §

Vállalati beruházások előkészítése

A vállalati beruházások előkészítésének módját a jelen §-ban foglaltak alapján az állami gazdaság, az állami erdőgazdaság igazgatója, illetőleg a termelőszövetkezet vezetősége szabályozza. A vállalati beruházási döntéseket az igazgató, illetőleg a közgyűlés vagy - az alapszabály rendelkezése szerint - a vezetőség hozza. A szabályozás során biztosítani kell:

- a döntést megalapozó javaslat kidolgozását (az ajánlott formát a 3. számú melléklet tartalmazza),

- a kivitelezéshez és a hatósági engedélyezéshez szükséges tervdokumentációk elkészítését,

- az ártámogatás, vagy hitel igénybevételéhez szükséges adatok és dokumentumok szolgáltatását,

- a vállalati gazdálkodásra vonatkozó előírások betartását,

- a talajvédelmi és vízrendezési beruházásoknál az agronómiai terv figyelembevételét.

17. §

Egyes vállalati beruházások előkészítésének külön szabályai

(1) )Öntözőtelep, halastó, üzemen belüli vízrendezési és talajvédelmi beruházások esetében a döntést megelőzően a megvalósítás feltételeinek biztosítása érdekében helyszíni bejárást kell tartani és az arról - a 4. számú melléklet szerinti tartalommal - felvett jegyzőkönyvet a döntést megalapozó javaslathoz kell csatolni.

(2) A helyszíni bejárást a beruházó kérelme alapján a járási (városi) mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály, állami gazdaság esetében az ÁGK területi főosztály tartja meg. A helyszíni bejárás iránti kérelemhez csatolni kell az adott területre és beruházásra vonatkozólag az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet (a továbbiakban: OMMI) szakvéleményét.

(3) A helyszíni bejárásra - a bejárás időpontját megelőzően 15 nappal - meg kell hívni:

- az illetékes vízügyi igazgatóságot,

- az OMMI-t,

- a járási földhivatalt,

- az állami közegészségügyi felügyelőt,

- a vízgazdálkodási társulatot,

- erdősítéssel és fásítással összefüggő beruházásnál az állami erdőgazdaságot,

- a kivitelező vállalatot,

- állami gazdaság esetében a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályt.

18. §

Vállalati beruházások tervezése

A vállalati beruházásokat a vállalati éves (kétéves), illetőleg középtávú tervbe - termelőszövetkezeteknél a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. tv. 45. §-a, valamint ennék végrehajtása tárgyában kiadott 35/1967. (X. 11.) Korm. rendelet 60. §-a és a 6/1967. (X. 24.) MÉM rendelet 80. §-ában foglaltak szerint - fel kell venni. Az állami gazdaságok, állami erdőgazdaságok és a termelőszövetkezetek külön intézkedés szerinti információ rendszerében kötelesek erről tájékoztatást adni.

19. §

Közös beruházások

Az érdekeltek közös beruházásaik létrehozására, vagy beruházás közös tevékenységgel történő megvalósítására megállapodhatnak. A közös beruházásra vonatkozó megállapodásban különösen a következőket kell rögzíteni:

- a megvalósításhoz szükséges anyagi eszközök mértékét és a kötelezettség vállalás arányait,

- a döntési jogok gyakorlását,

- a közös képviseletet,

- a lebonyolítás módját,

- az üzemeltető szerv megjelölését és az üzemeltetés során elért eredményben való részesedés módját,

- az üzemeltetéssel és az együttműködéssel kapcsolatos egyéb megállapodásokat,

- állami és szövetkezeti hozzájárulás esetén a tulajdoni arányokat.

20. §

A beruházásokat érintő hatósági rendelkezések

(1) A beruházásokkal kapcsolatos hatósági engedélyek megszerzése - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a beruházó vagy a megbízottjának kötelessége.

(2) A beruházás elhelyezéséhez a külön jogszabályokban megállapított esetekben területfelhasználási engedélyt, a kivitelezéshez építési, vízjogi, ültetvénytelepítési (létesítési), az üzembehelyezéshez pedig használatba vételi engedélyt kell kérni.

(3) A hatósági előírások betartásának ellenőrzése és a kapcsolatos hatósági állásfoglalás a (2) bekezdésben megjelölt engedélyek megszerzésére irányuló eljárás keretében történik.

(4) A hatósági engedélyek rendszeréről külön jogszabály intézkedik.

III. FEJEZET

KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ

21. § A kivitelezési tervdokumentáció tartalma és elfogadása

(1) Az építőipari és a technológiai szerelési munkák kivitelezési tervdokumentációjának tartalmi előírásairól és összeállításának módjáról külön jogszabály rendelkezik.

(2) Az ültetvénytelepítési, a talajvédelmi, a talajjavítási és az erdősítési munkák kivitelezési tervdokumentációjának kötelező tartalmi előírásait az 5. számú melléklet határozza meg.

(3) A talajvédelmi és az üzemi vízrendezési kivitelezési tervdokumentációkat a beruházó vonatkozó agronómiai tervének alapulvételével kell kidolgozni.

IV. FEJEZET

A PÉNZÜGYI FORRÁSOK ÉS A BERUHÁZÁSOK KÖLTSÉGEINEK FOLYÓSÍTÁSA

22. § Általános rendelkezések

(1) A beruházási költségeket és a beruházás következtében szükségessé váló tartós, állandó jelleggel lekötött forgóeszközöket

- az állami beruházásoknál a jóváhagyáskor visszafizetési kötelezettség mellett, vagy anélkül megállapított állami költségvetési forrásból és az erre a célra kijelölt egyéb forrásokból,

- a vállalati beruházásoknál a vállalat fejlesztési alapjából és az erre a célra kijelölt egyéb forrásokból kell fedezni. A termelőszövetkezeteknél a beruházási költségek az amortizációs alapból is fedezhetők.

(2) A pénzügyi eszközöket a bankok alapszerűen kezelik.

(3) A beruházások jóváhagyásával egyidejűleg kell dönteni a beruházás következtében szükségessé váló, tartós, állandó jelleggel lekötésre kerülő forgóeszközök mértékéről és azok pénzügyi forrásairól.

(4) A beruházó és a bank kapcsolatát, jogait és kötelezettségeit az érvényes jogszabályok, a bank üzletszabályzata, valamint a bankszámla-, hitelés kölcsönszerződések határozzák meg.

(5) A beruházások előkészítésével és megvalósításával összefüggő teljesítmények (tervezés, építés, szerelés, szállítás, saját vállalkozás stb.) elszámolásának és a vállalkozói (szállítói) követelések kiegyenlítésének szabályait külön jogszabály állapítja meg.

23. §

Az állami beruházások pénzügyi forrásai

(1) Az egyedi nagyberuházások pénzügyi forrásait és folyósításukat illetően a 38/1967. (X. 12.) Korm. rendelet és végrehajtásáról szóló 1/1967. (XI. 17.) OT-PM együttes rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A célcsoportos állami beruházások pénzügyi forrásait a Kormány állapítja meg.

(3) Az egyes célcsoportos állami beruházások költségeit - a célcsoportra jóváhagyott előirányzaton belül - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter határozza meg és rendelkezik a megtakarítással. Az esetleges többletköltségek rendezése a célcsoport jóváhagyott előirányzatán belül, a miniszter engedélye alapján történik.

54. §

Célcsoportos állami beruházások költségeinek folyósítása

(1) A bank a célcsoportos állami beruházások megvalósításának költségeit akkor folyósítja, ha

a) az engedélyezett létesítmények jegyzékét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a bankhoz megküldötte;

b) a beruházó a kivitelezési tervdokumentációt - állami gazdasági és termelőszövetkezeti erdősítés esetében a területileg illetékes Állami Erdőrendezőség hozzájárulása után - a bankhoz benyújtotta.

(2) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a célcsoportos állami beruházások kereteinek terhére engedélyezheti a későbbi években megvalósuló célcsoportos állami beruházások előkészítését.

(3) A mezőgazdasági cellulóz-nyárfatelepítési beruházást külön jogszabály szerint kell finanszírozni.

25. §

A vállalati beruházások pénzügyi forrásai

(1) A vállalati beruházások pénzügyi forrásai

a) a vállalat fejlesztési alapja (a termelőszövetkezeteknél az amortizációs alap is),

b) az erdőfenntartási alap,

c) ártámogatás (egyéb állami támogatás),

d) beruházási hitelek.

(2) A beruházások pénzügyi forrásainak képzésére és felhasználására az erre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Az erdőfenntartási alap - az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium külön engedélye alapján - az állami erdőgazdaságokban megvalósuló erdőfeltárási beruházások pénzügyi forrásaként is felhasználható.

(3) A beruházó a beruházási célkitűzések megvalósítására és az ezekhez kapcsolódó tartós, állandó jelleggel lekötött forgóeszköz szükségletre hitelt kérhet a banktól.

(4) A népgazdasági tervben vagy külön rendelkezéssel meghatározott céloknál a Kormány által megállapított vissza nem térítendő állami hozzájárulás is lehet vállalati beruházásnak pénzügyi forrása.

(5) A beruházások pénzügyi fedezetéről a beruházónak olyan időpontban kell gondoskodnia, hogy a beruházás megkezdése előtt a szükséges pénzeszközök biztosítva legyenek. Éves ütemezés esetében a pénzeszközöket is az évenkénti ütemekhez kell biztosítani.

26. §

A vállalati beruházások költségeinek folyósítása

Vállalati beruházást csak a banknál erre a célra elkülönített számlán kezelt pénzeszközökből szabad megvalósítani.

27. §

Állami eszközök felhasználásának ellenőrzése

(1) A mezőgazdasági beruházások állami támogatása során nyújtott kedvezmények (ártámogatás, dotáció stb.) felhasználásának ellenőrzésére az 1028/1967. (IX. 8.) Korm. számú határozat II. 7. pontjában és annak végrehajtásáról szóló rendelkezésekben foglaltalt az irányadók.

(2) Az egyedi nagy és állami célcsoportos beruházások, valamint az állami gazdaságok és erdőgazdaságok vállalati beruházásának ellenőrzésénél a 38/1967. (X. 12.) Korm. rendelet 20. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a bankok a rendeltetésellenes felhasználás vagy mulasztás miatt alkalmazandó pénzügyi rendszabályokra vonatkozó javaslatot a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal is közlik.

V. FEJEZET

SAJÁT VÁLLALKOZÁS

28. §

Saját vállalkozás általános szabályai

(1) A saját vállalkozásban végzett munkát a beruházó tagjaival (termelőszövetkezet esetében), vagy alkalmazott dolgozóival (termelőszövetkezet, állami gazdaság és állami erdőgazdaság esetében) és általában saját munkaeszközeivel végzi.

(2) Más termelőszövetkezet, állami gazdaság, állami erdőgazdaság, vagy ezek önálló közös vállalkozása által a beruházó részére végzett teljesítmények nem minősíthetők saját vállalkozásban végzett munkáknak. Ilyen esetekben a munkák elvégzésére a külön jogszabályok szerint szerződést kell kötni.

(3) A beruházó a saját vállalkozásban megvalósított beruházással kapcsolatban csak egyes részmunkákra köthet szerződést.

(4) Gépek, technológiai berendezések, műszerek és felszerelési tárgyak előállítását saját vállalkozásban végzettnek kell tekinteni akkor is, ha a beruházó az összes alkatrészeket és tartozékokat készen szerzi be, az összeszerelést azonban tagjaival, alkalmazottaival végzi.

29. §

Saját vállalkozásban végzett munkák elszámolása

A saját vállalkozásban végzett építőipari, technológiai szerelési munkák, a szőlő-, gyümölcs-, komló- és spárgatelepítések, erdőtelepítések, valamint fásítások és a saját vállalkozásban előállított egyéb termékeknek, illetőleg teljesítményeknek elszámolását a pénzügyminiszter, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, valamint az érdekelt miniszterekkel egyetértésben szabályozza.

VI. FEJEZET

A BERUHÁZÁSOK ÜZEMBEHELYEZÉSE, AKTIVÁLÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE

30. §

A beruházások üzembehelyezése

(1) Üzembehelyezés a beruházásnak, vagy egyes önállóan használható részeinek alkalmassági vizsgálata, rendszeres használatbavétele, ehhez a külön jogszabályokban megszabott hatósági engedélyek megszerzése és a rendszeres használatba vett állóeszközök aktiválása.

(2) Az üzembehelyezésről a beruházónak (ha az üzemeltető más szerv, akkor ennek) kell gondoskodnia.

(3) Az alkalmassági vizsgálatot lehetőleg az átadás-átvétellel egyidőben kell lefolytatni.

(4) Öntözési beruházás átadás-átvételét az alábbiak figyelembevétele mellett kell lefolytatni:

a) felületi öntözőtelep esetében az összes fő- és mellékcsatornákat fel kell tölteni, ellenőrizni kell, hogy a kivitelezési tervdokumentációban meghatározott üzemi vízszint biztosítható-e,

b) felszín alatti nyomócsöves öntözőtelep esetében meg kell vizsgálni

- az üzemi nyomás értékét a szivattyú telepnél, vagy szivattyúállásnál a mellékvezeték végeken,

- a kivitelezési tervdokumentációban meghatározott egyidejűleg üzemelő szórófejek hatósugarait a kritikus üzemállásban.

31. §

Aktiválás és adatszolgáltatás

(1) A rendszeres használatba vett beruházást, vagy beruházásrészt a beruházási költségek megállapított értékében - termelőszövetkezet és állami gazdaságok esetében az ártámogatással (dotációval) csökkentett értékben is - állóeszközönként, a használatbavétel napjával fel kell venni az állóeszközök nyilvántartásába (aktiválás) és arról az adatszolgáltatásra irányadó szabályok szerint jelentést kell tenni. Aktiválni kell mindazokat a hasznos ráfordításokat [6. § (1) és (2) bekezdés], amelyek a rendszeres használatba vett állóeszközök megvalósítása során közvetlenül felmerültek, vagy amelyek azokat arányosan terhelik (pl. tervezési költségek).

(2) Az aktiváláshoz szükséges bizonylat (üzembehelyezési okmány) tartalmi követelményeit, összhangban a beruházások, beruházásrészek üzembehelyezéséről szóló statisztikai és egyéb adatszolgáltatás tartalmi követelményeivel, valamint szervezeti rendjével, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.

32. §

A beruházások értékelése

(1) Az egyedi nagyberuházások üzembehelyezésénél és értékelésénél a 38/1967. (X. 12.) Korm. számú és végrehajtásáról szóló 1/1967. (XI. 17.) OT-PM számú együttes rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A célcsoportos állami beruházások megvalósításáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a középtávú tervidőszak befejezését követő év december 31-ig értékelő jelentést terjeszt a Kormány elé. A jelentésben a pénzügyminiszter állásfoglalását külön ismertetni kell.

(3) A beruházók - a (2) bekezdés szerinti értékeléshez - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által a pénzügyminiszterrel egyetértésben megállapított módon és határidőre kötelesek értékelő jelentést adni.

VII. FEJEZET

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

33. §

Átmeneti rendelkezések

(1) Az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM együttes rendelet alapján megerősített 1968. évben kezdődő beruházások programjait, illetőleg beruházási igénylő lapjait döntést megalapozó javaslatnak kell tekinteni. Az új ártámogatási rendszer miatt a már engedélyezett 1968. évi beruházási hitelek mértékét a bankoknak felül kell vizsgálniuk.

(2) A beruházási teljesítmények 1967. évvégi elszámolását a rendelet hatálybalépése előtt érvényben levő rendelkezések szerint kell teljesíteni.

34. §

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet 1968. január 1-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a következő jogszabályok:

8111/1949. (VII. 19.) FM rendelet a mezőgazdasági nagyüzemi épületek használatának és bejelentésének szabályozásáról és a módosításáról szóló 15.022/1949. (X. 8.) FM rendelet.

337/1953. (Mg É 61.) FM utasítás, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, valamint az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok beruházásainak megvalósításáról.

156/1954. (Mg É 35.) FM utasítás, a termelőszövetkezetek építési engedélyeinek kiadásáról.

17/1955. (Mg. É. 7.) FM-Élip. M. együttes utasítás, a termelőszövetkeztek kezelésében levő kihasználatlan dohányszárítópajták hasznosításáról.

99/1955. (Mg É 38.) FM utasítás, a termelőszövetkezetek növényház és halastó építkezéseinek engedélyezéséről.

107/1955. (Mg É 41.) FM utasítás, a termelőszövetkezetek részére hőforrás, vagy ipari melegvizek felhasználásával építendő zöldséghajtató telepek beruházásainak lebonyolítási rendjéről.

16/1956. (Mg É 9.) FM utasítás, a mezőgazdasági beruházások üzembehelyezésének szabályozásáról.

49/1956. (Mg É 31.) FM utasítás, az állatberuházásokról és állatselejtezésekről szóló 330/1953. (Mg É 59.) FM utasítás egyes rendelkezéseinek kiegészítéséről.

52/1956. (Mg É 36.) FM utasítás, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházásainak további egyszerűsítéséről.

8/1961. (IV. 26.) PM rendelet, állami tulajdonban levő álló- és forgóeszközöknek mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére történő átadásáról.

4/1963. (Mg É 8.) FM-PM együttes utasítás, a termelőszövetkezetek részére, gépállomási gépek eladásáról és egyes gépállomásoknak gépjavító állomásokká történő átszervezéséről.

1/1963. (III. 17.) PM-FM együttes rendelet, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, halászati termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok pénz- és hitelgazdálkodásáról és az azokkal kapcsolatos bankellenőrzésről szóló 2/1962. (XI. 14.) PM-FM együttes rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról.

21/1963. (Mg É 26.) FM-OVF együttes utasítás, a termelőszövetkezetek öntözésfejlesztési beruházásainak bonyolításáról.

25/1964. (MgÉ 27.) FM utasítás, egységes mezőgazdasági gépjavító hálózat kialakításáról és a párhuzamos műhelyépítések kiküszöböléséről.

30/1965. (Mg É 23.) FM utasítás, új mezőgazdasági gépek beszerzéséről, valamint a termelőszövetkezetek gépeinek üzemeltetéséről és javításáról.

1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM együttes rendelet, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti beruházások és felújítások rendjéről.

Hont János s. k.,

az Országos Tervhivatal elnökhelyettese

Dr. Garamvölgyl Károly s. k.,

pénzügyminiszter-helyettes

Dr. Sághy Vilmos s. k.,

a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese

1. számú melléklet az 1/1967. (XII. 1.) OT-PM-MÉM együttes rendelethez

[Az 5. § (3) bekezdéséhez]

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐGAZDASÁGI SAJÁTOS, SZAKMAI NÉPGAZDASÁGI BERUHÁZÁSOK FOGALMI MEGHATÁROZÁSA

1. Az erdőállomány növelése érdekében végzett tevékenységek közül népgazdasági beruházásnak minősülnek az új erdők, mezővédő és legelővédő erdősávok létesítése, mezőgazdasági művelésre vagy legeltetésre alkalmatlan területek fásítása; utak, vasutak, csatornák és vízfolyások mentén létesített fasorok és erdősávok; talajvédelem, árvízvédelem és árvízvédelmi művek védelme érdekében végzett fásítások; majorok (telepek stb.) lakótelepek fásítása, zöldövezetek létesítése, mezőgazdasági cellulóz-nyárfatelepítés érdekében végzett következő munkák:

- talajelőkészítés, terepegyengetés,

- ültetés, vetés, dugványozás,

- pótlás, ápolás (gyomtalanítás és talajporhanyítás is) a telepítés záródásáig, legfeljebb azonban a telepítés megkezdésétől számítva 5 évig, szikes és kopár talajokon történt telepítésnél pedig 10 évig;

- tisztítás, erdővédelmi költségek (vegyszeres gyomirtás stb.) gyorsan növekvő fafajoknál általában 10 éves, lassan növő fafajoknál általában 20 éves korig;

- erdőállomány létesítését és védelmét szolgáló különleges műszaki létesítmények (vadvédelmi kerítések, árkok, csatornák, rőzsefonások, vízszabályozó berendezések) létesítése.

2. Öntözőtelep létesítése népgazdasági beruházás abban az esetben is, ha az új telep kikapcsolt, felhagyott rizsterület, vagy bármilyen egyéb rendszerű öntözött terület helyébe lép.

3. A termelőszövetkezetekben a termelőüzemi faiskolák, csemetekertek létesítése és felszerelése

- ideértve az első talajforgatás munkáit is.

4. Szőlőoltványtelepek létesítése és felnevelése, ideértve az első talaj forgatás munkáit is.

5. Szőlő-, gyümölcs-, komló- és spárgatelepítés

- ideértve az ültetvények rekonstrukcióját is -termőrefordulásig felmerülő költségei, valamint a nemesfűz-telepítés. Ültetvények rekonstrukciójának minősül a kiöregedett, vagy egyéb okból gazdaságosan nem művelhető termő ültetvények kivágása és ugyanakkora területen új ültetvény telepítése, beleértve a talajvédelmi létesítményeket is.

6. Ültetvények korszerűsítése a termőre fordult ültevény gépi művelésre való alkalmassá tétele.

7. Szilárd burkolatú bekötő- és üzemi út létesítése. Bekötőútnak kell tekinteni azt a szilárd burkolattal kiépített utat, amely az üzemegységben, majorban, telepen levő létesítményeket az állandó jellegű, burkolattal kiépített közúttal összeköti. Szilárd burkolatú üzemi út alatt az üzem területén belüli burkolt úthálózatot kell érteni.

8. Kijelölt majorhelyek teljes tereprendezése még abban az esetben is népgazdasági beruházás, ha a major teljes beépítése csak több év alatt történik meg.

9. Mezőgazdasági villamosenergia bekötővezeték beruházásnak kell tekinteni a kis- vagy nagyfeszültségű csatlakozó vezeték és a transzformátor állomás állami gazdaságban és termelőszövetkezetben való létesítését.

10. Mezőgazdasági hírközlő bekötővezeték beruházásnak kell tekinteni az olyan távközlő (távbeszélő) berendezés létesítését (ideértve a berendezés üzemelését biztosító vezeték, alközpontok építését is), amely a termelőszövetkezet, illetőleg az állami gazdaság irodáját, üzemegységeit az országos távbeszélőhálózatba bekapcsolja.

2. számú melléklet az 1/1967. (XII. 1.) OT-PM-MÉM együttes rendelethez

[Az 5. § (4) bekezdéséhez]

ÜZEMGAZDASÁGI (KIEGÉSZÍTŐ) BERUHÁZÁSOK FOGALMI MEGHATÁROZÁSA

Az 5. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakon kívül a mezőgazdasági üzemekben üzemgazdasági (kiegészítő) beruházásnak minősülnek:

1. A talajjavítási, talajvédelmi és az üzemen belüli vízrendezési munkák:

a) talajjavítás minden olyan tevékenység, amely a gazdálkodásban általában nem használt eljárásokkal, tartósan megváltoztatja a termelésre káros talaj tulajdonságokat és kedvezőtlen állapotokat. Ennek megfelelően talajjavítási beruházásnak kell tekinteni:

- savanyú, szikes,

- homok és erősen erodált (1%-nál kevesebb humusztartalmú) talajoknak kémiai és szervesanyagokkal végzett javítását;

- meszes altalajterítéssel, vagy feketeföld terítéssel végzett gépi talajjavítást (digózást);

- homokronázást;

- drénezést (vakonddrénezés, alagcsövezés), valamint

- a fentiekhez - technológiai előírásként - kapcsolódó mélylazítást;

b) talajvédelem minden olyan tevékenység, mely az erózió és defláció kártétele ellen a termőföld állagának megőrzésére irányul. Ennek megfelelően talajvédelmi beruházásnak kell tekinteni

- az agronómiai előfeltételek megvalósítása esetén - azokat a talajvédelmi műszaki létesítményeket, melyek az erózió, vagy defláció kártételét mérsékelik, vagy megelőzik.

Ezek:

- sánc,

- terasz, támfal,

- övárok, vízlevezető (burkolt, gyepes) árokcsatorna,

- vízmosáskötés létesítése,

- mederrendezés,

- a felsoroltakhoz kapcsolódó műtárgyak és létesítmények, valamint azok védelmét szolgáló tereprendezés, cserjésítés, gyepesítés,

- a fentiekhez - technológiai előírásként - kapcsolódó mélylazítás;

c) üzemi vízrendezés minden olyan tevékenység, mely a csapadékból keletkezett, a talaj által be nem fogadott, vagy az altalajvízszint megemelkedéséből, külvizekből származó kárt okozó felszíni és talajvizek időbeni levezetésére és a vízállások megszüntetésére irányul. Ennek megfelelően üzemi vízrendezési beruházásnak minősül az üzem területén belül az üzem érdekeit szolgáló, az üzem területén jelentkező felesleges vizek összegyűjtése, tározása, időszakos visszatartása és a befogadóba való vezetése érdekében végzett

- övgátolás, sáncolás, skatulyázás,

- víztározó építés,

- mederrendezés,

- talajvízszint szabályozó árkok, drének,

- nyári gátak építése, valamint

- a felsoroltak létesítéséhez szükséges műtárgyak és ezek védelmét szolgáló gyepesítés, cserjésítés és tereprendezés, valamint - technológiai előírásként - kapcsolódó mélylazítás.

2. Mechanikai- vagy kémiai stabilizációs út, va-lanr'nt földút létesítése.

3. Földrendezési kártalanítás alapjául szolgáló értékkülönbözet.

3. számú melléklet az 1/1967. (XII. 1.) OT-PM-MÉM együttes rendelethez

[A 16. § (1) bekezdéséhez.]

Minta a 3. számú melléklet 9. pontjához

A BERUHÁZÁS GAZDASÁGOSSÁGÁNAK ELEMZÉSE ÉS INDOKOLÁSA

1. A beruházással elérhető termeléseredmény:

a) A beruházás segítségével egy év alatt elérhető termékmennyiség természetes mértékegységben és az elérhető évi halmozatlan termelési érték: (fő- és melléktermékek felsorolása, értékelés állami felvásárlási áron).

b) Ha a beruházás helyén előzőleg termelést folytattak, a beruházás megvalósítása előtt elért termékmennyiség és az elért évi halmozatlan termelési érték (fő- és melléktermékek felsorolása természetes mértékegységben, értékelés állami felvásárlási áron).

(Ezt csak öntözőtelep-, ültetvény- és talajvédelmi beruházás esetében ajánlatos kidolgozni.)

c) Korrigált termékmennyiség és korrigált évi halmozatlan termelési érték: [az a)-ból levonva a h)-t]

2. A termeléshez, üzemeléshez szükséges ráfordítások részeletezése:

a) a termelésben felhasznált termékek, anyagok mennyisége és költsége;

- ipari előállítású

- mezőgazdasági származású;

b) üzemi szállítási szükségletek mennyisége és anyagköltsége;

c) termelésben felhasznált gépi munka mennyisége és anyagköltsége;

d) termelésben felhasznált idegen szolgáltatások mennyisége és költsége;

e) értékcsökkenési leírás;

f) általános költség anyaghányada;

g) költségek a)-f)-ig összesen: itt az öntözési-, talajvédelmi- és ültetvényberuházás esetén ki kell mutatni és le kell vonni a területen előzőleg lefolytatott termelés összes hasonló jellegű költségeit (korrigált költség).

3. Bruttó jövedelem (korrigált termelési értékből levonva a korrigált költségeket).

4. Közvetlen és közvetett (segédüzemág általános költségeinek élőmunkahányada) élőmunka ráfordítások szociális teherrel együtt:

Itt öntözési- talajvédelmi és ültetvényberuházás esetén ki kell mutatni és le kell vonni a területen előzőleg folytatott termelés - az összes közvetlen és közvetett - élőmunka ráfordításait szociális teherrel együtt (korrigált élőmunka ráfordítás).

5. Tiszta jövedelem (3-4).

6. Tiszta jövedelmet terhelő költségek (közterhek, biztosítás, kamat).

7. Beruházással elérhető üzemi tiszta jövedelem (5-6): ebből évi hitel visszafizetésre.

4. számú melléklet az 1/1967. (XII. 1.) OT-PM-MÉM együttes rendelethez

[A 17. § (1) bekezdéséhez]

JEGYZŐKÖNYV A HELYSZÍNI BEJÁRÁSRÓL

1. A beruházó megnevezése és címe.

2. A beruházás megnevezése és helye.

3. A helyszíni bejárásra meghívottak és a megjelentek felsorolása.

5. számú melléklet az 1/19667. (XII. 1.) OT-PM-MÉM együttes rendelethez

[A 21. § (2) bekezdéséhez]

AZ ÜLTETVÉNYTELEPÍTÉSI, A TALAJVÉDELMI ÉS A TALAJJAVÍTÁSI, VALAMINT ERDŐTELEPÍTÉSI, FÁSÍTÁSI ÉS A MEZŐGAZDASÁGI CELLULÓZ-NYÁRTELEPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓJÁNAK KÖTELEZŐ TARTALMA

I.

Ültetvénytelepítési beruházások kivitelezési tervdokumentációja

1. Előzmények

11. A beruházó vezetőségének (igazgatójának) jóváhagyásról szóló határozatának, valamint a tervezésre vonatkozó megrendelés másolata, illetőleg utalás arra, hogy a tervezést saját vállalkozásban végezték.

12. Hatósági engedélyek.

13. Az OMMI szakvéleményének másolata.

14. Ha a telepítés megvalósításához talajvédelmi munka elvégzése szükséges, csatolni kell a talajvédelmi munka kivitelezési tervdokumentációjára, illetőleg a munka átadás-átvételi jegyzőkönyvére vonatkozó főbb adatokat.

2. Összefoglaló adatok

21. Általános (összesítő) költségvetés.

22. Részletes költségvetés.

23. Ultetvényelhelyezkedési átnézeti vázrajz (1 : 25.000).

24. Telepítés-technológiai és agrotechnikai útmutató.

25. Táblásítási vázrajz (1 :1000; - 1 : 5000).

3. Tereprendezés

31. Helyszíni bejárás alapján a tereprendezés osztálybasorolásáról és a tervezés főbb szempontjairól felvett jegyzőkönyv.

32. Tereprendezés műszaki leírása.

33. Szintvonalas helyszínrajz.

34. Keresztszelvények rajza.

35. Földtömegszállítási helyszínrajz.

36. Földtömegszállítás.

37. Költségvetés.

Megjegyzés: Az 1/32-37. pontokban előírtakat csak abban az esetben kell kimunkálni, ha a tereprendezés költsége - a telepítendő tábla területére vetítve - 1 kat. holdra számítva a 2000 Ft-ot meghaladja.

II.

Talajvédelmi beruházások kivitelezési tervdokumentációja

1. Előzmények

11. Azonos az I. 11., 12. és 13. pontjával.

12. Átnézetes helyszínrajz.

13. Üzemi talajvédelmi agronómiai tervek.

2. Általános és összefoglaló adatok

21. Organizációs adatfelvételek (helyszínrajz, jegyzőkönyv).

22. A tervezett talajvédelmi létesítmények és munkák költségeinek összesítése.

3. Kivitelezési tervek és költségvetések

31. Talajvédelmi kivitelezési terv.

311. A talajvédelmi műszaki létesítmények elhelyezkedésének vázlata.

312. Műszaki létesítmények és munkák kiviteli terve.

313. A kapcsolódó gyepesítés és cserjésítés kiviteli terve, valamint a mélylazításra vonatkozó szakvélemény másolata.

314. Költségvetés.

32. Szőlők és gyümölcsösök talajvédelmi kivitelezési terve.

321. Szőlők, gyümölcsösök és a műszaki létesítmények elhelyezkedésének vázlata.

322. Kertészeti eljárások terve.

323. Műszaki létesítmények és munkák terve.

324. Költségvetés.

III.

Talajjavítási beruházások kivitelezési tervdokumentációja

1. Előzmények

11. Azonos az I. 11. és 13. pontjával.

2. Anyagkivonat és költségvetés.

21. Anyagkivonat.

22. Költségvetés.

3. Drénezés esetében:

31. A drénezés, műszaki kiviteli terve.

32. Költségvetés.

IV.

Az erdőtelepítési, fásítási és mezőgazdasági cellulóz-nyártelepítési beruházások kivitelezési tervdokumentációja

1. Általános adatok

11. A terület kezelője, használója.

12. A terület hrsz-a, térképi jele, nagysága, jelenlegi művelési ága.

13. A terület felhasználására vonatkozó hatósági engedély száma.

14. Térképmelléklet (út- és vasútkísérő fásítások esetében nem kell!).

15. Erdősáv-telepítés esetén telepítési séma:

16. A terület jellemző termőhelyi adatai (alapkőzet kitettség, lejtfok, vízgazdálkodási fok, talaj vízmélység, genetikai típus).

2. Kivitelezési előírás és ütemterv

21. Az alkalmazandó célállomány és technológia.

22. A terület és a felhasználható költség részletezése célállományonként és technológiánként.

23. A tervezett erdőtelepítés (fásítás) anyagszükséglete (technológiánként a fafaj, minőség, elegyarány és darabszám megjelölésével).

24. Az erdőtelepítés (fásítás) ütemterve (kezdés, várható befejezés éve).

25. A terület kezelőjének nyilatkozata:

251. A kivitelezési előírással kapcsolatosan.

252. A kivitelezés módja (saját vállalkozás vagy erdőgazdasági kivitel) tekintetében.

26. A kivitelezési előírás végrehajtására vonatkozó javaslat és engedélyezés.

3. Részletes kivitelezési terv és költségvetés

31. A tervezett művelet jele, megnevezése és költsége évenként és technológiánként.

32. A változó áras műveletek megnevezése és költsége.

33. Tervezett eredményességi és minőségi felár.

34. Műleírás (csak egyedi technológiák alkalmazása, illetve zöldövezeti telepítés esetén készítendő el).

35. Csak út- és vasútkísérő fásítás esetén a térképmellékletek (14) helyett kilométer-szelvényenként részletes tervek (termőhelyi viszonyok, meglevő és tervezett ültetési anyag, esetenként elhelyezési vázlat).