36/1967. (X. 11.) Korm. rendelet

a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény végrehajtásáról

(A FTT. 3. §-ához)

1. § (1) Termelőszövetkezettel tagsági viszonyban nem álló személyek (a továbbiakban: kívülállók) termelőszövetkezeti használatban levő földjei 1969. január hó 1. napjával kerülnek termelőszövetkezeti tulajdonba, kivéve, ha eddig az időpontig a a föld tulajdonosát mezőgazdasági termelőszövetkezetbe tagként felveszik.

(2) Kívülállók földjének kell tekinteni a termelőszövetkezet használatában levő földek közül az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek tulajdonában álló földeket, továbbá azokat az egyházi földeket is, amelyek nem tartoznak az állam és az egyházak közötti megállapodások hatálya alá.

(3) A FTT. 3. § (3) bekezdése b) pontjának hatálya alá tartozó, földjáradékra jogosult idős személyek körét a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeletben állapítja meg.

2. § A járási és fővárosi kerületi földhivatal (a továbbiakban: járási földhivatal) határozattal állapítja meg, hogy a FTT. 3. §-a alapján mennyi és mely földek kerültek a termelőszövetkezet tulajdonába és intézkedik a tulajdonváltozásoknak az állami földnyilvántartáson való átvezetése és a telekkönyvbe való bejegyzése iránt.

(A FTT. 4. §-ához)

3. § Ha a kívülálló örököst a hagyaték átadásától számított 3 hónapon belül termelőszövetkezetekbe tagként felveszik, földje nem kerül a termelőszövetkezet tulajdonába.

4. § A termelőszövetkezet csak abban az esetben vehet földet haszonbérbe, ha az nem esik beviteli kötelezettség alá. vagy a FTT. alapján nem kerülhet tulajdonába és nincs szüksége a föld tulajdonjogának megszerzésére. Az ilyen haszonbérletre a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.

(A FTT. 5. §-ához)

5. § (1) A FTT. 4. és 5. §-a alapján bekövetkező tulajdonváltozásokkal kapcsolatban is alkalmazni kell a FTT-nek azokat a rendelkezéseit, amelyek szerint a termelőszövetkezeti tagok és más személyek földje nem kerül termelőszövetkezeti tulajdonba [FTT. 3. § (2) és (3) bekezdése].

(2) A megszűnt termelőszövetkezet tagjainak termelőszövetkezeti, illetőleg állami tulajdonba került földje után fizetendő térítésre a 49. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(A FTT. 6. §-ához)

6. § (1) A kívülállók mentesítés iránti kérelmüket az 1969. évi január hó 1. napjáig terjeszthetik elő a Járási földhivatalnál.

(2) A FTT. hatálybalépése (1968. január 1.) után termelőszövetkezeti tulajdonba kerülő földekkel (FTT. 4-5. §) kapcsolatos mentesítési kérelmet a változás bekövetkezésétől számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni a járási földhivatalnál.

7. § (1) Földet csak a belterületen és a zártkertben lehet mentesíteni, ha

a) a kérelmezőnek termelőszövetkezeti használatba került földje van a belterületen vagy a zártkertben; és

b) a mentesítésre felhasználható terület rendelkezésre áll.

(2) Ha a helyben lakó tulajdonosnak belterületi, illetőleg zártkerti földje nincs, külterületen termelőszövetkezeti használatban levő földjét - a mentesítési lehetőség mértékéig - a termelőszövetkezet vezetőségével való megegyezés alapján a termelőszövetkezet tulajdonában levő belterületi vagy zártkerti földre elcserélheti.

(3) Nem tagadható meg a mentesítés a belterületen a helyben előírt - ennek hiányában a helyben szokásos - nagyságú telekre és a zártkertben a személyi tulajdon mértékét meg nem haladó területre vonatkozóan (FTT. 21. §). Az erre irányuló mentesítési kérelmet elutasító határozat a bíróság előtt megtámadható.

(4) A mentesíthető terület - a kérelmező tulajdonában bárhol levő egyéb földjeivel (építési telkeivel) együtt - szőlő, gyümölcsös esetében és a FTT. 21. § (2) bekezdése alapján kijelölt területen nem haladhatja meg, a 800 n. ölet (2877 m2), egyébként az 1600 n.ölet (5755 m2).

8. § (1) A belterületen a kérelmező részére csak egy - a helyben előírt vagy szokásos nagyságú - építési telket lehet mentesíteni a meghatározott területi mértéken belül.

(2) Ha a mentesíteni kért földre (építési telekre) a termelőszövetkezetnek szüksége van, a tulajdonossal való megegyezés alapján a termelőszövetkezet tulajdonában álló más belterületi vagy zártkerti föld használható fel az igény kielégítésére.

9. § (1) A mentesítéssel kapcsolatos földcserében [7. § (2) és 8. § (2) bekezdés], az esetleges értékkülönbözet (zöldleltár, kerítés stb.) megtérítésében és a térítés módjában a tulajdonos és a termelőszövetkezet vezetősége írásban állapodik meg.

(2) A megállapodás érvényességéhez a járási földhivatal jóváhagyása szükséges.

(A FTT. 7. §-ához)

10. § (1) A termelőszövetkezet a használatában levő állami föld tulajdonába való átengedését a járási tanács végrehajtó bizottságától kérheti.

(2) A járási tanács végrehajtó bizottsága az állami föld tulajdonjogának átengedését az olyan gazdaságilag és szervezetileg szilárd termelőszövetkezet részére engedélyezheti, amely biztosítani tudja a föld rendeltetés szerinti, gazdasági céljának megfelelő tartós hasznosítását. A nagyüzemi-leg nem hasznosítható állami föld nem adható termelőszövetkezeti tulajdonba.

(3) A termelőszövetkezet tulajdonába átengedett földért térítést kell fizetni. A földön levő, állami tulajdonban álló épület is a termelőszövetkezet tulajdonába kerül, ha azt a termelőszövetkezet használja; ebben az esetben az épületért térítést nem kell fizetni.

(A FTT. 8. §-ához)

11. § A járási földhivatal a 2. § alapján hozott határozatban állapítja meg, hogy a FTT. 8. §-a alapján mely földek, egyéb ingatlanok és vagyontárgyak kerültek termelőszövetkezeti tulajdonba.

(A FTT. 9. §-ához)

12. § (1) A magántulajdonban és egyéni használatban levő föld termelőszövetkezeti tulajdonba való felajánlásának elfogadásáról a termelőszövetkezet vezetősége dönt.

(2) A föld felajánlására vonatkozó megállapodás a járási földhivatal jóváhagyásával válik érvényessé.

13. § A kívülálló örökös mentesül az öröklési illeték megfizetése alól, ha a magántulajdonban és egyéni használatban levő földjét a hagyaték átadása után 30 napon belül termelőszövetkezetnek vagy az államnak tulajdonul felajánlja és a felajánlást elfogadják.

(A FTT. 10. §-ához)

14. § A termelőszövetkezet tagja, vele együttélő házastársa (élettársa), a tag özvegye, továbbá a földjáradékra jogosult idős személy [FTT. 3. § (3) bekezdés a)-b) pont] földjét annak a termelőszövetkezetnek ajánlhatja fel, amelynek a föld használatában van. A felajánlás elfogadására és jóváhagyására a 12. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(A FTT. 11. §-ához)

15. § (1) A kívülállók külterületi és zártkerti földjének a termelőszövetkezet tulajdonába kerülése esetén fizetendő térítés (megváltási ár) - a (3) bekezdésben szabályozott esetek kivételével - a föld kataszteri tiszta jövedelmének (a továbbiakban: aranykorona) 80-szoros forint összege.

(2) A belterületen, valamint a külterületi lakott helyeken levő földekért 400 n. ölig (1439 m2) a kisajátításnál alkalmazott árat, az ezen felüli területért pedig az (1) bekezdésben meghatározott térítést kell fizetni. Közös tulajdon esetén a 400 n. ölet tulajdonostársanként kell figyelembe venni.

(3) Az erdőért, továbbá a termő szőlőért és gyümölcsösért fizetendő térítés a föld aranykoronájának 400-szoros forint összegéig terjedhet. Ha a szőlő vagy gyümölcsös nem termő, vagy a telepítéséért a termelőszövetkezet már térítést fizetett, a megváltási ár az aranykorona 80-szoros forint összege.

(4) Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet tulajdonából termelőszövetkezet tulajdonába került földekért olyan térítést kell fizetni, mint amilyent az állami földekért fizet a termelőszövetkezet.

16. § A 15. § szerinti térítést öt év alatt, évi egyenlő részletekben kell megfizetni. A termelőszövetkezet rövidebb idejű törlesztésben is megállapodhat az érdekeltekkel.

17. § (1) A kívülállók tulajdonából a termelőszövetkezet tulajdonába kerülő földön levő épületért a termelőszövetkezet megváltást fizet, vagy hozzájárulhat ahhoz, hogy azt a tulajdonos - az építésügyi hatóság engedélyével - lebontsa és elvigye.

(2) Az épület megváltási árát megegyezéssel kell megállapítani, amely azonban nem haladhatja meg a kisajátítás esetén fizethető kártalanítás mértékét.

(3) Az épület megváltási árát a megegyezés szerinti idő, de legfeljebb 10 év alatt kell kifizetni.

18. § (1) Az állami földekért a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezet aranykoronánként tíz forintot, a termelőszövetkezeti csoport, a szakszövetkezet és a jogi személyként működő hegyközség öt évi haszonbérnek megfelelő összeget kötelei fizetni.

(2) Az állami erdőkért aranykoronánként ötven forint térítés jár.

(3) A térítést öt év alatt kell megfizetni.

19. § (1) A termelőszövetkezeti tag, valamint a 14. §-ban felsorolt személyek tulajdonában álló földek felajánlása esetén a térítést a tulajdonos és a termelőszövetkezet megegyezéssel állapítja meg; a térítés nem lehet kevesebb a 15. §-ban meghatározott összegnél és nem haladhatja meg annak kétszeresét.

(2) A térítést egy összegben kell kifizetni.

20. § Magántulajdonban levő földért a térítést legfeljebb 25 kat. hold területnagyságig és összesen 400 aranykoronáig lehet fizetni.

(A FTT. 12. §-ához)

21. § A más szocialista szervezetnek, továbbá háztáji gazdaság vagy illetményföld céljára időlegesen átengedett földön a használón kívül a termelőszövetkezetet is megilleti a birtokvédelem.

(A FTT. 13. §-ához)

22. § A FTT. 13. §-a szerinti üzemszerű használat (kavics, homok, kő, mészkő kitermelése, nád, sás, fűzvessző kivágása stb.) a Tv., valamint az 1964. évi IV. törvény 27-30. §-ai, illetőleg az 1960. évi III. törvény rendelkezései szerint illeti meg a termelőszövetkezetet.

(A FTT. 14. §-ához)

23. § A termelőszövetkezet földhasználati jogának átengedése és az állami föld átadása szempontjából szocialista szervezetek: az állami gazdaság, az állami erdőgazdaság, az állami vállalat, az állami költségvetési szerv és intézmény, a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezet, a termelőszövetkezeti csoport, a szakszövetkezet, a jogi személyként működő hegyközség, a termelőszövetkezeti közös vállalkozás, a szövetkezeti közös vállalat, más szövetkezet (szövetkezeti szerv), a vízgazdálkodási társulat, a társadalmi szervezet és az egyesület.

24. § A földhasználati jog átengedése és az állami föld átvétele a felek megállapodásán alapul.

25. § (1) Szocialista szervezet részére a földhasználati jog időlegesen akkor engedhető át, ha a területre átmenetileg van szükség, s ezért a tulajdonjog megszerzése nem indokolt és a föld használatát a termelőszövetkezet nélkülözni tudja.

(2) A földhasználati jog időleges átengedése nem érinti a föld tulajdonjogát és a földjáradék fizetését.

(3) Az átengedésre vonatkozó megállapodásban a felek kötelesek meghatározni a használat átengedésének tartamát, továbbá a térítés mértékét, módját és időpontját.

(4) A megállapodás a járási földhivatal jóváhagyásával válik érvényessé.

26. § (1) Állami tulajdonban levő föld végleges átadására akkor kerülhet sor, ha az átadó és az átvevő érdekei indokolják.

(2) A föld átadását az átadó és az átvevő együttes kérelmére a járási földhivatal engedélyezi.

(A FTT. 16. §-ához)

27. § (1) A termelőszövetkezet tulajdonában levő, eladásra felhasználható föld kijelölését a járási földhivatal engedélyezi.

(2) Termelőszövetkezeti tulajdonban álló földnek szocialista szervezet (23. §) részére való eladására csak akkor kerülhet sor, ha a föld rendeltetésszerű megművelése ezáltal biztosítható, vagy ha a szocialista szervezetnek a tevékenységéhez a földre szüksége van és a termelőszövetkezet a földet nélkülözni tudja.

28. § A termelőszövetkezet nagyüzemileg nem hasznosítható területéből 200-400 n. öl (719-1439 m2) földet, ha pedig a föld hasznosítása másképp nem biztosítható, legfeljebb 800 n. öl (2877 m2) földet azok vásárolhatnak, akiknek a tulajdonában levő földje a megvenni kívánt földdel együtt a 200-400, illetőleg a 800 n. ölet nem haladja meg.

(A FTT. 17. §-ához)

29. § Termelőszövetkezeti tagok lakóház-építése cél jára csak olyan föld adható vagy cserélhető el, amely a község (város) rendezési terve szerint beépíthető, illetőleg amelyre építési engedély adható.

30. § (1) Termelőszövetkezeti tulajdonban levő föld eladása (cseréje) esetében a vételár nem lehet magasabb, mint a kisajátításnál alkalmazott ár. A vételár kifizetésére az érdekeltek megállapodása az irányadó.

(2) Az adásvételi (csere) szerződés a járási földhivatal jóváhagyásával válik érvényessé. Házhely eladása (cseréje) esetében a jóváhagyáshoz az építésügyi hatóság egyetértése szükséges.

(A FTT. 21. §-ához)

31. § (1) A tanya körüli földre - a lakóépület fennállásáig - a használat és forgalomképesség szempontjából azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a személyi földtulajdonra vonatkoznak.

(2) A tanya és a körülötte levő föld elidegenítése esetén azt a termelőszövetkezetet vagy állami gazdaságot, amelynek területén a tanya fekszik, elővásárlási jog illeti meg.

32. § Közös tulajdon esetén a személyi tulajdonnak a FTT. 21. §-ában meghatározott mértéke a tulajdonostársakat egyenként illeti meg.

(A FTT. 24. §-ához)

33. § Azokat a munkaköröket, amelyek illetményföld használatára jogosítanak, továbbá az illetményföld juttatására, használatára, megszüntetésére vonatkozó részletes szabályokat a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az illetékes miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben állapítja meg.

34. § (1) Illetményföldet a munkáltató a tulajdonában (kezelésében, használatában) levő földből adhat.

A pedagógusok; valamint a vízügyi dolgozók részére az e rendelet hatályba lépésekor illetményföld céljára kijelölt földekből lehet illetményföldet adni.

(2) Az illetményföld használatára jogosultnak a 800 n. ölön (2877 m2) belül csak annyi illetményföld adható, amennyi a használatában levő földdel együtt az 1600 n. ölet (5755 m2) nem haladja meg.

35. § (1) A munkáltató az illetményföld használatát csak a jogszabályban meghatározott esetekben korlátozhatja, illetőleg vonhatja meg.

(2) Ha az illetményföld kiadása után a jogosult használatába bármilyen címen föld kerül, az illetményföldet annak arányában csökkenteni kell.

(3) A jogosult az illetményföld használati jogát másnak nem engedheti át.

(4) Az illetményföldhasználat megszűnik, ha

a) a jogosult arról lemond;

b) a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés folytán azt meg kell vonni;

c) a jogosult a (3) bekezdésben foglalt tilalmat megszegi;

d) a jogosultat más - földhasználatra nem jogosító - munkakörbe helyezik át;

e) a jogosult munkaviszonya megszűnik.

36. § Az illetményföldnek 800 n. ölben (2877 m2) meghatározott mértékét [FTT. 24. § (2) bek.] - az állami gazdasági dolgozók és a pedagógusok kivételével - a törvény hatálybalépése után adott illetményföldekre kell alkalmazni; a FTT. hatálybalépésekor használt illetményföld területe azonban az 1600 n. ölet (5755 m2) nem haladhatja meg.

(A FTT. 25. §-ához)

37. § (1) A községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: községi végrehajtó bizottság) kezelésében levő állami tulajdonú földeket 200-400 n. ölenként (719-1439 m2J lehet eladni;

A megosztást községben levő földek tekintetében a járási tanács végrehajtó bizottsága, városi (fővárosi) földek tekintetében a városi (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága engedélyezi; az eladást községben a községi végrehajtó bizottság, városban (fővárosban) a mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerv bonyolítja le.

(2) A földrészletek eladására a mezőgazdasági ingatlanok forgalmára, illetőleg az építésügyre vonatkozó szabályokat a 28. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni. A földeket elsősorban azoknak kell eladni, akik a területet bérelték, vagy személyi körülményeik a föld megszerzését jobban indokolják.

(3) A földrészletek bérbeadására is az előző bekezdések rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

38. § Az állami gazdaság a kezelésében levő beépítésre alkalmas területet - dolgozóinak lakóházépítés céljára történő eladás végett - a községi tanács végrehajtó bizottsága részére átengedheti.

39. § (1) Az eladásra kerülő földrészletek vételárát a helyi viszonyoknak megfelelően - a megosztás költségeit is figyelembe véve - kell megállapítani; ez azonban nem haladhatja meg a kisajátításnál alkalmazott árat.

(2) A vételár a községi végrehajtó bizottság költségvetési bevétele.

40. § A községi végrehajtó bizottság által kezelt és megosztva el nem adható állami tartalékföldek hasznosításánál és elidegenítésénél a 63/1957. (X. 19.) Korm. rendelet rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy 1600 n. ölet (5755 m2) meg nem haladó földet azok a mezőgazdasággal élethivatásszerűen nem foglalkozó személyek is bérelhetnek, illetőleg vásárolhatnak, akiknek földje ezzel együtt nem haladja meg az 1600 n. ölet (5755 m2).

(A FTT. 27. §-ához)

41. § (1) A zártkerti földek felülvizsgálatát és rendezését bármelyik érdekelt termelőszövetkezet kérelmére és csak megfelelő előkészítés után lehet engedélyezni.

(2) A zártkertrendezést a megyei, megyei jogú városi, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának (a továbbiakban: megyei végrehajtó bizottság) elnöke engedélyezi.

(3) A zártkertrendezés előkészítése és végrehajtásának megszervezése a megyei földhivatal feladata.

42. § (1) A szőlő- és gyümölcsös telepítésére alkalmas területeket [FTT. 21. § (2) bek.] a zártkertek rendezése alkalmával kell a zártkerten belül kijelölni.

(2) A rendezés során a zártkerten kívül maradt tejületeken földrendezéssel nagyüzemi táblát kell kialakítani és ki kell jelölni azoknak a földtulajdonosoknak csereterületét, akiknek a zártkerten belül nem lehet csereföldet adni.

43. § Azoknak a földtulajdonosoknak, akiknek a földje a rendezés következtében a zártkertből kimaradt, kérelmükre a zártkertben a személyi tulajdon mértékéig - ha erre felhasználható föld rendelkezésre áll - csereföldet kell adni.

(A FTT. 28. §-ához)

44. § (1) A zártkertben megtartható személyi földtulajdon nem haladhatja meg a tulajdonosnak bárhol fekvő belterületi és zártkerti földjével együtt a FTT. 21. §-a szerinti mértéket. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell arra az esetre is, ha a földtulajdonos a zártkertrendezést követően bármilyen jogcímen a személyi tulajdon mértékét meghaladó földtulajdont szerez.

(2) A zártkertrendezésig a tulajdonosok a FTT. 21. §-ában meghatározott mértéket meghaladó földjüket - a termelőszövetkezeti tagok a háztáji földekre vonatkozó rendelkezések szerint - tovább használhatják és azzal rendelkezhetnek.

45. § (1) Ha a zártkertben meg nem tartható többletterületet nem cserélik el, azt a tulajdonos a zártkertrendezés befejezésétől számított egy éven belül köteles elidegeníteni.

(2) Az elidegenítésre előírt határidő eredménytelen eltelte esetében a járási földhivatal gyakorolhatja az államot megillető vételi jogot. Ha a földhivatal e jogot nem gyakorolja, a termelőszövetkezet élhet vételi jogával.

(3) Ha a vételi jogot gyakorolják, a vételárat a 89. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani.

(4) A megyei végrehajtó bizottság elnöke a földtulajdonos kérelmére felmentést adhat az elidegenítési kötelezettség alól, ha a föld a megosztás után nem volna gazdaságosan hasznosítható, vagy a terület állandó kultúrával betelepített termelési egységet alkot, s annak megbontása népgazdasági érdekből nem indokolt.

(A FTT. 31. §-ához)

46. § A zártkertek felülvizsgálatának és rendezésének eljárási költségeit az állam viseli.

(A FTT. 32. §-ához)

47. § (1) A zártkerti földrészleteket 200 n. ölnél (719 m2) kisebb részletekre megosztani nem szabad.

(2) A termelőszövetkezet tagja a zártkertben bármely tulajdonostól vétel útján is szerezhet személyi földtulajdont.

(3) A termelőszövetkezet tagja személyi földtulajdon létesítése végett a termelőszövetkezet használatában levő földjét a személyi földtulajdon mértékéig termelőszövetkezet által használt zártkerti földdel illetékmentesen kicserélheti.

(A FTT. 28-32. §-ához)

48. § A FT. 28-32. §-ában foglalt rendelkezéseket az 1965. évi 21. törvényerejű rendelet alapján rendezett zártkertekre is alkalmazni kell.

(A FTT. 33-34. §-ához)

49. § (1) A járási földhivatal határozattal (2. §) állapítja meg, hogy a FTT. 33-34. §-a alapján mely földek kerültek állami tulajdonba.

(2) A FTT. 33. §-a alapján állami tulajdonba került földért járó térítés összegét a 15. § rendelkezései szerint kell meghatározni.

(3) A FTT. 34. §-a alapján állami tulajdonba k került földért a 15. §-ban meghatározott térítési összegek kétszeresét kell megállapítani. A térítést egy összegben kell kifizetni.

(A FTT. 40. §-ához)

50. § A termelőszövetkezeti földtulajdon megszerzése és tartalma szempontjából - a rendeletben meghatározott eltérésekkel - a termelőszövetkezettel esik egy tekintet alá a közös használatban levő föld tekintetében a halászati termelőszövetkezet, a termelőszövetkezeti csoport, a szakszövetkezet és a jogi személyként működő hegyközség.

51. § (1) A FTT-nek és e rendeletnek a végrehajtása során a termelőszövetkezeti földtulajdonnal és földhasználattal kapcsolatos államigazgatási és telekkönyvi eljárás illetékmentes.

(2) A FTT. 16. és 17. §-ában szabályozott adásvétellel és cserével kapcsolatos műszaki munkálatokért az előírt díjat meg kell fizetni.

(A FTT. 41. §-ához)

52. § (1) Ez a rendelet 1968. évi január hó 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben gondoskodik.

(2) A FTT. és e rendelet végrehajtásával kapcsolatos telekkönyvi szabályokat az Igazságügyminiszter az illetékes miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben állapítja meg.

53. § (1) E rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik az alábbi jogszabályok:

a 2079/28/1954. Mt. határozat 6. pontjai

a 33/1962. (IX. 12.) Korm. rendelet 23-27. §-a,

a 20/1965. (X. 24.) Korm. rendelet.

(2) A 63/1957. (X. 19.) Korm. rendelet 1. §-a e rendelet 40. §-a szerint kiegészül,

a 11. §-a e rendelet 37-39. §-ainak, a 13. § (3) bekezdése e rendelet 25. és 26. §-ainak megfelelően,

az 1009/1966. (V. 18.) Korm. határozat IV. fejezet 14. pontja pedig e rendelet 26. §-ának megfelelően módosul.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke