4/1968. (III. 11.) BkM rendelet

a kereskedelem és a vendéglátás dolgozóinak leltárhiányért való anyagi felelősségéről szóló 2/1968. (I. 16.) Korm. rendelet végrehajtásáról

A kereskedelem és a vendéglátás dolgozóinak leltárhiányért való anyagi felelősségéről szóló 2/1968. (I. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 9. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a R. 1. § (3) bekezdés vonatkozásában a pénzügyminiszterrel, egyéb rendelkezések tekintetében a pénzügyminiszterrel és a Kereskedelmi, Pénzügyi, Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben a következőket rendelem.

(R. 1. §-hoz)

1. §

(1) A normalizált hiány mértékének alsó és felső határát (szakmai szint) a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. A 2. sz. mellékletben meghatározott áruk után normalizált hiány nem számolható el. A rendelet mellékleteit a Kereskedelmi Értesítőben és a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni.

(2) Az egységre a normalizált hiány mértékét a szakmai szinten belül az egység adottságainak (az egység elhelyezése, technikai felkészültsége, az áruk természete, kezelési és megóvási lehetősége stb.) figyelembevételével a gazdálkodó szerv (továbbiakban: vállalat) vezetője (továbbiakban: igazgató) állapítja meg.

2. §

(1) A normalizált hiány mértékét mind a szabadkasszás, mind a szoros elszámolású egységek részére meg kell állapítani.

(2) A normalizált hiány mértékének megállapítása a leltáridőszakra előre történik. A zöldséget és gyümölcsöt árusító egységekben idényenként változó kulcsok is megállapíthatók.

(3) A normalizált hiány mértékét az egység dolgozóival a leltáridőszak előtt közölni kell és azt a leltáridőszak alatt megváltoztatni nem szabad. A közlés elmulasztása esetén a normalizált hiány mértéke a szakmai szint felső határa,

3. §

(1) A normalizált hiány elszámolása az egység leltáridőszak alatti értékesítési (a kiadott áruk) forgalma alapján történik.

(2) A vállalat igazgatója a leltár elszámolásakor

- az egységre megállapított mértéket meghaladó hiányt a szakmai szint felső határáig;

- az egyes áruházi osztályoknak a szakmai szintet meghaladó hiányát, az áruházra megállapított normalizált hiány összegének felső határáig

normalizált hiányként számolhatja el.

4. §

A selejtezéssel, az értékcsökkenéssel és az anyagfelhasználási norma túllépésével kapcsolatos veszteségek a normalizált hiány terhére nem számolhatók el.

(R. 2. §-hoz)

5. §

A R. alkalmazása szempontjából

a) egység az a bolt, üzlet, áruda, áruházi osztály, vendéglő, cukrászda, vagy egyéb árusítóhely, továbbá az a raktár (lerakat), valamint nagykereskedelmi fiók, amelynek a leltárfelelősség szempontjából a vállalattal (önelszámoló egységgel) történő elszámoltatása elkülönítetten történik. Az egységen belül szervezett részleg nem tekinthető külön egységnek;

b) szabadkasszás az egyszemélyes egység, továbbá amelynek bevétele pénztárgéppel vagy egyéb bizonylat alapján nem ellenőrizhető, ezért az elszámoltatás kizárólag leltározás útján történik;

c) raktár a tárolásra használt elhatárolt, zárható terület;

d) családtag a vezető (kezelő) házastársa, egyenesági rokona, testvére és élettársa, valamint az egyenesági rokon és a testvér házastársa;

e) munkabér a dolgozó átlagkeresete [7/1967. (X. 8.) MüM rendelet 8. §].

6. §

(1) A felelősség mértékének a munkaszerződésben történő meghatározásánál a társadalmi tulajdon fokozott védelmét kell elsősorban biztosítani (R. 2. § b) pont). Figyelembe kell venni az áru megőrzésének feltételeit, a forgalom összetételét, valamint az egység esetleges sajátosságait.

(2) Nem foglalkoztatható vezetőként (helyettesként), aki a leltárhiányért a felelősséget nem vállalja,

(R. 3. §-hoz)

7. §

(1) A leltárhiányért az egységvezető és a helyettes munkabérük arányában feleinek.

(2) A vezetővel (kezelővel) és a helyettesével szemben a leltárhiányhoz fűződő jogkövetkezmények akkor érvényesíthetők, ha a nyitvatartás, valamint a nyitvatartási időn kívüli munkavégzés időtartama a vezető és helyettese összesített munkaidejét nem haladja meg.

8. §

(1) Évenként egy alkalommal a leltározás kötelező.

(2) A vezető (kezelő) illetve helyettes személyében történő változás vagy a felelősségi rendszer megváltozása esetén az egységet leltározással kell átadni, illetve átvenni.

(3) A leltárhiányért anyagi felelősség csak az egység teljes készletének leltározása alapján állapítható meg.

(R. 5. §-hoz)

9. §

A leltározásnál a vezető (kezelő) vagy a helyettes jelenléte kötelező. Akadályoztatása esetén fel kell hívni, hogy képviseletéről családtagja, vagy a vállalat alkalmazásában álló dolgozó útján gondoskodjék. Ha képviseletéről felhívás ellenére nem gondoskodik, részére az igazgató a szakmában jártas - a vállalat alkalmazásában álló - érdektelen képviselőt jelöl ki.

10. §

(1) A dolgozó a leltárfelvétel során, illetve a leltárfelvétel után a leltározással kapcsolatban észrevételeket tehet.

(2) Ha a leltárfelvétel során olyan szabálytalanságot követtek el, amely a leltáreredményt befolyásolhatta, vagy ha a leltár hitelességéhez egyébként alapos kétség fér, az igazgató a leltározás megismétlését rendelheti el. Az elszámoltatás a megismételt leltár alapján történik.

(3) A határozat meghozatala előtt a dolgozóval a leltár elszámolást és annak eredményét ismertetni kell (egyeztetés).

(4) A határozat meghozatalát nem akadályozza, ha a dolgozó az egyeztetésen értesítés ellenére nem jelenik meg.

11. §

(1) Az egység elszámoltatása a könyv szerinti készlet és a leltárkészlet értékének egybevetése alapján nyilvántartási áron történik.

(2) Az anyagi felelősség mértékének megállapítása fogyasztói áron - a vendéglátó egységekben osztályos fogyasztói áron - történik.

12. §

(1) A normalizált hiány megállapításakor az értékesítés összegéből a 2. sz. mellékletben szereplő áruk összegét le kell vonni.

(2) A 2. sz. melléklet 1. pontjában meghatározott áruk és az egyéb árukészlet, valamint a különböző időben felvett leltárak között a többletet a hiánnyal vagy a hiányt a többlettel kiegyenlíteni nem szabad.

13. §

(1) Az igazgató a határozat rendelkező részében a leltárhiány megtérítendő összegét (R. 2. §), illetve azt az összeget határozza meg, amelynek mértékéig prémium, jutalékkiegészítés és év végi részesedés nem fizethető ki. (R. 7. §)

(2) A határozatot valamennyi érdekelt dolgozóval közölni kell.

(R. 6. §-hoz)

14. §

Az igazgató határozatával szembeni panaszt a kézbesítést követő 15 napon belül lehet előterjeszteni. [Mt. V. 107. § (1) bek. c) pont.]

(R. 7. §-hoz)

15. §

A R. 7. §-a akkor alkalmazható, ha a vezető (helyettes) vagy a beosztott dolgozó a leltáridőszaknak legalább a felében és a leltáridőszak végén is az egységnél volt beosztásban és mint beosztott dolgozó az anyagok kezelésében (átvételében, előkészítésében, a forgalom bonyolításában) és megőrzésében beosztásánál fogva részt vesz.

16. §

A R. 7. §-ának alkalmazása szempontjából a leltárhiány keletkezésének ideje az igazgatói határozat közlésének időpontja.

17. §

(1) A vezető és a helyettesek részére - a R. 7. § (1) bekezdésében meghatározott időn belül - prémium, illetve a jutalékkiegészítés csak akkor fizethető, ha a ki nem fizetett prémium, jutalékkiegészítés, illetve részesedés összege a leltárhiányt már fedezte.

(2) Ha a jutalékkiegészítés vagy a prémium összege a leltárhiány összegét meghaladja, a vezető, illetve a helyettesek jutalékkiegészítését, illetve prémiumát a munkabér arányában kell a hiány elszámolására fordítani.

(3) Ha az év végi részesedés felosztásáig ki nem fizetett prémium, illetve a jutalékkiegészítés a leltárhiány összegét fedezte, az év végi részesedést az egység valamennyi dolgozójának ki kell fizetni.

(4) Ha az év végi részesedés felosztásáig ki nem fizetett prémium, illetve a jutalékkiegészítés a leltárhiány összegét nem fedezte, a vezető, a helyettesek és a beosztott dolgozók részesedését kell - részesedési alapjuk arányában - a leltárhiány elszámolására fordítani. Az igazgató a határozatban úgy is rendelkezhet, hogy a beosztott dolgozók részesedése csak akkor fordítható a leltárhiány elszámolására, ha a vezetőnek és a helyetteseknek ki nem fizetett részesedés a hiány összegét nem fedezi.

18. §

(1) A részesedés - a leltáridőszaktól függetlenül - arra az évre nem fizethető, amelyben a leltárt felvették. Ha a leltározást január első munkanapján megkezdték, a leltárt az előző évben felvett leltárnak kell tekinteni.

(2) A cikk-célprémium nem tartozik a R. 7. §-ának hatálya alá.

19. §

(1) Ha a határozat a prémium, a jutalékkiegészítés, illetve a részesedés kifizetésekor nem jogerős, jogerőre emelkedéséig az érintett dolgozónak járó összeg kifizetését fel kell függeszteni.

(2) A ki nem fizetett részesedés összege azoknak a dolgozóknak a jutalmazására fordítandó, akik olyan szoros elszámolású egységben dolgoznak, ahol leltárhiány nem keletkezett.

20. §

Az igazgató a leltárhiány esetén ki nem fizethető prémium, jutalékkiegészítés, illetve részesedés együttes összegének a meghatározásánál csak azt a körülményt [R. 5. § (3) bek.] veheti figyelembe, amely az egység egészére objektíve kihat.

21. §

A leltárhiányhoz a R. 7. §-a alapján fűződő jogkövetkezmények megállapításánál és érvényesítésénél egyébként a R. 5. és R. 6. §-át, valamint ennek a rendeletnek az 1-13. §-ait - a 6. §, valamint a 7. § (1) bekezdés kivételével - alkalmazni kell.

(R. 8. §-hoz)

22. §

(1) A fogyasztók megkárosításából adódó bevételi többletet, így különösen

- az ellenőrzések során megállapított fogyasztói megkárosításból eredő,

- a fogyasztói ár drágításából származó, valamint

- a vendéglátóiparban a tűrési százalékok figyelembevételével megállapított nyersanyag normák be nem tartása folytán előállott

bevételt a vállalattól a Pénzügyminisztérium adók módjára vonja el.

(2) A tűrési százalékokat a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(R. 9. §-hoz)

23. §

(1) A többszemélyes szabadkasszás kereskedelmi egység vezetőjével (helyettesével) a leltárhiányért való felelősséget rendező szerződést - a rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül - 1968. január 2. napjával, illetve az ezt az időpontot követő leltáridőszak első napjával kezdődő hatállyal kell megkötni.

(2) A szerződés létrejöttéig, illetve a vezetői, illetőleg helyettesi beosztás megszűnéséig a korábbi mértékig terjedő felelősséget kell érvényesíteni a R. 2. §-a alapján felelős személyekkel szemben.

24. §

(1) A leltárhiányok számviteli elszámolásának rendjét a pénzügyminiszter szabályozza.

(2) A termelőeszköz kereskedelmi vállalatok részére a normalizált hiány mértékét a felügyeleti miniszter - a belkereskedelmi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben, a szakszervezet meghallgatásával - állapítja meg.

(3) A R. végrehajtásáról a felvásárló kereskedelem tekintetében külön jogszabály rendelkezik.

25. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 1968. évi január hó 2-től kezdődő leltáridőszakokra is alkalmazni kell.

(2) A 13/1958. (XI. 13.) BkM rendelet, valamint az azt módosító 10/1959. (IX. 27.) BkM rendelet és a 8/1967. (XII. 22.) BkM rendelet hatályát veszti.

Szurdi István s. k.,

belkereskedelmi miniszter