5/1968. (X. 19.) IM-BM-PM együttes rendelet

az elzárás végrehajtása során a szabálysértési hatóságokra háruló feladatokról[1][2]

A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 118. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a legfőbb ügyésszel egyetértésben a következőket rendeljük:

Az elzárás végrehajtásának helye

1. §[3] (1)1) Ha az elkövető őrizetben van, az elzárást - a (3) bekezdés esetén kívül - a szabálysértési hatóság székhelye, egyébként az elkövető lakóhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.

(2) Az elzárás végrehajtására szolgáló büntetés-végrehajtási intézeteket a rendelet melléklete tartalmazza. Az igazságügyminiszter a mellékletet módosíthatja.

(3)[4] Rendőrségi fogdában kell az elzárást végrehajtani, ha az elkövető a rendőrség őrizetében van, és az elzárás hátralevő tartama tíz napot nem halad meg. A büntetés-végrehajtási intézetre vonatkozó rendelkezések az elzárásnak rendőrségi fogdában történő végrehajtása esetén is irányadók.

(4)[5] Ha az elzárást rendőrségi fogdában töltő elkövetőnek felróható okból a rendőri kísérése vált szükségessé, a kísérést végrehajtó rendőrkapitányság tájékoztatja a szabálysértési hatóságot az elkövető rendőri kíséréséről és a rendőri kísérésre okot adó körülményről. A rendőri kísérés végrehajtásával felmerült költség megtérítésére a 2/1986. (IV. 21.) BM-IM-PM együttes rendelet az irányadó.

A büntetésként kiszabott elzárás végrehajtása[6]

2. § Ha az elkövető az elzárást kiszabó határozat jogerőre emelkedésekor őrizetben van, és a szabálysértési hatóság az 1. § (3) bekezdését nem alkalmazza, őt a határozatot hozó szabálysértési hatóság a jogerősségi és végrehajthatósági záradékkal ellátott határozattal adja át a büntetés-végrehajtási intézetnek.

3. §[7] (1) Ha az elkövető az elzárást kiszabó határozat jogerőre emelkedésekor nincs őrizetben, az első fokon eljárt szabálysértési hatóság a jogerősségi és végrehajthatósági záradékkal ellátott határozat egyidejű megküldésével (átadásával) felhívja, hogy az elzárás végrehajtása végett a megjelölt napon a szabálysértési hatóság által megjelölt büntetés-végrehajtási intézetben jelentkezzék. Egyidejűleg a záradékkal ellátott határozat egy példányát megküldi a büntetés-végrehajtási intézetnek.

(2)[8] A felhívást úgy kell kiadni, hogy azt az elkövető a büntetés-végrehajtási intézetben való jelentkezésre meghatározott időpont előtt legalább nyolc nappal megkapja.

(3) Az elkövetőt figyelmeztetni kell, hogy

a)[9]

b) egynapi élelmet és tisztasági csomagot (tisztálkodószerek, egy váltás fehérnemű) hozhat magával,

c) hozzátartozója kéthetenként tisztasági csomagot küldhet,

d)[10] a jelentkezés elmulasztása esetén elővezetését rendelik el, és ennek költségét meg kell téríteni.

(4) Ha az elkövető az elzárás megkezdésére jelentkezik, a büntetés-végrehajtási intézet az elzárást foganatba veszi, és erről a szabálysértési hatóságot haladéktalanul értesíti.

4. § (1) A szabálysértési hatóság a 3. § (1) bekezdésében megjelölt felhívást az elkövető jelentkezésére meghatározott napot követő nyolc napig nyilvántartja. Ha szabályszerűen kézbesített felhívás esetén a megszabott határidő elteltéig az elzárás foganatbavételéről értesítés nem érkezett, az elkövető elővezetését rendeli el.

(2) Az elővezetést elrendelő határozat tartalmazza:

a) a szabálysértési hatóság megnevezését, határozatának számát és keltét,

b) az elkövető nevét és személyi adatait (leánykori név, születési hely és idő, anyja neve, lakóhelye),

c) a szabálysértés megjelölését és a kiszabott elzárás tartamát,

d) annak a büntetés-végrehajtási intézetnek a megnevezését, ahová az elkövetőt elő kell vezetni,

e) a szabálysértési hatóság részéről eljárt személy aláírását és a hatóság körbélyegzőjét.

(3) Az elővezetést elrendelő határozatot a szabálysértési hatóság négy példányában állítja ki. Az elővezetéshez ügyészi jóváhagyás nem szükséges.

(4)[11] Az elővezetés foganatosítása iránt az elkövető lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságnak az elővezetést elrendelő határozat három példányát kell megküldeni. Az elővezetést foganatosító rendőr az elővezetési határozat egyik példányát az elkövetőnek átadja.

(5)[12] Az elővezetés költségének a megállapítására a 2/1986. (IV. 21.) BM-IM-PM együttes rendelet az irányadó.

(6)[13] A rendőr az elkövetőt az elővezetési határozat két példányával adja át a büntetés-végrehajtási intézetnek. A határozat egyik példányát a büntetés-végrehajtási intézet visszatartja, a másik példányon az elkövető átvételét igazolja és a rendőrnek visszaadja. Az elővezetési határozat e példányát a rendőrkapitányság az elővezetés költségének megtérítéséhez szükséges adatok feltüntetésével megküldi a szabálysértési hatóságnak.

(7)[14] Ha a rendőrség az elkövetőt az előállítása napján nem adja át a büntetés-végrehajtási intézetnek, a rendőrségi fogdában töltött időt - a rendőrség igazolása alapján - az elzárás tartamába be kell számítani.

Pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtása

5. §[15] (1) A meg nem fizetett pénzbírságot elzárásra átváltoztató határozatot a szabálysértési hatóság az elkövetőnek és a büntetés-végrehajtási intézetnek megküldi. A határozat tartalmazza:

a) a 4. § (2) bekezdésének a), b) és e) pontjában felsoroltakat,

b) a pénzbírságot helyettesítő elzárás tartamát, az őrizetben töltött idő figyelembevételével,

c) az egynapi elzárásnak megfelelő forintösszeget,

d) azt a felhívást, hogy az elkövető melyik napon, melyik büntetés-végrehajtási intézetben jelentkezzék,

e) a 3. § (2) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott figyelmeztetést,

f) azt a figyelmeztetést, hogy a pénzbírság az elzárás megkezdése előtt, illetve annak tartama alatt is megfizethető, és ez esetben az elkövető az elzárás végrehajtása (további végrehajtása) alól mentesül.

(2) A határozathoz kitöltött befizetési lapot (a pénzbírság illetékbélyeggel történő lerovására szolgáló válaszos levelezőlapot) kell mellékelni.

(3)[16] A határozatot úgy kell kiadni, hogy azt az elkövető a büntetés-végrehajtási intézetben való jelentkezésre meghatározott időpont előtt legalább nyolc nappal megkapja.

(4) A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(5) Ha az elkövető a pénzbírságot helyettesítő elzárás megkezdésére jelentkezik, a büntetés-végrehajtási intézet az elzárást foganatba veszi, és erről a szabálysértési hatóságot haladéktalanul értesíti.

(6)[17] Ha a bíróság a pénzbírságot elzárásra átváltoztató határozat elleni felülvizsgálati kérelmet elutasította, a szabálysértési hatóság az (1) bekezdés d) pontja szerinti tartalommal ismételten felhívást ad ki az elkövető részére. A felhívásnak tartalmaznia kell a 3. § (3) bekezdésének b)-d) pontjaiban foglalt és az 5. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti figyelmeztetést. E felhívás ellen jogorvoslatnak nincs helye.

6. § (1) A szabálysértési hatóság a pénzbírságot elzárásra átváltoztató határozatot az elkövető jelentkezésére meghatározott napot követő nyolc napig nyilvántartja. Ha szabályszerűen kézbesített felhívás esetén a megszabott határidő elteltéig az elzárás foganatbavételéről értesítés nem érkezett, illetőleg a pénzbírságot nem fizették meg, a szabálysértési hatóság az elkövető elővezetését rendeli el. E határozat tartalmazza:

a) a 4. § (2) bekezdésében felsoroltakat,

b)[18] azt, hogy az elkövetőt melyik napon kell a büntetés-végrehajtási intézetbe elővezetni, továbbá, hogy az elővezetés megkísérlése nem vezetett eredményre, azt meddig lehet újból megkísérelni. Az elővezetés határidejeként az elővezetésre meghatározott naptól számított tizenötödik napot kell megjelölni, kivéve, ha a pénzbírság elévülése ennél rövidebb idő alatt következik be;

c) azt a figyelmeztetést, hogy ha az elkövető a pénzbírságot az elővezetés megkezdéséig vagy annak foganatosítása alatt teljesen megfizeti és ezt igazolja, az elővezetést mellőzni kell.

(2)[19] A határozatot a szabálysértési hatóság öt példányban állítja ki. Az elővezetéshez az illetékes helyi (városi, kerületi) ügyész jóváhagyását kell kérni. Az ügyész részére meg kell küldeni az elővezetési határozat valamennyi példányát és a szabálysértési ügy iratait. Az ügyész a jóváhagyást az elővezetési határozat valamennyi példányára rávezeti, egy példányt visszatart.

(3) Az elővezetési határozat három példányát a szabálysértési hatóság - a kitöltött befizetési lappal (válaszos levelezőlappal) együtt - az illetékes rendőrkapitányságnak [4. § (4) bekezdése] küldi meg.

7. § (1) Az elővezetést foganatosító rendőr az elővezetési határozatot az elkövetőnek - a befizetési lappal (válaszos levelezőlappal) együtt - átadja. Ha az elkövető az elővezetés foganatosítása közben a pénzbírságot meg kívánja fizetni, őt e célból a legközelebbi postahivatalba kell kísérni. Ezt az intézkedést úgy kell végrehajtani, hogy az a rendőrt szolgálati kötelességének teljesítésében ne akadályozza.

(2) Amennyiben az elkövető a pénzbírságot teljesen megfizette, a rendőr az elővezetést mellőzi, és az elővezetési határozat két példányára rávezeti, hogy a pénzbírság megfizetése megtörtént. A határozat egy példányát a szabálysértési hatóságnak vissza kell küldeni.

(3) Ha az elkövető a pénzbírságot nem fizette meg, őt a rendőr az elővezetési határozat két példányával a büntetés-végrehajtási intézetnek átadja. A határozat egyik példányát a büntetés-végrehajtási intézet visszatartja, a másik példányon az elkövető átvételét igazolja és a rendőrnek visszaadja. A rendőrkapitányság ezt a szabálysértési hatóságnak visszaküldi.

(4)[20] Az elővezetés költségét az elővezetési határozatnak a szabálysértési hatóság részére visszaküldött példányán fel kell tüntetni.

8. § (1) A pénzbírságot az elkövető vagy helyette más az elzárás megkezdése után is megfizetheti.

(2) Ha a pénzbírság teljes megfizetését igazolják, az elkövetőt nyomban szabadon kell bocsátani. Amennyiben a pénzbírságnak csak egy részét fizették meg, a meg nem fizetett összegnek megfelelő tartamú elzárást kell végrehajtani. Az átváltozási kulcs szerint egynapi elzárást ki nem tevő töredékösszeget az elzárás végrehajtásánál nem lehet figyelembe venni.

Értesítés az elzárás kitöltéséről

9. § Az elzárás kitöltéséről, illetőleg az elkövetőnek a pénzbírság megfizetése folytán történt szabadon bocsátásáról a büntetés-végrehajtási intézet a szabálysértési hatóságot értesíti.

Halasztás

10. § (1) Az elzárás - ideértve a pénzbírságot helyettesítő elzárást is - megkezdésére fontos okból, hivatalból vagy kérelemre halasztás engedélyezhető.

(2)[21] A szabálysértési hatóság hivatalból halasztást engedélyez, ha az elkövető

a) kórházi kezelés alatt áll,

b) katonai szolgálatra vonult be,

c) állandó orvosi felügyeletet és kímélő étrendet igénylő betegségben szenved; illetőleg ha az elkövetőt

d)[22] az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelésére utalták be.

(3)[23] A halasztás iránti kérelmet az első fokú szabálysértési hatóságnál lehet előterjeszteni, illetőleg jegyzőkönyvbe mondani. A kérelem előterjesztésének nincs halasztó hatálya.

(4) A halasztás tárgyában a szabálysértési hatóság határozattal dönt, ezt az elkövetővel, ha pedig az elővezetése iránt már intézkedett, a megkeresett rendőrkapitánysággal is közli. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

Félbeszakítás

11. § (1) Az elzárás végrehajtását az első fokú szabálysértési hatóság, illetőleg - sürgős esetben - a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka fontos okból, hivatalból vagy kérelmére félbeszakíthatja.

(2)[24] Ha az elkövető kórházi gyógykezelése szükséges, az elzárás végrehajtását félbe kell szakítani. Nincs helye az elzárás végrehajtása félbeszakításának, ha a kórházi gyógykezelés az elkövető vagy más által szándékosan előidézett betegség, illetőleg egészségügyi beavatkozást igénylő magatartás miatt vált szükségessé. Ebben az esetben az elkövetőt a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában - az elítéltektől és az előzetesen letartóztatottaktól elkülönítetten - kell gyógykezelni.

(3)[25] A félbeszakítás iránti kérelmet az elkövető vagy hozzátartozója az (1) bekezdésben megjelölt szervnél előterjesztheti, illetőleg jegyzőkönyvbe mondhatja.

(4) Ha a félbeszakítást a szabálysértési hatóság rendeli el, határozatát a büntetés-végrehajtási intézetnek megküldi. Sürgős esetben a félbeszakítás távbeszélőn is közölhető, a határozatot azonban utólag meg kell küldeni.

(5) A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka az általa elrendelt félbeszakításról a szabálysértési hatóságot értesíti.

(6) A félbeszakított elzárás akkor is csak a szabálysértési hatóság újabb intézkedésére folytatható, ha a félbeszakítást a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka rendelte el.

Intézkedés az ismeretlen helyen tartózkodó elkövetővel szemben

12. §[26][27] Ha az elkövető ismeretlen helyen tartózkodik, és ezért az elzárásról vagy a pénzbírságnak elzárásra átváltoztatásáról szóló határozat nem kézbesíthető, illetőleg az elővezetés nem foganatosítható, a szabálysértési hatóság a tartózkodási helyének megállapítása céljából a lakcímhivatalt vagy az elkövető utolsó lakóhelye szerint illetékes rendőri szervet keresi meg. Ez a szükséges tájékoztatást köteles haladéktalanul megadni.

Elzárás végrehajtása szabadságvesztést töltő vagy előzetes letartóztatásban levő elkövető esetén

13. § (1) Ha az elkövető szabadságvesztést vagy elzárást tölt, illetőleg előzetes letartóztatásban van, az elzárást kiszabó vagy a pénzbírságot elzárásra átváltoztató határozatot a szabadságvesztést, az elzárást, illetőleg az előzetes letartóztatást foganatosító büntetés-végrehajtási intézetnek kell megküldeni.

(2)[28] Ha az elkövető előzetes letartóztatását rendőrhatósági fogdában foganatosítják, és az előzetes letartóztatást meg kell szüntetni, őt az elzárásról vagy a pénzbírságnak elzárásra átváltoztatásáról szóló határozattal az abban megjelölt büntetés-végrehajtási intézetbe kell átkísérni. Mellőzni kell az elkövető átkísérését, ha az elzárást kimondó határozat jogerőre emelkedése után egy évet meghaladó időt töltött előzetes letartóztatásban.

Záró rendelkezés

14. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1968. évi október hó 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.

Melléklet az 5/1968. (X. 19.) IM-BM-PM együttes rendelethez[29]

Az elzárás végrehajtására kijelölt büntetés-végrehajtási intézetek