3/1964. (VIII. 28.) ÉM rendelet

az építési engedélyezési eljárásról

Az épületek és egyes építmények építésének engedélyezésére vonatkozó eljárást - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőképpen szabályozom.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az építési engedélyhez kötött építési munkák köre

1. §

A következő építési munkák csak építési engedély alapján végezhetők:

1. bármilyen célra szolgáló épület építése, bővítése, magasítása, emelése, süllyesztése, eltolása, a bejelentési kötelezettség alá eső épületekkel kapcsolatos ilyen építési munkák kivételével;

2. épület vagy épületrész olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása, továbbá az épülettel kapcsolatos minden olyan építési munka, amely

a) az állékonyság, az egészségvédelem, az élet- vagy közbiztonság, illetőleg a városkép követelményeire kihatással jár;

b) teherhordó szerkezet létesítésével vagy átalakításával jár;

c) az épület rendeltetését vagy használatának engedélyezett módját megváltoztatja;

d) a szomszédok (az építési munkával érintett ingatlan vagy helyiség bérlője, továbbá az ingatlannal közvetlenül szomszédos és a szemben fekvő ingatlanok tulajdonosai, kezelői, illetőleg használói) jogos érdekeit közvetlenül érinti;

3. lakások létesítése céljából emeletráépítés, tetőtérbeépítés, toldaléképítés, nem lakás céljára szolgáló helyiségeknek lakássá történő átalakítása, továbbá lakás műszaki megosztása;

4. - városban, üdülőterületen, továbbá községben főútvonal mentén - épület tetőzetének vagy közterületről látható homlokzatainak felújítása, átalakítása;

5. - városban, üdülőterületen, továbbá községben főútvonal mentén - épület közterületről látható homlokzatain ajtó vagy ablak nyitása, megszüntetése, átalakítása, ideértve ajtónak ablakká vagy ablaknak ajtóvá történő átalakítását is;

6. - városban, üdülőterületen, továbbá községben főútvonal mentén - üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető (előtető) vagy üzleti ernyőszerkezet építése, átalakítása, lebontása;

7. - városban, üdülőterületen, továbbá községben főútvonal mentén - épület tetőzetén, közterületről látható homlokzatain vagy a kerítésen hirdetőberendezés létesítése;

8. épület közterületről látható homlokzatain emléktábla, dombormű, szobor vagy más faldíszítmény elhelyezése, eltávolítása;

9. épület, építmény külsejének díszvilágítására szolgáló berendezés létesítése;

10. tetőépítmény, kémény építése, magasítása;

11. épületben a helyiség űrmagasságának megosztása, de karzat építése csak akkor, ha annak szélessége 1.2 méternél nagyobb, és terjedelme meghaladja a helyiség alapterületének felét;

12. épületben felvonó, továbbá személy- vagy teherszállításra szolgáló más berendezés és ezzel kapcsolatos szerkezetek építése, áthelyezése, vagy a főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása, ha a hasznos alapterület 0.25 m2-nél, a teherbírás pedig gépi üzemű felvonó esetében 15 kg-nál, kézi üzemű felvonó esetében 25 kg-nál nagyobb;

13. nem üzemi épületben 3 m2-nél nagyobb fűtőfelületű melegvíz- és gőzfejlesztő kazán, továbbá olyan gőzfejlesztő kazán létesítése, amelynél a túlnyomás 1/10 légköri nyomást meghalad, valamint a nem kazánfűtésre szolgáló olyan tüzelőhely létesítése, amelynek rostélyfelülete 20 dm2-t, illetőleg fűtőfelülete 5 m2-t elér vagy meghalad;

14. nem üzemi épületben 1 lóerős, illetőleg ennél nagyobb motor vagy ilyen motorral hajtott munkagép, továbbá 1 lóerős, illetőleg ennél nagyobb erő átvitelére szolgáló közlőmű felállítása;

15. üzemi épületben olyan kazán, motor, munkagép, közlőmű, technológiai berendezés felállítása, vagy olyan technológiai eljárás bevezetése, amely a környezetre víz, gőz, gáz, füst, korom, hő, bűz, zaj, rázkódtatás, sugárzás vagy más ok miatt a helyi viszonyoknak és az érintett terület rendeltetésének megfelelő mértéket meghaladó káros hatást eredményezhet, illetőleg a szomszédos ingatlanok használatára vagy állékonyságára kihatással járhat;

16. nagyobb súlyú vagy nagyobb méretű (pl. adó-vevő) antenna létesítése;

17. fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, tűzés robbanásveszélyes, illetőleg tűzveszélyes anyag, folyadék, éghető gáz előállítására, feldolgozására, tárolására, raktározására, töltésére, lefejtésére vagy árusítására szolgáló építmény és berendezés létesítése;

18. gépkocsiszín létesítése, ideértve a kettőnél több motorkerékpár elhelyezésére szolgáló színt is;

19. nyaraló, üdülő, hétvégi ház vagy telep építése, sátortábor (camping) létesítése, idértve -városban, üdülőterületen, továbbá községben főútvonal mentén - a nem alapzatos és csak ideiglenes tartózkodásra alkalmas építmények elhelyezését is;

20. csónakház, fürdőház, uszoda és más hasonló építmény építése, illetőleg azoknak a vízen való elhelyezése;

21. sporttelep, lőtér, tekepálya építése;

22. állandó emelvény, lelátó, kilátó, építése;

23. kiállítási vagy más alkalmi helyiség építése;

24. közterületen vagy alatta lépcsőfok, lépcsőzet, anyag lebocsátására vagy pince megvilágítására szolgáló akna, szobor, szobortalapzat, emlékmű, díszkút, alapzatos zászlórúd, közúti közlekedéssel kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség, bármilyen bódé, nyilvános árnyékszék, hirdetőoszlop és berendezés létesítése;

25. - városban, üdülőterületen, továbbá községben főútvonal mentén - árusító bódé építése vagy felállítása;

26. különálló nyárikonyha, mosókonyha, kisipari műhely építése;

27. különálló fás- vagy szerszámkamra építése, a bejelentési kötelezettség alá eső ilyen építmény kivételével;

28. szín, fészer, kocsialáhajtó építése, a bejelentési kötelezettség alá eső szín és fészer kivételével;

29. 1.5 méternél magasabb kerti növényház építése;

30. gyümölcstároló, aszaló, csomagoló építése, a bejelentési kötelezettség alá eső gyümölcstároló, aszaló kivételével;

31. termény- vagy takarmánytároló és feldolgozó (magtár, csűr, pajta, góré, siló) építése, a bejelentési kötelezettség alá eső pajta és góré kivételével;

32. présház, különálló pince, jégverem építése, a bejelentési kötelezettség alá eső présház kivételével;

33. istálló, ól, kifutó építése, a bejelentési kötelezettség alá eső ól és kifutó kivételével;

34. árnyékszék, pöcegödör, szemétgyűjtő, trágya- vagy trágyalé tároló, komposztáló, továbbá a telken keletkezett házi szennyvíznek a telekhatárokon belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló építmény és berendezés létesítése;

35. közterületen park, gyermekjátszótér létesítése;

36. a telek határvonalán vagy a telek belsejében támfal építése, az út-, vasút- vagy hídépítéssel, illetőleg fenntartással kapcsolatos támfal, továbbá az 1,5 méternél nem magasabb olyan támfal kivételével, amely a telek belsejében a telekhatároktól legalább 3 méter távolságra van;

37. a telek határvonalán vagy a telek belsejében kerítés építése, a bejelentési kötelezettség alá eső kerítés kivételével;

38. a telken a terep leásása vagy feltöltése, az út-, vasút- vagy hídépítéssel, illetőleg fenntartással kapcsolatos leásás, feltöltés, továbbá a lejtős vagy egyenetlen telken a terep kertszerű kiképzésével kapcsolatos olyan leásás, feltöltés, kiegyenlítés vagy szintbeli tagozás kivételével, amelynél a szintváltozások 1.5 métert nem haladnak meg, a telekhatárok mellett legalább 3 méter széles területsáv változatlan szintben marad, és a szomszédok jogos érdekeit a csapadékvíz természetes lefolyásának módosításával vagy másként nem érintik;

39. a rendes háztartási szükségletre vizet szolgáltató ásott kút létesítése, ha annak mélysége az első vízadó réteget követő záróréteget nem haladja meg;

40. - Budapest egész területén, más helységben pedig a városképi szempontból fontosabb területeken - ideiglenes felvonulási épület építése;

41. építési munka végzéséhez szükséges különleges munkaállvány felállítása;

42. sírbolt építése;

43. épület vagy épületrész lebontása, a bejelentési kötelezettség alá eső bontási munkák kivételével. Olyan építési munkánál, amelynek végzése egyes épületrészek lebontásával jár, az építési engedély kiterjed a műszaki terveken feltüntetett bontásokra is;

44. minden olyan építési munka, amelyre az Országos Építésügyi Szabályzat vagy más jogszabály építési engedély beszerzésének kötelezettségét írja elő.

2. §

(1) Műemlék, továbbá műemlék jellegű épület esetében az 1. §-ban meghatározott építési munkákon felül építési engedély szükséges a következő építési munkákra is:

1. a tetőszerkezet, tetőhéjazat, hófogó felújítása, helyreállítása vagy az épület külső megjelenésében érvényre jutó bármilyen átalakítása;

2. a kéménynek az alakját és méreteit megváltoztató átalakítása;

3. a homlokzat újravakolása vagy színezése;

4. az ablakszerkezetnek, az ablakfelület beosztásának vagy az ablak kiképzésének megváltoztatása, ideértve a kifelé nyíló ablaknak befelé nyílóvá történő átalakítását is;

5. az ablak-, erkély- és folyosórács átalakítása, leszerelése vagy új ablak-, erkély- és folyosórács alkalmazása;

6. a kapu vagy a közterületre nyíló ajtó, továbbá az üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény átalakítása (mintázat, vasalás, színezés megváltoztatása), leszerelése vagy kicserélése;

7. a kapukáva, kerékvető vagy a közterületre nyíló pincelejáró átépítése vagy átalakítása;

8. a homlokzaton kép, felirat, sgrafittó, zászlótartó vagy más díszítmény elhelyezése vagy eltávolítása;

9. a tetőzeten vagy a homlokzaton műszaki berendezések (pl. hirdetőberendezés, fényreklám, antenna, közművek vezetékei, szerelvényei, más köztárgyai), feliratok, cég- vagy címtáblák elhelyezése;

10. az udvari homlokzat átalakítása, azon ajtó vagy ablak nyitása;

11. eresz- és lefolyócsatornák felszerelése, felújítása vagy leszerelése;

12. lábazat készítése, lényeges javítása vagy színezése;

13. a helyiségek megosztása, falak áttörése, lebontása, új falak építése;

14. régi padozatok kicserélése;

15. belső díszítések (stukkó, falfestmény), kályhák (kandallók), régi ajtó- és ablakszárnyak eltávolítása vagy átfestése, kapualji és lépcsőházi világítótestek elhelyezése;

16. a támfal, kerítés átalakítása, helyreállítása, felületi kiképzése;

17. az épület előtti, az épület távlati képét érintő területen bármilyen köztárgy elhelyezése;

18. azok az építési munkák, amelyek egyébként a 3. § értelmében csak bejelentési kötelezettség alá esnek.

(2) Városképi jelentőségű épület esetében az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a 10., 13-15. és a 18. pont kivételével kell alkalmazni.

A bejelentési kötelezettség alá eső építési munkák köre

3. §

Építési engedély nélkül végezhetők, de bejelentési kötelezettség alá esnek a következő építési munkák:

1. az épület homlokzatain - városban, üdülőterületen, továbbá községben főútvonal mentén az épületnek csak a közterületről nem látható homlokzatain - ajtó vagy ablak nyitása, megszüntetése, átalakítása, ideértve ajtónak ablakká vagy ablaknak ajtóvá történő átalakítását is;

2. - a városban, üdülőterületen, továbbá községben főútvonal mentén - az épület közterületről látható homlokzatainak színezése, illetőleg azokon vagy a kerítésen 25x25 cm-nél nagyobb cég- vagy címtábla elhelyezése;

3. - községben nem főútvonal mentén - az épület tetőzetének vagy közterületről látható homlokzatainak felújítása, átalakítása;

4. pilléren, határfalon vagy más teherhordó szerkezeten lefaragás, bevésés, falcsatorna vagy fülke készítése, továbbá a keresztmetszetnek más módon való csökkentése, ha az az állékonyság követelményeire nem jár kihatással;

5. épületben válaszfal vagy osztófal építése, lebontása, ha az az épület rendeltetését vagy használatának engedélyezett módját nem változtatja meg;

6. nem üzemi épületben a válaszfalban vagy osztófalban ajtónyílás készítése, befalazása, ha annak következtében az épületben levő lakások vagy lakószobák száma megváltozik;

7. helyiségben olyan karzat építése, amelynek szélessége 1,2 méternél nagyobb, terjedelme azonban nem haladja meg a helyiség alapterületének felét;

8. - községben nem főútvonal mentén - üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető (előtető), üzleti ernyőszerkezet építése, átalakítása, lebontása, hirdetőberendezés létesítése;

9. - községben nem főútvonal mentén - árusító bódé építése vagy felállítása;

10. alkalmi emelvény, lelátó építése;

11. - községben nem üdülőterületen vagy főútvonal mentén - mezőgazdasági célra szolgáló telken 10 m2-nél kisebb alapterületű és 3 méternél alacsonyabb párkánymagasságú, kémény nélküli őrház, présház, fás- vagy szerszámkamra, szín, fészer, gyümölcstároló, aszaló, pajta, góré, ól, kifutó építése;

12. rendes háztartási szükségletre szolgáló szabadkemence, húsfüstölő építése;

13. - külterületen - összefüggő alapozást nem igénylő, vázas, földbe ásott oszlopokon nyugvó szerkezetű, nem falazott mezőgazdasági építmények építése;

14. a telek oldal- és hátsó határvonalán vagy a telek belsejében nem összefüggő alapzatos, nem falazott és nem pilléres kerítés létesítése, ha ezáltal a terep szintjét nem változtatják meg;

15. építési engedélyhez nem kötött felvonulási épület építése;

16. építési munkánál daru, emelőgép, segédépítmény felállítása;

17. építési engedélyhez nem kötött vagy 120 légm3-nél kisebb térfogatú, nem lakás céljára szolgáló épület, továbbá felvonulási épület lebontása, ha ez a szomszédok jogos érdekeit nem sérti.

Az építésügyi hatóságok

4. §

(1) Az 1-3. §-ban meghatározott építési munkák engedélyezésével kapcsolatos ügyekben

a) elsőfokon

- községben a járási,

- járási jogú városban a városi,

- a fővárosban és megyei jogú városban a kerületi,

b) másodfokon

- községben és járási jogú városban a megyei,

- a fővárosban és megyei jogú városban a fővárosi, illetőleg a városi

tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve jár el.

(2) Az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága - az építésügyi miniszter előzetes hozzájárulásával - az 5. §-ban meghatározott ügyekre kiterjedő elsőfokú építésügyi hatósági hatáskörrel ruházhatja fel a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervét, ha a község jelentősége, fejlettsége és lélekszáma azt indokolttá teszi, és arra a tanács végrehajtó bizottságának szervezete lehetőséget nyújt.

(3) Azokban az ügyekben, amelyekben elsőfokon a községi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve jár el, a másodfokú építésügyi hatósági hatáskört a járási tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve gyakorolja.

5. §

(1) A községi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve

a) engedélyt ad

1. földszintes lakó- és gazdasági épületnek típus vagy államilag ajánlott terv alkalmazásával történő építésére,

2. földszintes lakó- és gazdasági épület felújítására, helyreállítására, átalakítására, toldalékkal való bővítésére, lebontására, továbbá lakás műszaki megosztására;

3. földszintes épületben nem lakás céljára szolgáló helyiségeknek lakássá történő átalakítására;

4. az 1. § 4-8., 10., 18., 24-29., 31-34., 36-39. és 42. pontjában meghatározott építési munkákra, üzemi kémény, egynél több gépkocsi elhelyezésére szolgáló gépkocsiszín, szobor, szobortalapzat, emlékmű, díszkút, alapzatos zászlórúd és magtár kivételével;

5. azokra az építési munkákra, amelyek engedélyezését a helyi körülmények figyelembevételével a megyei tanács végrehajtó bizottsága a hatáskörébe utalta;

b) tudomásul veszi a bejelentési kötelezettség alá eső építési munkák végzésére irányuló szándék bejelentését.

(2) A községi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve a hatáskörébe utalt ügyekben a tanács építési állandó bizottságának közreműködésével, javaslatainak és véleményének figyelembevételével jár el.

II. Fejezet

AZ ÉPÍTÉSI MUNKÁK VÉGZÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE

Az építési engedély iránti kérelem és mellékletei

6. §

(1) Az építtető az építési engedélyt az ingatlan fekvése szerint az illetékes elsőfokú építésügyi hatóságtól írásban köteles kérni. Az építtető a kérelmet a tervező útján is előterjesztheti. A kérelmet az előírt nyomtatvány felhasználásával kell előterjeszteni.

(2) A kérelmet községben - magánépíttető építkezése esetében - a községi tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szervénél (elnök, titkár) kell benyújtani, amely azt - ha az engedély megadása nem tartozik hatáskörébe - véleményével ellátva 3 napon belül köteles az illetékes járási tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szervéhez felterjeszteni.

7. §

(1) Az építési engedélyt az elvégezni kívánt építési munka egészére kell kérni.

(2) Ha az építtető azonos rendeltetésű, összefüggő építési területen egyidejűleg több épületet kíván megépíteni, vagy ott építési engedélyhez kötött többfajta építési munkát kíván egyidejűleg elvégezni, az építési engedélyt azokra vonatkozóan egyszerre kell kérni.

(3) Több évig tartó és több megvalósítási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő épületekre szakaszonként külön-külön lehet építési engedélyt kérni.

8. §

(1) A kérelemhez általában a következő mellékleteket kell csatolni;

a) az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot egy példányban,

b) - állami, társadalmi vagy szövetkezeti szerv építkezése esetében - az építkezés helyének kijelölésére vonatkozó jogerős területfelhasználási engedélyt, továbbá - ha azt az építésügyi hatóság a területfelhasználási engedélyben előírta - város- (község- rendezési szakvéleményt egy-egy példányban;

c) helyszínrajzot, illetőleg - állami, társadalmi vagy szövetkezeti szerv építkezése esetében -a kivitelezési tervdokumentációban szereplő általános elrendezési (beépítési) tervet három (Budapesten négy) példányban,

d) az építési munka műszaki terveit - állami, társadalmi vagy szövetkezeti szerv építkezése esetében a kivitelezési tervdokumentáció megfelelő részeit - három (műemlék, műemlék jellegű vagy városképi jelentőségű épület esetében négy) példányban,

e) - ha a műszaki terveket állami (tanácsi) tervező szerv készítette - a tervező nyilatkozatát egy példányban arról, hogy a helyszínrajzot, illetőleg az általános elrendezési (beépítési) tervet és a műszaki terveket a tervezés során mely hatóságokkal egyeztette, s a műszaki megoldás megfelel a jogszabályoknak és a hatósági előírásoknak,

f) - magánszemélynek Budapesten történő lakásépítése esetében - igazolást egy példányban arról, hogy állandó lakóhelye megszakítás nélkül legalább öt éve Budapesten van, vagy Budapesten működő állami, társadalmi vagy szövetkezeti szervvel legalább öt éve munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) áll,

g) az építésügyi hatóság felhívására a kérelem elbírálásához esetleg még szükséges más mellékleteket (pl. a víz-, csatornázási, gáz-, elektromos művek, távhőszolgáltatási szerv, posta igazolását a közmű- és energiahálózatba történő bekötés lehetőségéről, az épület és környezetének távlati képét), illetőleg a műszaki tervek további példányait.

(2) A kérelemhez helyszínrajzot, illetőleg általános elrendezési (beépítési) tervet

a) nem kell csatolni, ha az építési munkát a már fennálló épületben kívánják végezni;

b) csak az építésügyi hatóság felhívására kell csatolni ha az építési munka a már fennálló épület tetőzetét vagy homlokzatát érinti.

(3) A kérelemhez épület építése esetében - több épület egyidejű építése esetében épületenként külön-külön - a következő műszaki terveket kell csatolni:

a) a pince (alagsor), a földszint, az eltérő emeletek, a tetőfelépítmény-tetőtér, a lapostető alaprajzát, az egymástól eltérő homlokzatok rajzait, továbbá a lépcső feltüntetésével metszeteket az egymástól eltérő szintmagasságú és szerkezetű épületrészekről 1:100 vagy - ha állami, társadalmi vagy szövetkezeti szerv építkezése esetében 1:100 méretarányú műszaki tervek nem készültek - 1:50 méretarányban,

b) műszaki leírást,

c) szilárdságtani számításokat a szükséges műszaki rajzokkal, ha a műszaki terveket nem állami (tanácsi) tervező szerv készítette és az épület emeletes,

d) talajmechanikai szakvéleményt, ha a műszaki terveket nem állami (tanácsi) tervező szerv készítette és az épület négynél több egymás fölötti vagy nagy terhelésre (legalább 1000 kg m2) tervezett födémmel épül,

e) az esetleges területelőkészítési (tereprendezési, bontási és más előkészítő) munkák műszaki terveit,

f) a támfalak, más terepbiztosítási építmények és a kerítés műszaki terveit,

g) a parkosítás műszaki terveit.

(4) Ha, a (3) bekezdés f)-g) pontjában említett műszaki tervek a kérelem benyújtásakor még nem állnak rendelkezésre, azok - elkészítésüknek a kérelemben ismertetett üteme szerint - pótlólag külön-külön is benyújthatók. Ilyen esetben a műszaki leírásban részletesen ismertetni kell a munkálatok műszaki megoldását és összefüggéseit.

(5) A kérelemhez

a) emeletráépítés vagy tetőtérbeépítés esetében az 1/1962. (IV. 15.) ÉM-PM számú rendelet 10. §-ában,

b) felvonó építése, áthelyezése vagy a főbb műszaki adatok megváltozásával járó átalakítása esetében a 8/1961. (XI. 16.) ÉM számú rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében,

c) lakás műszaki megosztása esetében a 44200/1948. (IX. 12.) ÉKM számú rendelet 9. §-ának (2) bekezdésében

előírt mellékleteket kell csatolni.

9. §

(1) Az építési jogosultságot az építési munkával érintett ingatlanra vonatkozó

a) tulajdon-, kezelési, haszonélvezeti, illetőleg használati jogot feltüntető, 30 napnál nem régibb keletű telekkönyvi kivonattal, továbbá - idegen ingatlanon történő építkezés esetében -

b) az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, vagy

c) - állami szerv építkezése esetében - azonnali birtokbavételt engedélyező vagy kisajátítást megállapító jogerős határozattal

kell igazolni.

(2) Ha az építési munkával érintett ingatlant a központi telekkönyvben tartják nyilván, az építési jogosultságot - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéstől eltérően - az ingatlan kezelőjének arra vonatkozó nyilatkozatával lehet igazolni, hogy az építési munkát a kezelésében levő ingatlanon végzik. A nyilatkozathoz csatolni kell az ingatlan fekvése szerint illetékes telekkönyvi hatóság által a helyrajzi szám mutatóból készített, az ingatlan rendeltetését (pl. vasút) feltüntető kivonatot.

10. §

(1) A helyszínrajzot Budapesten és a városmérési alaptérképpel vagy megfelelő nyilvántartási térképpel rendelkező más városban a fővárosi (városi) tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve, egyéb városban és községben pedig az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal illetékes megyei földmérési és földnyilvántartási felügyelősége által kiadott, illetőleg hitelesített térképmásolat alapján kell elkészíteni.

(2) Ha a helyszínrajz alapjául szolgáló térképmásolat 1:2880, 1:2000 vagy 1:1440 méretarányú és a tervezett állapot áttekinthetősége azt szükségessé teszi, a helyszínrajzot 1:1000, 1:720 vagy 1:500 méretarányra felnagyítva kell elkészíteni,

(3) A helyszínrajzon mérethelyesen fel kell tüntetni:

a) az építési munkával érintett telket, megjelölve a vele közvetlenül szomszédos és szemben fekvő telkeket, azok tulajdonosainak (kezelőinek, használóinak) nevét, lakcímét és a helyrajzi számokat is,

b) a szabályozási és építési vonalakat, megjelölve az építési előírásokat és korlátozásokat is,

c) a már meglevő és meghagyni vagy lebontani kívánt, továbbá a tervezett épületeket (épületrészeket) és más építményeket, megjelölve az utóbbiaknak a telekhatárokhoz és a meglevő épületekhez és más építményekhez viszonyított távolságát, valmint a terep jellegzetességeit is,

d) a közlekedési, a közmű- és az energiahálózatnak a bekötés lehetősége szempontjából lényeges szakaszát és adatait.

(4) Ha a (3) bekezdés b) pontjában előírt adatokat a hatóság által kiadott térképmásolat nem tartalmazza, azokat a tervező köteles az elsőfokú építésügyi hatóságtól beszerezni és a helyszínrajzon ábrázolni. A helyszínrajzon megjelölt telkek tulajdonosai (kezelői, használói) nevének és lakcímének helyességéért a tervező és az építtető, a (3) bekezdés c) és d) pontjában előírt ábrázolás helyességéért pedig a tervező felel.

(5) Az általános elrendezési (beépítési) tervre a helyszínrajzra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a tervet a városmérési alaptérképen fel nem tüntetett üzemi területen belül az üzemi alaptérkép alapján kell elkészíteni,

b) a terven az Országos Építésügyi Szabályzat város- (község-) rendezési előírásai szerint kell az adatokat ábrázolni, illetőleg feltüntetni.

Az építési engedély iránti kérelem elbírálása

11. §

Az elsőfokú építésügyi hatóság az építési engedély megadása előtt köteles megvizsgálni, hogy

a) az építtető az engedélyezéshez szükséges előfeltételeket teljesítette-e, továbbá

b) - ha a műszaki terveket nem állami (tanácsi) tervező szerv készítette - az engedélyezéshez nem szükséges-e más hatóság vagy szerv (a továbbiakban együtt: szakhatóság) szakvéleménye vagy előzetes hozzájárulása.

12. §

(1) Az építési engedélyezéshez szükséges előfeltételek teljesítésének vizsgálata során az elsőfokú építésügyi hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy

a) az építtető a kérelmet az előírt nyomtatványon és az adatok kitöltésével terjesztette-e elő,

b) az építtető csatolta-e az előírt mellékleteket, s azok megfelelnek-e a követelményeknek,

c) az építkezéssel érintett telek helyénél, rendeltetésénél, alakjánál és méreténél fogva alkalmas-e a tervezett építkezésre,

d) biztosítható-e a tervezett épületnek (építménynek) a rendeltetésszerű használhatóságához szükséges közlekedési, közmű- és energiahálózatba való bekötése,

e) - állami, társadalmi vagy szövetkezeti szerv építkezése esetében - az építtető teljesítette-e a területfelhasználási engedély kikötéseit, továbbá indokolt-e az általa felhasználni kívánt telek nagysága, s gondoskodott-e a szükséges járulékos és kapcsolódó létesítmények megvalósításáról,

f) - egyedi műszaki tervek alkalmazása esetében - nem kellett volna-e típus- vagy államilag ajánlott tervet alkalmazni, s ha igen, az arra illetékes állami szerv megadta-e a típus- vagy államilag ajánlott terv mellőzésére vonatkozó engedélyt,

g) - ha a műszaki terveket nem állami (tanácsi) tervező szerv készítette - a tervezőként megjelölt szerv vagy személy jogosult volt-e a tervezésre,

h) - ha a kivitelezést nem állami (tanácsi) építőipari vállalat végzi - a kivitelezőként megjelölt szerv vagy személy jogosult-e a kivitelezésre.

(2) Ha a műszaki terveket nem állami (tanácsi) tervező szerv készítette, az elsőfokú építésügyi hatóság az (1) bekezdésben foglaltakon felül köteles megvizsgálni, hogy

a) a tervezett építési munka elvégzése megfelel-e az Országos Építésügyi Szabályzat város-(község-) rendezési és műemlékvédelmi előírásainak, a helyi város- (község-) rendezési terveknek és szabályoknak, a városkép követelményeinek, s nem sérti-e a szomszédok jogos érdekeit, továbbá

b) - típus- vagy államilag ajánlott terv alkalmazása esetében - az alkalmazni kívánt terv érvényes-e, azt változtatás nélkül vagy a jogszabályban megengedett mértékű változtatással alkalmazák-e, s a terv helyszínre alkalmazása megfelel-e az Országos Építésügyi Szabályzat építési előírásainak;

c) - egyedi műszaki tervek alkalmazása esetében - a tervek megfelelnek-e az Országos Építésügyi Szabályzat építési előírásainak.

(3) Ha a műszaki terveket állami (tanácsi) tervező szerv készíti, az elsőfokú építésügyi hatóság az (1) bekezdés c)-f) pontjában és a (2) bekezdésben említett előírások és követelmények érvényesítését a tervező által a tervezés során végzett egyeztetés keretében ellenőrzi, egyúttal közli a helyszínrajzra, illetőleg az általános elrendezési (beépítési) tervre és a műszaki tervekre vonatkozó észrevételeit és előírásait.

(4) Az építésügyi hatóság az üzemi épülettel kapcsolatos technológiai berendezések műszaki terveit nem vizsgálja.

(5) Ha a kérelem vagy mellékletei az előírásoknak és a követelményeknek nem felelnek meg, az elsőfokú építésügyi hatóság a kérelmezőt -határidő kitűzésével - 3 napon belül hiánypótlásra hívja fel, egyidejűleg a kérelmet a hiánypótlásra előírt időtartamra nyilvántartásba helyezi.

13. §

(1) Ha a műszaki terveket nem állami (tanácsi) tervező szerv készítette, az elsőfokú építésügyi hatóság az építési engedély megadására vonatkozó határozatának meghozatala előtt köteles beszerezni:

a) az illetékes elsőfokú tűzrendészeti hatóság szakvéleményét

- az 1. § 1., 3., 9., 10., 12., 13., 17., 18., 23., 28., 30. és 31. pontjában meghatározott építési munkák esetében, a típus- vagy - az országos tűzrendészeti hatóság által is előzetesen jóváhagyott - államilag ajánlott terv alapján épülő, továbbá a legfeljebb kétszintes (földszint + emeletes), egyedi műszaki tervek alapján épülő, lakás vagy üdülés céljára szolgáló épület, valamint a tetőépítmény és az egy gépkocsi elhelyezésére szolgáló gépkocsiszin kivételével;

- az 1. § 2. pontjában és a 2. §-ban meghatározott építési munkák esetében, ha azok a tűzrendészet követelményeire kihatással járnak;

- az A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben az 1. § 14. és 15. pontjában meghatározott olyan motor vagy munkagép felállítása esetében, amelynek használata (üzemeltetése) során tűz vagy robbanás keletkezhet;

b) az illetékes állami közegészségügyi felügyelő hozzájárulását emberi tartózkodásra szolgáló épületnek vagy lakásnak egyedi műszaki tervek alapján történő építése esetében, továbbá a környezetére egészségügyi szempontból szennyező hatású épület (építmény) építése esetében akkor, ha azt az Országos Építésügyi Szabályzat előírja, illetőleg a Szabályzatban megállapított védőtávolságoktól eltérés szükséges;

c) az illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárulását árvízvédelmi töltésen, a töltés lábvonalától számított 10 méter távolságon belül levő területen, vízjárásos - mélyfekvésű és gyakran víz alá kerülő - területen vagy hullámtérben tervezett épület, illetőleg a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának, továbbá a vízi létesítményeknek állapotát érintő épület, csónakház, fürdőház, uszoda és más hasonló építmény építése, illetőleg ezeknek a vízen való elhelyezése esetében;

d) az illetékes kerületi bányaműszaki felügyelőség hozzájárulását bányászati célt szolgáló külszíni üzemi épület építése, illetőleg bányászati célt szolgáló védőterületen vagy csővezeték, továbbá kőolaj-, kőolajtermék- és gáztávvezeték, valamint tartozékai biztonsági övezetében tervezett épület építése esetében;

e) a bányavállalat hozzájárulását a bányatelek határai közt fekvő ingatlanon tervezett épület építése esetében;

f) a polgári védelem illetékes parancsnokságának hozzájárulását életvédelmi helyiség, továbbá készenléti lakóépületnek ipari üzem védőterületén tervezett építése esetében;

g) a Magyar Államvasutak illetékes igazgatóságának hozzájárulását épületnek a szélső vasúti vágánytól számított_ 60 méter - tűz- vagy robbanásveszélyes anyag, folyadék, éghető gáz előállítására, feldolgozására, tárolására, raktározására, töltésére, lefejtésére vagy árusítására szolgáló építménynek és berendezésnek 100 méter - távolságon belül eső területen tervezett építése, illetőleg létesítése esetében;

h) a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium hozzájárulását repülőtér üzemi területének határától számított 15 km távolságon belül 40 méter magasságot meghaladó épület (építmény) építése esetében;

i) az illetékes útügyi hatóság hozzájárulását a közút területén, az alatt vagy felett, továbbá a közút külterületi szakasza mentén a közút tengelyétől számított 50 méter - a közlekedés- és postaügyi miniszter által az építésügyi miniszterrel és a belügyminiszterrel együttesen kijelölt országos közutak, illetőleg azok meghatározott szakaszai mentén 100 méter - távolságon belül tervezett épület (építmény), valamint belterületen útkereszteződéseknél a kilátást gátló vagy a közúti forgalmat egyébként veszélyeztető épület (építmény) építése esetében;

j) az illetékes műemléki hatóság hozzájárulását, illetőleg szakvéleményét a műemléket, a műemlék jellegű vagy városképi jelentőségű épületet érintő, továbbá műemléki környezet, illetőleg műemléki jelentőségű terület jellegzetes állapotát vagy az ott levő bármely épület külső megjelenését megváltoztató építkezés, valamint műemléki környezetben, illetőleg műemléki jelentőségű területen új épület építése esetében, végül olyan városban, ahol a távlati kép fő magassági hangsúlyai műemlékek, az általában kialakult épületmagasságnál magasabb épület (építmény) építése esetében;

k) az Országos Természetvédelmi Hivatal hozzájárulását természetvédelmi területen és tájvédelmi körzetben tervezett építkezés esetében;

l) az illetékes ÉM területi főépítész szakvéleményét, ha az építési engedély megadásához város- (község-) rendezési szakvélemény szükséges, illetőleg az építkezés műemléki, városképi vagy tájképi szempontból védettnek minősített területet, utcát vagy utcaszakaszt érint, továbbá ha az építkezés városban, vagy az építésügyi hatóság és az ÉM területi főépítész által együtt kijelölt község főútvonala mentén vagy meghatározott más területén (pl. üdülőterületen) történik.

(2) Ha a műszaki terveket nem állami (tanácsi) tervező szerv készítette, az elsőfokú építésügyi hatóság a szakhatóságok szakvéleményét (hozzájárulását) műszakilag igényes épület (építmény) esetében az illetékes tanácsi tervező szervvel szereztetheti be.

(3) Ha a műszaki terveket állami (tanácsi) tervező szerv készíti, az (1) bekezdésben említett és az érdekelt más szakhatóságoknak, továbbá az érdekelt víz-, csatornázási, gáz-, elektromos műveknek, távhőszolgáltatási szervnek, postának f helyszínrajzra, illetőleg az általános elrendezés (beépítési) tervre és a műszaki tervekre vonatkozó szakvéleményét (hozzájárulását) - a tervezés során végzett egyeztetés keretében - a tervező köteles beszerezni.

14. §

(1) Az elsőfokú építésügyi hatóság, illetőleg a tervező a szakhatóságok szakvéleményét (hozzájárulását)

a) az érdekeltek megkeresése útján vagy

b) az érdekeltek és az építtető bevonásával - általában a helyszínen - tartott tárgyalás során

köteles beszerezni.

(2) A szakhatóságokhoz intézett megkereséshez, illetőleg a tárgyalásra vonatkozó meghívóhoz csatolni kell a szakvélemény (hozzájárulás) megadásához szükséges mellékleteket [pl. a helyszínrajzot, illetőleg az általános elrendezési (beépítési) tervet és az építési munka műszaki tervéti, vagy közölni kell, hogy azok hol tekinthetők meg.

(3) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a megjelentek állásfoglalását és a szakhatóságoknak az építési engedély megadására vonatkozó előírásait. A tárgyalást a meghívottak távollétében is meg kell tartani, a jegyzőkönyv egy-egy példányát azonban 3 napon belül részükre meg kell küldeni.

(4) Ha az érdekelt szakhatóság a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül, illetőleg a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem nyilatkozik, ezt egyetértésnek kell tekinteni.

Az építési engedély megadása

15. §

(1) Az elsőfokú építésügyi hatóság az építési engedély megadása vagy megtagadása felől a szabályszerű kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül - ha a műszaki terveket állami (tanácsi) tervező szerv készítette, vagy ha szakhatóságok szakvéleményének (hozzájárulásának) beszerzése nem szükséges, 15 napon belül - határoz.

(2) Az érdekelt szakhatóságok által az építési engedély megadásával kapcsolatban hatáskörükben tett előírásokat az elsőfokú építésügyi hatóság határozatába kell foglalni.

(3) A határozatot közölni kell

a) az építtetővel, továbbá - ha nem azonos az építtetővel - az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével, használójával),

b) az érdekelt szakhatóságokkal.

c) a tervezővel,

d) a szomszédokkal, ha az építési munka azok jogos érdekeit közvetlenül érinti.

e) község esetében - ha az engedély megadása nem tartozott hatáskörébe - a községi tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szervével.

(4) Az elsőfokú építésügyi hatóság határozatába foglalt szakhatósági előírások ellen irányuló fellebbezés ügyében a másodfokú építésügyi hatóság az érdekelt szakhatóság felügyeletét ellátó állami szerv véleményének figyelembevételével határoz. A fellebbezést a felterjesztéstől számított 30 napon belül el kell intézni.

(5) Az építési engedély jogerőre emelkedését követően az elsőfokú építésügyi hatóság az engedélyezésre benyújtott műszaki tervek valamennyi példányát engedélyezési záradékkal látja el, s a tervek egy példányát az építtető részére haladéktalanul kiadja, egy-egy példányát pedig az irattárba és a tervtárba helyezi el. Az elsőfokú építésügyi hatóság az építtető kérelmére az engedélyezett műszaki terveknek azokat a további példányait is ellátja engedélyezési záradékkal, amelyeket az építtető e célból terjesztett elő.

Az építési engedély jellege és érvénye

16. §

(1) Az építési engedély építésügyi hatósági és egyben - az engedélybe foglalt szakhatósági előírások vonatkozásában - szakhatósági engedély is, nem menti fel azonban az építtetőt a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek (pl. telep- vagy vízjogi engedély) megszerzésének kötelezettsége alól, s azok megadására sem ad igényt.

(2) Az építési engedély az építkezéssel kapcsolatban támasztható polgári jogi igényt nem dönti el.

(3) Az építési engedély a jogerőre emelkedésének napjától számított 2 év elteltével érvényét veszti, ha az építési munkát ez alatt az idő alatt nem kezdték meg. Az elsőfokú építésügyi hatóság az építési engedély érvényét

a) - az engedély megadására vonatkozó határozatában - 2 évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja;

b) - az építtető kérelmére - 1-1 évre ismételten meghosszabbíthatja, ha az engedély megadásakor fennállott szabályok vagy körülmények időközben nem változtak meg.

(4) Az építtető az építési engedély alapján csak érvényességének időtartama alatt, továbbá saját felelősségére és veszélyére építkezhet. Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást az elsőfokú építésügyi hatóságnak írásban előzetesen bejelenteni.

Az elvi építési engedélyre vonatkozó rendelkezések

17. §

(1) Az építési munkára vonatkozó és már a műszaki tervezés szempontjából is lényeges - elsősorban város- (község-) rendezési és városképi vonatkozású - kérdésekben az elsőfokú építésügyi hatóságtól elvi építési engedélyt lehet kérni.

(2) Az elvi építési engedély iránti kérelemhez

a) általában az építési munka 1:200 méretarányú műszaki tervét 2 példányban, továbbá az elsőfokú építésügyi hatóság által előírt, a kérelem elbírálásához szükséges más iratokat,

b) emeletráépítés vagy tetőtérbeépítés esetében az 1/1962. (IV. 15.) ÉM-PM számú együttes rendelet 9. §-ában előírt mellékleteket

kell csatolni.

(3) Az elvi építési engedély az építési engedély megadását illetően az építésügyi hatóságot kizárólag azokban a kérdésekben köti, amelyekről az elvi építési engedélyben kifejezetten rendelkezett.

(4) Az elvi építési engedély érvényét veszti, ha jogerőre emelkedésének napjától számított egy év alatt az építtető nem kért építési engedélyt az építési munkára.

III. Fejezet

A BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ ESŐ ÉPÍTÉSI MUNKÁK VÉGZÉSÉNEK TUDOMÁSULVÉTELE

Az építési munkák végzésére tett bejelentés és mellékletei

18. §

(1) Az építtető a bejelentési kötelezettség alá eső építési munka végzésére irányuló szándékát az elsőfokú építésügyi hatóságnak írásban előzetesen köteles bejelenteni.

(2) A bejelenést községben - magánépíttető építkezése esetében - a községi tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szervénél kell megtenni, amely azt - ha a bejelentés tudomásulvétele nem tartozik hatáskörébe - véleményével ellátva három napon belül köteles az illetékes járási tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szervéhez felterjeszteni.

(3) A bejelentéshez a következő mellékleteket kell csatolni:

a) az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot egy példányban;

b) a helyszínről készített vázlatot egy példányban, feltüntetve az építkezésnek a telekhatárokhoz, továbbá a már meglevő épületekhez és más építményekhez viszonyított távolságát;

c) az építési munka leírását, kiviteli módjának ismertetését és - a szükséghez mérten - műszaki tervvázlatát egy-egy példányban, feltüntetve az utóbbin a főbb méreteket (hosszúság, szélesség, magasság), továbbá a helyiségek rendeltetését.

Az építési munkák tudomásulvétele

19. §

(1) Az elsőfokú építésügyi hatóság a bejelentés tudomásulvétele vagy - ha a tervezett építési munka az építésügyi szabályoknak nem felel meg - a tudomásulvétel megtagadása felől a bejelentés megtételétől számított 8 napon belül határoz, és erről a bejelentőt, továbbá - szabad kemence, húsfüstölő építése, illetőleg összefüggő alapozást nem igénylő, vázas, földbe ásott oszlopokon nyugvó szerkezetű, nem falazott mezőgazdasági építmények külterületen történő építése esetében - az illetékes elsőfokú tűzrendészeti hatóságot értesíti.

(2) Ha az elsőfokú építésügyi hatóság megállapítása szerint az építési munka csak építési engedély alapján végezhető el, a bejelentés tudomásulvételét megtagadó határozatában felhívja az építtetőt az építési engedély iránti kérelem előterjesztésére.

(3) Az építési munkát a bejelentés tudomásulvétele előtt megkezdeni nem szabad.

IV. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása

20. §

Az építési munkák végzésének engedélyezésével, továbbá a bejelentési kötelezettség alá eső építési munkák végzésének tudomásulvételével kapcsolatos eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

A rendelet hatálya alá nem tartozó építmény építésének engedélyezése

21. §

(1) A rendelet hatálya alá nem tartozó építmény (pl. út, vasút, híd, alul- és felüljáró, alagút, függőpálya, távvezeték, csővezeték, vízi létesítmény) építésének engedélyezése során az engedély megadására jogosult hatóság köteles az elsőfokú - ha az építmény több város és község, járás, illetőleg városi kerület területét érinti a másodfokú - építésügyi hatóság hozzájárulását beszerezni és annak előírásait a határozatába foglalni.

(2) Az építésügyi hatóság a rendelet hatálya alá nem tartozó építmény építésének engedélyezése során csak azt vizsgálja, hogy az építmény építése megfelel-e az Országos Építésügyi Szabályzat város-(község-)rendezési és műemlékvédelmi előírásainak, a helyi város-(község-)rendezési terveknek és szabályoknak, továbbá a városkép követelményeinek.

A rendelet hatálybalépése

22. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az elsőfokon még el nem bírált folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

- az 5/1961. (III. 19.) ÉM számú rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzat I. kötetének 161. §-a,

- a családi lakóházépítési akciók egységesítéséről szóló 1/1955. (III. 26.) VKGM számú rendelet 9. §-ának (1)-(6) bekezdése,

- a magánépítkezéseknél felhasználásra kerülő építési anyagok ellenőrzéséről szóló 3611/57-1/1951. (II. 23.) ÉM számú rendelet 1. §-a,

- az építési engedély iránti kérelem mellékletei tárgyában kiadott 52000/1948. (XI. 17.) ÉKM számú rendelet, továbbá

- a tanácsi rendeleteknek az építési engedélyezési eljárásra vonatkozó, e rendelettel ellentétes rendelkezései

hatályukat vesztik.

(3) Ez a rendelet nem érinti

- az ingatlanközvetítéssel és az építési engedéllyel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 14/1962. (V. 6.) Korm. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 8/1962. (X. 22.) ÉM számú rendelet,

- az emeletráépítésekről és a tetőtérbeépítésekről szóló 1/1962. (IV. 15.) ÉM-PM számú együttes rendelet,

- a felvonók építéséről, használatáról és ellenőrzéséről szóló 8/1961. (XI. 16.) ÉM számú rendelet,

- a társbérletek megszüntetése céljából a lakások műszaki megosztásának előmozdításáról szóló 8650/1948. (VIII. 20.) Korm. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 44.200/1948. (IX. 12.) ÉKM számú rendelet, továbbá

- a közületi építkezés engedélyezésénél követendő eljárás szabályozásáról szóló 93/1950. (III. 31.) MT számú rendelet 10. §-ának alkalmazása tárgyában kiadott 33/1959. ÉM számú utasítás hatályát.

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

építésügyi miniszter