2/1969. (III. 22.) NIM rendelet

a dolgozók egészségének és testi épségének védelméről

A 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet, valamint a 6/1967. (X. 8.) SZOT szabályzati (a továbbiakban: Sz.) végrehajtása érdekében a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete; a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete, a Vas- Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete, valamint a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete elnökségével, az érdekelt miniszterekkel, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökével egyetértésben a következők szerint rendelkezem:

1. §

A rendelet hatálya a nehézipari ágazatba tartozó tevékenységet végző vállalatokra és egyéb szervekre (a továbbiakban: szervek) terjed ki. A Nehézipari Minisztérium felügyelete alatt álló, de más miniszter ágazati felelőssége alá tartozó tevékenységet végző szervek vonatkozásában e rendeletben foglaltak csak akkor alkalmazhatók, ha a tevékenység szerint illetékes ágazati miniszter eltérően nem rendelkezett.

Sz. 5. §-ához

2. §

(1) Az Sz. 5. § (3) bekezdésében meghatározott minősítésre a minisztérium felügyelete alá tartozók közül azok az 1. számú mellékletben foglalt szervek jogosultak, amelyek jogszabály rendelkezésénél fogva, biztonságtechnikai szempontok érvényesülése érdekében vizsgálatokat végeznek, illetőleg gyártási (forgalombahozási) engedélyeket adnak ki.

(2) A minősítésben rögzíteni kell a gép, berendezés biztonságtechnikai jellemzőit, meg kell határozni, hogy az Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály előírásai alapján (ÁBEO 1., 2. szakasz és az I. Függelék) a gép, berendezés melyik műszaki megelőzési fokozatba sorolható.

Sz. 9. §-ához

3. §

Az üzemek részleges üzembehelyezésének időpontjáig a Sz. 9. §-ában meghatározott helyiségeket az üzembehelyezés ütemének megfelelően, a foglalkoztatott létszám szem előtt tartásával biztosítani kell.

Mt. V. 78. §-ához

4. §

(1) A Nehézipari Minisztérium felügyelete alá tartozó oktatási intézményekben az egészséges és biztonságos munkavégzés szabályait a minisztérium Személyzeti és Oktatási Főosztálya által jóváhagyott tanterv szerint oktatni kell.

(2) A szakmai továbbképző tanfolyamokon a tantervben - megfelelő óraszámban - a biztonságtechnikai sajátosságoknak megfelelő munkavédelmi oktatást kell előirányozni.

Sz. 11. §-ához

5. §

(1) A vállalati munkavédelmi szabályzatban indokolt meghatározni:

a) azokat a munkaköröket, amelyekben az újonnan alkalmazott, áthelyezett, munkahelyüktől 3 hónapnál hosszabb ideig távollevő dolgozókat munkavédelmi oktatásban, vagy az azokban foglalkoztatottakat továbbképzésben kell részesíteni;

b) az oktatás (továbbképzés) tananyagát;

c) az oktatási (továbbképzési) időtartamokat, azon belül az elméleti és gyakorlati oktatás arányát; az időtartam megállapításánál figyelembe kell venni a munkakör és munkaterület bonyolultságát, veszélyességét, valamint a munka technológiájában bekövetkezett változásokat;

d) az oktatás (továbbképzés) szervezeti követelményeit (munkavédelmi oktatók kijelölését stb.);

e) a beszámoltatás (vizsgáztatás) rendjét.

(2) Az elméleti oktatás során különös jelentősége van a munkavédelmi alapfogalmak, fontosabb munkavédelmi előírások, műveleti utasítások, az alkalmazott eljárási szabályok stb., a gyakorlati oktatás során a munkaterületén elhelyezett gépek, berendezések működése, alkalmazása, valamint a munka végzésénél szükséges munkavédelmi előírások ismertetésének.

(3) A szén-, érc-, bauxit, egyéb ásvány, kőolaj és földgázbányászatra vonatkozó biztonsági szabályokat a Bányatörvény, az újonnan munkába lépő egyes bányaipari dolgozók munkavédelmi ismereteit, az oktatás idejét, módját és az oktatásban részesültek nyilvántartási rendjét külön jogszabály határozza meg.* A nem bányaipari, egyéb szakmai munkát végzők részére a munkavédelmi oktatás anyagát az illető szakmára megállapított oktatási anyag képezi. Bányaüzemekben dolgozók részére oktatási anyagul az érvényes rendszabályokat, a bányaüzem részére készült ismertetőt is alapul kell venni.[1]

Sz. 12. §-ához

6. §

(1) Egészségvédelmi és biztonsági ismeretekből vizsgát kell tenniük:

a) a tröszti, vállalati vezérigazgatónak, igazgatónak, műszaki állománycsoportba sorolt vezérigazgató-, igazgatóhelyettesnek (főmérnöknek), igazgatói cím viselésére feljogosítottaknak* és a biztonsági megbízottaknak;[2]

b) a műszaki állománycsoportba sorolt minden főosztály, osztály- és csoportvezetőnek, az ezekkel azonos vagy magasabb illetménycsoportba soroltaknak, a tervező mérnöknek és technikusnak, laboratóriumi dolgozónak;

c) minden olyan alkalmazotti, vagy munkás állományú dolgozónak, aki munkavégzése során közvetlen kapcsolatban van egészségvédelmi és biztonságtechnikai kérdésekkel (pl. beruházási, műszaki, munkaerőgazdálkodási és szállítási előadók), illetve felügyeletet gyakorol munkás állományú dolgozók munkája felett (pl. brigádvezető);

d) a képesítéshez (vizsgához) kötött munkakörökben foglalkoztatottaknak így különösen a gépkezelőknek, a kazánfűtőknek, a légtartály-, a vegyipari gép-kompresszor-, a targonca-, a centrifuga-kezelőknek és a villanyszerelő munkakörben foglalkoztatottaknak;

e) a Nehézipari Minisztérium felügyelete alá tartozó oktatási intézményeknél a gyakorlati oktatással foglalkozóknak (műhely-, illetőleg laborfőnöknek, technikus tanárnak, tanszéki mechanikusnak, egyéb szakoktatónak, gyakorlatvezetőnek), valamint a veszélyes kísérleteket bemutató elméleti tananyagot oktatóknak.

(2) Az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban foglaltak szerint egészségvédelemből és biztonságtechnikai vizsgára kötelezettek körét a vállalati munkavédelmi szabályzatban kell meghatározni.

(3) Az egészségvédelmi és biztonsági vizsga anyagát a vizsgázó munkakörére vonatkozó óvó-rendszabályokból, szabványokból, munkavédelmi előírásokból kell összeállítani és térítés nélkül a dolgozók rendelkezésére bocsátani. A vizsgára való felkészítés előtt a vizsgaanyagot tanfolyamon kell oktatni,

(4) A nehézipari ágazatba tartozó tevékenységet főtevékenységként folytató trösztök vezérigazgatói, helyettesei és vizsgaköteles dolgozói, a vállalatok és egyéb szervek igazgatói (vezérigazgatói), műszaki állománycsoportba sorolt igazgatóhelyettesei, vezérigazgatóhelyettesei (főmérnökei), biztonsági megbízottai, valamint a Nehézipari Minisztérium felügyelete alatt álló oktatási intézmények vizsgára köteles dolgozói nehézipari minisztériumi vizsgabizottság előtt vizsgáznak, melynek elnöke a minisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztályának (a továbbiakban: Főosztály) képviselője, tagjai: az elnök által megbízott személyek és az illetékes iparági szakszervezeti központ - villamosenergiaipari vállalatok vonatkozásában az Országos Villamosenergiaipari Szakszervezeti Tanács - képviselői. Az egyéb vizsgára kötelezettek vizsgáztatása a vállalati vizsgabizottság előtt történik, amelynek elnöke a minisztérium képviselője, tagjai: a vállalat igazgatója, vagy műszaki állományba sorolt helyettese, biztonsági megbízottjai az előzőek szerint megjelölt szakszervezeteknek, valamint a szakszervezetek megyei tanácsának képviselője.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak a bányavállalatok (bányaüzemek) tekintetében csak akkor irányadók, ha más - különösen a bányahatóság által kibocsátott - jogszabályok az egészségvédelmi és biztonsági vizsgára nem alkalmazhatók.*[3]

(6) Ha a szervre a nehézipari ágazatba tartozó tevékenység nem jellemző, a vizsgára kötelezettek körét és a vizsgáztatás körülményeit a felügyeleti szerv rendelkezései szerint kell meghatározni.

7. §

Az egészségvédelmi és biztonsági vizsgát első ízben a 6. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott munkakör elfoglalásától számított három hónap alatt kell letenni; ha az nem járt sikerrel egy ízben - a sikertelen vizsgától számított 1 hónapon belül - lehet megismételni. Ismételt sikertelen vizsga esetén a dolgozó nem töltheti be tovább munkakörét. Az igazgató köteles őt a második sikertelen vizsga időpontjától számított 30 napon belül egészségvédelmi és biztonsági vizsgához nem kötött más munkakörbe áthelyezni,

8. §

Az egészségvédelmi és biztonsági vizsgára kötelezett dolgozók a vizsgát 4 évenként kötelesek megismételni. A vállalat igazgatója a szakszervezettel egyetértésben az egészségvédelmi és biztonsági vizsga korábbi megismétlését is elrendelheti. Meg kell ismételni az egészségvédelmi és biztonsági vizsgát lényeges munkaköri változás esetén is.

9. §

Az egészségvédelmi és biztonsági vizsgára kötelezettek részére továbbképző tanfolyamok szervezhetők. A továbbképzésre vonatkozóan a Főosztály intézkedik.

10. §

Az egészségvédelmi és biztonsági vizsga, illetőleg tanfolyam költségeit, a vizsgabizottsági tagok díjazását külön szabályok rendezik.

Sz. 13. §-ához

11. §

(1) Minden szervnél biztonsági megbízottat kell kijelölni vagy biztonságtechnikai szervet kell létrehozni.

(2) Bányavállalatoknál (bányaüzemeknél), valamint az azokhoz tartozó egyes elkülönített bányákban (aknákban) függetlenített biztonsági megbízottat kell kijelölni, ha műszakonként a dolgozók létszáma 200 főt, a szénbányák esetén, ha a napi termelés az 1200 tonnát meghaladja. Függetleníteni kell a biztonsági megbízottat más munka végzésétől abban az esetben is, ha a baleseti mutatók a vállalati átlagot jelentősen meghaladják.

(3) A vegyiparban, a kőolaj- és gáziparban, alumíniumiparban, a villamosenergiaiparban minden 1000 fő után legalább egy függetlenített biztonsági megbízottat kell kijelölni. A munkaterület veszélyességétől függően, a vezérigazgató (igazgató) e rendelkezéstől eltérhet.

(4) Biztonsági megbízottnak csak az a munkavédelmi szakmérnök, szaktechnikus, mérnök, illetőleg technikus jelölhető ki, aki a munkakörére előírt egészségvédelmi és biztonságtechnikai vizsgát letette és legalább 2 évi üzemi gyakorlattal rendelkezik.

(5) A biztonsági megbízott feladatait a 2. számú melléklet tartalmazza.

Sz. 14. §-ához

12. §

Az üzemi balesetek bejelentésével, nyilvántartásával és kivizsgálásával kapcsolatos rendelkezéseket külön jogszabályok tartalmazzák.*[4]

Sz. 15. §-ához

13. §

(1) A nehézipari ágazatba tartozó tevékenységgel összefüggő munkavédelem irányítását a Főosztály végzi, amely - felelősségének érintetlenül hagyásával - az iparági sajátosságok érvényesítése érdekében szakértőket vonhat be.

(2) A Bányatörvény hatálya alá tartozó bányavállalatok (bányaüzemek) vonatkozásában annak rendelkezései irányadók. A Bányatörvényben nem szabályozott témákban a Főosztály a hatáskörébe tartozó ügyekben az OBF-el köteles együttműködni.

Sz. 21. §-ához

14. §

E rendelet kihirdetése napján lép hatályod. Egyidejűleg a 17/1964. (NIM É 15.) NIM utasítás még hatályos rendelkezései hatályukat vesztik.

Dr. Lévárdi Ferenc s. k.,

nehézipari miniszter

1. számú melléklet a 2/1969. (III. 22.) NIM rendelet 2. §-ához

Minősítésre jogosult szervek

Országos Energiagazdálkodási Hatóság:

ásványolaj és szénlepárlási termékek, valamint földgáz eltüzelésére szolgáló berendezés

3/1959. (VIII. 18.) OT sz. rendelet

propán-butángáz üzemi fogyasztó berendezés

5/1967. (VIII. 8.) NIM sz. rendelet

Országos Villamosenergia Felügyelet:

villamosenergia fogyasztóberendezés (fogyasztói villamoskészülékek, berendezések, ezek szerelvényei)

4/1966. (V. 31.) NIM sz. rendelet

Kazánvizsgálati Szolgálat központi szerve*[5]

gőzkazán, gőzfejlesztő, gőztúlhevítő, gőztartó, vízelőmelegítő és minden olyan berendezés, amelyben 100 C°-nál nagyobb hőmérsékletű víz vagy vízgőz van, vagy keletkezhet - kivéve a "Kazánbiztonsági Szabályzat" 1.2 szakaszaiban felsoroltakat

1/1960. (VII. 22.) NIM sz. rendelettel hatályba léptetett "Kazánbiztonsági Szabályzat"

fémből készült nyomástartó berendezés, ha benne a nyomás a légkörnyomásnál nagyobb vagy kisebb, vagy ha ilyen nyomás keletkezhet, függetlenül attól, hogy égéstermékek közvetlen fűtőhatásának ki van-e téve vagy sem

3/1965. (VII. 18.) NIM sz. rendelet

gázpalack és acetiléngázfejlesztő készülék

3/1962. (II. 22.) NIM sz. rendelet

Bányászati Kutató Intézet:

sújtólég- vagy robbanásbiztos kivitelű, erősáramú villamosgép és készülék, híradástechnikai berendezés, villamos műszer, valamint automatika (rendszer és elem)

4/1967. (VI. 29.) NIM sz. rendelet.

2. számú melléklet a 2/1969. (III. 22.) NIM rendelet 11. §-ához

A biztonsági megbízott feladatköre

A biztonsági megbízott hatáskörét - a Szakszervezeti Bizottsággal egyetértésben - a Vállalati Munkavédelmi Szabályzatban az igazgató határozza meg. A fontosabb feladatok meghatározásához az alábbi irányelvek szolgálnak:

a) Szervezési feladatok:

1. Az éves, 5 éves tervidőszakra szóló munkavédelmi intézkedési tervek előkészítése.

2. A Vállalati Munkavédelmi Szabályzat kidolgozása, folyamatos korszerűsítése.

3. A vállalati ügyrend szerint az egészséges és biztonságos munkavégzés feladatainak a legkisebb egységig történő lebontása.

4. Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása céljából - meghatározott időközönként - biztonsági szemle szervezése.

5. Szakmai tapasztalatcserék szervezése.

6. A balesetek bejelentésével és kivizsgálásával kapcsolatos feladatok megszervezése.

b) Ellenőrzési feladatok:

1. A munkavédelmi intézkedési tervek - az egészséges és biztonságos munkavégzés fejlesztésére vonatkozó feladatok - végrehajtásának ellenőrzése.

2. A Vállalati Munkavédelmi Szabályzatban előírt egészségvédelmi és balesetelhárítási oktatás ellenőrzése.

3. Új üzemek létesítésénél, a meglevők rekonstrukciójánál, továbbá gépek, berendezések áthelyezésénél az egészségi és munkavédelmi előírások megtartásának ellenőrzése, illetve ellenőriztetése.

4. A műveleti (kezelési) utasítások ellenőrzése az egészségi és munkavédelmi előírások érvényesítését illetően.

5. Az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges védőberendezések, egyéni védőfelszerelések biztosításának, illetve használatának ellenőrzése,

6. Az időközönkénti biztonsági szemlén feltárt egészségi és munkavédelmi hiányosságok felszámolásának ellenőrzése.

7. A nők és fiatalkorúak foglalkoztatására, a munkába állítás előtti és az időszakos orvosi vizsgálatra vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése.

8. A csökkentett munkaidőre vonatkozó előírások megtartásának ellenőrzése.

9. A balesetek bejelentésének ellenőrzése és e tekintetben havonkénti egyeztetés az SZTK illetékes ügyintézőjével.

10. A vállalati ügyrend szerint a kisebb egységek vezetőit is, illetve az alárendelt biztonsági megbízottak tevékenységét is ellenőrizni kell.

11. A munkavédelmi újítások alkalmazásának ellenőrzése.

c) Adminisztratív feladatok:

1. Az üzemi balesetekről nyilvántartás és statisztika készítés, azoknak az illetékes szervekhez történő megküldése.

2. Az egészségvédelmi és balesetelhárítási vizsgára kötelezett dolgozókról nyilvántartás vezetése,

3. Meghatározott időközönkénti értékelő jelentés készítése a vállalat egészségi és munkavédelmi helyzetéről.