2/1970. (III. 20.) MM rendelet

a színpadi művek felhasználási szerződéseinek feltételeiről és a szerzői díjakról[1]

A szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 56. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:[2]

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya színház vagy más hivatásos, illetőleg alkalmi rendező szerv (a továbbiakban: színház) által

a) színpadi mű megalkotására,

b) kész színpadi mű nyilvános előadására,

a szerzővel, illetőleg jogutódjával (a továbbiakban: szerző) kötött szerződésekre terjed ki.

(2)[3] Nem terjed ki a rendelet hatálya a devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő szerzőkre és felhasználókra.

Színpadi mű megalkotására irányuló szerződés feltételei

2. § (1) A színpadi mű megalkotására vonatkozó szerződésben (a továbbiakban: megírási szerződés) a szerző műfajilag - esetleg tematikailag is - meghatározott színpadi műnek, megállapított határidő alatt történő megalkotását és átadását, a színház pedig díj fizetését vállalja.

(2) Színpadi mű zenéjére vonatkozó megírási szerződés alapján a szerző a színház zenekarának megfelelő hangszerelésben készített partitúrát és a zongorakivonatot is köteles a színháznak átadni.

3. § A szerző ugyanazon műre megírási szerződést csak egy színházzal köthet. Ha a szerző e rendelkezés megszegésével több színházzal köt megírási szerződést, a megírási szerződés alapján a felhasználási jogokat az a színház gyakorolhatja, amellyel a szerző első alkalommal szerződött, a többi szerződés semmis.

4. § (1) A színház köteles a mű teljes kéziratának átvételét az időpont feltüntetésével írásban elismerni, és az átvételtől számított négy hónapon belül a szerzőt a mű elfogadásáról vagy a kijavításra vonatkozó igényéről értesíteni; ha e határidő alatt nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni.

(2) Kijavítás végett a kézirat két alkalommal adható vissza. Ha a színház a művet kijavítás végett visszaadja, annak elvégzésére legalább 30 napos határidőt kell kitűznie.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidőket alkalmazni kell a kijavított mű elfogadása, illetőleg ismételt visszaadása esetén is.

5. § (1) A színház elállhat a megírási szerződéstől, ha a szerző a mű teljes kéziratát az előírt határidőben nem adja át, vagy az indokoltan kívánt kijavítást alapos ok nélkül megtagadja, illetőleg a kitűzött határidőre nem végzi el. Ilyen esetben felvett előleget pedig köteles visszafizetni.

(2) A színház elállhat a megírási szerződéstől, ha a mű kijavítás után sem alkalmas a felhasználásra. Ilyenkor a szerzőt mérsékelt díjazásként a szerződés alapján járó díj 50 %-a illeti meg.

6. § (1)[4] A színpadi mű megírásáért a szerzőt megillető díj összegét a felek a szerződésben állapítják meg.

(2) A felek a szerződésben előleg fizetését is kiköthetik. Az előleg a kikötött díj 50%-át nem haladhatja meg.

7. § (1) Az elfogadástól számított 15 nap alatt a színház köteles a mű nyilvános előadására szerződési ajánlatot tenni, a szerző pedig az ajánlatra 15 nap alatt nyilatkozni.

(2)[5] Ha a színház az (1) bekezdésben előírt kötelességét megszegi, a szerzőt a megírási szerződés alapján járó díjon felül a 12. § (2), illetőleg (3) bekezdésében foglalt rendelkezések szerinti díjazás is megilleti azzal az eltéréssel, hogy a díj kiszámításánál a műre e rendelet mellékletében meghatározott díjtételt, ilyen hiányában a megírási díj 25%-át kell figyelembe venni.

(3) Ha a szerző az (1) bekezdésben előírt kötelességét megszegi, a megírási szerződés alapján kapott díjat (előleget) köteles visszafizetni.

Színpadi mű (nyilvános) előadására irányuló szerződés feltételei

8. § (1) Színpadi mű nyilvános előadására kötött szerződés (a továbbiakban: előadási szerződés) alapján a színház jogosult - díjfizetési kötelezettség mellett - a művet a szerződés tartama alatt tetszés szerinti alkalommal nyilvánosan előadni.

(2) Az előadási szerződés időtartama - a felek eltérő megállapodása hiányában - a szerződés megkötésének napjától számított négy év.

9. § (1) Az előadási szerződés alapján a színház nem szerez kizárólagos jogot a színpadi mű előadására. A szerző azonban a műre vonatkozólag ugyanolyan helységben működő más színházzal azonos vagy részben azonos időre nem köthet előadási szerződést.

(2) A megírási szerződés alapján létrejött előadási szerződés megkötésének napjától számított hat hónapon belül a szerző más helységben működő színházzal is csak a megírási szerződést kötő színház hozzájárulásával köthet a műre előadási szerződést.

10. § (1) Az előadási szerződésben meg kell jelölni a színpadi mű bemutatásának határidejét, ez azonban a szerződés megkötésének napjától számított két évnél későbbi időpont nem lehet.

(2) A színház az előadási szerződésben a mű magyarországi első nyilvános előadásának (ősbemutató) jogát kikötheti. Ilyen kikötéssel létrejött szerződés esetén a szerző más színházzal csak az ősbemutatóra megállapított határidőnél későbbi időre köthet ugyanazon műre előadási szerződést.

11. § Az előadási szerződés semmis, ha azt a szerző a 9. §-ban, illetőleg a 10. § (2) bekezdésében megállapított rendelkezések megszegésével kötötte.

12. § (1) A szerző az előadási szerződéstől elállhat, és a (2), illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott díjazást követelheti, ha a színház a mű bemutatására vonatkozó kötelességének a szerződésben megállapított határidőn belül nem tett eleget.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben - a színpadi mű feldolgozója, átdolgozója és a fordító kivételével - a szerzőt a színház egy előadásra eső bevételi tervének alapulvételével 12 előadás után a szerződés szerint számított díj illeti meg.

(3)[6] Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a színpadi mű feldolgozóját, átdolgozóját és fordítóját hat előadás után számított díj illeti meg.

13. § (1) A színpadi mű nyilvános előadásáért a szerzőt megillető díj mértékét a rendeletben és mellékletében meghatározott keretek között a felek az előadási szerződésben állapítják meg.

(2) A mellékletben meghatározott díjtételek - a kísérőzene, a balett-, a néptánc- és a dalbetétek díjainak kivételével - olyan színpadi műre vonatkoznak, amelynek előadása az egy színházi előadás idejét teljesen kitölti. Ha az egy színházi előadáson több mű kerül bemutatásra, az egyes művek díját a vonatkozó díjtételek arányosan csökkentett alsó és felső határai között kell megállapítani.

(3)[7]

14. § (1)[8] Azokban az esetekben, amelyekben a szerzői díj mértéke a bevételtől függ, ha az előadás után kulturális járulékot kell fizetni, a szerzői díj kiszámításánál a színház bruttó jegybevételét a kulturális járulék összegével csökkenteni kell.

(2)[9]

15. § A díjfizetés esedékességének időpontját a felek az előadási szerződésben állapítják meg.

Vegyes rendelkezések

16. § A megírási és az előadási szerződés írásba foglalásán felül írásban kell megtenni a feleknek a szerződés alapján vagy annak folytán szükséges további jognyilatkozataikat is.

17. § A műnek a színház részére átadott kézirata - ideértve a partitúra és a zongorakivonat kéziratát is - eltérő szerződési rendelkezés hiányában a szerző tulajdona marad, és azt a felhasználási jog gyakorlása szempontjából indokolt idő után a szerző részére vissza kell adni.

18. § (1)[10] A rendelet hatálya alá tartozó szerződést és annak módosítását a színház köteles 8 napon belül a Szerzői Jogvédő Hivatalnak két eredeti példányban megküldeni.

(2)[11] A színpadi mű megírására vagy nyilvános előadására kötött szerződés alapján a szerzőt megillető díjat vagy a díjra folyósított előleget - ha a felek másképp nem rendelkeznek - a színház a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz köteles befizetni. A Szerzői Jogvédő Hivatalhoz történt befizetést a szerző részére teljesített fizetésnek kell tekinteni.

19. § A felek fizetési kötelezettségeiket az esedékességtől számított 15 napon belül kötelesek teljesíteni.

20. § Az Szjt. 38. §-ának azokban az eseteiben, amelyekben a műkedvelő művészi csoport a szerző külön hozzájárulása nélkül, díjazás ellenében jogosult a színpadi művet előadni, a díjazásra a külön jogszabályban megállapított díjtételeket kell alkalmazni, és a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz befizetni.

21. §[12]

22. § A felek kivételes esetekben megállapodhatnak abban, hogy más művének átdolgozásával vagy feldolgozásával alkotott színpadi művet - amennyiben az az eredeti szerző művétől lényegesen eltér, s attól függetlenül egyéni, önálló alkotásnak tekinthető -, a díjazás szempontjából úgy tekintik, mintha azt más szerző művétől függetlenül alkották volna.

23. §[13]

24. § (1) Ez a rendelet az 1970. évi január hó 1. napjával lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépést követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

(2) A színházaknak és más rendezőszerveknek színpadi művek megalkotására és nyilvános előadására vonatkozó szerződéseiről szóló 179/1968. (MK. 19.) MM-ÁH utasítás e rendelet kihirdetésének napján hatályát veszti.

Melléklet a 2/1970 (III.20.) MM rendelethez

A)[14]

B) Színpadi művek nyilvános előadására vonatkozó szerződések alapján fizethető díjak[15]