146/1996. (IX. 19.) Korm. rendelet

a szerzői és a szomszédos jogok közös kezeléséről[1]

Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 90. §-ának (3) bekezdésében és 91/A. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, valamint az egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos jogok közös kezelésének szabályozása céljából a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelésére terjed ki.

zjt.) és az annak végrehajtásáról szóló 9/1969. (XII. 29.) MM rendelet (a továbbiakban: Vr.) alapján megillető jogokat, szomszédos jogokon az előadóművészeket, a hangfelvételek előállítóit, valamint a rádió- és a televízió-szervezeteket az Szjt. és a Vr. alapján megillető jogokat kell érteni.

(3) E rendelet alkalmazásában közös jogkezelésnek minősül a szerzői művekhez, az előadóművészi teljesítményekhez (a továbbiakban: előadások), a hangfelvételekhez, valamint a sugárzott vagy vezetéken átvitt műsorokhoz kapcsolódó és a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos jogok érvényesítése a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt jogszabály írja elő vagy az a jogosultak elhatározásán alapul.

A közös jogkezelés feltételei

2. § (1) A szerzői és a szomszédos jogokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelő közös jogkezelést végző szervezetekről a művelődési és közoktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter) nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba közös jogkezelést végző szervezetként csak egyesület (Ptk. 61-64. §) vehető fel.

(2) Országosan csak egy-egy egyesület vehető nyilvántartásba a következő művekkel, illetve teljesítményekkel kapcsolatos szerzői, illetve szomszédos jogok közös kezelésére:

a) irodalmi és zenei művek,

b) egyéb alkotóművészeti alkotások,

c) előadások,

d) hangfelvételek.

(3) A jogosultak önrendelkezési jogának érvényesítése és a jogkezelés hatékonyságának fokozása érdekében a (2) bekezdésben említett csoportosítástól el lehet térni, illetve a (2) bekezdésben említetteken kívüli jogok közös kezelésére alakult egyesület is nyilvántartásba vehető, de ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan jogosultságának a kezelésére csak egy egyesület vehető nyilvántartásba.

3. § (1) A nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy az egyesület milyen jogkezelési tevékenységet folytat. Más szervezetnek történő díjfizetés, illetve más szervezettel történő megállapodás az érintett jogkezelési tevékenység tekintetében a nyilvántartásba vett egyesület és az érintett jogosultak irányában nem hatályos, és nem mentesít a szerzői jog megsértésének jogkövetkezményei alól.

(2) A nyilvántartásba vett egyesület által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó bejegyzést a miniszter a nyilvántartásba vett egyesületek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett egyesületnél megvalósulnak az általuk végzett jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követően is.

4. § (1) Az az egyesület vehető nyilvántartásba,

a) amelyhez valamennyi érintett jogosult - megbízást adva az egyesületnek a közös jogkezelésre - csatlakozhat az alapszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén;

b) amelynek tagja, vagy amelyhez csatlakozni kíván az egyesület által megjelölt jogkezelési tevékenységben érdekelt belföldi jogosultak jelentős része;

c) amely - munkavállalói révén - rendelkezik a közös jogkezeléshez és a nemzetközi kapcsolattartáshoz szükséges, megfelelő szakismerettel és gyakorlattal;

d) amely felkészült a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére;

e) amely az érintett külföldi jogosultak jogainak közös kezelését végző, a bel- és külföldi felhasználás szempontjából fontos szervezetekkel kölcsönös képviseleti szerződéseket kötött, vagy ilyen szerződések megkötésére irányuló kölcsönös szándéknyilatkozatokkal rendelkezik;

f) amelynek alapszabálya rendelkezik arról, hogy az egyesület

1. célja az érintett jogosultak jogainak közös kezelése, valamint e jogosultak érdekeinek védelme, különösen a közös jogkezelés körébe tartozó vagyoni jogok saját nevében történő gyakorlása és érvényesítése a bíróság és a hatóságok előtt,

2. nyilvántartást vezet a közös jogkezelés alá tartozó bel- és külföldi művekről, előadásokról és hangfelvételekről, illetve jogosultakról,

3. a közös jogkezelést nem gazdasági-vállalkozási tevékenységként végzi, és - ha van ilyen - kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredményét csak költségeinek csökkentésére használja fel,

4. működésének költségeit a befolyó jogdíjakból kezelési költség címén levont összegekből, valamint - ha az alapszabály ezt egyébként előírja - a tagdíjakból fedezi,

5. a közös jogkezeléssel elért és a kezelési költséggel csökkentett bevételét felosztási szabályzata alapján felosztja az érintett jogosultak között, függetlenül attól, hogy azok tagjai-e vagy sem.

(2) Annak megállapításakor, hogy az egyesületnek tagja-e vagy ahhoz csatlakozni kíván-e az érintett jogosultak jelentős része, a jogosultak létszámát és a jogdíjakból való részesedésük arányát egyaránt figyelembe kell venni.

(3) Az egyesületet a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére felkészültnek kell tekinteni, ha biztosítani tudja az érintett jogosultak, illetve a közös jogkezelés körébe tartozó művek, előadások vagy hangfelvételek, valamint a különböző felhasználások olyan nyilvántartását, amely lehetővé teszi a jogdíjak felosztását és kifizetését a jogosultak számára.

(4) Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan jogosultságának a kezelésére vonatkozóan több olyan egyesület kéri nyilvántartásba vételét, amely megfelel a nyilvántartásba vétel feltételeinek, közülük azt az egyesületet kell nyilvántartásba venni, amelyik a feltételeket összességében a legjobban tudja megvalósítani.

A nyilvántartásba vételre irányuló eljárás

5. § (1) A szerzői és a szomszédos jogok közös kezelésére vonatkozó nyilvántartásba történő felvételre irányuló eljárás kérelemre indul meg.

(2) A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartásba vételhez szükséges - a 4. § (1) bekezdésében meghatározott - feltételek teljesítését igazoló iratokat. Az iratokban csak azoknak a tagoknak, illetve az egyesülethez csatlakozni kívánó jogosultaknak a személyes adatai közölhetők, akik ehhez hozzájárultak.

(3) A miniszter a nyilvántartásba vételt a Magyar Közlönyben közzéteszi. A nyilvántartásban szereplő egyesületekről és az általuk végzett közös jogkezelési tevékenységekről a miniszter közleményt jelentet meg a Magyar Közlönyben.

(4) A szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületekről vezetett nyilvántartás részletes szabályait a miniszter rendeletben* állapítja meg.[2]

A szerzői és a szomszédos jogok közös kezelésének általános szabályai

6. § (1) A szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesület abban a körben, amelyben a nyilvántartás szerint jogkezelésre jogosult, rendszeres időközönként megállapítja az egyes felhasználási módok tekintetében - minden felhasználóra egyformán vonatkozó jogdíjakat és a felhasználás egyéb - szintén különbségtétel nélkül érvényesülő - feltételeit.

(2) Ha a jogdíjak és egyéb feltételek megállapításához az Szjt. alapján a miniszter jóváhagyása szükséges, a miniszter a jóváhagyás előtt véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdekképviseleti szervezeteitől. A jóváhagyás a jogdíjak és egyéb feltételek alkalmazásásának és a Magyar Közlönyben való nyilvánosságra hozatalának feltétele; nem zárja ki, illetve nem érinti azonban az egyéb jogszabályok érvényesülését a jogdíjak és az egyéb feltételek tekintetében.

(3) A jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit tartalmazó díjszabást a jogkezelő egyesület a jóváhagyást követően a Magyar Közlönyben saját nevében nyilvánosságra hozza.

(4) A díjszabást a felhasználókkal szemben megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.

7. § (1) Ha a közös jogkezelést végző - a 2-5. §-ok alapján nyilvántartásba vett - egyesület valamely felhasználónak engedélyt ad a felhasználásra, illetve a felhasználóval szemben díjigényt érvényesít, a felhasználó jogosult az egyesület által végzett jogkezelés szempontjából érintett valamennyi jogosult - közös jogkezelés alá tartozó - azonos műfajú műveinek, előadásainak, illetve hangfelvételeinek felhasználására is, az ezekre a művekre, előadásokra, illetve hangfelvételekre vonatkozó jogdíjak azonos feltételek alapján történő megfizetése mellett.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a közös jogkezelést végző egyesület által végzett jogkezelés szempontjából érintett jogosult az egyesülethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesen tiltakozik művei, előadásai vagy hangfelvételei felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. A jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, ha azt több mint három hónappal a naptári év vége előtt, a következő év első napjánál nem korábbi hatállyal teszik meg. A jogosult azonban nem tiltakozhat a felhasználás ilyen módon történő engedélyezése ellen, ha a közös jogkezelést jogszabály írja elő.

8. § (1) A 2-5. §-ok alapján nyilvántartásba vett, közös jogkezelést végző egyesület a közös jogkezelés körébe tartozó igényeket bíróság előtt saját nevében, saját igényeként érvényesíti.

(2) A közös jogkezelés útján érvényesített díjigényekkel, valamint a megfizetett (beszedett) díjakkal a jogosultak közötti felosztásukig a 2-5. §-ok alapján nyilvántartásba vett, közös jogkezelést végző egyesület rendelkezik.

A közös jogkezelés ellenőrzése

9. § (1) A közös jogkezelési tevékenység felett - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 17. §-ával összhangban - gyakorolt felügyelet körében a miniszter ellenőrzi, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei a jogkezelő egyesületnél folyamatosan megvalósulnak-e, továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései nem ütköznek-e e rendelet előírásaiba vagy a szerzői jogi jogszabályokba.

(2) A közös jogkezelést végző - a 2-5. §-ok alapján nyilvántartásba vett - egyesület a felügyelet ellátásához megküldi a miniszternek

a) alapszabályát;

b) szervezeti és működési szabályzatát;

c) felosztási szabályzatát;

d) azoknak a tagjainak a névsorát, akik nevük e célból történő közléséhez hozzájárultak;

e) ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak névsorát;

f) évi beszámolóját;

g) a külföldi közös jogkezelő szervezetekkel kötött kölcsönös képviseleti szerződéseit.

(3) A miniszter a felügyelet körében - ha a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek hiányát vagy az (1) bekezdésben említett jogszabályok megsértését észleli -, megteszi a következő intézkedéseket:

a) írásban figyelmezteti a közös jogkezelő egyesület ügyintéző és képviseleti szervét a nyilvántartásba vétel feltételeinek, illetve a rendelet előírásainak és a szerzői jogi jogszabályoknak megfelelő működés helyreállítására, és erre megfelelő határidőt tűz;

b) megkeresi az ügyészséget az egyesület törvényességi felügyelete körében meghozható intézkedések megtétele céljából;

c) ha az a) pontban említett határidő eredménytelenül telt el, vagy a törvényességi felügyeleti intézkedés nem jár eredménnyel, illetve nem várható tőle eredmény, törli a közös jogkezelést végző egyesületet a nyilvántartásból, és a törlést a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Intézkedés a közös jogkezelés folyamatosságának megőrzésére

10. §[3]

Közalapítvány a szerzői és a szomszédos jogokkal kapcsolatos egyes közfeladatok ellátására

11. §[4]

Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések

12. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2)[5] A rendelet hatálybalépésekor közös jogkezelést végző szervezetek e tevékenységüket a korábbi jogszabályok alapján mindaddig folytathatják, amíg a tevékenységi körükbe tartozó közös jogkezelésre vonatkozóan a miniszter más szervezetet nem vesz nyilvántartásba, illetve amíg a nyilvántartásba vett egyesület közös jogkezelési tevékenységét meg nem kezdi.

13. § (1) A nyilvántartásba vételre irányuló eljrárás csak e rendelet hatálybalépését követő három hónap elteltével kezdhető meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontig benyújtott - azonos jogkezelési tevékenységre vonatkozóan - kérelmeket egyidejűleg kell elbírálni.

14. § (1)[6] A Kormány a Szerzői Jogvédő Hivatalt (a továbbiakban: SZJH) 1997. december 31-i hatállyal megszünteti.

(2)[7] Az SZJH jogutódja 1998. január 1-jétől az irodalmi és zenei művekkel kapcsolatban az SZJH feladatkörébe tartozó közös jogkezelésre nyilvántartásba vett és onnan törlésre nem került egyesület (a továbbiakban: Egyesület ). Az SZJH vagyona tekintetében az Egyesület a kizárólagos jogutód.

(3) Ahol jogszabály SZJH-t vagy a szerzői jogok védelmére hivatott szervet említ, azon az SZJH megszűnését követően az Egyesületet kell érteni.

15. § Felhatalmazást kap a művelődési és közoktatási miniszter, hogy a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületekről vezetett nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat rendelettel* megállapítsa.[8]

Hatályukat vesztő és módosuló rendelkezések

16. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szerzői Jogvédő Hivatal létesítéséről szóló 106/1952. (XII. 31.) MT rendelet , valamint az azt módosító 24/1954. (IV. 4.) MT rendelet és a 65/1992. (IV. 8.) Korm. rendelet , valamint a 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendelet 7. §-a (1) bekezdésének első francia bekezdése. A hatályukat vesztő rendelkezéseket azonban az e rendelet 12. §-ának (2) bekezdésében meghatározott időpontig alkalmazni kell.

17. §[9] A miniszterelnök helyett:

Kuncze Gábor s. k.,

belügyminiszter