8/1966. (X. 4.) IM rendelet

az elmeosztályon (alkoholelvonó-osztályon) elhelyezés törvényességének ellenőrzéséről, valamint az alkoholista, illetőleg a kábítószer-élvező személy gyermeke tartásának biztosításáról

Az 1958. évi 5. tvr. 21. §-ában, továbbá az 1966. évi 27. tvr. 18. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a költségmentesség vonatkozásában a pénzügyminiszterrel, a fekvőbeteg gyógyintézetre vonatkozó rendelkezések tekintetében pedig az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

Az elmeosztályon elhelyezés törvényességének ellenőrzése

1. § (1) A fekvőbeteg gyógyintézet (kórház) elmeosztályán (a továbbiakban: elmeosztály) elhelyezett személy felülvizsgálatának kezdeményezésére, illetőleg az eljárás törvényességének ellenőrzésére [1966. évi 12. tvr. - a továbbiakban: I. tvr. - 8. és 14. §-a] az a járásbíróság (városi, városi kerületi bíróság; a továbbiakban: járásbíróság) illetékes, amelynek területén az elmeosztály van.

(2) Budapesten az (1) bekezdésben említett ügyekben a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el.

2. § (1) A hivatalból történő felülvizsgálatot [I. tvr, 8. § (4) bek.] az osztályvezető-főorvos a járásbírósággal egyetértésben meghatározott napokon tartja. A felülvizsgálatra kerülő személy nevét, születési évét és helyét, valamint az elmeosztályra felvétel napját az osztályvezető-főorvos a felülvizsgálatot megelőző harmadik napig közli a járásbírósággal. A járásbíróság ezeken a napokon minden olyan eljárás törvényességét ellenőrzi, amelynek során a felülvizsgálatot végző orvosi bizottság megállapította a gyógykezelés szükségességét.

(2) Az elmeosztályon elhelyezett személy megjelenéséről, valamint képviselője (törvényes képviselője; a továbbiakban: képviselője), úgyszintén az esetleg meghallgatásra kerülő más személyek meghívásáról az osztályvezető-főorvos gondoskodik.

3. § (1) A járásbíróság a felülvizsgálatot akár hivatalból, akár a hozzáérkezett bejelentés (kérelem,-előterjesztés stb.) alapján kezdeményezheti [I. tvr, 8. § (2) bek.]. Erre vonatkozó megkeresését az osztályvezető-főorvosnak küldi meg, egyben vele egyetértésben megjelöli a felülvizsgálat napját és a bírósági eljárás időpontját.

(2) Az osztályvezető-főorvoshoz benyújtott kérelem esetében a felülvizsgálat időpontját a járásbírósággal egyetértésben a főorvos tűzi ki. A felülvizsgálatra kerülő személy nevét, születési évét és helyét, valamint az elmeosztályra felvétel napját a főorvos közli a járásbírósággal.

(3) Az elmeosztályon elhelyezett személy megjelenéséről, valamint képviselője, továbbá a kérelmező, illetőleg az esetleg meghallgatásra kerülő személyek értesítéséről az osztályvezető-főorvos gondoskodik.

4. § (1) A járásbíróság a felülvizsgálat napján, nyomban a felülvizsgálatot követően, a nem peres eljárás szabályai szerint, népi ülnökök közreműködése nélkül jár el.

(2) Az eljárásról szabályszerűen értesített személyek távolmaradása az eljárást nem akadályozza, a járásbíróság azonban - szükség esetében - új határnapot tűzhet ki.

(3) Az eljárás - a felek kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül - költségmentes (tárgyi költségmentesség).

5. § (1) A járásbíróság szükség esetén - kérelemre vagy hivatalból - meghallgatja az elmeosztályon elhelyezett személyt, a kérelmezőt, esetleg más érdekelteket, megtekinti a kórházi feljegyzéseket, illetőleg szakértői felülvizsgálatot rendel el. Más szakértői bizonyításnak nincs helye.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések tárgyában elhangzott indítványok a járásbíróságot nem kötik. Ha az elmeosztályon történő gyógykezelés szükségességét megállapító orvosi bizottsági határozat aggályosnak mutatkozik, a járásbíróság köteles a szakértői felülvizsgálatot elrendelni.

(3) Szakértői felülvizsgálat végett a járásbíróság az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságát (a továbbiakban: ETT IB) keresi meg és egyben a megfigyelésre, valamint a vélemény előterjesztésére legfeljebb hatheti határidőt állapít meg.

(4) Az ETT IB véleményét a járásbíróság annak előterjesztését követő legközelebbi felülvizsgálati napon (2. §) ismerteti. Ha az elmeosztályon elhelyezett személyt az ETT IB véleményének ismertetése előtt elbocsátották, a járásbíróság a véleményt - annak ismertetése nélkül - továbbá az elbocsátásra vonatkozó kórházi igazolást az iratokhoz csatolja és az eljárást megszünteti.

6. § (1) A járásbíróság az eljárás befejezése után - amennyiben az eljárás megszüntetésére korábban nem került sor - az orvosi bizottság eljárásának törvényessége felől határoz. Az eljárás törvényességének megállapítása esetében a járásbíróság -szükség szerint - meghatározza azt az időpontot is, amelynek elteltéig az elbocsátás iránti kérelem nem ismételhető meg [I. tvr. 14. § (3) bek.].

(2) Ha az eljárás alaki okokból nem volt törvényes (pl. a bizottság nem volt szabályszerűen megalakítva) a járásbíróság új felülvizsgálatot kezdeményezhet.

(3) A határozathirdetés időpontjáról - ha azt megelőzi az ETT IB véleményének ismertetése -a járásbíróság rövid úton értesíti a kórház igazgató főorvosát.

7. § (1) A járásbíróság végzését az ügyésszel, a kórház igazgató főorvosával, az elmeosztályon elhelyezett személlyel, illetőleg képviselőjével, valamint a felülvizsgálatot kérő személlyel (szervvel) - amennyiben az eljáráson jelen vannak szóval, egyébként írásban - közli. A végzés ellen az említettek fellebbezéssel, az ügyész pedig fellebbezési óvással élhet.

(2) Az eljáráson jelenlevő jogosultak [(1) bek.] a végzés kihirdetését követően nyomban kötelesek nyilatkozni, kívánnak-e fellebbezéssel élni. Nyilatkozatukat a járásbíróság jegyzőkönyvbe foglalja. A szóban előterjesztett fellebbezésnek, illetőleg fellebbezési óvásnak, valamint az eljárást kezdeményező ügyész írásban előterjesztett fellebbezési óvásának halasztó hatálya van.

(3) A járásbíróság végzését jogerőre emelkedése után - ha az elmeosztályon elhelyezett személy törvényes képviseletéről intézkedni kell - megküldi a gyámhatóságnak,

8. § A járásbíróság eljárása során a kórház betegfelvételi naplóját és a betegekre vonatkozó feljegyzéseket megtekintheti. Ha ennek során megállapítja, hogy a felülvizsgálat az elmeosztályon elhelyezett valamennyi személy vonatkozásában az I. tvr-ben megjelölt határidőben nem történt meg, kezdeményezi a felülvizsgálatot (3. §) és értesíti a kórház felügyeleti hatóságát,

A fekvőbeteg gyógyintézetben elhelyezett alkoholista, illetőleg kábítószer-élvező elbocsátásával kapcsolatos bírósági eljárás

9. § A fekvőbeteg gyógyintézet alkoholelvonó osztályán (részlegén) elhelyezett alkoholista személy, illetőleg az elmeosztályon elhelyezett kábítószerélvező elbocsátása iránti kérelem elutasítása esetében az eljárás törvényességének ellenőrzésére az 1966. évi 27. számú tvr. (a továbbiakban: II. tvr.) 7. §-ában, illetőleg a 6/1966. (X. 4.) EüM rendeletben, valamint e rendelet 1-8. §-aiban foglaltak megfelelően irányadók.

Az alkoholista személy gyermeke tartásának biztosítása

10. § (1) Az alkoholista személy gyermekének tartására vonatkozó rendelkezéseket (II. tvr. 9-13. §-ai) az alkoholista személlyel egy háztartásban élő vérszerinti gyermek, örökbefogadott gyermek, továbbá az olyan gyermek vonatkozásában kell alkalmazni, akit a szülő az 1952. évi IV. tv. (Csjt.) 62. §-a értelmében a háztartásában természetben köteles eltartani. A II. tvr. alkalmazásának nem akadálya, hogy a gyermek nagykorú.

(2) Nem lehet alkalmazni a II. tvr-t olyan gyermek esetében, akinek részére a tartásdíjat bírósági határozat már megállapította.

(3) A gyermek gondozójának azt a személyt kell tekinteni, aki a gyermek gondozásával, nevelésével, tartásával kapcsolatos feladatokat ténylegesen ellátja (nagyszülő, nagykorú testvér, más hozzátartozó, gyám stb.).

11. § Annak meghatározásánál, hogy mennyi a levont összegek után fennmaradó (kifizetésre kerülő) munkabér (járandóság), valamennyi olyan követelést figyelembe kell venni, amely akár a bírósági, akár más hatósági határozattal, vagy anélkül is a munkabérből (járandóságból) levonható (Vht. 139-140., 144-147., 157-158., 169 A. §), függetlenül attól, hogy ezek a követelések sorrendben a gyermektartásdíj után következnek, illetőleg, hogy a munkabér (járandóság) 33%-áig, 50%-áig, vagy annak teljes összege erejéig levonhatók.

12. § (1) A járásbíróság eljárására a nem peres eljárás szabályait a II. tvr. 9-13. §-aiban, valamint az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A lakóhely, illetőleg a munkahely bírósága közül az lesz az illetékes, amelyhez az ügyész az indítványával fordul. A tárgyalás kitűzéséig az ügyész az indítványát az illetékesség vonatkozásában módosíthatja.

13. § (1) A járásbíróság eljáró tanácsának elnöke (a továbbiakban: elnök) az ügyész indítványát legkésőbb a járásbírósághoz érkezést követő munkanapon megvizsgálja, a tárgyalást kitűzi és arra az eljárás alá vont személyt, házastársát, a gyermek gondozóját, az indítványban megjelölt egyéb személyeket, továbbá az eljárást kezdeményező szervet (társadalmi szervezetet), végül - a szükséghez képest - a tartásra jogosultat megidézi.

(2) Az elnök az eljárást kezdeményező szervet (társadalmi szervezetet) azzal a figyelmeztetéssel idézi meg, hogy a tárgyalásra olyan képviselőjét - termelőszövetkezet esetében a vezetőségnek azt a tagját - küldje ki, aki a tényállás felderítése érdekében megfelelő tájékoztatást tud adni.

(3) A tárgyalás előkészítése során az elnök beszerzi az eljárás alá vont személy munkáltatójának (a járandóságát folyósító szervnek) igazolását arról, hogy mennyi az eljárás alá vont személy teljes munkabére (járandósága) és azt milyen levonások terhelik. A megkeresésben a munkáltató (a járandóságot folyósító szerv) figyelmét fel kell hívni a 11. §-ban foglaltakra.

14. § Az eljárás - a felek kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül - költségmentes (tárgyi költségmentesség).

15. § (1) Az ügyész távolléte a tárgyalás megtartását és az érdemi határozat meghozatalát nem akadályozza.

(2) Az eljárást kezdeményező szerv (társadalmi szervezet), illetőleg a termelőszövetkezet képviselőjének távolléte nem akadálya a tárgyalás megtartásának és az érdemi határozat meghozatalának, a járásbíróság azonban - ha a tényállás megalapítása érdekében szükségesnek tartja - ismételt idézést rendelhet el.

(3) Ha az eljárás alá vont személy az első tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a járásbíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása után dönthet az ügyész indítványa felől, de - újabb tárgyalási határnap kitűzése mellett -elrendelheti az eljárás alá vont személy elővezetését is.

16. § (1) A járásbíróság az ügyész indítványa felől-végzéssel dönt. Marasztaló végzésében megjelöli az eljárás alá vont személy nevét, lakcímét, munkahelyét és a személyazonossága megállapításához szükséges egyéb adatait (születési hely, év, anyja neve), számszerűen meghatározza azt az összeget, amelyet az eljárás alá vont személy munkabéréből (járandóságából) a házastárs vagy a gondozó kezéhez kell kifizetni, végül megjelöli a házastárs (gondozó) nevét, lakcímét és a személyazonosságának megállapításához szükséges egyéb adatokat. A végzést indokolni kell.

(2) A járásbíróság a gyermek tartásának biztosítására szolgáló összeget az összes körülmények figyelembevételével határozza meg. Az összeg visszamenőleg való megfizetésére az eljárás alá vont személyt nem lehet kötelezni.

(3) A marasztaló végzésben a járásbíróság kötelezi az eljárás alá vont személyt az esetleg felmerült eljárási költségek megfizetésére is.

(4) Ha az ügyész az indítványt visszavonja, a járásbíróság az eljárást megszünteti. Ilyen esetben az esetleg felmerült eljárási költségek az államot terhelik.

17. § (1) A járásbíróság a marasztaló végzést legkésőbb a tárgyalást követő munkanapon megküldi a munkabért (járandóságot) folyósító szervnek azzal, hogy a gyermek tartásának biztosítására szolgáló összegeket a végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül - első ízben a marasztaló végzés hozzáérkezését követő legközelebbi bérfizetéskor (járandóság folyósításakor) - az eljárási költségeket pedig a jogerő bevárása után, a járásbíróság külön értesítésétől függően, vonja le az eljárás alá vont személy munkabéréből (járandóságából) és azt a járásbíróság végzésében megjelölt személy kezéhez fizesse ki.

(2) A munkáltatónak (a járandóságot folyósító szervnek) a letiltással kapcsolatos kötelességeire a Vht. rendelkezései megfelelően irányadók (Vht. 149., 151-159., 164., 166-169/A. §, Vhté. 18. §).

18. § (1) A járásbíróság végzése ellen a Pp. általános rendelkezései szerint van helye fellebbezésnek. A végzésnek az a része, amely a gyermek tartásának biztosítása céljából elrendelte az eljárás alá vont személy munkabére (járandósága) meghatározott részének a házastárs (gondozó) kezéhez való kifizetését, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(2) A járásbíróság végzésének az (1) bekezdésben megjelölt része az eljárás alá vont személy kérelmére - a II. tvr. 9-12. §-aiban foglalt eljárás lefolytatása után - bármikor megváltoztatható. Új ügyészi indítvány esetében a járásbíróság - az említett eljárás lefolytatása után - bármikor hozhat a korábbitól eltérő tartalmú újabb határozatot.

(3) A marasztaló végzés megváltoztatásának akkor van helye, ha azok a körülmények, amelyek a marasztaló határozat hozatalára okot adtak, megváltoztak.

19. § Ha a járásbíróság a II. tvr. alapján lefolytatott eljárást követően a tartásdíj felől akár ítéletben, akár ideiglenes intézkedés során hozott végzésben dönt. határozatában a tvr. alapján hozott végzést hatályon kívül helyezi.

A kábítószer-élvező gyermeke tartásának biztosítása

20. § A kábítószer-élvező gyermeke tartásának biztosítására a 10-19. §-ban foglaltak megfelelően irányadók.

Hatálybalépés

21. § (1) E rendelet 1-8. §-ai a rendelet kihirdetése napján lépnek hatályba; egyidejűleg az 1/1958. (II. 16.) IM rendelet 7. §-a hatályát veszti.

(2) E rendelet 9-20. §-ai 1966. évi október hó 15. napján lépnek hatályba egyidejűleg a 11/1962. (IX. 23.) IM rendelet hatályát veszti.

(3) Azokban az ügyekben, amelyekben a kórház e rendelet hatálybalépését megelőzően az elmeosztályra felvett személyről értesítést küldött a bíróságnak, a járásbíróság a korábban hatályban volt szabályok szerint jár el.

Dr. Nezvál Ferenc s. k.,

igazságügyminiszter