75/1975. (XII. 30.) PM rendelet
az illetékekre vonatkozó jogszabályok módosításáról
A 4/1960. (II. 4.) Korm. rendelettel módosított s az illetékekre vonatkozó szabályok módosításáról és a díjakról szóló 295/1950. (XII. 23.) MT rendelet 11. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
A 11/1966. (VI. 29.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-ának (1) bekezdése a következőkkel egészül ki:
"Az állampolgárok ingatlantulajdonát szabályozó rendelkezések alapján megkívánt, a fél által kiállított nyilatkozatnak az illetékes szakigazgatási szerv (hivatal) által történt záradékolása e rendelet alkalmazásában jóváhagyásnak (hozzájárulásnak, tudoimásulvételnek) nem tekinthető."
2. §
A R. 24. §-ának a 38/1971. (XII. 24.) PM rendelet 1. §-ával módosított (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ellenértéknek (visszteher értékének) kell tekinteni a vételárat, továbbá ezen felül minden ellenszolgáltatást, amelyet a szerző fél az átruházónak az ingatlan megszerzése fejében teljesít. Ha az átruházott ingatlant adósság terheli s ezt a vevő magára vállalja, az adósságot is a vételárhoz kell számítani. A vevő által magára vállalt takarékpénztári (takarékszövetkezeti) és vállalati építési kölcsönt, illetve vételárhátralékot, valamint a külön jogszabály szerint az átvállaló részére nyújtható szociálpolitikai kedvezmény összegét azonban az illeték alapjából le kell vonni. A haszonélvezettel terhelt ingatlan adásvételénél a haszonélvezeti jog értékét, ide értve az egyidejűleg alapított haszonélvezeti jog értékét is, az illeték alapjából levonni nem szabad."
3. §
(1) A R.-nek a 38/1971. (XII. 24.) PM rendelet 3. §nával kiegészített 30. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(illetékmentes:)
"h) a lakásszövetkezeti, illetve a tanácsi értéke-sítésű lakások vevőiből, továbbá a lakásépítő szövetkezetek tagjaiból alakult lakásfenntartó szövetkezetek lakásainak az első szerzőtől (első telekkönyvi, ingatlannyilvántartási tulajdonostól) történő öröklése. Első szerzőnek minősül az is, aki az újra elosztás során szerzi meg a lakás tulajdonjogát;"
(2) A R. 30. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) a) A (7) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség a lakásfenntartó szövetkezet részére értékesített, nem lakás céljára szolgáló épületekre, épületrészekre, helyiségekre is kiterjed, de nem tejed ki a szövetkezeti lakástulajdonosnak vagy más személynek értékesített, önálló ingatlanként nyilvántartott garázsra (gépkocsi tárolóra) és egyéb - ugyancsak önálló ingatlanként nyilvántartott - nem lakás céljára szolgáló helyiségre
b) A (7) bekezdés h) pontja szerinti illetékmentesség a lakóház közös célt szolgáló részeire, helyiségeire is kiterjed, de nem terjed ki a külön tulajdoniban álló, önálló ingatlanként nyilvántartott garázsokra (gépkocsi tárolókra) és egyéb - ugyancsak önálló ingatlanként nyilvántartott - nem lakás céljára szolgáló helyiségekre."
4. §
A R. 35. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Ingatlannak szerződéssel történő átruházásáról kiállított okirat alapján a földhivatal a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelmet a bejegyzés egyéb feltételeinek fennállása' esetében is csak akkor teljesítheti, ha a kérelmező igazolja, hogy az illetékelőleget megfizette vagy ennek megfizetésére részletfizetési kedvezményt vagy az illeték előzetes megfizetése alól felmentést kapott, illetve, hogy illetéket egyáltalán nem kell fizetnie."
5. §
A R.-nek a 28/1973. (IX. 7.) PM és a 39/1974. (XII. 28.) PM rendelettel megállapított 68. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
"(12) A devizahatósági eljárásban előterjesztett panasz illetéke 150 forint, az ugyanabban az ügyben előterjesztett ismételt panasz illetéke 300 forint."
6. §
A R. 75. §-ának a 35/1967. (XII. 28.) PM rendelet 11. §-ával módosított (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az 1974. évi 1. törvényerejű rendelet 15. §-ának (2) bekezdése alapján illetékfizetési feltételhez kötött devizahatósági engedély illetéke, ha
a) az engedély tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, 300 forint;
b) az engedély tárgyának érteke pénzben megállapítható, ennek 100%-áig terjedhet, amelynek esetenkénti (ügyletfajtánkénti) mértékét a pénzügyminiszter az ügyben eljáró hatóság útján közli."
7. §
A R. 85. §-a m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(feltétlenül illetékmentes:)
"m) az a hatósági bizonyítvány, amely azt tanúsítja, hogy az abban megnevezett személy keresete és jövedelme nem haladja meg a havi 1200 forintot, ingatlana nincs, ingóságai pedig nem haladják meg a szokásos életszükségleti tárgyak keretét; az a bizonyítvány pedig, amely az említett körülmények igazolása nélkül azt bizonyítja, hogy a benne megnevezett személynek ingatlana nincs (vagyontalansági bizonyítvány), a 73. § (2) bekezdésébe megállapított illeték alá esik;"
8. §
A R.-nek a 10/1970. (III. 22.) PM, a 44/1971. (XII. 30.) PM, a 6/1972. (II. 3.) PM és a 39/1974. (XII. 28.) PM rendelettel megállapított 94/A-96. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"94. §
A szolgálati, a magán-, a csoportos útlevél és a kishatárforgalomban szükséges engedély illetéke
(1) a) A szolgálati és a szolgálati hajós útlevél illetéke 300 forint;
b) a szolgálati csoportos útlevél illetéke
1. A szocialista országokba - az alábbi 2. pont kivételével - 100 forint,
2. azokba az európai szocialista országokba, amelyekkel a Magyar Népköztársaság a vízummentességre államközi egyezményt kötött, 50 forint,
3. a nem szocialista országokba 300 forint.
(2) A magánútlevél a következő illeték alá esik:
a) a deviza igénybevételére jogosító olyan magánútlevél (turista útlevél), amelynek kiadásához a Magyar Nemzeti Bank előzetes valutakiutalási engedélye szükséges, az útlevéllel ismételt kiutazás engedélyezése vagy az útlevél érvényének meghosszabbítása 600 forint;
b) az előzetes valutakiutalási engedélyhez nem kötött, egyszeri kiutazásra jogosító magánútlevél (látogató útlevél), az útlevéllel ismételt kiutazás engedélyezése vagy az útlevél érvényének meghosszabbítása és egyben egyszeri kiutazás engedélyezése 400 forint;
c) a b) pont alatt magjelölt útlevél Jugoszláviába 150 forint, az útlevéllel ismételt egyszeri kiutazás engedélyezése vagy az útlevél érvényének meghosszabbítása és egyben egyszeri kiutazás engedélyezése 100 forint;
d) azokba az európai szocialista országokba, amelyekkel a Magyar Népköztársaság a vízummentességre államközi egyezményt kötött - Jugoszlávia kivételével -
1. öt kiutazásra jogosító útlevél 150 forint, az útlevéllel ismételt öt kiutazás engedélyezése vagy az útlevél érvényének meghosszabbítása és egyben öt kiutazás engedélyezése 100 forint;
2. csak egy kiutazásra jogosító útlevél 70 forint, az útlevél érvényének meghosszabbítása, valamint a további egy kiutazás engedélyezése 20 forint;
e) magánútlevél egyszeri, szolgálati célra kiadása, ilyen célra felhasználása, érvényének meghosszabbítása vagy az útlevéllel ismételt szolgálati utazás engedélyezése 500 forint, azokba a szocialista országokba, amelyekkel a Magyar Népköztársaságnak vízummentes utazásra egyezménye nincs 400 forint, Jugoszláviába a c) pont szerint;
f) a magánútlevél egy éven belüli többszöri szolgálati célra kiadása 2000 forint, két éven belüli többszöri szolgálati célra kiadása 4000 forint;
g) magánútlevél azokba az európai szocialista országokba, amelyekkel a Magyar Népköztársaság a vízummentes utazásra államközi egyezményt kötött - Jugoszlávia kivételével -
1. egy éven belüli többszöri szolgálati célra 200 forint, két éven belüli többszöri szolgálati célra 400 forint;
2. Jugoszláviába egy éven belüli többszöri szolgálati célra 400 forint, két éven belüli többszöri szolgálati célra 800 forint;
h) szolgálati célra jogosító magánútlevél azokba az európai szocialista országokba, amelyekkel a Magyar Népköztársaság a vízummentességre államközi egyezményt kötött - Jugoszlávia kivételével - ad) pont szerint;
i) magánútlevél társasutazásra történő kiállítása az utazási irodák által (a SZOT és az Expressz kivételével) szervezett utazásra esetenként 400 forint; a SZOT és az Expressz által szervezett utazásokra esetenként 200 forint. Ennyi illetéket kell leróni az útlevéllel az említett szervezésű újabb kiutazás engedélyezéséért vagy az útlevél érvényének ilyen célú meghosszabbításáért.
(3) A csoportos útlevél illetéke:
a) szolgálati célú utazás esetében azokba a szocialista országokba, amelyekkel a Magyar Népköztársaságnak vízummentes utazásra egyezménye nincs, 100 forint, minden egyéb országba megegyezik a szolgálati célra jogosító magánútlevél illetékével;
b) társasutazás esetében, az utazási irodák és a SZOT által szervezett utazásoknál, azokba az európai szocialista országokba, amelyekkel a Magyar Népköztársaság vízummentességre államközi egyezményt kötött - Jugoszlávia kivételével -50 forint, minden egyéb országba megegyezik a társasutazás céljára kiállított magánútlevél illetékével.
(4) A kishatárforgalomban szükséges határátlépési engedély és az ismételt kiutazás illetéke 20 forint.
95. §
A kivándorló és konzuli útlevél illetéke
(1) Kivándorló és a kivándorlás céljára kiadott konzuli útlevél a következő illeték alá esik:
a) szocialista országokba 500 forint,
b) nem szocialista országokba 1000 forint.
(2) A kivándorló útlevél kilépési határidejének meghosszabbításáért az (1) bekezdésben megállapított illeték 50%-át kell leróni.
96. §
Az útlevél kiadásával kapcsolatos egyéb illeték.
Illetékmentesség
(1) A kivándorló útlevél kiadása iránt előterjesztett kérelem illetéke, kiadni kért útlevelenként 250 forint.
(2) Az útlevél és a határátlépési engedély kiadásával, ismételt kiutazás engedélyezésével és érvényének meghosszabbításával kapcsolatban benyújtott fellebbezés illetéke 30 forint, kivándorló útlevél esetén 100 forint.
(3) A diplomata és a külügyi szolgálati útlevél kiadása, ezekkel ismételt kiutazás engedélyezése és érvényük meghosszabbítása illetékmentes."
9. §
A R. 112. §-ának a 15/1971. (IV. 3.) PM rendelet 7. §-ával módosított (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a bíróság a fél által bejelentett értéknél utólag kisebb értéket állapít meg, ez a megállapítás a már lerótt vagy feljegyzett illeték leszállítására, illetőleg a lerótt illeték visszatérítésére alapul nem szolgálhat. Nincs helye a lerótt vagy feljegyzett illeték visszatérítésének, illetőleg leszállításának abban az esetben sem, ha a per vagy eljárás tárgyát, illetőleg a per vagy eljárás tárgyának értékét megváltoztatják s ennek folytán az érték csökken."
10. §
A R. 121. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) öröklési bizonyítvány kiállításáért az eljárás megindítását kérő fél 100 forint illetéket köteles leróni, ha
a) a hagyatéki vagyon értéke nem állapítható meg, vagy nincs hagyatéki vagyon, de az örökös vagy más érdekelt az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti;
b) a bizonyítványt a közjegyző az örökös kérelmére külföldi használatra állítja ki."
11. §
(1) A R. 122. §-ának (1H2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A hagyatéki eljárási illeték az örökösöket (hagyatéki hitelezőket) az állammal szemben örökrészük arányában terheli.
(2) A hagyatéki eljárási illetéket
a) ha a hagyaték tárgyalásának helye van, ennek befejezésekor a tárgyalási jegyzőkönyvön,
b) öröklési bizonyítvány kiállítása esetén a bizonyítványnak a közjegyzőnél visszamaradó példányán illetékbélyeggel kell leróni; ennek elmaradása esetén vagy
c) ha a hagyaték átadása tárgyalás nélkül történt és az illetéket bélyeggel nem rótták le,
kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni.
(3) Ha az örökösök a (2) bekezdés a) pontja szerinti illetéklerovást a közjegyző erre irányuló felhívására nem teljesítik, az eljárási illetéket kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni. Ebben az esetben ez után az illeték után a 178. § értelmében járó adópótlékot a hagyatéki tárgyalás befejezése napjától kell számítani."
(2) A R. 122. § (3) bekezdésének száma (4) bekezdésre változik.
12. §
A R-nek a 35/1967. (XII. 28.) PM sz. rendelet 17. §-ával módosított 123. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(illetékmentes a hagyatéki eljárás, ha:)
"c) a hagyaték tárgya csak az örökhagyót megillető társadalombiztosítási ellátás (nyugdíj, segély, járadék stb.)."
13. §
A R. 126. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"126. § A közjegyző alábbi eljárásaiért, az ügylet értékétől és a cselekmény teljesítésére fordított időtől függetlenül, a következő állandó összegű illetéket kell leróni:
a) az ügyfélnek valamely közjegyzői cselekményről való értesítéséért vagy ilyen cselekmény teljesítése végett való meghívásáért 20 forintot;
b) óvásnak postán való közléséért, okiratnak az ügyfélhez vagy hatósághoz küldéséért, jogügyletnek illetékkiszabás végett való bejelentéséért - a másolat kiállításáért járó illetéken felül -20 forintot;
c) okiratnak, értékpapírnak, értéktárgynak megőrzés végett letétbe vételéért 100 forintot; ha több tárgyat egyidejűleg helyeznek letétbe, minden további tárgy után 5 forintot;
d) okirat, értékpapír, értéktárgy visszaadásáért a jegyzőkönyv készítésével együtt 50 forintot;
e) életbenlét bizonyításáért 50 forintot;
f) okirat felmutatása időpontjának bizonyításáért 50 forintot; több okirat felmutatása esetében a második és minden további okirat után 5-5 forintot;
g) értesítvényről kiadott tanúsítványért az idő szerinti illetéken [125. § (1) bekezdés] felül 50 forintot; ha ugyanazt az értesítvényt több ügyféllel kell közölni, minden további közlésért még 30-30 forintot, az ellenfélnek adott és minden ismételt tanúsítványért ugyancsak 30-30 forintot;
h) közlemény tartalmának és elküldésének bizonyításáról szóló tanúsítványért 50 forintot;
i) végrendeletnek közjegyzői letétbe vételéért vagy kiszolgáltatásáért 100 forintot;
j) egyesületi vagy társasági közgyűlés, igazgatósági vagy felügyelő bizottsági ülés, más hasonló gyűlés lefolytatásának vagy határozatainak tanúsításáért az idő szerinti illetéken felül 100 forintot."
14. §
A R. 127. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"'(1) Ha a közjegyző olyan hivatalos cselekményt, amelyet hivatalos helyiségében is végezhetne, az ügyfél kellően indokolt kívánságára irodai helyiségén kívül, de a székhelyén végez, az előző rendelkezések szerint járó illetéken felül jogügyleteknél 100 forint, hitelesítéseknél 50 forint illeték jár. Ez az illeték ugyanazon ügyfél részére ugyanazon alkalommal végzett több hivatalos cselekményért is csak egyszer számítható fel.
(2) A közjegyző székhelyén kívül végzett cselekményekért az e fejezetben megállapított illetéken felül az indulás és az érkezés között eltelt idő után a 125. §-ban meghatározott illeték jár, amely azonban egy napra 200 forintnál több nem lehet."
15. §
A R. 140. §-ának a 49/1972. (XII. 31.) PM rendelet 10. §-ávál módosított (1) bekezdése a következőkkel egészül ki:
"A perújítás iránti kérelemért is ezt az illetéket kell leróni."
16. §
A R. 182. §-ának a 15/1971. (IV. 3.) PM rendelet 9. §-ával módosított k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"k) az illetékhivatalnak a bírósági eljárási illetéknek 30 forintot meghaladó részét vissza kell térítenie, illetve a feljegyzett illetéknek ezt a részét törölnie kell, ha az eljárás megindítása iránti kérelmet, illetőleg a fellebbezést annak érdemi elintézése előtt visszavonták. Ha az eljárásban tárgyalás kitűzésének van helye, a visszatérítés, illető'eg a törlés csak akkor igényelhető, ha a kérelmet a tárgyalás kitűzése előtt visszavonták. Ha azonban a fellebbezés elkésett, vagy ha fellebbezésnek nincs helye s azt emiatt visszavonják, vagy azt a bíróság emiatt elutasítja, a fellebbviteli beadvány után az illeték fele jár s a lerótt többletet vissza kell téríteni."
17. §
(1) Ez a rendelet 1976. január 1. napján lép hatályba; 2., 4., 10-12. §-ának rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben, 5., 6. és 8. §-ának rendelkezéseit a kihirdetését követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni. Az 1. §-ban foglaltakra tekintettel, felemelt illetéket nem lehet kiszabni, ha a szerződést e rendelet hatályba léptét követő 30 napon belül illetékkiszabásra bejelentik.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 4/1971. (II. 8.) ÉVM-PM együttes rendelet 13. §-a hatályát veszti.
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter