36/1977. (XI. 3.) MÉM rendelet

a mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmáról szóló 1977. évi 27. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

Az 1977. évi 27. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 8. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

(A tvr. 1. §-ához)

1. §

A tvr. és e rendelet alkalmazásában

a) mezőgazdasági ingatlan: - a b) pontban foglalt kivétellel - minden külterületi és zártkerti, továbbá az építésügyi jogszabályok alapján építési teleknek nem minősülő minden belterületi földrészlet;

b) erdőgazdasági ingatlan: minden erdő művelési ágú külterületi és zártkerti földrészlet [a továbbiakban: a)-b) együtt: föld];

c) családtag: a házastárs, a kiskorú gyermek, továbbá a házastársakkal együtt lakó nagykorú nőtlen, illetőleg hajadon gyermek.

2. §

A külterületi föld tulajdonjogának megszerzése során a földtulajdon mértékébe be kell számítani a szerző fél és családtagjai tulajdonában levő, művelési ágban nyilvántartott minden külterületi földet, továbbá a szerző fél tulajdonában levő, művelési ágban nyilvántartott zártkerti, valamint művelési ágban és művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi földet.

(A tvr. 3. §-ához)

3. §

(1) Külterületi föld öröklése esetén a jogerős hagyatékátadó végzés alapján a föld fekvése szerint illetékes járási, városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi földhivatal, földhivatali kirendeltség (a továbbiakban: járási földhivatal) az örököst írásbeli nyilatkozattételre hívja fel. A felhívásra az örökös nyilatkozik meglevő föld és egyéb ingatlantulajdonáról, valamint élethivatás szerinti foglalkozásáról (a továbbiakban: földtulajdoni nyilatkozat). A földtulajdoni nyilatkozatot e rendelet 1. melléklete szerint kell megtenni.

(2) Ha az örökölt külterületi föld a tvr. 1. §-ában meghatározott mértéket meghaladja, a járási földhivatal a hagyatékátadó végzésben foglaltaknak az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) való bejegyzéséről és az örökösnek a többletföld egy éven belüli elidegenítésére való kötelezéséről - a kötelezettség nyilvántartásba vétele mellett - egy határozattal intézkedik. A határozat ellen az ingatlannyilvántartásra vonatkozó eljárás szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.

4. §

(1) A járási földhivatal az állam vételi jogát akkor gyakorolhatja, ha a külterületi többletföld elidegenítésére előírt határidő lejárt. A vételi jogot - a (3) bekezdésben felsorolt kivételekkel - gyakorolni kell, ha a vételár kifizetéséhez szükséges költségvetési keret rendelkezésre áll.

(2) A vételi jog gyakorlásához nincs szükség a telki szolgalmi jog, a földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog, a vezetékjog, valamint a vízvezetési és bányaszolgalmi jog jogosultjának a hozzájárulására.

(3) Nem lehet gyakorolni a vételi jogot, ha

a) a tulajdonos kiskorú vagy gondnokság alá helyezett személy és a vételi jog gyakorlásához a gyámhatóság nem járul hozzá;

b) a többletföldre az ingatlannyilvántartásban (telekkönyvben) elidegenítési és terhelési tilalom, haszonélvezeti jog, a használat joga, elővásárlási, tartási, életjáradéki, végrehajtási jog vagy jelzálogjog van bejegyezve, és a jogosult bejegyzett, illetőleg jogszabályon alapuló jogáról nem mond le;

c) ha a többletföld elidegenítése alól a tulajdonos felmentést kapott.

5. §

(1) A járási földhivatal a 4. § (1) bekezdésében megjelölt feltétel közlése végett megkeresi a községi szakigazgatási szervet, a városi, megyei városi, illetőleg a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervét (a továbbiakban: pénzügyi szakigazgatási szerv).

(2) A járási földhivatal az állam vételi jogának gyakorlásáról és a tulajdonváltozásnak az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) való bejegyzéséről egy határozattal intézkedik. A határozatban fel kell tüntetni a föld vételárát, a vételár kifizetésének határidejét, a vételár kifizetésére és a föld hasznosítására kötelezett szervet is. A határozatot a vételár kifizetésére illetékes pénzügyi szakigazgatási szervnek is meg kell küldeni. A határozat ellen az ingatlannyilvántartási eljárásra vonatkozó szabályok szerint lehet jogorvoslattal élni.

(3) Az állam vételi jogának gyakorlása esetén a vételár nem haladhatja meg a külterületi földek helyileg kialakult átlagos forgalmi árát. A vételár kifizetésére a 7/1967. (X. 24.) MÉM rendelet 46. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy a vételárat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül egy összegben kell kifizetni.

(4) A föld tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) a Magyar Állam javára - a 4. § (2) bekezdésében felsorolt jogok fenntartása mellett - tehermentesen kell bejegyezni.

6. §

Ha az állam a vételi jogot nem gyakorolja, a járási földhivatal - a kötelezettség további nyilvántartása mellett - a feltételek fennállását ötéves tervidőszakonként újból megvizsgálja. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az örökös az elidegenítési kötelezettség alól felmentést kapott.

(A tvr. 4. §-ához)

7. §

(1) Tanya, illetőleg a használatához szükséges föld tulajdonjogának megszerzésénél - az öröklés kivételével -, ha

a) a tanyához mezőgazdaságilag művelt föld nem tartozik, az állampolgárok lakástulajdonára,

b) a tanya és a körülötte levő föld a mezőgazdasági termelés céljait szolgálja, a zártkerti személyi földtulajdonra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha a tanya lebontásra került vagy használhatatlan, a tanyahely tulajdonjogának átruházására a külterületi földtulajdonra, illetőleg a termelőszövetkezeti földbevitelre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(A tvr. 5. §-ához)

8. §

(1) A járási földhivatal az elidegenítési kötelezettség [tvr. 3. § (1) bekezdés] alól - a szerző fél kérelmére - akkor adhat felmentést, ha a többletföld

a) megosztással nem választható- le, vagy

b) megosztás esetén nem volna gazdaságosan hasznosítható.

(2) A tulajdonszerzési korlátozás [tvr. 4. § (1) bekezdés] alól a járási földhivatal - a szerző fél kérelmére - az (1) bekezdésben megjelölt esetekben, továbbá akkor adhat felmentést, ha a föld olyan községben van, amelyben mező-, illetőleg erdőgazdálkodással feladatszerűen foglalkozó állami szervezet vagy szövetkezet, illetve annak egysége nem működik. Az ilyen községben 6000 m2-t meg nem haladó nagyságú külterületi föld megszerzése mezőgazdasággal élethivatásszerűen nem foglalkozó magánszemély részére is engedélyezhető.

(A tvr. 6. §-ához)

9. §

(1) Föld átruházásának engedélyezését a szerző fél a járási földhivataltól illetékmentes beadványban kéri. A beadványhoz öt példányban mellékelnie kell a földtulajdon átruházására vonatkozó szerződést, a földtulajdoni nyilatkozat egy példányát és a megszerezni kívánt föld forgalmi értékét tanúsító adó- és értékbizonyítványt, illetőleg

- a külön jogszabályban meghatározott esetekben

- a tanácsi ingatlanközvetítő szervtől beszerzett értékbecslést.

(2) A kérelem benyújtása után a járási földhivatal megvizsgálja, hogy a földátruházás engedélyezéséhez, valamint az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) való bejegyzéshez szükséges okiratok rendelkezésre állnak-e, továbbá, hogy a tulajdonjog bejegyzésének nincs-e más akadálya. A hiányok pótlására a kérelmezőt fel kell hívni.

10. §

(1) Tanya, illetőleg a használatához szükséges föld átruházásának engedélyezésére irányuló kérelem elbírálása előtt a járási földhivatal - egy szerződéspéldány megküldése mellett - köteles megkeresni azt a termelőszövetkezetet, illetőleg állami gazdaságot, amelynek a területén a tanya fekszik (a továbbiakban: érdekelt mezőgazdasági üzem), hogy 15 napon belül közölje: elővásárlási jogát [36/1967. (X. 11.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdés] gyakorolni kívánja-e.

(2) Ha az érdekelt mezőgazdasági üzem az elővásárlási jogot nem gyakorolja, erről a járási földhivatalt - a szerződés visszaküldése mellett -értesíti.

(3) Az elővásárlási jog gyakorlásáról az érdekelt mezőgazdasági üzem az eladót, az eredeti vevőt és a járási földhivatalt értesíti.

11. §

(1) Ha a föld átruházását a jogszabályi feltételek hiányában nem lehet engedélyezni, a kérelmet határozattal el kell utasítani. A határozat ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.

(2) A jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a földtulajdon átruházását a szerződés valamennyi példányának záradékolásával engedélyezni kell.

(3) A járási földhivatal a szerződés engedélyezési záradékkal ellátott három példányát, az adó- és értékbizonyítványt, illetőleg a forgalmi értékbecslést a megyei, fővárosi illetékhivatalnak küldi meg. Az engedélyezésről - a tulajdoni lapon (telekkönyvi betétben) való széljegyzés után - egyidejűleg a kérelmezőt egy záradékolt szerződéspéldány megküldésével értesíti.

(4) Külföldi állampolgár földszerzése esetén a külön jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni. Ilyen esetben a járási földhivatal a Pénzintézeti Központ vagy a szerző fél megkeresésére csak arról nyilatkozik, hogy magyar állampolgár esetében a földszerzésnek volna-e akadálya.

(A tvr. 7. §-ához)

12. §

A tvr. 7. §-ának rendelkezéseit csak olyan magánszemélyre lehet alkalmazni, aki termelőszövetkezetnek nem tagja vagy állandó alkalmazottja, illetve állami gazdaságnak nem dolgozója.

(A tvr. 8. §-ához)

13. §

(1) Ez a rendelet 1978. január 1. napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg a 2/1957. (II. 3.) és a 3/1957. (II. 3.) FM rendelet, a 49/1957. (Mg. É. 27.) FM-IM-PM együttes utasítás, továbbá a 14/1974. (VII. 4.) MÉM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése, valamint 2. melléklete hatályát veszti.

(2) A 14/1974. (VII. 4.) MÉM rendelet 3. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.

Dr. Romány Pál s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter