7/1967. (X. 24.) MÉM rendelet

a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény, valamint a 36/1967. (X. 11.) Korm. rendelet végrehajtásáról*

A 36/1967. (X. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 52. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben az alábbiakat rendelem.

I. FEJEZET

A TERMELŐSZÖVETKEZETI FÖLDTULAJDON

(A FTT. 1-3. §-ához, valamint a R. 1. és 2. §-ához)

1. § (1) A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény (a továbbiakban: FTT.) végrehajtása szempontjából termelőszövetkezeti használatban levőnek kell tekinteni

a) azt a földet, amelyen a FTT. hatálybalépésekor

- a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezet (a továbbiakban: termelőszövetkezet) bármilyen címen (földbeviteli kötelezettség, használatbaadás, haszonbérlet, írásbeli vagy szóbeli megállapodás stb.) gazdálkodik - ideértve a termelőszövetkezet közös használatú földjeiből tagjai részére háztáji gazdaság céljára kijelölt földet is -, továbbá

- a termelőszövetkezeti csoport, a szakszövetkezet és a jogi személyként működő hegyközség üzemszerű közös gazdálkodást folytat;

b) azt az erdőt, amelyet

- az a) pontban megjelölt szervezetek haszonbérelnek vagy ingyenesen használnak, továbbá

- a termelőszövetkezet használatába adott állami tulajdonban levő, erdő művelési ágú földrészletet (alrészletet).

(2) A FTT. végrehajtása szempontjából nem lehet termelőszövetkezeti használatban levőnek tekinteni azokat a különleges rendeltetésű földeket, amelyeken a termelőszövetkezet az 1961. évi VI. törvény 12. §-a alapján ideiglenesen folytat mezőgazdasági termelést.

(3) A FTT. végrehajtása szempontjából teleknek az építésügyi szabályok szerint teleknek minősülő földrészletet [2/1962. (IV. 30) ÉM-PM számú együttes rendelet 1. §] kell tekinteni.

(4) A FTT. 3. § (3) bekezdés b) pontja hatálya alá tartozó földjáradékra jogosult idős személyek körének meghatározásáról a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 6/1967. (X. 24.) MÉM rendelet 53. § c) pontja rendelkezik.

2. § Az olyan személyek, akiknek földtulajdonjoga a FTT. hatálybalépése előtt bármilyen törvényes jogcímen megszűnt, a FTT. végrehajtása során sem érvényesíthetnek igényt földre, illetőleg térítésre vagy kártalanításra.

3. § A R. 1. §-ában meghatározott kívülállók (a továbbiakban: kívülállók) földjei megváltásával kapcsolatos előkészítő munkákat a járási és a fővárosi kerületi földhivatal (a továbbiakban: járási földhivatal) által szervezett bizottság végzi. A bizottság tagjai: a járási földhivatal vezetője által kijelölt földügyi előadó, a községi (járási jogú városi, megyei jogú városi kerületi és fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának (a továbbiakban: községi tanács végrehajtó bizottsága), valamint az érdekelt termelőszövetkezet vezetőségének megbízottja. Erdőt érintő megváltás esetén a bizottságba tagként be kell vonni az állami erdőrendezőség vezetőjének megbízottját is. A bizottság elnökét és tagjait a járási földhivatal vezetőjének javaslatára a járási (járási jogú városi, megyei jogú városi kerületi és fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának (a továbbiakban: járási tanács végrehajtó bizottsága) elnöke bízza meg.

4. § A 3. § szerint szervezett bizottság (a továbbiakban: bizottság) legkésőbb 1968. december 31. napjáig köteles megállapítani, hogy a termelőszövetkezet használatában levő ingatlanok közül

a) milyen nagyságú terület (föld, erdő) van ösz-szesen termelőszövetkezeti tagok tulajdonában,

b) milyen nagyságú terület (föld, erdő, telek), továbbá épület van

- kívülállók tulajdonában, ideértve a volt pártoló tagokat és a termelőszövetkezetben munkaszerződéssel alkalmazott dolgozókat is,

- állami tulajdonban és

- a 16. § (1) bekezdésében felsorolt megszűnt szervezetek tulajdonában.

5. § (1) A bizottság a termelőszövetkezet használatában levő földek (telkek) és épületek tulajdoni viszonyainak megállapítását a következők figyelembevételével végzi:

a) A tulajdonos személyének megállapításánál

- a telekjegyzőkönyves községekben valamennyi (kül- és belterületi, zártkerti) földre az állami földnyilvántartás munkarészeiből,

- a nem telekjegyzőkönyves községekben a külterületi földekre, valamint az 1965. évi 21. törvényerejű rendelet alapján rendezett zártkerti földekre vonatkozóan az állami földnyilvántartás munkarészeiből, a belterületi és az egyéb zártkerti földekre vonatkozóan pedig a telekkönyvből kell kiindulni.

b) A 4. § b) pontjában megjelölt személyek és szervezetek tulajdonában álló

- belterületi és zártkerti földeknél és épületeknél a földrészlet helyrajzi számát, területét, művelési ágát és kataszteri tiszta jövedelmét (a továbbiakban : aranykorona),

- külterületi földeknél a helyrajzi szám megjelölése nélkül csak a terület nagyságát (részarányát), az aranykoronát, szőlő és gyümölcsös esetén pedig a művelési ágat is meg kell állapítani.

Az adatok megállapításához az állami földnyilvántartás munkarészeit kell alapul venni.

c) Az erdők adatait (a tulajdonos neve és egyéb adatai, az erdőterület helyrajzi száma, területe, aranykoronája, termőhelyi osztályba sorolása) az erdők kezelési és használati viszonyainak rendezése során készített munkarészekből [21/1963. (Erd. É. 12.) OEF számú utasítás], a rendezésre még nem került erdők adatait pedig az állami földnyilvántartás munkarészeiből és az erdőbirtokossági társulati névjegyzékből kiindulva kell megállapítani.

(2) A tulajdonos személyi körülményeit (tagsági, házastársi viszony stb.) és az ingatlannak az előző bekezdésben nem említett egyéb adatait (használati korlátozás, haszonélvezet stb.) a bizottság a termelőszövetkezet által rendelkezésre bocsátott nyilvántartás, a telekkönyv, helyszíni vizsgálat stb. alapján, szükség szerint a tulajdonos személyes meghallgatásával állapítja meg. Külföldi tulajdonos esetében meg kell keresni a Pénzintézeti Központot az államközi megállapodások folytán a tulajdonjoggal kapcsolatos esetleges változások megállapítása és közlése végett.

(3) A termelőszövetkezeti csoport, a szakszövetkezet és a jogi személyként működő hegyközség közös használatban levő földjei tulajdoni viszonyainak megállapítására az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

6. § (1) A bizottság a 4. § b) pontjában megjelölt személyek és szervezetek tulajdonában álló ingatlanokra vonatkozóan az eljárása során megállapított adatokat kimutatásba foglalja. A kimutatásban feltünteti, hogy az ingatlanok közül

- melyek kerülnek

- és az FTT. 3. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel melyek nem kerülnek

termelőszövetkezet (termelőszövetkezeti csoport, szakszövetkezet, jogi személyként működő hegyközség) tulajdonába;

(2) A bizottság által készített kimutatásnak azt a részét, amely feltünteti, hogy az ingatlanok közül melyek kerülnek termelőszövetkezeti tulajdonba, a föld fekvése szerint illetékes községben 15 napra közszemlére kell tenni azzal a felhívással, hogy ez idő alatt az érdekeltek a kimutatásban feltüntetett adatokra - azok helytelensége esetén - a bizottsághoz észrevételt tehetnek, továbbá, hogy azok a személyek, akik a FTT. 6. §-a alapján az ott megjelölt terület mentesítését kérhetik, kérelmüket 1969. évi január hó 1. napjáig a járási földhivatalnál terjeszthetik elő.

7. § (1) A bizottság az észrevételek előterjesztésére megállapított határidő eltelte után az érdekeltek által tett észrevételeket megvizsgálja, azok helytállósága esetén a kimutatást helyesbíti. Figyelembe nem vett észrevételekre vonatkozóan pedig állásfoglalását jegyzőkönyvben rögzíti.

(2) A bizottság feladata az is, hogy véglegesen megállapítsa az előző bekezdés szerint helyesbített kimutatásba felvett ingatlanoknak azokat az adatait, amelyek a R. 15. és 17. §-a szerinti megváltási ár összegének kiszámításához szükségesek.

8. § A bizottság a 4-7. §-ban részletezett eljárás befejezése után az eljárás során készített kimutatást, az érdekeltek által beadott észrevételeket, a jegyzőkönyvet, a megváltási ár kiszámításához alapul szolgáló adatokat, stb. a járási földhivatalhoz beterjeszti. Egyidejűleg javaslatot tesz a FTT. 8. §-ának hatálya alá tartozó ingatlanok és egyéb vagyontárgyak tulajdonjogának rendezésére.

9. § (1) A járási földhivatal az 1969. évi január hó 1. napja után a bizottság által megállapított adatok, valamint a termelőszövetkezetbe időközben történt belépések és egyéb változások, mentesítési kérelmek (R. 6. §) figyelembevételével határoz a mentesítési kérelmek teljesítéséről vagy elutasításáról, s megállapítja, hogy a kívülállók mely földjei (erdői, telkei) és épületei kerültek a törvény erejénél fogva termelőszövetkezeti tulajdonba. A határozatban fel kell tüntetni a R. 15-17. és 20. §-a alapján kiszámított térítés összegét, valamint a térítés kifizetésének határidejét is.

(2) A határozatot meg kell küldeni az érdekelt termelőszövetkezetnek, a föld volt tulajdonosának és a föld fekvése szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságának. Ha a mentesített terület nem a kérelmező lakóhelyén van, a kérelmező földjének mentesítéséről szóló határozatot a lakóhely szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságának is meg kell küldeni. A határozat ellen - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint van helye fellebbezésnek.

(3) A határozatot jogerőre emelkedése után meg kell küldeni az illetékes telekkönyvi hatóságnak. Az elrendelt változásokat az állami földnyilvántartáson és a telekkönyvön át kell vezetni. Külföldi tulajdonjogát érintő határozatot a Pénzintézeti Központnak is meg kell küldeni.

(4) A belterületen a helyben előírt - ennek hiányában a helyben szokásos - nagyságú telekre és a zártkertben a személyi tulajdon mértékét meg nem haladó területre vonatkozó mentesítési kérelmet elutasító határozat a bíróság előtt keresettel megtámadható [R. 7. § (3) bek.].

(5) A megváltási árral (térítéssel) kapcsolatban az érdekeltek között felmerült vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik [FTT. 38. § (2) bek.].

[A FTT. 4. § (1) bekezdéséhez és a R. 3. §-ához]

10. § (1) A FTT. 4. § (1) bekezdésében megjelölt változásokat a termelőszövetkezet vezetősége a változást követő 15 napon belül tartozik bejelenteni a járási földhivatalnak. A járási földhivatal a bejelentést 3 hónapig nyilvántartásba veszi és erről a tulajdonost - a R. 6. § (2) bekezdésében foglaltakra utalással - értesíti.

(2) Termelőszövetkezeti használatban levő föld kívülálló által történő öröklése esetén a közjegyző köteles az örökös figyelmét felhívni arra, hogy földje nem kerül termelőszövetkezeti tulajdonba, ha a hagyaték átadásától számított 3 hónapon belül termelőszövetkezetbe tagként felveszik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel a termelőszövetkezet közgyűlésének időpontjáig meghosszabbítható, ha a termelőszövetkezet vezetősége igazolja, hogy a kívülálló földtulajdonos a változást követő 3 hónapon belül belépési kérelmét előterjesztette.

11. § Ha a kívülálló földtulajdonos tagfelvételi kérelmét a termelőszövetkezet elutasítja, a kívülálló kérelmére a járási tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya felhívhatja a termelőszövetkezetet a kérelem újbóli megvizsgálására és tájékoztathatja a tulajdonost, hogy esetleg melyik másik termelőszövetkezetbe kérheti felvételét.

12. § (1) Ha a kívülálló földtulajdonos (örökös) a 10. §-ban megjelölt határidőn belül termelőszövetkezetbe tagként történt felvételét a járási földhivatalnál nem igazolja, a földhivatal határoz az esetleg előterjesztett mentesítési kérelem teljesítéséről vagy elutasításáról és megállapítja, hogy a változás bekövetkezésének (a hagyaték átadásának) időpontjával mely föld került termelőszövetkezeti tulajdonba. Az 1968. év folyamán bekövetkezett változás esetén a föld legkorábban 1969. évi január hó 1. napjával kerül termelőszövetkezeti tulajdonba.

(2) A járási földhivatal határozathozatalára a 9. § rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy az 1969. évi január hó 1. napja után bekövetkező változások esetében a járási földhivatal bizottsági eljárás nélkül, esetenként hoz határozatot.

(A FTT. 5. §-ához és a R. 5. §-ához)

13. § (1) A termelőszövetkezet megszűnése esetén a termelőszövetkezeti használatban volt földek másik termelőszövetkezet használatába, illetőleg tulajdonába adásáról, vagy állami tulajdonba vételéről, továbbá a tagok földjének esetleges kiadásáról és megosztásáról [az 1967. évi III. törvény 136. § (2) bekezdése] a felszámoló bizottság javaslatára a járási földhivatal határoz.

(2) A volt tagok földjének kiadására csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előzetesen hozzájárult. Ilyen esetben a volt tagok részére az általuk bevitt földdel lehetőleg azonos művelési ágú és értékű földet a termelőszövetkezet szétszórt földjeiből, ilyen hiányában a tábla szélén levő földekből kell kiadni. Erdőterület kiadására nem kerülhet sor.

(3) Az (1) bekezdés szerint hozott határozatot meg kell küldeni az illetékes telekkönyvi hatóságnak és a határozatban elrendelt változásokat az állami földnyilvántartáson és a telekkönyvön át kell vezetni.

(A FTT. 6. §-ához és a R. 6-9. §-ához)

14. § (1) A megváltás címén termelőszövetkezeti tulajdonba kerülő földből mentesítést kérő földtulajdonos köteles kérelméhez csatolni a lakóhelye szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságának igazolását arról, hogy az ország területén mely községben (városban), hol (külterület, belterület, zártkert), milyen nagyságú és művelési ágú föld, mekkora telek van a tulajdonában. A községi tanács végrehajtó bizottsága az igazolást az adócsoport adatai alapján illetékmentesen állítja ki.

(2) A mentesítési kérelmeket a járási földhivatal a termelőszövetkezet vezetőségével együtt felülvizsgálja és megállapítja, hogy a mentesítésnek a R. 7. §-ában meghatározott feltételei megvannak-e, továbbá, hogy a kérelmek teljesítésére mely belterületi és zártkerti földek használhatók fel és a kérelmezők jogos igényét milyen mértékben és sorrendben lehet kielégíteni.

(3) A mentesítéssel kapcsolatos földcserékre a járási földhivatal által megjelölt időpontig kell a termelőszövetkezet vezetőségének az érdekelt kívülállóval írásban megállapodnia.

(A FTT. 7. §-ához és a R. 10. §-ához)

15. § (1) A termelőszövetkezet a használatában levő állami föld és erdő tulajdonába való átengedését - ha annak feltételei megvannak - bármikor kérheti. A kérelmet a járási földhivatalhoz kell benyújtani, amely megvizsgálja, hogy a R. 10. § (2) bekezdésében a tulajdonbaadás feltételeként meghatározott körülmények fennállanak-e, továbbá, hogy az átengedni kért földek nagyüzemileg hasznosíthatók-e. A járási földhivatal a kérelmet a vizsgálat eredményének megfelelő javaslatával együtt határozathozatal végett a járási tanács végrehajtó bizottsága elé terjeszti.

(2) A termelőszövetkezet részére a használatában levő, állami tulajdonban álló építési telek tulajdonjoga csak termelési célokra szükséges gazdasági, továbbá szociális, kulturális létesítmények és székház építése céljára engedhető át.

(3) A járási tanács végrehajtó bizottságának az állami föld termelőszövetkezeti tulajdonba adását engedélyező jogerős határozatát meg kell küldeni az illetékes telekkönyvi hatóságnak, a járási tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának és a határozatban elrendelt változásokat az állami földnyilvántartáson és a telekkönyvön át kell vezetni.

(A FTT. 8. §-ához és a R. 11. §-ához)

16. § (1) A FTT. 8. §-ának b) pontjában említett megszűnt szervezetek: a volt legeltetési társulatok, úrbéres közösségek, közbirtokosságok, erdőbirtokosságok, tejszövetkezetek, felszámolt erdőbirtokossági társulatok és más hasonló megszűnt szervezetek.

(2) A FTT. 8. §-ának hatálya alá tartozó ingatlanok és egyéb vagyontárgyak tulajdoni viszonyának rendezésére a 4-8. §-ban szabályozott eljárás során a bizottság tesz javaslatot.

(A FTT. 11. §-ához és a R. 15-20 §-ához)

17. § (1) A termelőszövetkezeti tulajdonba kerülő földért járó térítés összegének kiszámításánál a földnek a használatbavétel időpontjában fennállott aranykoronáját kell irányadónak tekinteni. Ha az aranykorona valamilyen okból (nyilvántartás hiánya, stb.) nem állapítható meg, a termelőszövetkezeti használatban levő azonos művelési ágú földek átlagos aranykoronáját kell alapul venni.

(2) A termelőszövetkezti tulajdonba kerülő művelés alól kivett földekért járó térítés megállapításánál a községben (városban) előforduló legalacsonyabb aranykoronájú földet kell figyelembe venni,

18. § A FTT. végrehajtása szempontjából termő szőlőnek, illetőleg termő gyümölcsösnek azt az ültetvényt kell tekinteni, amely a telepítéstől a közös használatba vétel időpontjáig az 1/1965. (VII. 24.) PM-IM rendelet 4. számú mellékletében megjelölt életkort elérte, illetőleg meghaladta (termőre fordult) és a termelőszövetkezeti tulajdonba kerülés időpontjában is termő állapotban van. Ha az életkor alapján termőnek minősülő ültetvényt a közös használatba vételig rendszeresen nem művelték, értékelés szempontjából nem lehet termő ültetvénynek tekinteni. A direkttermő szőlő - az Othelló fajta kivételével - az ültetvény életkorától függetlenül nem minősíthető termő szőlőnek.

19. § Termő szőlőért és gyümölcsösért az aranykorona 400-szoros szorzatáig terjedő térítés akkor fizethető, ha a szőlő és a gyümölcsös a 18. § szerint termőnek minősül, a tulajdonos telepítési költségtérítésben nem részesült és a szőlő a használatbavétel időpontjában legalább 90 százalékos, a gyümölcsös pedig legalább 95 százalékos beállottságú volt. Az ezen aluli beállottság esetén a térítés mértékét a tőhiány arányában a 80-szoros szorzatig csökkentve kell kiszámítani.

20. § A kívülállók tulajdonából a termelőszövetkezet tulajdonába kerülő erdőkért járó térítés mértékét az erdők termőhelyi osztályának alapulvételével, differenciáltan kell kiszámítani. Az erdő aranykoronájának 400-szoros forint összegét az I. értékosztályba sorolt erdőknél lehet térítésként figyelembe venni. Az alacsonyabb értékosztályokba tartozó erdőknél a térítés mértékét az osztályoknak megfelelően a 80-szoros alsó határig arányosan csökkentve kell megállapítani. A közös használatbavétel időpontjában üres vágásterületként átvett területért 80-szoros térítés jár.

21. § A termelőszövetkezeti tulajdonba átengedett állami tulajdonban álló építési telekért [15. § (2) bek.] 400 n. ölig a kisajátításnál alkalmazott árat, az ezen felüli területért pedig az R. 18. § (1) bekezdésében meghatározott térítést kell fizetni,

22. § (1) A termelőszövetkezet a tulajdonába kerülő földekért járó térítést - az amortizációs alap kivételével - saját pénzügyi forrásaiból fizeti. Részére e célra állami támogatás vagy egyéb költségvetési juttatás nem adható.

(2) A kívülálló tulajdonos részére fizetendő megváltási árba (térítésbe) be kell számítani a megváltás évében esedékes földjáradékot, illetőleg haszonbért.

(3) Külföldi tulajdonos részére a térítést - ha a Pénzintézeti Központ nyilatkozata szerint [5. § (2) bek.] a tulajdonos igénye még nem nyert kielégítést -, a devizagazdálkodásra vonatkozó szabályok szerint kell kifizetni.

(4) Ha a földnyilvántartásnak a tulajdonosra vonatkozó adatai a telekkönyv adataival nem egyeznek, vagy ha a tulajdonos személye vitássá válik. a térítés összegét bírói letétbe kell helyezni.

23. § (1) A termelőszövetkezeti csoport, a szakszövetkezet és a jogi személyként működő hegyközség által az állami földekért fizetendő térítés kiszámításánál a haszonbérleti szerződésben megállapított haszonbér összegét [63/1957. (X. 19.) Korm. rendelet 4. §] kell alapul venni.

(2) Ha a térítés megfizetésének időtartama alatt a termelőszövetkezeti csoport, a szakszövetkezet vagy a jogi személyként működő hegyközség mezőgazdasági termelőszövetkezetté alakul át, fizetési kötelezettségét a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre irányadó szabályok szerint módosítani kell; az addig fizetett összeget az újból megállapított térítési összegbe be kell számítani, az esetleges túlfizetés azonban nem követelhető vissza.

II. FEJEZET

A TERMELŐSZÖVETKEZETI FÖLDTULAJDON TARTALMA

(A FTT. 13. §-ához és a R. 22. §-ához)

24. § (1) A termelőszövetkezetet az üzemszerű nádkitermelés joga - a nádgazdasági vállalat kezelésében álló nádterületek kivételével - az üzemi területéhez közvetlenül csatlakozó vagy abba beékelődő nádasokra illeti meg. A nádgazdasági vállalat kezelésében levő nádterületeken a nádkitermelés engedélyezését a termelőszövetkezet a vállalat felügyeletét ellátó tanács végrehajtó bizottságától kérheti.

(2) A termelőszövetkezet a vizek medrének üzemi célokra és üzemszerűen történő használata megkezdése, valamint a meder hasznainak a szedése előtt köteles azt megfelelő időben a medret kezelő vízügyi szervnek bejelenteni, illetőleg -ha a tervezett tevékenység az 1964. évi IV. törvény 27-30. §-ában foglalt rendelkezések hatálya alá tartozik - a területileg illetékes I, fokú vízügyi hatóságtól a vízjogi engedélyt előzetesen megszerezni.

(3) A tőzeg, mész, agyag, továbbá az 1964. évi IV. törvény hatálya alá nem tartozó kő, kavics, homok üzemi célokra történő és üzemszerű kitermelését - amennyiben az állam ezekre az ásványi nyersanyagokra bányászati jogát nem érvényesíti - a termelőszövetkezet a bányahatóság szakfelügyelete alatt és az 1960. évi III. tv. végrehajtásáról szóló 9/1961. (III. 30.) Korm. rendelet 2. §-ában, valamint a 6/1967. (X. 24.) MÉM rendelet 74-79. §-ában foglalt rendelkezések megtartása mellett végezheti.

(A FTT. 14. § (2) bekezdéséhez és a R. 23-26. §-ához)

25. § (1) Szocialista szervezet részére a földhasználati jog átengedésének jóváhagyása, illetőleg az állami föld átadásának engedélyezése előtt a járási földhivatal köteles megvizsgálni, hogy az átengedést vagy az átadást a termelés érdekei, vagy a végrehajtandó feladatok indokolják-e, illetőleg, hogy a földnek a kívánt célra és mértékben történő felhasználására szükség van-e.

(2) Ha az átadás a földnek a mezőgazdasági termelésből való kivonásával, illetőleg erdő művelési ágának megváltoztatásával vagy természetben való megosztásával is jár, az ehhez előírt hozzájárulást, illetve engedélyt meg kell szerezni.

26. § A földhasználati jog időlegesen történt átengedése esetén a földet az állami földnyilvántartásban továbbra is az átengedő termelőszövetkezetnél kell - az átengedés feltüntetésével - nyilvántartani; e célból a termelőszövetkezet köteles az átengedést a járási földhivatalhoz bejelenteni.

27. § Az állami gazdaság kezelésében levő állami föld - önkéntes földcsere kivételével - termelőszövetkezet használatába abban az esetben adható át, ha az átadás az állami gazdaság eredményes gazdálkodását hátrányosan nem befolyásolja és az átadáshoz az Állami Gazdaságok Országos Központja hozzájárul.

(A FTT. 19. §-ához)

28. § (1) A termelőszövetkezet tulajdonában vagy használatában álló földre vonatkozó terhelési tilalom nem vonatkozik a telki szolgalmi jogra, a bányaszolgalomra, a villamosmű üzembentartásával kapcsolatos használati jogra, a vezetékjogra, általában azokra a jogokra, amelyek jogszabály alapján állnak fenn.

(2) A termelőszövetkezet tulajdonában vagy használatában álló földön továbbra is fennmaradnak az (1) bekezdésben felsorolt jogok, a haszonélvezeti jog, továbbá a vízfolyások mentén és a különleges rendeltetésű földek (repülőtér, vasúti és távközlési létesítmények stb.) szomszédságában levő területeken fennálló, valamint a geodéziai jelek elhelyezésével, a műemlék- és természetvédelemmel kapcsolatos, az építésügyi és jogszabályon alapuló más használati korlátozások.

III. FEJEZET

SZEMÉLYI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDHASZNÁLAT

(A FTT. 21. és 22. §-ához, valamint a R. 31. és 32. §-ához)

29. § (1) A személyi földtulajdonnak a FTT. 21. §-ában előírt mértékébe a művelés alól kivett terület nem számítható be.

(2) A személyi földtulajdon megszerzése esetén a szerző fél tulajdonában álló földek igazolására a 14. § (1) bekezdésében, az engedélyező határozat megküldésére pedig a 9. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.

(A FTT. 25. §-ához, valamint a R. 37. és 39. §-ához)

30. § (1) A R. 37. §-a szerint kertszerű művelés céljára eladható vagy bérbeadható állami földek kijelölésének és megosztásának engedélyezésére a községi tanács végrehajtó bizottsága tehet előterjesztést. Az előterjesztést a járási földhivatalhoz kell benyújtani. A járási földhivatal köteles megvizsgálni, hogy a kijelölésre és megosztásra javasolt földterület nagyüzemi gazdálkodásra valóban nem alkalmas. Az erre vonatkozó megállapítását és javaslatát a községi tanács végrehajtó bizottsága előterjesztésével együtt a járási tanács végrehajtó bizottsága elé terjeszti.

(2) A megosztás engedélyezése esetében a községi tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik a területek parcellázásáról.

(3) A megosztható állami földek eladására vagy bérbeadására csak a parcellázás megtörténte után kerülhet sor.

31. § Az eladásra kerülő állami földek vételárát a megosztás költségeit is számításba véve, a táj jellegének, a föld megközelíthetőségének, állagának, termő állapotának, lejtési fokának, stb. figyelembevételével kell kialakítani.

32. § (1) Az állami földek eladását a községben szokásos módon közhírré kell tenni.

(2) Az állami föld megvétele iránti kérelmet a községi tanács végrehajtó bizottságához kell benyújtani. A kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező nevét, lakcímét, foglalkozását, családi állapotát, szociális helyzetét és a tulajdonában (használatában) álló föld adatait.

(3) A kérelemben foglaltakat a községi tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerve felülvizsgálja, a kérelmeket jegyzékbe foglalja és javaslatával a községi tanács végrehajtó bizottsága elé terjeszti.

(4) A községi tanács végrehajtó bizottsága a kérelmezők személyi körülményeit [R. 37. § (2) bek.] figyelembe véve dönt a vevők kijelöléséről és a föld vételáráról. Döntéséről az érdekelteket írásban értesíti és felhívja a községi tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervét az adásvételi szerződés megkötésére.

(5) A községi tanács végrehajtó bizottsága az eladás bonyolításával (megosztás, szerződéskötés, stb.) más, erre kijelölt szervet is megbízhat.

33. § (1) Az adásvételi szerződést jóváhagyás végett a járási földhivatalhoz kell benyújtani. Nem tagadható meg a jóváhagyás, ha a vevő - ideértve a termelőszövetkezeti tagot is - a R. 28. §-ában meghatározott feltételek szerint föld szerzésére jogosult.

(2) A vételárat a községi tanács végrehajtó bizottsága által meghatározott idő alatt - legfeljebb 2 éven belül - kell kifizetni. A telekkönyvi bejegyzési engedély a vételár kifizetése után adható ki a vevő részére. A vagyonátruházási illeték megfizetésére a pénzügyminiszter rendelete az irányadó.

(3) A vevő a jóváhagyott szerződés alapján tulajdonjogának bejegyzését az erre vonatkozó szabályok szerint kérheti.

(4) Az állami föld megvételével kapcsolatos államigazgatási és telekkönyvi eljárás illetékköteles:

34. § (1) A termelőszövetkezet tulajdonában álló, eladásra felhasználható földek kijelölését és megosztását a 30. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a termelőszövetkezet kérelmére a járási földhivatal engedélyezi. A vételár megállapításánál a 31. §, az adásvételi szerződés jóváhagyására, az illetékkötelezettségre és a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésére a 33. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A kertszerű művelés céljára eladott összefüggő területeket - ideértve a termelőszövetkezet által a FTT. 16. §-a alapján a R. 28. §-ában megjelölt személyek részére értékesített földeket is -zártkertté kell nyilvánítani. Erre vonatkozóan a járási tanács végrehajtó bizottságához a községi tanács végrehajtó bizottsága tesz javaslatot.

35. § Az állami földek kertszerű művelés céljára történt eladása esetén a területre az esetleg korábban kötött haszonbérleti szerződést a haszonbérbeadó kérelmére a bíróság megszüntetheti [63/1957. (X: 19.) Korm. rendelet 7. § (1) bek. e) pontja]. A haszonbérleti szerződés felbontásának indokoltságát a járási tanács végrehajtó bizottsága igazolja.

IV. FEJEZET

A ZÁRTKERTI FÖLDEK TULAJDONA ÉS HASZNÁLATA

(A FTT. 27-32. §-ához és a R. 41-48. §-ához)

36. § (1) A zártkertrendezést a járási földhivatal által erre a célra alakított bizottság hajtja végre.

(2) A bizottság megbízására és összetételére a 3. § rendelkezései az irányadók azzal, hogy a zártkertrendező bizottságba tagként - szükség szerint - más szakértők is bevonhatók.

37. § A zártkertrendezés alkalmával szőlő-, gyümölcsöstelepítés céljára [R. 42. § (1) bek.] azokat a területeket lehet összefüggően kijelölni, amelyek szőlő- és gyümölcstermesztésre az éghajlat, a talaj és terepadottságok folytán alkalmasak és e kultúrák telepítése, illetőleg szőlő- és gyümölcs termesztése az adott helyen távlatilag is indokolt.

38. § (1) A rendezés során a zártkertben maradó területen személyi földtulajdonnal rendelkező tulajdonosok részére lehetőleg a rendezés előtti földjüket kell meghagyni.

(2) A zártkertrendező bizottság a tulajdonosok - termelőszövetkezeti tagok tekintetében a termelőszövetkezet vezetőségének - meghallgatásával tesz javaslatot a járási tanács végrehajtó bizottsága elnökének a zártkerti területek mértékének meghatározására és a tulajdonosok földjének kijelölésére.

(3) A zártkertrendezés során a tulajdonos - a 14. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - az állandó lakóhelye szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottsága útján igazolni köteles, hogy mennyi föld van a tulajdonában.

39. § (1) A járási földhivatal köteles ellenőrizni, hogy a kívülálló földtulajdonos a zártkertben meg nem tartható többletterületének elidegenítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett-e; az elidegenítésre előírt határidő eredménytelen eltelte esetén a járási földhivatal megvizsgálja, hogy az államot illető vételi jog gyakorlására van-e lehetőség.

(2) A vételi jog gyakorlása esetén az állam tulajdonába került föld hasznosítása iránt a járási földhivatal az állami tartalékföldek hasznosítására vonatkozó szabályok szerint intézkedik.

(3) Ha a járási földhivatal az államot megillető vételi joggal nem kíván élni, a termelőszövetkezetet a vételi jog átengedéséről értesíti.

(4) Ha az államot és a termelőszövetkezetet megillető vételi jog gyakorlása egyelőre nem indokolt, mert a föld gazdaságos hasznosításának feltételei nincsenek meg, a járási földhivatal - a feltételek bekövetkezéséig - a föld elidegenítésére a tulajdonosnak haladékot adhat.

40. § (1) A zártkertben csere céljára a termelőszövetkezet közös használatában levő földek - a FTT. hatálybalépése után haszonbérbe vett földek kivételével, - a községi kezelésben levő állami földek, a. termelőszövetkezeti tagok személyi tulajdonának előírt mértékét meghaladó földek és a kívülálló földtulajdonosok elcserélt többletterületei használhatók fel.

(2) A cserét az alábbi sorrendben kell lebonyolítani:

a) elsősorban azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak kell - a velük való megegyezés alapján -személyi tulajdonként csereföldet adni, akiknek a földje a rendezés folytán a zártkertből kimaradt;

b) másodsorban olyan termelőszövetkezeti tagoknak kell kérelmükre háztáji földhasználatot biztosítani, akiknek már a rendezést megelőzően is a zártkertben volt - nem saját tulajdon alapján - háztáji földhasználatuk;

c) ez után az egyéb termelőszövetkezeti tagoknak lehet kérelmükre háztáji földhasználatot biztosítani, illetőleg

d) a zártkerten kívül maradt olyan kívülálló földtulajdonosoknak lehet kérelmükre zártkerti csereföldet adni, akiknek a földje a rendezés folytán a zártkertből kimaradt.

(3) A csere céljára fel nem használt állami és termelőszövetkezeti tulajdonban álló zártkerti földeket - az erre vonatkozó rendelkezések szerint - el lehet adni, illetőleg az állami földek haszonbérbe is adhatók.

41. § A személyi földtulajdon létesítése céljára szolgáló földcserét értékarányosan kell végrehajtani; az értékelést a kisajátítási kártalanításra vonatkozó jogszabályok szerint kell elvégezni. Az esetleges értéktérítés módját és mértékét az érdekeltek megegyezéssel állapítják meg.

42. § A zártkertrendezés során a zártkerten kívül maradó erdők kezelési és használati viszonyait a 33/1962. (IX. 12.) Korm. rendelet 10-17. §-a alapján - a FTT. 4. és 33. §-ában foglaltak figyelembevételével - rendezni kell.

43. § A zártkertrendezés során személyi tulajdonként megtartott földek adatairól - nyilvántartásbavétel céljából - a tulajdonos lakóhelye szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságát értesíteni kell.

44. § (1) A zártkertek rendezése során a 16/1959. (V. 30.) F M rendelet rendelkezéseit a 39-43. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A zártkertrendezés eredményét - ideértve az 1965. évi 21. törvényerejű rendelet alapján rendezett zártkerteket is - az állami földnyilvántartáson és a telekkönyvben át kell vezetni. Ennek érdekében a rendezésről készült munkarészek egy példányát az illetékes telekkönyvi hatóságnak meg kell küldeni.

V. FEJEZET

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(A FTT. 33. §-ához és a R. 49. §-ához)

45. § A 3. § szerint szervezett bizottság feladata annak megállapítása, hogy a FTT. 33. §-ának rendelkezései alapján mely földek és erdők kerülnek a törvény hatálybalépésével állami tulajdonba. A bizottság megbízására és eljárására a 3-8. § rendelkezései irányadók az alábbi eltérésekkel:

a) a bizottságba tagként be kell vonni az érdekelt állami gazdaság, illetőleg állami erdőgazdaság megbízottját,

b) az állami tulajdonba kerülő földek és erdők adatait külön kimutatásba kell foglalni,

c) a tulajdonos mentesítést nem kérhet, d) az észrevételek megvizsgálása után a bizottság külön javaslatot készít és a javaslatot külön terjeszti határozathozatal végett a járási földhivatalhoz.

46. § (1) A határozathozatalra, az állami tulajdonba kerülő földért és erdőért járó térítés összegének kiszámítására, a határozat elleni jogorvoslatra a 9., 17-20. és 22. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az állami tulajdonba vett ingatlanokért járó térítést a járási tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya fizeti ki. A külföldiekre vonatkozó rendelkezést [22. § (3) bek.] ebben az esetben is alkalmazni kell.

47. § A járási földhivatal a bizottság javaslata alapján határozattal állapítja meg, hogy a FTT. 35. §-a alapján mely ingatlanok és vagyontárgyak kerülnek az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet, illetőleg az állam tulajdonába.

(A FTT. 36. §-ához)

48. § (1) A FTT-nek a földreform során juttatott földet terhelő megváltási ártartozás, továbbá elidegenítési és terhelési tilalom, valamint öröklési korlátozás megszüntetésére vonatkozó rendelkezését az 1945. évi VI. tv-vel törvényerőre emelt 600/1945. ME rendelet, az 1936. évi XXXVII. tv., az 1939. évi IV. tv., az 1940. évi IV. tv., valamint az 1942. évi XV. tv. alapján juttatott mezőgazdasági ingatlanok tekintetében kell alkalmazni.

(2) Az előző bekezdésben felsorolt tulajdoni korlátozásokra vonatkozó telekkönyvi bejegyzés törlése iránt a telekkönyvi hatóság hatósági megkeresés vagy igazolás nélkül hivatalból intézkedik.

(A FTT. 40. § (1) bekezdéshez és a R. 50. §-ához)

49. § A földtulajdon megszerzése és tartalma szempontjából a termelőszövetkezeti csoport, a szakszövetkezet és a jogi személyként működő hegyközség közös használatában levő föld tekintetében - a rendeletben meghatározott eltérésekkel - a termelőszövetkezetre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(A FTT. 41. §-ához és a R. 52. §-ához)

50. § (1) Ez a rendelet az 1968. évi január hó 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével a 16/1957. (XI. 3.) FM rendelet 5. § (4) bekezdése és 19. §-a hatályát veszti; 12. §-ának (3) bekezdése e rendelet 35. §-ának megfelelően módosul; a 3/1957. (II. 3.) FM rendelet 12. §-a e rendelet 39. §-ában foglaltak szerint kiegészül.

Dr. Dimény Imre s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

* Megjegyzés. A földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvényt és a végrehajtásáról szóló 36/1967. (X. 11.) Korm. rendeletet a Magyar Közlöny 1967. október 11-i 68. száma tartalmazza. A törvény, a kormányrendelet és a miniszteri végrehajtási rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 1967. október 25-i 42. száma és a Tanácsok Közlönye 1967. október 26-1 41. száma közli.