3/1977. (I. 18.) ÉVM rendelet

az épületek és egyes építmények használatbavételének engedélyezésével kapcsolatos eljárásról

Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 27. §-ának (1) bekezdése alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1) A csak építési engedély alapján végezhető építési munkák [2/1977. (I. 18.) ÉVM rendelet 2. §-a] közül a következők használatbavételéhez az építési engedélyt megadó első fokú építésügyi hatóság engedélye (a továbbiakban: használatbavételi engedély) szükséges:

1. az emberi tartózkodásra vagy munkahelyül szolgáló, újonnan épített, felújított, helyreállított, átalakított, bővített, illetőleg elmozdított épület (épületrész),

2. épület és más építmény külsejének díszvilágítására szolgáló berendezés,

3. meglevő épületben vagy különállóan létesített kémény,

4. épületben felvonó, továbbá nem üzemi épületben személy- vagy teherszállításra szolgáló más berendezés,

5. nem üzemi épületben egy lóerős, illetőleg ennél nagyobb motor vagy ilyen motorral hajtott munkagép, közlőmű,

6. épület alatt vagy különállóan épített, felújított, helyreállított, átalakított, illetőleg bővített polgári védelmi létesítmény (óvóhely),

7. tűz- vagy robbanásveszélyes anyag előállítására, feldolgozására, tárolására, raktározására, töltésére, lefejtésére vagy árusítására szolgáló építmény,

8. sporttelep, lőtér, uszoda, strand, vízen elhelyezett építmény (pl. fürdőház, horgásztanya, csónakház),

9. közterületen park, gyermekjátszótér, vízmedence,

10. üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény,

11. pöcegödör, szemétgyűjtő, trágya- vagy trágyalé-tároló, komposztáló, továbbá a telken keletkezett szennyvíznek a telekhatárokon belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló építmény,

12. az építési engedélyben a műemlékvédelem, a városkép vagy a közérdek védelme céljából esetenként meghatározott más építési munka.

(2) Nem szükséges használatbavételi engedély a következő építési munkákhoz, de az építtető köteles azok befejezését az első fokú építésügyi hatóságnak - a befejezéstől számított tizenöt napon belül - bejelenteni:

a) az (1) bekezdésben említettek közül a közterületen levő ideiglenes jellegű árusító és egyéb épületek (fülkék, bódék),

b) a honvédelmet, a belbiztonságot, a közúti határátkelést, illetőleg a készlettartalékolást szolgáló, külön jogszabály alapján építési engedély nélkül végezhető építési munkák,

c) a bejelentés alapján, továbbá az építési engedély és bejelentés nélkül végezhető építési munkák [2/1977. (I. 18.) ÉVM rendelet 3. és 4. §-a] esetében.

(3) Az (1) bekezdés 4. és 5. pontjában nem említett személy- vagy teherszállításra szolgáló berendezés, motor, munkagép és közlőmű használatbavételéhez hatósági engedély csak akkor szükséges, ha azt az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) a biztonság vagy más közérdek követelményeire tekintettel külön jogszabályban elrendelte; egyébként annak üzembehelyezéséhez a szakszervezeti munkavédelmi felügyelő jóváhagyása szükséges.

Az engedély iránti kérelem

2. §

(1) Az építtető a használatbavételi engedélyt az építési munka befejezésétől számított tizenöt napon belül - építési szerződés alapján végzett építési munka esetében az átadás-átvételi eljárás, illetőleg termelő jellegű beruházás esetében az üzembehelyezés előkészítése során - írásban köteles az első fokú építésügyi hatóságtól kérni.

(2) Az azonos rendeltetésű, összefüggő építési területen egyidejűleg felépített több épületre (építményre) vagy egy épületben (építményben) egyidejűleg végzett többfajta építési munkára a használatbavételi engedélyt egyszerre kell kérni.

(3) A használatbavételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az építtető, továbbá - ha nem azonos az építtetővel - az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, tartós földhasználójának) a nevét és címét,

b) az épület (építmény) helyének és rendeltetésének megjelölését, illetőleg az építési munka megnevezését,

c) az építési engedély számét és keltét.

(4) A kérelemhez egy-egy példányban a következő mellékleteket kell csatolni:

a) a kivitelező (házilagos kivitelezés esetén a felelős műszaki vezető) nyilatkozatát arról, hogy az építési munkát az építési engedélynek és az ahhoz tartozó helyszínrajznak és műszaki terveknek megfelelően végezte-e el,

b) - ha az építési munkát az építési engedélyhez tartozó helyszínrajztól vagy műszaki tervektől eltérően végezték el - az engedélyezett és a kivitelezett állapot közötti eltérést feltüntető helyszínrajzot és műszaki terveket, illetőleg építési szerződés alapján végzett építési munka esetében az átadási tervdokumentációt, továbbá

c) - nem termelő jellegű beruházás esetében - az építési munka átadás-átvételéről készült jegyzőkönyvet.

A kérelem elbírálása

3. §

(1) Az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás során - az e rendelet melléklete szerint érdekelt, a hatósági előírások megtartásának ellenőrzésére az adott esetben jogosult szakhatóságok és közművek közreműködésével, illetőleg az esetleg már rendelkezésre álló írásbeli nyilatkozatuk alapján - a helyszínen köteles megvizsgálni, hogy

a) az építési munkát az építési engedélynek és az ahhoz tartozó helyszínrajznak és műszaki terveknek megfelelően végezték-e el, továbbá

b) az épület (építmény) az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e.

(2) Az építtető építési szerződés alapján végzett építési munka esetében az átadás-átvételi eljárásra, illetőleg termelő jellegű beruházás esetében az üzembehelyezés előkészítése során tartott helyszíni szemlére köteles az első fokú építésügyi hatóságot, továbbá az (1) bekezdésben említett szakhatóságokat és közműveket meghívni.

(3) A meghívott szakhatóságok és közművek távolmaradását - ellentétes tartalmú írásbeli nyilatkozatuk hiányában - hozzájárulásnak kell tekinteni.

(4) Az épület (építmény) rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának megállapításához szükséges vizsgálatok elvégeztetéséről és szakvélemények beszerzéséről az építtető köteles gondoskodni.

A határozat meghozatala és tartalma

4. §

(1) Az első fokú építésügyi hatóság az engedély megadása vagy megtagadása felől a szabályszerű kérelem előterjesztésétől számított harminc - építési szerződés alapján végzett építési munka esetében az átadás-átvételtől, illetőleg termelő jellegű beruházás esetében az üzembehelyezés előkészítése során tartott helyszíni szemlétől számított tizenöt - napon belül határozatban dönt. A döntést akkor is határozatba kell foglalni, ha az első fokú építésügyi hatóság az átadás-átvétel, illetőleg az üzembehelyezés előkészítése során készült jegyzőkönyvben a használatbavételi engedély megadásának kilátásba helyezése felől előzetesen már nyilatkozott.

(2) A használatbavételi engedély csak akkor adható meg, ha

a) az épület (építmény) a 3. § (1) bekezdésében említett követelményeknek megfelel, és

b) az engedély megadásához a hatósági előírások megtartásának ellenőrzésére az adott esetben jogosult szakhatóságok és közművek - kikötésekkel vagy ezek nélkül - hozzájárultak.

(3) A használatbavételi engedély megadásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell:

a) az építtető, továbbá - ha nem azonos az építtetővel - az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, tartós földhasználójának) a nevét és címét,

b) az építési engedély számát és keltét,

c) az épület (építmény helyének és rendeltetésének megjelölését, illetőleg az építési munka megnevezését.

d) az épület (építmény, építési munka) rövid leírását, állandó vagy ideiglenes jellegét, továbbá - típus- vagy tipizált terv, illetőleg hatósági alkalmazási engedély alapján gyárilag előállított vagy a kereskedelemben forgalomba hozott épület (építmény) változtatás nélküli alkalmazása esetén - a típus- vagy tipizált terv (alkalmazási engedély) jelét és számát,

e) - a biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetében határidő kitűzése és pénzbírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett - a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges építési munkák elvégzésére vonatkozó kötelezést,

f) figyelmeztetést arra, hogy az építtető köteles az építési munka elvégzése által a földmérési alaptérkép (nyilvántartási térkép) tartalmában bekövetkezett változás térképi átvezetése végett a helyszínrajz (megvalósulási térkép, épületfeltüntetési vázrajz) két példányát az illetékes földhivatalhoz benyújtani.

(4) Az első fokú építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását az észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséig - az egész épületre (építményre) vagy annak egy részére - a hiányosságok jellegétől függően megtagadhatja, és az épület (építmény) használatbavételét megtilthatja. Az építtetővel az építési engedélyben közölt hatósági előírásoktól eltérő újabb kikötések azonban általában nem képezhetik az engedély megadásának feltételeit.

(5) Ha azonos rendeltetésű, összefüggő építési területen több azonos jellegű épület (építmény) vagy egy épületben (építményben) többfajta építési munka kerül egyidejűleg átadás-átvételre, illetőleg üzembehelyezésre, azokra egy használatbavételi engedélyt kell adni.

(6) A még befejezetlen épület (építmény) rendeltetésszerű és biztonságos használatra önállóan alkalmas részére (pl. az épületben levő lakásokra, üzlethelyiségekre) ideiglenes használatbavételi engedély adható. A használatbavételi engedélyt végleges jelleggel azonban csak az épület (építmény) teljes befejezése után szabad megadni.

5. §

(1) A használatbavételi engedély megadása ügyében hozott határozatot közölni kell:

a) az építtetővel, továbbá - ha nem azonos az építtetővel - az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével, tartós földhasználójával),

b) az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal és közművekkel,

c) község esetében - ha az engedély megadása nem tartozott a hatáskörébe - a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervével,

d) - házadómentességre, illetőleg -kedvezményre jogosító építési munka esetében - az illetékes első fokú adóhatósággal, továbbá

e) - az ingatlannyilvántartás (telekkönyv) tartalmában változást eredményező építési munka esetében - az illetékes földhivatallal.

(2) Ha a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról szóló jogszabály alapján ingyenesen és határidő nélkül állampolgár használatába adott, állami tulajdonban álló földrészleten épített épület (építmény) tulajdonjoga az építtetőt illeti meg, az első fokú építésügyi hatóságnak a használatbavételi engedély megadása ügyében hozott jogerős határozat alapján hivatalból meg kell keresnie az illetékes földhivatalt az építtető tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) való bejegyzése végett. A megkereséshez csatolni kell a helyszínrajz és az épület (építmény) alaprajzának egy-egy példányát.

Az építési engedély nélkül épített épületekre (építményekre) vonatkozó rendelkezések

6. §

(1) Ha a csak építési engedély alapján végezhető építési munkát építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végezték el, az építtető az így megépített épületre (építményre) az első fokú építésügyi hatóságtól írásban fennmaradási engedélyt köteles kérni. A kérelemhez -az építési jogosultság igazolásának kivételével -az építési engedély iránti kérelemhez szükséges mellékleteket [2/1977. (I. 18.) ÉVM rendelet 11. és 13. §-a] kell csatolni.

(2) Ha az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített épület (építmény) az építésekor érvényben volt város- (község-) rendezési terveknek és építésügyi szabályoknak sem felelt meg, az építésügyi hatóság az épület (építmény) átalakítását, ha pedig ez az említett terveknek és szabályoknak megfelelően nem lehetséges, a lebontását rendelheti el.

(3) Az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített épület (építmény) bontását el kell rendelni, ha az közvetlenül veszélyezteti az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot, vagy annak állékonysága nem felel meg a műszaki követelményeknek, és a veszély megfelelő átalakítással sem szüntethető meg.

(4) Ha az építésügyi hatóság az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített épület (építmény) lebontását nem rendeli el, az épületre (építményre) meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes vagy végleges fennmaradási engedélyt adhat. A meghatározott idő eltelte, illetőleg az engedély viszszavonása után az épületet (építményt) le kell bontani.

(5) Az építésügyi hatóság a (2) bekezdés alapján az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végzett építkezés tudomására jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az épület (építmény) használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet.

(6) Ha az építési engedély megadásához valamely szakhatóság hozzájárulását kellett volna beszerezni, a fennmaradási engedély megadása során az érdekelt szakhatóság közreműködésével kell eljárni.

(7) A fennmaradási engedély megadása során egyébként a 3-5. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Az épületek (építmények) használata

(1) Minden épületet (építményt), illetőleg annak részét (helyiséget) csak az építési és a használatbavételi engedélyben meghatározott célra és úgy szabad használni, hogy a használat az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot ne veszélyeztesse.

(2) Az épületnek (építménynek) az engedélyben megjelölt céltól tartósan eltérő használatához az építésügyi hatóságtól a használatbavételi engedély módosítását vagy új használatbavételi engedélyt, illetőleg - ha az eltérő használat engedélyezésének igénye más hatósági eljárásban merül fel - az építésügyi hatóság hozzájárulását kell kérni.

(3) Az építésügyi hatóság az érdekelteket a használatbavételi engedély nélküli vagy az attól eltérő használat megszüntetésére kötelezheti.

Vegyes és záró rendelkezések

8. §

Az építésügyi hatóság a 2. § (1) bekezdésében, illetőleg a 6. § (1) bekezdésében előírt kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetében

a) az építtetőt a használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek előterjesztésére kötelezheti, vagy

b) az eljárást hivatalból is lefolytathatja.

9. §

A honvédelmet, a belbiztonságot, a közúti határátkelést, illetőleg a készlettartalékolást szolgáló épület (építmény) esetében a 2. § (3) bekezdésének b) pontjában, továbbá a 4. § (3) bekezdésének c) és d) pontjában említett adatokat csak az államtitok megőrzésére figyelemmel szabad közölni.

10. §

Az e rendelettel szabályozott eljárásokban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

11. §

(1) Ez a rendelet 1977. április 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az első fokon még el nem bírált, folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az épületek és egyes építmények használatbavételének engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 11/1969. (VI. 8.) ÉVM rendelet hatályát veszti.

(3) Ez a rendelet nem érinti a felvonók létesítéséről, üzemeltetéséről és ellenőrzéséről szóló 17/1973. (V. 15.) ÉVM rendelet 3. §-ának a hatályát.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Melléklet a 3/1977. (I. 18.) ÉVM rendelethez

A használatbavételi engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok és szervek

A használatbavételi engedélyezési eljárásiban a következő szakhatóságok és közművek működnek közre:

1. a Belügyminisztérium területén:

a) rendőri szervek:

első fokon: a járási, városi, városi kerületi rendőrfőkapitányság,

másodfokon: a megyei, budapesti rendőrfőkapitányság

a köz- és vagyonbiztonság,

b) az állami tűzoltóság szervei:

első fokon: a fővárosi kerületi-járási, megyei városi, megyei városi-járási, városi, városi-járási, illetőleg üzem területén az üzemi tűzoltóparancsnokság,

másodfokon: a fővárosi, megyei tűzoltó parancsnokság,

a tűzvédelem,

2. az Egészségügyi Minisztérium területén:

első fokon: a fővárosi és megyei városi kerületi, városi, járási állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő,

másodfokon: a fővárosi, megyei, megyei városi állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő

az emberi tartózkodásra szolgáló, továbbá a környezetére egészségügyi szempontból szennyező hatású épület (építmény) építése, átalakítása vagy bővítése esetén a közegészségügy és járványügy,

3. az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium területén:

első fokon: az Országos Műemléki Felügyelőség, a fővárosban a Budapesti Műemléki felügyelőség,

másodfokon: az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, Budapesten az Országos Műemléki Felügyelőség

műemléket, műemlék jellegű, városképi jelentőségű épületet, továbbá műemléki jelentőségű területet és műemléki könyezetet érintő - a műemlékvédelemről szóló jogszabályokban meghatározott - építési munka esetében

a műemlékvédelem,

4. a Honvédelmi Minisztérium területén:

első fokon: a fővárosi, megyei polgári védelmi törzsparancsnokság,

másodfokon: a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága

polgári védelmi létesítmény (óvóhely) építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése és lebontása, továbbá épületnek ipari üzem védőterületén belül végzett építése vagy bővítése esetében

a polgári védelem,

5. a Honvédelmi Minisztérium és a Közlekedés-és Postaügyi Minisztérium

repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér üzemi területének határától számított 15 km távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb épület (építmény) építése, illetőleg az azt meghaladó bővítése esetén

a honvédelmi, illetőleg a polgári repülés biztonsága,

6. a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium területén:

a) útügyi szervek:

első fokon: országos közutaknál a KPM közúti igazgatóság, tanácsi közútnál a fővárosi kerületi, városi tanács végrehajtó bizottságának útügyi fel-

adatot ellátó szakigazgatási szerve, járási, megyei városi kerületi hivatal,

másodfokon: országos közútnál a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, tanácsi közútnál a fővárosi, megyei, megyei városi tanács végrehajtó bizottságának útügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve

a közút területén, az alatt vagy felett, továbbá a közút külterületi szakasza mentén a közút tengelyétől számított 50 m - kijelölt országos közutak, illetőleg azok meghatározott szakaszai mentén 100 m - távolságon belüli épület (építmény), valamint belterületen útkereszteződéseknél a kilátást gátló vagy a közúti forgalmat egyébként veszélyeztető épület (építmény) építése esetében

a közúti közlekedés biztonsága,

b) vasúti szervek:

első fokon: országos közforgalmú vasútnál a vasút üzembentartója, helyi közforgalmú és saját használatú vasútnál a fővárosi, megyei, megyei városi tanács végrehajtó bizottságának közlekedési feladatot ellátó szakigazgatási szerve,

másodfokon: a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, megyei város esetében a megyei tanács végrehajtó bizottságának közlekedési feladatot ellátó szakigazgatási szerve

épületnek a szélső vasúti vágánytól számított 60 m - tűz- vagy robbanásveszélyes anyag előállítására, töltésére, lefejtésére vagy árusítására szolgáló építménynek 100 m - távolságon belüli építése, illetőleg létesítése esetében

a vasúti közlekedés biztonsága,

7. a Kulturális Minisztérium területén:

első fokon: a megyei múzeum, a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum

másodfokon: a Kulturális Minisztérium

épületnek (építménynek) régészeti területet érintő építése vagy bővítése esetében

a régészet,

8. a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium területén:

első fokon: a fővárosi kerületi, járási, városi állatorvos,

másodfokon: a fővárosi, megyei állategészségügyi állomás

nagyüzemi állattartási épületek és állattartással kapcsolatos építmények (takarmánykeverő, állattartó telep központi épülete, trágyakezelő telep stb.) építése, átalakítása vagy bővítése

az állategészségügy,

9. a Nehézipari Minisztérium területén:

a) első fokon: a kazánfelügyelet,

másodfokon: az Országos Energiagazdálkodási Hatóság épületben kazán vagy más nyomástartó berendezés létesítése esetén

a biztonság,

b) első fokon: az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet,

másodfokon: a Nehézipari Minisztérium

hőtermelő létesítmény, geotermikus hőforrás, termelési, illetőleg elosztó hőközpont építése vagy bővítése esetében

az energiagazdálkodás és az energiaellátás biztonsága,

10. az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség területén:

első fokon: a kerületi bányaműszaki felügyelőség,

másodfokon: az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség

bányászati célt szolgáló külszíni üzemi épület építése vagy bővítése, illetőleg épületnek bányászati célt szolgáló védőterületen vagy csővezeték, továbbá kőolaj-, kőolajtermék és gázvezeték, valamint tartozékai biztonsági övezetében végzett építése vagy bővítése esetében

a biztonság,

11. az Országos Természetvédelmi Hivatal területén:

első fokon: a fővárosi, megyei, megyei városi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve,

másodfokon: az Országos Természetvédelmi Hivatal

megyei város esetében a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve

épületnek (építménynek) természetvédelmi területen és tájvédelmi körzetben végzett építése vagy bővítése esetében

a természet- és tájvédelem,

12. az Országos Vízügyi Hivatal területén:

első fokon: a vízügyi igazgatóság,

másodfokon: az Országos Vízügyi Hivatal

hullámteret, fakadó vagy szivárgóvizes, vízjárásos területet, továbbá a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, továbbá a vízilétesítményeket, illetőleg azok üzemeltetését érintő épület (építmény) építése, bővítése esetében

a vízügy,

13. az érdekelt közművek

(víz-, csatornázási, gáz-, elektromos-, távhőellátási művek, posta) a közmű üzemét érintő fejlesztés (csatlakozó, továbbá fogyasztói vezetékek és berendezések) esetében

a szakszerű megoldás,

illetőleg épületnek országos villamos távvezeték, valamint tartozékai biztonsági övezetében végzett építése vagy bővítése esetében

a biztonság,

követelményeinek érvényre juttatása céljából.