3/1977. (VII. 23.) KkM rendelet
az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok külkereskedelmi forgalma engedélyezésének rendjéről
A nemzetközi munkamegosztásban való részvétel fejlesztését, a népgazdasági tervek céljainak teljesítéséhez történő hozzájárulást szolgáló külkereskedelmi forgalom engedélyezésének rendjét a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény 20. §-a, valamint e törvény végrehajtására kiadott 1053/1974. (X. 17.) Mt. h. határozat 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiak szerint szabályozom:
1. §
(1) Az ebben a rendeletben meghatározott külkereskedelmi szerződéseket megkötni, módosítani és a szerződést teljesíteni csak a külkereskedelmi miniszter engedélyével (ún. szerződéskötési engedély), az abban foglalt feltételek betartásával szabad. Engedélyt, külkereskedelmi joga keretei között, külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalat kérhet.
(2) Az engedély nélkül kötött külkereskedelmi szerződés semmis. Érvényessé válik a szerződés, ha az engedélyt a külkereskedelmi miniszter utólag megadja.
2. §
(1) A külkereskedelmi forgalom engedélyezésének rendszere a külkereskedelmi politika megvalósításának hatósági eszköze.
(2) Az engedélykérelmek elbírálása a Magyar Népköztársaság nemzetközi kötelezettségeinek figyelembevételével történik; a viszonylat meghatározásának alapja a származási, illetve rendeltetési ország.
(3) A külkereskedelmi miniszter az engedélykérelmek elbírálása során a szerződés indokoltságát, annak feltételeit csak abban az esetben vizsgálja, ha ez a belső piac egyensúlyának megvédése érdekében vagy más népgazdasági érdekből szükséges.
3. §
(1) A külkereskedelmi miniszter az engedélykérelmek elbírálása során határozattal dönt. A határozatot indokolni nem kell és ellene fellebbezésnek nincs helye.
(2) Ha az engedélykérelem tárgyában hozott határozatot nem a külkereskedelmi miniszter személyesen hozta, a kérelmező a határozat kézbesítésétől számított 15 munkanapon belül új engedélykérelem benyújtásával a külkereskedelmi minisztertől kérheti, hogy a számára sérelmes határozatot vizsgálja felül, illetve változtassa meg.
4. §
(1) A külkereskedelmi miniszter az engedélyt - az ebben a rendeletben meghatározott keretek között - módosíthatja, illetve szükség szerint vissza is vonhatja.
(2) Ha valamely ország olyan jogszabályt alkot, vagy olyan gyakorlatot folytat, amely a Magyar Népköztársasággal kötött megállapodással ellentétes, vagy a Magyar Népköztársasággal folytatott kereskedelemre megkülönböztető módon sérelmes, a külkereskedelmi miniszter az ilyen országokkal folytatott külkereskedelmi forgalomban behozatali (kiviteli) kontingenseket állapíthat meg, vagy a behozatal (kivitel) engedélyezését külön feltételekhez kötheti, illetve a már kiadott engedélyek hatályát a szükséghez képest korlátozhatja, vagy a kiadott engedélyeket visszavonhatja
5. §
(1) Az engedély, az abban foglalt feltételekkel, a kérelmező vállalatot a külkereskedelmi szerződés, valamint e szerződés teljesítéséhez szükséges kiegészítő ügyleteknek - amennyiben azok nem esnek a 6. § rendelkezései alá - a megkötésére és teljesítésére, a szerződés teljesítéséhez szükséges, legfeljebb az engedélyben meghatározott értékű külföldi fizetőeszköznek a devizagazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően történő megvásárlására, továbbá mindazon jogcselekmények elvégzésére feljogosítja, amelyek a külkereskedelmi szerződés lebonyolításával függenek össze.
(2) A külkereskedelmi tevékenységből származó vagyoni igények érvényesítésének engedélyezéséről külön jogszabály rendelkezik.
6. §
Engedélyezés alá esik
a) az árura vonatkozó adásvételi és csere-szerződés, áru bizományba adása vagy vétele, vételi jog (opció) adása vagy megszerzése;
b) az árura vonatkozó bérleti, haszonbérleti, letéti szerződés, ideértve a raktározási szerződést is;
c) a vállalkozási szerződés, ideértve a bérmunka-szerződést is;
d) az anyagi értéket képviselő jogok [úgymint: a találmányhoz, szabadalomhoz, újításhoz, védjegyhez, ipari mintához, kereskedői névhez fűződő vagyoni jogok gazdaságilag értékesíthető része, az anyagi értéket képviselő ismeret (know-how) és a gazdasági helyzetben jelentkező vagyoni érték, vagy az ezekre vonatkozó használati jog (licencia)] átruházására, hasznosítására, bizományba adására, vagy vételére vonatkozó szerződés, valamint az ilyen jogra vonatkozó vételi jog (opció) adása vagy megszerzése;
e) áru tulajdonjogának vagy a d) pontban említett anyagi értéket képviselő jognak ellenérték nélkül történő átruházására, illetve az utóbbi használatának átengedésére vonatkozó szerződés, valamint - szerződés hiányában is - mindezeknek az ország területéről való kivitele vagy kiküldése, feltéve hogy az áru vagy az anyagi értéket képviselő jog értéke a szokásos mértéket meghaladja, és a szerződés célja kereskedelmi kapcsolatok létesítése vagy előmozdítása;
f) a haszonkölcsön szerződés;
g) a termelési vagy kereskedelmi együttműködésre (kooperációra), szakosításra vonatkozó szerződés;
h) a munkások és szakértők rendelkezésre bocsátására vonatkozó szerződés;
i) a piacszervezési szerződés.
7. §
(1) Nem esik engedélyezés alá
a) az a külkereskedelmi szerződés, amelynek értéke az 5000,- Ft-ot nem haladja meg;
b) a megbízási szerződés (munkaszerződésnek nem minősülő képviseleti, ügynöki szerződés), továbbá a reklám vagy propaganda tevékenységre vonatkozó szerződés;
c) árunak külföldi által végzendő fuvarozására, továbbá árunak szállítmányozására vonatkozó szerződés;
d) a 6. § a)-i) pontjaiban felsorolt szerződésekre vonatkozó biztosítási vagy biztosíték nyújtását célzó szerződés;
e) áruminta és ajándék külföldről történő behozatala, illetve átvétele;
f) a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvényben meghatározott alkotásokra vonatkozó, a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény hatálya alá eső külkereskedelmi szerződés. Ez a rendelkezés nem érinti a Szerzői Jogvédő Hivatal létesítéséről szóló, a 24/1954. (IV. 4.) MT rendelettel módosított 106/1952. (XII. 31.) MT rendelet 9. §-ában foglalt előírásokat.
(2) Ugyancsak nincs szükség engedélyre változatlan állapotban történő visszaviteli kötelezettség mellett behozott árukra, valamint visszahozatali kötelezettséggel külföldre szállított és onnan változatlan állapotban visszaszállításra került árukra. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a bérleti, haszonbérleti, haszonkölcsön szerződéssel (6. § b) és f) pont) az országba behozott vagy onnan kivitt árukra.
8. §
(1) Jogszabály egyéb, ebben a rendeletben nem említett külkereskedelmi tevékenység folytatását, továbbá a külkereskedelmi szerződések meghatározott fajtáinak, illetve csoportjainak előkészítését, megkötését és teljesítését is engedélyezés alá vonhatja. Ilyen esetekre e rendelet előírásait anynyiban kell alkalmazni, amennyiben a jogszabály eltérően nem rendelkezik.
(2) Az e rendeletben szabályozott engedély megadása nem érinti az egyéb jogszabályokban megkívánt engedélyek, bejelentési előírások, hozzájárulások stb. beszerzésének kötelezettségét, illetve nem pótolja azokat.
9. §
Engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység végzése, valamint az engedélyezés rendjére vonatkozó jogszabályok és jogszabály alapján kiadott rendelkezések egyéb módon történő megsértése esetén az államigazgatási, polgári jogi, pénzügyi jogi, munkajogi, büntetőjogi és más jogszabályokban foglalt jogkövetkezményeket kell alkalmazni.
10. §
(1) Ez a rendelet 1977. október 1. napján lép hatályba.
(2) Egyidejűleg hatályát veszti az áruk és szolgáltatások külkereskedelmi forgalma engedélyezésének rendjéről szóló, a 8/1969. (XI. 16.) KkM és a 7/1974. (X. 17.) KkM rendelettel módosított 3/1967. (XI. 26.) KkM rendelet.
Dr. Bíró József s. k.,
külkereskedelmi miniszter