7/1977. (III. 12.) MT rendelet

a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény végrehajtásáról

A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről- szóló 1967. évi III. törvény 142. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

(A Tv. 2. §-ához:)

1. §

A rendelet alkalmazása szempontjából termelőszövetkezeten a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, halászati termelőszövetkezeteket, mezőgazdasági szakszövetkezeteket és - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a szövetkezeti társulásokat is érteni kell.

(A Tv. 5. §-ához:)

2. §

(1) A termelőszövetkezet megalakítását a belépésre jelentkezők részvételével tartott közgyűlés legalább 15 alapító tag szavazatával határozhatja el.

(2) Az alakuló közgyűlés határoz különösen;

a) a termelőszövetkezet megalakulásáról,

b) a belépésre jelentkezettek felvételéről,

c) az alapszabály megállapításáról,

d) a testületi szervek megalakításáról és a tisztségviselők megválasztásáról,

e) a megalakulás előtt kötött szerződések jóváhagyásáról.

(3) A nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek meglétét akkor lehet megállapítani, ha a termelőszövetkezet alapszabályában megjelölt gazdasági tevékenységhez szükséges álló- és forgóeszközök (induló vagyon) rendelkezésre állnak.

(4) Szakszövetkezet akkor alakulhat, ha az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően

a) a növénytermesztéssel foglalkozó szakszövetkezet esetében legalább 15 hektár szőlő vagy gyümölcsös, vagy 60 hektár szántó és más művelési ágú, illetőleg 10 hektár kertészet céljára szolgáló üzemszerű közös használatba adott földterület rendelkezésre áll, vagy

b) az állattenyésztési tevékenységet folytató szakszövetkezet esetében a rendelkezésre álló állatállomány - tartós jelleggel - legalább 50 számos állatot (szarvasmarha, ló, sertés, juh) vagy 10 ezer baromfit, vagy 5 ezer egyéb kisállatot, vagy 500 méhcsaládot tesz ki, vagy pedig

c) az üzemszerű közös tevékenységhez szükséges eszközökkel vagy más vagyontárgyakkal egyébként rendelkezik.

(A Tv. 6. §-ához:)

3. §

(1) Az alapszabály a Tv. 6. §-a (3) és (4) bekezdésében foglaltakon felül a termelőszövetkezet szervezetére, működésére és gazdálkodására vonatkozó minden olyan előírást tartalmazhat, amelynek az alapszabályba való felvételét a közgyűlés a helyi viszonyokra és a termelőszövetkezet sajátosságaira tekintettel szükségesnek tartja.

(2) Ha jogszabály valamely kérdés rendezését a termelőszövetkezet hatáskörébe utalja, a szövetkezet erre hatáskörrel rendelkező testületi szerve azt köteles szabályozni.

(3) Az alapszabály és más belső szabályzat a jogszabálytól csak annyiban térhet el, amennyiben ezt maga a jogszabály lehetővé teszi.

(4) Ha a termelőszövetkezet működésében és gazdálkodásában változások következnek be vagy az alapszabály rendelkezéseitől el kíván térni, az alapszabályt - a megállapításra és jóváhagyásra vonatkozó szabályok szerint - megfelelően módosítani kell.

(5) Az alapszabály és az egyéb szabályzatok elkészítéséhez a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa mintákat bocsáthat a termelőszövetkezetek rendelkezésére.

4. §

(1) Az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv az alapszabály jóváhagyása kérdésében az ez iránti kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül határoz. Az alapszabályt (módosítást) jóváhagyási záradékkal látja el és intézkedik a termelőszövetkezet nyilvántartásba vétele iránt.

(2) Az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv az alapszabály jóváhagyását csak akkor tagadhatja meg, ha az ellentétben áll valamely jogszabály rendelkezésével.

5. §

A termelőszövetkezet nyilvántartásbavételével az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal jön létre.

6. §

(1) A termelőszövetkezet az alapszabályon felül szervezeti és működési szabályzatot, továbbá munkaügyi, valamint munkavédelmi szabályzatot köteles alkotni.

(2) A szervezeti és működési szabályzatot, a munkaügyi szabályzatot, valamint a munkavédelmi szabályzatot a vezetőség állapítja meg.

(3) A szabályzatoknak az alkalmazottakra is kiterjedő rendelkezéseihez a szakszervezeti szerv egyetértését, a fiatalokat érintő szabályaihoz a KISZ termelőszövetkezeti szervének egyetértését meg kell szerezni.

7. §

(1) A szervezeti és működési szabályzatban a jogszabályok és az alapszabály keretei között meg kell határozni:

- a testületi szervek működésének rendjét, e szervek, a vezetők, a munkaszervezeti egységvezetők hatáskörét,

- a testületi szervek, vezetők, munkaszervezeti egységvezetők egymással való kapcsolatára (irányítás, alá- és fölérendeltség, munkáltatói jogkör gyakorlása stb.) vonatkozó szabályokat,

- a szervezeti egységek, munkaszervezeti egységek egymáshoz való kapcsolatát, az önálló elszámolás rendjét,

- a termelőszövetkezet szakszervezeti szerve, KISZ-szervezete és a vezető testületi szervek, vezetők közötti kapcsolatok rendjét,

- mindazt, aminek felvételét jogszabály vagy az alapszabály elrendeli.

(2) A munkaügyi szabályzatban meg kell határozni:

- a munkavégzés módjára, a munkába való beosztásra, munkaidőre, pihenőidőre, munkaszünetre, túlmunkára vonatkozó rendelkezéseket,

- a szakképzettségre, gyakorlati időre, a munkavégzéssel kapcsolatos juttatásokra (munkaruha, stb.) vonatkozó szabályokat,

- a munka mérésének, díjazásának az önszabályozás körébe utalt rendelkezéseit, a túlmunkára, munkadíjpótlékra vonatkozó szabályokat,

- valamint mindazt, amit a jogszabály, alapszabály a munkaügyi szabályzatban történő rendezésre utal.

(3) Munkavédelmi szabályzatot külön jogszabály alapján kell készíteni.

(A Tv. 7. §-ához:)

8. §

(1) A termelőszövetkezet képviseletére adott meghatalmazást írásba kell foglalni. A meghatalmazás lehet állandó vagy ideiglenes, vonatkozhat egyedi ügyre és az ügyek meghatározott csoportjára. A termelőszövetkezet nevében kötelezettség vállalására adott eseti vagy állandó jellegű meghatalmazásban pontosan meg kell jelölni a kötelezettség nemét és terjedelmét.

(2) Az állandó képviseleti joggal felruházott személyeket a termelőszövetkezet képviseleti könyvében kell nyilvántartani. Aláírásukat az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv hitelesíti.

(A Tv. 8. §-ához:)

9. §

A 16. életévét betöltött kiskorú felvételéhez - amennyiben beviteli kötelezettség alá eső vagyontárgyai vannak - törvényes képviselőjének írásbeli beleegyezése szükséges.

10. §

(1) A tagfelvételt belépési nyilatkozattal lehet kérni, amelyet a vezetőséghez kell írásban benyújtani. A belépési nyilatkozatban a belépni kívánó személy a termelőszövetkezet alapszabályának és a más belső szabályzatainak rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

(2) A belépési nyilatkozatot - amennyiben nem vonták vissza - a benyújtástól számított harminc napon belül a vezetőség köteles elbírálni. A tagfelvételt tárgyaló vezetőségi ülésre a felvételt kérőt meg kell hívni.

(3) A felvételét kérő a belépési nyilatkozat benyújtásának időpontjától kezdve az elnök engedélyével a közös munkában részt vehet, a munkavégzéssel összefüggő jogaira, kötelezettségeire a tagokra vonatkozó szabályok irányadók.

11. §

A tagsági viszony a belépési nyilatkozatnak a vezetőséghez történő benyújtása időpontjától kezdődően, visszaható hatállyal jön létre. A vezetőség a tagsági viszony kezdő időpontjául ezt követő, de a közös munkában való rendszeres részvétel megkezdésénél nem későbbi időpontot is megállapíthat.

12. §

(1) A termelőszövetkezet tagja nem lehet egyidejűleg tagja más termelőszövetkezetnek, szakszövetkezetnek vagy - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - ipari szövetkezetnek, illetőleg a 85. §-ban foglalt kivételtől eltekintve nem állhat munkaviszonyban.

(2) Termelőszövetkezet, illetve szakszövetkezet tagja csak a vezetőség előzetes hozzájárulásával kérheti háziipari, népi iparművészeti tevékenységet folytató ipari szövetkezetbe bedolgozó tagként történő felvételét.

(3) A háziipari vagy népi iparművészeti tevékenységet folytató ipari szövetkezetben fennálló tagsági viszonyt - az e szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint - meg kell szüntetni a termelőszövetkezeti tagnak, ha a kettős tagsági viszony létesítésére vonatkozó hozzájárulást a vezetőség visszavonta.

(A Tv. 12. §-ához:)

13. §

A kilépés bejelentésének határidejét - mely 30 napnál rövidebb és 6 hónapnál hosszabb nem lehet - az egyes munkaköröket figyelembe véve az alapszabályban kell megállapítani.

(A Tv. 13. §-ához:)

14. §

(1) A tagsági viszony megszűnése esetén a volt tagot, illetőleg örökösét megilleti:

a) a végzett munka díja,

b) a bevitt vagyontárgyak után járó térítés,

c) az a juttatás (részesedés) és segély, amely a tagság megszűnésének időpontja előtt már esedékessé vált, vagy amelyre az igényt megalapozó feltételek eddig az időpontig megvalósultak,

d) a kijelölt háztáji földön a tagsági viszony megszűnésének évében végzett, meg nem térült munka és befektetés ellenértéke,

e) a befizetett termelési és fejlesztési hozzájárulás.

(2) Ha a tagsági viszony a tag halála miatt szűnt meg, a házastárs (élettárs) vagy az elhunyttal közös háztartásban élt örökös, illetőleg a kilépett tag a vezetőség hozzájárulásával az (1) bekezdés d) pontja szerinti ellenérték helyett a gazdasági év végéig a háztáji föld használatára jogosult.

(3) A tagsági viszony megszűnése évében esedékes, még ki nem egyenlített földjáradékot a volt tag, illetőleg örököse részére ki kell fizetni, és annak összegét a termelőszövetkezet tulajdonába került föld megváltási árába be kell számítani.

(A Tv. 14. §-ához:)

15. §

A családtag a közös munkában az elnök hozzájárulásával vehet részt. A közös munkában rendszeresen résztvevő [77. § (3) bek.] családtaggal írásban munkamegállapodást kell kötni. (Tv. 60. §).

16. §

(1) A termelőszövetkezeti tagnak a közös munkában rendszeresen résztvevő családtagja

- jogosult részt venni tanácskozási és javaslattételi joggal a közgyűlés és - meghívás alapján - a termelőszövetkezet más szerveinek tevékenységében;

- részesedik a jogszabályban meghatározott társadalombiztosítási és az alapszabály szerinti egyéb szolgáltatásokban, betegségi, szülési segélyben, szociális juttatásokban, továbbá kedvezményekben.

(2) A közös munkában rendszeresen résztvevő családtag köteles:

- a termelőszövetkezet alapszabályában, más belső szabályzataiban, a közgyűlés, küldöttgyűlés és a vezetőség határozatában foglaltakat megtartani;

- a részére kiszabott munkafeladatot elvégezni.

(A Tv. 16. §-ához:)

17. §

Az alapszabály csak a működés és gazdálkodás érdekeit, a tagok jogállását és a vezetés rendjét érintő alapvető ügyek eldöntését utalhatja a közgyűlés hatáskörébe.

(A Tv. 18. §-ához:)

18. §

(1) A közgyűlés összehívása a vezetőség feladata.

(2) A Tv. 18. § (2) bekezdése esetében a közgyűlés összehívása iránt 15 napon belül kell intézkedni. Ha a vezetőség a közgyűlés összehívására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, az összehívás iránt ezekben az esetekben az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv intézkedik.

19. §

(1) A közgyűlést és a közgyűlés napirendjén szereplő ügyeket a vezetőség készíti elő. A közgyűlés helyét, időpontját, a napirendjét (tárgysorozatát) legalább nyolc nappal az ülés megtartása előtt a szövetkezet minden tagjával, munkaszerződéssel alkalmazott vezetőivel meghívó formájában ismertetni kell.

(2) A közgyűlés a hatáskörébe tartozó ügyekben csak akkor hozhat határozatot, ha azt a vezetőség meghívóban vagy a közgyűlésen jelenlevő tagok kétharmados szótöbbséggel napirendre tűzték.

20. §

Nem köteles részt venni a közgyűlésen, illetőleg a Tv. 19. §-ában említett más szerv munkájában a nyugdíjas, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékos, továbbá a munkaképtelenség vagy egyéb alapos ok miatt akadályozott tag.

(A Tv. 21. §-ához:)

21. §

(1) A közgyűlés határozatképessége megállapításakor a nyugdíjas, az öregségi vagy munkaképtelenségi járadékos vagy egyébként tartósan akadályozott (munkaképtelen, katonai szolgálatot teljesítő, iskolán levő, vagy szülő nő stb.) tagokat távolmaradásuk esetén - a termelőszövetkezeti taglétszám szempontjából - figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A közgyűlésen a termelőszövetkezet elnöke, elnökhelyettese vagy a vezetőség által kijelölt vezetőségi tag elnököl, aki gondoskodik a közgyűlés levezetéséről, a jegyzőkönyv vezetéséről. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlési elnök szavazata dönt.

(3) A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.

(A Tv. 22. §-ához:)

22. §

(1) Részközgyűlés tartása esetén az alapszabályba fel kell venni:

a) a részközgyűlés összehívására vonatkozó előírásokat,

b) az elnöklésre, a részközgyűlés vezetésére, a határozat megállapítására (a szavazatok összesítésére) és a tagokkal való közlésére vonatkozó szabályokat.

(2) A részközgyűlésre egyébként - ha jogszabály vagy az alapszabály másként nem rendelkezik - a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A részközgyűléseken jelen kell lenni az ellenőrző bizottság legalább egy tagjának.

(A Tv. 23. §-ához:)

23. §

(1) A megválasztott küldöttek számát a termelőszövetkezet taglétszámának 5-10%-a között az alapszabályban kell megállapítani, azonban számuk 25-nél kevesebb és 150-nél több nem lehet.

(2) A küldöttek megválasztásánál biztosítani kell azt, hogy az egyes szervezeti egységek, a tagok minden rétege arányos képviselethez jusson. A munkaszervezeti egységekhez nem tartozó nyugdíjasok küldöttválasztási jogát és megfelelő arányú képviseletét az alapszabályban megfelelően biztosítani kell.

(3) A vezetőség, az ellenőrző bizottság elnöke, a szövetkezeti döntőbizottság elnöke, a nőbizottság elnöke, a háztáji bizottság elnöke választott tisztségüknél fogva teljes jogú tagjai a küldöttgyűlésnek.

(4) A küldöttgyűlésre a küldötteken kívül, tanácskozási joggal meg kell hívni a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozókat, a napirendben érdekelt üzemi vezetőket, a szakszervezeti szerv és a KISZ képviselőjét, valamint az alapszabályban meghatározott más személyeket.

24. §

A küldött köteles a küldöttgyűlés napirendjére tűzött ügyeket az általa képviselt dolgozókkal előzetesen megvitatni és álláspontjukról a küldöttgyűlést tájékoztatni. Köteles továbbá a küldöttgyűlés határozatait, azok meghozatalától számított 8 napon belül, a munkahelyi közösség tagjaival ismertetni.

(A Tv. 23/A. §-ához:)

25. §

(1) A munkahelyi közösségekhez tartozó dolgozók száma 20 főnél kevesebb és 100 főnél több nem lehet.

(2) A munkahelyi közösség döntéseit a tanácskozásokon nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza, melyeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(3) A munkahelyi közösség tanácskozásain a vezetőkhöz intézett javaslatokra, tájékoztatás kérésre, a szervezeti-működési szabályzatban megállapított módon és időn belül az illetékes vezető válaszolni köteles.

(A Tv. 24. §-ához:)

26. §

(1) A vezetőségi tagok számát a termelőszövetkezet nagyságához és egyéb adottságaihoz mérten az alapszabályban kell megállapítani. A vezetőségbe legalább öt tagot kell választani.

(2) A vezetőségi tagok - több ízben is - újra választhatók.

27. §

A vezetőség a szükséghez képest, de legalább havonta egyszer ülésezik, ügyrendjét maga állapítja meg. Határozatképes, ha ülésein tagjainak kétharmada jelen van, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni.

28. §

(1) A vezetőség a Tv. 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében szervezi a közös munkát és a termelőszövetkezet társadalmi feladatainak teljesítését, irányítja a belső igazgatást.

(2) A vezetőség - a közgyűlés, küldöttgyűlés, az ellenőrző bizottság és közvetlenül a közgyűlés alá rendelt egyéb bizottságok kivételével - jogosult a termelőszövetkezet bármely szervét, tisztségviselőjét vagy üzemi vezetőjét utasítani.

(3) A vezetőség rendelkezéseit - a közgyűlés, küldöttgyűlés, az ellenőrző bizottság és a közgyűlés alá rendelt egyéb bizottságok kivételével - a termelőszövetkezet valamennyi szerve, tisztségviselője, vezetője, tagja és alkalmazottja, beosztására való tekintet nélkül - a 48. §-ban foglaltak figyelembevételével - végrehajtani köteles.

(4) A vezetőség a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók, az üzemi vezetők hatáskörében csak kár megelőzése érdekében hozhat intézkedést.

(A Tv. 25. §-ához:)

29. §

(1) Vállalatok és vállalati szervek a termelőszövetkezetben ellenőrzést nem végezhetnek.

(2) A külső szervek által a termelőszövetkezetben végzett vizsgálatokban és ellenőrzésekben az ellenőrző bizottság részt vehet. A külső szerv ennek érdekében köteles az ellenőrző bizottságot a vizsgálat (ellenőrzés) előtt értesíteni és közreműködését lehetővé tenni.

(A Tv. 26. §-ához:)

30. §

(1) Az ellenőrző bizottság legalább öt tagból áll. Elnökét és tagjait a közgyűlés öt évi időtartamra, az alakulás évét kivéve a vezetőségválasztást követő évben választja.

(2) Az ellenőrző bizottság működésének anyagi és egyéb feltételeit, tagjai rendszeres szakmai továbbképzésének lehetőségét a vezetőség köteles biztosítani.

(3) Az ellenőrző bizottság éves munkaterv szerint végzi tevékenységét és ennek keretében évi egy alkalommal általános vizsgálatot tart. A vizsgálatok lefolytatásánál jogosult a termelőszövetkezet bármely dolgozója közreműködésének igénybevételére. A vizsgálatokról, megállapításairól, határozatairól jegyzőkönyvet vesz fel.

31. §

(1) Az ellenőrző bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz a vezetőség ülésein.

(2) A vezetőség köteles az ellenőrző bizottságnak a termelőszövetkezet gazdálkodásának általános helyzetéről legalább félévenként - külön felhívás nélkül - tájékoztatást adni.

32. §

(1) Az ellenőrző bizottság működése nem érinti a termelőszövetkezet többi szervének, tisztségviselőjének és vezetőjének azt a jogát és kötelezettségét, hogy az irányítása alá tartozó munkaterületen a szükséges ellenőrzéseket elvégezze.

(2) A vezetőség a termelőszövetkezet működésének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzésére belső ellenőrt foglalkoztat.

(3) Általános belső ellenőrzés céljára a vezetőség kétévenként köteles külső szakember közreműködését, illetőleg a területi szövetség ilyen irányú szolgáltatását igénybe venni.

33. §

Az ellenőrző bizottság az ellenőrzés és a vizsgálat minél eredményesebb elvégzése érdekében igénybe veheti külső szakember közreműködését, ideértve a területi (szakmai) szövetség ilyen szolgáltatását is.

(A Tv. 27. §-ához:)

34. §

(1) Az ellenőrző bizottság megvizsgálhatja a termelőszövetkezet könyveit, iratait, pénztárát, raktárát; részére a vezetőség köteles a működéssel és a gazdálkodással kapcsolatos ügyek állásáról felvilágosítást adni.

(2) Az ellenőrző bizottság köteles a tapasztalatait, észrevételeit és javaslatait a termelőszövetkezet vezetőségével írásban közölni, s erről a legközelebbi közgyűlést (küldöttgyűlést) tájékoztatni.

(3) Ha az ellenőrző bizottság a vizsgálat során jogszabályba ütköző, az alapszabályt vagy a termelőszövetkezet érdekeit sértő magatartást tapasztalt, köteles a vezetőséget írásban figyelmeztetni, ennek eredménytelensége esetén pedig kezdeményezheti a közgyűlés összehívását [Tv. 18. § (2) bekezdés c) pontja].

(4) Az ellenőrző bizottság évente legalább egy ízben köteles beszámolni a közgyűlésnek a végzett munkájáról.

35. §

(1) A termelőszövetkezetben ellenőrzést végző állami vagy szövetségi szervek kötelesek megállapításaikról az ellenőrző bizottságot tájékoztatni.

(2) Az ellenőrző bizottság a törvényesség helyreállítása érdekében tett - jogszabályban meghatározott - intézkedéséről [34. § (3) bek.] az állami törvényességi felügyeleti szervet haladéktalanul értesíti.

(A Tv. 28. §-ához)

36. §

(1) A tisztségviselők, a nőbizottság, valamint a háztáji bizottság tagjai a megbízatásukkal összefüggő feladatok végzése idejére mentesek munkakörük ellátása alól, és erre az időre a közgyűlés által megállapított keresettérítésben, illetőleg díjazásban részesülnek, amely nem lehet kevesebb az abban az időszakban általuk elérhető átlagkeresetnél.

(2) A tisztségviselőket e megbízatásuk tartama alatt és azt követően egy évig más munkakörbe vagy más munkahelyre áthelyezni - a saját kérésükre történő áthelyezést kivéve - csak a közgyűlés, illetve küldöttgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet. Nincs szükség hozzájárulásra, ha a megbízatás visszahívással vagy elmozdítással szűnt meg.

37. §

(1) Fel kell menteni a tisztségviselőt, ha

a) lemondott tisztségéről,

b) a tisztség betöltését kizáró ok [Tv. 28. § (3) bekezdés], vagy

c) összeférhetetlenség (Tv. 31. §) áll fenn.

(2) Vissza lehet hívni a tisztségviselőt, ha fegyelmi büntetéssel sújtották, kivéve a kizárás és a tisztségből elmozdítás esetét.

38. §

(1) A termelőszövetkezetben magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozó az elnök, elnökhelyettes(ek), a termelés első számú irányítója, a pénzgazdálkodás első számú irányítója.

(2) A termelőszövetkezetben üzemi vezetők a vezetőség, illetve a magasabb vezetői munkakört betöltők közvetlen irányítása alatt álló, meghatározott körben önálló intézkedési joggal felruházott vagy jelentős szakfeladatot ellátó dolgozók. Irányításuk, felügyeletük rendjét - a jogszabályok keretei között - a szervezeti és működési szabályzatba kell meghatározni.

(3) A termelés közvetlen irányítását a munkaszervezeti egységvezetők (üzemi részlegvezető, műhelyvezető, telepvezető, önálló brigádvezető stb.) látják el. A munkaszervezeti egységvezetők megbízása a vezetőség hatáskörébe tartozik, ezt a jogkörét azonban a szervezeti-működési szabályzatban a vezetőkre átruházhatja.

(4) A vezetők és a vezetőség által megbízott munkaszervezeti egységvezetők munkáltatói jogokkal is felruházhatók.

(A Tv. 29. §-ához)

39. §

(1) Az elnök a vezetés, a működés és a gazdálkodás körében a vezetőség vagy a közgyűlés, küldöttgyűlés számára fenntartott döntésekre javaslatokat terjeszt e szervek elé.

(2) Az elnök a jogszabályok, az alapszabály, a közgyűlés és a vezetőség által meghatározott keretekben a termelőszövetkezeti demokrácia és a tagok jogainak tiszteletben tartásával - a tagfelvétel, a fegyelmi felelősségrevonás, a kártérítésre való kötelezés, a belső szabályzatok jóváhagyása, az üzemi vezetők megbízása kivételével - a vezetőség hatáskörébe tartozó bármely ügyben intézkedhet.

(3) Az elnök a gazdálkodás irányítása és a folyamatos ügyvitel során tett fontosabb intézkedésekről a vezetőségnek a rendes ülések alkalmával, a közgyűlésnek, küldöttgyűlésnek pedig a vezetőségi beszámoló keretében ad számot.

(4) Ha az ötéves időszak alatt kell új elnököt választani, a közgyűlés határozza meg, hogy a választás az időszak hátralevő részére vagy öt évre történik-e.

40. §

(1) A termelés, valamint a pénzgazdálkodás első számú irányítója, valamint a jogtanácsos az elnök irányítása alatt személyes felelősséggel végzi feladatát.

(2) A termelőszövetkezet vezetősége és vezetői olyan ügyben, amely a hitelgazdálkodást, a jövedelemfelhasználást érinti, a pénzgazdálkodás első számú vezetője, a működés törvényességét, a gazdálkodás körében kötött szerződéseket érintő és egyéb jelentős jogi kérdésekben a jogtanácsos véleményének kikérése nélkül nem dönthetnek.

41. §

(1) Egymáshoz közel fekvő több termelőszövetkezet szakembert tagként közösen is foglalkoztathat. Magasabb vezetői munkakört betöltő tag nem foglalkoztatható közösen.

(2) A közösen foglalkoztatott szakember csak egy termelőszövetkezettel áll tagsági viszonyban. A többi termelőszövetkezetben a termelőszövetkezetek közötti megállapodás alapján végzi tevékenységét.

42. §

A szakszövetkezetben mezőgazdász és főkönyvelő működése kötelező. A közgyűlés más vezetők működését elhatározhatja.

43. §

A termelőszövetkezet vezetői, szakemberei, munkaszervezeti egységvezetői szakmai képesítésére, gyakorlati idejére vonatkozó szabályokat a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter állapítja meg a TOT-tal egyetértésben.

(A Tv. 30. §-ához)

44. §

(1) A szakfeladatot is ellátó elnökhelyettesre a szakképesítési előírásokat alkalmazni kell.

(2) Ha a termelőszövetkezetben elnökhelyettes nem működik, az elnök helyettesítése szükségességének idejére a vezetőség az elnöki feladatok ellátásával bármely tagját megbízhatja.

(A Tv. 31. §-ához)

45. §

(1) A termelőszövetkezet nem létesíthet munkaviszonyt a vele szerződéses kapcsolatban álló vállalat (intézmény) vagy a felette hatósági felügyeletet ellátó szerv dolgozójával és részére megbízást nem adhat díjazott munka végzésére. Az e tilalom ellenére létrejött szerződés semmis.

(2) A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletében (Mt. V. 34-35. §) meghatározott foglalkoztatási tilalom a termelőszövetkezetekre is kiterjed.

46. §

(1) Az összeférhetetlenség vagy tilalom ellenére létrejött választás, megbízás vagy alkalmazás semmis. Ha az összeférhetetlenség a választást követően, a megbízás, illetőleg munkaviszony tartama alatt jön létre, azt felmentéssel vagy más alkalmas módon, késedelem nélkül meg kell szüntetni.

(2) Az összeférhetetlenségi helyzet megakadályozása, illetőleg megszüntetése iránt a vezetőség intézkedik.

(A Tv. 33. §-ához)

47. §

Munkaszerződéssel alkalmazott vezető tanácskozási, javaslattételi joggal, valamint beszámolási kötelezettséggel vesz részt a közgyűlésen, illetőleg a 23. § (4) bekezdése szerint a küldöttgyűlésen.

48. §

(1) A közgyűlés (küldöttgyűlés) és a vezetőség határozatait, továbbá az elnöknek és a többi vezetőnek a feladatkörükben kiadott utasításait valamennyi tag és alkalmazott végrehajtani köteles.

(2) Ha a végrehajtandó határozat vagy utasítás jogszabállyal vagy az alapszabállyal ellentétes, határozat esetében az elnök és az ellenőrző bizottság, utasítás esetében pedig az utasítást kiadó vezető figyelmét erre fel kell hívni.

(3) Ha az elnök, illetőleg a vezető a jogszabállyal vagy az alapszabállyal ellentétes határozat, illetőleg utasítás végrehajtását az előző bekezdés szerinti figyelmeztetés után is kívánja, az erre utasított személy köteles a vezetőség és az ellenőrző bizottság részére írásbeli jelentést készíteni és a vezetőség összehívását javasolni. A vezetőséget az elnök ilyen esetben 3 napon belül összehívni köteles. Ha a vezetőség nem, vagy nem az alapszabálynak, illetve jogszabálynak megfelelően határoz, az ellenőrző bizottság a közgyűlés összehívását köteles indítványozni [Tv. 18. § (2) bekezdés a) pontja].

(4) Meg kell tagadni a határozat vagy az utasítás végrehajtását, ha annak teljesítője ezzel bűncselekményt követne el.

(A Tv. 34. §-ához)

49. §

A termelőszövetkezetek személyzeti munkájáról külön jogszabályok rendelkeznek.

(A Tv. 35. §-ához)

50. §

A termelőszövetkezetben háztáji bizottság alakítása és működése kötelező.

51. §

(1) A termelőszövetkezet bizottságai saját ügyrendjük szerint működnek.

(2) Az állandó jellegű bizottság létrehozását és feladatkörét fel kell venni az alapszabályba.

52. §

A szakszervezeti alapszervek azonban a termelőszövetkezetekben és társulásokban hozhatók létre, ahol az alkalmazotti munkaviszonyban folyamatosan foglalkoztatott dolgozók száma a 25 főt eléri, vagy meghaladja; ahol a 25 főt nem éri el, de az öt főt meghaladja, szakszervezeti csoportot lehet létesíteni.

53. §

(1) A szakszervezeti szerv kifogásolási jogát (vétójog) csak a vezetőkkel, munkaszervezeti egységvezetőkkel szemben alkalmazhatja.

(2) A szakszervezeti szerv képviselője tanácskozási joggal vesz részt a közgyűlés, küldöttgyűlés, vezetőség és - az ellenőrző bizottság üléseit kivéve - a bizottságok ülésein.

(3) A választott szakszervezeti tisztségviselőt a Munka Törvénykönyve 16. §-ában és a végrehajtására kiadott 34 1967. (X. 8.) Korm. r. 7. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogállás és munkajogi védelem illeti meg.

(4) A szakszervezeti szerv feladatával, hatáskörével, működésével kapcsolatos egyéb kérdésekben a MEDOSZ Mezőgazdasági Szövetkezetek és Társulásaik Alkalmazotti Szakszervezetének Működési Szabályzata irányadó.

(A Tv 37. §-ához:)

54. §

(1) Beviteli kötelezettség alá tartozik - a Tv 37. §-ának keretei között - bármely művelési ágú és rendeltetésű föld.

(2) A termelőszövetkezeti tag és családtagja földjére kötött haszonbérleti szerződés a belépés évének végével megszűnik.

(3) A belépési nyilatkozat benyújtásától kezdődően mindaddig, amíg a vezetőség a tag felvételéről nem határozott, a beviteli kötelezettség alá tartozó földek nem idegeníthetők el és nem terhelhetők meg. E tilalom ellenére létrejött szerződés semmis.

(A Tv. 39. §-ához:)

55. §

(1) A belépő tag tulajdonában levő és beviteli kötelezettség alá eső vagyontárgyak használatára harmadik személyekkel kötött szerződés a beviteli kötelezettség keletkezésekor azonnali hatállyal megszűnik.

(2) A beviteli kötelezettség keletkezésekor megszűnik az a szerződés is, amelyet a belépő tag másnak tulajdonában levő gazdasági épület és egyéb vagyontárgy használatára kötött.

56. §

(1) A termelőszövetkezet tulajdonába kerülő vagyontárgyak elfogadása, értékének megállapítása, továbbá a térítés módja felől a vezetőség a tag felvételével egyidejűleg köteles határozni.

(2) A belépési nyilatkozat benyújtásától kezdődően mindaddig, amíg a termelőszövetkezet vezetősége a tag felvételéről, valamint a beviteli kötelezettség alá eső vagyontárgyak elfogadásáról nem határozott, a szóban levő vagyontárgyak nem idegeníthetők el és nem terhelhetők meg. E tilalom ellenére létrejött szerződés semmis.

57. §

Az alapszabály a szakszövetkezet tevékenységének megfelelő vagyontárgyakra vagy azok egy részére beviteli kötelezettséget írhat elő.

58. §

(1) A bevitt vagyontárgyak megállapított értékének az alapszabályban meghatározott hányadával az álló- vagy a forgóalapot kell növelni. E hányadon felüli értéket a vezetőséggel történt megállapodás szerint egy összegben, vagy az alapszabályban meghatározott idő alatt részletekben kell kifizetni. A gazdasági épület után a teljes értéket kell megtéríteni.

(2) Az alapszabály rendelkezhet akként is, hogy a bevitt állatok és egyéb vagyontárgyak értékéből az álló- vagy forgóalap növelésére levonást nem kell eszközölni, hanem a tagok az alap növeléséhez a közös gazdaságba bevitt földterületük arányában pénzben járulnak hozzá.

(A Tv. 39/A §-ához:)

59. §

(1) A tagok a közgyűlés által jóváhagyott közös fejlesztési célkitűzések megvalósításához az alapszabályban meghatározott feltételekkel anyagilag hozzájárulhatnak (termelési és fejlesztési hozzájárulás).

(2) Termelési és fejlesztési hozzájárulást a tag önkéntes elhatározása alapján nyújt. A hozzájárulással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket (visszatérítés ideje stb.) a termelőszövetkezet és a tag írásbeli megállapodásiba köteles foglalni.

(3) A termelési és fejlesztési hozzájárulás után fizethető részesedés mértéke nem haladhatja meg a törvényes kamat mértékét, amelyet termelési költségként kell elszámolni.

(4) A közös munkavégzési kötelezettségét teljesítő tag háztáji gazdaságának korszerűsítéséhez, illetőleg lakóháza építéséhez (felújításához) - a jogszabályban megállapított feltételekkel, ennek hiányában az (1)-(3) bekezdésben foglalt feltételekkel - a termelőszövetkezet is hozzájárulhat.

60. §

(1) A szakszövetkezet tagja köteles a közös használatba nem vont közös érdekeltségű föld, állatállomány, illetőleg a szakszövetkezet tevékenységének megfelelő egyéb termelőeszköze után évenként vagyoni hozzájárulást fizetni.

(2) A vagyoni hozzájárulás mértékének és teljesítésének főbb szabályait - a (3)-(7) bekezdésben meghatározott keretek között - az alapszabályban kell megállapítani. Ennek figyelembevételével a hozzájárulás módját, mértékét, teljesítésének idejét és felhasználását a közgyűlés határozza meg.

(3) Szakszövetkezetben a vagyoni hozzájárulás évi mértéke:

- szántó, rét, legelő, nem termő szőlő vagy gyümölcsös esetén a föld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után legalább öt kg búza állami szerződéses átvételi áron számított forint összege;

- termő szőlő és termő gyümölcsös esetén a tényleges termés értékének legalább tíz százaléka; a vagyoni hozzájárulás - e mérték figyelembevételével - terület, aranykorona érték vagy a gyümölcsfák száma szerint is meghatározható.

(4) Állattenyésztés és egyéb tevékenység esetén a szakszövetkezeti tagot terhelő vagyoni hozzájárulás évi mértékét a tényleges szükségletek figyelembevételével kell megállapítani.

(5) A szakszövetkezet közgyűlése az öreg, rokkant vagy tartósan munkaképtelen tagjának vagyoni hozzájárulási kötelezettségét a (3) és (4) bekezdésben meghatározott mértéknél alacsonyabban is meghatározhatja és úgy is dönthet, hogy átmenetileg vagy véglegesen mentesíti a kötelezettség teljesítése alól.

(6) A közgyűlés elhatározhatja a természetben megállapított vagyoni hozzájárulásnak pénzben, illetőleg a pénzben megállapított vagyoni hozzájárulásnak természetben való teljesítését. Az átszámításra az állami szerződéses átvételi árakat kell alkalmazni.

(7) A közgyűlés megengedheti, hogy a tag a vagyoni hozzájárulást részletekben teljesítse.

61. §

(1) A szakszövetkezet tagját a közös munka után járó részesedésen felül - a (2) bekezdésben meghatározott mértékben - a vagyoni hozzájárulás alapján is megilleti részesedés, amelyet a tagok között felosztható jövedelemből az év végén kell kifizetni (vagyoni részesedés).

(2) A vagyoni részesedés mértékét az alapszabályban úgy kell megállapítani, hogy az ne haladja meg a tagok részére kifizethető összes részesedés húsz százalékát.

(A Tv. 40. §-ához:)

62. §

Azt a vagyonrészt, amelyet az állam a termelőszövetkezet gazdasági egyensúlyának helyreállítása érdekében (a szanálás során) a termelőszövetkezetnek tartós használatra átenged, elkülönített vagyonként kell nyilvántartani.

(A Tv. 43. §-ához:)

63. §

(1) A termelőszövetkezet alaptevékenysége a mezőgazdasági termelés (növénytermelés, gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermelés, állattenyésztés), az erdőgazdálkodás és az elsődleges fafeldolgozás, továbbá a mezőgazdasági termények és termékek feldolgozása, értékesítése, valamint a saját üzemi szükséglet és a háztáji gazdálkodás, illetőleg a termelőszövetkezet működési területén levő kistermelők mezőgazdasági szükségleteit szolgáló anyagok, eszközök, berendezések beszerzése, előállítása, felújítása, karbantartása.

(2) A mezőgazdasági termeléshez és feldolgozáshoz, továbbá az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenység az építőanyagok előállítása, felszíni kitermelése saját szükségletre és értékesítésre, a közös gazdaság, valamint a tagok és alkalmazottak részére építőipari tevékenység folytatása, parképítő tevékenység kertészeti munkái (telepítés, gondozás, földmű, kertiút, támfal stb.), továbbá a lakossági és mezőgazdasági szolgáltatások.

(3) A termelőszövetkezet által folytatható könnyűipari, vegyipari, kohó- és gépipari, építőipari, valamint fuvarozási tevékenység végzésének feltételeit és módját külön jogszabályok állapítják meg.

64. §

(1) Az illetékes ágazati miniszter rendeletben határozza meg az állami vállalatok és a termelőszövetkezetek gazdasági tevékenységének folytatására egyaránt vonatkozó feltételeket.

(2) A termelőszövetkezet alapszabályszerű gazdasági tevékenységét - a jogszabályok általános érvényű rendelkezéseinek keretei között - székhelyén kívül is végezheti.

(3) Ha jogszabály a feltételek fennállásának igazolását írja elő, a termelőszövetkezet csak a hatósági igazolás megszerzése után kezdheti meg az ennek megfelelő gazdasági tevékenységet. A hatósági igazolás, illetőleg engedély visszavonása esetén az annak alapján jóhiszeműen folytatott tevékenység miatt joghátrány nem alkalmazható.

65. §

(1) Az alapszabályban a kapcsolódó és az ipari tevékenységet - az egységes ágazati osztályozási rendszer alkalmazásával - úgy kell meghatározni, hogy az egyes tevékenységek tárgya, ágazati hovatartozása megállapítható legyen.

(2) Abban az esetben, ha a termelőszövetkezet valamely tevékenységét miniszteri felmentés vagy hatósági engedély alapján folytatja, a tevékenységet a felmentésben, engedélyben foglaltaknak megfelelően tünteti fel.

(A Tv. 44. §-ához:)

66. §

A termelőszövetkezet tevékenységi körének kialakításánál biztosítani kell, hogy a külön jogszabály szerint végezhető ipari tevékenység ne menjen a mezőgazdasági termelés rovására, hanem segítse elő annak fejlődését.

(A Tv. 45. §-ához:)

67. §

(1) A termelőszövetkezet terveit a népgazdasági tervezésről szóló törvény alapján, a népgazdasági tervek, a közös gazdaság és a háztáji gazdaságok adottságai és szükségletei, az értékesítési lehetőségek, valamint a gazdasági ösztönzők figyelembevételével készíti el.

(2) A termelőszövetkezet üzemfejlesztési tervben határozza meg a termelés fejlesztésének (szerkezetének, összetételének és a beruházásoknak) több éves időszakra szóló irányát.

(A Tv. 47. §-ához:)

68. §

A szakszövetkezet közgyűlése, küldöttgyűlése határozza meg, hogy a tagok vagyoni hozzájárulását (60. §) milyen arányban kell termelési költségek fedezésére, illetőleg fejlesztési alap növelésére fordítani.

(A Tv. 48. §-ához:)

69. §

Az alapok képzésének, felhasználásának [Tv. 48. § (1)], az értékcsökkenési hányad leírásának részletes szabályait a pénzügyminiszter a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel együttesen, az érintett minisztériumokkal (országos hatáskörű szervekkel), valamint a TOT-tal egyetértésben állapítja meg.

(A Tv. 53. §-ához:)

70. §

A társulás alapításában való részvétel, a társulásba történő belépés tárgyában hozott határozatban rendelkezni kell:

- a társulás alapító szerződés-tervezete rendelkezéseinek elfogadásáról;

- a vagyoni hozzájárulás mértékéről, módjáról;

- a társulás testületi szerveibe küldött személyek kijelöléséről;

- egyéb, a jogszabályban meghatározott kérdésekről.

(A Tv. 57. §-ához:)

71. §

A munkaszervezeti egységek létesítéséről - az alapszabály és más belső szabályzatok keretei között - a vezetőség határoz.

(A Tv. 58. §-ához:)

72. §

(1) A vezetőség elsősorban a közös munkaszervezet keretében gondoskodik a termelőszövetkezet tagjainak - szakképzettségüknek megfelelő - rendszeres foglalkoztatásáról.

(2) Ha a jogszabály valamely munkakör ellátását képesítéshez nem köti, a termelőszövetkezet határozza meg, hogy az egyes munkakörök betöltéséhez milyen szakképesítés, szakmai ismeret vagy gyakorlat szükséges. Azonos szakképzettség esetén a munkabeosztásnál a tagot az alkalmazottal szemben elsőbbségben kell részesíteni.

73. §

(1) Közös munkavégzés a tagnak a termelőszövetkezettel kötött megállapodás alapján háztáji gazdaságában a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által meghatározott egyes termény- és termékfajták előállítására fordított tevékenysége, feltéve hogy

a) az állatot a termelőszövetkezet részére vagy a közös gazdaság útján értékesíti;

b) a terményt a termelőszövetkezet részére vagy a közös gazdaság útján értékesíti, illetve felvásárló vállalatnak adja el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet a társadalombiztosítási ellátásokra jogosultság, az ellátások folyósítása, a gyermekgondozási segélyre való jogosultság, valamint a tagnak a szövetkezettől járó szociális juttatások és háztáji föld szempontjából figyelembe kell venni.

(3) A közös munkavégzésbe történő beszámítás részletes szabályait a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a TOT-tal egyetértésben, jogszabályban állapítja meg.

74. §

A termelőszövetkezet tagja az elnök engedélyével saját felelősségére és saját számlájára szolgáltató jellegű ipari munkát végezhet, ha az ehhez szükséges iparjogosítvánnyal rendelkezik.

75. §

(1) A termelőszövetkezeti tag a részére megállapított munkát [Tv. 59. § (2) bek.] személyesen köteles teljesíteni.

(2) Nem köteles a közös munkában részt venni a termelőszövetkezet tagja, ha

a) a termelőszövetkezeti nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy rokkant, tekintet nélkül arra, hogy részesül-e nyugellátásban;

b) a részére kijelölt munka (beosztás) meghaladja teljesítőképességét;

c) fiatalkorú vagy nő, s őt a védelmére hozott rendelkezésekkel [82. § (2) bek.] ellentétben kívánják foglalkoztatni;

d) az orvosi igazolás szerint keresőképtelen vagy szülési szabadságát tölti;

e) gyermekgondozási segélyben részesül;

f) katonai szolgálat, a termelőszövetkezet hozzájárulása alapján folytatott tanulmányok, engedélyezett munkavállalás, külföldi kiküldetés miatt vagy más okból igazoltan távol van.

(A Tv. 60. §-ához:)

76. §

(1) Írásbeli munkamegállapodást kell kötni a rendelet hatályba lépését követően belépő taggal, továbbá, ha a tag a munkát a várható termés előre meghatározott hányada ellenében vagy a szervezeti egység keretein kívül külön vállalással végzi.

(2) Írásbeli munkamegállapodást kell kötni akkor is, ha azt a tag kéri, vagy a termelőszövetkezet alapszabályában elhatározta a munkamegállapodás rendszeresítését.

(3) A közös munkában rendszeresen részt vevő [77. § (3) bek.] szakszövetkezeti taggal (családtaggal) minden esetben munkamegállapodást kell kötni, kivéve, ha a tag a szakszövetkezettel munkaviszonyban is áll.

(A Tv. 61. §-ához:)

77. §

(1) A munkaidő tartamát a jogszabályok keretei között - az évszakoknak és a munka természetének és mennyiségének megfelelően - napi, heti, havi vagy a munkaidőszakra vonatkozó keretben a vezetőség állapítja meg. A megállapított munkaidő a termelőszövetkezet tagjára, rendszeresen dolgozó családtagjára és alkalmazottjára egyaránt kötelező.

(2) A dolgozó részére napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani.

(3) A termelőszövetkezet által megállapított munkaidő tagonként évi 1500, nők részére 1000 munkaóránál kevesebb nem lehet.

(4) Azoknak a tagoknak és családitagoknak, akik a megállapított munkaidejükön túl teljesítenek munkát (túlmunka) - a munkaügyi szabályzat rendelkezésétől függően - túlmunkadíj vagy megfelelő szabad idő jár. Ezt a rendelkezést a vezetői munkakört betöltő tagokra nem lehet alkalmazni.

(5) A szakszövetkezet alapszabálya a közös munkában nem rendszeresen részt vevő tagok munkavégzési kötelezettségének alsó határát -a jogszabályban munkavégzéshez kötött tagsági jogok kizárásával - a (3) bekezdésben megállapított legkisebb mérteknél alacsonyabban is meghatározhatja, illetőleg a kötelezettség teljesítése alól felmentést adhat.

(A Tv. 62. §-ához:)

78. §

(1) A fizetett szabadság szempontjából egész éven át folyamatosan dolgozó tagnak azt kell tekinteni, aki a termelőszövetkezetben az előző évben túlmunka nélkül 2300 munkaórát teljesített. A Tv. 62. § (2) bekezdése alapján nem biztosítható fizetett szabadság annak a tagnak, aki a 77. § (3) bekezdése szerinti munkaidőt nem teljesítette.

(2) Az évi 1000, 1500, illetve 2300 munkaóra teljesítményhatárok közötti munkavégzés esetén a fizetett szabadság mértékét a végzett munkaidővel arányosan kell megállapítani.

(3) A fizetett szabadság alap- és pótszabadságból áll, amelynek mértékét a munkaviszonyban álló dolgozók fizetett szabadságára vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

(4) A tagsági viszony első évében a tagot megilleti a fizetett szabadság arányos része, ha a 2300 munkaórából a hat hónapra jutó átlagos munkamennyiséget teljesítette.

79. §

(1) Ha a folyamatosan dolgozó tag a vezetőség engedélyével tovább tanul, az erre vonatkozó jogszabályok szerint munkaidőkedvezmény és tanulmányi szabadság illeti meg.

(2) A függetlenített tisztségviselők és vezetői munkakört betöltő tagok részére az alapszabály 12 munkanapig terjedhető pótszabadságot állapíthat meg. A pótszabadság csak egyféle címen jár. A fizetett alap- és pótszabadság mértéke a 24 munkanapot nem haladhatja meg.

(3) A kiváló munkát végző és példamutató magatartást tanúsító tagnak a termelőszövetkezet a fizetett alap- és pótszabadságon felül - évente 12 munkanapot meg nem haladó,- jutalomszabadságot adhat.

(A Tv. 63. §-ához:)

80. §

A termelőszövetkezet tagja a Munka Törvénykönyvében megállapított munkaszüneti napokon csak az állandó üzemelést, illetőleg állandó jelenlétet igénylő munkahelyeken kötelezhető munka végzésére. A vezetőség - indokolt esetben - más munkahelyen is elrendelheti a munkaszüneti napon való munkavégzést.

(A Tv. 64. §-ához)

81. §

(1) Az Általános Balesetelhárítási és Egészségvédő Óvórendszabályok, valamint a mezőgazdasági és iparági szakmai egészségvédő és balesetelhárító óvórendszabályok hatálya a termelőszövetkezetekre is kiterjed.

(2) A termelőszövetkezeteknek a balesetelhárítással és az egészségvédelemmel kapcsolatos részletes feladatait külön jogszabály, valamint a munkavédelmi szabályzat állapítja meg.

82. §

(1) A csökkent munkaképességű tagok részére egészségi állapotuknak megfelelő munkát kell biztosítani.

(2) A fiatalkorúak és a nők foglalkoztatására vonatkozó általános rendelkezéseket a termelőszövetkezetek tagjaira és a családtagokra a külön jogszabályban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

83. §

(1) A termelőszövetkezetben tagként rendszeresen [77. § (3) bekezdés] dolgozó nőt - szülés címén - húsz heti szabadság illeti meg, amely rendellenes szülés esetén - szakorvosi javaslatra - további négy héttel meghosszabbítható.

(2) A szüléssel kapcsolatos jövedelemkiesés pótlásáról - a jogszabályban meghatározott keretek között - a termelőszövetkezet az alapszabályban foglaltak szerint gondoskodik.

(3) A szülő nő kérelmére a termelőszövetkezet vezetősége a szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából, annak harmadik életéve betöltéséig, illetőleg a tízévesnél nem idősebb gyermek betegségének tartamára, az otthoni ápolás céljára díjazás nélküli szabadságot köteles biztosítani.

(4) A díjazás nélküli szabadság időtartama alatt a gyermekgondozási segélyre vonatkozó rendelkezések és más jogszabályok szerint jár a dolgozó nő részére ellátás.

(5) A szülő nőt szoptatás címén - a munkaviszonyban álló dolgozó nőkével azonos feltételekkel és mértékben - munkaidő kedvezmény illeti meg.

84. §

A keresőképtelen termelőszövetkezeti tag jövedelemkiesésének pótlásáról - a jogszabály keretei között - az alapszabály rendelkezései szerint kell gondoskodni.

(A Tv. 65. §-ához)

85. §

(1) A vezetőség a termelőszövetkezet tagjának csak határozott időre szóló, ideiglenes jellegű munkaviszony létesítésére adhat engedélyt. Ilyen engedély csak írásban adható.

(2) Nem tagadható meg az engedély, ha a termelőszövetkezet a kérelmezőt huzamosabb időn át nem tudja rendszeresen, vagy szakmai képesítésének megfelelő beosztásban foglalkoztatni.

(3) A vezetőség az engedély megadását a tagsági viszonyból eredő egyes kötelezettségek teljesítésétől függővé teheti.

(4) Nyugdíjas termelőszövetkezeti tag a vezetőség hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt a jogszabályok által meghatározott keretek között, kivéve ha a munkavégzésre a termelőszövetkezettel írásbeli munkamegállapodást kötött.

86. §

A termelőszövetkezeti tag munkaviszonyának megszűnésére a Mt. V. 122. §-ában foglaltak az irányadók.

87. §

Munkaviszonya alapján a munkabér a termelőszövetkezeti tagot illeti meg, és azt közvetlenül neki kell kifizetni. A termelőszövetkezet nem kötelezheti a tagot munkabérének vagy a munkabér egy részének a termelőszövetkezet javára való átengedésére.

88. §

(1) A termelőszövetkezet vezetősége köteles elősegíteni, hogy a beosztás nélkül maradt, továbbá a közös munkában előreláthatóan huzamosabb időn át nélkülözhető tagok másik termelőszövetkezetben, állami (szövetkezeti) vállalatnál vagy intézménynél a 85. §-ban foglaltak szerint munkát végezhessenek.

(2) Hasonlóképpen kell segíteni a nyugellátásban nem részesülő, csökkent munkaképességű személyeket, a fiatalkorúakat és a nőket, ha a vezetőség nem tud olyan munkát biztosítani részükre, amelyet egészségük veszélyeztetése nélkül elláthatnak.

(A Tv. 66. §-ához:)

89. §

A termelőszövetkezet akkor is vehet fel alkalmazottat, ha a tagság létszáma, összetétele nem biztosítja a munkák zavartalan elvégzését.

90. §

Az alapszabály a határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott dolgozók részére illetményföld juttatására és a tagokat megillető kedvezmények igénybevételére is lehetőséget adhat. Az illetményföld területe 3000 négyzetméternél nagyobb nem lehet.

(A Tv. 67. §-ához:)

91. §

A termelőszövetkezet fizikai és nem fizikai dolgozói munkadíjazásának rendszerét a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a munkaügyi miniszterrel, az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), valamint az érintett érdekképviseleti szervekkel egyetértésben állapítja meg.

92. §

(1) A jogszabályok keretei között a termelőszövetkezet állapítja meg, hogy a munkát teljesítmény előírással (munkanormával), a munkában töltött idővel vagy pedig a termés (hozam) meghatározott részével vagy annak mértékével méri ós díjazza.

(2) A munkadíjazási rendszer legalapvetőbb, állandó jellegű szabályait az alapszabályban, részletes szabályait a munkaügyi szabályzatban kell meghatározni.

93. §

(1) A termelőszövetkezet alapszabályában elhatározhatja, hogy tagjai részére a rendszeresen közös munkában töltött minden öt év után a munkadíj három százalékát meg nem haladó pótlékot (tagsági pótlék) fizet.

(2) A tagsági pótlék munkadíjnak minősül, és azzal egyidejűleg kell kifizetni.

(3) A tagsági pótlék - rendszeresítése esetén - a termelőszövetkezet öregségi, rokkantsági nyugdíjban részesülő tagjait is megilleti; ezt a nyugdíj összegének alapjául szolgáló havi átlagos jövedelem után kell kifizetni.

94. §

Hitelképtelennek nyilvánított termelőszövetkezet hitelképességének költségvetési fedezet nyújtása útján történő helyreállítása, továbbá veszteség vagy alaphiány költségvetési forrásból történő rendezése esetén a termelőszövetkezeti vezetők munka szerinti részesedése külön jogszabály szerint korlátozható.

95. §

A termelőszövetkezet a közös munkában részt vevő tagok, családtagok és alkalmazottak munkateljesítményeiről - személyenként elkülönített - nyilvántartást köteles vezetni.

(A Tv. 69. §-ához:)

96. §

(1) A közös gazdaság és a háztáji gazdaságok közötti együttműködés terjedelmét és módját úgy kell kialakítani, hogy a tagok, a termelőszövetkezet és a népgazdaság érdekei összhangban álljanak.

(2) A szakszövetkezet tagja a közös használatba nem vont földjén felszerelésével és állatállományával - a jogszabály és az alapszabály keretei között - maga gazdálkodik (tag gazdasága).

(3) A szakszövetkezet közös gazdasága és a tag gazdasága együttműködését a háztáji gazdasághoz hasonlóan az alapszabályban úgy kell kialakítani, hogy biztosítva legyen mind a közös gazdaság, mind a tagok gazdaságának a helyi adottságokkal összhangban álló arányos fejlődése.

(A Tv. 70. §-ához:)

97. §

(1) Jogszabály a háztáji gazdaság körébe tartozó egyes vagyontárgyak és a személyi tulajdonban levő háztáji föld elidegenítése esetén a termelőszövetkezet számára elővásárlási jogot biztosíthat.

(2) Az alapszabály kimondhatja, hogy a szakszövetkezetet a tag tulajdonában levő és a szakszövetkezet tevékenységének megfelelő vagyontárgyak elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti meg.

(3) Ha a szakszövetkezet a Tv. 37. §-a alapján az összes földet közös használatba vonta, a tag a belterületen, zártkertben vagy közvetlenül a tanya körül levő földjét személyi tulajdonjoga alapján háztáji földként használja, illetőleg kijelölt háztáji földet kaphat.

(A Tv. 72. §-ához:)

98. §

(1) A termelőszövetkezet alapszabályában rendelkezik arról, hogy a háztáji gazdálkodás céljára tagjainak földet vagy terményt biztosít. Az alapszabályban kell meghatározni a kiadható háztáji föld mértékének alsó határát.

(2) A háztáji föld vagy terményjuttatás pénzben nem váltható meg.

(3) Egyedi elbírálás alapján, kivételes esetben a (2) bekezdésben meghatározott tilalom alól a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a termelőszövetkezet kérésére felmentést adhat.

(4) A termelőszövetkezet az idős, rokkant és tartósan munkaképtelen tagok esetében - kérésükre - a háztáji föld vagy termény helyett - a jogszabályban meghatározott mértéket meg nem haladó - pénzbeni juttatást adhat.

(A Tv. 74. §-ához:)

99. §

A termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó fegyelmi szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közös munkában rendszeresen résztvevő családtagokra (15. és 16. §).

(A Tv. 75. §-ához:)

100. §

A fegyelmi büntetések közül azt kell alkalmazni, amely leginkább arányban áll az elkövetett cselekmény súlyával és - a tag addigi magatartását, munkáját, személyi, családi és egyéb körülményeit is figyelembe véve - a tag vétkességének fokával, egyszersmind a tagságot is kötelezettségeinek teljesítésére neveli.

101. §

(1) A fegyelmi határozatban a Tv. 75. § (2) bekezdése alapján ki lehet mondani, hogy a termelőszövetkezet tagja a közgyűlésen szavazati jogát nem gyakorolhatja, tisztségre vagy küldöttgyűlési küldöttnek nem választható. E jogok felfüggesztése legfeljebb egy évre szólhat.

(2) A Tv. 75. § (1) bekezdésének d)-e) pontjaiban foglalt fegyelmi büntetés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója a tenmelőszövetkezet által adományozott elismerést, kitüntetést is visszavonhatja, illetőleg ha a fegyelmi jogkört a vezető, a munkaszervezeti egységvezető gyakorolja, a viszszavonást kezdeményezheti. Az állami kitüntetés visszavonásának kezdeményezésére a külön jogszabályok az irányadóik.

102. §

(1) A munkadíj csökkentése legfeljebb egy évi időtartamra szólhat, és nem haladhatja meg a munkadíj 20%-át.

(2) Az egyes kedvezmények és juttatások közül legfeljebb egy évi időtartamra megvonható vagy csökkenthető: a prémium, a jutalom, az eredménytől függő részesedés külön-külön vagy együttesen, valamint minden olyan kedvezmény, amelyet a termelőszövetkezet saját elhatározása alapján nyújt a tagjainak és az alapszabály a megvonást vagy csökkentést nem zárja ki.

(3) Az alacsonyabb munkakörbe vagy más munkahelyre történő áthelyezés határozott vagy határozatlan időre szólhat. Az áthelyezésnél a tag szakképzettségét lehetőleg figyelembe kell venni.

(4) A Tv. 75. § (1) bekezdésének c)-e) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések közül esetenként együttesen többet is ki lehet szabni.

(A Tv. 76. §-ához:)

103. §

(1) A fegyelmi eljárást csak attól az időponttól számított három hónapon belül lehet megindítani, amikor a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló magatartás a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására jutott. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha az elkövetés óta több mint egy év, illetve a magasabb vezetői munkakört betöltő tag esetében három év, üzemi vezető tag esetében két év már eltelt.

(2) Ha a tag ellen fegyelmi vétséget is megvalósító kötelességszegés miatt büntető eljárás indult, és az nem felmentéssel végződött, a háromhónapos határidő a jogerős határozat közlésétől, az (1) bekezdésben szereplő többi határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít. Ezt a szabályt kell alkalmazni a gazdasági bírság kiszabásával összefüggő fegyelmi eljárás esetén is.

104. §

(1) A fegyelmi eljárás megindításáról a tagot írásban kell értesíteni annak a magatartásnak a megjelölésével, amely miatt a fegyelmi eljárást elrendelték.

(2) A fegyelmi eljárás egyszerűsített formában is lefolytatható, ha a tagot a fegyelmi vétség elkövetésekor tettenérték, vagy a tényállás egyébként tisztázott.

(3) A fegyelmi eljárást a megindítástól számított 30 napon belül írásbeli határozattal kell befejezni. Ez a határidő indokolt esetben egy ízben 30 nappal meghosszabbítható. Az indoklással ellátott és a jogorvoslati lehetőséget feltüntető határozatot a tag részére nyolc napon belül kézbesíteni kell. A határozat ellen a Tv. XI. fejezetében foglaltak szerint jogorvoslatnak van helye.

105. §

(1) Azt a tagot, akit súlyos fegyelmi vétség gyanúja terhel és munkakörében való meghagyása veszélyezteti a termelőszövetkezet érdekeit, a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás során munkakörének ellátásától legfeljebb kéthavi időtartamra felfüggesztheti.

(2) A felfüggesztés tartama alatt a tagot, kérésére, szakképzettsége figyelembevételével, más megfelelő munkakörben foglalkoztatni kell, feltéve hogy a közös munkában való részvétele a termelőszövetkezet érdekeit nem sérti vagy veszélyezteti.

(3) A felfüggesztés tartamára a tag átlagos munkadíjának legfeljebb fele része visszatartható.

(A Tv. 78. §-ához:)

106. §

(1) A termelőszövetkezet a tagot korábbi munkaviszonyában vagy tagsági viszonyában elkövetett fegyelmi vétség miatt - a tag volt munkáltatója vagy szövetkezete javaslatára - a termelőszövetkezeti tagokra irányadó szabályok szerint az elévülési időn belül felelősségre vonhatja.

(2) Mindazokban az esetekben, amikor a jogszabály vagy belső szabályzat a tagsági viszonyban töltött idő figyelembevételét írja elő (fizetett szabadság, betegségi segély, tagsági pótlék mértéke stb.), a kizárást kimondó fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől három évig a kizárás előtti időt számításon kívül kell hagyni.

(A Tv. 80. §-ához:)

107. §

(1) A gondatlan károkozás alapján megállapítható kártérítés összege egy naptári éven belül ismételten előforduló gondatlan károkozás esetén sem haladhatja meg a Tv. 80. § (6) bekezdése szerinti mértéket.

(2) A tag kártérítési felelőssége szempontjából bűncselekménnyel okozott a kár akkor is, ha

a) a bíróság vele szemben a tárgyaláson figyelmeztetést (Btk. 60. §) alkalmazott;

b) a szabálysértési hatóság vele szemben marasztaló határozatot hozott;

c) a bíróság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség vagy ez utóbbi jóváhagyásával a nyomozóhatóság kisebb súlyú bűncselekmény, illetőleg szabálysértés miatt az ügyet fegyelmi eljárásra utalta és ennek során marasztaló határozatot hoztak.

(3) Szándékos károkozás esetén a teljes kár erejéig felel a tag akkor is, ha a (2) bekezdés szerinti hatóságok bűncselekményt nem állapítottak meg, illetőleg felelősségre vonást nem alkalmaztak.

108. §

A vezetőség és az ellenőrzőbizottság működése alapján bekövetkezett vétkes károkozás esetén e testületek tagja mentesül a felelősség alól, ha a kárt okozó határozat meghozatalában, illetőleg intézkedés megtételében nem vett részt, vagy részvétel esetén a határozat ellen szavazott, illetőleg az intézkedés ellen tiltakozott.

109. §

A közös munkában részt vevő családtag a munka végzése során, illetőleg a munkával kapcsolatban vállalt kötelezettségeinek elmulasztásával a termelőszövetkezetnek okozott kárért a termelőszövetkezeti tag kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok szerint felel.

(A Tv. 81. §-ához:)

110. §

Ha a kárt szándékosan okozták, a kártérítés az okozott tényleges kárnál alacsonyabb összegben csak akkor állapítható meg, ha a teljes kár megtérítésére kötelezés a tagot aránytalanul súlyos helyzetbe hozná.

(A Tv. 82. §-ához:)

111. §

(1) A termelőszövetkezet közrehatásának kell tekinteni azt a tevékenységet vagy mulasztást, amelyet a termelőszövetkezet tagja vagy alkalmazottja a termelőszövetkezet nevében, munkaköri kötelezettsége körében eljárva tanúsított, ha az a kár bekövetkeztét elősegítette vagy nem csökkentette.

(2) A termelőszövetkezet a kármegosztás folytán keletkezett visszkereseti igényét a nevében eljárt tagjával vagy alkalmazottjával szemben a kártérítés megfelelő szabályai szerint érvényesítheti.

(A Tv. 84. §-ához:)

112. §

(1) Természetbeni kártérítésre kötelezhető az a tag, aki a kárt olyan vagyontárgy eltulajdonításával vagy megrongálásával okozta, amely a háztáji gazdaságban tartható vagyontárgyak szokásos körébe tartozik.

(2) Az eredeti állapot helyreállítása akkor rendelhető el, ha a kárt okozó tag rendelkezik az ahhoz szükséges anyagokkal, eszközökkel, s az eredeti állapot helyreállítása a termelőszövetkezet érdekeinek is megfelel.

(A Tv. 90. §-ához:)

113. §

(1) A termelőszövetkezeti tag életének, egészségének vagy testi épségének a tagsági viszony keretében történt megsértése (a továbbiakban: sérelem) esetén a tag teljes vagyoni kárát - ezen belül a dolgokban keletkezett károkat, valamint a sérelemmel kapcsolatos költségeket és kiadásokat - köteles a termelőszövetkezet megtéríteni.

(2) A tag halála esetén a termelőszövetkezet a tartásra jogosult hozzátartozóknak ráutaltságuk mértékéig, legfeljebb azonban az elvesztett törvényes tartás erejéig köteles kártérítést fizetni, köteles továbbá a sérelem folytán felmerült indokolt költségeiket és kiadásaikat megtéríteni.

(3) Ha a jövedelemkiesés, illetőleg a költség vagy kiadás tartós jellegű, általában havi járadékot kell megállapítani. Ha a vagyoni kár mértékét pontosan nem lehet kiszámítani, a termelőszövetkezetet olyan általános kártérítés megfizetésére lehet kötelezni, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas.

(4) A járadékszerű kártérítés megállapításánál jelentős körülményekben utóbb bekövetkezett lényeges változás alapján mind a termelőszövetkezet, mind a károsult kérheti a szövetkezeti döntőbizottságnál, illetve - ha a kártérítés bírói ítéleten alapul - a bíróságnál a megállapított kártérítés módosítását.

114. §

(1) A termelőszövetkezet által vagy pedig - a munkakörében végzett tevékenysége során - a termelőszövetkezet tagja (alkalmazottja, tagjának a közös munkában részt vevő családtagja) által harmadik személynek okozott kár megtérítésére a Polgári Törvénykönyv XXIX. és XXX. fejezetében foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) A termelőszövetkezetnek az (1) bekezdésben említett kárt okozó tagjával (tag családtagjával) szemben fennálló megtérítési (visszkereseti) igényére a Tv-nek - alkalmazottja tekintetében pedig a Munka Törvénykönyvének - vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(3) Ha a termelőszövetkezet tagja vagy alkalmazottja kívülálló személlyel együttesen okozott kárt a termelőszövetkezetnek, a kártérítésre kötelezés a bíróság hatáskörébe tartozik.

(4) A termelőszövetkezet a tag dolgaiban a közös munkavégzéssel összefüggésben okozott kárért a Mt. V. 100. § szerint tartozik felelősséggel.

115. §

(1) A kártérítési eljárás megindításáról a tagot írásban értesíteni kell és azt 30, de legkésőbb 60 napon belül, jogorvoslatra való utalással ellátott, indokolt írásbeli határozattal be kell fejezni és a tag részére azt nyolc napon belül kézbesíteni kell.

(2) Az eljárás lefolytatásának módjára, az eljárás szünetelésére, a bizonyítási eljárás lefolytatására, a jogorvoslati eljárásra a fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(A Tv. 93. §-ához:)

116. §

(1) A szövetkezeti döntőbizottság elnökből és legalább négy tagból áll.

(2) A szakszervezeti szerv a döntőbizottságba legalább egy tagot delegál, aki az alkalmazott munkaügyi vitájának eldöntésében az egyik tisztségviselő döntőbizottsági tag helyett teljes jogú tagként vesz részt.

(3) A tagsági vita eldöntésében nem vehet részt a szövetkezeti döntőbizottságnak az a tagja,

a) akinek döntése (intézkedése) vagy mulasztása a jogvita alapjául szolgál;

b) aki a jogsérelem okozójával vagy a vita kezdeményezőjével házastársi, élettársi vagy egyeneságon és testvérként rokoni kapcsolatban áll;

c) akinek jogait és kötelességeit a vita eldöntése közvetlenül érinti, vagy abban egyébként érdekelt.

(A Tv: 94. §-ához:)

117. §

Nem lehet keresettel a bírósághoz fordulni, ha a határozat

a) a tagnak más szövetkezeti tagsági viszony vagy munkaviszony létesítése iránti kérelmét elutasítja;

b) a háztáji föld helyének kijelöléséről rendelkezik;

c) a munkaköri beosztással kapcsolatos, kivéve, ha a határozat jogszabályi tilalom ellenére kötelezi a tagot meghatározott munka végzésére, őt a munkavégzésből kirekeszti, vagy állandó jelleggel alacsonyabb munkakörbe, illetőleg más munkahelyre helyezéséről rendelkezik;

d) a munkaidő megállapításával, a túlmunka elrendelésével, a fizetett szabadság, pihenőnap és munkaszüneti nap kiadásának idejével, továbbá a munka mérésével, jóváírásával és nyilvántartásával kapcsolatos, kivéve, ha a határozat a termelőszövetkezet belső szabályzataiba ütközik;

e) a tisztségviselőt felmenti, vagy visszahívja;

f) megrovásról, szigorú megrovásról, kitüntetés vagy elismerés visszavonásáról és a szervezeti élettel kapcsolatos egyéb tagsági jogok felfüggesztéséről rendelkezik;

g) a munkadíjat a tag munkakörére irányadó kategóriához tartozó bértétel alsó és felső határa között állapította meg, és egyoldalú munkamegállapodás módosítás nem áll fenn.

118. §

(1) A termelőszövetkezet alkalmazottainak munkaügyi vitáiban a szövetkezeti döntőbizottság hatáskörére és eljárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A tag örököse és a termelőszövetkezet között a megszűnt tagsági viszonyból eredő vitában a bíróság dönt.

(A Tv. 95. §-ához:)

119. §

A Tv. 95. §-ának rendelkezését kell alkalmazni akkor is, ha jogvita a termelőszövetkezet és tagja között nem a tagsági viszony alapján keletkezik, továbbá, ha a termelőszövetkezetek, valamint termelőszövetkezetek és más szocialista szervezetek, illetőleg állampolgárok között merül fel.

(A Tv. 96. §-ához:)

120. §

(1) Az elévülés szempontjából tagsági viszonyból származó követelésnek kell tekinteni azt a követelést is, amely a termelőszövetkezeti tag családtagjának a közös munkában való részvételéből ered.

(2) Az elévülés kezdő időpontjára, megszakadására, nyugvására és figyelembevételére a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(A Tv. 102. §-ához:)

121. §

(1) A területi szövetségben a termelőszövetkezeten kívül részt vehet (ahhoz csatlakozhat) a kizárólag szövetkezetek részvételével, jogi személyként működő szövetkezeti társulás.

(2) A területi szövetségben a résztvevőknek azonos jogaik és kötelezettségeik vannak.

(3) A halászati termelőszövetkezetek szövetségét a területi szövetség jogállása illeti meg.

(4) A területi szövetségen belül szakmai tagozatok is alakíthatók.

(5) A termelőszövetkezetek egy-egy termelési ággal összefüggő feladatok összehangolása és a sajátos szakmai érdekek érvényre juttatása céljából - a fenntartási költségek viselése mellett - szakmai szövetségeket is létrehozhatnak, illetve ahhoz csatlakozhatnak.

(6) Az egyes termelési ágazatokban alakuló szakmai szövetséget nem illeti meg:

a) a területi szövetségek Szvt. R. 45. § (2) bekezdésében meghatározott,

b) a részt vevő termelőszövetkezeteknek a szakmai érdekképviseleten belüli általános érdekképviselete ellátásának,

c) a kongresszusi küldöttválasztó gyűlések szervezésének, valamint

d) a Termelőszövetkezeti Vagyonkezelési Alap kezelésével és felhasználásával összefüggő feladatok ellátásának

joga.

(A Tv. 104. §-ához:)

122. §

(1) A területi szövetség látja el:

a) a Termelőszövetkezeti Vagyonkezelési Alap kezelését,

b) a termelőszövetkezetek jogvédelmének szervezését és a termelőszövetkezetekben foglalkoztatott jogtanácsosok (jogi ügyintézők) tevékenységének összehangolását,

c) a termelőszövetkezetek termelési versenyével kapcsolatos szervezési feladatokat.

(2) Véleményezi - elnöksége útján - a szövetkezeti elnökök megválasztásával, felmentésével, kitüntetésével, minősítésével, javadalmazásával, működésének felfüggesztésével, visszahívásával és elmozdításával kapcsolatos javaslatokat.

(3) A területi szövetség a termelőszövetkezetek jogvitás ügyeiben azok jogi képviseletét nem láthatja el.

(A Tv. 105. §-ához:)

123. §

A területi szövetség alapszabálya a Tv. 105. §-ában megjelölt szerveken kívül más szerveket is létrehozhat.

124. §

(1) A területi szövetség elnöke és elnökhelyettese csak termelőszövetkezeti tag lehet. Feladataikat társadalmi tisztségként látják el.

(2) A területi szövetség titkárát erre a tisztségre a küldöttgyűlés kétharmados szótöbbséggel és titkos szavazással választja. A titkár választott tisztségénél fogva tagja a küldöttközgyűlésnek és az elnökségnek.

(3) Az elnök (elnökhelyettes) és a titkár (titkárhelyettes) az alapszabályban megállapított hatásköri megosztás szerint látják el feladataikat.

(A Tv. 112. §-ához:)

125. §

A területi szövetség küldöttközgyűlésének, elnökségének, ellenőrző és egyéb bizottságai működésére, tisztségviselőinek választására, jogaira, kötelezettségeire a Tv. és e rendeletnek azokat a rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek a termelőszövetkezet hasonló szerveire vonatkoznak.

(A Tv. 117. §-ához:)

126. §

Az Országos Tanács elnöke és alelnöke csak termelőszövetkezeti tag lehet.

(A Tv. 122. §-ához:)

127. §

(1) Az Országos Tanács a területi szövetségek bevonásával - irányelvek kiadásával - gondoskodik a termelőszövetkezetek kongresszusi küldöttválasztó gyűléseinek összehívásáról és lebonyolításáról.

(2) A területi küldöttválasztó gyűlések megválasztják a kongresszusi küldötteket és az Országos Tanács tagjainak túlnyomó többségét.

128. §

A termelőszövetkezetek kongresszusának előkészítése, összehívása és ügyviteli teendőinek ellátása az Országos Tanács feladata.

(A Tv. 124. §-ához:)

129. §

(1) Az állami törvényességi felügyeletet úgy kell gyakorolni, hogy a termelőszövetkezetek gazdasági és szervezeti önállósága és a termelőszövetkezeti demokrácia érvényesüljön.

(2) Az állami törvényességi felügyeletet a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes járási hivatal, illetőleg a városi, megyei városi és a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve útján gyakorolja.

(3) A megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága a termelőszövetkezet feletti állami törvényességi felügyeletet, ha ezt a termelőszövetkezetek területi elhelyezkedése, száma vagy más - - a felügyelet szempontjából lényeges - körülmények indokolttá teszik, a (2) bekezdésben meghatározott szerv helyett más, azonos szintű és azonos hatáskörrel rendelkező tanácsi szervre átruházhatja. Erről a termelőszövetkezetet és az érdekképviseleti szervet értesíteni kell.

(4) A megyei (fővárosi) tanácsi és a nem tanács területi államigazgatási szervek kötelesek a területükön működő termelőszövetkezetekkel kapcsolatos általános érvényű rendelkezések kiadása, továbbá a termelőszövetkezeteket érintő fejlesztési és egyéb gazdasági intézkedések megtétele előtt az illetékes területi szövetség véleményét megszerezni és a döntést hozó testületi üléseiken a szövetség képviseletét biztosítani.

(5) A megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervét feljogosíthatja arra, hogy a törvényességi felügyeleti vizsgálat lefolytatását és az intézkedés megtételét magához vonja, ha ezt az ügy súlya vagy más fontos körülmény indokolttá teszi.

130. §

A területi szövetséggel szemben állami törvényességi felügyelet körébe tartozó intézkedést csak a megyei tanács végrehajtó bizottsága tehet. Az intézkedés megtételét megelőző (131. §) vagy egyébként indokolt vizsgálattal erre a célra létrehozott bizottságot bízhat meg.

(A Tv. 125. §-ához:)

131. §

A termelőszövetkezettel szemben alkalmazható intézkedés előtt - a szükséghez képest - vizsgálatot kell folytatni, és az intézkedésnél figyelembe kell venni a törvénysértés súlyát, gyakoriságát, annak hatását, az előidéző körülményeket és a termelőszövetkezet általános helyzetét.

132. §

Ha az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv felelősségre vonást javasol, a termelőszövetkezet illetékes szerve köteles a javaslatot hatvan napon belül megtárgyalni, arról határozni és határozatáról a kezdeményező szervet értesíteni.

133. §

(1) A termelőszövetkezet testületi szervének vagy elnökének (elnökhelyettesének) határozatát (intézkedését) csak akkor lehet megsemmisíteni, ha az a jogsértés megszüntetéséről felhívás ellenére sem gondoskodott.

(2) Nincs helye a határozat (intézkedés) megsemmisítésének, ha a határozat (intézkedés) meghozatalától számítva egy év eltelt, továbbá ha a megsemmisítés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértene. Folyamatos vagy ismétlődő jogsértés esetén - egy év elteltével - a megsemmisítésre a jogsértő gyakorlat feltárásától számított harminc napon belül van lehetőség.

(3) Ha a határozat megsemmisítése várható és a végrehajtás jelentős kárt vagy súlyos sérelmet okozna, az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a határozat végrehajtását egy ízben legfeljebb harminc napra, közgyűlési határozat esetében pedig a legközelebbi közgyűlésig felfüggesztheti.

(4) A határozat (intézkedés) megsemmisítése esetében a termelőszövetkezet illetékes testületi szerve, illetőleg elnöke (elnökhelyettese) harminc napon belül, a közgyűlés, a küldöttgyűlés hatvan napon belül köteles új határozatot hozni, vagy új intézkedést tenni, és a jogsértésért felelős személy felelősségrevonása, valamint a törvénysértéssel okozott kár megtérítése iránt intézkedni.

134. §

(1) A termelőszövetkezet vezetőségének, elnökének működését akkor lehet felfüggeszteni, ha a vezetőség, az elnök a termelőszövetkezet működésének és gazdálkodásának törvényes rendjét súlyosan megsértette, és azt írásbeli felhívás ellenére sem állította helyre.

(2) Felfüggesztés esetén a közgyűlést hatvan napon belül össze kell hívni. Időközben az elnök jogkörét más kijelölt tisztségviselő vagy hatósági megbízott gyakorolja.

(3) Az elnök jogkörét gyakorló személyt az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv - a területi szövetség meghallgatása után - jelöli ki.

135. §

(1) A vezetőség, az elnök működésének felfüggesztését és a termelőszövetkezet feloszlatását a járási hivatal elnöke, illetőleg a városi, megyei városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága rendelheti el.

(2) Az intézkedés megtétele előtt meg kell szerezni a területi szövetség véleményét, továbbá a fővárosi, megyei tanács elnökének hozzájárulását.

(3) Területi (szakmai) szövetség elnöksége működésének felfüggesztését és a szövetség feloszlatását - az Országos Tanács véleményének megszerzése után - a megyei tanács végrehajtó bizottsága rendelheti el.

136. §

(1) Az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a termelőszövetkezet közgyűlésének és küldöttgyűlésének a (szövetség küldöttközgyűlésének) határozatait törvényességi szempontból hivatalból megvizsgálja. A közgyűlés, a küldöttközgyűlés időpontjáról, helyéről és a napirendjéről a törvényességi felügyeletet gyakorló szervet - az írásbeli anyagok egyidejű megküldésével - előzetesen tájékoztatni kell.

(2) A vezetőség, valamint a termelőszövetkezet más szerveinek határozatait hivatalos tudomás, bejelentés, panasz, továbbá állami, társadalmi és szövetkezeti szerv megkeresése alapján, illetőleg ügyészi óvás (indítvány) alapján kell megvizsgálni.

(3) A termelőszövetkezet arra jogosult szerve vagy vezetője által hozott, fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett fegyelmi, kártérítési vagy más - tagsági vita alapjául szolgáló - határozata (intézkedése) ellen benyújtott ügyészi óvást a határozatot hozó egyetértése hiányában döntés végett a szövetkezeti döntőbizottság elé kell terjeszteni.

(4) A termelőszövetkezet a kötelezően megalkotásra kerülő (6. §) belső szabályzatokat a vezetőség megállapító határozatának meghozatalától számított tizenöt napon belül megküldi az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek tájékoztatás céljából. Ez a rendelkezés irányadó módosításuk esetén is, kivéve ha arra jogszabály alapján vagy az országos érdekképviseleti szerv irányelve kapcsán kerül sor.

137. §

Az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni:

a) az intézkedés megtétele előtt lefolytatásra kerülő vizsgálatról a vezetőséget és az ellenőrző Bizottságot értesíteni kell, s a bizottság közreműködését lehetővé kell tenni;

b) a termelőszövetkezet (szövetség) szervei, tagjai és alkalmazottai kötelesek a szükséges felvilágosításokat megadni;

c) az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a termelőszövetkezet (szövetség) irataiba betekinthet;

d) a termelőszövetkezeti szerv határozata végrehajtásának felfüggesztéséről, továbbá a közgyűlés (küldöttközgyűlés) összehívásáról szóló határozat ellen nincs helye fellebbezésnek;

e) az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv eljárásában végrehajtási pénzbírság kiszabása (1957. évi IV. tv. 77. §) nem alkalmazható;

f) a vezetőség, illetőleg az elnök működésének felfüggesztését kimondó határozat kizárhatja a jogorvoslat halasztó hatályát, ha ezt fontos társadalmi vagy termelőszövetkezeti érdek indokolja.

(A Tv. 126. §-ához:)

138. §

(1) Az egyesülésre (beolvadásra) vonatkozó javaslatot csak a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előzetes hozzájárulásával lehet a külön-külön megtartott közgyűlések napirendjére tűzni.

(2) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a hozzájárulás megadásáról a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének a területi szövetséggel egyeztetett javaslatának, az általuk rendelkezésre bocsátott adatoknak, valamint az előkészítő bizottságok számításainak, gazdasági és szervezeti javaslatainak, továbbá az országos érdekképviseleti szerv véleményének figyelembevételével dönt.

(3) A termelőszövetkezet az egyesülésről hozott határozatát az egyesülési közgyűlés határozatáig (Tv. 127. §) megváltoztathatja.

139. §

Az egyesülés időpontjával az egyesült termelőszövetkezetek tagjai az új termelőszövetkezet tagjaivá válnak.

(A Tv. 128. §-ához:)

140. §

Az egyesülés folytán az egyesülő termelőszövetkezeteket korábban megillető jogok és terhelő kötelezettségek - az új termelőszövetkezet létrejöttének időpontjával - a jogutód termelőszövetkezetre változatlan tartalommal szállnak át. A kötelezettségek eredeti lejáratát (esedékességét), illetőleg a törvényen alapuló elévülési határidőket a termelőszövetkezetnek az egyesülés folytán történő megszüntetése nem érinti.

(A Tv. 129. §-ához:)

141. §

(1) A szétválást kimondó közgyűlési határozatban meg kell állapítani a vagyonnak, a jogoknak és kötelezettségeknek a megoszlását és azt, hogy a tagok mely termelőszövetkezet tagjaivá válnak.

(2) A szétváló termelőszövetkezetek a fennálló kötelezettségekért harmadik személyekkel szemben a vagyonmegosztás arányában felelnek.

(3) A termelőszövetkezet átalakulása folytán a közös vagyon (közös használatban levő föld stb.) nem csökkenhet, illetőleg nem válik oszthatóvá.

(4) A vagyonmegosztás tervét véleményezés céljából be kell mutatni a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának illetékes megyei (fővárosi) hivatalához.

(5) Ha a szétváló termelőszövetkezetnek bankkölcsön tartozása van, a kölcsön megosztásához a bank egyetértése szükséges.

142. §

(1) Azok a szakszövetkezeti tagok, akik nem kívánnak a létrejövő szövetkezet tagjává válni, az átalakulást, egyesülést kimondó közgyűlésen ezt bejelenthetik. Ha a szakszövetkezet működésének feltételei továbbra is megvannak, megtartják eddigi szakszövetkezeti tagságukat, ellenkező esetben tagsági viszonyuk megszűnik.

(2) Ha az átalakulást követően a szakszövetkezet tovább működik, a szétválásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazná.

(A Tv. 130. §-ához:)

143. §

A megszüntetést kimondó határozatot a közgyűlés a felszámolás befejezéséig visszavonhatja.

(A Tv. 131. §-ához:)

144. §

A termelőszövetkezet megszűnése esetén a fennmaradó vagyon vagy egy része tagok közötti felosztásának szabályait a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az Országos Tanáccsal egyetértésben állapítja meg.

(A Tv. 133. §-ához:)

145. §

(1) A vállalkozás működési szabályzat alapján folytatja tevékenységét. Alapvető szervei: az igazgatótanács, az igazgatóság és az ellenőrző bizottság. A működési szabályzat más szervek létesítését is elrendelheti.

(2) A közös vállalkozást az igazgatótanács által az igazgatóság tagjai közül választott igazgató vezeti és képviseli.

(3) A résztvevők a vállalkozás vezetésében, irányításában és ellenőrzésében a vállalkozás testületi szerveibe megválasztott tagjaik vagy alkalmazottaik útján vesznek részt.

(4) Az igazgatótanács minden tagját egy szavazat joga illeti meg; a szervezeti kérdésekben ez a jogosultság nem korlátozható. A résztvevők megállapodása alapján a működési szabályzat kimondhatja, hogy az igazgatótanács tagjait a gazdálkodás egyes - működési szabályzatban meghatározott - kérdéseiben a tulajdoni aránynak megfelelő szavazati jog illeti meg.

146. §

(1) A vállalkozásban való közreműködésük mértékét és módját, valamint az eredményben (nyereségben vagy veszteségben) való részesedés arányát és módját a résztvevők közös megegyezéssel állapítják meg.

(2) A vállalkozás a résztvevők vagyoni hozzájárulásaként rendelkezésre bocsátott, valamint a saját tevékenység eredményeként előállított eszközökkel, éves tervek alapján folytatja működését.

147. §

(1) A résztvevők által vagyoni hozzájárulás címén a vállalkozásnak átadott álló- és forgóeszközök, továbbá a vállalkozás tevékenységének eredményeként előállított javak, ezeknek értékesítése során vagy a teljesített szolgáltatásokért kapott ellenérték, valamint a vállalkozás által vásárolt vagy egyéb jogcímen tulajdonul megszerzett vagyontárgyak a vállalkozás tulajdonában vannak.

(2) A vállalkozás a résztvevők közös tulajdona; a tulajdoni arányt a vagyoni hozzájárulás határozza meg.

(3) A vállalkozás tartozásaiért a résztvevők vagyoni hozzájárulásuk arányában, kezesként felelősek. E felelősségük harmadik személyekkel szemben nem korlátozható.

148. §

A vállalkozás jövedelméből az állam iránti és az egyéb kötelezettségek teljesítése után fennmaradó jövedelemhányad működési szabályzatban meghatározott részét - amely 20%-nál kevesebb nem lehet - a vállalkozás fejlesztésére vissza kell hagyni; a fennmaradó jövedelemrészt a 146. § (1) bekezdésében meghatározott arányban a résztvevők számára kell átutalni.

149. §

(1) A vállalkozás szervezetének, működésének, irányításának és ellenőrzésének az előzőkben nem szabályozott kérdéseiben - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a termelőszövetkezetekre érvényes rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. A közgyűlés hatáskörében általában az igazgatótanács, a vezetőség hatáskörében pedig az igazgatóság jár el.

(2) A résztvevő termelőszövetkezet vezetősége a tagját a közös vállalkozáshoz munka végzésére átengedheti. Az átengedésre a 85. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni; a tagot a termelőszövetkezetben a szervezeti és a • háztáji gazdálkodással kapcsolatos jogok változatlanul megilletik. A közös vállalkozás keretében történő foglalkoztatására a termelőszövetkezet alkalmazottaira vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

150. §

(1) A vállalkozásból csak a naptári év végén lehet kilépni. A kilépésre vonatkozó szándékot -ha a működési szabályzat másként nem rendelkezik - legalább 3 hónappal előbb kell az igazgatótanácsnak bejelenteni.

(2) Ha valamelyik résztvevő a vállalkozásban való közreműködésével kapcsolatos kötelezettségét súlyosan vagy - figyelmeztetés ellenére -ismételten megszegi, a vele kötött szerződést a többi résztvevők többsége küldöttgyűlési határozattal azonnali hatállyal felmondhatja.

(3) Kilépés és azonnali hatályú felmondás esetén a működési szabályzatban megállapított időpontig - amely öt évnél hosszabb nem lehet - ki kell adni a termelőszövetkezet részére az őt megillető tulajdoni részarányt.

151. §

A vállalkozás megszűnik ha a résztvevők száma egy résztvevőre csökkent, a vállalkozást a résztvevők közös elhatározással megszüntetik, vagy az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a termelőszövetkezetekre irányadó szabályok szerint a vállalkozás felszámolását rendeli el.

(A Tv. 134. §-ához:)

152. §

A vállalat alapítására vonatkozó szerződésben (alapító okirat) meg kell határozni:

a) a vállalat nevét és székhelyét,

b) a vállalat tevékenységi körét,

c) az alapító termelőszövetkezetek megnevezését,

d) a vállalat létesítéséhez és a működéshez való hozzájárulás mértékét és módját,

e) a belépés (csatlakozás) és kilépés feltételeit, f) az alapítóknak és a később csatlakozóknak a

vállalat működésével, irányításával és ellenőrzésével, valamint a jövedelemből való részesedéssel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, g) a vállalat szervezeti kereteit.

153. §

(1) Az alapítók, valamint a belépők (csatlakozók) által a vállalatnak átadott álló- és forgóeszközök, továbbá a vállalat tevékenysége eredményeként előállított javak, ezeknek értékesítése során vagy a teljesített szolgáltatásokért kapott ellenérték, valamint a vállalat által vásárolt vagy egyéb jogcímen tulajdonul megszerzett vagyontárgyak a vállalat tulajdonában vannak.

(2) A vállalat az alapítók és a csatlakozók közös tulajdona; a tulajdoni arányt a vagyoni hozzájárulás határozza meg.

(3) A vállalat tartozásaiért az alapítók és a belépők (csatlakozók) vagyoni hozzájárulásuk arányában, kezesként felelősek. E felelősségük harmadik személyekkel szemben nem korlátozható.

154. §

(1) A vállalat vezetője és törvényes képviselője az igazgató, aki a vállalat ügyeit személyes felelősséggel intézi.

(2) A vállalatnál - az alapítók és a belépők küldötteiből álló - igazgatóság működik. Az alapító termelőszövetkezetek megbízása alapján a termelőszövetkezeti területi szövetség, illetőleg -országos jellegű vállalat esetén - a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa erre létesített szerve útján is elláthatja az igazgatóság feladatait.

(3) Az igazgatóság tagjainak szavazati joga megállapítására a 145. § (4) bekezdésének rendelkezései irányadók.

(4) A vállalatnál más szerveket is lehet létesíteni.

155. §

(1) A vállalat az igazgatóság által megállapított tervek alapján gazdálkodik.

(2) A vállalat gazdálkodásáról év végén mérleget kell készíteni, amelyet az igazgatóság állapít meg.

156. §

A közös vállalat jövedelmének felhasználására a 148. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

157. §

(1) A vállalat kötelezettségeiért a tulajdonában levő összes vagyonnal felel.

(2) A vállalat esetleges veszteségét az alapítók és a csatlakozók egymás között egyenlő arányban, ha pedig vagyoni hozzájárulást teljesítettek, ennek arányában viselik. A belépők vagyoni felelőssége azonban csak a belépéskor elvállalt, valamint a vállalattal szemben csatlakozásuk után keletkezett kötelezettségekért áll fenn.

158. §

A vállalatból való kilépésre, illetőleg az azonnali hatályú felmondásra a 150. §-ban foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

159. §

(1) Termelőszövetkezetek és más szocialista gazdálkodó szervezetek közös gazdasági célok megvalósítására a gazdasági társulásokról szóló 1970. évi 19. törvényerejű rendelet, valamint az állami vállalatokról szóló 11/1967. (V. 13.) Korm. rendelet szabályai szerint is társulhatnak; termelőszövetkezet részvételével kötelező egyesülés elrendelésének azonban nincs helye.

(2) Termelőszövetkezetek és más szövetkezeti ágazatba tartozó szövetkezetek egymással

a) egyszerű gazdasági együttműködést,

b) közös vállalkozást, vagy

c) szövetkezeti közös vállalatot

is hozhatnak létre. Erre a Tv. 132-134. §-ában, valamint e rendelet 145-158. §-ában foglaltakat kell - az alapképzésről szóló rendelkezések kivételével - megfelelően alkalmazni.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott, létrehozni kívánt társulás nem az alapító termelőszövetkezetek tevékenységi körébe tartozó feladat megvalósítására jön létre, alapítása előtt - amennyiben a tevékenység engedélyhez kötött - az engedélyt meg kell szerezni.

(A Tv. 142. §-ához:)

160. §

(1) Ez a rendelet 1977. május 1. napján lép hatályba.

(2) A hatálybalépéssel egyidejűleg a 35/1967. (X. 11.) Korm. rendelet, az ezt módosító és kiegészítő 46/1971. (XII. 28.), a 15/1972. (IV. 27.), a 9/1973. (II. 28.), a 19/1975. (VI. 18.), a 32/1975. (XI. 19.) és a 13/1976. (V. 27.) MT rendeletek hatályukat vesztik.

(3) A rendelet hatálybalépése napján működő termelőszövetkezetek, területi (szakmai) szövetségek alapszabályaikat és egyéb belső szabályzataikat kötelesek felülvizsgálni és a törvényerejű rendeletnek, e rendeletnek valamint a végrehajtására megjelenő miniszteri rendeletnek megfelelően egységes szerkezetbe foglalva módosítani. Az alapszabályt legkésőbb 1978. március l-ig kell az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervhez jóváhagyás céljából benyújtani. Az egyéb belső szabályzatokat 1978. július 1-ig a termelőszövetkezet vezetősége köteles megállapítani.

(4) A korábbi jogszabályok alapján négy évi időtartamra megválasztott tisztségviselők megbízatása egy évvel meghosszabbodik.

(5) Azokban az ügyekben, amelyekben az eljárásra jogosult szervek 1977. május 1. napjáig jogerős döntést nem hoztak, a korábbi jogszabályokat kell alkalmazni.

(6) Felhatalmazást kap a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben az e rendeletben foglaltak végrehajtásáról gondoskodjon.

(7) A miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) a termelőszövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseiket az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet és e rendelet szabályainak megfelelően módosítsák.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke