35/1967. (X. 11.) Korm. rendelet

a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény végrehajtásáról

Általános rendelkezések

(A Tv. 5. §-ához)

1. § (1) A termelőszövetkezet megalakítását a belépésre jelentkezők részvételével tartott közgyűlés legalább 15 alapítótag szavazatával határozhatja el.

(2) Az alakuló közgyűlés határoz a termelőszövetkezet megalakításáról, a megalakításig belépésre jelentkezők felvételéről, megállapítja az alapszabályt, megválasztja a termelőszövetkezet elnökét, elnökhelyettesét, a vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjait.

(A Tv. 6. §-ához)

2. § (1) Az alapszabály a Tv 6. §-a (3) bekezdésében foglaltakon felül a termelőszövetkezet szervezetére, működésére és gazdálkodására vonatkozó minden olyan előírást tartalmazhat, amelyeknek az alapszabályba való felvételét a közgyűlés a helyi viszonyokra és a termelőszövetkezet sajátosságaira tekintettel szükségesnek tartja.

(2) Az alapszabályban foglaltak nem állhatnak ellentétben a jogszabályok rendelkezéseivel.

(3) Ha a termelőszövetkezet működésében és gazdálkodásában változások következnek be vagy az alapszabály rendelkezésétől el kíván térni, az alapszabályt - a megállapításra és jóváhagyásra vonatkozó szabályok szerint - megfelelően módosítani kell,

(4) Az alapszabály és az egyéb szabályzatok elkészítéséhez a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa mintákat bocsáthat a termelőszövetkezetek rendelkezésére.

3. § (1) A járási végrehajtó bizottság a termelőszövetkezet működésének engedélyezése ügyében az ez iránti kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül határoz. Az engedélyezésről okiratot kell kiállítani, az alapszabályt pedig jóváhagyási záradékkal kell ellátni.

(2) A járási végrehajtó bizottság az alapszabály jóváhagyását csak akkor tagadhatja meg, ha az ellentétben áll valamely jogszabály rendelkezésével.

4. § A termelőszövetkezet nyilvántartásbavételével, az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal jön létre.

(A Tv. 7. §-ához)

5. § (1) A termelőszövetkezet képviseletére adott megbízást írásba kell foglalni. A megbízás lehet állandó vagy ideiglenes, vonatkozhat egyedi ügyre és az ügyek meghatározott csoportjára. A termelőszövetkezet nevében kötelezettség vállalására adott eseti vagy állandó jellegű megbízásban pontosan meg kell jelölni a kötelezettség nemét és terjedelmét.

(2) Pénzügyi kötelezettség vállalásához - az elnök aláírása esetében is - a termelőszövetkezet főkönyvelőjének (helyettesének) ellenjegyzése szükséges.

A tagok

(A Tv. 8. §-ához)

6. § A 16. életévét betöltött kiskorú felvételéhez - amennyiben beviteli kötelezettség alá eső vagyontárgyai vannak - törvényes képviselőjének írásbeli beleegyezése szükséges.

7. § (1) A tagfelvételt belépési nyilatkozattal kell kérni.

(2) A felvételét kérő a belépési nyilatkozat benyújtása után a termelőszövetkezet közös munkájában a vezetőség engedélyével részt vehet. Díjazására és társadalombiztosítására a tagokra irányadó szabályokat kell alkalmazni.

8. § (1) A tagsági viszony a belépési nyilatkozatnak a vezetőséghez történt benyújtása időpontjától kezdődően, visszaható hatállyal jön létre. A közgyűlés a tagsági viszony kezdő időpontjául ezt követő, de a közös munkában való rendszeres részvétel megkezdésénél nem későbbi időpontot is megállapíthat.

(2) A felvételi kérelmet elutasító határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

9. § (1) A termelőszövetkezeti tag nem lehet egyidejűleg tagja más mezőgazdasági termelőszövetkezetnek és termelőszövetkezeti csoportnak.

(2) A termelőszövetkezeti tag egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeti tagságát a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelettel szabályozza.

(A Tv. 10. §-ához)

10. § Az a termelőszövetkezet, amelybe az átlépés történt, a tag volt termelőszövetkezeténél létesített alapok megosztását, továbbá vagyontárgyak (föld, gép, épületek stb.) átadását nem igényelheti és a tagtól vagyoni hozzájárulást nem követelhet.

(A Tv. 12. §-ához)

11. § A tagsági viszonyt kilépéssel megszüntetni általában az év végén lehet.

(A Tv. 13. §-ához)

12. § (1) A tagsági viszony megszűnése esetén a volt tagot, illetőleg örökösét megilleti:

a) a végzett munka díja,

b) a bevitt vagyontárgyak után járó térítés,

c) az a juttatás (részesedés) és segély, amely a tagság megszűnésének időpontja előtt már esedékessé vált, vagy amelyre az igényt adó feltételek eddig az időpontig megvalósultak,

d) a kijelölt háztáji földön a tagsági viszony megszűnésének évében végzett, meg nem térült munka és befektetés ellenértéke.

(2) Ha a tagsági viszony a tag halála miatt szűnt meg, a házastárs (élettárs) vagy az elhunyttal közös háztartásban élt örökös, továbbá a kilépett tag a vezetőség hozzájárulásával az (1) bekezdés d) pontja szerinti ellenérték helyett a gazdasági év végéig a háztáji föld használatára jogosult.

(3) A tagsági viszony megszűnése évében esedékes, még ki nem egyenlített földjáradékot a volt tag, illetőleg örököse részére ki kell fizetni és annak összegét a termelőszövetkezet tulajdonába került föld megváltási árába be kell számítani.

(A Tv. 14. §-ához)

13. § A családtag a közös munkában a vezetőség hozzájárulásával vehet részt. Rendszeres részvétel esetén a vezetőség és a családtag írásban munkamegállapodást köt (Tv. 60. §).

14. § (1) A termelőszövetkezeti tagnak a közös munkában rendszeresen résztvevő családtagja

- jogosult résztvenni tanácskozási és javaslattételi joggal a közgyűlés és - meghívás alapján -a termelőszövetkezet más szerveinek tevékenységében;

- részesedik a jogszabályban meghatározott társadalombiztosítási és az alapszabály szerinti egyéb szolgáltatásokban, szociális juttatásokban, továbbá kedvezményekben.

(2) A közös munkában rendszeresen résztvevő családtag köteles:

- a termelőszövetkezet alapszabályában, munkarendjében, a közgyűlés és a vezetőség határozatában foglaltakat megtartani;

- a részére kiszabott munkafeladatot elvégezni.

(3) A közös munkában rendszeresen résztvevő családtag családtagi minőségben eltöltött ideje, ha a termelőszövetkezetbe tagként belép, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló jogszabályban megállapított feltételekkel a nyugdíjévekbe is beszámít.

A termelőszövetkezet szervezete

(A Tv. 17. §-ához)

15. § Közgyűlési hatáskörbe az alapszabály csak a működés és gazdálkodás érdekeit, a tagok jogállását és a vezetés rendjét érintő alapvető ügyek eldöntését utalhatja.

(A Tv. 18. §-ához)

16. § (1) A közgyűlés összehívása a vezetőség feladata.

(2) A Tv. 18. § (2) bekezdésének b) és c) pontja esetében a közgyűlés összehívása iránt 15 napon

belül kell intézkedni. Ha a vezetőség a közgyűlés összehívására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, az összehívás iránt ezekben az esetekben a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály intézkedik.

(A Tv. 19. §-ához)

17. § Nem köteles résztvenni a közgyűlésen, illetőleg a Tv. 19. §-ában említett más szerv munkájában a nyugdíjas, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékos, továbbá a munkaképtelenség vagy egyéb alapos ok miatt akadályozott tag.

(A Tv. 21. §-ához)

18. § A közgyűlés határozatképessége megállapításakor a nyugdíjas, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékos vagy egyébként tartósan akadályozott (munkaképtelen, katonai szolgálatot teljesítő, iskolán levő vagy szülő nő stb.) tagokat távolmaradásuk esetén - a termelőszövetkezeti taglétszám szempontjából - figyelmen kívül kell hagyni.

(A Tv. 22. §-ához)

19. § (1) Részközgyűlés tartása esetén az alapszabályba fel kell venni:

a) a részközgyűlés összehívására vonatkozó előírásokat,

b) az elnöklésre, a részközgyűlés vezetésére, a határozat megállapítására (a szavazatok összesítésére) és a tagokkal való közlésre vonatkozó szabályokat.

(2) A részközgyűlésre egyébként - ha jogszabály vagy az alapszabály másként nem rendelkezik - a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(A Tv. 23. §-ához)

20. § (1) Küldöttgyűlés alakítására a termelőszövetkezet vezetősége az alapszabály megállapítása alkalmával vagy az alapszabály módosítására vonatkozó előterjesztéssel tesz a közgyűlésnek javaslatot.

(2) Küldöttgyűlés alakítása esetén az alapszabályban meg kell határozni:

a) a küldöttgyűlés hatáskörét, illetőleg azt, hogy mely ügyek tartoznak továbbra is a közgyűlés hatáskörébe,

b) a küldöttek megválasztásának és visszahívásának szabályait.

(3) Azokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalt a Tv. vagy az alapszabály küldöttgyűlés esetén is a közgyűlésnek tartja fenn, a küldöttgyűlés nem határozhat.

21. § (1) A küldötteket a termelőszövetkezet szerve-Heti egységei - az alapszabály előírásai szerint -meghatározott, legfeljebb négy évi időtartamra a ezervezeti egységhez tartozó termelőszövetkezeti tagok közül választják. A küldöttek jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.

(2) A megválasztott küldöttek száma a termelő--zövetkezetek taglétszámának tíz százalékánál kevesebb nem lehet. A vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjai, valamint az állandó jellegű bizottságok elnökei választott tisztségüknél, illetőleg megbízatásuknál fogva tagjai a küldöttgyűlésnek.

22. § Küldöttgyűlést szükség szerint, de évenként legalább két ízben kell tartani.

23. § A küldöttek kötelesek a küldöttgyűlés napirendjére tűzött ügyeket az általuk képviselt szervezeti egység tagjaival előzetesen megvitatni és álláspontjukról a küldöttgyűlést tájékoztatni. Kötelesek továbbá a küldöttgyűlés határozatait, azok meghozatalától számított 8 napon belül, a szervezeti egységek tagjaival ismertetni.

(A Tv. 24. §-ához)

24. § (1) A vezetőségi tagok számát a termelőszövetkezet nagyságához és egyéb adottságaihoz mérten az alapszabályban kell megállapítani. A vezetőségbe legalább öt tagot kell választani.

(2) A vezetőségi tagok - több ízben is - újraválaszthatók.

25. § (1) A vezetőség a Tv. 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében - a termelőszövetkezet éves tervének megfelelően - rendelkezik a hitelek felvételéről és a szerződések megkötéséről, szervezi a közös munkát és a termelőszövetkezet társadalmi feladatainak teljesítését, irányítja a belső igazgatást, gondoskodik a munkadíj kifizetésének feltételeiről, a tagok és családtagjaik jóléti és kulturális igényeinek a kielégítéséről, a tagok, családtagok és alkalmazottak szakmai képzésének megszervezéséről.

(2) A vezetőség - a közgyűlés, az ellenőrző bizottság és közvetlenül a közgyűlés alá rendelt egyéb bizottságok kivételével - jogosult a termelőszövetkezet bármely szervét, tisztségviselőjét vagy üzemi vezetőjét utasítani.

(3) A vezetőség rendelkezéseit - a közgyűlés és az ellenőrző bizottság kivételével - a termelőszövetkezet valamennyi szerve, tisztségviselője, üzemi vezetője, tagja és alkalmazottja beosztására való tekintet nélkül - a 40. §-ban foglaltak figyelembevétele mellett - végrehajtani köteles.

(A Tv. 25. §-ához)

26. § (1) Vállalatok és vállalati szervek a termelőszövetkezetben ellenőrzést nem végezhetnek.

(2) A külső szervek által a termelőszövetkezetben végzett vizsgálatokban és ellenőrzésekben az ellenőrző bizottság részt vehet. A külső szerv evégből köteles az ellenőrző bizottságot a vizsgálat (ellenőrzés) előtt értesíteni és közreműködését lehetővé tenni.

(A Tv. 26. §-ához)

27. § Az ellenőrző bizottság legalább három tagból áll. Tagjait és közülük az elnököt a közgyűlés öt év tartamára választja.

28. § (1) Az ellenőrző bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz a vezetőség ülésein.

(2) A vezetőség köteles az ellenőrző bizottságnak a termelőszövetkezet gazdálkodásának általános helyzetéről legalább félévenként - külön felhívás nélkül - tájékoztatást adni.

29. § (1) Az ellenőrző bizottság működése nem érinti a termelőszövetkezet többi szervének, tisztségviselőjének és üzemi vezetőjének azt a jogát és kötelezettségét, hogy az irányítása alá tartozó munkaterületen a szükséges ellenőrzéseket elvégezze; sem a termelőszövetkezet tagjainak azt a jogát és kötelezettségét, hogy az általuk tapasztalt rendellenességekről a vezetőségnek vagy a termelőszövetkezet bármely más szervének bejelentést tegyenek.

(2) A vezetőség a termelőszövetkezet ügyvitelének és könyvelésének folyamatos ellenőrzésére belső revizort foglalkoztathat, s azt az ellenőrző bizottság irányítása alá helyezheti.

(3) A vezetőség a termelőszövetkezet számvitelének rendszeres vagy eseti megvizsgálására a termelőszövetkezeti területi szövetségnek megbízást adhat,

30. § (1) Az ellenőrző bizottság tagjai a bizottság által elhatározott vizsgálatok és ellenőrzések tartamára mentesülnek a termelőszövetkezetben végzett munkájuk alól. Erre az időre az ellenőrző bizottság tagjai keresettérítésben részesülnek, amely nem lehet kevesebb az abban az időszakban általuk elérhető átlagkeresetnél.

(2) Az ellenőrző bizottság tagját e tisztségének tartama alatt más munkakörbe vagy más munkahelyre áthelyezni csak a közgyűlés előzetes hozzájárulásával, halaszthatatlan esetben a közgyűlés utólagos jóváhagyásával lehet

(A Tv. 27. §-ához)

31. § (1) Az ellenőrző bizottság a termelőszövetkezet könyveit, iratait, pénztárát, raktárát megvizsgálhatja; részére a vezetőség köteles a működéssel és a gazdálkodással kapcsolatos ügyek állásáról felvilágosítást adni.

(2) Az ellenőrző bizottság köteles a tapasztalatait, észrevételeit és javaslatait a termelőszövetkezet vezetőségével írásban közölni, s erről a legközelebbi közgyűlést (küldöttgyűlést) tájékoztatni.

(3) Ha az ellenőrző bizottság a vizsgálat során jogszabályba ütköző, az alapszabályt vagy a termelőszövetkezet érdekeit sértő magatartást tapasztalt, köteles a vezetőséget figyelmeztetni, ennek eredménytelensége esetén pedig a közgyűlés összehívását kezdeményezheti [Tv. 18. § (2) bek. b) pontja].

(4) Az ellenőrző bizottság köteles végzett munkájáról a közgyűlésnek (küldöttgyűlésnek) évenként legalább egy ízben beszámolni.

(A Tv. 28. és 29. §-ához)

32. § (1) Az elnök a vezetés, a működés és a gazdálkodás körében a vezetőség vagy a közgyűlés számára fenntartott döntésekre javaslatokat terjeszt e szervek elé. Felügyel arra, hogy a termelőszövetkezet tisztségviselői, üzemi vezetői és bizottságai javaslataikat megfelelő elemzés alapján terjesszék elő és intézkedéseiket kellő időben tegyék meg.

(2) Az elnök a jogszabályok, az alapszabály, a közgyűlés és a vezetőség által meghatározott keretekben, a termelőszövetkezeti demokrácia és a tagok jogainak tiszteletben tartásával, a vezetőség hatáskörébe tartozó bármely ügyben intézkedhet. A közvetlen irányítása alá tartozó üzemi vezetőket, továbbá az egyes szervezeti egységek vezetőit, a tagokat, azoknak a közös munkában részt vevő családtagjait és az alkalmazottakat - elsősorban vezetőik útján vagy azok egyidejű tájékoztatásával - közvetlenül is utasíthatja.

(3) Az elnök a gazdálkodás irányítása és a folyamatos ügyvitel során tett fontosabb intézkedésekről a vezetőségnek a rendes ülések alkalmával, a közgyűlésnek pedig a vezetőségi beszámoló keretében ad számot.

33. § (1) A termelés szakmai vezetője a főmezőgaz-dász, illetőleg a termelőszövetkezet termelési irányának megfelelően a főagronómus, főkertész, fő-állattenyésztő (a továbbiakban: főmezőgazdász), aki a termelőszövetkezet elnökének közvetlen irányításával, személyes felelősséggel látja el feladatát. A főmezőgazdász feladatkörét közvetlenül az elnök is elláthatja.

(2) A főmezőgazdász szakterületén - a termelőszövetkezetben kialakított működési rend szerint - irányítja és ellenőrzi a szervezeti egységek és vezetőik tevékenységét. Megállapítja a beosztott mezőgazdászok munka- és feladatkörét, munkájukat irányítja és ellenőrzi.

(3) Az egyes üzemágaknak, valamint - a főkönyvelő közvetlen irányítása alá rendelt szervezeti egységek, az állatorvos és a jogtanácsos kivételével - a szervezeti egységeknek és a szakmai feladatokat ellátó vezetőknek a tevékenységét a főmezőgazdász - a termelőszövetkezetben kialakított vezetői munkamegosztás szerint - irányítja.

34. § (1) A termelőszövetkezet pénz- és hitelgazdálkodásának, számvitelének és ügykezelésének szakmai vezetője a főkönyvelő, aki feladatát közvetlenül az elnök irányításával, személyes felelősséggel végzi.

(2) Az alapszabály a beszerzés és értékesítés körébe tartozó egyes feladatok ellátását is a főkönyvelő hatáskörébe utalhatja.

(3) A főkönyvelő - a termelőszövetkezetben kialakított működési rend szerint - irányítja és ellenőrzi a számviteli, ügykezelési és nyilvántartási beosztottak tevékenységét.

(4) A főkönyvelő véleményét ki kell kérni minden olyan ügyben, amely a gazdálkodás jövedelmezőségét vagy a jövedelemfelhasználás arányait érinti.

(5) A termelőszövetkezet terhére átutalás, kifizetés vagy más pénzügyi kötelezettség vállalás [5. § (2) bek.], továbbá bármilyen pénzügyi vonatkozású belső rendelkezés csak akkor teljesíthető, ha az intézkedést a főkönyvelő (helyettese) ellenjegyezte.

35. § (1) A gazdaságvezetés közvetlen ágazati (szak-) feladatait, az üzemegységek és más önálló szervezeti egységek működésének irányítását a vezetőség által megbízott szervezeti egységvezetők (ágazatvezető, üzemegységvezető, önálló brigádvezető) és más szakemberek látják el.

(2) A szervezeti egységvezetők feladataikat önállóan, személyes felelősséggel látják el. Tevékenységüket - a jogszabályban, az alapszabályban, illetőleg az ügyrendben meghatározott kivételektől eltekintve - közvetlenül a főmező-gazdász, illetőleg a főkönyvelő irányítja. Rajtuk kívül utasítást részükre csak az elnök adhat.

36. § Egymáshoz közelfekvő több termelőszövetkezet szakembert közösen is foglalkoztathat.

37. § (1) A termelőszövetkezet az állategészségügy korszerű követelményeinek érvényesítése érdekében állatorvost foglalkoztathat. A vezetőség az állatorvost az állattenyésztés irányításával is megbízhatja.

(2) A termelőszövetvetkezet jogi képviseletének ellátásáról és általában jogi ügyeinek intézéséről jogtanácsos foglalkoztatása útján gondoskodik; e feladat ellátására ügyvédi munkaközösséggel is köthet tartós megbízási szerződést.

(A Tv. 31. §-ához)

38. § (1) Összeférhetetlenség folytán:

a) a vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjai, valamint az elnök, a főmezőgazdász és a főkönyvelő nem lehetnek egymással házastársi, továbbá a Tv. 31. §-ában említett rokoni kapcsolatban:

b) árusítóhely vezető, raktárvezető (magtáros), pénztáros és könyvelő, valamint az, aki velük házastársi, illetőleg az említett rokoni kapcsolatban áll, nem lehet tagja az ellenőrző bizottságnak;

c) az elnök, a főmezőgazdász vagy a főkönyvelő közvetlen irányítása alá tartozó vezető beosztásban nem működhet annak házastársa és az említett rokoni kapcsolatban álló hozzátartozója.

(2) A termelőszövetkezet nem létesíthet munkaviszonyt a vele szerződéses kapcsolatban álló vállalat (intézmény) vagy a felette hatósági felügyeletet ellátó szerv dolgozójával és részére megbízást sem adhat díjazott munka végzésére. Az e tilalom ellenére létrejött szerződés semmis.

(3) A 6/1963. (III. 17.) Korm. rendeletben meghatározott foglalkoztatási tilalom a termelőszövetkezetre is kiterjed.

(A Tv. 33. §-ához)

39. § Vezetői munkakört abban az esetben lehet alkalmazottal betölteni, ha a termelőszövetkezetnek nincs olyan alkalmas tagja, aki a munkakör ellátásához szükséges képesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik,

40. § (1) A közgyűlés (küldöttgyűlés) és a vezetőség határozatait, továbbá az elnöknek és a többi vezetőnek a feladatkörükben kiadott utasításait valamennyi tag és alkalmazott végrehajtani köteles,

(2) Ha a végrehajtandó határozat vagy utasítás jogszabállyal vagy az alapszabállyal ellentétes, határozat esetében az elnök és az ellenőrző bizottság, utasítás esetében pedig az utasítást kiadó vezető figyelmét erre fel kell hívni.

(3) Ha az elnök, illetőleg a vezető a jogszabállyal vagy az alapszabállyal ellentétes határozat, illetőleg utasítás végrehajtását az előző bekezdés szerinti figyelmeztetés után is kívánja, az erre utasított személy köteles a vezetőség és az ellenőrző bizottság részére írásbeli jelentést készíteni és a vezetőség összehívását javasolni. A vezetőséget az elnök ilyen esetben 3 napon belül összehívni köteles. Ha a vezetőség nem, vagy nem az alapszabálynak, illetőleg jogszabálynak megfelelően határoz, az ellenőrző bizottság a közgyűlés összehívását köteles indítványozni [Tv. 18. § (2) bek. b) pontja].

(4) Meg kell tagadni a határozat vagy az utasítás végrehajtását, ha az bűntettet valósítana meg.

41. § (1) Megbízatásának megszűnése esetében az elnök, a főmezőgazdász, a főkönyvelő és a többi vezető köteles a gazdaságot, illetőleg ügykörét jegyzőkönyv szerint utódjának átadni.

(2) Az elnök személyében bekövetkezett változás alkalmával a termelőszövetkezet vagyonáról - az átadáskori állapotnak megfelelően - leltárt kell készíteni.

(A Tv. 34. §-ához)

42. § Kivételesen indokolt esetben a vezetőség a termelőszövetkezet érdekei szempontjából nélkülözhetetlen, büntetett előéletű szakembernek tisztségében (munkakörében) való meghagyásának, illetőleg tisztségre való beállításának engedélyezését kérheti. Az erre irányuló kérelem felől a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály javaslatának figyelembevételével a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke határoz.

(A Tv. 35. §-ához)

43. § (1) A bizottság maga állapítja meg ügyrendjét, tagjai közül választ elnököt, aki a közgyűlést, illetőleg a vezetőséget a bizottság tevékenységéről az alapszabály vagy a vezetőség által meghatározott időközönként köteles tájékoztatni.

(2) Az állandó jellegű bizottság létrehozását és feladatkörét fel kell venni az alapszabályba,

A termelőszövetkezet vagyona

(A Tv. 37. §-ához)

44. § (1) Beviteli kötelezettség alá tartozik - a Tv. 37. §-ának keretei között - bármely művelési ágú és rendeltetésű föld.

(2) A termelőszövetkezeti tag és családtagja földjére kötött haszonbérleti szerződés a belépés évének végével megszűnik.

(3) A belépési nyilatkozat benyújtásától kezdődően mindaddig, amíg a termelőszövetkezet a tag felvételéről nem határozott, a beviteli kötelezettség alá eső földek nem idegeníthetők el és nem terhelhetők meg. E tilalom ellenére létrejött szerződés semmis.

(A Tv. 38. §-ához)

45. § (1) A földjáradék mértéke - a (2) bekezdésben meghatározott kereteken belül - a közös használatba adott saját föld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után - a közgyűlés határozatától függően - 5-10 kg búza állami áron számított forintértéke.

(2) A kataszteri tiszta jövedelemnek a földjáradék megállapításánál figyelembe vehető mértéke - szőlő, gyümölcsös és erdő kivételével - kat. holdanként nem haladhatja meg a 16 aranykoronát. Egy termelőszövetkezeti tag a földjáradékra jogosult közös háztartásban élő személyekkel együtt legfeljebb 25 kat. hold föld alapulvételével részesülhet földjáradékban.

(3) Szőlő, gyümölcsös és erdő művelési ágú bevitt föld esetén a földjáradék mértékét - ha a telepítés költségeit a termelőszövetkezet nem térítette meg - a termő szőlőnek, gyümölcsösnek és erdőnek az ültetvény értékével növelt kataszteri tiszta jövedelme alapján megállapított, egyébként pedig a talaj minőségének megfelelő szántóföldre megállapított aranykorona figyelembevételével kell kiszámítani.

46. § A háztáji célra használt föld után a tagot földjáradék nem illeti meg. Ha a tag a közös területből kijelölt háztáji földet használ, földjáradékát annak arányában csökkenteni kell.

(A Tv. 39. §-ához)

47. § (1) A belépő tag tulajdonában levő és beviteli kötelezettség alá eső vagyontárgyak használatára harmadik személyekkel kötött szerződés a beviteli kötelezettség keletkezésekor azonnali hatállyal megszűnik.

(2) A beviteli kötelezettség keletkezésekor megszűnik az a szerződés is, amelyet a belépő tag másnak tulajdonában levő, a háztáji gazdaságban meg nem tartható állat, gazdasági épület és egyéb vagyontárgy használatára kötött.

48. § (1) A termelőszövetkezet tulajdonába kerülő vagyontárgyak elfogadása, értékének megállapítása, továbbá a térítés módja felől a vezetőség a tag felvételével egyidejűleg köteles meghatározni.

(2) A belépési nyilatkozat benyújtásától kezdődően mindaddig, amíg a termelőszövetkezet a tag felvételéről, valamint a beviteli kötelezettség alá eső vagyontárgyak elfogadásáról nem határozott, a szóban levő vagyontárgyak nem idegeníthetők el és nem terhelhetők meg. E tilalom ellenére létrejött szerződés semmis.

49. § (1) A bevitt vagyontárgyak megállapított értékének az alapszabályban meghatározott hányadával az álló- vagy a forgóalapot kell növelni. E hányadon felüli értéket a vezetőséggel történt megállapodás szerint egy összegben vagy az alapszabályban meghatározott idő alatt részletekben kell kifizetni. A gazdasági épület után a teljes értéket kell megtéríteni.

(2) Az alapszabály, rendelkezhet akként is, hogy a bevitt állatok és egyéb vagyontárgyak értékéből az álló- vagy a forgóalap növelésére levonást nem kell eszközölni, hanem a tagok az alap növeléséhez a közös gazdaságba bevitt földterületük arányában pénzben járuljanak hozzá.

(A Tv. 40. §-ához)

50. § A közös vagyonhoz tartozó föld és egyéb vagyontárgyak használatát és azok kezelését úgy kell megszervezni, hogy az biztosítsa e vagyontárgyak gondozását, épségben, üzemképes állapotban tartását, hiánytalan megőrzését, kártételektől való megóvását.

A termelőszövetkezet gazdálkodása

(A Tv. 43. §-ához) 51. §

A termelőszövetkezet a Tv. 43. §-ának keretei között olyan tevékenységet is folytathat, amelyről a termelőszövetkezet vonatkozásában jogszabály kifejezetten nem rendelkezik,

52. § A termelőszövetkezet bérmunkát is vállalhat.

53. § A termelőszövetkezet elsősorban a közös gazdaságban és a tagok háztáji gazdaságában termelt terményeket és termékeket (a továbbiakban: termék) - a kizárólag állami előállításra és forgalombahozatalra fenntartott cikkek kivételével -feldolgozhatja.

54. § (1) A termelőszövetkezet az építési jogszabályokban meghatározott feltételekkel tervezheti és kivitelezheti a saját és más mezőgazdasági nagyüzemek építési beruházását és felújítását, valamint építőipari és ezzel kapcsolatos szakipari munkát végezhet a termelőszövetkezeti tagok és külső megrendelők részére.

(2) A termelőszövetkezet által végzett építési munkák tervezői és kivitelezői díját a termelőszövetkezet és a megrendelő a központilag kiadott díjtételek keretei között megegyezéssel állapítják meg.

55. § (1) A termelőszövetkezet fuvareszközeivel fuvarozást végezhet. Személyfuvarozás - a saját tagok és alkalmazottak szállítása kivételével - csak az 59. § (1) bekezdése szerinti engedély alapján végezhető.

(2) A termelőszövetkezet tehergépjárműveivel saját menetlevél felhasználásával végezheti a tevékenységéhez szükséges, valamint az általa termelt (kitermelt) termékek, anyagok és a tulajdonában levő eszközök és egyéb ingóságok szállítását, továbbá más mezőgazdasági nagyüzem és a saját tagjai részére a fuvarozás jellegű szállításokat. Külső megrendelő részére mind tehergépjárművel, mind állati erővel vont járművel végzett fuvarozás esetén az erre a célra rendszeresített fuvarokmányt kell használni.

(3) A külső megrendelő részére végzett fuvarozás díjára a felek a megfelelő állami fuvarozási díjtételek keretei között állapodnak meg.

56. § (1) A termelőszövetkezet az üzemi tevékenységéhez és az egyéb irányú működéséhez szükséges anyagokat és eszközöket - az áruforgalmat szabályozó rendelkezések megtartásával - a kereskedelmi szervektől és vállalatoktól, vagy közvetlenül az ipari vállalatoktól, illetőleg más mezőgazdasági nagyüzemektől szerezheti be; szükség szerint magánszemélyektől is vásárolhat.

(2) Tenyész- és haszonállatokat, mezőgazdasági termékeket - a korlátozott forgalmú cikkek kivételével - a termelőszövetkezet gazdasági szükségletére korlátozás nélkül vásárolhat.

(3) A termelőszövetkezet - az ármegállapításra vonatkozó rendelkezések megtartásával - a háztáji gazdaságok részére is beszerezheti a mezőgazdasági termeléshez szükséges eszközöket és anyagokat.

57. § (1) A termelőszövetkezet az üzemi tevékenysége során termelt, illetőleg előállított termékek értékesítésére - a termények és termékek forgalmára vonatkozó szabályok megtartásával - szerződést köthet a feldolgozó, felvásárló vagy közvetlenül felhasználó állami és szövetkezeti vállalatokkal és más szervekkel, továbbá termékeit a fogyasztók részére közvetlenül is értékesítheti.

(2) A termelőszövetkezet az értékesítés céljára ideiglenes vagy állandó árusítóhelyeket, vendéglátóipari üzemet és termelői borkimérést is létesíthet.

(3) A termelőszövetkezet - a tagokkal való megegyezés alapján - a háztáji gazdaságokból származó termékeket is értékesítheti.

(A Tv. 44. §-ához)

58. § (1) A termelőszövetkezet üzemi tevékenységének terjedelmét és szervezeti formáját, adottságainak és a jelentkező szükségleteknek megfelelően, a gazdaságosság figyelembevételével alakítja ki.

(2) A termelőszövetkezet üzemi tevékenységét általában azokban a községekben és városokban folytathatja, amelyek területén telephelye van.

59. § (1) Üzemi tevékenységét a termelőszövetkezet általában működési engedélye (Tv. 6. §) alapján -az alapszabályban foglaltaknak megfelelően -folytatja. Ha azonban a termelőszövetkezet által folytatni kívánt tevékenység kizárólag vagy túl-nyomólag külső megrendelők szükségletének kielégítésére irányul, ideértve állandó jellegű árusítóhely, vendéglátóipari üzem és termelői borkimérés létesítését is, ehhez a járási végrehajtó bizottságtól engedélyt kell kérni.

(2) Mezőgazdasági termékek válogatása, osztályozása, csomagolása és tárolása, továbbá szőlőfeldolgozás, valamint takarmánykeverés külső megrendelők részére is engedély nélkül végezhető.

(3) Árusítóhely, vendéglátóipari üzem és termelői borkimérés létesítésére vonatkozó engedély kiadásánál a termelőszövetkezetet az egyéb szocialista szervezetekkel azonosan kell elbírálni.

(4) Ha a tevékenységet jogszabály külön szakmai (gyártási, tűzrendészeti, egészségügyi, vízjogi stb.) engedélyhez vagy hozzájáruláshoz köti, a tevékenység megkezdése előtt azt be kell szerezni.

(A Tv. 45. §-ához)

60. § (1) Az éves tervet a termelőszövetkezet a közös gazdaság és a háztáji gazdaságok adottságai és szükségletei, az értékesítési lehetőségek, valamint a gazdasági ösztönzők figyelembevételével készíti el.

(2) A termelőszövetkezet üzemfejlesztési tervben határozza meg a termelés fejlesztésének (szerkezetének, összetételének és a beruházásoknak) többéves időszakra szóló irányát.

(A Tv. 49. §-ához)

61. § A termelési költségként elszámolt munkadíj és alapmunkabér a termelőszövetkezeti tagok, családtagok részesedésének és az alkalmazottak javadalmazásának a termelőszövetkezet által biztosított és rendszeresen kifizetett része (Tv. 68. §).

62. § (1) Amortizációs alapot elsősorban az állóeszközállomány szintentartása és a termelés során elhasználódott állóeszközök pótlása érdekében kell képezni.

(2) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felhatalmazása kap arra, hogy az értékcsökkenési hányad leírásának és az amortizációs alap felhasználásának szabályait a pénzügyminiszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben rendelettel megállapítsa.

63. § A termelőszövetkezet jövedelméből az alapok képzését megelőzően teljesíti az állam iránti kötelezettségeit (köztartozások) és egyéb kötelezettségeit (kártérítés stb.).

(A Tv. 50. §-ához)

64. § (1) A szociális alapból kell fedezni a tagokat és családtagokat a jogszabályok, az alapszabály és a termelőszövetkezet illetékes szervei által hozott határozatok alapján megillető juttatásokat.

(2) A kulturális alapból kell teljesíteni az oktatási, kulturális és sportcélú kiadásokat.

65. § A fejlesztési alap rendeltetése a termelés bővítése érdekében az állóalap és a forgóalap növelése: Az állóalapot és általában a forgóalapot nem lehet csökkenteni.

66. § A részesedési alap a tagok, a családtagok és az alkalmazottak termelési költségként elszámolt munkadíját, alapmunkabérét, a prémiumokat, valamint a jövedelemből való kiegészítő részesedését és kiegészítő munkabérét biztosítja.

67. § A jövedelembiztonsági alap a személyes jövedelem már elért szinten tartását és időjárási vagy más okból bekövetkező jövedelemkiesések ellensúlyozását szolgálja.

(A Tv. 51. §-ához)

68. § Az alapokba helyezett, a folyó évben fel nem használt összegeket át kell vinni a következő évre. Az alapokat ilyen esetben is rendeltetésüknek megfelelően kell felhasználni.

(A Tv. 53. §-ához)

69. § A társulásban résztvevők a társulás formáját annak figyelembevételével határozzák meg, hogy a tevékenység jellege milyen fokú önállóságot kíván.

(Tv. 54. §-ához)

70. § Az egyszerűbb gazdasági együttműködés a termelőszövetkezetek üzemi tevékenységére megállapított feltételek mellett folytatható.

71. § (1) Az egyszerűbb gazdasági együttműködéssel létrehozott gazdasági eredmény a résztvevők közös tulajdona.

(2) Az egyszerűbb gazdasági együttműködés céljára rendelkezésre bocsátott állóeszközök továbbra is az átadó tulajdonában maradnak.

72. § (1) Ha a szerződés eltérő kikötést nem tartalmaz, az együttműködésből kilépni 3 hónapos előzetes felmondással, az év végén lehet.

(2) Ha valamelyik résztvevő a szerződésből folyó kötelezettségeit súlyosan vagy - figyelmeztetés ellenére - ismételten megszegi, a vele kötött szerződést a többi résztvevő azonnali hatállyal felmondhatja.

(3) Az együttműködésben való részvétel megszűnésekor a volt résztvevő az általa az együttműködés céljára rendelkezésre bocsátott állóeszközök kiadását kérheti, vagy megállapodást köthet az együttműködésben érdekelt többi résztvevővel az állóeszközök további használatára vagy tulajdonának átruházására. A volt résztvevővel a kiválásakori időpontban fennállott állapot szerint kell elszámolni, s annak alapján követelését a naptári év végén pénzben kell kifizetni.

(A Tv. 55. §-ához)

73. § (1) A vállalkozás működési szabályzat alapján folytatja tevékenységét. Alapvető szervei: az igazgatótanács, az igazgatóság és az ellenőrző bizottság. A működési szabályzat más szervek létesítését is elrendelheti.

(2) A közös vállalkozást az igazgatótanács által az igazgatóság tagjai közül választott igazgató vezeti és képviseli.

(3) A résztvevők a vállalkozás vezetésében, irányításában és ellenőrzésében az igazgatótanácsba kiküldött tagjaik vagy alkalmazottaik útján vesznek részt.

74. § (1) A vállalkozásban való közreműködésük mértékét és módját, valamint az eredményben (nyereségben vagy veszteségben) való részesedés arányát és módját a résztvevők közös megegyezéssel állapítják meg.

(2) A vállalkozás a résztvevők vagyoni hozzájárulásaként rendelkezésére bocsátott, valamint a saját tevékenység eredményeként előállított eszközökkel, éves termelési és pénzügyi terv alapján folytatja működését.

75. § (1) A résztvevők által vagyoni hozzájárulás címén a vállalkozásnak átadott álló- és fogyóeszközök, továbbá a vállalkozás tevékenységének eredményeként előállított javak (termény, állat, termék stb.), ezeknek értékesítése során vagy a teljesített szolgáltatásokért kapott ellenérték, valamint a vállalkozás által vásárolt vagy egyéb jogcímen tulajdonul megszerzett vagyontárgyak a vállalkozás tulajdonában vannak.

(2) A vállalkozás a résztvevők közös tulajdona; a tulajdoni arányt a vagyoni hozzájárulás határozza meg.

(3) A vállalkozás tartozásaiért a résztvevők vagyoni hozzájárulásuk arányában, kezesként felelősek. E felelősségük harmadik személyekkel szemben nem korlátozható.

76. § (1) A vállalkozás a jövedelméből köteles az állóalap és a forgóalap növelésére szolgáló fejlesztési alapot, szociális, kulturális, továbbá részesedési alapot képezni.

(2) Az alapok mértékét és arányát - a tényleges szükséglet figyelembevételével - évenként a zárszámadás alkalmával az igazgatótanács állapítja meg a termelőszövetkezetekre irányadó szabályok szerint.

(3) A részesedési alapot a vállalkozásnál dolgozó tagoknak, családtagoknak és alkalmazottaknak a vállalkozás termelési költségei között elszámolt munkadíjára, alapmunkabérére, prémiumára, valamint - a jövedelemből való - kiegészítő részesedésére és kiegészítő munkabérére kell fordítani:

(4) A vállalkozás jövedelméből az állam iránti és egyéb kötelezettségek teljesítése, valamint az alapok kiegészítése után fennmaradó részt - a 74. § szerint megállapított arányban - a résztvevők számára kell átutalni.

77. § (1) A vállalkozás szervezetének, működésének, irányításának és ellenőrzésének az előzőkben nem szabályozott kérdéseiben - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a termelőszövetkezetekre érvényes rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. A közgyűlés hatáskörében általában az igazgatótanács, a vezetőség hatáskörében pedig az igazgatóság jár el.

(2) A vállalkozásnál foglalkoztatott termelőszövetkezeti tagoknak az ottani munkavégzésével kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire, valamint részükre a társadalombiztosítás keretében nyújtható szolgáltatásokra, továbbá a termelőszövetkezet által nyújtható szociális ellátásokra a termelőszövetkezeti tagokra érvényes rendelkezéseket kell alkalmazni. Ezek a termelőszövetkezeti tagok továbbra is jogosultak háztáji gazdaság fenntartására és megilletik őket a termelőszövetkezeti szervezeti élettel kapcsolatos jogok.

78. § (1) A vállalkozásból csak a naptári év végén lehet kilépni. A kilépésre vonatkozó szándékot -ha a szerződés másként nem rendelkezik - legalább 3 hónappal előbb kell az igazgatótanácsnak bejelenteni.

(2) Ha valamelyik résztvevő a vállalkozásban való közreműködésével kapcsolatos kötelezettségét súlyosan vagy - figyelmeztetés ellenére - ismételten megszegi, a vele kötött szerződést a többi Résztvevő azonnali hatállyal felmondhatja.

(3) Kilépés és azonnali hatályú felmondás esetén az igazgatótanács a vállalkozás létesítésére kötött társasági szerződés rendelkezéseinek megfelelően dönt afelől, hogy a termelőszövetkezet által rendelkezésre bocsátott eszközök értékét a termelőszövetkezet részére mennyi idő alatt, milyen részletekben téríti vissza és mikor adják ki számára a kilépéséig elért közös jövedelemből járó részt. Az ilymódon járó összeget vagy annak egy részét az esetleges veszteségek fedezésére az igazgatótanács a következő év végi zárszámadásig Visszatarthatja. A követelések után kamatot fi-tetni nem lehet.

79. § A vállalkozás megszűnik, ha a résztvevők száma egy résztvevőre csökken, a vállalkozást a résztvevők közös elhatározással megszüntetik, vagy a járási végrehajtó bizottság a vállalkozás felszámolását rendeli el.

(A Tv. 56. §-ához)

80. § A vállalat alapítására vonatkozó szerződésben (alapító okirat) meg kell határozni

a) a vállalat nevét és székhelyét,

b) a vállalat tevékenységi körét,

c) az alapító termelőszövetkezet megnevezését,

d) a vállalat létesítéséhez és a működéshez való hozzájárulás mértékét és módját,

e) a csatlakozás és kilépés feltételeit,

f) az alapítóknak és a később csatlakozóknak a vállalat működésével, irányításával és ellenőrzésével, valamint a jövedelemből való részesedéssel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit,

g) a vállalat szervezeti kereteit.

81. § (1) Az alapítók, valamint a csatlakozók által a Vállalatnak átadott álló- és forgóeszközök, továbbá a vállalat tevékenysége eredményeként előállított Javak, ezeknek értékesítése során vagy a teljesített szolgáltatásokért kapott ellenérték, valamint a vállalat által vásárolt vagy egyéb jogcímen tulajdonul megszerzett vagyontárgyak a vállalat tulajdonában vannak.

(2) A vállalat az alapítók és a csatlakozók közös tulajdona; a tulajdoni arányt a vagyoni hozzájárulás határozza meg.

(3) A vállalat tartozásaiért az alapítók és csatlakozók vagyoni hozzájárulásuk arányában, kezesként felelősek. E felelősségük harmadik személyek kel szemben nem korlátozható.

82. § (1) A vállalat vezetője és törvényes képviselője az igazgató, aki a vállalat ügyeit személyes felelősséggel intézi.

(2) A vállalatnál - az alapítók és a csatlakozók küldötteiből álló - igazgatóság működik. Az alapító termelőszövetkezet felkérése alapján a termelőszövetkezeti területi szövetség, illetőleg - országos jellegű vállalat esetén - a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa erre létesített szerve útján is elláthatja az igazgatóság feladatait [Tv. 104. § (1) bek., illetőleg 115. § (1) bek.].

(3) A vállalatnál más szerveket is lehet létesíteni.

83. § A vállalat az igazgatóság által jóváhagyott éves termelési és pénzügyi terv alapján gazdálkodik; üzemfejlesztési tervet is készíthet.

84. § A vállalat gazdálkodásáról év végén mérleget kell készíteni, amelyet az igazgatóság hagy jóvá.

85. § (1) A vállalat jövedelméből az álló- és forgóalap növelésére szolgáló fejlesztési alapot, szociális, kulturális alapot, részesedési és biztonsági alapot kell képezni.

(2) Jogszabály, az alapító határozat vagy az igazgatóság elrendelheti más alapok létesítését, továbbá meghatározott rendeltetésű összegek alapszerű kezelését is.

(3) A vállalat jövedelméből az állam iránti és egyéb kötelezettségek teljesítése, valamint az alapok kielégítése után fennmaradó rész - az alapító határozat szerinti arányban - az alapítókat és csatlakozókat illeti.

86. § (1) A vállalat kötelezettségeiért a tulajdonában levő összes vagyonnal felel.

(2) A vállalat esetleges veszteségét az alapítók és a csatlakozók egymásközt egyenlő arányban, ha pedig vagyoni hozzájárulást teljesítettek, ennek arányában viselik. A csatlakozók vagyoni felelőssége azonban csak a csatlakozásukkor elvállalt, valamint a vállalattal szemben csatlakozásuk után keletkezett kötelezettségekért áll fenn.

87. § A vállalatból való kilépésre, illetőleg az azonnali hatályú felmondásra a 78. §-ban foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a vállalkozás igazgatótanácsának jogkörében a vállalat igazgatósága jár el és az azonnali hatályú felmondás kérdésében is az igazgatóság dönt.

88. § (1) Termelőszövetkezetek és más szocialista gazdálkodó szervezetek közös gazdasági célok megvalósítására - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az állami vállalatról szóló 11/1967. (V. 13.) Korm. rendelet szabályai szerint társulhatnak; termelőszövetkezet részvételével kötelező egyesülés elrendelésének azonban nincs helye.

(2) Ha más szocialista gazdálkodó szervezet termelőszövetkezetek által alapított társuláshoz (Tv. 54-56. §) csatlakozik, a társulás szervezetére és működésére a Tv-ben és végrehajtási rendeleteiben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

A munka megszervezése és díjazása

(A Tv. 57. §-ához)

89. § A szervezeti egységek létesítéséről - az alapszabályban megállapított keretek között - a vezetőség határoz; részletes feladataikat, belső szervezetüket, működési rendjét, valamint anyag- és munkaerőszükségletüket ugyancsak a vezetőség állapítja meg.

(A Tv. 58. §-ához)

90. § (1) A vezetőség elsősorban a közös munkaszervezet keretében gondoskodik a termelőszövetkezet tagjainak - szakképzettségüknek megfelelő -rendszeres foglalkoztatásáról. A munkaköröket lehetőleg állandósítani kell.

(2) Ha a jogszabály valamely munkakör ellátását képesítéshez nem köti, a termelőszövetkezet határozza meg, hogy az egyes munkakörök betöltéséhez milyen szakképesítés, szakmai ismeret vagy gyakorlat szükséges. Azonos szakképzettség esetén a munkabeosztásnál a tagot az alkalmazottal szemben elsőbbségben kell részesíteni.

91. § A termelőszövetkezet tagjait bérmunka keretében (52. §) is foglalkoztathatja, illetőleg munka végzésére meghatározott időre és feltételek mellett szocialista szervezetek részére átengedheti.

(A Tv. 59. §-ához)

92. § A termelőszövetkezetben tagként működő volt kisiparos, ha iparjogosítványát az erre vonatkozó jogszabályok alapján megtartja - a vezetőség írásbeli hozzájárulásával - saját felelősségére és saját számlájára mások részére is végezhet szolgáltató jellegű ipari munkát.

93. § (1) A termelőszövetkezeti tag a részére megállapított munkát [Tv. 59. § (2) bek.] személyesen köteles teljesíteni.

(2) Nem köteles a közös munkában részt venni a termelőszövetkezet tagja, ha

a) a termelőszövetkezeti nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy rokkant, tekintet nélkül arra, hogy részesül-e nyugellátásban;

b) a részére kijelölt munka (beosztás) meghaladja teljesítőképességét;

c) fiatalkorú vagy nő, s őt a védelmére hozott rendelkezésekkel [99. § (3) bek.] ellentétben kívánják foglalkoztatni;

d) az orvos igazolása szerint keresőképtelen vagy szülési szabadságát tölti;

e) gyermekgondozási segélyben részesül;

f) katonai szolgálat, a termelőszövetkezet hozzájárulása alapján folytatott tanulmányok, engedélyezett munkavállalás, külföldi kiküldetés miatt vagy más okból igazoltan távol van.

(A Tv. 60. §-ához)

94. § Munkamegállapodást kell kötni, ha a tag a munkát a várható termés előre meghatározott hányada ellenében vagy a szervezeti egység keretein kívül külön vállalással végzi.

(A Tv. 61. §-ához)

95. § (1) A munkaidő tartamát - az évszakoknak és a munka természetének és mennyiségének megfelelően - napi, heti, havi vagy a munkaidőszakra vonatkozó keretben a vezetőség állapítja meg. A megállapított munkaidő a termelőszövetkezet tagjára, rendszeresen dolgozó családtagjára és alkalmazottjára egyaránt kötelező.

(2) A termelőszövetkezet által megállapított munkaidő tagonként évi 150, nők részére 100 tízórás munkanapnál kevesebb nem lehet.

(3) Azoknak a tagoknak és családtagoknak, akik huzamosabb időn át napi 10 órán túl teljesítenek munkát, a vezetőség megfelelő szabadidőt biztosíthat vagy pótlék fizetését engedélyezheti. Ezt a rendelkezést a vezető beosztásúakra nem lehet alkalmazni.

(A Tv. 62. §-ához)

96. § (1) A fizetett szabadság szempontjából egész éven át folyamatosan dolgozó tagnak azt kell tekinteni, aki a termelőszövetkezetben az előző évben 250 tízórás munkanapot teljesített.

(2) A Tv. 62. § (2) bekezdése alapján nem biztosítható fizetett szabadság annak a tagnak, aki a 95. § (2) bekezdése szerinti munkát nem teljesítette.

(A Tv. 63. §-ához)

97. § A termelőszövetkezet tagja a Munka Törvénykönyvében megállapított munkaszüneti napokon csak az állandó üzemelést, illetőleg állandó jelenlétet igénylő munkahelyeken kötelezhető munka végzésére. A vezetőség - indokolt esetben - más munkahelyen is elrendelheti a munkaszüneti napon való munkavégzést.

(A Tv. 64. §-ához)

98. § (1) Az Általános Balesetelhárítási és Egészségvédő Óvórendszabály, valamint a mezőgazdasági és iparági szakmai egészségvédő és balesetelhárító óvórendszabályok hatálya a termelőszövetkezetekre is kiterjed.

(2) A vezetőség köteles gondoskodni a közös munkában résztvevő tagok balesetelhárítási és egészségvédelmi oktatásának megszervezéséről, a szükséges védőberendezések, eszközök és öltözékek beszerzéséről, felszereléséről, illetőleg használatba adásáról.

99. § (1) A csökkent munkaképességű tagok részére egészségi állapotuknak megfelelő munkát kell biztosítani.

(2) Fiatalkorút és nőt nem szabad testi alkatára tekintettel reá hátrányos következményekkel járó vagy nagyobb fizikai erőkifejtést igénylő munkakörben foglalkoztatni.

(3) A fiatalkorúak és a nők foglalkoztatására vonatkozó általános rendelkezéseket a termelőszövetkezetek tagjaira és a családtagokra a külön jogszabályban foglaltak szerint kell alkalmazni.

100. § (1) A termelőszövetkezetben tagként dolgozó nőt - szülés címén - 20 heti szabadság illeti meg.

(2) A szüléssel kapcsolatos jövedelemkiesés pótlásáról - a jogszabályban meghatározott keretek között - a termelőszövetkezet az alapszabályban foglaltak szerint gondoskodik.

101. § (1) A betegség következtében keresőképtelenné vált termelőszövetkezeti tag jövedelemkiesésének pótlásáról - a jogszabály keretei között - az alapszabály rendelkezései szerint a vezetőség gondoskodik.

(2) A keresőképtelen betegek, valamint a szülő nők jövedelempótló jellegű készpénzsegélyeit a termelőszövetkezet szociális alapjából kell fedezni.

(A Tv. 65. §-ához)

102. § (1) A vezetőség a termelőszövetkezet tagjának csak határozott időre szóló; ideiglenes jellegű munkaviszony létesítésére adhat engedélyt. Ilyen engedély csak írásban adható.

(2) Nem tagadható meg az engedély, ha a termelőszövetkezet a kérelmezőt huzamosabb időn át nem tudja rendszeresen, vagy szakmai képesítésének megfelelő beosztásban foglalkoztatni.

(3) A vezetőség az engedély megadását a tagsági viszonyból eredő egyes kötelezettségek teljesítésétől függővé teheti.

103. § A termelőszövetkezeti tag munkaviszonyának megszűnésére a Mt. V. 122. §-ában foglaltak az irányadók.

104. § Munkaviszonya alapján á munkabér a termelőszövetkezeti tagot illeti meg és azt közvetlenül neki kell kifizetni. A termelőszövetkezet nem kötelezheti a tagot munkabérének vagy a munkabér egy részének a termelőszövetkezet javára való átengedésére.

105. § (1) A termelőszövetkezet vezetősége köteles elősegíteni, hogy a beosztás nélkül maradt, továbbá a közös munkában előreláthatóan huzamosabb időn át nélkülözhető tagok másik termelőszövetkezetben, állami (szövetkezeti) vállalatnál vagy intézménynél munkát végezhessenek.

(2) Hasonlóképpen kell segíteni a nyugellátásban nem részesülő, csökkent munkaképességű személyeket, a fiatalkorúakat és a nőket, ha a vezetőség nem tud olyan munkát biztosítani részükre, amelyet egészségük veszélyeztetése nélkül elláthatnak.

(A Tv. 66. §-ához)

106. § A termelőszövetkezet akkor is vehet fel alkalmazottat, ha a tagság létszáma, összetétele nem biztosítja a munkák zavartalan elvégzését, valamint, ha arra kár elhárítása vagy csökkentése miatt szükség van.

107. § Az alapszabály a határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott dolgozók részére illetményföld juttatására és a tagokat megillető kedvezmények igénybevételére is lehetőséget adhat. Az illetményföld nem lehet nagyobb a tagoknak azonos feltételekkel járó háztáji föld felénél.

108. § A munkarendnek és általában a termelőszövetkezet belső rendjének megtartása a termelőszövetkezet valamennyi alkalmazottjára kötelező,

(A Tv. 67. §-ához)

109. § (1) A termelőszövetezet a szocialista elosztásnak megfelelő bármilyen munkadíjazási rendszert alkalmazhat.

(2) A munkadíjazási rendszer legalapvetőbb, állandó jellegű szabályait az alapszabályba is fel kell venni. A közgyűlés által jóváhagyott munkadíjazási rendszertől a vezetőség nem térhet el.

(3) Az alkalmazottak munkabérét a hasonló beosztásban dolgozó munka szerinti részesedésének megfelelően, vezetők esetében a 112. §-ban foglaltak szerint kell megállapítani.

110. § A termelőszövetkezet állapítja meg, hogy a munkát teljesítményelőírással (munkanormával), a munkában töltött idővel vagy pedig a termés (hozam) meghatározott részével vagy annak értékével méri és díjazza.

(A Tv. 68. §-ához)

111. § Az alkalmazottak munkabérét a Tv. 68. §-ában foglaltaknak megfelelően, a tagok részesedésére vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával a munkaszerződésben kell megállapítani.

112. § (1) A vezető beosztású tagok és alkalmazottak javadalmazását a termelőszövetkezetben alkalmazott munkadíjazási rendszernek megfelelően kell megállapítani. Az elnök javadalmazását a közgyűlés, a többi vezetőét pedig a közgyűlés által meghatározott keretek között - a munkakörükkel járó feladatokra és felelősségre figyelemmel - a vezetőség állapítja meg.

(2) A vezetők javadalmazására a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa irányelveket adhat ki.

113. § A termelőszövetkezet a közös munkában résztvevő tagok, családtagok és alkalmazottak munkateljesítményeiről - személyenként elkülönített - nyilvántartást köteles vezetni.

Háztáji gazdaság

(A Tv. 69. §-ához)

114. § A közös gazdaság és a háztáji gazdaságok közötti együttműködés terjedelmét és módját úgy kell kialakítani, hogy a tagok és a termelőszövetkezet érdekei összhangban álljanak.

(A Tv. 70. §-ához)

115. § Jogszabály a háztáji gazdaság körébe tartozó egyes vagyontárgyak és a személyi tulajdonban levő háztáji föld elidegenítése esetére a termelőszövetkezet számára elővásárlási jogot biztosíthat.

(A Tv. 72. §-ához)

116. § A termelőszövetkezeti közös földekből az egyes tagoknak kijelölhető háztáji föld mértékét a Tv. 72. § (2) bekezdésében megszabott keretek között a tagnak és a közös munkában rendszeresen résztvevő családtagjainak a munkateljesítményére, a gazdálkodás helyi viszonyaira (föld minősége, termeszthető kultúrák, lakóhelytől való távolság stb.) és a tag szociális helyzetére (ellátásra szoruló családtagok száma, egészségi állapot stb.) tekintettel kell megállapítani.

117. § A tag huzamos távollétének tartama alatt a kijelölt háztáji föld használatának joga a tagot csak akkor illeti meg, ha a háztáji föld megtartására a vezetőség a tag, illetőleg családja kérelmére hozzájárult. Átlépés vagy a tagsági viszony megszűnése esetén a kijelölt háztáji föld használatára való jogosultság megszűnik, a vezetőség azonban engedélyt adhat a háztáji föld év végéig történő használatára.

118. § A termelőszövetkezeti tag halála esetén az a nem termelőszövetkezeti tag házastárs, aki a termelőszövetkezeti öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, tartósan munkaképtelen vagy törvényes tartási kötelezettség alapján mást eltart, a termelőszövetkezettől a háztáji föld alsó határát meg nem haladó mértékű földhasználatra jogosult, feltéve, hogy tulajdonában, haszonélvezetében vagy használatában ilyen mértékű föld nem maradt.

Felelősség

(A Tv. 74. §-ához)

119. § A termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó fegyelmi szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közös munkában rendszeresen résztvevő családtagokra (13. és 14. §), valamint a közös vállalkozásnál dolgozó tagokra is.

(A Tv. 75. §-ához)

120. § A fegyelmi büntetések közül azt kell alkalmazni, amely leginkább áll arányban az elkövetett cselekmény súlyával és - a tag addigi magatartását, munkáját, személyi, családi és egyéb körülményeit is figyelembe véve - a tag vétkességének fokával, egyszersmind a tagságot is kötelezettségeinek teljesítésére neveli.

121. § A fegyelmi határozatban a Tv. 75. § (2) bekezdése alapján ki lehet mondani, hogy a termelőszövetkezet tagja a közgyűlésen szavazati jogát nem gyakorolhatja és tisztségre nem választható. E jogok felfüggesztése legfeljebb egy évre szólhat,

(A Tv. 76. §-ához)

122. § (1) A fegyelmi eljárás megindításáról a tagot értesíteni kell annak a cselekménynek vagy mulasztásnak a megjelölésével, amely miatt az eljárást elrendelték. A tagnak alkalmat kell adni arra, hogy védekezését előterjessze.

(2) A fegyelmi eljárást csak attól az időponttól számított három hónapon belül lehet megindítani, amikor a fegyelmi vétség a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására jutott. Nincs helye a fegyelmi eljárás megindításának e határidőn belül sem, ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év eltelt.

(3) Ha a (2) bekezdés szerint fegyelmi eljárás megindításának nem lenne helye, de a tag ellen a fegyelmi vétséget megvalósító cselekménye vagy mulasztása miatt büntető eljárás indult és az a bűnösséget megállapító vagy az ügyet fegyelmi útra terelő határozattal fejeződött be, a fegyelmi eljárást meg lehet indítani, feltéve, hogy a jogerős határozat közlésétől három hónap, illetőleg jogerőre emelkedésétől egy év még nem telt el.

123. § (1) Azt a tagot, akit súlyos fegyelmi vétség gyanúja terhel és munkakörében való meghagyása veszélyezteti a termelőszövetkezet érdekeit, a vezetőség a fegyelmi eljárás során munkakörének ellátásától legfeljebb két havi időtartamra felfüggesztheti.

(2) A felfüggesztett tagot kérésére más megfelelő munkakörben foglalkoztatni kell, feltéve, hogy a közös munkában való részvétele a termelőszövetkezet érdekeit nem sérti vagy veszélyezteti.

(3) A felfüggesztés tartamára a tag nem teljesítmény szerint járó munkadíjának legfeljebb fele része visszatartható.

124. § (1) A fegyelmi eljárást határozattal kell befejezni. A határozatot meg kell indokolni és nyolc napon belül kézbesíteni kell a tag részére.

(2) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója megállapítja, hogy az eljárás alapjául szolgáló magatartás nem fegyelmi vétség, illetőleg a vétség elkövetése nincs kellően bizonyítva és ez az eljárás folytatásától sem remélhető, továbbá fegyelmi büntetés kiszabása nem indokolt, a fegyelmi eljárást határozattal megszünteti.

(3) A fegyelmi határozat elleni jogorvoslatot a Tv-nek a vitás ügyek intézéséről szóló XI. fejezete szabályozza.

(A Tv. 80. §-ához)

125. § A gondatlan károkozás alapján megállapítható kártérítés összege egy naptári hónapon belül ismételten előforduló gondatlan károkozás esetén sem haladhatja meg a Tv. 80. § (2) bekezdése szerinti mértéket.

126. § (1) A tag kártérítési felelőssége szempontjából bűncselekménnyel okozott a kár akkor is, ha

a) a bíróság vele szemben a tárgyaláson figyelmeztetést (Btk. 60 §) alkalmazott,

b) a szabálysértési hatóság vele szemben marasztaló határozatot hozott,

c) a bíróság, a szabálysértési hatóság, az ügyész-Rég vagy az utóbbi jóváhagyásával a nyomozóhatóság kisebb súlyú bűntett, illetőleg szabálysértés miatt az ügyet fegyelmi eljárásra utalta és ennek során marasztaló határozatot hoztak.

(2) Szándékos károkozás esetén a teljes kár erejéig felel a tag akkor is, ha az (1) bekezdés szerinti hatóságok bűncselekményt nem állapítottak meg, illetőleg felelősségrevonást nem alkalmaztak.

127. § A közös munkában résztvevő családtag a munka Végzése során, illetőleg a munkával kapcsolatban vállalt kötelezettségeinek elmulasztásával a termelőszövetkezetnek okozott kárért a termelőszövetkezeti tag kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok szerint felel.

(A Tv. 81. §-ához)

128. § Ha a kárt szándékosan okozták, a kártérítés az okozott tényleges kárnál alacsonyabb összegben csak akkor állapítható meg, ha a teljes kár megtérítésére kötelezés a tagot aránytalanul súlyos helyzetbe hozná.

(A Tv. 82. §-ához)

129. § (1) A termelőszövetkezet közrehatásának kell tekinteni azt a tevékenységet vagy mulasztást, amelyet a termelőszövetkezet tagja vagy alkalmazottja a termelőszövetkezet nevében eljárva, munkaköri kötelezettsége körében fejtett ki, illetőleg tanúsított, ha az a kár bekövetkeztét elősegítette vagy nem csökkentette.

(2) A termelőszövetkezet a kármegosztás folytán keletkezett visszkereseti igényét a nevében eljárt tagjával vagy alkalmazottjával szemben a kártérítés megfelelő szabályai szerint érvényesítheti.

(A Tv. 84. §-ához)

130. § (1) Természetbeni kártérítésre kötelezhető az a tag, aki a kárt olyan vagyontárgy eltulajdonításán val vagy megrongálásával okozta, amely a háztáji gazdaságban tartható vagyontárgyak szokásos körébe tartozik.

(2) Az eredeti állapot helyreállítása akkor rendelhető el, ha a kárt okozó tag rendelkezik az ahhoz szükséges anyagokkal, eszközökkel, s az eredeti állapot helyreállítása a termelőszövetkezet érdekeinek is megfelel.

(A Tv. 85. §-ához)

131. § A vezetőség és az ellenőrző bizottság működése alapján bekövetkezett vétkes károkozás esetén e testületek tagja mentesül a felelősség alól, ha a kárt okozó határozat meghozatalában, illetőleg intézkedés megtételében nem vett részt, vagy rész-vétel esetén a határozat ellen szavazott, illetőleg az intézkedés ellen tiltakozott.

(A Tv. 88. §-ához)

132. § (1) Leltárhiányon a raktáros által átvett vagyontárgyakban az időszaki leltározás alkalmával megállapított, a természetes mennyiségi csökkenést (káló) meghaladó azt a hiányt kell érteni, amelynek okát megállapítani nem lehet. A káló mértékét a vezetőség határozza meg.

(2) A leltárhiányért az a raktáros felel, aki a vagyontárgyakat leltár vagy jegyzék (jegyzőkönyv) szerint átvette, feltéve, hogy a két leltározás közötti időszaknak legalább a felében és az időszak végén is abban a raktárban dolgozott, ahol a leltárhiány keletkezett.

(3) A leltárhiányért fennálló felelősség szabályait a zárható és fedett magtárban, az üzemi konyhában és az ahhoz tartozó helyiségekben, valamint az anyagok, termények, vagy termékek megőrzésére szolgáló bekerített és elzárt területeken (telepeken) vagy tárolásra szolgáló zárható építményekben (pince, pajta stb.) tárolt dolgokban keletkezett hiányok esetében kell alkalmazni.

(A Tv. 90. §-ához)

133. § (1) A termelőszövetkezeti tag életének, egészségének vagy testi épségének a tagsági viszony keretében történt megsértése (a továbbiakban: sérelem) esetén a tag teljes vagyoni kárát - ezen belül a dolgokban keletkezett károkat, valamint a aérelemmel kapcsolatos költségeket és kiadásokat köteles a termelőszövetkezet megtéríteni.

(2) A tag halála esetén a termelőszövetkezet a tartásra jogosult hozzátartozóknak ráutaltságuk mértékéig, legfeljebb azonban az elvesztett törvényes tartás erejéig köteles kártérítést fizetni, köteles továbbá a sérelem folytán felmerült indokolt költségeiket és kiadásaikat megtéríteni.

(3) Ha a jövedelemkiesés, illetőleg a költség vagy kiadás tartós jellegű, általában havi járadékot kell megállapítani. Ha a vagyoni kár mértékét pontosan nem lehet kiszámítani, a termelőszövetkezetet olyan általános kártérítés megfizetésére lehet kötelezni, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas.

(4) A járadékszerű kártérítés megállapításánál Jelentős körülményekben utóbb bekövetkezett lényeges változás alapján mind a termelőszövetkezet, mind a károsult kérheti a megállapított kártérítés módosítását.

134. § (1) A termelőszövetkezet által vagy pedig -munkakörében végzett tevékenysége során - a termelőszövetkezet tagja (alkalmazottja, tagjának a közös munkában résztvevő családtagja) által harmadik személynek okozott kár megtérítésére a Polgári Törvénykönyv XXIX. és XXX. fejezetében foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) A termelőszövetkezetnek az (1) bekezdésben említett kárt okozó tagjával (tag családtagjával) 6zemben fennálló megtérítési (visszkereseti) igényére a Tv-nek, alkalmazottja tekintetében pedig a Munka Törvénykönyvének vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(A Tv. 92. §-ához)

135. § (1) A kártérítési eljárást határozattal kell befejezni. A határozatot meg kell indokolni és nyolc napon belül a tag részére kézbesíteni kell.

(2) A kártérítési határozat elleni jogorvoslatot a Tv-nek a vitás ügyek intézéséről szóló XI. fejezete szabályozza.

Vitás ügyek intézése

(A Tv. 93. §-ához)

136. § (1) A tagsági vitában - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - elsőfokon a vezetőség bizottsága dönt.

(2) A közgyűlés dönt az általa választott vagy kijelölt üzemi vezetők kártérítési ügyeiben [Tv. 91. § (2) bek.].

(3) Az üzemi vezető dönt a munkabeosztással, a munkaidő kihasználásával, a szabadság igénybevételével, a munkateljesítmény nyilvántartásával, a munka elszámolásával, a szervezeti egység által nyújtott segélyekkel és kedvezményekkel kapcsolatos ügyekben.

(4) Azokban az ügyekben, amelyekben bírósági vagy államigazgatási jogorvoslatnak nincs helye, a vezetőség a hatáskörébe tartozó vitás ügyek intézését az üzemi vezetőkre ruházhatja.

13-7. §

(1) A Tv. 74. §-ának (2) bekezdésében megjelölt bizottságot - a vezetőség megbízatásának időtartamára - a vezetőség választja tagjai közül. A vezetőség bizottsága 3-5 tagból áll; elnökét a bizottság tagjai közül a vezetőség bízza meg.

(2) A vezetőség bizottsága a vezetőség hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyben és tagsági vitában a tag, a termelőszövetkezet elnöke, elnökhelyettese vagy az üzemi vezető kezdeményezésére folytatja le az elsőfokú eljárást.

(A Tv. 94. §-ához)

138. § A vezetőség bizottsága másodfokon akkor jár el. ha a sérelmezett határozatot üzemi vezető vagy a termelőszövetkezet állandó jellegű bizottsága hozta.

139. § (1) A tag akkor fordulhat keresettel a bírósághoz, ha az elsőfokú határozat vagyoni követelésről rendelkezett.

(2) A járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályhoz az első fokú fegyelmi és az ellen a határozat ellen lehet fellebbezni, amelyet a termelőszövetkezet belső igazgatása körébe tartozó ügyben hoztak.

(3) Nem lehet keresettel a bírósághoz vagy fellebbezéssel a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályhoz fordulni, ha a határozat

a) a tagfelvételi kérelmet vagy a tagnak munkaviszony létesítése iránti kérelmét elutasítja;

b) a háztáji föld helyének kijelöléséről rendelkezik;

c) munkaköri beosztással kapcsolatos, kivéve, ha a határozat törvényes feltételek hiánya ellenére a tagot meghatározott munka végzésére kötelezi, vagy a munkavégzésből való kirekesztésére irányul;

d) a vezetőt tisztségéből visszahívja;

e) a munka elszámolásával kapcsolatos.

140. § A járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályai az irányadók azzal, hogy határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs és az elsőfokú határozatot nem változtathatja meg. Ha a határozat hatályon kívül helyezésével a törvényes helyzet nem állt helyre, a termelőszövetkezet egy hónapon belül, illetőleg a legközelebbi közgyűlésen köteles új határozatot hozni.

141. § (1) Termelőszövetkezeti alkalmazott munkaügyi vitájában a 136. § (1) és (3) bekezdésében megjelölt szervek döntenek. Az üzemi vezető által hozott határozat ellen az alkalmazott a vezetőség bizottságához fellebbezhet, a vezetőség bizottságának elsőfokú határozata ellen a Munka Törvénykönyvének szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.

(2) A vezetőség bizottsága a munkaügyi vita intézésénél a Munka Törvénykönyvének és a munkaügyi döntőbizottsági eljárást szabályozó rendelkezéseknek értelemszerű alkalmazásával köteles eljárni.

(A Tv. 95. §-ához)

142. § A Tv. 95. §-ának rendelkezését kell alkalmazni akkor is, ha a jogvita a termelőszövetkezet és tagja között nem a tagsági viszony alapján keletkezik, továbbá, ha a termelőszövetkezetek, szövetkezeti társulások (Tv. VII. fejezete), valamint termelőszövetkezetek társadalmi szervezetei (Tv. XII. fejezete), termelőszövetkezetek és más szocialista szervezetek, illetőleg állampolgárok között merül fel.

(A Tv. 96. §-ához)

143. § (1) Az elévülés szempontjából tagsági viszonyból származó követelésnek kell tekinteni azt a követelést is, amely a termelőszövetkezeti tag családtagjának a közös munkában való részvételéből ered.

(2) A bűntettel okozott kárért való felelősség mindaddig nem évül el, amíg el nem évül az a bűntett, amellyel a károkozás megvalósult.

(3) Az elévülés kezdő időpontjára, megszakadására, nyugvására és figyelembevételére a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(A Tv. 97. §-ához)

144. § A végrehajtás iránti intézkedés előtt vagy a végrehajtás során a vezetőség bizottsága a tag kérelmére, illetőleg vele egyetértésben - indokolt esetben - halasztást vagy részletfizetési kedvezményt adhat.

145. § (1) A vezetőség bizottsága (megbízottja) intézkedni köteles aziránt, hogy a végrehajtandó összeget a kötelezett személynek a termelőszövetkezettől eredő járandóságából vonják le és utalják át a termelőszövetkezet részére.

(2) Ha a pénzfizetésre kötelezett a teljesítés előtt más termelőszövetkezetbe (kisipari szövetkezetbe) vagy munkaviszonyba lépett, illetőleg nyugellátásban vagy egyéb rendszeresen visszatérő járandóságban részesül, a vezetőség bizottsága (megbízottja) felhívja a szövetkezetet, a munkáltatót vagy a járandóságot folyósító más szervet, hogy a végrehajtandó összeget a kötelezett személy járandóságából (munkabéréből) vonja le és utalja át a jogosult termelőszövetkezetnek. A levonás foganatosítására a Vht. 135-169/A. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.

(3) Ha a termelőszövetkezet a kötelezett, a vezetőség bizottsága (megbízottja) köteles haladéktalanul felhívni a pénzintézetet, hogy a termelőszövetkezet számlájáról a behajtandó pénzösszeget utalja át a jogosultnak.

146. § Ha a követelés nem pénz fizetésére, hanem egyéb szolgáltatásra, illetőleg meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott ingóság kiadására vagy meghatározott magatartásra (tűrésre, abbahagyásra stb.) irányul, a vezetőség bizottsága (megbízottja) közvetlenül intézkedik aziránt, hogy a kötelezett a határozatnak tegyen eleget, majd - megfelelő idő elteltével - a teljesítést ellenőrzi.

(A Tv. 98. §-ához)

147. § (1) A bírósági végrehajtást a termelőszövetkezet, illetőleg annak tagja a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes járásbíróság mellett működő közjegyzőnél kérheti.

(2) A közjegyző a Vht. 14. §-ának h) pontja alapján a termelőszövetkezeti szerv határozatát végrehajtási záradékkal látja el.

(A Tv. 99. §-ához)

148. § (1) Az államigazgatási végrehajtást a termelőszövetkezet, illetőleg annak tagja a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes községi, városi, illetőleg városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervénél kérheti.

(2) A szakigazgatási szerv a határozatot az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 75-77. §-a szerint hajtja végre.

(A Tv. 100. §-ához)

149. § A vezetőség bizottsága (megbízottja) a végrehajtást elrendelő vagy egyéb intézkedését jogorvoslat alapján maga is felülvizsgálhatja és módosíthatja.

A termelőszövetkezetek társadalmi szervezetei

(A Tv. 101. §-ához)

150. § A területi szövetséghez a termelőszövetkezetek bármikor csatlakozhatnak.

(A Tv. 102. §-ához)

151. § (1) A területi szövetségben a mezőgazdasági termelőszövetkezeteken kívül részt vehet (ahhoz csatlakozhat) halászati termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, szakszövetkezet (a továbbiakban a mezőgazdasági termelőszövetkezettel együtt: termelőszövetkezetek).

(2) A területi szövetségben a résztvevő termelőszövetkezeteknek azonos jogaik és kötelezettségeik vannak.

(3) A területi szövetségen belül szakmai tagozatok is alakíthatók.

(4) A halászati termelőszövetkezetek szakmai szövetséget is alakíthatnak.

(A Tv. 104. §-ához)

152. § (1) A területi szövetség látja el

aj a Termelőszövetkezeti Vagyonkezelési Alap kezelését,

b) a termelőszövetkezetek jogvédelmének szervezését és a termelőszövetkezetekben foglalkoztatott jogi ügyintézőkkel kapcsolatos feladatokat,

c) a termelőszövetkezetek termelési versenyével és a szocialista brigádmozgalommal kapcsolatos szervezési feladatokat.

(2) A területi szövetség a termelőszövetkezetek jogvitás ügyeiben azok jogi képviseletét nem láthatja el.

(A Tv. 105. §-ához)

153. § A területi szövetség alapszabálya a Tv. 105. §-ában megjelölt szerveken kívül más szerveket is létrehozhat.

(A Tv. 112. §-ához)

154. § A területi szövetség szervezetére és működésére - ha jogszabály vagy az alapszabály másként nem rendelkezik - a termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

(A Tv. 117. §-ához)

155. § Az Országos Tanács elnöke és elnökhelyettese csak termelőszövetkezeti tag lehet.

(A Tv. 122. §-ához)

156. § A területi szövetségek a kongresszusra a termelőszövetkezetek jelöltjei közül az Országos Tanács által meghatározott számú küldöttet választanak. A kongresszuson az állami és társadalmi szervek képviselői meghívottként vesznek részt.

157. § A termelőszövetkezetek kongresszusa előkészítése, összehívása és ügyviteli teendőinek ellátása az Országos Tanács feladata.

Állami felügyelet

(A Tv. 123. §-ához)

158. § (1) Az állami felügyeletet úgy kell gyakorolni, hogy a termelőszövetkezetek gazdasági és szervezeti önállósága és a termelőszövetkezeti demokrácia érvényesüljön.

(2) Az állami szervek a hatósági igazgatás körében - a jogszabályban megállapított rendelkezések szerint - általános igazgatási, mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási, valamint termelőszövetkezeti igazgatási feladatokat látnak el.

(3) Az államigazgatási szervek a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos általános érvényű intézkedéseiket kötelesek egyeztetni az azonos szintű mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervekkel, továbbá a termelőszövetkezetek társadalmi szervezeteivel.

(4) Az állami és szövetkezeti vállalatok, valamint más gazdálkodó szervek a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban hatósági feladatokat nem láthatnak el,

(A Tv. 124. §-ához)

159. § A termelőszövetkezettel szemben alkalmazható intézkedés előtt - a szükségeshez képest - vizsgálatot kell folytatni és az intézkedésnél figyelembe kell venni a törvénysértés súlyát, gyakoriságát, annak hatását, az előidéző körülményeket és a termelőszövetkezet általános helyzetét.

160. § (1) A járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály a termelőszövetkezeti tag bejelentése alapján és az ügyész óvására vagy indítványára, a népi ellenőrzési bizottság kezdeményezésére, illetőleg hivatalból lefolytatott vizsgálat eredményeként egészben vagy részben akkor semmisítheti meg a termelőszövetkezet szerveinek határozatát, illetőleg intézkedését, ha az jogszabállyal ellentétes.

(2) Nem semmisíthető meg az olyan határozat, amely ellen bírósági eljárásnak van helye.

(3) A határozat megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem sérthet.

161. § A járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály - egyedi ügyek kivételével - a termelőszövetkezeti szerv által hozott határozat végrehajtását és az e körben tett intézkedését hivatalból vagy kérelemre egy ízben legfeljebb 30 napra felfüggesztheti, ha a határozat vagy az intézkedés végrehajtása a termelőszövetkezetnek helyrehozhatatlan kárt okozna, vagy az a népgazdasági érdek súlyos sérelmével járna és a határozat vagy intézkedés megváltoztatása vagy megsemmisítése várható. A felfüggesztés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

162. § Ha a termelőszövetkezet a tagjaival szemben jogszabályon alapuló kötelezettségét írásbeli figyelmeztetés ellenére sem teljesíti, illetőleg a jogellenes állapotot nem szünteti meg, a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály határidő kitűzésével 5000 forintig terjedő pénzbírság kiszabásával kötelezheti a termelőszövetkezetet a kötelezettség teljesítésére, illetőleg a jogellenes állapot megszűntetésére.

163. § (1) A pénzbírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt kell befizetni. A be nem fizetett pénzbírság esetében az adóbehajtásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) Bírság eredménytelenség esetén ismételten kiszabható.

(3) A törvénysértésért felelős személy a kifizetett bírságot köteles a termelőszövetkezetnek az anyagi felelősségre vonatkozó szabályok szerint megtéríteni.

164. § Az üzemi tevékenység keretében kiadott külön engedélyt [59. § (1) bek.] a járási végrehajtó bizottság e tevékenység körében elkövetett súlyos törvénysértés esetén visszavonhatja, ha a figyelmeztetés nem járt eredménnyel.

165. § (1) Ha a termelőszövetkezet fizetési kötelezettségeinek tartósan nem tesz eleget, vagy a gazdálkodás rendjét súlyosan megsérti és az állami felügyelet körében alkalmazható egyéb intézkedések nem vezettek eredményre, a járási végrehajtó bizottság - a megyei végrehajtó bizottság elnökének előzetes hozzájárulásával - a vezetőség tevékenységét a vizsgálat tartamára felfüggesztheti.

(2) A vezetőség felfüggesztése esetén a járási végrehajtó bizottság köteles a vezetőség feladatainak ellátására hatósági megbízottat kijelölni a vizsgálatot 30 napon belül be kell fejezni.

166. § (1) A felfüggesztés nem érinti a közgyűlés éa - az elnök és elnökhelyettes kivételével - a tisztségviselők, valamint az üzemi vezetők jogkörét.

(2) A vezetőség függetlenített tagjait - kérésükre - a 123. § (2) bekezdése szerint kell foglalkoztatni és részükre a felfüggesztés tartamára az eddigi javadalmazást biztosítani kell.

(3) Ha a vezetőség függetlenített tagja ellen fegyelmi eljárás indul, a felfüggesztés tartamára javadalmazásának ötven százaléka visszatartható,

(4) A közgyűlés összehívásáról a megbízott gondoskodik.

167. § (1) A járási végrehajtó bizottság - a megyei végrehajtó bizottság elnökének előzetes hozzájárulásával - megvonhatja a működési engedélyt attól a termelőszövetkezettől, amely jogszabályba ütköző tevékenységet folytat és azt írásbeli felszólításra sem szünteti meg, s működésével a szövetkezeti gazdálkodás rendjét vagy a népgazdaság érdekeit súlyosan sérti.

(2) A termelőszövetkezettől a működési engedély akkor is megvonható, ha a termelőszövetkezet működésének feltételei nem biztosíthatók.

Egyesülés. Megszűnés

(A Tv. 126. §-ához)

168. § A termelőszövetkezet az egyesülésről hozott határozatát az egyesülési közgyűlés határozatáig (Tv. 127. §) megváltoztathatja,

(A Tv. 127. §-ához)

169. § Az egyesülés időpontjával az egyesült termelőszövetkezetek tagjai az új termelőszövetkezet tagjaivá válnak,

(A Tv. 128. §-ához)

170. § Az egyesülés folytán az egyesülő termelőszövetkezeteket a korábban megillető jogok és terhelő kötelezettségek - az új termelőszövetkezet létrejöttének időpontjával - a jogutód termelőszövetkezetre változatlan tartalommal szállnak át. A kötelezettségek eredeti lejáratát (esedékességét), illetőleg a törvényen alapuló elévülési határidőket a termelőszövetkezetnek az egyesülés folytán történő megszűnése nem érinti,

(A Tv. 129. §-ához)

171. § (1) A szétválást kimondó közgyűlési határozatban meg kell állapítani a vagyonnak, a jogoknak és kötelezettségeknek a megoszlását és azt, hogy a tagok mely termelőszövetkezet tagjaivá válnak.

(2) A szétváló termelőszövetkezetek a fennálló kötelezettségekért harmadik személyekkel szemben a vagyonmegosztás arányában felelnek.

(3) A szétválással kapcsolatos eljárásra a termelőszövetkezetek egyesülésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(A Tv. 130. §-ához)

172. § A megszüntetést kimondó határozatot a közgyűlés a felszámolás befejezéséig visszavonhatja.

(A Tv. 131. §-ához)

173. § (1) A felszámoló bizottság legalább öt tagból áll.

(2) Ha a megszüntetést a termelőszövetkezet határozza el, általában a vezetőség átalakul felszámoló bizottsággá; a közgyűlés azonban a felszámoló bizottságot más tagokkal vagy alkalmazottakkal is kiegészítheti, illetőleg a vezetőségen kívülálló tagokból és alkalmazottakból is alakíthat felszámoló bizottságot.

(3) Ha a termelőszövetkezet a működési engedély megvonása miatt szűnik meg, a felszámoló bizottságot a termelőszövetkezet tagjai vagy alkalmazottai és a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály dolgozói közül a járási végrehajtó bizottság rendeli ki.

(A Tv. 132. §-ához)

174. § A felszámoló bizottság a termelőszövetkezet tagságának való beszámolás kötelezettségével gyakorolja a közgyűlés és a vezetőség jogait.

(A Tv. 133. §-ához)

175. § (1) A felszámolás elrendelése esetén a termelőszövetkezet ellen folyó minden pert fel kell függeszteni.

(2) A Tv. 133. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés nem érinti azokat a követeléseket, amelyeket zálogjog, jelzálogjog, vagy jogszabály rendelkezése alapján egyes vagyontárgyak tekintetében más külön kielégítési jog biztosít,

(A Tv. 135. §-ához)

176. § A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonba tartozó termelőeszközök, beruházások, telepítések és egyéb vagyontárgyak hasznosításáról a területi szövetség gondoskodik,

(A Tv. 136. §-ához)

177. § A felszámoló bizottság a felszámolási eljárás befejezéséről zárójelentést készít és azt jóváhagyás végett a járási végrehajtó bizottság elé terjeszti. A termelőszövetkezet a zárójelentés jóváhagyásának időpontjával szűnik meg.

Vegyes rendelkezések

(A Tv. 138. §-ához)

178. § (1) Azokat a személyeket, akiknek pártoló tagsági viszonya a Tv. hatálybalépésekor fennáll, 15 napos határidő kitűzésével fel kell hívni, hogy kívánnak-e a termelőszövetkezetbe tagként belépni.

(2) Ha a pártoló tag a vele közölt határidő alatt a belépési nyilatkozatra megállapított alakszerűségek megtartásával belépési szándékát bejelenti, azt a felvétel kérdésében döntés végett a közgyűlés elé kell terjeszteni. A felvételi kérelem elutasítása esetén, vagy ha a pártoló tag felvételét nem kéri, a vezetőség a pártoló tagsági viszonyt megszűntnek nyilvánítja. A volt pártoló taggal a tagsági viszony megszűnésére irányadó szabályok szerint kell elszámolni.

(A Tv. 139. §-ához)

179. § A termelőszövetkezet a Tv. hatályba lépése előtt kapott engedélyen alapuló szolgáltató, feldolgozó vagy egyéb tevékenységét tovább folytathatja. Ha a tevékenység a korábbi rendelkezések szerint engedély nélkül volt folytatható, de e rendelet vagy az annak alapján kiadott rendelkezések szerint engedélyezésre szorul, az engedély iránti kérelmet 30 napon belül be kell nyújtani.

(A Tv. 141. §-ához)

180. § Az Országos Társadalombiztosítási Tanács tagjai között a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa öt küldöttel vesz részt; a megyékben és a fővárosban szervezett társadalombiztosítási bizottságokba a megye (főváros) területén működő az a területi szövetség küld egy - állandó jelleggel erre kijelölt - tagot, amelybe az üggyel érintett termelőszövetkezet tartozik.

181. § (1) A 30/1966. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tsznyr.) 21. §-ának utolsó mondata úgy módosul, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa a pénzügyminiszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben tehet további kivételt.

(2) A Tsznyr. 81. § (1) bekezdése úgy módosul, hogy az ott említett engedélyezési jogkört a Szakszervezetek Országos Tanácsa a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel és a munkaügyi miniszterrel, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben gyakorolja.

(3) A Tsznyr. 83. § (4) bekezdésének utolsó mondata úgy módosul, hogy a költségvetést a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben készíti.

(A Tv. 142. §-ához)

182. § (1) E rendelet 1968. évi január hó 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben gondoskodik.

(2) E rendelet hatálybalépésével a 27/1953. (VI. 4.) MT, a 9/1959. (II. 20.) Korm., a 13/1959. (III. 15.) Korm., a 32/1959. (V. 26.) Korm., a 31/1960. (VI. 14.) Korm. és a 36/1960. (VIII. 7.) Korm. rendelet, a 18/1967. (VI. 29.) Korm. rendeletnek a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre és a halászati termelőszövetkezetekre vonatkozó rendelkezései, továbbá az 1008/1960. (V. 15.) Korm. határozat, az 1033/1964. (XII. 29.) Korm. határozat, az 1007/1965. (III. 21.) Korm. határozat 6. pontja, az 1003/1966. (III. 13.) Korm. határozat, valamint az 1007/1967. (V. 14.) Korm. határozat 2. és 3. pontja hatályát veszti.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke