10/1978. (IX. 26.) MÉM rendelet

a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésből származó minőségi vitákban állásfoglalásra jogosult szervekről és szakemberekről

A 14/1978. (III. 1.) MT rendelet 14. §-ában kapott felhatalmazás alapján a belkereskedelmi miniszterrel, az igazságügyminiszterrel, a könnyűipari miniszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

(1) A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés teljesítése során átadott termék minőségével kapcsolatos vitás kérdésekben - a felek eltérő megállapodásának hiányában a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az e rendelet mellékletében feltüntetett szervek, illetőleg a teljesítés helye szerint illetékes járási hivatal, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: járási hivatal) által kijelölt szakemberek járnak el.

(2) A vágómarha, a vágójuh és a vágósertés minőségére a vágóhídi ellenőrző vágás az irányadó. Az ellenőrző vágáshoz a termelőt vagy képviselőjét is meg kell hívni; ilyen esetben az ellenőrző vágásról készült jegyzőkönyvet a termelő, illetőleg képviselője is aláírja. Ha a termelő vagy képviselője az aláírást megtagadja, ennek okát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

2. §

(1) A minőség meghatározására jogosult szerv, illetőleg szakember a minőséget a beküldött minta vagy - ha a minta vételére vagy beküldésére a termék jellege miatt nincs lehetőség -a termék vizsgálata alapján állapítja meg.

(2) A minőség elbírálásánál az országos szabványban vagy kötelező előírásban, illetőleg a szerződésben foglalt minőségi követelményeket kell alapul venni.

(3) A minőség meghatározására jogosult szerv, illetőleg szakember a minőség kérdésében kialakított állásfoglalását helyszíni szemle esetén jegyzőkönyvbe foglalja, egyéb esetben a felekkel írásban közli.

(4) A minőség meghatározására jogosult szervek eljárásáért a külön jogszabályban meghatározott díjakat lehet felszámítani.

(5) A minőség meghatározására jogosult szerv dönt arról, hogy a szakvélemény díját, illetőleg költségeit előzetesen be kell-e fizetni.

3. §

(1) A minőség meghatározására jogosult szakembereket a járási hivatal megfelelő szakképzettséggel rendelkező, államigazgatásban, állami, társadalmi vagy szövetkezeti szervnél foglalkoztatott dolgozók illetőleg nyugdíjasok közül jelölhet ki.

(2) A kijelölésről okiratot kell kiállítani, amelynek egy példányát a kijelölt szakembernek, egy példányát pedig a munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) álló szakember munkaadójának (szövetkezetének) kell megküldeni.

(3) A kijelölt szakemberekről a járási hivatal nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartást a községek szakigazgatási szerveinek is meg kell küldeni, és azokat a bekövetkezett változásokról is tájékoztatni kell.

4. §

(1) Az eljáró szakembert - bármelyik fél kérelmére - a járási hivatal a nyilvántartásból jelöli ki.

(2) A kijelölt szakember köteles az áruátvétel helyén haladéktalanul megjelenni, a vitatott termék minőségét megvizsgálni és az állásfoglalás egy példányát a szállítmányt kísérő okmányhoz csatolni.

5. §

(1) A szakembert tevékenységéért díj és költségtérítés illeti meg.

(2) A díj:

a) napi négy órát meg nem haladó tevékenységért 120 - Ft;

b) napi négy órát meghaladó tevékenységért 150,- Ft.

(3) Ha a szakember tevékenységét nem abban a helységben fejti ki, ahol állandó lakhelye vagy munkahelye van, napidíjra és a ténylegesen felmerülő közlekedési és szállásköltsége megtérítésére is igényt tarthat. A napidíj és költségtérítés mértékére és feltételeire a közszolgálati alkalmazottak belföldi kiküldetésére vonatkozó rendelkezések az irányadók.

6. §

(1) Az eljáró szakember a díjra és a költségekre vonatkozó elszámolását az eljárástól számított 8 napon belül köteles a járási hivatalhoz benyújtani. Az elszámoláshoz csatolni kell az eljárás során hozott állásfoglalás egy példányát.

(2) A járási hivatal az elszámolás alapján állapítja meg a szakértőt megillető díjak és költségek összegét. A díj megállapítására vonatkozó határozat egy példányát a feleknek meg kell küldeni.

(3) A megállapított díjat a kötelezett a járási hivatal letéti számlájára fizeti be. A befizetett összegnek a szakember részére történő kiutalásáról a járási hivatal gondoskodik.

(4) A szakvélemény díjának, illetőleg költségeinek viselésére a 14/1978. (III. 1.) MT rendelet 15. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(5) Az eljáró szakember, illetőleg a felek vagy a felek közvetlen felügyeleti szerve között munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony nem állhat fenn.

7. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit az 1978. március 1. után megkötött mezőgazdasági termékértékesítési szerződésből származó minőségi viták esetében kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 12/1967. (XII. 31.) MÉM rendelet, a 3/1970. (II. 10.) MÉM rendelet, a 17/1970. (VI. 21.) MÉM rendelet, a 11/1972. (VIII. 16.) MÉM rendelet, a 23/1972. (XII. 2.) MÉM rendelet 13. és 35. §-a, az 1/1973. (I. 8.) MÉM rendelet 10., 11. és 44. §-a, a 43/1967. (MÉM. É. 50.) MÉM utasítás és a 16/1968. (MÉM. É. 7.) MÉM utasítás hatályát veszti.

Dr. Soós Gábor s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár

Melléklet a 10/1978. (IX. 26.) MÉM rendelethez

A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján átadott termék minősége tekintetében felmerülő vitában az alábbi szervek, illetőleg szakemberek foglalnak állást:

1. A vetőmagvak, valamint a nemesített és államilag ellenőrzött vetőburgonya, továbbá a szőlő, gyümölcsfa- és díszfaiskolai, valamint a spárga és komló szaporítóanyag (beleértve a gyümölcsfa és díszfa csemete és cserje, valamint a spárga termesztéséhez szolgáltatott vetőmagot is) minőségének kérdésében az Országos Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyelőség.

2. A rozs, az árpa, a zab, a kukorica, a napraforgómag, az étkezési szárazbab és egyéb élelmezésre vagy ipari feldolgozásra kerülő magvak, a rizs, a mák, az őszi érésű burgonya, a seprűcirok, valamint a széna- és szalmafélék minőségének kérdésében a Magyar Kereskedelmi Kamara Áruszakértő Bizottsága.

3. A búza sütőipari értékének és enzimállapotának kérdésében a megyei (fővárosi) élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézetek.

4. A nyers fűszerpaprika, a fűszerpaprika féltermék, a fűszerpaprika őrlemény minőségének kérdésében a kijelölt (Kecskemét, Szeged) élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézetek.

5. A cukorrépa cukortartalma, a fűszernövény, a méz, a méh-viasz, a virágpor, a gomba és az étkezési tojás minősége kérdésében a megyei (fővárosi) élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézetek.

6. A komló minőségének kérdésében a Fővárosi Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet.

7. A gyógynövények, illóolajos növények és a mákgubó minőségének kérdésében a Gyógynövény Kutató Intézet.

8. A dohány minőségének kérdésében a Dohányellenőrző Bizottság; ennek elnöke a dohánybeváltó üzem telephelye szerint illetékes járási hivatal által megbízott szakember, tagjai a dohánybeváltó vállalat és a termelő mezőgazdasági üzem felügyeleti, illetőleg érdekképviseleti szervének egy-egy kiküldötte.

9. A gyapjú és a toll minőségének kérdésében a Mezőgazdasági Gyapjúminősítő Bizottság; ennek tagjai az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség Laboratóriumi Központja és a Textilipari Minőségellenőrző Intézet kiküldöttének váltakozó elnökletével a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Könynyűipari Minisztérium egy-egy kiküldötte.

10. A bor fajtajellegének kérdésében a Borminősítő Szakbizottság; ennek elnöke a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kiküldötte, tagjai a minisztérium által megbízott két szakértő, továbbá a megrendelő és a termelő felügyeleti, illetve érdekképviseleti szervének egy-egy kiküldötte.

11. A must és a bor minősége, a must cukorfoka kérdésében az Országos Borminősítő Intézet.

12. A tej zsírtartalma kérdésében az átadás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézet.

13. A tenyész-szarvasmarha, a tenyész-sertés, a tenyész-juh, a tenyész kecske, a tenyész-baromfi, a tenyész-tojás, a naposcsibe minősége kérdésében az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség. (Ha a megrendelő az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség, a minőség kérdésében a Minősítő Szakbizottság foglal állást, ennek elnöke a minisztérium kiküldötte, tagjai a minisztérium által kijelölt négy szakértő.)

14. A tenyészló (sportló, versenyló) minősége kérdésében az Országos Lótenyésztési Felügyelőség.

15. A rostnövények, a cukorrépa, a cikória, a zöldség és gyümölcs, az újburgonya és egyéb gyorsan romló - a mellékletben fel nem tüntetett - termékek, a borszőlő (a cukorfok kérdésében keletkezett vita kivételével), a szaporítóanyagok (a szőlő, gyümölcs- és díszfaiskolai szaporítóanyagok kivételével) esetében, továbbá a gyapjú nedvességtartalmának meghatározásánál a járási hivatal által kijelölt szakemberek.

16. A Budapesti Nagyvásártelepen átadott zöldség, gyümölcs és burgonya minősége kérdésében a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet.

17. A szarvasmarha, ló, sertés és juh egészsége, tenyésztésbe fogott volta, továbbtartásra való alkalmassága, illetőleg túletetettsége, a vágóbaromfi, a házinyúl és a galamb egészsége és a tej fizikai tisztasága kérdésében az átadás helye szerint illetékes hatósági (körzeti) állatorvos.