37/1978. (XII. 23.) PM rendelet
a vállalatok felszámolásáról
A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező 1978. évi 2. tvr. 23. §-ának (2) bekezdésében, valamint az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény végrehajtásáról rendelkező 4/1978. (I. 18.) MT rendelet 30. §-ában kapott felhatalmazás alapján a vállalatok felszámolásának részletes szabályait - az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a következők szerint állapítom meg:
1. §
(1) A rendelet hatálya az állami vállalatra, a trösztre, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervre (a továbbiakban: vállalat) terjed ki.
(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni - a 18. §-ban meghatározott eltérésekkel - a társadalmi szervezetnek és az egyesületnek a vállalata, valamint a szövetkezeti vállalat felszámolására is.
2. §
(1) Ha az alapító szerv a vállalatot felszámolás útján szünteti meg, a felszámolás elrendeléséhez a pénzügyminiszter előzetes egyetértése szükséges.
(2) A pénzügyminiszterhez küldött megkeresésben közölni kell a felszámolás elrendelésének okát, a vállalat vagyoni helyzetét, a külföldiekkel kötött szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket, azt, ha a megszüntetni kívánt vállalatnak külföldi érdekeltsége van, vágy ha a vállalat külföldi részvétellel működő gazdasági társulásban társként részt vesz, továbbá a kijelölni kívánt felszámolót.
(3) A pénzügyminiszter - a Pénzintézeti Központ útján - döntése előtt a felszámolandó vállalatnál vizsgálatot tarthat.
(4) Ha a felszámoló nem a Pénzintézeti Központ, a felszámolást a Pénzintézeti Központ ellenőrzi.
3. §
(1) Az alapító szerv felszámolást elrendelő határozatban felszámolót jelöl ki, és az igazgatót a vállalat vezetése alól - az 5. § (1) bekezdésének figyelembevételével - egyidejűleg felmenti. A határozatnak tartalmaznia kell a kijelölt felszámoló foglalkoztatásának feltételeit, beszámolási kötelezettségének időpontját, a felszámolás kezdetét és befejezésének várható időpontját, a vállalat vagyonának értékesítésére vonatkozó irányelveket.
(2) A felszámolás kezdetét (csak rendkívül indokolt eset kivételével) a tárgynegyedév utolsó napjával kell megállapítani. Az utolsó, mérleggel lezárt időszaktól a felszámolás kezdő időpontjáig terjedő időszakot - az elszámolás és az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek teljesítése és jogok érvényesítése szempontjából - teljes gazdálkodási évnek kell tekinteni, és az erre az időszakra vonatkozó mérleget az éves mérlegbeszámolóra vonatkozó rendelkezések szerint kell elkészíteni.
(3) Felszámolóként a megszűnő vállalat tevékenységi körének megfelelő szakismerettel rendelkező személyt kell kijelölni. Felszámolóként a vállalat ideiglenes vezetésével megbízott miniszteri biztost, valamint jogi személyt és a Pénzintézeti Központot is ki lehet jelölni. Az igazgató felszámolóként nem jelölhető ki. A felmentett igazgató a felszámoló kívánsága szerint a felszámolás során köteles közreműködni. A felszámolót a képviseleti könyvbe be kell jegyezni.
(4) A felszámolás alatt álló vállalat bankszámláját vezető pénzintézet részére a felszámoló köteles az előírásoknak megfelelően az aláírás bejelentést megtenni.
(5) A felszámoló díjazását a felszámolási időtartamnak megfelelően egyösszegben kell megállapítani.
4. §
A felszámolás elrendeléséről értesíteni kell:
a) a vállalatot,
b) a kijelölt felszámolót,
c) a pénzügyminisztert,
d) ha az alapító szerv nem azonos az ágazati miniszterrel, az ágazati minisztert,
e) ha a felszámoló nem a Pénzintézeti Központ, a Pénzintézeti Központot,
f) a vállalati törzskönyvet vezető szervet, és ha a vállalat a cégjegyzékbe is be van jegyezve, a cégbíróságot is,
g) a vállalat bankszámláit vezető pénzintézetet,
h) ha a vállalat gazdasági társulásban vesz részt, a társulás nyilvántartását vezető szervet és a gazdasági társulás igazgatótanácsát,
i) a vállalat székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) tanácsot.
A felszámolási eljárás
5. §
(1) A vállalat igazgatója köteles a vállalatot leltár, mérleg és eredménykimutatás alapján - az ügyvitellel kapcsolatos egyéb iratokkal együtt -a határozat közlésétől számított 60 napon belül jegyzőkönyvvel a felszámolónak átadni. A felszámolást elrendelő határozatot követően a vállalat mérlegbeszámoló (beszámoló) készítésére nem kötelezhető.
(2) A felszámoló köteles a Pénzintézeti Központnak a leltárt, mérleget és eredménykimutatást az átvételtől számított 8 napon belül megküldeni.
(3) A felszámoló a vagyoni helyzet felmérésével, valamint az iratok átvételével egyidőben köteles felkérni a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának illetékes területi szervét a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés elvégzésére. A pénzügyi-gazdasági ellenőrzést soron kívül, de a megkeresést követő 10 napon belül meg kell kezdeni és 30 napon belül be kell fejezni. Az illetékes adóhatóság köteles a felszámolóval közölni, hogy a felszámolás alatt álló vállalatnak milyen összegű adó- és késedelmi pótlék tartozása van.
(4) A felszámoló a felszámolás alatt álló vállalatot "f. a." toldattal és saját aláírásával képviseli.
(5) A felszámoló az (1) bekezdés szerint átvett iratok alapján elkészíti a felszámolás részletes költségelőirányzatát és a felszámolás ütemtervét.
(6) A felszámoló az eljárás során szakértőt vehet igénybe.
6. §
(1) Az alapító szerv a vállalat megszüntetésekor köteles gondoskodni - a népgazdaság szükségleteit, lehetőségeit és a dolgozók érdekeit figyelembe véve, a munkajogi előírásoknak megfelelően, az illetékes munkaügyi szervvel együttműködve - a munkaerő megfelelő átcsoportosításáról.
(2) Amennyiben a dolgozó a felajánlott munkahelyet vagy munkakört nem fogadja el, a felszámoló a munkaviszonyt a munkajogi szabályok figyelembevételével szüntetheti meg.
7. §
(1) A felszámolás alatt álló vállalat ellen követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Ez a rendelkezés nem érinti azokat a követeléseket, amelyeket jogszabály alapján külön kielégítési jog (törvényes zálogjog, bankhitelt biztosító zálogjog stb.) biztosít. A külön kielégítési jogot a felszámolási eljáráson kívül, az erre vonatkozó jogszabályok szerint lehet érvényesíteni.
(2) A felszámolás elrendelésével a vállalat valamennyi tartozása lejárttá válik, ez időtől kezdve az eljárás keretében a vállalattal szemben kamatot - a bankkölcsön ügyleti kamatát kivéve - érvényesíteni nem lehet. A vállalatot megillető követeléssel szemben beszámításnak csak ugyanabból a jogviszonyból eredő pénzkövetelés tekintetében van helye.
(3) A felszámolás elrendelésekor a vállalat ellen folyamatban levő minden pert és végrehajtási eljárást fel kell függeszteni. A felfüggesztés iránt a felszámolónak kell intézkednie.
8. §
(1) A felszámoló az ismert hitelezőket és érdekelteket írásban, továbbá valamennyi érdekeltet a Pénzügyi Közlönyben közzétett hirdetményben köteles haladéktalanul felszólítani, hogy követeléseiket, azok biztosítékait, valamint a vállalattal szembeni tulajdoni vagy egyéb jogcímen fennálló igényeiket az értesítés kézhezvételétől, illetve a hirdetmény közzétételétől számított 30 napon belül jelentsék be.
(2) Ha az érdekelt követelését az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül nem jelentette be és az a felszámolási eljárás befejezését hátráltatja, a felszámoló az eljárásból kizárhatja. A kizárt követelések tárgyában a felszámoló közlésétől számított 15 napon belül az érdekelt panaszt nyújthat be az alapító szervhez.
(3) A felszámoló a bejelentett követelés jogosságának és összegszerűségének elismeréséről köteles az érdekeltet - 30 napon belül írásban - értesíteni. Ha a követelést vagy annak összegét a felszámoló nem ismeri el, az érdekelt az erről szóló írásbeli közlés átvételétől számított 30 napon belül - jogvesztés terhe mellett - igényét bíróság előtt érvényesítheti, illetve kérheti a 7. § szerint felfüggesztett per folytatását.
9. §
(1) A felszámoló jogosult a vállalat által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani. Amennyiben a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A másik felet ennek folytán megillető követelés az eljárás keretében az elállás, illetőleg felmondás közlésétől számított 30 napon belül érvényesíthető.
(2) A felszámolási eljárás alatt termelő (szolgáltató) tevékenység csak az elállás és a felmondás folytán meg nem szűnt szerződések teljesítésére irányulhat.
(3) A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni a termelőeszközök, termelő berendezések karbantartásáról, megóvásáról, különösen a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról.
10. §
(1) A felszámoló köteles a jogszabályban előírt módon és határidőben bevallani és befizetni a felszámolás ideje alatt folytatott termelő, szolgáltató, értékesítő tevékenységével összefüggő valamennyi költségvetési befizetési kötelezettségét, kivéve az általános és progresszív nyereségadót, városi-községi hozzájárulást, bérfejlesztési befizetést, eszközlekötési járulékot, az értékcsökkenési leírás központosított részét. Meg kell fizetnie a munkabért terhelő járulékokat is.
(2) A felszámolás időtartama alatt a felszámoló a tevékenységhez kapcsolódó költségvetési juttatásokat igényelheti. Az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek bevallásának, befizetésének elmulasztása miatt a felszámolót késedelmi pótlék fizetési kötelezettség terheli.
(3) Az elszámolásokat a PM Bevételi Főigazgatóság illetékes területi szervei ellenőrzik.
11. §
(1) A felszámoló a vállalat vagyonát a jogszabályok keretei között és a felszámolást elrendelő határozatban megjelölt irányelvek alapján szabadon értékesíti, a követeléseket behajtja, a kártérítési igényeket érvényesíti.
(2) A felszámoló a vállalat vagyontárgyait a felszámolás időtartamára más gazdálkodó szervezetek használatába adhatja. Ha valamely gazdálkodó szervezet a felszámolótól vagyontárgyat használatra átvett, legalább olyan összegű díj fizetésére köteles, mint amit a felszámolás alatt levő vállalat fizetni köteles a vagyontárgyat terhelő kötelezettségek alapján.
12. §
(1) A felszámolás befejezéséhez a felszámoló köteles felszámolási zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot is tartalmazó zárójelentést készíteni, és azt 3 példányban az elkészítéstől számított 8 napon belül a 19. § (1) bekezdésében meghatározott záradékolás céljából a Pénzintézeti Központhoz megküldeni. A záradékolás után a felszámoló a fenti iratokat azonnal köteles az alapító szervhez és a Pénzügyminisztériumhoz felterjeszteni.
(2) A felszámolási zárómérleget a felszámoló csak a hitelezői követelések jogerős elbírálása és a vagyontárgyak értékesítése után készítheti el.
(3) A felszámoló által készített zárójelentésnek az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmaznia kell:
- a felszámolás lebonyolításával a zárómérleg elkészítéséig felmerült költségeket, beleértve a 19. § (4) bekezdésében meghatározott költségeket is;
- a felszámolás során hasznosított eszközökkel kapcsolatos költségeket (ráfordításokat);
- a felszámolás során hasznosított eszközökkel kapcsolatos bevételeket;
- az árbevétellel összefüggő - 10. § (2) bekezdése szerinti - költségvetési juttatásokat;
- a felszámolás alatt álló vállalat adósai által fizetett összegeket;
- a vállalat vagyontárgyainak a felszámolási eljárás során történő értékesítéséből befolyt összegeket, valamint az értékesítés módját;
- a felszámolási zárómérleg elkészítéséig kiegyenlített hitelezői követeléseket, az adó- és egyéb köztartozások kiegyenlítését is beleértve;
- a felszámolási eljárással összefüggő jelentős cselekményeket, eseményeket.
(4) Az alapító szerv a felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyásáról határozatot hoz, ebben meghatározza a még elvégzendő, alábbiakban felsorolt feladatokat:
a) a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése,
b) a bankszámlák megszüntetése,
c) mérlegszámlák lezárása,
d) iratok elhelyezése.
Ezek teljesítése esetén a felszámolót fel kell menteni.
13. §
(1) A felszámolási zárómérlegben a zárómérleg elkészítéséig még ki nem elégített hitelezői követeléseket az alábbi sorrendben kell csoportosítani:
a) a felszámolás lebonyolításával kapcsolatos költségek,
b) a dolgozók munkabére, munkabér jellegű egyéb követelések, a tartásdíjakkal kapcsolatos kötelezettségek és a vállalatot terhelő kártérítési, baleseti járadékok,
c) adó- és egyéb köztartozások (ideértve a társadalombiztosítási járulék tartozást is),
d) bankhitelek,
e) a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei által kezelt közös alapokból adott kölcsönök,
f) az állam és az állami szervek, valamint a társadalmi szervezetek és szövetkezetek javára fennálló követelések,
g) más szervek vagy személyek követelései,
h) a vállalat dolgozóinak egyéb követelései.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett követeléseket esedékességkor, a c)-h) pontban foglaltakat pedig a felszámolási zárómérleg jóváhagyása után kell kielégíteni.
(3) A vállalatot terhelő baleseti járadékok rendezéséről a jogosultakkal való megállapodás útján kell gondoskodni, ennek hiányában az Állami Biztosítónál egyszeri díjú járadék biztosítási szerződést kell kötni.
(4) A megszűnő vállalattal szemben érvényesített, hibás teljesítésből eredő jogok kielégítéséről az alapító szerv által - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - kijelölt vállalat köteles gondoskodni.
14. §
(1) A felszámoló a felszámolási zárómérleg jóváhagyása után a hitelezők követeléseit a 13. § (2) bekezdése szerint kifizeti.
(2) A felszámolási zárómérlegben sorrendben hátrább álló csoportba tartozó követelés kielégítésére csak akkor kerülhet sor, ha a megelőző csoportba sorolt követelések kifizetése megtörtént.
(3) Ha a kielégítési sorrendben az utolsó csoportban levők követelésére elegendő fedezet nincs, akkor az e csoportba tartozó hitelezőket követeléseik arányában kell kielégíteni. A kiegyenlítetlen követelésekről az érdekelt hitelezőket írásban kell értesíteni.
(4) Az ismeretlen helyen tartózkodó hitelező követelését bírósági letétbe kell helyezni.
15. §
(1) A követelések kiegyenlítése után esetleg fennmaradó vagyon felől az alapító szerv a pénzügyminiszterrel egyetértésben határoz.
(2) Ha az eljárás befejezése után újabb vagyon kerül elő, a felszámolási eljárást újabb felszámoló kijelölése nélkül a Pénzintézeti Központ folytatja.
(3) A felszámolás során ki nem elégített, a munkaviszonyból származó, illetve kártérítés címén járó követelések rendezése az alapító szerv által - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - kijelölt vállalat feladata.
(4) Ha a felszámolási eljárás befejezése után a vállalat elleni követelés válik ismertté, ez az elévülési határidőn belül az alapító szerv által -a pénzügyminiszter egyetértésével - kijelölt vállalat rendelkezésére bocsátott vagyon erejéig érvényesíthető.
16. §
(1) A vállalat akkor szűnik meg. amikor az alapító szervnek a felszámolás befejezéséről szóló határozata alapján a vállalati törzskönyvből törlik.
(2) Ha a vállalat a cégjegyzékbe is be volt jegyezve, a felszámolás befejezésekor a vállalatot egyidejűleg a cégjegyzékből is törölni kell.
(3) A törlések iránti megkeresésekről az alapító szerv gondoskodik.
(4) A felszámolás befejezésével a vállalat jogutód nélkül szűnik meg.
17. §
A felszámolt vállalat könyveit és iratait - ha jogszabály előírásai értelmében nem selejtezhetők ki - az alapító szervnek vagy az általa kijelölt más szervnek kell átadni, amely azokat az iratok megőrzésére és selejtezésére vonatkozó rendelkezések szerint köteles megőrizni.
18. §
(1) Az egyesületnek és a társadalmi szervezetnek a vállalatára, illetve a szövetkezeti vállalatra e rendelet szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az egyesület és a társadalmi szervezet vállalata, valamint a szövetkezeti vállalat felszámolása esetén - amennyiben a vállalat vagyona a hitelezők teljes kielégítésére nem elegendő - a kiegyenlítetlen tartozásokért az egyesület, a társadalmi szervezet, az országos érdekképviseleti szerv kezesként felel. A kielégítetlen hitelezői követeléseket ebben az esetben az alapító szervvel szemben kell érvényesíteni.
(3) A hitelezői követelések teljes kiegyenlítése után esetleg fennmaradó vagyont az alapító szerv (szövetkezeti érdekképviseleti szerv) rendelkezésére kell bocsátani.
A Pénzintézeti Központ ellenőrző tevékenysége
19. §
(1) A vállalat felszámolását a Pénzintézeti Központ a vállalat megszűnéséről, a felszámolás elrendeléséről szóló határozat kézhezvételétől kezdődően ellenőrzi. E tevékenysége körében a felszámoló működését a jogszabályok, a szakszerűség, a határidők, a felszámolási ütemterv és a költségelőirányzat betartása és az állami vagyon védelme szempontjából ellenőrzi, továbbá záradékolja a felszámolási mérleget és zárójelentést.
(2) Ha a Pénzintézeti Központ megállapítása szerint a felszámoló működése során a jogszabályi előírásokat és a kapott utasításokat nem tartja be, vagy tevékenysége a népgazdaság, illetőleg a vállalat érdekeit sérti, erről az alapító szervet és a Pénzügyminisztériumot értesíti, és egyben javaslatot tesz az érdeksérelem orvoslására. A javaslat a felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére is irányulhat. A javaslat alapján tett intézkedéséről az alapító szerv a Pénzintézeti Központot tájékoztatja.
(3) A felszámoló köteles a Pénzintézeti Központnak az ellenőrzéshez szükséges adatokat, üzleti könyveket és iratokat az állami ellenőrzésről szóló jogszabályok rendelkezései szerint rendelkezésére bocsátani, a szükséges felvilágosításokat megadni.
(4) A Pénzintézeti Központ ellenőrzési tevékenységével felmerülő költségek a megszűnő vállalatot terhelik, és azokat a felszámolás lebonyolításának költségei között kell elszámolni.
Záró rendelkezések
20. §
(1) Tröszt keretében működő vállalat felszámolása esetén - amennyiben a vállalat vagyona a hitelezők teljes kielégítésére nem elegendő -a tröszt a vállalat tartozásaiért kezesként felel.
(2) E rendeletet alkalmazni kell az illetékes miniszter rendelkezésével létrehozott [11/1967. (V. 13.) Korm. rendelet 35. §] egyesülés felszámolására is.
(3) A rendelet alkalmazása szempontjából a 8. § (2), a 12. § (3) és a 13. § (6) bekezdésében tanácsi vállalatok felszámolása esetén alapító szerven az alapító tanács végrehajtó bizottságát kell érteni.
21. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 8/1968. (II. 17.) PM rendelet hatályát veszti.
(2) A folyamatban levő felszámolásokat e rendelet szerint kell befejezni.
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter