Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

37/1978. (XII. 23.) PM rendelet

a vállalatok felszámolásáról

A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező 1978. évi 2. tvr. 23. §-ának (2) bekezdésében, valamint az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény végrehajtásáról rendelkező 4/1978. (I. 18.) MT rendelet 30. §-ában kapott felhatalmazás alapján a vállalatok felszámolásának részletes szabályait - az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a következők szerint állapítom meg:

1. §

(1) A rendelet hatálya az állami vállalatra, a trösztre, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervre (a továbbiakban: vállalat) terjed ki.

(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni - a 18. §-ban meghatározott eltérésekkel - a társadalmi szervezetnek és az egyesületnek a vállalata, valamint a szövetkezeti vállalat felszámolására is.

2. §

(1) Ha az alapító szerv a vállalatot felszámolás útján szünteti meg, a felszámolás elrendeléséhez a pénzügyminiszter előzetes egyetértése szükséges.

(2) A pénzügyminiszterhez küldött megkeresésben közölni kell a felszámolás elrendelésének okát, a vállalat vagyoni helyzetét, a külföldiekkel kötött szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket, azt, ha a megszüntetni kívánt vállalatnak külföldi érdekeltsége van, vágy ha a vállalat külföldi részvétellel működő gazdasági társulásban társként részt vesz, továbbá a kijelölni kívánt felszámolót.

(3) A pénzügyminiszter - a Pénzintézeti Központ útján - döntése előtt a felszámolandó vállalatnál vizsgálatot tarthat.

(4) Ha a felszámoló nem a Pénzintézeti Központ, a felszámolást a Pénzintézeti Központ ellenőrzi.

3. §

(1) Az alapító szerv felszámolást elrendelő határozatban felszámolót jelöl ki, és az igazgatót a vállalat vezetése alól - az 5. § (1) bekezdésének figyelembevételével - egyidejűleg felmenti. A határozatnak tartalmaznia kell a kijelölt felszámoló foglalkoztatásának feltételeit, beszámolási kötelezettségének időpontját, a felszámolás kezdetét és befejezésének várható időpontját, a vállalat vagyonának értékesítésére vonatkozó irányelveket.

(2) A felszámolás kezdetét (csak rendkívül indokolt eset kivételével) a tárgynegyedév utolsó napjával kell megállapítani. Az utolsó, mérleggel lezárt időszaktól a felszámolás kezdő időpontjáig terjedő időszakot - az elszámolás és az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek teljesítése és jogok érvényesítése szempontjából - teljes gazdálkodási évnek kell tekinteni, és az erre az időszakra vonatkozó mérleget az éves mérlegbeszámolóra vonatkozó rendelkezések szerint kell elkészíteni.

(3) Felszámolóként a megszűnő vállalat tevékenységi körének megfelelő szakismerettel rendelkező személyt kell kijelölni. Felszámolóként a vállalat ideiglenes vezetésével megbízott miniszteri biztost, valamint jogi személyt és a Pénzintézeti Központot is ki lehet jelölni. Az igazgató felszámolóként nem jelölhető ki. A felmentett igazgató a felszámoló kívánsága szerint a felszámolás során köteles közreműködni. A felszámolót a képviseleti könyvbe be kell jegyezni.

(4) A felszámolás alatt álló vállalat bankszámláját vezető pénzintézet részére a felszámoló köteles az előírásoknak megfelelően az aláírás bejelentést megtenni.

(5) A felszámoló díjazását a felszámolási időtartamnak megfelelően egyösszegben kell megállapítani.

4. §

A felszámolás elrendeléséről értesíteni kell:

a) a vállalatot,

b) a kijelölt felszámolót,

c) a pénzügyminisztert,

d) ha az alapító szerv nem azonos az ágazati miniszterrel, az ágazati minisztert,

e) ha a felszámoló nem a Pénzintézeti Központ, a Pénzintézeti Központot,

f) a vállalati törzskönyvet vezető szervet, és ha a vállalat a cégjegyzékbe is be van jegyezve, a cégbíróságot is,

g) a vállalat bankszámláit vezető pénzintézetet,

h) ha a vállalat gazdasági társulásban vesz részt, a társulás nyilvántartását vezető szervet és a gazdasági társulás igazgatótanácsát,

i) a vállalat székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) tanácsot.

A felszámolási eljárás

5. §

(1) A vállalat igazgatója köteles a vállalatot leltár, mérleg és eredménykimutatás alapján - az ügyvitellel kapcsolatos egyéb iratokkal együtt -a határozat közlésétől számított 60 napon belül jegyzőkönyvvel a felszámolónak átadni. A felszámolást elrendelő határozatot követően a vállalat mérlegbeszámoló (beszámoló) készítésére nem kötelezhető.

(2) A felszámoló köteles a Pénzintézeti Központnak a leltárt, mérleget és eredménykimutatást az átvételtől számított 8 napon belül megküldeni.

(3) A felszámoló a vagyoni helyzet felmérésével, valamint az iratok átvételével egyidőben köteles felkérni a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának illetékes területi szervét a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés elvégzésére. A pénzügyi-gazdasági ellenőrzést soron kívül, de a megkeresést követő 10 napon belül meg kell kezdeni és 30 napon belül be kell fejezni. Az illetékes adóhatóság köteles a felszámolóval közölni, hogy a felszámolás alatt álló vállalatnak milyen összegű adó- és késedelmi pótlék tartozása van.

(4) A felszámoló a felszámolás alatt álló vállalatot "f. a." toldattal és saját aláírásával képviseli.

(5) A felszámoló az (1) bekezdés szerint átvett iratok alapján elkészíti a felszámolás részletes költségelőirányzatát és a felszámolás ütemtervét.

(6) A felszámoló az eljárás során szakértőt vehet igénybe.

6. §

(1) Az alapító szerv a vállalat megszüntetésekor köteles gondoskodni - a népgazdaság szükségleteit, lehetőségeit és a dolgozók érdekeit figyelembe véve, a munkajogi előírásoknak megfelelően, az illetékes munkaügyi szervvel együttműködve - a munkaerő megfelelő átcsoportosításáról.

(2) Amennyiben a dolgozó a felajánlott munkahelyet vagy munkakört nem fogadja el, a felszámoló a munkaviszonyt a munkajogi szabályok figyelembevételével szüntetheti meg.

7. §

(1) A felszámolás alatt álló vállalat ellen követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Ez a rendelkezés nem érinti azokat a követeléseket, amelyeket jogszabály alapján külön kielégítési jog (törvényes zálogjog, bankhitelt biztosító zálogjog stb.) biztosít. A külön kielégítési jogot a felszámolási eljáráson kívül, az erre vonatkozó jogszabályok szerint lehet érvényesíteni.

(2) A felszámolás elrendelésével a vállalat valamennyi tartozása lejárttá válik, ez időtől kezdve az eljárás keretében a vállalattal szemben kamatot - a bankkölcsön ügyleti kamatát kivéve - érvényesíteni nem lehet. A vállalatot megillető követeléssel szemben beszámításnak csak ugyanabból a jogviszonyból eredő pénzkövetelés tekintetében van helye.

(3) A felszámolás elrendelésekor a vállalat ellen folyamatban levő minden pert és végrehajtási eljárást fel kell függeszteni. A felfüggesztés iránt a felszámolónak kell intézkednie.

8. §

(1) A felszámoló az ismert hitelezőket és érdekelteket írásban, továbbá valamennyi érdekeltet a Pénzügyi Közlönyben közzétett hirdetményben köteles haladéktalanul felszólítani, hogy követeléseiket, azok biztosítékait, valamint a vállalattal szembeni tulajdoni vagy egyéb jogcímen fennálló igényeiket az értesítés kézhezvételétől, illetve a hirdetmény közzétételétől számított 30 napon belül jelentsék be.

(2) Ha az érdekelt követelését az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül nem jelentette be és az a felszámolási eljárás befejezését hátráltatja, a felszámoló az eljárásból kizárhatja. A kizárt követelések tárgyában a felszámoló közlésétől számított 15 napon belül az érdekelt panaszt nyújthat be az alapító szervhez.

(3) A felszámoló a bejelentett követelés jogosságának és összegszerűségének elismeréséről köteles az érdekeltet - 30 napon belül írásban - értesíteni. Ha a követelést vagy annak összegét a felszámoló nem ismeri el, az érdekelt az erről szóló írásbeli közlés átvételétől számított 30 napon belül - jogvesztés terhe mellett - igényét bíróság előtt érvényesítheti, illetve kérheti a 7. § szerint felfüggesztett per folytatását.

9. §

(1) A felszámoló jogosult a vállalat által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani. Amennyiben a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A másik felet ennek folytán megillető követelés az eljárás keretében az elállás, illetőleg felmondás közlésétől számított 30 napon belül érvényesíthető.

(2) A felszámolási eljárás alatt termelő (szolgáltató) tevékenység csak az elállás és a felmondás folytán meg nem szűnt szerződések teljesítésére irányulhat.

(3) A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni a termelőeszközök, termelő berendezések karbantartásáról, megóvásáról, különösen a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról.

10. §

(1) A felszámoló köteles a jogszabályban előírt módon és határidőben bevallani és befizetni a felszámolás ideje alatt folytatott termelő, szolgáltató, értékesítő tevékenységével összefüggő valamennyi költségvetési befizetési kötelezettségét, kivéve az általános és progresszív nyereségadót, városi-községi hozzájárulást, bérfejlesztési befizetést, eszközlekötési járulékot, az értékcsökkenési leírás központosított részét. Meg kell fizetnie a munkabért terhelő járulékokat is.

(2) A felszámolás időtartama alatt a felszámoló a tevékenységhez kapcsolódó költségvetési juttatásokat igényelheti. Az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek bevallásának, befizetésének elmulasztása miatt a felszámolót késedelmi pótlék fizetési kötelezettség terheli.

(3) Az elszámolásokat a PM Bevételi Főigazgatóság illetékes területi szervei ellenőrzik.

11. §

(1) A felszámoló a vállalat vagyonát a jogszabályok keretei között és a felszámolást elrendelő határozatban megjelölt irányelvek alapján szabadon értékesíti, a követeléseket behajtja, a kártérítési igényeket érvényesíti.

(2) A felszámoló a vállalat vagyontárgyait a felszámolás időtartamára más gazdálkodó szervezetek használatába adhatja. Ha valamely gazdálkodó szervezet a felszámolótól vagyontárgyat használatra átvett, legalább olyan összegű díj fizetésére köteles, mint amit a felszámolás alatt levő vállalat fizetni köteles a vagyontárgyat terhelő kötelezettségek alapján.

12. §

(1) A felszámolás befejezéséhez a felszámoló köteles felszámolási zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot is tartalmazó zárójelentést készíteni, és azt 3 példányban az elkészítéstől számított 8 napon belül a 19. § (1) bekezdésében meghatározott záradékolás céljából a Pénzintézeti Központhoz megküldeni. A záradékolás után a felszámoló a fenti iratokat azonnal köteles az alapító szervhez és a Pénzügyminisztériumhoz felterjeszteni.

(2) A felszámolási zárómérleget a felszámoló csak a hitelezői követelések jogerős elbírálása és a vagyontárgyak értékesítése után készítheti el.

(3) A felszámoló által készített zárójelentésnek az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmaznia kell:

- a felszámolás lebonyolításával a zárómérleg elkészítéséig felmerült költségeket, beleértve a 19. § (4) bekezdésében meghatározott költségeket is;

- a felszámolás során hasznosított eszközökkel kapcsolatos költségeket (ráfordításokat);

- a felszámolás során hasznosított eszközökkel kapcsolatos bevételeket;

- az árbevétellel összefüggő - 10. § (2) bekezdése szerinti - költségvetési juttatásokat;

- a felszámolás alatt álló vállalat adósai által fizetett összegeket;

- a vállalat vagyontárgyainak a felszámolási eljárás során történő értékesítéséből befolyt összegeket, valamint az értékesítés módját;

- a felszámolási zárómérleg elkészítéséig kiegyenlített hitelezői követeléseket, az adó- és egyéb köztartozások kiegyenlítését is beleértve;

- a felszámolási eljárással összefüggő jelentős cselekményeket, eseményeket.

(4) Az alapító szerv a felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyásáról határozatot hoz, ebben meghatározza a még elvégzendő, alábbiakban felsorolt feladatokat:

a) a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése,

b) a bankszámlák megszüntetése,

c) mérlegszámlák lezárása,

d) iratok elhelyezése.

Ezek teljesítése esetén a felszámolót fel kell menteni.

13. §

(1) A felszámolási zárómérlegben a zárómérleg elkészítéséig még ki nem elégített hitelezői követeléseket az alábbi sorrendben kell csoportosítani:

a) a felszámolás lebonyolításával kapcsolatos költségek,

b) a dolgozók munkabére, munkabér jellegű egyéb követelések, a tartásdíjakkal kapcsolatos kötelezettségek és a vállalatot terhelő kártérítési, baleseti járadékok,

c) adó- és egyéb köztartozások (ideértve a társadalombiztosítási járulék tartozást is),

d) bankhitelek,

e) a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei által kezelt közös alapokból adott kölcsönök,

f) az állam és az állami szervek, valamint a társadalmi szervezetek és szövetkezetek javára fennálló követelések,

g) más szervek vagy személyek követelései,

h) a vállalat dolgozóinak egyéb követelései.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett követeléseket esedékességkor, a c)-h) pontban foglaltakat pedig a felszámolási zárómérleg jóváhagyása után kell kielégíteni.

(3) A vállalatot terhelő baleseti járadékok rendezéséről a jogosultakkal való megállapodás útján kell gondoskodni, ennek hiányában az Állami Biztosítónál egyszeri díjú járadék biztosítási szerződést kell kötni.

(4) A megszűnő vállalattal szemben érvényesített, hibás teljesítésből eredő jogok kielégítéséről az alapító szerv által - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - kijelölt vállalat köteles gondoskodni.

14. §

(1) A felszámoló a felszámolási zárómérleg jóváhagyása után a hitelezők követeléseit a 13. § (2) bekezdése szerint kifizeti.

(2) A felszámolási zárómérlegben sorrendben hátrább álló csoportba tartozó követelés kielégítésére csak akkor kerülhet sor, ha a megelőző csoportba sorolt követelések kifizetése megtörtént.

(3) Ha a kielégítési sorrendben az utolsó csoportban levők követelésére elegendő fedezet nincs, akkor az e csoportba tartozó hitelezőket követeléseik arányában kell kielégíteni. A kiegyenlítetlen követelésekről az érdekelt hitelezőket írásban kell értesíteni.

(4) Az ismeretlen helyen tartózkodó hitelező követelését bírósági letétbe kell helyezni.

15. §

(1) A követelések kiegyenlítése után esetleg fennmaradó vagyon felől az alapító szerv a pénzügyminiszterrel egyetértésben határoz.

(2) Ha az eljárás befejezése után újabb vagyon kerül elő, a felszámolási eljárást újabb felszámoló kijelölése nélkül a Pénzintézeti Központ folytatja.

(3) A felszámolás során ki nem elégített, a munkaviszonyból származó, illetve kártérítés címén járó követelések rendezése az alapító szerv által - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - kijelölt vállalat feladata.

(4) Ha a felszámolási eljárás befejezése után a vállalat elleni követelés válik ismertté, ez az elévülési határidőn belül az alapító szerv által -a pénzügyminiszter egyetértésével - kijelölt vállalat rendelkezésére bocsátott vagyon erejéig érvényesíthető.

16. §

(1) A vállalat akkor szűnik meg. amikor az alapító szervnek a felszámolás befejezéséről szóló határozata alapján a vállalati törzskönyvből törlik.

(2) Ha a vállalat a cégjegyzékbe is be volt jegyezve, a felszámolás befejezésekor a vállalatot egyidejűleg a cégjegyzékből is törölni kell.

(3) A törlések iránti megkeresésekről az alapító szerv gondoskodik.

(4) A felszámolás befejezésével a vállalat jogutód nélkül szűnik meg.

17. §

A felszámolt vállalat könyveit és iratait - ha jogszabály előírásai értelmében nem selejtezhetők ki - az alapító szervnek vagy az általa kijelölt más szervnek kell átadni, amely azokat az iratok megőrzésére és selejtezésére vonatkozó rendelkezések szerint köteles megőrizni.

18. §

(1) Az egyesületnek és a társadalmi szervezetnek a vállalatára, illetve a szövetkezeti vállalatra e rendelet szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az egyesület és a társadalmi szervezet vállalata, valamint a szövetkezeti vállalat felszámolása esetén - amennyiben a vállalat vagyona a hitelezők teljes kielégítésére nem elegendő - a kiegyenlítetlen tartozásokért az egyesület, a társadalmi szervezet, az országos érdekképviseleti szerv kezesként felel. A kielégítetlen hitelezői követeléseket ebben az esetben az alapító szervvel szemben kell érvényesíteni.

(3) A hitelezői követelések teljes kiegyenlítése után esetleg fennmaradó vagyont az alapító szerv (szövetkezeti érdekképviseleti szerv) rendelkezésére kell bocsátani.

A Pénzintézeti Központ ellenőrző tevékenysége

19. §

(1) A vállalat felszámolását a Pénzintézeti Központ a vállalat megszűnéséről, a felszámolás elrendeléséről szóló határozat kézhezvételétől kezdődően ellenőrzi. E tevékenysége körében a felszámoló működését a jogszabályok, a szakszerűség, a határidők, a felszámolási ütemterv és a költségelőirányzat betartása és az állami vagyon védelme szempontjából ellenőrzi, továbbá záradékolja a felszámolási mérleget és zárójelentést.

(2) Ha a Pénzintézeti Központ megállapítása szerint a felszámoló működése során a jogszabályi előírásokat és a kapott utasításokat nem tartja be, vagy tevékenysége a népgazdaság, illetőleg a vállalat érdekeit sérti, erről az alapító szervet és a Pénzügyminisztériumot értesíti, és egyben javaslatot tesz az érdeksérelem orvoslására. A javaslat a felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére is irányulhat. A javaslat alapján tett intézkedéséről az alapító szerv a Pénzintézeti Központot tájékoztatja.

(3) A felszámoló köteles a Pénzintézeti Központnak az ellenőrzéshez szükséges adatokat, üzleti könyveket és iratokat az állami ellenőrzésről szóló jogszabályok rendelkezései szerint rendelkezésére bocsátani, a szükséges felvilágosításokat megadni.

(4) A Pénzintézeti Központ ellenőrzési tevékenységével felmerülő költségek a megszűnő vállalatot terhelik, és azokat a felszámolás lebonyolításának költségei között kell elszámolni.

Záró rendelkezések

20. §

(1) Tröszt keretében működő vállalat felszámolása esetén - amennyiben a vállalat vagyona a hitelezők teljes kielégítésére nem elegendő -a tröszt a vállalat tartozásaiért kezesként felel.

(2) E rendeletet alkalmazni kell az illetékes miniszter rendelkezésével létrehozott [11/1967. (V. 13.) Korm. rendelet 35. §] egyesülés felszámolására is.

(3) A rendelet alkalmazása szempontjából a 8. § (2), a 12. § (3) és a 13. § (6) bekezdésében tanácsi vállalatok felszámolása esetén alapító szerven az alapító tanács végrehajtó bizottságát kell érteni.

21. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 8/1968. (II. 17.) PM rendelet hatályát veszti.

(2) A folyamatban levő felszámolásokat e rendelet szerint kell befejezni.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Tartalomjegyzék