4/1978. (VI. 25.) EüM rendelet

az élelmiszerek ártalmas vegyi szennyeződésének elhárításáról

Az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 1022/1976. (VII. 11.) MT határozat 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a földművelésügyi miniszterrel, az 5. § tekintetében az ipari és kereskedelmi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:[1]

Általános rendelkezések

1. § (1) A nyers élelmiszerek, élelmiszer nyersanyagok, illetőleg élelmiszerkészítmények (a továbbiakban: élelmiszer) nem tartalmazhatnak egészségre ártalmas mennyiségben vegyi anyagoktól eredő maradékot, illetőleg szennyeződést.

(2) E rendelet 1., 2. és 3. számú mellékletei állapítják meg az olyan vegyi anyagoktól eredő maradékok, illetőleg szennyeződések még megtűrhető mennyiségeinek határértékeit, amelyek a növényi, állati és ásványi eredetű élelmiszerek termesztése, betakarítása, illetőleg termelése, begyűjtése, továbbá előállítása, raktározása, ipari, valamint közétkeztetési célú feldolgozása, szállítása és forgalomba hozatala (a továbbiakban: termelési és technikai műveletek) folyamán használatos anyagokból, eszközökből, gépekből, edényekből, tartályokból stb. (a továbbiakban: termelési és technikai eszközök), továbbá a környezetből vagy egyéb forrásból juthatnak be, illetőleg maradhatnak vissza az élelmiszerekben.

(3) E rendelet 4. számú melléklete határozza meg az élelmiszerekben természetes tartalomként előforduló ártalmas vegyi anyagok határértékeit.

(4) Ártalmas vegyi szennyeződésnek kell tekinteni az élelmiszerekben nem engedélyezett adalékanyagok jelenlétét, valamint azokét, amelyeket a kérdéses élelmiszerben nem engedélyeztek. Az engedélyezett adalékanyagot tartalmazó élelmiszer felhasználásával előállított élelmiszer csak olyan mennyiségben tartalmazhatja a kérdéses adalékanyagot, amennyi a megengedett mértékű adalékanyagot tartalmazó élelmiszer-komponensből származhat.

Fogalmi meghatározások

2. § (1) Az élelmiszerekben előforduló ártalmas vegyianyag-maradék, illetőleg vegyianyag-szennyeződés fajtái e rendelet alkalmazása szempontjából a következők:

a) természetes eredetű ártalmas anyag: az élelmiszer olyan természetes alkatrésze, amelynek jelenléte az eredeti mennyiségben vagy bármely okból bekövetkező feldúsulás következtében az egészségre ártalmas lehet;

b) peszticid-maradék: minden olyan vegyi anyag vagy vegyianyag-keverék maradéka, amely a hasznos növényi kultúrák kártevői elleni védekezés, továbbá a rovar- és rágcsálóirtás, valamint az előbbiekkel azonos hatóanyagú állatgyógyászati szerek felhasználása következtében lehet jelen az élelmiszerek felületén és belsejében. E körbe tartoznak az eredeti hatóanyag(ok), valamint szennyező és kísérő anyagainak bomlatlan részén túlmenően, azok biológiailag aktív bomlási és átalakulási termékei, anyagcsere-termékei (metabolitjai) és reakciótermékei is, amelyek az élelmiszerekben az ember egészségére ártalmasak lehetnek. A peszticid-maradék származhat a célzott alkalmazáson túlmenően ismeretlen forrásból (szennyeződés) is;

c) technológiai eredetű szennyeződés: minden olyan vegyi anyag, amely a termelési és technikai eszközökből a rendeltetésszerű érintkezés következtében juthat az élelmiszerekbe. E körbe tartoznak azok a szennyeződések is, amelyek a termelési és technikai műveletek során alkalmazott segédanyagokból (oldószerek, katalizátorok stb.) maradhatnak vissza az élelmiszerekben;

d) egyéb szennyeződés: minden olyan idegen vegyi anyag, amely nem sorolható az a)-c) pontban meghatározott fogalomkörökbe.

(2) A vegyi eredetű maradék, illetőleg szennyeződés

a) csoport határértéke: egy csoportba vagy típusba sorolható élelmiszerekben (pl. zöldségfélék, tejtermékek) valamely vegyi anyag maradékának, illetőleg szennyeződésének még megtűrhető legnagyobb mennyisége;

b) egyedi határértéke: egy meghatározott élelmiszerben (pl. káposzta, vaj) valamely vegyi anyag maradékának, illetőleg szennyeződésének az a legkisebb mennyisége, amelyet a korszerű gazdasági lehetőségeknek megfelelő helyes mezőgazdasági, élelmiszeripari és közétkeztetési gyakorlat alkalmazását figyelembe véve határoznak meg.

(3) Helyes mezőgazdasági, élelmiszeripari és közétkeztetési gyakorlat: a termelési és technikai műveletek során olyan technológiai vagy olyan termelési és technikai eszközök alkalmazása, használata, amely élelmezés-egészségügyi szempontból elfogadható, és a kívánt cél elérése mellett az élelmiszerekben a lehető legkisebb maradékot, illetőleg szennyeződést eredményezi.

Eljárási szabályok

3. § (1) Az előírt határértéket meghaladó mennyiségű vegyianyag-maradékot, illetőleg szennyeződést tartalmazó élelmiszert forgalomba hozni, illetőleg forgalomban tartani nem szabad.

(2) Ha az élelmiszerre jogszabály vagy annak alapján kiadott más rendelkezés egyedi határértéket ír elő, azt kell figyelembe venni.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt élelmiszert a többitől elkülönítve kell tárolni, és a területileg illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőnek - állati eredetű élelmiszerek esetében az illetékes állategészségügyi hatóságnak is - azonnal be kell jelenteni.

(4) Bejelentés, valamint ellenőrző vizsgálat alapján a meg nem engedett mértékű maradékot, illetőleg szennyeződést tartalmazó vagy arra gyanús élelmiszert zárolni kell.

(5) A területileg illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő - szükség esetén az ellenőrzésre és zárolásra feljogosított más hatósági szerv véleményének meghallgatása után - határozatot hoz az esetleges forgalomba hozatal, illetőleg felhasználás feltételeiről, súlyos vagy tömeges egészségromlás közvetlen veszélye esetén a tétel megsemmisítéséről. Ha a kérdéses tétel csak takarmányozási célra használható fel, a felhasználásáról az állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő az illetékes megyei állategészségügyi állomás véleményének meghallgatása után határoz.

(6) A Földművelésügyi Minisztérium irányítása alá tartozó állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai hatósági szervek az általuk kezdeményezett vizsgálatok során a területileg illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelővel egyetértésben járnak el.

4. § Ha az élelmiszerben jogszabályokban meg nem jelölt vegyianyag-maradék, illetőleg szennyeződés fordulhat elő (pl. új növényi, állati vagy ásványi eredetű nyersanyagok felhasználása, új termelési és technikai műveletek bevezetése), a forgalomba hozatalhoz, illetőleg felhasználáshoz be kell szerezni a szocális- és egészségügyi miniszter engedélyét is.

5. § Az Állami Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelet illetékes szervei, a Földművelésügyi Minisztérium irányítása alá tartozó állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai, valamint élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézmények, továbbá az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézete az élelmiszerek vegyi szennyezettségének ellenőrző vizsgálata során e rendelet alapján járnak el.

Záró rendelkezések

6. § (1)[2] Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg hatályukat vesztik az 1/1970. (I. 25.) EüM-MÉM együttes rendelet 1. és 2. számú mellékleteiben az arzén, cink, higany, réz, DDT (DDT+DDE+DDD), dieldrin (aldrin+dieldrin), valamint a HCH-izomerek (lindán kivételével) maradékaira, illetőleg szennyeződéseire előírt határérték.

(2) A rendelet mellékleteit és azok módosítását az Egészségügyi Közlöny, valamint a Földművelésügyi Értesítő közli.

(3) Az élelmiszerekben megengedhető radioaktív (izotóp) szennyeződések mennyiségének határértékeit külön jogszabály állapítja meg.

1. számú melléklet a 4/1978. (VI.25.) EüM rendelethez[3]

Peszticid-maradékok

1. A hazánkban korábban használatos, ma már betiltott peszticidek növényi eredetű élelmiszerekben előforduló szennyeződéseinek mennyisége nem haladhatja meg az alábbi határértékeket:[4]

2. Az állati eredetű élelmiszer peszticid-maradék tartalma nem haladhatja meg az A) táblázatban, importált élelmiszer esetén ezen túlmenően a B) táblázatban megjelölt határértékeket.[5]

Peszticid-maradékok határértéke állati eredetű termékekben

A) Magyarországon engedélyezett peszticidek maradékainak határértéke

B) Magyarországon nem engedélyezett peszticidek maradékainak határértékei[6]

3. Gázzal kezelt élelmiszer rendeltetésszerű felhasználásra csak akkor hozható forgalomba, ha abban a gázosítószer maradéka nem haladja meg az alábbi határértékeket:[7]

* Összes szervetlen bromid, bromid-ionban kifejezve.

** Jód-etanol formájában történő meghatározással, etilénoxidban kifejezve.

2. számú melléklet a 4/1978. (VI.25.) EüM rendelethez

Technológiai eredetű szennyeződéssel

1. Az élelmiszerekbe a termelési és technikai műveletek során szennyeződésként bejutó vegyi anyagok nem befolyásolhatják károsan az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságait, biológiai értékét, eltarthatóságát és egészségre ártalmas mennyiségben az élelmiszerekben nem fordulhatnak elő. A technológiai eredetű szennyeződések bejutási lehetőségét az élelmiszerekbe a helyes mezőgazdasági, élelmiszeripari és közétkeztetési gyakorlat betartásával a minimálisra kell csökkenteni, figyelembe véve a 6/1972. (V.27.) MÉM-EüM együttes rendelettel kiadott "Élelmiszerek Ipari Feldolgozásának Higiéniai Szabályzatá"-ban, illetőleg a vendéglátóipari készítmények tekintetében az élelmezésegészségügyi jogszabályokban foglalt előírásokat.[8]

2. A növényi és állati eredetű élelmiszerek természetes eredetű, valamint a termelési és technikai műveletek során bejutó, élelmezésegészségügyi szempontból fontos fémszennyeződéseinek határértékeit az alábbi táblázatok tartalmazzák.[9]

Élelmiszerek maximálisan megengedhető fémtartalma

x = A 4/1978. (VI. 25.) EüM rendelet 2. számú melléklete 4. pontjában foglalt tiltó rendelkezéseken túlmenően egyes élelmiszerekre, illetve élelmiszercsoportokra réz és cink határérték előírása nem szükséges, mivel e termények és termékek réz- és cinktartalmát döntő mértékben a természetes réz- és cinktartalom határozza meg. Kivételt képeznek a réztartalmú növényvédő szerekkel kezelt friss gyümölcs és zöldségfélék, amelyekben a réztartalom maximálisan megengedhető mennyisége 10 mg/kg.

xx = A kondenztej, illetve tejpor fémtartalma tejjé történő visszaállítás (rekonstitúció) után nem haladhatja meg a tejre előírt értékeket.

xxx = 1987. december 31-ig 0,4 mg/kg.

Élelmiszerkészítmények maximálisan megengedhető óntartalma

Alumínium dobozba csomagolt tartósított élelmiszerek alumínium tartalma a 200 mg/kg-ot nem haladhatja meg!

3. A kerámia és tűzzománcozott ételedényekből kioldható toxikus fémek mérgezési veszélyének elhárítása, illetve a mérgezések megelőzése érdekében az alábbi rendszabályokat, illetve határértékeket kell betartani:[10]

Kerámia és tűzzománcozott edényekből kioldható toxikus fémek határértéke

A) Azok a kerámia (kőanyag, finomkerámia, majolika, porcelán) edények, amelyek alakjuknál és méretüknél fogva élelmiszerek tálalására, illetve tárolására alkalmasak, külön megjelölés nélkül csak akkor hozhatók forgalomba, ha a szabványeljárással vizsgálva a belőlük kioldható toxikus fémek mennyisége nem haladja meg a következő értékeket:

* Lapos edény az, amelynek belső mélysége (belső vízszintes felületének legmélyebb pontja és túlfolyása közötti magasság különbség) a 25 mm-t nem haladja meg.

** Kis öblös edény az, amelynek belső mélysége a 25 mm-t meghaladja és űrtartalma kisebb, mint 1,1 liter.

*** Nagy öblös edény az, amelynek belső mélysége a 25 mm-t meghaladja és űrtartalma 1,1 liter vagy annál nagyobb.

**** Szájperem az edény peremszélétől mért 20 mm széles külső felület.

B) Rendeltetésszerűen élelmiszerek sütésére és főzésére szolgáló kerámia edények csak akkor hozhatók forgalomba, ha a szabványeljárással vizsgálva, a belőlük kioldható toxikus fémek mennyisége nem haladja meg a következő értékeket:

*, **, *** Az edények definíciója azonos az A) pontban foglalt táblázatban írtakkal.

C) Kizárólag csak dísztárgyankénti felhasználásra gyártott kerámia edények közül azokat, amelyek alakjuknál és méretüknél fogva élelmiszerek tárolására, tálalására, sütésére vagy főzésére is felhasználhatók, el nem távolítható módon és jól olvashatóan "DÍSZTÁRGY ÉTKEZÉSHEZ ALKALMATLAN" felirattal kell ellátni, amely egyértelműen felhívja a figyelmet arra, hogy a szóban forgó tárgyat ezekre a célokra nem szabad felhasználni. Az így jelölt edényekből kioldható toxikus fémek mennyiségére élelmezés-egészségügyi határérték előírása értelemszerűen felesleges.

D) Tűzzománc bevonattal ellátott főzőedények és élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő egyéb tűzzománcozott edények csak akkor hozhatók forgalomba, ha a szabványeljárással vizsgálva a belőlük kioldható toxikus elemek mennyisége nem haladja meg a következő értékeket:

4. A termelési és technikai műveletek során ólomból, kadmiumból, cinkből (horgany), sárgarézből vagy nikkelből készült, az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkező fémfelüleletek, illetőleg bevonatok nem használhatók.

5. A műanyagokból (edények, bevonatok, csomagolóanyagok stb.) az élelmiszerekbe kioldódó vegyi anyagok (monomerek, adalékanyagok stb.) megengedhető mennyiségének határértékeit e melléklet későbbi időpontban kiadandó kiegészítése fogja tartalmazni.

3. számú melléklet a 4/1978. (VI. 25.) EüM rendelethez

Egyéb szennyeződések

1. Mikotoxin határértékek élelmiszerekben[11]

2.[12]

3. A mosogató, tisztító, tisztító-fertőtlenítő, valamint fertőtlenítő szerek a termelési és technikai eszközöknek az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkező felületén, valamint az élelmiszerekben kimutatható maradékot nem képezhetnek.

4. számú melléklet a 4/1978. (VI.25.) EüM rendelethez[13]

Természetes eredetű ártalmas anyagok határértékei élelmiszerekben

A nagyobb mennyiségben ártalmas, természetes eredetű vegyi anyagok egyes élelmiszerekben még megengedhető mennyiségeinek határértékei:

* Hisztamint a táblázatba iktatta a 23/1991. (XII. 10.) NM rendelet 1. §-a, az értékeket módosította a 21/1993. (XI. 23.) NM rendelet 2. §-a.

** Morfint a táblázatban iktatta a 9/1992. (V. 14.) NM rendelet 1. §-a.

5. számú melléklet a 4/1978. (VI. 25.) EüM rendelethez[14]

A sütéshez használható zsiradékok mennyisége

A sütéshez használható növényi és állati zsiradékok, ipari módszerekkel módosított zsiradékok poláros komponens tartalma nem haladhatja meg az összes zsiradék 30%-át. Ha a poláros komponens mennyisége eléri ezt az értéket, a zsiradékot további sütésre vagy egyéb ételkészítésre felhasználni nem szabad.