6/1978. (VII. 14.) EüM rendelet

az élelmiszerek élelmezés-egészségügyi mikrobiológiai szennyeződésének elhárításáról[1]

Az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 1022/1976. (VII. 11.) MT határozat 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - a következőket rendelem:[2]

1. §[3] E rendelet szerint kell élelmezés-egészségügyi mikrobiológiai szempontból vizsgálni és minősíteni az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény (ÉT) 2. §-ában meghatározott

a) élelmiszereket,

b) élelmiszerekkel kapcsolatos tevékenység során használt berendezéseket, felszereléseket, gépeket, munkaeszközöket, továbbá az élelmiszerekkel közvetlenül érintkező munkafelületeket és csomagolóanyagokat (a továbbiakban: termelési és technikai eszközök),

c) élelmiszerekkel kapcsolatos tevékenységet végzők személyi tisztaságát.

2. § Az élelmiszerek, termelési és technikai eszközök, valamint a személyi tisztaság élelmezés-egészségügyi mikrobiológiai minősítése a jelen rendelet mellékletében szereplő határértékek alapján történik.

3. § Az élelmiszernek a fogyaszthatóságra, illetőleg a minőség megőrzésére vonatkozó időpontig - utóbbi meghosszabbítása esetén annak időpontjáig - meg kell felelnie az élelmezés-egészségügyi mikrobiológiai követelményeknek.

4. § (1) Az egyes élelmiszerekben vizsgálandó mikrobákat, illetőleg mikrobacsoportokat (kórokozók, feltételes kórokozók, szennyezettségi jelzők) e rendelet melléklete állapítja meg.

(2) Ha az élelmiszerre vonatkozó országos vagy ágazati szabvány, vagy az élelmiszert előállítóra kötelező egyéb (pl. iparági) előírás a jelen rendelettel nem ellentétes, de részletesebb követelményeket ír elő (pl. hidegtűrők, sarjadzó gombák vizsgálata stb.), a minősítésnél ezeket a követelményeket is figyelembe kell venni.

(3) Ha az élelmiszer fogyasztását követő egészségkárosodásnál a klinikai tünetek vagy a járványügyi vizsgálat adatai olyan kóroki tényezőkre utalnak, amelyekre a mellékletben foglalt minősítési szabályok nem írnak elő rendszeresen végzendő vizsgálatot (pl. Shigella, botulinumtoxin), a laboratóriumi vizsgálatokat a gyanúnak megfelelően célzottan is el kell végezni.

(4) Ha az élelmiszerminta laboratóriumi feldolgozása során a vizsgálati anyag értékelésénél olyan feltételes kórokozó baktérium kifogásolt csíraszámú jelenlétét valószínűsítették, amelyre a vizsgált élelmiszer normatáblázata külön előírást nem közöl, valamint ha a vizsgált élelmiszerben egyéb emberi kórokozóval való fertőzöttség (pl. Y enterocolitica, Str. Pyogenes stb.) gyanúja merült fel, az azonosítási vizsgálatokat a gyanú irányának megfelelően is el kell végezni, és a vizsgálat eredményét a minősítésnél figyelembe kell venni.

(5) Ha az élelmiszer természeti csapás vagy egyéb rendkívüli körülmények miatt a rendeletben és mellékletében nem tárgyalt egyéb kórokozókkal is fertőződhetett, a vizsgálatot a feltételezett kórokozókra vonatkozóan is el kell végezni.

5. § (1)[4] A 25/1976. (VII. 11.) MÉM rendelet 20. §-ában meghatározott új élelmiszert a népjóléti miniszter az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) javaslata alapján a gyártási engedély kiadását megelőző eljárásban a mikrobiológiai minősítés szempontjából a jelen rendelet melléklete III. B. pontjában meghatározott valamely csoportba sorolja.

(2) Ionizáló sugárzással kezelt élelmiszer gyártásának engedélyezését megelőző eljárásban a népjóléti miniszter az OÉTI javaslata alapján megállapítja, hogy az élelmiszer élelmezés-egészségügyi mikrobiológiai minősítésére a jelen rendelet mellékletében foglaltak milyen eltéréssel alkalmazhatók.

(3) Az (1) bekezdés szerinti csoportba sorolást, illetőleg a (2) bekezdés szerinti új minősítési követelményeket az élelmiszer gyártási engedélyében fel kell tüntetni.

6. § (1) A külföldről származó élelmiszerek behozatalának egészségügyi feltételeit külön jogszabály* állapítja meg.[5]

(2) A kereskedelmi forgalomba hozott import élelmiszert a jelen rendeletben és mellékletében előírtak szerint kell vizsgálni és minősíteni.

7. § (1) Az élelmiszerek mikrobiológiai vizsgálatának alapja a mintavétel.

(2)[6] A mintavétel szabályait a jelen rendelet melléklete állapítja meg.

(3) Hatósági mintavételt csak az élelmiszerek minőségének ellenőrzésére jogosult szervek arra felhatalmazott és kiképzett dolgozója végezhet.

(4) A mintavételről két példányban hivatalos jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv első példányát a vett mintával együtt a vizsgáló laboratóriumnak, a másodpéldányt a mintavételi hely felelős vezetőjének (megbízottjának) kell átadni.

(5) Ha az élelmiszer vizsgálatát tétel, árukészlet minősítése céljából végzik, a mintavételi hely felelős vezetője (megbízottja) a vizsgálandó élelmiszert köteles úgy előkészíteni, hogy abból a mintavétel haladéktalanul megtörténhessen, továbbá köteles minden olyan adatot az eljáró szerv rendelkezésére bocsátani, amely a tétel vagy az árukészlet lehetőség szerinti legpontosabb azonosítását, mennyiségének meghatározását elősegíti.

8. § Élelmezés-egészségügyi mikrobiológiai vizsgálat és minősítés céljára hatósági mintavételt kell végezni:

a) ételfertőzések, ételmérgezések és ezek gyanújának kivizsgálására a kóroki tényező, a terjedési út, a fertőző forrás megállapítására, az egészségügyi veszély elhárítására, higiéniai és technológiai hibák felderítésére;

b) az ételfertőzések, ételmérgezések megelőzésének, illetőleg leküzdésének elősegítésére tájékozódó, adatgyűjtő, illetőleg feltáró vizsgálatokhoz szúrópróbaszerűen;

c) tétel, árukészlet minősítésére, ha alapos gyanú utal arra, hogy a termék fogyasztása, felhasználása az egészségre veszélyes lehet, továbbá ha hatályos jogszabály a forgalomba hozatalt élelmezés-egészségügyi hatósági döntéstől teszi függővé.

9. §[7] Az élelmezés-egészségügyi mikrobiológiai vizsgálati eljárás részletes szabályait (vizsgálati módszerek stb.) a Népjóléti Minisztérium, illetőleg a Földművelésügyi Minisztérium külön előírásban állapítja meg.

10. §[8] Élelmezés-egészségügyi mikrobiológiai szempontból nem kell vizsgálni és minősíteni azt az élelmiszert, amely érzékszervi bírálattal megállapíthatóan romlott vagy egyéb vizsgálat (minőségi követelmények, vegyi szennyezettség stb.) eredménye szerint fogyasztásra nem alkalmas, illetőleg amelynek fogyaszthatósági ideje lejárt, és ezért forgalomban nem tartható. Az ilyen élelmiszert csak abban az esetben kell vizsgálni, ha ételfertőzés, ételmérgezés kivizsgálása során az eljáró közegészségügyi hatóság ezt szükségesnek ítéli.

11. § (1) Meg kell tiltani az élelmiszer forgalomba hozatalát, illetőleg forgalomban tartását, ha

a) az élelmiszer fogyasztásával összefüggésben ételfertőzés, ételmérgezés lépett fel, vagy a folyamatban levő hatósági vizsgálat az élelmiszer fogyaszthatóságára visszavezethető egészségkárosodás alapos gyanúját állapítja meg,

b) az élelmiszer fogyasztása kórokozó, feltételes kórokozó mikroba vagy ezek toxikus anyagcseretermékének tartalma miatt a fogyasztó számára egészségügyi veszélyt jelenthet, illetőleg ha a szennyezést jelző mikrobák kifogástalan nagy mikrobaszáma a termelés, forgalmazás higiénés hiányosságát jelzi (ennek eseteit részletesen a melléklet III. D pontja tartalmazza).

(2) Ha a magánháztartásban, saját célra készített élelmiszer fogyasztása ételfertőzést, ételmérgezést okozott, vagy az élelmiszer fogyasztásával kapcsolatban az egészségkárosodás alapos gyanúját állapítják meg, a magánháztartásban készített élelmiszer fogyasztását is meg kell tiltani.

12. § (1) Az élelmiszer forgalomba hozatalát mikrobiológiai szennyezettsége miatt az erre jogosult hatóság a laboratóriumi eredmény alapján határozatban tiltja meg.

(2) A határozatban részletesen ismertetni kell azokat a jellemzőket, amelyeknek alapján a letiltott élelmiszer (tétel, árukészlet stb.) a lehetőség szerinti legnagyobb pontossággal azonosítható. A határozatban fel kell tüntetni a letiltás alapjául szolgáló laboratóriumi vizsgálati adatokat.

13. § (1) Az élelmiszerek laboratóriumi mikrobiológiai vizsgálata eredményének közlésében meg kell nevezni a vizsgált mikroba fajtákat és csoportokat, ezekre vonatkozóan fel kell tüntetni a vizsgálat pozitív vagy negatív eredményét, illetve a mikrobaszám értékeket, továbbá a vizsgálati eredmények alapján a minősítést, amely tartalmazza az esetleg szükséges további vizsgálatok végzésére irányuló javaslatot és a mintával képviselt élelmiszer felhasználhatóságára vonatkozó szakvéleményt. Az élelmiszer minősítése minden esetben a megnevezett mikrobafajtákra, illetőleg csoportokra vonatkozik.

(2) Ételfertőzéssel, ételmérgezéssel vagy azok gyanújával kapcsolatos vizsgálatnál a laboratóriumi eredmények közlése mellett azt is fel kell tüntetni, hogy a vizsgált élelmiszerben a laboratóriumi feldolgozás és értékelés során egyéb kórokozó jelenlétét nem észlelték.

(3) Ha az élelmiszer kifogásoltságát kórokozó vagy feltételes kórokozó mikroba okozta, az élelmiszerből kitenyésztett mikrobákat (törzseket) a vizsgáló laboratórium a hatósági eljárás befejezéséig megőrzi, és felkérésre az illetékes közegészségügyi (OÉTI, OKI, KÖJÁL), illetőleg állategészségügyi (Állategészségügyi Intézetek, MÉM-ÉHESZ) intézmények rendelkezésére bocsátja.

14. § (1) Ha az élelmiszer forgalomba hozatalát kórokozó, toxin vagy feltételes kórokozó okozta fertőzöttség miatt kell megtiltani, az eljáró hatóság a laboratóriumi eredmények birtokában a határozat kézbesítése előtt telex, távirat vagy távbeszélő útján (a továbbiakban: gyors úton) köteles intézkedni.

(2) Ha az élelmiszer forgalomba hozatalát az (1) bekezdésben meghatározott ok miatt nem közegészségügyi, illetőleg állategészségügyi hatóság tiltja meg, erről és további intézkedéseiről gyors úton értesíti a mintavételi és a termelői hely szerint illetékes közegészségügyi hatóságot, majd a határozat másolatát is megküldi.

(3) Ha a letiltott élelmiszer kereskedelmi forgalomból, illetőleg az előállítónál levő, forgalomba hozatalra kész tételből származik, a közegészségügyi és az állategészségügyi hatóság a letiltásról gyors úton kölcsönösen tájékoztatja egymást.

(4) Ha a letiltott élelmiszer termelői helye nem a vizsgáló hatóság illetékességi területén van, a területileg illetékes hatóságot gyors úton értesíteni kell a termelői hely vizsgálata és a szükséges egyéb intézkedések megtétele érdekében.

(5)[9] Az import élelmiszer forgalomba hozatalának megtiltásáról az eljáró hatóság a belföldi megrendelőt és a Népjóléti Minisztérium Közegészségügyi Járványügyi Felügyeleti Főosztályát is tájékoztatja.

15. § (1) A letiltott élelmiszer változatlan állapotban forgalomba nem hozható és forgalomban nem tartható, emberi fogyasztásra nem használható.

(2) Az emberi fogyasztásra alkalmassá tett élelmiszer akkor hozható forgalomba, illetőleg használható fel, ha ezt a (3) bekezdésben megjelölt hatóság, a 19. § (1) bekezdésében meghatározott laboratórium vizsgálati eredménye alapján engedélyezi.

(3) A letiltott élelmiszer forgalomba hozatalát, illetőleg felhasználását engedélyezi:

a) az állategészségügyi hatóság az általa letiltott élelmiszert; az előállítónál, illetve a kereskedelemben levő késztermék esetében azonban csak a közegészségügyi hatóság előzetes egyetértésével;

b) a közegészségügyi hatóság az a) pontban nem említett esetekben.

16. § Az élelmiszerek termelése és forgalomba hozatala során [ÉT. 2. § (1) bek.] csak élelmezés-egészségügyi mikrobiológiai szempontból megfelelő termelési és technikai eszközök használhatók.

17. § Az élelmiszerek előállítása és forgalomba hozatala során [ÉT. 2. § (1) bek.] élelmiszerrel közvetlen kapcsolatban álló munkakörben csak olyan személy foglalkoztatható, akinek személyi tisztasága (kéz, munkaruha stb.) élelmezés-egészségügyi mikrobiológiai szempontból megfelelő.

18. § (1) A 16.-17. §-ban foglaltak megtartását a közegészségügyi és az állategészségügyi hatóságok ellenőrzik.

(2) A termelési és technikai eszközök, valamint a személyi tisztaság vizsgálatának és minősítésének eljárására az élelmiszerekkel kapcsolatban megállapított rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

19. § (1)[10] Az e rendelet szerinti élelmezés-egészségügyi mikrobiológiai minősítést a Népjóléti Minisztérium felügyelete alá tartozó Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet és a Közegészségügyi-Járványügyi Állomások, valamint a Földművelésügyi Minisztérium irányítása alá tartozó Élelmiszeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálat (MÉM-ÉHESZ) szervei és az Állategészségügyi Állomások végzik.

(2) Ha az élelmiszerek mikrobiológiai vizsgálatát végző más szerv tevékenysége során élelmezés-egészségügyi hatósági intézkedés szükségességét észleli, gyors úton megkeresi az intézkedésre jogosult közegészségügyi, illetőleg állategészségügyi hatóságot.

20. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet mellékletét és annak módosítását az Egészségügyi Közlöny, valamint a Földművelésügyi Értesítő közli.

(3) A Népjóléti Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alatt álló intézmények részére e rendelet hatálybalépése előtt kiadott útmutatóknak a jelen rendeletben és mellékletében foglaltakkal ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.