25/1976. (VII. 11.) MÉM rendelet
az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény végrehajtásáról
Az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény (a továbbiakban: ÉT.) végrehajtására kiadott 1022/1976. (VII. 11.) Mt. h. számú határozat 14. pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), az ágazati szakszervezetekkel és az országos szövetkezeti érdekképviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem:
Bevezető rendelkezések
(Az ÉT. 1-2. §-ához)
1. §
A rendelet alkalmazása szempontjából
a) nyers élelmiszer: az emberi fogyasztásra (evésre és ivásra) eredeti nyers állapotában alkalmas mezőgazdasági (növényi, állati) eredetű termény vagy termék, illetőleg ásványi eredetű termék;
b) élelmiszer nyersanyag: az élelmiszer előállítására szolgáló mezőgazdasági vagy ásványi eredetű termény, illetőleg termék;
c) adalékanyag: az élelmiszer előállításánál színezésre, ízesítésre, zamatosításra, dúsításra, sűrítésre, derítésre, tartósításra vagy más célra szolgáló növényi, állati, ásványi, illetőleg vegyi (szintetikus) eredetű kiegészítő vagy segédanyag;
d) élelmiszer: a mezőgazdasági vagy ásványi eredetű nyersanyagból és adalékanyagból emberi fogyasztásra előállított készítmény, ideértve az evés, illetőleg ivás útján fogyasztott élvezeti cikket is;
e) élelmiszer-előállító tevékenység: a feldolgozási, tartósítási, csomagolási, tárolási, kezelési, előkészítési műveletek összességének vagy egyes részműveleteinek a végzése.
2. §
A vendéglátás keretében szolgáltatott ételek és cukrászati készítmények előállítására és forgalmára a belkereskedelmi miniszter rendelkezései az irányadók.
Az élelmiszerek előállításának feltételei
(Az ÉT. 3. §-ához)
Jogosultság az élelmiszer előállítására
3. §
(1) Az alapító határozatba, illetőleg az alapszabályba (működési szabályzatba) az élelmiszer előállítására vonatkozó jogosultságot az 1. számú melléklet szerint, az ipar gyártási ágának megjelölésével (pl. hús- és szalonnafeldolgozás stb.) kell felvenni. A résztevékenység feltüntetését mellőzni kell.
(2) Nem kell az alapító határozatba, illetőleg az alapszabályba (működési szabályzatba) felvenni a mezőgazdasági nagyüzemnek (állami gazdaságnak, mezőgazdasági szövetkezetnek) az élelmiszer-előállítással kapcsolatos olyan tevékenységét, amely a saját termelésű élelmiszer nyersanyagának tisztítására, osztályozására, válogatására, elsődleges feldolgozására terjed ki, vagy mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben vállalt kötelezettségen (előkészítés, előfeldolgozás) alapul.
(Az ÉT. 4. §-ához)
4. §
A kijelölt állami vállalat részére fenntartott tevékenység:
a) a szesz finomítása és
b) a fűszerpaprika feldolgozása (őrlése).
(Az ÉT 5. §-ához)
5. §
(1) Nem iparszerű az előállítás, ha a mezőgazdasági kistermelő - ideértve a mezőgazdasági szövetkezet tagját, az egyéni termelőt, a kertgazdaság, házikert és egyéb gazdaság tulajdonosát, használóját és kezelőjét, valamint az egyéni állattartót - közfogyasztásra értékesítés céljából, a saját termelésű mezőgazdasági nyersanyagból élelmiszert állít elő a házilagos kereteket meg nem haladó mértékben és a családtagok közreműködésével.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység során meg kell tartani a 6/1972. (V. 27.) MÉM-EüM rendelettel kiadott Élemiszerek Ipari Feldolgozásának Higiéniai Szabályzata függelékében meghatározott élelmezés-egészségügyi rendelkezéseket.
(3) A mezőgazdasági kistermelő állati eredetű élelmiszereket állatorvosi vizsgálat alapján hozhat forgalomba.
(Az ÉT. 6. §-ához)
Személyi feltételek
6. §
(1) A dolgozók munkaköri (szakmai) alkalmasságának előzetes és időszakos orvosi vizsgálatára a hatályos egészségügyi jogszabályok az irányadók. Az e jogszabályokban előírt orvosi vizsgálaton alkalmatlanná nyilvánított személy vagy az, aki magát az előírt orvosi vizsgálatnak nem vetette alá, illetőleg az előírt élelmezés-egészségügyi és szakmai ismeretekkel nem rendelkezik, nem foglalkoztatható olyan munkakörben, amelyben az előírt követelményeknek nem felel meg.
(2) A munkáltató köteles az előírt élelmezés-egészségügyi ismeretek megszerzését, valamint a kötelező orvosi vizsgálaton való résztvételt ellenőrizni és a vizsgálat eredményét figyelembe venni.
(3) Az élelmiszerrel közvetlenül érintkező dolgozó munkaképtelenséggel nem járó, de fertőzést okozható megbetegedését (pl. hasmenés, gyulladásos bőrmegbetegedés) is köteles azonnal jelenteni munkahelyi vezetőjének. A dolgozót a munkáltató orvosi vizsgálatra köteles küldeni, és ebben az esetben a dolgozó csak akkor foglalkoztatható tovább az élelmiszerrel közvetlen kapcsolatban álló munkakörben, ha az illetékes orvos arra alkalmasnak minősíti.
7. §
A foglalkoztatási tilalom szempontjából bedolgozói tevékenység a telepen (üzemen) kívül (pl. a dolgozó lakásán) folytatott munkavégzés.
(Az ÉT. 7. §-ához)
Tárgyi feltételek
8. §
(1) Az élelmiszerüzem helyének kijelölésénél tekintettel kell lenni arra, hogy az a fertőző, bűzös, szennyező vagy radioaktív anyagok gyűjtésével, feldolgozásával, felhasználásával, tárolásával foglalkozó üzemtől az előírásoknak megfelelő távolságban legyen (Országos Építésügyi Szabályzat 2. számú mellékletének az élemiszeriparra vonatkozó része.)
(2) A berendezési és felszerelési tárgyak belső és külső felületének jól tisztíthatónak, a zománc vagy egyéb bevonatú eszközöknek épnek és sértetlennek kell lenniük.
9. §
(1) Az élelmiszerüzemet üzembe helyezés előtt
a) közegészségügyi szempontból az állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség,
b) élelmezés-egészségügyi és állategészségügyi szempontból a megyei, fővárosi állategészségügyi állomás, illetőleg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó élelmiszeripari vállalatok tekintetében a MÉM Élelmiszeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálata,
c) az előállítani kívánt élelmiszerre vonatkozó minőségi követelmények szempontjából a megyei, fővárosi élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézet,
d) munka- és egészségvédelmi szempontból a szakszervezetek megyei tanácsának munkavédelmi csoportja, mezőgazdasági szövetkezetek esetében a járási hivatal, városi, megyei városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve
vizsgálja meg és ad igazolást.
(2) A fenti szervek igazolást akkor adhatnak, ha a kérelmező az üzemi létesítmény műszaki terveit részükre előzetesen bemutatta, azt megfelelőnek találták, és a létesítményt a tervnek megfelelően, az általuk jóváhagyott változtatással valósította meg.
Élelmezés-egészségügyi és műszaki feltételek
10. §
(1) Az élelmezés-egészségügyi és az erre vonatkozó műszaki feltételek tekintetében a 6/1972. (V 27.) MÉM-EüM számú együttes rendelettel kiadott Élelmiszerek Ipari Feldolgozásának Higiéniai Szabályzatában foglalt rendelkezések az irányadók.
(2) Az állati eredetű élelmiszerek élelmezésegészségügyi vizsgálati szabályait az 1/1964. (I. 18.) FM-ÉlmM- EüM együttes rendelettel kiadott szabályzat tartalmazza.
(3) A növényvédőszerrel kezelt növények, növényi részek és növényi termékek ártalmas növényvédőszer-maradékainak, valamint a rovar- és rágcsálóirtószer szennyeződéseknek elhárításáról az 1/1968. (I. 9.) MÉM-EüM rendelet, az állati termékek növényvédő, valamint rovar- és rágcsálóirtószerek okozta szennyeződésének elhárításáról pedig az 1/1970. (I. 25.) EüM-MÉM számú rendelet rendelkezik.
(Az ÉT. 10. §-ához)
11. §
(1) Az élelmiszer előállításához szükséges élelmezés-egészségügyi és műszaki feltételek megvalósítását - a 9. §-ban említett szervek igazolása alapján - az illetékes megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) határozatban állapítja meg. A feltételek teljesítését a kisiparosoknál a járási hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, a megyei városi kerületi hivatal, továbbá nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve (a továbbiakban: helyi szakigazgatási szerv) állapítja meg.
(2) A határozat szocialista gazdálkodó szervezet részére csak abban az esetben adható ki, ha a kért tevékenység olyan gyártási ághoz tartozik, amelynek folytatására a kérelmező szervezet alapító határozata, illetőleg alapszabálya (működési szabályzata) szerint jogosult, vagy a tevékenységet élelmiszer előállítására jogosult állami vállalattal kötött szerződés alapján végzi.
(3) A határozatban az élelmiszer-előállító tevékenységet az 1. számú mellékletben foglalt résztevékenységek megjelölésével (pl. tőkehús ipari csomagolása) kell feltüntetni.
12. §
Kisiparos részére élelmiszer előállítására vonatkozó iparjogosítvány is csak akkor adható ki, ha a kisiparos a 9. § (2) bekezdésében foglalt feltételeket igazolta.
Az élelmiszerek előállítása és forgalomba hozatala
13. §
(1) Az élelmiszer-előállító tevékenység megkezdését, illetve megszüntetését, valamint a tevékenységen belüli változtatást a helyi szakigazgatási szervnek be kell jelenteni.
(2) A helyi szakigazgatási szerv az élelmiszerelőállító tevékenységre vonatkozó feltételek megvalósítását megállapító és az ezt módosító határozatokról a 2. számú melléklet szerinti nyilvántartást köteles vezetni.
14. §
(1) Élelmiszer-előállító tevékenységet csak olyan üzemben szabad folytatni, amelynek az előírt szakképzettségű vezetője van.
(2) A tevékenység megkezdéséig az üzemben előállításra kerülő élelmiszerek gyártási előírásainak elkészítéséről gondoskodni kell.
(Az ÉT. 13. §-ához)
15. §
Az adalékanyagot nem szabad úgy felhasználni, hogy az a termék minősége vagy fontos jellemzője (mikrobiológiai, kémiai állapota stb.) tekintetében a fogyasztót megtéveszthesse.
16. §
Húskészítmény pácolására szolgáló nátriumnitritet csak a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által kijelölt vállalat állíthat elő és hozhat forgalomba.
(Az ÉT. 14. §-ához)
17. §
(1) Élelmiszer és mesterséges jég előállításához használt víz alkalmasságát laboratóriumi vizsgálat útján kell megállapítani. A vizsgálatot rendszeresen kell végezni.
(2) Egyes előkészítő munkálatokhoz (pl. cukorrépa úsztatása, mosása), valamint zárt rendszerű üzemi hűtőberendezéshez ivóvíz minőségű ipari vizet, illetve jogszabályban vagy az egészségügyi szervek által engedélyezett minőségű vizet szabad felhasználni.
(3) Természetes jeget csak hűtési célra szabad használni; ennek során a jég nem érintkezhet közvetlenül az élelmiszerrel, a nyers élelmiszerrel vagy az élelmiszer-nyersanyaggal.
(Az ÉT. 16. §-ához)
Gyártmánykönyv
18. §
(1) Az élelmiszert előállító szocialista gazdálkodó szervezet és a kisiparos telepenként gyártmánykönyvet köteles vezetni.
(2) A gyártmánykönyvben élelmiszerenként részletezve fel kell tüntetni az egyes élelmiszerek előállításához használt és az árkalkuláció alapjául szolgáló nyers- és adalékanyagokra, a párhuzamosan gyártott termékekre, az iker- és melléktermékekre, valamint a hasznosítható hulladékokra vonatkozó adatokat, az egy egységre (súly, térfogat) számított nyers- és adalékanyag mennyiségét és minőségét, a gyártási eljárás leírását, a csomagolásra vonatkozó adatokat.
(3) Ha a (2) bekezdésben említett adatokra vagy azok egy részére vonatkozó követelményeket szabvány vagy gyártási engedély állapítja meg. a gyártmánykönyvben a vonatkozó szabvány, illetve gyártási engedély számát és azokat az adatokat kell feltüntetni, amelyeket a szabvány, illetve a gyártási engedély nem tartalmaz.
(Az ÉT. 18. §-ához)
Magyar Élelmiszerkönyv
19. §
(1) A Magyar Élelmiszerkönyvbe bevezetésre kerülő adatokat a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) határozza meg. A Bizottságot a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a belkereskedelmi miniszterrel, az egészségügyi miniszterrel, a külkereskedelmi miniszterrel és a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökével egyetértésben alakítja meg.
(2) A Bizottság által - az élelmiszerek főbb jellemzőiről elfogadott adatokat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kell közzétenni. A közzététel után az élelmiszerek minőségére és előállításának módjára vonatkozó főbb adatokat a Magyar Élelmiszerkönyvbe fel kell venni.
(3) A Magyar Élelmiszerkönyvet (Codex Alimentarius Hungaricus) a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban kell vezetni,
(4) A Magyar Élelmiszerkönyvben foglalt adatokat az élelmiszerek szabványosításánál figyelembe kell venni.
(Az ÉT. 19. §-ához)
Új élelmiszer
20. §
(1) Új élelmiszer a belföldön még közfogyasztásra nem került élelmiszer-nyersanyag, illetve készítmény, amelyben új érzékszervi, összetételi vagy táplálkozási jellemző keletkezett azáltal, hogy azt
a) részben vagy egészben élelmiszer előállítására korábban nem használt anyagból vagy lényegesen megváltozott összetételben vagy
b) a korábbitól lényegesen eltérő gyártási eljárással állították elő, vagy
c) a tárolhatóság növelése vagy tartósítás céljából ionizáló sugárzással kezelték.
(2) Új élelmiszer az olyan készítmény is, amelynek
a) tápanyagtartalmát úgy egészítették ki, hogy az élelmiszerben élettanilag kedvezőbb és jobban hasznosuló tápanyagarányt hoztak létre (növelt tápértékű élelmiszer);
b) kalorikus tápanyagtartalmát meghatározott mértékben csökkentették (csökkentett kalóriájú élelmiszer).
21. §
(1) Az új élelmiszer előállítására vonatkozó gyártási engedély iránti kérelmet a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez címezve, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnél (a továbbiakban: OÉTI) kell benyújtani.
(2) A kérelemhez csatolni kell a 3. számú melléklet I. részében felsoroltakat.
(3) A kérelemben foglalt adatokat és a kérelemhez csatolt mintát az OÉTI vizsgálja felül.
(4) Ha az új élelmiszer-nyersanyagot, illetve készítményt az OÉTI emberi fogyasztásra alkalmasnak tartja, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértésben a gyártási engedélyt kiadja.
(5) A gyártási engedélyben fel kell tüntetni az új élelmiszer engedélyezett anyagösszetételét, a felhasznált anyagok minőségi jellemzőit, a gyártási eljárást, a termék minőségi jellemzőit és a csomagolás módját az alkalmazandó cimke szövegével együtt, valamint azt, hogy az új élelmiszer előállítása az 1. számú melléklet alapján melyik gyártási ágba és tevékenységi körbe tartozik.
(6) Az új élelmiszerek gyártása is csak a 9. §-ban meghatározott feltételek megvalósítása után kezdhető meg. Az új élelmiszer előállításának megkezdését köteles az előállító az illetékes megyei, fővárosi közegészségügyi-járványügyi állomásnak bejelenteni.
22. §
(1) Az élelmiszer ionizáló sugárzással történő kezelésének kísérletezése iránti és az ilyen élelmiszer forgalomba hozatalának engedélyezése iránti kérelmet annak kell benyújtania, aki a besugárzási technológiai műveletet a 20. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt céllal alkalmazza vagy alkalmaztatja.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a 3. számú melléklet II. részében felsoroltakat.
(3) Az élelmiszer besugárzásának és forgalomba hozatalának engedélyezését - azonos élelmiszerre és azonos technológiai feltételek megvalósítása esetén - a korábbi engedélyre hivatkozással is lehet kérni.
23. §
(1) Az új élelmiszer gyártására vonatkozó engedélyt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzé kell tenni. A közzétett engedély alapján az élelmiszert a gyártási engedélyben feltüntetett tevékenység gyakorlására jogosultak előállíthatják.
(2) Az új élelmiszer előállítására vonatkozó engedélyezési eljárás költségei a kérelmezőt terhelik.
Vitaminnal dúsított élelmiszer
24. §
(1) Vitaminnal dúsított az élelmiszer, ha annak vitamintartalma különleges nemesítési, tenyésztési, termelési vagy tárolási eljárás alkalmazásával, illetve természetes vagy szintetikus vitamin hozzáadásával a hasonló jellegű készítmények vitamintartalmát jelentős mértékben [(3) bekezdés] meghaladja.
(2) Élelmiszereket csak olyan vitaminokkal szabad dúsítani, amelyek az élelmiszerben természetesen is előfordulnak, illetőleg a hasonló célt szolgáló élelmiszerekben természetben jelen vannak, és amelyeket a 4. számú melléklet felsorol, vagy az egészségügyi miniszter esetenként engedélyezett.
(3) Az élelmiszert olyan mértékben kell vitaminnal dúsítani, hogy a vitamintartalom a készítmény egy napi átlagos adagjában a 4. számú melléklet szerinti napi vitaminszükséglet 1 3-át elérje.
25. §
(1) A vitaminnal dúsított élelmiszer előállításának és forgalomba hozatalának engedélyezését az előállító, illetőleg külföldi áru esetén a belföldi megrendelő kérheti.
(2) Az engedélyezés iránti kérelmet a mezőgazdasági és élemezésügyi miniszterhez címezve az OÉTI-nél kell benyújtani.
(3) A kérelemhez csatolni kell a 3. számú melléklet III. részében felsoroltakat.
26. §
(1) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a gyártási engedély kiadásáról az OÉTI szakvéleménye alapján az egészségügyi miniszterrel egyetértésben dönt. A kiadott gyártási engedély alapján az OÉTI a készítményt törzskönyvezi.
(2) A gyártási engedély kiadását a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzé kell tenni.
(3) Az engedélyezési eljárás költségei a kérelmezőt terhelik.
Diétás élelmiszer
27. §
(1) Diétás élelmiszer az összetétel, illetve előállítási módja miatt gyógykezelés kiegészítésére, illetőleg gyógyélelmezés céljára szolgáló készítmény.
(2) Nem diétás élelmiszer
a) a növelt tápértékű vagy csökkentett kalóriájú élelmiszer [20. § (2) bekezdés], továbbá
b) az a készítmény, amelyet vitaminnal dúsított élelmiszerként törzskönyveztek.
28. §
(1) A diétás élelmiszer előállítására vonatkozó gyártási engedély iránti kérelmet - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez címezve -az OÉTI-nél kell benyújtani.
(2) A kérelemhez mellékelni kell a 3. számú melléklet IV. részében felsoroltakat.
29. §
(1) Az OÉTI a beküldött mintát megvizsgálja és az Országos Diaetetikai Intézetnek (ODI) a véleményét kikérve megállapítja, hogy a készítmény a kérelemben ismertetett diétás étrend céljainak megfelel-e
(2) Az OÉTI szakvéleményét - az ügyiratokkal együtt - az Egészségügyi Minisztériumhoz terjeszti fel.
30. §
(1) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a gyártási engedély kiadásáról az OÉTI szakvéleménye alapján az egészségügyi miniszterrel egyetértésben dönt. A kiadott gyártási engedély alapján a diétás készítményeket az OÉTI törzskönyvezi.
(2) A gyártási engedély kiadását a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzé kell tenni.
(3) Az engedélyezési eljárás költségei a kérelmezőt terhelik.
Gyermektápszer és gyermekkonzerv
31. §
(1) Gyermektápszer, illetve gyermekkonzerv az olyan élelmiszer, amely a két éven aluli gyermekek táplálására, illetve táplálkozásának kiegészítésére szolgál.
(2) A gyermektápszer és a gyermekkonzerv előállításának engedélyezésére és törzskönyvezésére a diétás készítményekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni (27-30. §).
A gyártási engedély visszavonása
32. §
A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kiadott gyártási engedélyt indokolt esetben visszavonhatja; az egészségügyi miniszter javaslata alapján az engedélyt vissza kell vonni. A visszavonást a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzé kell tenni.
Új adalékanyagok és csomagolóanyagok
33. §
(1) Új adalékanyag: közfogyasztásra szolgáló élelmiszer előállításánál belföldön még nem használt kiegészítő, illetőleg segédanyag.
(2) Új csomagolóanyag: élelmiszerek csomagolására belföldön még nem használt alapanyagból készült, illetőleg még nem alkalmazott eljárással kezelt vagy kikészített anyag.
(3) Az új adalékanyag és az új csomagolóanyag előállítását és meghatározott célú felhasználását az OÉTI szakvéleménye alapján az egészségügyi miniszter esetenként engedélyezi.
Az élelmiszer csomagolása és jelölése
(Az ÉT. 20-21. §-ához)
Ipari csomagolás
34. §
(1) Az ipari csomagolású élelmiszereket olyan egységekben és választékban kell csomagolni, hogy azok újabb átcsomagolás nélkül a nagy- és kiskereskedelemnek kiszállíthatók és a fogyasztók részére forgalomba hozhatók legyenek.
(2) A diétás élelmiszerek, a vitaminnal dúsított készítmények, a gyermektápszerek, valamint a sugárzással tartósított, a növelt tápértékű és a csökkentett kalóriájú élelmiszerek csak ipari csomagolásban hozhatók forgalomba. E rendelkezés alól a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértésben kivételt tehet.
(3) Vitamintartalomra utaló jelzést csak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Egészségügyi Minisztérium együttes engedélye alapján szabad a csomagolóanyagon feltüntetni. Az engedélyezésnél a 38. § (2) bekezdésében foglaltakat figyelembe kell venni.
35. §
(1) Az ipari csomagolású élelmiszer csomagolóanyagán az 5. számú melléklet I. részében felsorolt adatokat kell feltüntetni.
(2) A csomagolóanyagon a jelölést úgy kell alkalmazni, hogy az az élelmiszert ne szennyezhesse, abban szín-, íz- és szagváltozást vagy más káros hatást ne okozzon.
36. §
(1) A 35. §-ban felsorolt adatokat a gyűjtőcsomagoláson kell feltüntetni. Ha az élelmiszer mérete miatt vagy egyéb okból a csomagolóanyagon való feltüntetésre nincs lehetőség, az 5. számú melléklet 1. a), b), d) és e) pontjában felsorolt adatok feltüntetésének mellőzéséhez a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Belkereskedelmi Minisztérium, az 1. a), e), f) pont vonatkozásában pedig az Egészségügyi Minisztérium engedélye is szükséges.
(2) Ha az élelmiszert nem az előállító vállalat, hanem más vállalat csomagolja, az előrecsomagoló vállalat nevét és telephelyét is fel kell tüntetni a csomagoláson.
(3) Az ömlesztett élelmiszerekre vonatkozó adatokat az előállító vállalat a szállítójegyen (szállítólevélen) köteles feltüntetni.
37. §
(1) A csökkent minőségű élelmiszerek csomagolóanyagán a csökkent minőséget és az értékcsökkenés alapján meghatározott új fogyasztói árat az előállító, illetőleg - a kereskedelmi forgalomban levő termékek esetében - a forgalomba hozó szerv köteles feltüntetni.
(2) Ha az élelmiszerek csökkent minősége a csomagolóanyagon az áru természeténél vagy a csomagolás jellegénél fogva nem tüntethető fel, a fogyasztót egyéb módon kell az értékcsökkenésről és az annak alapján meghatározott új fogyasztói árról tájékoztatni.
38. §
(1) A vitaminnal dúsított élelmiszer csomagolóanyagán az 5. számú melléklet II. részében felsorolt adatokat kell feltüntetni.
(2) Természetes eredetre utaló jelzéssel csak az a vitamindús élelmiszer jelölhető, amely a nyersanyag eredeti vitamintartalmának fokozott megőrzésével vagy természetes nagy vitamintartalmú anyag hozzáadásával készült. Nem jelölhető természetes vitamintartalmúnak az a készítmény, amelynek vitamintartalmát szintetikus vitamin hozzáadásával növelték.
39. §
(1) A diétás élelmiszer csomagolásán az 5. számú melléklet III. részében felsorolt adatokat kell feltüntetni.
(2) A diétás élelmiszer csomagolásán nem tüntethető fel olyan adat, illetőleg szöveg, amely
a) a készítmény hatását eltúlozza,
b) arra utal, hogy a készítmény a kívánt hatást önmagában, diétás étrend nélkül biztosítja,
c) orvosi utasítás jellegű.
40. §
A külföldről származó diétás élelmiszer magyar nyelvű kiegészítő címkéjén vagy másként fel kell tüntetni a forgalomba hozatali engedélyben előírtakat, valamint az engedély számát.
(Az ÉT. 22. §-ához)
Fogyaszthatósági határidő feltüntetése
41. §
(1) A 6. számú mellékletben felsorolt ipari csomagolású élelmiszerek csomagolóanyagán az előállító, import termékeknél a belföldi megrendelő köteles a fogyaszthatósági határidőt a naptári hónap és nap számszerű megjelölésével feltüntetni.
(2) Ha a fogyaszthatósági határidő nem tüntethető fel az előírtaknak megfelelően, a jelölés eltérő megoldására (lyukasztás, sajtolás, domborítás stb.) a fogyasztó figyelmét az élelmiszer csomagolásán alkalmazott szöveggel (jellel) kell felhívni.
(3) A fogyaszthatósági határidő jelölésének tartósnak, olvashatónak, a fogyasztó számára szembetűnőnek és közérthetőnek kell lennie.
42. §
A fogyaszthatósági határidő lejárta után az élelmiszert a forgalmazó a forgalomból köteles kivonni és megvizsgáltatni, hogy a forgalomból kivont élelmiszer újrafeldolgozásra, egyéb ipari célra vagy takarmányozásra alkalmas-e. Ha az élelmiszer egyik célra sem hasznosítható, azt meg kell semmisíteni.
43. §
A fogyaszthatóságra vonatkozó jelölési kötelezettség alól a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel, valamint a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben kivételesen indokolt esetben meghatározott időre felmentést adhat.
A minőségmegőrzés időtartamának feltüntetése
44. §
Külön jogszabály állapítja meg azoknak az élelmiszereknek a körét, amelyeken fel kell tüntetni azt az időtartamot, amíg a termék a minőségét megőrzi.
(Az ÉT. 23. §-ához)
Tárolás
45. §
(1) Az előállítás és a forgalomba hozatal során élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot és nyers élelmiszert nem szabad úgy tárolni és szállítani, hogy az
a) az élelmiszer minőségét károsan befolyásolja,
b) az élelmiszert értékcsökkenés, szennyeződés, fertőződés vagy romlás veszélyének tegye ki,
c) az élelmiszert - tulajdonságainak megváltoztatásával - rendeltetésszerű felhasználásra alkalmatlanná tegye.
(2) A tárolt élelmiszert a romlás megelőzése céljából felül kell vizsgálni, a romlott élelmiszert el kell távolítani.
(3) Azokat az élelmiszereket, amelyek a tárolás alatt - az előállítónál vagy a kereskedelmi szervnél - olyan változást szenvedtek, hogy annak következtében fogyasztásra alkalmatlanná váltak, a forgalomból ki kell vonni, és a közfogyasztásra alkalmas készlettől el kell különíteni. További felhasználásról, illetőleg megsemmisítésről a 42. §-ban foglaltak szerint kell gondoskodni.
(Az ÉT. 24. §-ához)
Szállítás
46. §
(1) A szállításra vonatkozó követelményeket az élelmiszernek a szállítóeszközre való fel- és lerakásánál is meg kell valósítani.
(2) A hűtést igénylő élelmiszert hűtőkocsiban vagy - a szállítási időtől függően - termoszkocsiban kell szállítani.
(Az ÉT. 25-27. §-ához)
A minőség tanúsítása
47. §
(1) A forgalomba hozatal céljára gyártott élelmiszer minőségét az előállító minőségi bizonyítvánnyal köteles igazolni:
a) különleges minőségi kikötés esetében, vagy
b) ha a megrendelő azt kívánja és erre irányuló kívánságát a megrendelésben, illetőleg a szerződésben kifejezésre juttatja.
(2) Különleges minőségi kikötésnek kell tekinteni azt is, ha az országos szabvány a minőség alsó és felső határát állapítja meg és a megrendelő a két határ közötti, de meghatározott minőségű vagy a felső határnál jobb minőségű árut rendel.
(3) Minőségi bizonyítványt nem kell kiállítani
a) napi fogyasztású és
b) gyorsan romló élelmiszerekről, továbbá
c) az olyan élelmiszerekről, amelyeknek minőségét országos vagy ágazati szabvány állapítja meg, s az ezekben meghatározott megjelölést és a szabvány jelét, valamint az esetleges minőségi fokozatot vagy osztályt az élelmiszer csomagolásán, a szállítójegyen vagy jegyzékben feltüntették.
48. §
A minőségi bizonyítvány kiállítója felelős azért, hogy az élelmiszer minősége a bizonyítványban feltüntetett adatoknak megfelel.
49. §
(1) A minőségi bizonyítványban fel kell tüntetni:
a) az előállító nevét (cégét és telephelyét);
b) a minőségi bizonyítvány sorszámát:
c) az élelmiszer megnevezését, esetleges sajátos jelzését (jelét, típusszámát, gyártási számát);
d) a minőségre jellemző adatokat, valamint a kikötött minőségi tulajdonságokat;
e) az előállítás idejét;
f) a szállítás idejét.
(2) Részszállítás esetén az egyes részszállítmányokhoz külön minőségi bizonyítványt kell csatolni.
50. §
(1) A minőségi bizonyítványt a szállítólevélhez kell csatolni. A minőségi bizonyítvány sorszámát azonban az áru csomagolásán (gyűjtő csomagoláson) is fel kell tüntetni.
(2) Külföldre szállítandó élelmiszer minőségi bizonyítványának elhelyezésére és számának feltüntetésére a megrendelő és a szállító megállapodása az irányadó.
(Az ÉT. 28. §-ához)
51. §
(1) A csökkent minőségű élelmiszereket a teljes értékű élelmiszerektől elkülönítve kell tárolni és árusítani.
(2) A csökkent minőségű élelmiszer, ha az egészségre káros lehet, a tárolás helye szerint területileg illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség engedélyével hozható forgalomba. Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell az előállítónál levő élelmiszer esetében az illetékes minőségellenőrző és vegyvizsgáló intézet, kereskedelemben levő élelmiszer tekintetében pedig a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet véleményét.
(Az ÉT. 29. §-ához)
52. §
A külföldről behozott élelmiszerekre vonatkozó minőségi követelményeket külön jogszabály állapítja meg.
Az élelmiszerek minőségének ellenőrzése
(Az ÉT. 31-32. §-ához
53. §
(1) Az ellenőrző szervek az élelmiszerek minőségének ellenőrzésekor mintavételre jogosultak. A mintavételi eljárás szabályait jogszabályban vagy állami szabványban kell meghatározni.
(2) Az egészségügyi ellenőrzés céljait szolgáló mintavétel szabályait az egészségügyi miniszter állapítja meg.
(3) A forgalomba hozatal megtiltásakor az ellenőrző szervek kötelesek félre nem érthető módon megjelölni azt az élelmiszer-mennyiséget, amelynél minőségi hiányokat állapítottak meg. Erről az ellenőrzött vállalatot írásban kell értesíteni. Az értesítés időpontjától kezdődően a hibás minőségű élelmiszer az arra jogosult szerv intézkedéséig nem hozható forgalomba.
54. §
(1) A forgalomba hozataltól az előállítónál, illetve jogszabály felhatalmazása alapján a kereskedelemben a minőségellenőrző és vegyvizsgáló intézetek által eltiltott élelmiszer megsemmisítéséről, átdolgozásáról, a forgalomba hozatal feltételeiről:
a) az előállítónál 50 000 Ft értékhatárig a helyi szakigazgatási szerv, 50 000 Ft értékhatáron felül a megyei szakigazgatási szerv,
b) a kereskedelemben levő készletek tekintetében az illetékes kereskedelmi feladatot ellátó szakigazgatási szerv dönt és erről egyidejűleg azt a szervet is tájékoztatja, amely az élelmiszert a forgalomba hozataltól eltiltotta.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik az Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyelet szerveinek, a kereskedelmi felügyelőségeknek és a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetnek az egészségre ártalmas tárgyak, illetőleg minőséghibás élelmiszerek forgalomba hozatalának megtiltására megállapított jogkörét.
(3) A MERT Minőségellenőrző Intézet jogkörét külön jogszabály állapítja meg.
Záró rendelkezések
(Az ÉT. 37. §-ához)
55. §
Ez a rendelet 1977. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti:
- a húsiparban nátriumnitrit felhasználásáról szóló 25/1958. (XII. 13.) ÉlmM rendelet és annak módosítása tárgyában kiadott 11/1961. (XII. 23.) ÉlmM rendelet;
- az élelmiszerek vitaminnal való dúsításáról és kiegészítéséről, valamint az ilyen készítmények forgalomba hozataláról szóló 1/1958. (VI. 1.) ÉlmM-EüM rendelet;
- az élelmiszerekre és italokra vonatkozó minőségi bizonyítványokról szóló 6/1959. (VII. 7.) ÉlmM rendelet és ennek módosítása tárgyában kibocsátott 2/1963. (V. 21.) ÉlmM rendelet;
- a diétás készítmények előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 1/1962. (XI. 26.) ÉlmM-EüM együttes rendelet;
- az élelmiszerek előállításának és forgalomba hozatalának egyes kérdéseiről szóló 17/1969. (XII. 19.) MÉM rendelet, valamint a módosítása tárgyában kibocsátott 14/1972. (X. 13.) MÉM rendelet és 16/1973. (XII. 15.) MÉM-BkM-EüM együttes rendelet;
- a csecsemők táplálására szolgáló konzervkészítményekről szóló 130/1965. (Élip. É. 23.) ÉlmM-EüM együttes utasítás.
dr. Romány Pál s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
1. számú melléklet a 25/1976. (VII. 11.) MÉM rendelethez
Élelmiszeripari gyártási ágak és az azokhoz tartozó résztevékenységek
2. számú melléklet a 25/1976. (VII. 11.) MÉM rendelethez
Nyilvántartás az élelmiszer-előállító tevékenység feltételeit megállapító határozatokról
3. számú melléklet a 25/1976. (VII. 11.) MÉM rendelethez
A gyártási engedély iránti kérelmek mellékletei
I.
1. Új élelmiszer előállítására vonatkozó gyártási engedély iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a megyei, fővárosi élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézetnek és a közegészségügyi-járványügyi állomásnak, továbbá ezeken kívül az állati eredetű élelmiszerek esetében - a 9. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt hatásköri megkülönböztetés szerint - a megyei, fővárosi, állategészségügyi állomásnak, illetőleg a MÉM Élelmiszeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálatának a véleményét az élelmiszer minőségéről és új jellegéről, valamint minőségi és élelmezésegészségügyi vizsgálatáról;
b) az anyagösszetétel leírását és a felhasznált anyagok minőségi jellemzőit;
c) a gyártási eljárás leírását;
d) a felhasználni kívánt csomagolóanyagot, a csomagolás módjának leírását, a címke vázlatos tervezetét;
e) a tárolási feltételeket és a fogyaszthatósági határidőt (41. §), illetőleg a minőség megőrzésének időtartamát (44. §);
f) az árkalkulációt;
g) az új élelmiszer-nyersanyag, illetve készítmény mintáját a gyártani tervezett minőségben és a vizsgálat elvégzéséhez szükséges mennyiségben;
h) amennyiben a termékre nincs állami szabvány, az új termék minőségi követelményeire, illetőleg vizsgálati módszerére vonatkozó előírást vagy vállalati szabványt.
2. A kérelemhez csatolt 1. f) pont szerinti árkalkuláció előzetes tájékoztatás célját szolgálja és nem mentesíti az előállítót az árhatósági rendelkezések szerinti árvetési költségkalkuláció készítése alól.
II.
3. Az élelmiszer ionizáló sugárzással történő kezelésének engedélyezése iránt benyújtott kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező (besugárzást végző) nevét, telephelyét és a besugárzásra szánt élelmiszernek, vagy élelmiszerek meghatározott csoportjának leírását, előkészítését, utókezelését és mennyiségét;
b) a besugárzási technológia célját, leírását (dózis, dózisteljesítmény, dozimetria, sugárforrás, sugárzási energia, besugárzási körülmények és egyéb technikai jellemzők);
e) a besugárzási technológia biztonsági feltételeit (besugárzási szint, ismételt besugárzás kizárása, dózisingadozás határértéke);
d) az egy Mrad feletti sugárkezelés esetén a fogyasztók csoportjának megjelölését, amely részére az élelmiszert forgalomba kívánja hozni;
e) az 1. d) pontban előírtakat, a besugárzás jelölését és a forgalomba hozatal különleges előírásait (várakozási idő, hígítás, minőségellenőrzés);
f) az egészségügyi vizsgálatokat (a besugárzott élelmiszer tápanyag-összetevő változásának, a táplálkozási érték módosulásának és általában ártalmatlanságának elbírálásához szükséges - a nemzetközi gyakorlatban általánosan alkalmazott -vizsgálatok eredményeit).
4. Egészségügyi vizsgálati adatként csatolni lehet a kérelmező saját vizsgálatainak eredményét, vagy külföldi irodalmi dokumentációt. Külföldi dokumentációként csak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, vagy más hasonló nemzetközi szervezet vagy állami szerv hivatalos állásfoglalása fogadható el. A hivatkozott külföldi irodalmat eredetiben kell benyújtani.
III.
5. Vitaminnal dúsított élelmiszer előállításának és forgalomba hozatalának engedélyezése iránt benyújtott kérelemhez csatolni kell
a) az anyagösszetétel leírását és a felhasznált anyagok minőségi jellemzőit,
b) a gyártási eljárás leírását,
c) az előállított készítmény minőségi jellemzőinek leírását,
d) a gyártás ellenőrzésének leírását,
e) a felhasználásra szánt csomagolóanyag és a csomagolás módjának leírását, valamint a címke tervezetét,
f) az árkalkulációt,
g) az új készítményből mintát a vizsgálathoz szükséges mennyiségben,
h) az előállítás helye szerint illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség állásfoglalását, hogy a gyártás közegészségügyi feltételei megvannak.
6. Az 5. f) pont szerinti árkalkulációra is vonatkoznak az I/2. pontban foglalt előírások.
IV.
7. Diétás élelmiszer előállítására vonatkozó gyártási engedély előállítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) annak leírását, hogy a készítmény milyen diétás étrend céljait szolgálja;
b) az összetételnek és az összetevők minőségi jellemzőinek leírását;
c) a gyártási eljárás leírását;
d) a gyártás során alkalmazott ellenőrző módszerek ismertetését;
e) az árkalkulációt;
f) a vizsgálathoz szükséges mintát;
g) a csomagolásra felhasználni kívánt anyagból megfelelő mennyiséget, továbbá a csomagolás módjának leírását és a címke szövegének tervezetét;
h) az előállítás helye szerint illetékes állami-közegészségügyi-járványügyi felügyelőség állásfoglalását, hogy a gyártás közegészségügyi feltételei megvannak.
8. A 7. e) pont szerinti árkalkulációra is vonatkoznak az I/2. pontban foglalt előírások.
4. számú melléklet a 25/1976. (VII. 11.) MÉM rendelethez
Élelmiszerek vitaminokkal való dúsítására, illetőleg kiegészítésére felhasználható vitaminfélék
5. számú melléklet a 25/1976. (VII. 11.) MÉM rendelethez
I.
Ipari csomagolású élelmiszerek jelölése
1. Az ipari csomagolású élelmiszer csomagolóanyagán fel kell tüntetni
a) a készítménynek a szabványban, gyártási engedélyben vagy más előírásban meghatározott megnevezését,
b) a tiszta súlyt (térfogatot),
c) az előállító vállalat nevét és az üzem telephelyét vagy jelét,
d) a fogyasztói árat, az árak feltüntetésére vonatkozó rendelkezés szerint,
e) a gyártási időt vagy a fogyaszthatósági határidőt, illetőleg a gyártási időt és azt az időtartamot, ameddig az élelmiszer a minőségét megőrzi,
f) az egyes gyártási tételek azonosságának megállapítására vonatkozó jelet,
g) a tárolási hőmérsékletet (a gyorsfagyasztott és gyorsan romló termékeknél).
2. Az 1. pontban felsoroltakon felül lehetőleg fel kell tüntetni az élelmiszer csomagolóanyagán a korszerű táplálkozás elősegítése céljából, a lényeges tápanyag-összetevőket is.
3. Ha az élelmiszer minősége a vonatkozó szabványnak megfelel, csomagolóanyagán a minőséget a szabvány jelének feltüntetésével kell megjelölni egyéb esetben a termék főbb minőségi jellemzőit kell feltüntetni. Ha a szabvány több minőségi fokozatra vonatkozólag tartalmaz előírást, azt a minőségi fokozatot is fel kell tüntetni, amelynek az élelmiszer megfelel.
4. A gyártási időt nem kell feltüntetni azoknak az élelmiszereknek a csomagolóanyagán, amelyeken a fogyaszthatósági határidőt feltüntették.
5. Az élelmiszer csomagolóanyagán fel lehet tüntetni az olyan adatot, amely a fogyasztót az élelmiszer tápértékéről, illetőleg felhasználásának, tárolhatóságának módjáról tájékoztatja.
II.
A vitaminnal dúsított élelmiszerek jelölése
6. A vitaminnal dúsított élelmiszer csomagolóanyagán - az I. részben foglaltakon felül - fel kell tüntetni az élelmiszerben levő vitamin nevét és annak mennyiségét súlyban vagy nemzetközi egységben.
III.
A diétás élelmiszerek jelölése
7. A diétás élelmiszer csomagolóanyagán - az I. részben foglaltakon felül - fel kell tüntetni
a) a készítmények összetételét az alkotórészek mennyiségi sorrendjében és a lényegesebb tápanyagtartalmát,
b) a hozzáadott adalékanyagok (pl. cukorhelyettesítő stb.) megnevezését és mennyiségét,
c) a készítmény összetevőivel kapcsolatos, a gyártási engedélyben előírt figyelmeztető szöveget,
d) a felhasználásra, elkészítésre vonatkozó tájékoztatást.
6. számú melléklet a 25/1976. (VII. 11.) MÉM rendelethez
Gyorsan romló élelmiszerek fogyaszthatósági időtartama
