10/1988. (VI. 30.) MÉM-SZEM együttes rendelet

az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény végrehajtásáról

Az 1976. évi IV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 37. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel és az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendeljük:

(A Tv. 2. §-ához)

1. §

A rendelet alkalmazása szempontjából

a) nyers élelmiszer: az emberi fogyasztásra (evésre, ivásra) eredeti nyers állapotában alkalmas növényi, állati vagy ásványi eredetű termék;

b) élelmiszer-nyersanyag: az élelmiszer előállítására szolgáló növényi, állati, vagy ásványi eredetű termék, beleértve az ivóvizet is;

c) élelmiszer-adalékanyag: minden olyan természetes vagy mesterséges anyag, melyet élelmiszerként - tekintet nélkül tápértékére - önmagában általában nem fogyasztanak és élelmiszer-nyersanyagként sem használnak, de amelyet élelmiszerhez, italhoz az előkészítés, a gyártás, a feldolgozás, a. csomagolás, a szállítás vagy a tárolás folyamán abból a célból adnak hozzá, hogy az élelmiszer érzékszervi, kémiai, fizikai és mikrobiológiai tulajdonságait kedvezően 'befolyásolják; továbbá az az anyag, amelyet élelmiszer-nyersanyaghoz, az élelmiszerhez vagy annak alkotórészéhez, a gyártás vagy feldolgozás folyamán, az adott technológiai cél eléréséhez alkalmaznak, és amely elkerülhetetlenül maradékok vagy származékok jelenlétét okozza az élelmiszerben (technológiai segédanyag);

d) élelmiszer: a növényi, az állati vagy ásványi eredetű élelmiszer-nyersanyagból és adalékanyagból emberi fogyasztásra előállított készítmény;

e) ital: az ásványvíz, a palackozott ivóvíz, a szikvíz, a gyümölcslé (must, nektár, gyümölcsital), zöldséglé, gyümölcsbor, az alkoholmentes üdítőital, a gyengén alkoholos ital, a sör, a bor és az egyéb szeszes ital (pl. pálinka, likőr), a tej-alapú italok, valamint a kivonatokból készített italok (pl. kávé, tea);

f) élelmiszer-előállító tevékenység: az előkészítési, a feldolgozási, a tartósítási, a csomagolási, a tárolási és a kezelési műveletek vagy ezek egyes részműveletei, illetőleg a felsorolt műveletek összessége, kivéve a vendéglátásban, a munkahelyi-, intézményi étkeztetőhelyen ételek, italok és cukrászati készítmények előállítását, valamint az élelmiszer-kereskedelemben alkalmazott, forgalmazást elősegítő csomagolást;

g) élelmiszer-előállító hely: minden olyan létesítmény, ideértve az üzemeket, a telephelyet, és bármely termelőhelyet, ahol közfogyasztásra iparszerűen élelmiszert állítanak elő, csomagolnak, tárolnak vagy bármely módon kezelnek;

h) élelmiszer-melléktermék: az élelmiszer-előállításnál keletkező, továbbfeldolgozással emberi vagy állati fogyasztásra hasznosítható anyag;

i) élelmiszer-hulladék: az élelmiszer-előállításnál visszamaradó, emberi fogyasztásra alkalmatlan anyag.

(A Tv. 3. §-ához)

2. §

A kisiparos élelmiszer-előállító tevékenységére a kisiparról szóló jogszabályokat is alkalmaz ni kell.

3. §

(1) A mezőgazdasági kistermelő - családtagok közreműködésével - közfogyasztásra törté nő értékesítés céljából

a) a magatermelte mezőgazdasági termék tisztítását, osztályozását, válogatását végezheti,

b) a magatermelte mezőgazdasági termékből nem hőkezelt savanyított terméket, aszalt gyümölcsöt, mézet (lépesmézet) állíthat elő.

(2) A mezőgazdasági kistermelő saját tenyésztésű, nevelésű állattól származó tejet, tejterméket, tojást, valamint vágott baromfit közvetlenül a fogyasztók részére értékesíthet.

(3) Az élelmiszert előállító kistermelő a magatermelte mezőgazdasági termékének az (1)-(2) bekezdést meghaladó feldolgozását engedélyezett üzemben, előírt szakképesítés birtokában, a közegészségügyi, az állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai jogszabályban meghatározott, és az előállítandó élelmiszerre irányadó előírások megtartásával végezheti (iparszerű élelmiszer-előállítás).

(A Tv. 6. §-ához)

4. §

Az élelmiszer-előállítás körében dolgozók munkaköri alkalmasságának előzetes és időszakos orvosi vizsgálatára, foglalkoztatásának egészségügyi feltételeire az egészségügyi jogszabályok az irányadók.

5. §

(1) A szakképesítéshez kötött élelmiszer-előállító tevékenységeket, valamint az előírt képesítést a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az élelmiszerrel közvetlenül érintkező kisiparos, a magánszemélyek társaságában dolgozó, valamint az iparszerűen élelmiszert előállító mezőgazdasági kistermelő tevékenységének megkezdése előtt, amennyiben szakképesítés nincs előírva, élelmiszerhigiéniai vizsgát köteles tenni. A vizsga anyagát és a vizsgaszabályzatot a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (a továbbiakban: MÉM) a Szociális- és Egészségügyi Minisztériummal (a továbbiakban: SZEM) valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériummal (a továbbiakban: KVM) egyetértésben állapítja meg. A vizsga megszervezéséről és lebonyolításáról, a vizsgabizottság tagjainak kijelöléséről és a bizonyítványok kiállításáról a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: élelmezésügyi szakigazgatási szerv) gondoskodik. Az élelmiszerhigiéniai vizsgával végezhető tevékenységeket a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy az élelmiszerrel közvetlenül érintkező dolgozók - ideértve a bedolgozókat is - a munkábaállításkor az előírt szakképzettséggel, illetve élelmiszerhigiéniai vizsgával rendelkezzenek vagy azt meghatározott idő alatt megszerezzék és köteles ellenőrizni ezeknek a dolgozóknak az előírt orvosi vizsgálatokon való részvételét.

(4) A kereskedelmi és a vendéglátóipari tevékenységet folytatók - ideértve a magánkereskedőket is - szakmai képesítéséről a kereskedelmi miniszter rendelkezik.

6. §

Élelmiszerrel közvetlenül érintkező munkával nem foglalkozhat és nem foglalkoztatható az

a) akit az előírt orvosi vizsgálaton alkalmatlannak minősítettek,

b) aki az előírt orvosi vizsgálatnak nem vetette alá magát,

c) aki magán betegségre utaló tüneteket észlel,

d) aki az előírt egészségügyi és szakmai ismeretekkel nem rendelkezik.

(A Tv. 7. §-ához)

7. §

Új élelmiszer-előállító hely létesítését, illetőleg meglévő élelmiszer-előállító hely bővítését, átalakítását megelőzően a beruházó a kivitelezési tervdokumentációnak a 3. sz. mellékletben meghatározott adatait köteles benyújtani véleményezésre a területileg illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomáshoz (a továbbiakban: Állomás).

8. §

(1) Bedolgozó vagy alvállalkozó foglalkoztatása esetén a személyi feltételekre, az élelmiszerelőállító helyre, annak felszereltségére és az ott alkalmazott technológiára az élelmiszer-előállító tevékenységre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben előírtak megtartásáért a munkáltató, illetőleg a vállalkozó felelős.

9. §

(1) Új élelmiszer-előállító hely létesítése vagy meglevő élelmiszer-előállító hely bővítése, átalakítása vagy felújítása esetén az élelmiszerelőállító hely működésének megkezdéséhez az élelmiszer-előállító hely szerint illetékes Állomás engedélye szükséges, melyről vizsgálat alapján és szakhatóság közreműködésével, határozattal dönt.

(2) Az engedélyező határozat kiadására akkor kerülhet sor, ha az élelmiszer-előállító helyet működésének megkezdése előtt

a) közegészségügyi szempontból az illetékes első fokú közegészségügyi-járványügyi felügyelőség ( a továbbiakban: felügyelőség),

b) munka- és egészségvédelmi szempontból a külön jogszabályban meghatározott szerv

megvizsgálta, szakhatóságként megfelelőnek minősítette és erről igazolást ad.

(3) Az élelmiszert iparszerűen előállító mezőgazdasági kistermelő [3. § (3) bekezdés], a bedolgozó és az alvállalkozó termelőhelyének működését a (2) bekezdésben írt szakhatóságok közreműködésével az Állomás területi felügyelője engedélyezi.

(4) Az Állomás az engedélyező határozatot az engedélyezésben közreműködő szakhatóságoknak megküldi és a határozatokat a 4. számú melléklet szerint nyilvántartja.

(5) Az élelmiszer-előállító tevékenységet - az Állomásnak és a felügyelőségnek bejelentett, 30 napot meg nem haladó próbaüzemelést kivéve -csak az engedélyező határozat jogerőre emelkedése után szabad megkezdeni.

10. §

Ha a nemzetközi szerződés szükségessé teszi, az élelmiszer-előállító a MÉM-től kérheti az általa üzemeltetett élelmiszer-előállító hely export termelésre való alkalmasságának megállapítását.

11. §

A kisiparos élelmiszer-előállításra vonatkozó ipar jogosítványának kiadása előtt a közegészségügyi, az állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai (a továbbiakban együtt: élelmezésegészségügyi), a személyi, a tárgyi és a műszaki feltételek meglétét az első fokú iparhatóság, az Állomás és a 9. § (2) bekezdésében meghatározott szakhatóságok bevonásával állapítja meg.

12. §

(1) Az élelmiszer-előállító tevékenység megkezdését, megszüntetését, illetőleg a tevékenységen belüli változást az élelmiszer-előállító az Állomásnak, a kisiparos az iparhatóságnak köteles bejelenteni.

(2) Az élelmiszer-előállító bejelentéséről az Állomás az illetékes felügyelőséget, az iparhatóság az illetékes Állomást, valamint a felügyelőséget értesíti.

(A Tv. 8. §-ához)

13. §

Az élelmiszer mikrobiológiai, vegyi és radioaktív szennyezettségének megengedett mértékére, valamint az élelmiszerek élelmiszerhigiéniai vizsgálatának és ellenőrzésének rendjére, továbbá az élelmiszeripari gépek minősítésére külön jogszabályokban foglalt rendelkezések az irányadók.

(A Tv. 9. §-ához)

14. §

Az élelmiszer-előállító üzem, az élelmiszerek előállítására szolgáló gépek, berendezések és felszerelések, az élelmiszer-tároló tér, a szállítóeszköz tisztításához, fertőtlenítéséhez, kórokozók és romlást okozó mikroorganizmusok ártalmatlanná tételére alkalmas, de az élelmiszer minőségét nem befolyásoló, az egészségügyi és a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő fertőtlenítő- és tisztítószereket szabad használni.

(A Tv. 10. §-ához)

15. §

Az élelmiszer-előállítás során keletkezett élelmiszer hulladékok kezelésére, felhasználására, vagy ártalmatlanítására a közegészségügyi, az állategészségügyi, valamint a környezetvédelemre és a veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(A Tv 12. §-ához)

16. §

(1) A növényvédő szerrel kezelt mezőgazdasági termékek ártalmas növényvédő szer maradékainak, valamint a termékek rovar- és rágcsálóirtó szer szennyeződéseinek elhárításáról külön jogszabály rendelkezik.

(2) Tilos forgalomba hozni vagy feldolgozni azt az élelmiszer-nyersanyagot, nyers élelmiszert, amelyet olyan anyaggal kezeltek,

a) amelynek élelmezés-egészségügyi várakozási ideje nem telt le,

b) amelynél az egészségre káros anyagok a meghatározott mértéket meghaladják.

(3) Növényi eredetű nyers élelmiszert, illetőleg élelmiszer-nyersanyagot közfogyasztás céljára csak akkor szabad forgalomba hozni, ha a termelő a növényvédő szer kezeléséről külön jogszabályban előírt nyilvántartást (permetezési napló) vezetett és ezt a forgalomba hozatalkor a hatósági ellenőrzés során fel tudja mutatni.

(4) A nyers élelmiszerben és élelmiszer-nyersanyagban az ártalmas növényvédő szer maradványok, rovar- és rágcsálóirtószerek és egyéb szer maradványok, hozamfokozók, állatgyógyszerek, valamint a radioaktív szennyezettség jelenlétét vagy mértékét kétség esetén a feldolgozás céljára történő átadás-átvétel vagy közfogyasztásra történő eladás előtt megfelelő felszereltségű intézményben meg kell vizsgáltatni. Ilyen vizsgálatot az élelmiszer-nyersanyag birtokosának költségére az Állomás, a közegészségügyi-járványügyi hatóság, az élelmezésügyi szakigazgatási szerv, valamint a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának kereskedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, a megyei városi hivatal, továbbá a községi szakigazgatási szerv is elrendelhet.

(5) Az egészségre káros anyagok vizsgálatát szabványosított módszerekkel kell elvégezni, ennek hiányában az ellenőrző hatóság által megjelölt vizsgálati eljárásokat kell alkalmazni.

(A Tv. 13. §-ához)

17. §

(1) Az adalékanyag előállításához, illetőleg felhasználásához az Állami Közegészségügyi és Járványügyi Főfelügyelőségnek (a továbbiakban: Főfelügyelőség), az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (a továbbiakban: OÉTI) szakvéleménye alapján adott engedélye szükséges. Az előállítási, illetve felhasználási engedély megadása iránti kérelmet az 5. számú mellékletben foglaltak szerint az OÉTI-nél kell benyújtani.

(2) Adalékanyagot a szabványban vagy az engedélyben meghatározott élelmiszerek előállításához, meghatározott mennyiségben, legfeljebb azonban csak a kívánt hatás elérése céljából, úgy szabad felhasználni, hogy a termék minősége vagy fontos jellemzője (mikrobiológiai, kémiai állapota stb.) tekintetében a fogyasztót ne tévessze meg.

(A Tv. 16. §-ához)

18. §

(1) Az élelmiszer-előállítónak az élelmiszerelőállítás helyén valamennyi előállított élelmiszerről, élelmiszer-nyersanyagról gyártmánylapot kell kiállítani.

(2) A gyártmánylap mintáját a 6. számú melléklet tartalmazza.

(3) Nem kell gyártmánylapot kiállítani a nyers élelmiszerről és az élelmiszer-előállításhoz felhasznált aromák kivételével az adalékanyagról. Ha a gyártmánylap adatairól szabvány rendelkezik, úgy a gyártmánylap megfelelő rovatában a szabványra kell hivatkozni.

(4) Az élelmiszer-előállítónak meg kell határoznia a gyártmánylapok vezetésének, kezelésének és őrzésének módját. A gyártmánylapot az élelmiszer előállításának megszüntetésétől számított öt évig meg kell őrizni.

19. §

Ha a kivitelre előállított élelmiszer nemzetközi vagy külkereskedelmi szerződésben meghatározott minőségét hazai szabvány nem állapítja meg, úgy az élelmiszer belföldi forgalomba a rendeletben írt feltételek szerint csak előzetes minősítés után vagy gyártási engedély álapján kerülhet.

(A Tv. 18. §-ához)

20. §

(1) A Magyar Élelmiszerkönyvben kell vezetni termékcsoportonként, illetőleg szakágazatonként

a) az élelmiszerek megnevezésével kapcsolatos meghatározásokat,

b) az alapfogalmakat,

c) az analitikai vizsgálati módszereket,

d) az élelmiszer-előállításra, az alkalmazható technológiára, a technológiai jellemzőkre, az elfogadott gyártási gyakorlatra vonatkozó előírásokat, illetőleg tilalmakat

összhangban a nemzetközi gyakorlattal

(2) A Magyar Élelmiszerkönyv vezetése a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet feladata.

(A Tv. 19. §-ához)

21. §

Ha az élelmiszert uj előállító helyen, az azonos típusú élelmiszertől eltérő élelmiszer-nyersanyag vagy adalékanyag felhasználásával, illetőleg technológiával állítják elő, érzékszervi, táplálkozási, minőségmegőrzési jellemzői módosulnak, továbbá ha a korábban használt csomagolószer anyaga, illetve a csomagolás technikája megváltozik, az élelmiszer új terméknek minősül. Új terméket csak előzetes minősítő vizsgálat alapján szabad közfogyasztás céljára előállítani és forgalomba hozni.

22. §

(1) Az új termék minősítő vizsgálatára a termék mintáját és gyártmánylapját az előállító telephelye szerint illetékes Állomáshoz kell benyújtani. A vizsgálat költségét - ideértve a minősítésben közreműködő szervek költségét - az élelmiszer-előállító viseli.

(2) Az előzetes minősítő vizsgálat alkalmával az Állomásnak vizsgálni kell, hogy a termék megfelel-e a rá vonatkozó szabványnak, továbbá a termék jellegétől függően vizsgálni kell az érzékszervi, beltartalmi, mikrobiológiai toxikológiai, radiológiai jellemzőket. A minősítésben állást kell foglalni a vizsgált termék fogyaszthatóságáról, minőségéről, a címkén közölt adatok (jelölés) jogszerűségéről és a csomagolás alkalmasságáról. A minősítést a gyártmánylap mellékleteként kell megőrizni..

(3) Nem kell előzetes minősítő vizsgálatot lefolytatni a nyers élelmiszerekre és a mezőgazdasági kistermelők által a 3. § (1)-(2) bekezdése alapján előállított termékekre.

23. §

(1) Az Állomás az előzetes minősítő vizsgálatához a termék kereskedelmi tárolásáról, kezeléséről, fogyasztói felhasználhatóságáról, csomagolásáról, a használati, kezelési útmutatóról beszerzi a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet (a továbbiakban: KERMI) szakvéleményét is.

(2) Az Állomás a megkeresésével egyidejűleg a termék mintáját vizsgálatra alkalmas mennyiségben és minőségben, a gyártmánylap másolatát és mellékleteit megküldi a KERMI-nek Ha a KERMI az Állomás megkeresésére 30 napon belül nem válaszol, az Állomás saját vizsgálata alapján dönt.

(3) A KERMI vizsgálati költségeit az Állomás a vizsgálati költségből átutalja a KERMI részére.

24. §

(1) Az Állomás a minősítésről a 7. számú melléklet szerint bizonyítványt állít ki, amely egyben tanúsítja, hogy a termék a szabvány előírásainak megfelel, illetőleg közfogyasztásra alkalmas.

(2) Az Állomás a minősítő bizonyítvány kiadását megtagadja, ha

a) a termék közfogyasztásra alkalmatlan,

b) a címkén közölt adatok a jogszabályi előírásoknak nem felelnek meg,

c) a KERMI szakvéleménye alapján a termék forgalomba hozatalra alkalmatlan.

25. §

Az új termék minősítését az Állomás az élelmiszer-előállítónak, a területileg illetékes Közegészségügyi és Járványügyi Állomásnak (a továbbiakban: KÖJÁL) és a KERMI-nek megküldi.

26. §

Új élelmiszer az a belföldön még közfogyasztásra nem került élelmiszer, amelyben új érzékszervi, összetételi vagy táplálkozási jellemző keletkezhet azáltal, hogy azt

a) részben vagy egészben élelmiszer-előállítására korábban nem használt anyagból vagy lényegesen megváltozott összetételben vagy

b) a korábbitól lényegesen eltérő gyártási eljárással

állítottak elő.

27. §

(1) Vitaminnal dúsított az élelmiszer, ha annak vitamintartalma különleges nemesítési, tenyésztési, termelési vagy tárolási eljárás alkalmazásával, illetve természetes vagy szintetikus vitamin hozzáadásával a hasonló jellegű készítmények vitamintartalmát jelentős mértékben [(3) bekezdés] meghaladja.

(2) Élelmiszereket csak olyan vitaminokkal szabad dúsítani, amelyek az élelmiszerben természetesen is előfordulnak, illetőleg a hasonló célt szolgáló élelmiszerekben természetben jelen vannak, és amelyeket a 8. melléklet felsorol, vagy a Fő-felügyelőség esetenként engedélyezett.

(3) Az élelmiszert olyan mértékben kell vitaminnal dúsítani, hogy a vitamintartalom a készítmény egy napi átlagos adagjában a 8. számú melléklet szerinti napi ajánlott vitamin beviteli érték 1/3-át adja.

28. §

(1) Diétás az az élelmiszer, amelyben valamely tápanyag vagy táplálkozásbiológiailag fontos hatóanyag mennyiségé lényegesen eltér a hasonló jellegű, általánosan használt élelmiszerekétől, és különleges összetétele vagy az alkalmazott technológia miatt gyógyélelmezésre, betegségek megelőzésére alkalmas, továbbá azok a különleges táplálkozási igények kielégítését szolgáló élelmiszerek, amelyeket diétás célra állítottak elő.

(2) Nem diétás élelmiszer az, amelyet nem kizárólag diétás célra készítenek, bár azokat diétás étrendhez felhasználják.

(3) A diétás élelmiszerek főbb típusait és ezek jellemzőit a rendelet 9. számú melléklete tartalmazza.

29. §

(1) A csecsemőtáplálás céljára előállított élelmiszer egy éven aluli gyermekek (csecsemők), a kisgyermekek táplálásának céljára előállított termékek 1-3 éves korú gyermekek táplálására, illetve táplálkozásának kiegészítésére szolgálnak, ide nem értve a csecsemők állandó és hozzátáplálására, valamint gyógyélelmezésére alkalmas gyógytápszer készítményeket.

(2) A csecsemő- és gyermektáplálás céljára előállított élelmiszerek főbb típusait a 10. számú melléklet tartalmazza. Ezek a termékek vitamindúsítás esetén is csecsemő- és gyermektáplálás céljára előállított élelmiszernek minősülnek.

30. §

Gyógyhatású anyaggal dúsított élelmiszer az az élelmiszer, amelyet gyógyszernek nem minősülő, a 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet alapján engedélyezett gyógyhatású anyaggal dúsítanak.

31. §

Ionizáló energiával kezelt az az élelmiszer, amelyet a mikrobiológiai állapot javítása, a tárolhatóság növelése vagy tartósítás céljából ionizáló energiával kezeltek. Az ionizáló energiával történő kezelés alapvető szabályait a 11. melléklet, a besugárzott élelmiszerek gyártmánylap mintáját a 12. melléklet tartalmazza.

32. §

(1) Az új élelmiszer-előállítására vonatkozó gyártási engedélyt a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Főfelügyelőség és a KERMI szakvéleményének figyelembevételével adja meg. A gyártási engedély iránti kérelem mellékleteit a 13. melléklet tartalmazza.

(2) Az engedély jogerőre emelkedése után az élelmiszer új jellege megszűnik.

(3) Az élelmiszer ionizáló energiával történő kezelését a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a SZEM véleményének figyelembevételével engedélyezi. A kezelési engedély iránti kérelem mintáját a 14. melléklet tartalmazza.

(4) Az engedélyek megadása iránti kérelmet, a gyártmánylapot és a vizsgálathoz szükséges mintát a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek címezve, az élelmiszer-előállító hely szerint illetékes Állomásnál kell benyújtani. A kérelmeket az Állomás továbbítja, illetve gondoskodik a KERMI szakvéleményének beszerzéséről.

(5) A különleges táplálkozási igény kielégítését szolgáló élelmiszer [Tv. 19. § (2) bekezdés c)-f) pontjai] előállítására vonatkozó gyártási engedélyt a Főfelügyelőség adja meg. A vitaminnal dúsított élelmiszerek gyártási engedélye iránti kérelmet a 15. mellékletben foglaltak szerint, a diétás élelmiszerek gyártási engedélye iránti kérelmet a 16. mellékletben foglaltak szerint az OÉTI-nél kell benyújtani. A csecsemő és gyermektáplálás céljára előállított, valamint a gyógyszernek nem minősülő, gyógyhatású anyaggal dúsított élelmiszerekre a diétás élelmiszerekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A kiadott gyártási engedély alapján a különleges táplálkozási igény kielégítését szolgáló élelmiszert az OÉTI törzskönyvezi.

(6) A gyártási engedélyt, illetőleg a kezelési engedélyt az engedélyező szerv hivatalos lapjában közzé kell tenni, a gyártmánylapot a hatósági ellenőrzésre jogosult szervekhez kell továbbítani.

(7) A gyártási engedélyben a minőségi jellemzők vizsgálata szabványosított módszerekkel történik. Ennek hiányában az ellenőrző hatóság által megjelölt vizsgálati eljárást kell alkalmazni.

(8) Az engedélyezési eljárás költségét az élelmiszer előállítója viseli.

33. §

(1) Működő élelmiszer-előállító hely részére termékminta alapján, laboratóriumi vagy félüzemi gyártással előállított élelmiszer, illetőleg a licenc átadó által előállított élelmiszer vagy technológiai leírás alapján előzetes gyártási engedély adható.

(2) Az előzetes gyártási engedély iránti kérelmet az élelmiszer-előállító székhelye szerinti Állomásnál kell benyújtani. Az Állomás az engedélyt meghatározott időpontig, illetőleg az élelmiszer-előállító helyen a termelés megkezdésének időpontjáig adja ki, erről a területileg illetékes felügyelőséget értesíti.

(A Tv. 20. §-ához)

34. §

(1) Élelmiszerek csomagolására belföldön még nem használt alapanyag vagy csomagolószer, az eddigitől eltérő összetételben, illetőleg még nem alkalmazott eljárással kezelt vagy kikészített anyag, továbbá az adott élelmiszer csomagolására korábban nem alkalmazott anyag, csomagolószer (a továbbiakban: csomagolóanyag) élelmiszer csomagolásra való felhasználását az OÉTI szakvéleménye alapján a Főfelügyelőség, a KVM egyetértésével engedélyezi. Az engedélyezéssel kapcsolatos költségeket az élelmiszer-előállító vagy a csomagoló tevékenységet végző jogi személy vagy magánszemély (a továbbiakban: csomagoló) viseli.

(2) Ha a csomagolóanyag előállítója rendelkezik a csomagolóanyag adott élelmiszer csomagolására történő felhasználására vonatkozó engedéllyel, az élelmiszer-előállítónak, illetőleg a csomagolónak nem kell engedélyt kérni.

(A Tv. 21. §-ához)

35. §

(1) Az élelmiszer-előállítója, illetve a csomagoló az élelmiszert forgalomba hozatala előtt a forgalmazás céljára vagy a fogyasztók részére csomagolja.

(2) Csomagolásnak minősül:

a) a fogyasztói csomagolás: az átlagos felhasználói szokásnak megfelelő mennyiségben, tömegben csomagolt élelmiszer, melynek megbontása tilos;

b) a nagyfogyasztói csomagolás: az ipari, kereskedelmi célra vagy munkahelyi, intézményi felhasználásra történt csomagolás;

c) gyűjtőcsomagolás: meghatározott számú csomagolt vagy csomagolatlan élelmiszer védőburkolattal történő ellátása, a kezelés, a tárolás vagy a szállítás megkönnyítése céljából.

(3) Az adalékanyagot, a különleges táplálkozási igény kielégítését szolgáló élelmiszert, valamint az ionizáló energiával kezelt élelmiszert csak fogyasztói csomagolásban szabad forgalomba hozni. E rendelkezés alól a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a szociális- és egészségügyi miniszterrel egyetértésben kivételt tehet.

(4) Az élelmiszer-kereskedelemben alkalmazott forgalmazást elősegítő csomagolásra külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.

36. §

(1) Az élelmiszer csomagolóanyagán a 17. mellékletben felsorolt adatokat (jelölés) a címkén kell feltüntetni.

(2) A jelölésnek a csomagolóanyagon történő feltüntetéséről az élelmiszer-előállítónak, import élelmiszer esetében az élelmiszer hazai forgalomba hozójának kell gondoskodni.

(A Tv. 22. §-ához)

37. §

(1) A fogyaszthatósági határidő és a minőségmegőrzési időtartam megállapítása céljából az élelmiszer-előállító tárolási kísérletet vagy más hasonló élelmiszerekkel összehasonlítást végez, és ezek eredményét az élelmiszer előzetes minősítő vizsgálata keretében (22. §) az Állomás véleményezi.

(2) A tárolási kísérletek alapján a gyorsan romló élelmiszerekre, valamint a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerekre fogyaszthatósági határidőt, a többi élelmiszerre minőségmegőrzési időtartamot kell megállapítani.

(3) A fogyaszthatósági határidőt és a minőségmegőrzési időtartamot a MÉM - a Kereskedelmi Minisztériummal és a SZEM-el egyetértésben - állapítja meg és hivatalos lapjában közzé teszi.

38. §

(1) A fogyaszthatósági határidőt, illetve a minőségmegőrzési időtartamot az élelmiszer előállítási folyamatának befejezésétől kell számítani.

(2) A fogyaszthatósági határidőt, illetve a minőségmegőrzési időtartamot a 18. mellékletben előírtak szerint a jelölésben kell feltüntetni.

(A Tv. 23-24. §-ához)

39. §

(1) Az előállítás és a forgalomba hozatal során az élelmiszert - ideértve az élelmiszer-nyersanyagot, a nyers élelmiszert és az adalékanyagot is - nem szabad úgy tárolni és szállítani, hogy az

a) az élelmiszert értékcsökkenés, szennyeződés, fertőződés, romlás veszélyének tegye ki,

b) az élelmiszer minőségét károsan befolyásolja,

c) az élelmiszert - tulajdonságainak megváltoztatásával - rendeltetésszerű felhasználásra alkalmatlanná tegye.

(2) Ha a fogyasztó részére történő értékesítésig az élelmiszer minőségének megőrzéséhez meghatározott tárolási körülmények szükségesek, úgy azt a jelölésen fel kell tüntetni. A feltüntetett tárolási körülményeket az élelmiszer tárolása, szállítása és forgalmazása során biztosítani kell-

(3) Az élelmiszert a romlás megelőzése céljából, a fogyasztó részére történő értékesítésig, az élelmiszer birtokosának rendszeresen vizsgálnia kell. A romlott, szennyeződött élelmiszert a fogyasztásra szánt élelmiszertől el kell különíteni, és esetleges más célú hasznosításáról vagy környezetkímélő ártalmatlanításáról gondoskodni kell.

40. §

Élelmiszer szállítására csak tiszta, szennyező és fertőző anyagoktól mentes, szagtalan és olyan felszereléssel ellátott járművet, szállítótartályt szabad használni, amely alkalmas az élelmiszer minőségének megóvására és az élelmiszer kifolyását, kiszóródását megakadályozza.

[A Tv. 27. §-ához)

41. §

(1) Az élelmiszer csomagolóanyagán feltüntetett vagy a kísérő iratához csatolt jelölés (36. §) egyúttal a minőség tanúsításra is szolgál.

(2) Külföldre szállítandó élelmiszer minőségtanúsításának tartalmára jogszabály vagy a megrendelő és a szállító megállapodása az irányadó.

(3) Az import élelmiszer minőségtanúsítását a hazai forgalmazónak a 17. mellékletben felsorolt adatok szerint kell kiállítani.

(A Tv. 28. §-ához)

42. §

(1) Csökkent minőségű az az élelmiszer, amely a szabványban, illetőleg a gyártmánylapon meghatározott jellemzőknek nem felel meg vagy minőségmegőrzési időtartama lejárt, de az előállító vagy a forgalmazó szerint emberi fogyasztásra az egészség károsítása nélkül még felhasználható. A minőségmegőrzési idő lejárta miatt csökkent minőségű élelmiszer a minőségmegőrzési időtartam egyharmad részének megfelelő további időtartamig forgalomba tartható.

(2) A csökkent minőségű élelmiszer csomagolásán fel kell tüntetni a csökkenés mértékének megfelelő alacsonyabb árat. Az élelmiszer minőségcsökkenésének okáról (pl. minőségmegőrzési időtartama lejárt, előírt jellemzőktől eltér) a fogyasztókat megfelelően tájékoztatni kell.

(3) Azt az élelmiszert, amelynek a minőségmegőrzési időtartamát a lejárat után egyharmad részével már meghosszabbították és még fel kívánják használni, az élelmiszer-előállítónak az illetékes Állomással, a kereskedelmi szerveknek a KERMI-vel meg kell vizsgáltatni, hogy az élelmiszer tovább hasznosításra alkalmas-e. Ha az élelmiszer nem hasznosítható, környezetkímélő ártalmatlanításáról gondoskodni kell.

(A Tv. 29. §-ához)

43. §

A külföldi élelmiszerek behozataláról, forgalmazásukról és egészségügyi feltételeiről külön jogszabályok rendelkeznek. Az élelmiszer minőségét a KERMI vizsgálja.

(A Tv. 30. §-ához)

44. §

(1) Az élelmiszer-előállító a minőségellenőrzési feladatok ellátását köteles megszervezni. A belső minőségellenőrzésben a 29. mellékletben meghatározott képesítési követelményeket kell alkalmazni. A belső minőségellenőrzés megszervezéséért és működéséért az élelmiszer-előállító vezetője felelős.

(2) A kisiparos, a magánszemélyek társasága és a mezőgazdasági kistermelő a minőségellenőrzési feladatokat maga is elláthatja, ha az előírt képesítéssel rendelkezik, vagy erre megfelelő külső szervnek megbízást adhat.

(3) Ha szükséges, a vizsgálatokat a minőségi követelmények vizsgálatára alkalmas laboratóriumban kell elvégezni, illetőleg elvégeztetni. A szakágazatok vizsgálati és fejlesztési célra közös szakágazati laboratóriumokat is működtethetnek.

45. §

(1) Az élelmiszer belső minőségellenőrzés keretében különösen a következő feladatokat kell ellátni:

a) az élelmiszer-nyersanyag, az adalékanyag, a csomagolóanyag ellenőrzése,

b) az élelmiszer-előállítás során használt berendezések, felszerelések és eszközök ellenőrzése,

c) gyártásközi minőségellenőrzés, a gyártóvonalban lévő mérőeszközök pontosságának ellenőrzése,

d) a késztermék minőségellenőrzése,

e) a raktározás körülményeinek és a raktárkészletek minőségének ellenőrzése,

f) a vizsgálati és ellenőrzési eredmények nyilvántartása, az alkalmazható tapasztalatok továbbítása az élelmiszer-előállítást végzők részére,

g) a minőség tanúsítása.

(2) Az élelmiszer-előállítónál működő belső minőségellenőrzés:

a) szükség esetén indítványozza a nem megfelelő minőségű élelmiszer-nyersanyag, adalékanyag, csomagolóanyag, félkész- és késztermék felhasználásának, kiszállításának felfüggesztését,

b) részt vesz a nem megfelelő minőségi termék felhasználási, illetve kezelési módjának meghatározásában, és a meghatározott előírások végrehajtásának ellenőrzésében,

c) javaslatot tesz a nem megfelelő minőségű késztermék árának a minőségcsökkenéssel arányos leszállítására,

d) adatszolgáltatást végez a minőségi színvonal értékeléséhez,

e) szakmai véleményt ad a minőségi reklamációknál,

f) folyamatosan részt vesz az élelmiszer- előállító minőségszabályozási tevékenységben,

g) tárolási kísérletet végez.

(A Tv. 31. §-ához)

46. §

(1) Az Állomás az élelmiszer-előállítónál végzett élelmiszer-minőségellenőrző tevékenysége során a következő feladatokat látja el:

a) vizsgálja és ellenőrzi a hazai előállítású élelmiszerek minőségét (összetételi és érzékszervi tulajdonságok, tömeg, térfogat, csomagolás és jelölés), a minőség csökkenés mértékét, továbbá a szállítás és a tárolás során a minőséget befolyásoló körülményeket,

b) vizsgálja és ellenőrzi a félkész és kész élelmiszer előállításához felhasználásra kerülő nyers- és adalékanyag minőségét és vegyi szennyezettségét, a nyers élelmiszer növényvédő szer maradékának vizsgálata kivételével,

c) vizsgálja és ellenőrzi az élelmiszer csomagolása során felhasznált csomagolóanyag minőségét és műszaki alkalmasságát,

d) vizsgálja és ellenőrzi a gyártástechnológia műszaki feltételeit,

e) ellenőrzi a minőségbiztosító intézkedések hatékonyságát,

f) megkeresésre, illetve megbízás alapján vizsgálatot tart, szakvéleményt vagy szaktanácsot ad az élelmiszerek minőségét érintő kérdésekben,

g) vizsgálja és ellenőrzi az exportra kerülő élelmiszerek minőségét,

h) ellátja a MÉM által feladatkörébe utalt polgári védelmi feladatokat,

i) ellátja a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerve által meghatározott feladatokat.

(2) A MÉM által kijelölt Állomás

a) vizsgálja, ellenőrzi és szakvéleményezi a nyers-, félkész és kész élelmiszer radioaktív szennyezettségét,

b) elvégzi az atomerőmű külső környezetében a hatósági, valamint a polgári védelmi környezet ellenőrzési feladatokat.

(3) A MÉM által kijelölt Állomás meghatározott szakosított feladatok ellátásával bízható meg.

47. §

(1) Az élelmiszerek hatósági ellenőrzését az élelmiszer-előállítónál az Állomás területi felügyelője végzi. Eljárása nem érinti más ellenőrző szerveknek külön jogszabályban meghatározott hatáskörét.

(2) Az élelmiszerek ellenőrzését a gyártmánylap, illetőleg a szabvány alapján és a vizsgálati módszerekre előírt szabványok alkalmazásával kell végezni. Szükség esetén a területi felügyelő betekinthet az élelmiszer előállítással összefüggő egyéb iratanyagokba is.

48. §

(1) Ha az élelmiszer-előállítónál végzett vizsgálat eredménye szerint a termék hibás, az Állomás köteles

a) a minőségcsökkenés mértékét megállapítani,

b) a hamisított vagy a fogyasztásra alkalmatlanná vált élelmiszer forgalomba hozatalát megtiltani.

(2) A forgalomba hozatal megtiltásáról határozatot kell hozni. A határozatban - fellebbezésre tekintet nélkül - el kell rendelni az azonnali végrehajtást.

(3) Az Állomás a minőségellenőrzési feladatainak ellátása során szegzett tapasztalatairól, a területén előállított és forgalomba hozott termékek minőségének alakulásáról az érdekelt szerveket tájékoztatja.

49. §

(1) Az élelmiszerre vonatkozó minősítő vizsgálat, az engedélyezési eljárás és az ellenőrzés során a hatóságok tudomására jutott adatok, valamint a gyártmánylap adatai üzemi titoknak minősülnek, megőrzésükről gondoskodni kell.

(2) Az állati eredetű élelmiszerek élelmiszerhigiéniai vizsgálatára és ellenőrzésére külön jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

50. §

(1) Az Állomás területi felügyelői feladatuk teljesítése céljából a vizsgálathoz szükséges mértékben térítésmentes mintát vehetnek és azt elszállíthatják. Az eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A mintavétel szabályait a 20. melléklet, illetve a tételek minősítése esetén szabvány állapítja meg.

(2) Az Állomás köteles az általa vett vagy hozzá beküldött, feladatkörébe tartozó mintát megvizsgálni és a vizsgálat eredményéről tájékoztatást adni.

(3) A mintavétel során az Állomás ellenőrzést végző munkatársa köteles az ellenőrzöttet figyelmeztetni arra, hogy ellenmintára igényt tarthat. Az ellenmintát - az esetleges többségköltségek megtérítése mellett - a mintára vonatkozó előírások szerint kell lezárni, lepecsételni és az él-lenőrzöttnek átadni.

(4) Ha az ellenőrzött ellenmintára nem tart igényt, ezt a körülményt a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(5) Nem tarthat ellenmintára igényt a helyszínen ellenőrzött, a vele egyetértésben megállapított és jegyzőkönyvbe felvett hiányosság esetén. Az ellenminta mellőzését és ennek indoklását a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(6) Az Állomás által vett vagy a hozzá beküldött mintát nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásban a minta vételének és beérkezésének időpontját (hó, nap, óra) fel kell tüntetni.

51. §

(1) A mintát olyan időtartamon belül kell megvizsgálni, hogy az alatt az idő alatt minősége ne változzon.

(2) A vizsgálat eredményéről nyilvántartást kell vezetni és annak alapján - hiba megállapítása esetén - szakvéleményt kell adni

a) az ellenőrzöttnek,

b) az előállító székhelye (a kisiparos telephelye) szerint illetékes élelmezésügyi szakigazgatási szervnek,

c) az ellenőrzött irányító vagy érdekképviseleti szervének,

d) más intézkedésre jogosult szervnek, illetve

e) kérelem alapján az egyéb érdekeltnek.

(3) Ha a vizsgálatot megbízás alapján végezték, a szakértői véleményben fel kell tüntetni a kérelmezőt és azt a körülményt, hogy a vizsgálatot az előírásoknak megfelelő ellenminta vagy más minta alapján végezték el. A szakvéleményt kérelem hiányában csak a megbízónak kell kiadni.

52. §

(1) A kereskedelmi forgalomban levő élelmiszerek minőségének ellenőrzését a KERMI, valamint az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség és a megyei (fővárosi) kereskedelmi felügyelőségek (a továbbiakban: kereskedelmi ellenőrző szerv) végzik.

(2) Az Állomás a kereskedelmi ellenőrző szerv, illetve a kereskedelmi feladatot ellátó szakigazgatási szerv megbízásából a kereskedelmi forgalomban levő élelmiszerből minőségellenőrzés céljából mintavételre jogosult és szükség szerint betekinthet a szállítási okmányokba is.

(3) Az Állomás a minőségvizsgálat eredményéről a megbízó szervet tájékoztatja. Szükség esetén, kárelhárítás érdekében a kereskedelmi egység vezetőjét megfelelő intézkedésre hívja fel.

53. §

(1) A hatósági minőségellenőrző tevékenység során kezdeményezett vizsgálatot az Állomás - feltéve, hogy a termék nem hibás - díjmentesen látja el.

(2) Ha az Állomás más hatóság megbízása alapján végzett ellenőrzés során laboratóriumi vizsgálatot végez, a költségeket az ellenőrzést elrendelő, megbízó hatóság megtéríti.

(3) A minőségellenőrzés során szükségessé váló laboratóriumi vizsgálatok költségeit az élelmiszer-előállító viseli, amennyiben a vizsgálat szabványtól vagy a gyártmánylapon foglaltaktól való eltérést állapít meg.

54. §

Az Állomás figyelemmel kíséri és hasznosítja a Fogyasztók Országos Tanácsának tapasztalatait.

(A Tv. 32. §-ához)

55. §

Azt az élelmiszer-előállítót, aki olyan anyaggal kezelt nyers élelmiszert hoz forgalomba, amelynek forgalmazását a 16. § (2) bekezdése tiltja,- az Állomás a Tv. 32. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásával a nyers élelmiszer forgalomba hozatalától az előírt leghosszabb várakozási időre tilthatja el.

(A Tv. 33. §-ához)

56. §

A szesz- és a szeszesital előállítását, forgalmát külön jogszabályban meghatározott előírások szerint a Vám- és Pénzügyőrség is ellenőrzi.

57. §

(1) Ez a rendelet 1988. július 1. napján lép hatályba, egyidejűleg az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 25/1976. (VII. 11.) MÉM rendelet, valamint a módosításáról szóló 6/1978. (V. 31.) MÉM rendelet, az 5/1979. (IV. 6.) MÉM rendelet 22. §-a, a 9/1980. (V. 1.) MÉM rendelet 7. §-a, a 16/1981. (IX. 17.) MÉM rendelet, a 31/1982. (XII. 27.) MÉM rendelet, a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomások élelmiszer-minőségellenőrző tevékenységéről szóló 29/1982. (XII. 27.) MÉM rendelet és a módosításáról szóló 2/1984. (III. 18.) MÉM rendelet, valamint az élelmiszer és a dohányipari terméket előállítók minőségszabályozási feladatairól szóló 23/1983. (XII. 24.) MÉM rendelet, továbbá a Magyar Élelmiszerkönyv vezetéséről és a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottságról szóló 6/1980. (MÉM É. 11.) MÉM utasítás hatályát veszti.

(2) Azokról az élelmiszerekről, amelyeknek közfogyasztásra történő előállítását a rendelet hatálybalépése előtt kezdték meg és előállításukat folytatják, az előállító 1989. június 30. napjáig köteles - a 18. § szerint - gyártmánylapot kiállítani. A gyártmánylapot a 6. melléklet szerint kitöltve kell az illetékes Állomásnak beküldeni, feltüntetve, hogy a gyártmánylapon szereplő élelmiszer előállítását a rendelet hatálybalépése előtt kezdték meg.

(3) Az élelmiszer-előállító készletében levő és a rendelet előírásaitól eltérő csomagolóanyagok 1990. december 31. napjáig használhatók fel.

Váncsa Jenő s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Dr. Csehák Judit s. k.,

szociális- és egészségügyi miniszter

1. számú melléklet a 10/1988. (VI. 30.) MÉM-SZEM rendelethez

2. számú melléklet a 10/1988. (VI. 30.) MÉM-SZEM rendelethez

Élelmiszerhigiéniai vizsgával végezhető iparszerű élelmiszerelőállítás, illetve előállítható termékek

vágott baromfi

gyümölcskonzerv

szárított és porított gabona-, főzelék- és zöldségféle (müzli)

savanyúság készítés (nem hőkezelt savanyúság, savanyú káposzta)

száraztészta

tejtermék (tejföl, joghurt, kefir, tejszín, vaj, sajt, túró, gomolya)

ostya (töltetlen) húsfüstölés

szikvíz-készítés, üdítőital-gyártás

vattacukor-készítés

olajütés

méz, méhészeti termék előállítása

szárított gomba előállítás [az élelmiszerhigiéniai vizsgán felül szükséges a 7/1984. (VIII. 1.) EüM -MÉM rendeletben előírt gombaismerői vizsga letétele is]

3. számú melléklet a 10/1988. (VI. 30.) MÉM-SZEM rendelethez

Az élelmiszerüzem létesítésének (bővítés, átalakítás) engedélyezéséhez szükséges terv tartalmi követelményei

A tervnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) az üzem rendeltetésének meghatározása a termelési és értékesítési cél megjelölésével (helyi-, vonzáskörzeti, országos, . . . irányú, export célú)

b) helyszínrajz

c) technológiai folyamatábra

d) technológiai elrendezési rajz M 1:50 méretarányban

e) anyagmozgatási és személyforgalmi terv

f) műszaki-technológiai leírás

g) az épületgépészet szerelvényezés, szellőzési, világítási, hűtési terveit

h) gyártástechnológia szerinti gépjegyzéket.

4. számú melléklet a 10/1988. (VI. 30.) MÉM-SZEM rendelethez

5. melléklet a 10/1988. (VI. 30.) MÉM-SZEM rendelethez

6. melléklet a 10/1988 (VI. 30.) MÉM-SZEM rendelethez

7. melléklet a 10/1988. (VI. 30.) MÉM-SZEM rendelethez

8. melléklet a 10/1988. (VI. 30.) MÉM-SZEM rendelethez

9. melléklet a 10/1988. (VI. 30.) MÉM-SZEM rendelethez

A diétás élelmiszerek főbb típusai

Amennyiben az alábbi termékek valamelyikének előállítására kér a gyártó engedélyt, meg kell jelölnie, hogy melyik típust kívánja gyártani és ennek a megnevezésnek a címkén is szerepelnie kell.

1. Csökkentett energiatartalmú élelmiszer

Csökkentett energiatartalmú élelmiszernek az a készítmény minősül, amelynek energiatartalmát a vele összehasonlítható élelmiszerhez képest legalább a következők szerint csökkentették:

- majonéz, fehérmártások 50 százalékkal

- üdítőitalok 50 százalékkal

- zsiradékok 40 százalékkal

- cukrász- és édesipari

termék 40 százalékkal

- egyéb élelmiszerek 30 százalékkal

Energiaszegény az az élelmiszer, amelynek egy adagja maximum 160 kJ energiát szolgáltat vagy energiatartalma maximum 160kJ/100 g.

Energiamentes az az élelmiszer, amelynek energiatartalma maximum 10 kJ/100 g vagy 10 kJ/100 cm3.

2. Cukorbetegek számára készülő élelmiszer

Cukorbetegek számára előállított készítmény,

a) amelynek szénhidráttartalma sütő- és tésztaipari termékeknél legalább 30-35 relatív százalékkal, egyéb élelmiszereknél legalább 50 relatív százalékkal kevesebb, mint a véle összehasonlítható normál élelmiszeré;

b) az a söripari termék, amelynek szénhidráttartalma legfeljebb 0,75 g/100 cm3;

c) amely hozzáadott mono- és diszaharidot vagy ilyen tartalmú anyagot nem tartalmaz. (A termék természetes mono- és diszaharid-tartalma maximum 3 százalék lehet. Ez az előírás fruktózra nem vonatkozik.)

A termékben a cukorpótló anyag (fruktóz, mannit, szorbit, xilit, stb.) mennyisége az egyszeri fogyasztásra szánt mennyiségben 5 grammnál nem lehet több.

Kívánatos, hogy a cukorbetegek számára készített élelmiszerek energiatartalma legalább 30 százalékkal kevesebb legyen, mint a vele összehasonlítható normál élelmiszeré, valamint a termék energiatartalmának maximum 10 százaléka származzon zsírból.

3. Gluténmentes élelmiszernek az a készítmény minősül, amely búzát, rozsot, árpát, zabot vagy ezekből származó élelmiszer nyersanyagot nem tartalmaz. A gluténtartalmú cereáliákból származó össznitrogén-tartalom a szárított termékre vonatkoztatva a 0,05 g/100 g-ot nem haladhatja meg.

4. Csökkentett nátriumtartalmú élelmiszer

A csökkentett nátriumtartalmú készítmények azok, amelyek dietoterápiai jelentősége a nátriumtartalom csökkentéséből, korlátozásából és eltávolításából adódik.

Csökkentett nátriumtartalmú az a húskészítmény, amelynek nátriumtartalma maximum 300 mg/100 gramm.

Csökkentett nátriumtartalmú só, amelynek nátriumtartalma max. 190 mg/100 g.

A nátriumszegény diétás só nátriumtartalma maximum 120 mg/100 g lehet.

Nátriumszegény az az élelmiszer, amelynek nátriumtartalma nem több, mint a fele a vele összehasonlítható normál termékének és nátriumtartalma maximum 120 mg/100 gramm.

Nagyon vagy kifejezetten nátriumszegény az az élelmiszer, amelynek nátriumtartalma nem több, mint a fele a vele összehasonlítható normál termékének és nátriumtartalma maximum 40 mg/100 gramm.

5. Csökkentett zsírtartalmú az az élelmiszer, amelynek zsírtartalmát a vele összehasonlítható normál élelmiszerekhez képest legalább 50 relatív százalékkal csökkentették és koleszterintartalma max. 50 mg/100 gramm.

6. Megváltoztatott zsírsav,összetételű élelmiszer az az élelmiszer, amelyben az állati eredetű zsiradékot részben vagy teljesen növényi olajjal helyettesítették és ebből adódóan a linolsav az összes zsírsavnak legalább egyharmada, valamint a termék koleszterintartalma maximum 50 mg/ 100 gramm.

7. MCT tartalmú élelmiszereik

Ezen élelmiszerekben a zsírsavak legalább 50 százaléka középhosszú szénláncú (médium chain) zsírsav (C8-C10) és koleszterintartalmuk maximum 50 mg/100 gramm legyen.

8. Csökkentett fehérjetartalmú-, megváltoztatott fehérjetartalmú és fehérjeösszetételű élelmiszer

A termék fehérjetartalma a vele összehasonlítható élelmiszer fehérjetartalmának legfeljebb 50 százaléka lehet, esszenciális aminosavtartalma kiegyensúlyozott legyen, a .táplálkozásbiológiai szempontból komplett fehérjék aránya érje el az összes fehérjetartalom 75 százalékát. A készítmény maximum 200 mg 100 gramm káliumot tartalmazhat.

9. Csökkentett purintarfafrnú élelmiszer

Csökkentett purintartalmú az az élelmiszer, amelynek purintartalma nem haladja meg a vele összehasonlítható normál élelmiszer purintartalmának 50 százalékát.

Purinszegény az az élelmiszer, amelynek purintartalma legfeljebb 4 mg/100 g.

10. Tejcukormentes élelmiszer

Tejcukormentes az a tejtermék, amelynek tejcukor (laktóz) tartalma fogyasztásra kész állapotban maximum 0,1 g/100 g, illetve 0,1 g/100 om3.

11. Esszenciális elemekkel dúsított élelmiszer

Ide tartoznak a vassal, magnéziummal, jóddal stb. dúsított élelmiszerek.

12. Élelmi-rostban gazdag cereália alapú élelmiszerek.

Ide tartoznak azok a termékek, amelyeknek a vízben oldódó élelmi rost tartalma legalább 5 g/ 100 g termék.

10. melléklet a 10/1988. (VI. 30.) MÉM-SZEM rendelethez

A csecsemő- és gyermektáplálás céljaira előállított élelmiszerek főbb típusai

Tejalapú készítmények

Az alapanyagot képező tehéntej tápanyag-összetételét változtatják meg egy vagy több tej alkotórész csökkentésével, vagy növelésével. Az átalakítás során zsír, kazein és ásványi anyag csökkentést és tejcukor-, lehetőség szerint albumindúsítást Végeznek. A termékösszetétel kialakításánál a fő cél az anyatej kémiai összetételének, emészthetőségének és táplálkozásélettani hatásának megközelítése. Tej idegen hozzátétként különböző szénhidrátokat, zsiradékokat (rendszerint növényi zsiradékok) és vitaminokat adagolnak.

Szénhidrát-alapú készítmények

A tehéntej hígítása során főleg mint energiát adó termékek használatosak. Legfontosabb csoportjukat a dextrin-maltóz tápcukrok képezik. Előállításuk keményítőféleségekből enzimes lebontással történik. A tápcukrok maltóztartalma 30-50 százalék.

Nyákkészítmények

A nyákkészítmények szárított, gabona alapú főzetek. Főleg rizsiből, árpából, zabból, kölesből, búzából állítják elő. Fehérjetartalmuk jelentősen magasabb, mint a keményítőkészítményeké. Ezek a termékek a tehéntej-vízszénhidrát keverékekben (elegyekben) un. második szénhidrátként szerepelnek. Táplálkozási értékük a feldolgozott gabonamag-endosperm szélső rétegeiből nyert poliszaharidokból és nyákanyagokból adódik. Növelik a táplálék energiatartalmát és elősegítik az emészthetőséget.

Keményítő-alapú készítmények

Hasonló céllal készülnek, mint a nyákkészítmények. Használatos főbb keményítő típusok: burgonya-, rizs-, kukorica keményítő.

Gabona-alapú készítmények

A gabona-alapú készítmények főleg enzimes, vagy hőkezeléses feltárással készülnek cukor-, tej-, ásványi anyagok-, vitaminok-, stb. hozzáadásával, vagy anélkül. Leggyakoribb megjelenési formájuk az instant, pelyhesített termékek. Amennyiben a készítmény fogyasztásra kész állapotba hozatala vízzel történik, úgy a termék szárazanyagra vonatkoztatott fehérjetartalma legalább 15 százalék legyen. A fehérje biológiai értéke érje el a kazein biológiai értékének 70 százalékát.

Főzelék-, gyümölcs- és húsalapú készítmények

Főzelék-, gyümölcs- és húsféleségeket tartalmazó termékek, amelyek a felsorolt élelmiszer nyersanyagokat külön-külön, páronkénti kombinációban, vagy együttesen tartalmazzák. Hozzátétként főleg gabonaliszt-, keményítő-, cukorféleségek, tej-, vagy tejalkotórészek jönnek számításba. Leggyakoribb megjelenési formájuk a hőkezeléssel készült gyermekkonzervek és az instant por alakú termékek.

11. melléklet a 10/1988. (VI. 30.) MÉM-SZEM rendelethez

Az ionizáló energiával történő kezelés alapvető szabályai

Az ionizáló sugárzás nem alkalmazható technológiai hibából bekövetkezett mikrobiológiai szennyezettség megszüntetésére.

1. Az ionizáló energia következő fajtái alkalmazhatók:

- 60CO vagy a 137Cs radioaktív izotópból származó gamma sugarak,

- 5 meV vagy kisebb energiájú gépi forrásból származó röntgensugarak,

- 10 meV vagy kisebb energiájú gépi forrással gyorsított elektronok.

2. A kezelt élelmiszer által elnyelt átlagos dózis nem haladhatja meg a 10 kGy-t.

3. Azonos célból ismételt besugárzás nem végezhető el, kivételt képeznek a rovarfertőzés ismételt megszüntetése céljából sugárkezelt, kis nedvességtartalmú élelmiszerek.

4. Nem tekinthető ismételten besugárzottnak az élelmiszer, ha

- olyan alapanyagból készül, amit már kis dózissal (pl. 1 kGy) besugároztak és ezután más technológiai célból kezelik,

- 5 százaléknál kevesebb besugárzott alkotórészt tartalmazó élelmiszert sugároznak be,

- a kívánt hatás eléréséhez szükséges sugárdózist az eljárás részeként egynél több részletben alkalmazzák.

5. Az együttes átlagos abszorbeált dózis nem haladhatja meg a 10 kGy-t az ismételt besugárzás(ok) következtében.

12. melléklet a 10/1988. (VI. 30.) MÉM-SZEM rendelethez

13. melléklet a 10/1988. (VI. 30.) MÉM-SZEM rendelethez

Az új élelmiszer gyártási engedélye iránti kérelem mellékletei

Az új élelmiszer előállítására vonatkozó gyártási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a gyártani kívánt termék gyártmánylapját;

b) az új élelmiszer-nyersanyag, illetve készítmény mintáját a tervezett gyártási minőségben és a vizsgálat elvégzéséhez szükséges mennyiségben;

c) ha a termék vizsgálatára állami szabvány nincs, a vizsgálat módszerére vonatkozó előírást;

d) a tárolásra vonatkozó feltételek leírását;

e) a csomagoláson - az előírt jelöléseken felül - a fogyasztók tájékoztatására szolgáló szöveg tervezetét.

14. melléklet a 10/1988. (VI. 30.) MÉM-SZEM rendelethez

Az élelmiszer ionizáló sugárzással történő kezelésének engedélyezése iránti kérelem mellékletei

Az élelmiszer ionizáló sugárzással történő kezelésének engedélyezése iránt benyújtott kérelemhez csatolni kell:

a) a kérelmező (besugárzást végző) nevét, telephelyét és a besugárzásra szánt élelmiszernek, vagy élelmiszerek meghatározott csoportjának leírását, előkészítését, utókezelését és mennyiségét,

b) a besugárzási technológia célját, leírását (dózis, dózisteljesítmény, dozimetria, sugárforrás, sugárzási energia, besugárzási körülmények és egyéb technikai jellemzők),

c) a besugárzási technológia biztonsági feltételeit (besugárzási szint, ismételt besugárzás kizárása, dózisingadozás határértéke),

d) az egy Mrad feletti sugárkezelés esetén a fogyasztók csoportjának megjelölését, amely részére az élelmiszert forgalomba kívánja hozni,

e) a besugárzás jelölését és a forgalomba hozatal különleges előírásait (várakozási idő, hígítás, minőségellenőrzés),

f) az egészségügyi vizsgálatokat (a besugárzott élelmiszer tápanyagösszetevő változásának, a táplálkozási érték módosulásának és általában ártalmatlanságának elbírálásához szükséges - a nemzetközi gyakorlatban általánosan alkalmazott - vizsgálatok eredményeit).

15. melléklet a 10/1988. (VI. 30.) MÉM-SZEM rendelethez

A vitaminnal dúsított élelmiszerek gyártási engedélye iránti kérelem mellékletei

Vitaminnal dúsított élelmiszer előállításának és forgalomba hozatalának engedélyezése iránt benyújtott kérelemhez csatolni kell

a) az anyagösszetétel leírását és a felhasznált anyagok minőségi jellemzőit,

b) a gyártási eljárás leírását,

c) az előállított készítmény minőségi jellemzőinek leírását,

d) a gyártás ellenőrzésének leírását

e) a felhasználásra szánt csomagolóanyag és a csomagolás módjának leírását, valamint a címke tervezetét,

f) az új készítményből mintát a vizsgálathoz szükséges mennyiségben,

g) az előállítás helye szerint illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség állásfoglalását, hogy a gyártás közegészségügyi feltételei megvannak.

16. melléklet a 10/1988. (VI. 30.) MÉM-SZEM rendelethez

A diétás élelmiszerek gyártási engedélye iránti kérelem mellékletei

Diétás élelmiszer előállítására vonatkozó gyártási engedély előállítása iránti kérelemhez csatolni kell:

a) annak leírását, hogy a készítmény milyen diétás étrend céljait szolgálja,

b) az összetételnek és az összetevők minőségi jellemzőinek leírását,

c) a gyártási eljárás leírását,

d) a gyártás során alkalmazott ellenőrző módszerek ismertetését,

e) a vizsgálathoz szükséges mintát,[1]

f) a csomagolásra felhasználni kívánt anyagból megfelelő mennyiséget, továbbá a csomagolás módjának leírását és a címke szövegének tervezetét,

g) az előállítás helye szerint illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség állásfoglalását, hogy a gyártás közegészségügyi feltételei megvannak.

17. melléklet 10/1988. (VI. 30.) MÉM-SZEM rendelethez

I.

A csomagolt élelmiszerek jelölése

1. Az élelmiszer csomagolásán fel kell tüntetni:

a) az élelmiszernek szabványban, gyártási engedélyben, gyártmánylapon vagy más előírásban (pl. import élelmiszereknél forgalomba hozatali engedélyben) meghatározott megnevezését, valamint a szabványban rögzített egyéb kötelezően előírt adatot (pl. szárazanyagtartalom, zsírtartalom, stb.),

b) az élelmiszer névleges tiszta tömegét (térfogat) vagy töltőtömegét (töltőtérfogatát),

c) az élelmiszer-előállító nevét és telephelyét, az előállító vállalat nevét cégjelzés (embléma) helyettesítheti; import élelmiszer esetén a forgalomba hozó nevét; ha az élelmiszert nem az elő-

d) a fogyaszthatósági határidőt vagy a minőségmegőrzési időtartamot (a feltüntetés előírásait a 18. melléklet tartalmazza),

e) a tárolási hőmérsékletet, amennyiben fontos a minőség fenntartása szempontjából; a hűtve tárolás 0 °C és +5 °C hőmérsékletintervallumot, a mélyhűtve tárolás -18 °C alatti hőmérsékletet jelent,

f) az élelmiszer előállításához felhasznált élelmiszer nyersanyagok és adalékanyagok megnevezését csökkenő mennyiségi sorrendben, valamint a deklaráció köteles adalékanyagokat és tartósítószereket,

g) a termék 100 g-jára (cm3-re) jutó energiatartalmat (kJoule mértékegységben kifejezve),

h) a szabvány jelét, ha az élelmiszert érvényes állami szabvány alapján állították elő,

i) külön jogszabály előírásai szerint az egységes termékkódot.

2. 20 cm2-nél kisebb, jelölésre szabad felületű, továbbá 50 grammnál kisebb töltőtömegű termék, tömlős áru, valamint a szitanyomással jelölhető élelmiszerek esetén csak a következőket kell kötelezően feltüntetni:

a) az élelmiszer megnevezését,

b) az élelmiszer névleges tiszta tömegét, térfogatát,

c) az előállító vállalat vagy egyéb előállító nevét, import élelmiszer esetén a forgalomba hozó nevét,

d) a tartósítószert,

e) a fogyaszthatóság határidejét, illetőleg a minőségmegőrzés idejét.

Ha a csomagolóanyagon vagy az élelmiszeren az adatok nem tüntethetők fel, az adatokat az élelmiszerre erősített függő címkén kell feltüntetni.

3. Az 5 gramm/liter, illetve kg fölötti alkoholtartalmú édes- és konzervipari termékeken fel kell tüntetni "A készítmény alkoholt tartalmaz!" figyelmeztető szöveget.

4. A külkereskedelmi forgalom céljára előállított élelmiszer jelölésénél azokat az adatokat kell feltüntetni, amelyeket a külkereskedelmi szerződés tartalmaz.

5. Az exportból visszamaradt élelmiszerek esetén magyar nyelven csak a 2. pontban foglaltakat kell kötelezően feltüntetni.

6. Az ömlesztett élelmiszerek esetében az 1. pontban meghatározott adatokat a szállítmányt kísérő iraton kell feltüntetni.

II.

A vitaminnal dúsított élelmiszerek jelölése

A vitaminnal dúsított élelmiszerek jelölésénél - az I. részben foglaltakon felül fel kell tüntetni az élelmiszerhez hozzáadott vitamin nevét és mennyiségét a következő egységekben kifejezve:

A-vitamin NEretinol ekvivalens mikrogramm

(1 g retinol ekvivalens=

= 1 ug (3,33 NE) retinol

= 6 ug (10 NE) transz-B-karotin

- 12 ug (10 NE) egyéb A provitamin)

calciferol mikrogramm

tokoferol mg

tiamin mg

riboflavin mg

niacin ekvivalens mg

(1 mg niacin ekvivalens=60 mg triptofán)

piridoxin mg

pantoténsav mg

folsav mikrogramm

kobalamin mikrogramm

aszkorbinsav mg

A hozzáadott mennyiség nemzetközi egységekben is megadható.

III.

A diétás élelmiszerek, a gyógyhatású anyaggal dúsított élelmiszerek, a csecsemő- és gyermektáplálás céljára előállított élelmiszerek jelölése

A diétás élelmiszer jelölésénél - az I. részben foglaltakon felül - fel kell tüntetni:

a) a hozzáadott adalékanyagok (pl. édesítőszerek, energiát adó cukor helyettesítő szerek, stb.), gyógyhatású anyagok, vitaminok mennyiségét is,

b) fel kell tüntetni az energiát adó tápanyag-és az egyéb, az élelmiszerre jellemző tápanyagok mennyiségét,

c) a termék összetevőivel kapcsolatos, a gyártási engedélyben előírt figyelmeztető szöveget,

d) a felhasználásra, előkészítésre vonatkozó tájékoztatást,

e) a gyártási engedélyben megadott egyéb előírást.

IV.

Az ionizáló energiával kezelt élelmiszerek jelölése

A kezelt élelmiszerek szállítóleveleinek - csomagolástól függetlenül - megfelelő tájékoztatást kell tartalmaznia. A szállítási dokumentáció tartalmazza a sugárkezelés tényét és azonosító kódját is, ill. a szállítási dokumentáció egészüljön ki a sugár-kezelés fő jellemzőit az alábbiak szerint tartalmazó igazolólappal:

- kezelési engedélyszám,

- a termék megnevezése a sugárkezelés tenyéré egyértelmű utalással (pl. sugárkezelt vöröshagyma), mennyisége,

- a kezelés ténye és dózisa,

- azonosítási kódszám,

- a kezelés dátuma.

V.

Adalékanyagok jelölése

Az adalékanyag csomagolásán fel kell tüntetni:

a) az adalékanyag nevét,

b) a gyártó és (vagy) forgalmazó nevét és telephelyét,

c) az adalékanyag alkotórész-összetételének megnevezését és felsorolását csökkenő mennyiségi sorrendben (megjegyzés: ez alól kivételt képeznek az aromaanyagok, amelyeknél elegendő az aromakészítmény elnevezését feltüntetni, továbbá azt, hogy természetes-, természetazonos-vagy mesterséges aroma),

d) az adalékanyag rendeltetését (pl. szinzék, ízfokozó, habzásgátló, ioncserélő),

e) a felhasználási és tárolási útmutatást, továbbá a minőségmegőrzés időtartamát,

f) az engedélyhez kötött adalékanyagoknál a gyártási engedély számát.

18. melléklet a 10/1988. (VI. 30.) MÉM-SZEM rendelethez

A fogyaszthatósági határidő vagy a minőségmegőrzési idő feltüntetése

1. A gyorsan romló élelmiszereknél, valamint a különleges táplálkozási igény kielégítését szolgáló élelmiszereknél [Tv. 19. § (2) bekezdés c)-f) pontjai] a "Fogyasztható" kifejezést kell alkalmazni és a fogyaszthatósági határidőt csak a hónap és a nap két számjegyű megjelölésével (pl. 05. 25.) kell feltüntetni.

2. A minőségmegőrzési idő feltüntetésére a "minőséget megőrzi" kifejezést kell alkalmazni.

3. A minőségmegőrzési időt:

a) a minőségmegőrzési idő lejártának időpontjával, az év, a hónap és a nap két számjegyű megjelölésével (pl. 87. 07. 31.), vagy

b) a gyártás napjának, az év, a hó és a nap két számjegyű megjelölésével (pl. 87. 11. 16.) és a minőségmegőrzés időtartamának meghatározásával együttesen

kell feltüntetni:

A minőségmegőrzés időtartamát, ha az

- 3 hónap vagy ennél kevesebb, napokban (pl. 15 nap)

- 3 hónaptól egy évig terjed, hónapokban (pl. 6 hónap)

- az egy évet meghaladja, években és hónapokban (pl. 1 év 6 hónap)

kell feltüntetni.

4. Ha a címkére az évet, hónapot, napot naptárszerűen rányomtatják, a fogyaszthatósági határidő, illetve a minőségmegőrzés ideje a megfelelő helyen lyukasztással is megjelölhető.

5. Ha az élelmiszer fogyaszthatósági határideje, illetőleg minőségmegőrzési időtartama a tárolási hőmérséklettől függ, akkor a megfelelő tárolási hőmérsékletet is fel kell tüntetni.

6. Ha az élelmiszer minőségmegőrzési ideje a 3 évet meghaladja, az élelmiszer csomagolásán a "minőséget korlátlan ideig megőrzi" szöveget is lehet alkalmazni. Ez esetben azonban a gyártás időpontját is fel kell tüntetni.

7. A minőségmegőrzés idejét, illetve a fogyaszthatósági határidőt úgy kell feltüntetni, hogy az közérthető legyen. A minőségmegőrzési idő mellett alkalmazott gyártási azonosítási jelet, kódot a minőségmegőrzési idő jelölésétől megkülönböztethető módon (pl. kisebb számok alkalmazásával, betűvel, egyéb felismerhető elválasztással, stb.) kell feltüntetni. Ha gyártás azonosítási jelet a csomagoláson nem alkalmaztak és a gyártás napját feltüntették, úgy a gyártás azonosítási jelként vagy annak részeként ezt a napot kell elfogadni.

8. Ha a fogyaszthatósági határidőt vagy a minőségmegőrzési időt a címkén nem lehet feltüntetni, meg kell jelölni, hogy az a csomagolóanyag mely részén található.

19. melléktet a 10/1988. (VI. 30.) MÉM-SZEM rendelethez

A belső minőségszabályozás (ellenőrzés) személyi feltételei

1. a) A minőségszabályozási szervezet, illetve a laboratórium vezetője csak szakirányú felsőfokú képesítésű szakember lehet.

b) Az üzemi és technológiai ellenőrzést legalább középfokú szakirányú képzettséggel rendelkező szakember végezheti.

c) Laboratóriumi vizsgálatot középfokú szakirányú vagy laboráns képesítéssel rendelkező szakember folytathat.

d) Vezető laboránsi feladatot, élelmiszeripari alapanyag, félkésztermék (közbenső termék) késztermék analitikai vizsgálatát, asszisztensi feladatokat élslmiszeranalitikus képesítéssel rendelkező személy láthat el.

2. A minőségszabályozási feladatokat a gazdálkodó szervezet vezetője is elláthatja. A kisiparos, illetőleg a gazdasági munkaközösség a minőségszabályozási feladatokat maga végezheti el, a szükséges laboratóriumi vizsgálatokat alkalmas laboratóriumban végeztesse el.

20. melléklet a 10/1988 (VI. 30) MÉM-SZEM rendelethez

A hatósági élelmiszer-minőségellenőrzés mintavételi szabályai

A mintát az ellenőrzésre kerülő élelmiszerből véletlenszerűen, annak mennyiségétől függetlenül úgy kell kivenni, hogy az a vizsgálatok és a minősítés biztonságos elvégzéséhez elegendő legyen.

A hatósági mintavétellel ellenőrzésre kerülő élelmiszer halmazt úgy kell megválasztani, hogy azonos termelői helyen gyártott és azonos jelölésű (azonos nap - műszak - szállítmány) termékegyedekből álljon.

A hatósági intézkedés és szankcionálás a mintával azonos jelölésű termékhalmaz, illetve szállítmány teljes mennyiségére vonatkozik.

A mintába - a csomagolás és jelölés vizsgálata kivételével - csak ép, sérülésmentes csomagolási egységek választhatók. Az egyes jellemzők vizsgálatához és minősítéséhez kiveendő..mintamennyiség a következő:

A csomagolás és jelölés vizsgálatát és minősítését a minta megsértése nélkül a helyszínen -az egyes iparágaknál megadott egyedi előírásoktól eltekintve - általában 13 csomagolási egységből, margarin esetében 20, sütőipari termékek esetében 30 csomagolási egységen, illetve egyeden kell elvégezni.

A tömeg (térfogat) vizsgálatát és minősítését -az egyes iparágaknál megadott egyedi előírásoktól eltekintve - általában 13 csomagolási egységből, a hűtő - konzerv (baromfi- és húskonzerveknél is) és növényolaj ipari termékeknél, valamint sertészsírnál, üdítőitaloknál 3 csomagolási egységből - megfelelő feltételek esetén a helyszínen -kell végezni. A további vizsgálatokhoz lehetőleg a tömeg (térfogat) vizsgálatához bevitt egységek tartalmát kell felhasználni.

Az egyéb minőségi jellemzők vizsgálatához és minősítéséhez legalább a következő mintameny-nyiséget kell kivenni és vizsgálatra elvinni.

Baromfiipari termékeknél: valamennyi a helyszínen vizsgálandó jellemző esetében a mintavétel és minősítés a vonatkozó szabványok szerint. A kiveendő minta mennyisége a termékegyedek számától függetlenül az egyéb minőségi jellemzők laboratóriumi vizsgálatához a következő:

- egész baromfi 3 csomagolási egység

- darabolt baromfi (csomagolt) 3 csomagolási egység

- darabolt baromfi (ömlesztett) 400 g

- baromfi húskészítmények 400 g vagy egy rúd

- baromfi konzervek

500 g egyedi tömeg alatt kb. 500 g, de legalább 3 csomagolási egység, 500 g és e feletti egyedi tömeg 3 csomagolási egység

- tojás 10 db

- tojáspor 500 g

- tojáslé 250 g

Cukoripari termékeknél: 1 kg vagy 1 csomagolási egység

Édesipari termékeknél:

500 g alatti egyedi tömeg, kb 500 g

500 g és e feletti egyedi tömeg 2 csomagolási egység

Gabonaipari termékeknél: 1 kg vagy 1 csomagolási egység

Húsipari termékeknél:

- húskészítmények 400 g vagy 1 rúd

- húskonzervek

500 g egyedi tömeg alatt, kb. 500 g, de legalább 3 csomagolási egység

500 g és e feletti egyedi tömeg 3 csomagolási egység

- étkezési sertészsír 3 csomagolási egység, de legalább 500 g

Hűtőipari termékeknél: 3 csomagolási egység

Konzervipari termékeknél:

500 g egyedi tömeg alatt kb. 500 g, de legalább 3 csomagolási egység

500 g és e feletti egyedi tömeg 3 csomagolási egység

Növényolajipari termékeknél:

- margarin 3 db

- növényolaj 1 literig 2 db

- növényolaj 5 liter felett 1 db

A palackok szivárgásának vizsgálata és minősítése 13 palack alapján a szabványnak megfelelően a helyszínen történik.

Söripari termékeknél: valamennyi a helyszínen vizsgálandó jellemző esetében a mintavétel és minősítés a vonatkozó szabványok szerint. A kiveendő minta mennyisége a termékegyedek számától függetlenül az egyéb minőségi jellemzők laboratóriumi vizsgálatához a következő:

- sörök 14 palack vagy doboz

Sütőipari termékeknél: 200 g alatt 15 db, de legalább 500 g 200 g és e feletti 1000 g-ig 5 db 1000 g és e felett 3 db

Száraztészta féléknél: 1000 g vagy 5 csomagolási egység

A törmeléktartalom vizsgálatát, ha a feltételek adottak, a helyszínen a szabvány szerint kell végezni.

Szeszipari termékeknél: valamennyi a helyszínen vizsgálandó jellemző esetében a mintavétel és minősítés a vonatkozó szabványok szerint. A kiveendő minta mennyisége a termékegyedek számától függetlenül az egyéb minőségi jellemzők laboratóriumi vizsgálatához a következő:

- likőr- és pálinkakészítmények 0,2 literes 3 db

0,35 literes 5 db

0,5 literes 3 db

0,7 literes 3 db

1,0 literes 2 db

- étkezési ecetkészítmények 0,5 literes 3 db 1,0 literes 2 db

- sütőélesztő 0,05 kg-os 5 csomagolási egység 1,0 kg-os 1 csomagolási egység

Tejipari termékeknél:

- tasakos, dobozos termékek 2 csomagolási egység

- poharas, tubusos termékek 3 csomagolási egység

- vajféleségek 3 csomagolási egység

- csomagolt sajt- és túróféleségek 250 g alatt 3 csomagolási egység

250 g és e felett 2 csomagolási egység

- csomagolatlan termékek és tejporok 1 db, de legalább 200 g

Üdítőitaloknál, ásványvizeknél:

- szénsavas termékek

0,5 literes alatt 5 palack

0,5 literes felett 1 literesig 4 palack

1,0 literes és felett 3 palack

- csendes termékek (gyümölcslevek és nektárok is)

0,5 literes alatt 4 palack 0,6 literes felett 3 palack

Egyéb élelmiszereknél:

- nyerskávé, pörkölt kávé, őrölt pörkölt kávé, kávépótszerek 2 csomagolási egység, de legalább 300 g

- tea 2 csomagolási egység, de legalább 150 g

- fűszerek 2 csomagolási egység, de legalább 200 g

- méz kg. 400 g

A felsorolásban nem szereplő termékeknél a kiveendő minta mennyiséget a vonatkozó szabványok és a bevezető általános elvei alapján a mintát vevő határozza meg.

A helyszíni vizsgálatok és a fentiek szerint vett minta vizsgálati eredményei alapján kell a megmintázott élelmiszert minősíteni. Az ellenőrzött élelmiszer megfelelő, ha valamennyi megvizsgált jellemző kielégíti a vonatkozó szabványokat és más előírásokat.

Az egyes jellemzők minősítése:

A csomagolás és jelölés megfelelő, ha a vonatkozó előírások szerint az egyenként megvizsgált 13 csomagolási egységből:

- a hűtő-, konzerv- és húsipari termékek, valamint üdítőitalok esetében nincs hibás

- növényolaj-, sör- és tejipari termékek, valamint fűszerek és tea esetében legfeljebb egy hibás

- cukor- és édesipari termékek, valamint száraztésztafélék esetében legfeljebb kettő hibás

- gabonaipari termékek esetében legfeljebb három hibás

- margarin, illetve sütőipari termékek esetében a megvizsgált 20, illetve 30 csomagolási egységből vagy termékegyedből legfeljebb egy, illetve három hibás.

Valamennyi a felsorolásban nem szereplő terméknél a csomagolás és jelölés minősítését a vonatkozó szabványok szerint kell végezni.

A tömeg (térfogat) megfelelő, ha a vonatkozó előírások szerint az egyenként megvizsgált 13 csomagolási egységből:

- édes- és tejipari termékek, valamint fűszer, kávé, méz és tea esetében nincs hibás

- cukoripari termékek, valamint száraztésztafélék esetében kettő hibás

- gabonaipari termékek esetében legfeljebb három hibás

- hűtő-, konzerv- (baromfi és húskonzerveknél is) és növényolajipari termékeknél, sertészsírnál üdítő italoknál és valamennyi a felsorolásban nem szereplő terméknél a tömeg (térfogat) minősítését a vonatkozó szabványok szerint kell végezni.

Az egyéb jellemzőket a hűtő-, konzerv- (baromfi- és húskonzerveknél is) és növényolajipari termékeknél, sertészsírnál és üdítő italoknál három részmintából egyenként kell megvizsgálni. A minősítést a vonatkozó szabványok szerint kell végezni. Valamennyi egyéb termék homogén jellemzőjét egy, és heterogén jellemzőjét két rész-mintából kell vizsgálni. A jellemző megfelelő, ha a homogén jellemzők vizsgálati eredményei, illetve a heterogén jellemzők két-két vizsgálati eredményének átlagértékei a vonatkozó szabványokban előírt követelményeket kielégítik.