14/1979. (VIII. 30.) ÉVM rendelet

az épületek és egyes építmények használatbavételének engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 3/1977. (I. 18.) ÉVM számú rendelet módosításáról

Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. számú rendelet 27. §-ának (1) bekezdése alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1) A 3/1977. (I. 18.) ÉVM számú rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. § (1) A következő építési munkák használatbavételéhez az építési engedélyt megadó első fokú építésügyi hatóság engedélye (a továbbiakban: használatbavételi engedély) szükséges:

1. az emberi tartózkodásra vagy munkahelyül szolgáló újonnan épített, bővített, felújított, helyreállított, átalakított épület (épületrész), illetőleg tetőtérbeépítés,

2. különállóan létesített kémény,

3. épületben felvonó, továbbá nem üzemi épületben személy- vagy teherszállításra szolgáló más berendezés,

4. kettőnél több lakást tartalmazó lakóépületben 1 kW (kb. 1,4 LE)-nél nagyobb motor vagy ilyen motorral hajtott munkagép, közlőmű,

5. épület alatt vagy különállóan épített, felújított, helyreállított, átalakított, illetőleg bővített polgári védelmi létesítmény (óvóhely),

6. tűz- vagy robbanásveszélyes anyag előállítására, feldolgozására, tárolására, raktározására, töltésére, lefejtésére vagy árusítására szolgáló építmény,

7. úszó- (fürdő-) medence, polgári lőtér,

8. közterületen park, gyermekjátszótér,

9. - nem állampolgár építtető esetében - pöcegödör, szemétgyűjtő, trágya- vagy trágyalétároló, komposztáló, továbbá a telken keletkezett szennyvíznek a telekhatárokon belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló építmény,

10. az építési engedélyben a műemlékvédelem, a városkép vagy más közérdek védelme céljából esetenként meghatározott - használatbavételi engedélyhez kötött - építési munka.

(2) Használatbavételi engedély szükséges a különösen nagy kárt okozó pincebeomlásokkal sújtott vagy veszélyeztetett területté nyilvánított településeken (településrészeken) levő olyan felújított, helyreállított, átalakított, illetőleg bővített föld alatti tárolótérre is, amely emberi tartózkodásra vagy munkahelyül szolgál.

(3) Nem szükséges használatbavételi engedély

a) a csak építési engedély alapján végezhető, de az (1) bekezdésben nem említett építési munkákra,

b) az (1) bekezdésben említettek közül a közterületen levő ideiglenes jellegű árusító és egyéb épületekre,

c) a honvédelmet, a belbiztonságot, a közúti határátkelést, illetőleg a készlettartalékolást szolgáló, külön jogszabály alapján építési engedély nélkül végezhető építési munkákra,

d) a 13/1979. (VIII. 30.) ÉVM számú rendelettel módosított 2/1977. (I. 18.) ÉVM számú rendelet 3. és 3/A. §-a, továbbá 4. §-a (1) bekezdésének 1., 8., 10. és 11. pontjában említett, bejelentés alapján, illetőleg építési engedély és bejelentés nélkül végezhető építési munkákra.

(4) A használatbavételi engedély nélkül használatba vehető olyan építési munkákat, amelyeknek következtében új épület (építmény) keletkezett vagy meglevő épület alaprajzi körvonalai megváltoztak, továbbá épület (építmény) lebontását az építtető köteles az első fokú építésügyi hatóságnak - a munka befejezésétől számított tizenöt napon belül - írásban bejelenteni. A bejelentésben ismertetni kell az épület (építmény) helyét és rendeltetését, az esetleges építési engedély számát és keltét."

2. §

A R. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A meghívott szakhatóságok és közművek távolmaradását - ha a helyszíni szemle megtartását követő nyolc napon belül ellentétes tartalmú írásbeli nyilatkozatot nem tettek - hozzájárulásnak kell tekinteni."

3. §

A R. mellékletének 1. b), 2., 5., 11. és 13. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A használatbavételi engedélyezési eljárásban a következő szakhatóságok és közművek működnek közre:)

"b) az állami tűzoltóság szervei:

első fokon: a fővárosi kerületi, megyei városi, megyei városi-járási, városi, városi-járási, járási, illetőleg üzem területén az üzemi tűzoltóparancsnokság,

másodfokon: a fővárosi, megyei tűzoltóparancsnokság, a tűzvédelem,"

"2. az Egészségügyi Minisztérium területén:

első fokon: a fővárosi kerületi, városi, járási állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő,

másodfokon: a fővárosi, megyei állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő

az emberi tartózkodásra szolgáló, továbbá a környezetre egészségügyi szempontból szennyező hatású épület (építmény) építése, átalakítása vagy bővítése esetén

a közegészségügy és járványügy,"

"5. a Honvédelmi Minisztérium (MNVK Hadműveleti Csoportfőnökség) és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium

repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér üzemi területének határától számított 15 km távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb épület (építmény) építése, illetőleg az azt meghaladó bővítése esetében

a honvédelmi, illetőleg a polgári repülés biztonsága,"

"11. az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal területén:

a) országos jelentőségű védett természeti értékek esetében:

első fokon: az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal illetékes felügyelősége,

másodfokon: az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal,

b) nem országos jelentőségű védett természeti értékek esetében:

első fokon: a fővárosi, megyei, megyei városi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági feladatokat ellátó szakigazgatási szerve,

másodfokon: az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, megyei város esetében a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági feladatokat ellátó szakigazgatási szerve

épületnek (építménynek) természetvédelmi területen, tájvédelmi körzetben vagy nemzeti parkban végzett építése vagy bővítése esetében

a természet- és tájvédelem,"

"13. a Szakszervezetek Országos Tanácsa, illetőleg - a kisipari szövetkezetek esetében - a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége (a továbbiakban: OKISZ) területén:

első fokon: a szakszervezeti, illetőleg a szövetségi munkavédelmi felügyelő,

másodfokon: a fővárosi, megyei szakszervezeti szerv, illetőleg az OKISZ munkavédelmi és szociális osztálya

munkahelyül szolgáló épület vagy helyiség építése, átalakítása vagy bővítése esetében

az egészséges és biztonságos munkavégzés."

"14. A közművek területén:

a) (a víz- és csatornázási művek, gáz-, távhő- és áramszolgáltató szervek, posta) a hálózatukat és más üzemi létesítményeiket érintő csatlakozó, továbbá fogyasztói vezetékek és berendezések esetében a szakszerű megoldás,

b) a villamosmű üzembentartója villamosmű biztonsági övezetét, illetőleg térségét érintő építési munkák esetében

a biztonság."

4. §

(1) Ez a rendelet 1979. október 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az első fokon még el nem bírált, folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a R. mellékletének 7. pontja hatályát veszti.

Dr. Ábrahám Kálmán s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter