56/1987. (XI. 6.) MT rendelet
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról
A Minisztertanács a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 124. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. §
A 17/1975. (VI. 14.) MT rendeletnek (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. § A biztosítás nem terjed ki
a) a munkáltató házastársára (élettársára),
b) a kisiparos, a magánkereskedő és a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagként rendszeresen közreműködő, illetőleg munkát végző házastársára (élettársára), a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének tevékenysége gyakorlásában rendszeresen közreműködő házastársára, élettársára (a továbbiakban együtt: házastárs), kivéve, ha az R. 1. §-a (1) bekezdésének e)-g) pontja szerinti biztosítást választja,
c) a magánháztartásban alkalomszerűen, továbbá
d) a vállalkozási jogviszonyban munkát végző személyre."
2. §
Az R. 7. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"7. § (1) Megbízás alapján rendszeresen munkát végzőnek azt kell tekinteni, akinek ugyanannál a munkáltatónál a megállapodás szerinti vagy tényleges munkaideje az azonos vagy hasonló munkakörre megállapított törvényes havi munkaidőnek a felét eléri; ha a munkaidő nem állapítható meg, keresete eléri az öregségi nyugdíj legkisebb összegének [R. 71. § (1) bek.] a felét.
(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek fennállása esetén sem terjed ki a biztosítás arra, akinek ugyanannál a munkáltatónál elért havi keresete az öregségi nyugdíj legkisebb összege [R. 71. § (1) bek.] hatszorosát meghaladja."
3. §
Az R. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
"14/A. § A biztosítás megszakítás nélkül akkor áll fenn, ha abban a szabadnap, a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével egynapi megszakítás sincs."
4. §
Az R. 22. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"22. § (1) A táppénz - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.
(2) Nem jár táppénz
a) a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, ideértve a katonai szolgálat, valamint a fizetés nélküli szabadság idejét is,
b) arra az időtartamra, amely alatt a biztosított külföldön tartózkodik, kivéve, ha a biztosított államközi egyezmény hatálya alá tartozik, vagy államközi egyezmény keretében külföldön részesül gyógykezelésben,
c) a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a 10/1982. (IV. 16.) MT rendelet 6. §-a szerint végzett munka alapján járó táppénzt,
d) a keresőképtelenség első tizenkét napjára annak, akinek a keresetét a várható termés előre meghatározott részében (hányadában) állapították meg,
e) az ittasság miatt vagy abból eredően keletkezett keresőképtelenség első három napjára,
f) az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés és a szigorított őrizet tartamára,
g) a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének a hét napot meg nem haladó keresőképtelensége idejére,
h) az elhelyezkedési támogatás folyósításának időtartamára."
5. §
Az R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"25. § (1) A táppénz összegének megállapításánál keresetként azokat a pénzbeli és természetbeni juttatásokat kell figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak nyugdíjjárulékot kell fizetnie. Keresetként kell figyelembe venni a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó keresetkiegészítés összegét is. Ha a biztosított utoljára elhelyezkedési támogatásban részesült, keresetként az elhelyezkedési támogatás alapjául szolgáló havi összeget kell figyelembe venni.
(2) A nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett biztosított kereseteként az R. 226. §-ának (1) bekezdésében meghatározott pénzbeli és természetbeni juttatásokat kell figyelembe venni.
(3) Ösztöndíjas szakmunkástanulónál az ösztöndíjat kell keresetként figyelembe venni."
6. §
Az R-nek a 42/1976. (XII. 18.) MT rendelet 3. §-ával megállapított 28. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kereset napi átlagának megállapításánál a biztosított részére az (1) bekezdésben meghatározott időszakban kifizetett év végi részesedést, jutalmat, prémiumot és jutalékot kell figyelembe venni."
7. §
Az R-nek a 63/1986. (XII. 17.) MT rendelet 4. §-ával megállapított 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"30. § (1) Jutalékos szervezőnél, ha a kereset több mint ötven százaléka jutalékból származik, a táppénz összegét legfeljebb napi 500 forint alapulvételével lehet megállapítani.
(2) Ha a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően bedolgozó volt, táppénzének összegét legfeljebb napi 500 forint alapulvételével lehet megállapítani.
(3) Ha a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően kisszövetkezet tagja volt, táppénzének összegét legfeljebb napi 670 forint alapulvételével lehet megállapítani."
8. §
Az R. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"31. § (1) Ha a biztosítás két év óta folyamatosan fennáll, a táppénz a napi átlagkereset hetvenöt, egyéb esetben hatvanöt százaléka. A táppénz mértéke szempontjából biztosítási időként kell figyelembe venni az R. 18. §-ának (1) bekezdésében felsorolt időket is.
(2) Az, aki tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított, hetvenöt százalékos táppénzre jogosult.
(3) A folyamatos biztosítás tartamára tekintet nélkül hatvanöt százalékos táppénzre jogosult
a) az, aki biztosítása megszűnését követően vált keresőképtelenné,
b) a javító-nevelő munkára ítélt személy a javító-nevelő munka tartama alatt."
9. §
Az R. 31/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"31/A. § (1) A megszakítás nélküli keresőképtelenség harmincegyedik napjától a biztosított táppénzének mértéke öt százalékkal, a kilencvenegyedik napjától pedig további öt százalékkal emelkedik. A táppénz mértékének megállapításánál az R. 31. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni azokra, akiknek a táppénzét meghatározott összegben, illetőleg meghatározott összeg alapulvételével kell megállapítani."
10. §
Az R. 32. §-ának a 3/1985. (I. 17.) MT rendelet 8. §-ával megállapított (4) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Napi 80 forint táppénz jár annak, aki)
"b) a szigorított, javító-nevelő munka felfüggesztését, illetőleg megszűnését követően a T. 17. §-ának a)-c) pontja alapján jogosult táppénzre."
11. §
Az R. 35. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Arra, aki saját jogú nyugellátásban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy)
"a) a táppénzre jogosultság időtartamának a megállapításánál csak azokat a napokat lehet figyelembe venni, amelyekre a biztosított nyugdíjazását követően munkabérben (munkadíjban), táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült."
12. §
Az R. a következő 38/B. §-sal egészül ki:
"38/B. § A terhességi-gyermekágyi segélyre -ha eltérő rendelkezés nincs - a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni."
13. §
Az R-nek a 3/1985. (I. 17.) MT rendelet 11. §-ával megállapított és az 5/1986. (II. 27.) MT rendelet 1. §-ával módosított 41/A. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"41/A. § (1) Gyermekgondozási díj a gyermek kétéves koráig annak a biztosítottnak jár, aki
a) teljes összegű terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, ennek hiányában rendelkezik a teljes összegű terhességi-gyermekágyi segélyhez szükséges jogosultsági feltételekkel, és
b) ha munkaviszonyban, ipari szövetkezeti tagsági viszonyban áll, a gyermek gondozása céljából fizetés (díjazás) nélküli szabadságot vesz igénybe."
14. §
Az R. 41/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"41/B. § (1) A gyermekgondozási díjra - ha eltérő rendelkezés nincs - a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) A gyermekgondozási díj folyósításának időtartama a társadalombiztosítási jogok (pl. biztosítási idő, szolgálati idő) és kötelezettségek szempontjából a táppénz folyósításának időtartamával esik egy tekintet alá."
15. §
Az R-nek az 5/1986. (II. 27.) MT rendelet 2. §-ával megállapított 41/C. §-a (3)-(4) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A gyermekgondozási díj napi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének [R. 71. § (1) bekezdés| harmincad részénél kevesebb nem lehet. Ha azonban a terhességi-gyermekágyi segély napi összege, illetőleg a szülési segély számításakor figyelembe vett részesedés naptári napi átlaga az öregségi nyugdíj legkisebb összegének harmincad részénél kevesebb, gyermekgondozási díj címén ez az összeg jár. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a gyermekgondozási díj napi összegét a táppénz alapját képező naptári napi átlagkereset figyelembevételével kell megállapítani és a figyelembe vehető napi átlagkereset nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének harmincad részét.
(4) A gyermekgondozási díj legkisebb összegének megállapítása szempontjából a több jogviszonyból származó gyermekgondozási díj napi összegeit egybe kell számítani."
"(6) Nem jár gyermekgondozási díj a biztosítottnak, ha bármelyik jogviszonyában munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött kereső tevékenységet folytat."
16. §
Az R. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"42. § (1) Az anyasági segély összege gyermekenként 6000 forint, ha a szülő nő terhességi orvosi vizsgálaton négyszer, koraszülés esetén egyezer részt vett, és az első, illetőleg koraszülés esetén az egyszeri terhességi orvosi vizsgálat a terhesség kezdetétől számított 140 napon belül történt. Egyéb esetekben a segély összege gyermekenként 1000 forint.
(2) Külföldön történő szülés esetén gyermekenként 6000 forint anyasági segély jár akkor is, ha a szülő nő terhességi orvosi vizsgálaton nem vett részt."
17. §
Az R. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"74. § Az öregségi nyugdíj megállapítása után munkában töltött idő alapján - az R. 72. és 73. §-ának megfelelő alkalmazásával - ösztönző nyugdíjpótlék jár annak a nyugdíjasnak, akinek a nyugdíja kérelemre vagy 1988. január 1-je előtt a foglalkoztatási keret vagy keretösszeg kimerítése miatt szünetelt."
18. §
Az R. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"80. § (1) A havi átlagkereset megállapításánál keresetként - az 1988. január 1-je előtti időre, a 42/1983. (XI. 12.) MT rendelet alapján kapott bérpótlék kivételével - minden olyan pénzbeli és természetbeni juttatást figyelembe kell venni, amely után nyugdíjjárulékot kellett fizetni. Keresetként kell figyelembe venni a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó keresetkiegészítést is. Ha a nyugdíjjárulékot jogszabályban meghatározott összeg után kellett fizetni, ezt az összeget kell keresetként figyelembe venni.
(2) Keresetként havi 3000 forintot kell figyelembe venni a gazdasági dolgozóként, a háztartási alkalmazottként és a szigorított javító-nevelő munkában eltöltött időre, valamint arra az időre, amelyre a mezőgazdasági szakszövetkezeti tag társadalombiztosítási járulékot fizetett.
(3) A bedolgozói időre keresetként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének [R. 71. § (1) bek.] hatszorosánál magasabb összeget figyelembe venni nem lehet.
(4) Keresetnek számít az átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető keresettel azonos időre járó baleseti járadék is. Arra az időre, amelyre baleseti rokkantsági nyugdíj jár, a 4. fokozatú baleseti járadéknak megfelelő összeget kell keresetként figyelembe venni.
(5) A havi átlagkereset meghatározásánál az 1987. december 31-e utáni időre eső nyugdíjjárulék-köteles keresetet, az 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadékot, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó és 1987. december 31-e utáni időre eső keresetkiegészítést csökkenteni kell a magánszemélyek jövedelemadójának kizárólag ezen keresetekre eső összegével. Az említett keresetekre eső adó kiszámításánál naptári évenként 12 000 forintot le kell vonni. Figyelmen kívül kell azonban hagyni a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerinti, összjövedelmet csökkentő kiadásokat és adókedvezményeket. A havi átlagkeresetnek a jogszabályban - a tényleges keresettől függetlenül - meghatározott összegét, valamint azt a jövedelmet, amelyet az R. 271. §-ának (3) bekezdése határoz meg, csökkenteni nem lehet.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltak az irányadók akkor is, ha az öregségi nyugdíjat az R. 76. §-a (3)-(4) bekezdésének, illetőleg az R. 82-83. §-ának alkalmazásával kell megállapítani."
19. §
Az R. 180. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
"(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az 1987. december 31-e utáni időre eső keresetet a magánszemélyek jövedelemadójával csökkenteni nem kell. A havi átlagkereset megállapításánál azonban az 1988. január 1-je előtti időre eső keresetet a magánszemélyek jövedelemadójára, illetőleg a nyugdíjjárulék mértékének változására tekintettel emelt (bruttósított) összegben kell figyelembe venni."
20. §
Az R. a következő 188/A. §-sal egészül ki:
"188 A. § (1) A T. 89. §-ának az alkalmazásánál a havi átlagkeresetet az R. 80. §-a (5) bekezdésének alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha baleseti járadékot 1988. január 1-je előtti időponttól állapítottak meg.
(2) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultságnak 1987. december 31-e utáni megszűnése esetén a baleseti járadék megállapításánál az alapul szolgáló keresetet a magánszemélyek jövedelemadójára, illetőleg a nyugdíjjárulék mértékének változására tekintettel emelt (bruttósított) összegben kell figyelembe venni."
21. §
Az R. 214. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"214. § A gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozási rendszerének - ide nem értve az R. 216. §-ában meghatározott munkáltatókat -és a pénzintézetek jövedelemszabályozási rendszerének hatálya alá tartozó munkáltatók, továbbá a külföldi tulajdonban levő és a Magyar Népköztársaság területén székhellyel rendelkező munkáltatók, valamint a külföldi részvétellel működő gazdasági társulások
a) a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott bérjellegű pénzbeli és természetbeni juttatás,
b) a bérjellegű egyenruha-juttatás értéke forintösszegének, illetőleg a pótlására adott átalányösszegnek, valamint a szakmunkástanulók és a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató szakmunkás képesítésű hallgatók tanulmányi ösztöndíjának
negyven százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni."
22. §
Az R-nek a 49/1985. (XI. 6.) MT rendelet 3. §-ával megállapított 215. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"215. § (1) A maradványérdekeltségű költségvetési szervek, valamint a költségvetési rend szerint gazdálkodó társadalmi és érdekképviseleti szervek, továbbá a maradványérdekeltségű egyesületek
a) a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott bérjellegű pénzbeli és természetbeni juttatás,
b) a bérjellegű egyenruha-juttatás értéke forintösszegének, illetőleg a pótlására adott átalányösszegnek
tíz százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni."
23. §
Az R. 216. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"216. § (1) A mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és támogatási kérdéseiről szóló 39/1987. (X. 12.) MT rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervezetek és az agráripari egyesülések (együtt mezőgazdasági nagyüzem)
a) a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott bérjellegű pénzbeli és természetbeni juttatásnak,
b) a bérjellegű egyenruha-juttatás értéke forintösszegének, illetőleg a pótlására adott átalányösszegnek, valamint a szakmunkástanulók és a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató szakmunkás képesítésű hallgatók tanulmányi ösztöndíjának az alaptevékenységre eső hányada harminchárom, az alaptevékenységen kívüli tevékenységre eső hányada negyven százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összes járulékalapnak e rendelet melléklete szerint megállapított különbözete képezi az alaptevékenységen kívüli tevékenység utáni járulékalapot.
(3) A mezőgazdasági szövetkezet a tagjaival kötött külön megállapodás alapján közös munkavégzésként elismert, a háztáji gazdaságban végzett állattartás, zöldség- és gyümölcstermelés címén jóváírt munkanapokra eső jövedelemnek a harminchárom százalékát köteles társadalombiztosítási járulék címén fizetni.
(4) A mezőgazdasági szövetkezet a társadalombiztosítási járulékot a tagjai, illetve ezek közös munkában résztvevő családtagjai részére külön jogszabály alapján kifizetett szülési és betegségi segéllyel csökkentett összegben köteles az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz befizetni (átutalni)."
24. §
Az R. 217. §-ának a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 19. §-ával megállapított (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"217. § (1) Az R. 214-216. §-ának hatálya alá nem tartozó munkáltatók a biztosítottak részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott munkabér, munkadíj és egyéb bérjellegű pénzbeli és természetbeni juttatás negyven százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni."
25. §
Az R. 222. §-ának a 63/1986. (XII. 17.) MT rendelet 7. §-ával megállapított (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A tartós külföldi szolgálatot teljesítő kisszövetkezeti tag után a kisszövetkezet a külföldi szolgálat idejére a külföldi szolgálatot megelőző naptári évben, ennek hiányában a külföldi szolgálat kezdő időpontjáig a tárgyévben kifizetett - az R. 236/A. §-ának megfelelő - személyi jövedelem egy hónapra jutó része után köteles havonta társadalombiztosítási járulékot fizetni."
26. §
Az R. 226. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"226. § (1) Nyugdíjjárulék alapját képező bérjellegű juttatásként kell figyelembe venni a biz-tosított munkáltatójától kapott munkabért, munkadíjat és ilyen jellegű egyéb pénzbeli juttatást (időbér, teljesítménybér, havidíj, személyi fizetés, bérpótlékok), az átképzési támogatást, a természetbeni juttatást, a prémiumot, a jutalékot, a jutalmat, a hűségjutalmat, az év végi részesedést, az eredménytől függő részesedést, az ipari szövetkezet tagja részére a munkavégzés alapján kifizetett osztalékot.
(2) A biztosított - ide nem értve az ösztöndíjban részesülő szakmunkástanulót, a háztartási alkalmazottat, a gazdasági dolgozót, a kisiparos, a magánkereskedő tevékenysége gyakorlásában rendszeresen közreműködő segítő családtagját, a gazdasági munkaközösség tagjának a munkaközösségben rendszeresen munkát végző segítő családtagját, továbbá a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének a tevékenysége gyakorlásában rendszeresen közreműködő közeli hozzátartozóját - a nyugdíjjárulékot a biztosítási kötelezettséggel járó főfoglalkozású jogviszonya, továbbá az alkalmi fizikai munka végzése alapján a munkáltatójától (foglalkoztatójától) kapott - az (1) bekezdésben meghatározott - bérjellegű juttatás után köteles megfizetni. A szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője, valamint a szövetkezeti átalányelszámolásos rendszerben üzemeltetett részleg dolgozója - ide nem értve a kisszövetkezet tagját - a nyugdíjjárulékot a szerződésben, illetőleg a megállapodásban rögzített összeg után köteles fizetni.
(3) Az a biztosított, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó bérjellegű juttatása után nyugdíjjárulékot köteles fizetni, ha munkaideje egyik jogviszonyában sem éri el az adott munkakörre megállapított törvényes munkaidőt.
(4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezéseitől eltérően nem kell nyugdíjjárulékot fizetni a másodállásból származó kereset, az elhelyezkedési támogatás és a keresetkiegészítés után."
27. §
Az R. 229. §-ának az 52/1979. (XII. 30.) MT rendelet 18. §-ával megállapított (1) bekezdése b) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A mezőgazdasági szövetkezet tagja nyugdíjjárulékot köteles fizetni:)
"b) a bérköltség terhére el nem számolt prémium, jutalom, továbbá az év végi részesedés címén kifizetett juttatás,"
"e) a mezőgazdasági szövetkezettel kötött külön megállapodás alapján közös munkavégzésként elismert, a háztáji gazdaságban végzett állattartás, zöldség- és gyümölcstermelés címén jóváírt munkanapokra eső jövedelem,"
(után.)
28. §
Az R. 232. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"232. § (1) A nyugdíjjárulék mértéke az R. 226. §-ában meghatározott bérjellegű juttatások tíz százaléka.
(2) A saját jogú nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas biztosított az (1) bekezdéstől eltérően öt százalékos mértékű nyugdíjjárulékot köteles fizetni."
29. §
Az R. az alábbi címmel és 236/A-236/C. §-sal egészül ki:
"A kisszövetkezet és a kisszövetkezeti tag járulékfizetése
236/A. § (1) A kisszövetkezet a tagjának - a kiegészítő tevékenységet folytatók kivételével - bármilyen címen adott személyi jövedelme után (ide nem értve a jogszabály által biztosított költségtérítés jellegű juttatásokat) a naptári éven belül legfeljebb 240 000 forintig negyven százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.
(2) Ha a tagsági jogviszony év közben kezdődik, illetőleg szűnik meg, a tagsági viszony fennállásának tartamára legfeljebb havi 20 000 forint alapulvételével kell a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget meghatározni. A kisszövetkezet a tagsági jogviszony megszűnését követő hó 15. napjáig köteles járulékbevallását helyesbíteni. A befizetett többletjárulékot a társadalombiztosítási igazgatóság jóváírja.
(3) Átalányelszámolásos üzemeltetés esetén az (1)-(2) bekezdés alkalmazása szempontjából a megállapodásban rögzített és az egyéb címen kifizetett személyi jövedelem együttes összegét kell figyelembe venni.
236/B. § (1) A kisszövetkezet tagja (ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató tagot) a személyes közreműködés alapján kifizetett személyi jövedelme után - a naptári éven belül legfeljebb 240 000 forintig - köteles az R. 232. §-a (1) bekezdésében meghatározott mértékű nyugdíjjárulékot fizetni.
(2) Ha a tagsági jogviszony év közben kezdődik, illetőleg szűnik meg, a tagsági viszony fennállásának tartamára legfeljebb havi 20 000 forint alapulvételével kell a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget meghatározni. A kisszövetkezet a tagsági jogviszony megszűnését követő hó 15. napjáig köteles járulékbevallását helyesbíteni. A befizetett többletjárulékot a társadalombiztosítási igazgatóság jóváírja, a kisszövetkezet a tagja részére pedig visszafizeti.
(3) Az R. 236/A. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat a nyugdíjjárulékfizetési kötelezettség szempontjából is alkalmazni kell.
236/C. § A kisszövetkezet köteles a kiegészítő tevékenységet folytató tagjának kiosztott személyi jövedelemnek tíz százalékát társadalombiztosítási járulék címén az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz a járulék esedékességekor befizetni (átutalni). A társadalombiztosítási járulékot a tagság megszűnését követően kiosztott személyi jövedelem után is fizetni kell."
30. §
Az R. 244. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"244. § (1) A késedelmi pótlék mértéke havi két százalék. A késedelmi pótlék összege a be nem fizetett társadalombiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét, illetőleg a be nem fizetett baleseti járulék, szakszövetkezeti, növelt összegű szakszövetkezeti járulék összegét nem haladhatja meg.
(2) A késedelmi pótlékot a T. 104. §-ának megfelelő alkalmazásával az eredeti esedékesség napjától kell számítani."
31. §
Az R-nek a 49/1985. (XI. 6.) MT rendelet 7. §-ával megállapított 263. §-a g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Baleseti ellátásra jogosultak a T. 218. §-ának (6) bekezdésében felsoroltakon kívül:]
"g) a kisiparosként, magánkereskedőként, gazdasági munkaközösség, ipari, mezőgazdasági szakcsoport, illetőleg kisszövetkezet tagjaként kiegészítő tevékenységet folytatók."
32. §
Az R. 267. §-ának a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 25. §-ával megállapított (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély összegét az ellátásra jogosultság első napját magában foglaló hónapra figyelembe vehető
- az R. 271. §-a (3) bekezdésének megfelelően meghatározott - jövedelem alapján kell megállapítani."
33. §
Az R. 271. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"271. § (1) A kisiparos, a magánkereskedő -a kiegészítő tevékenységet folytatók, valamint az R. 273. §-ának hatálya alá tartozók kivételével - az 1987. évre bevallott általános jövedelemadó alapját képező jövedelem után köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni.
(2) A társadalombiztosítási járulék havi összege, ha az évi adóköteles jövedelem
a) a 30 000 forintot nem haladja meg, 400 forint;
b) 30 001-36 000 forint, 900 forint; c) a 33 000 forintot meghaladja, az adóköteles jövedelem - legfeljebb azonban 240 000 forint - negyven százalékának egy naptári hónapra jutó összege.
(3) A társadalombiztosítási ellátások megállapításánál figyelembe vehető jövedelem a (2) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerinti járulék fizetése esetén havi 2500, illetve 2800 forint, a c) pontban említett járulékfizetés alapján az évi adóköteles jövedelem - legfeljebb azonban 240 000 forint - egy naptári hónapra jutó összege.
(4) Jövedelmére tekintet nélkül a (2) bekezdés a) pontjában előírt járulékot köteles fizetni az a kisiparos, magánkereskedő, aki életkora, csökkent munkaképessége miatt adómentes.
(5) Ha a kisiparos, magánkereskedő gazdasági munkaközösségnek vagy ipari szakcsoportnak is tagja, a járulék összegének megállapításánál a két tevékenységből származó adóköteles jövedelmét együttesen kell figyelembe venni.
(6) Helyi iparfejlesztési, kereskedelemfejlesztési, kommunális, műemlékvédelmi célok megvalósításában való közreműködés alapján az 1987. évben adóalapot csökkentő kedvezményben részesült kisiparos, magánkereskedő a kedvezmény levonása nélküli évi adóköteles jövedelme összegének megfelelő összegű járulékot köteles fizetni."
34. §
Az R. 273. §-ának a 63/1986. (XII. 17.) MT rendelet 10. §-ával megállapított (1) bekezdése, valamint a 49/1985. (XI. 6.) MT rendelet 9. §-ával megállapított (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"273. § (1) A tevékenységet megkezdő kisiparos, magánkereskedő az iparjogosítvány, a magánkereskedői igazolvány átvételének napjától az azt közvetlenül követő naptári év december 31. napjáig az R. 271. §-ának (2) bekezdése b) pontjában előírt társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni és társadalombiztosítási ellátását az annak megfelelő havi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ha a kisiparos, a magánkereskedő ez alatt az időtartam alatt iparjogosítványát, magánkereskedői igazolványát visszaadja és ezt követően az eredeti vagy más szakmában ismételten iparjogosítványt, magánkereskedői igazolványt kap, ez az említett társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség időtartamát nem hosszabbítja meg.
(2) Az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság vezetője a kisiparos, a magánkereskedő kérelmére engedélyezheti az (1) bekezdésben előirt társadalombiztosítási járulék helyett az érdekképviseleti szerv által javasolt, az R. 271. §-a (2) bekezdésének a), illetőleg c) pontjában előírt társadalombiztosítási járulék fizetését."
35. §
Az R. 278. §-ának a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 29. §-ával megállapított (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az R. 271. §-a (2) bekezdése a)-b) pontjának hatálya alá tartozó kisiparos, magánkereskedő kérelmére engedélyezhető, hogy a házastárs után havi 300 forint, illetőleg havi 600 forint társadalombiztosítási járulékot fizessen, ebben az esetben a figyelembe vehető havi jövedelem 2000, illetőleg 2500 forint."
36. §
Az R. 278/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"278/C. § (1) A gazdasági munkaközösség és az ipari szakcsoport a tagok - tárgyévet közvetlenül megelőző évben elért - jövedelme után az R. 271. §-ának (2) bekezdése szerint köteles a társadalombiztosítási járulékot megállapítani és azt az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz befizetni (átutalni). Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a gazdasági munkaközösség tagjának segítő családtagja utáni társadalombiztosítási járulék befizetésére (átutalására).
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a magánkereskedői polgári jogi társaságra megfelelően alkalmazni kell.
(3) A gazdasági munkaközösség, illetőleg az ipari szakcsoport kisiparos, magánkereskedő tagjára az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni nem lehet.
(4) A gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport köteles a kiegészítő tevékenységet folytató tagjának - a baleseti járulékot fizető kisiparos, magánkereskedő kivételével - kiosztott személyi jövedelme tíz százalékát társadalombiztosítási járulék címén az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz befizetni. Társadalombiztosítási járulékot a tagság megszűnését követően kiosztott személyi jövedelem után is fizetni kell.
(5) A vállalati gazdasági munkaközösség a (4) bekezdésben említett személyi jövedelem kifizetésekor köteles a tízszázalékos társadalombiztosítási járulékot a következő hónap 10. napjáig ahhoz a gazdálkodó szervezethez (vállalat, szövetkezet stb.) befizetni, amelynek keretében működik. A gazdálkodó szervezet kizárólag azért felelős, hogy a társadalombiztosítási járulékot a befizetés hónapjának 15. napjáig - az általa fizetendő járulékkal együtt - elszámolja és az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz átutalja."
37. §
Az R. 238. §-ának a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 35. §-ával megállapított (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az ügyvéd táppénzének és terhességi-gyermekágyi segélyének összegét az ellátásra jogosultság első napját magában foglaló hónapra figyelembe vehető - az R. 291. §-a (1) bekezdésének megfelelően meghatározott - jövedelem alapján kell megállapítani."
38. §
Az R-nek a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 36. §-ával megállapított 291. §-a (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"291. § (1) Az ügyvédi munkaközösség az ügyvéd tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért adóköteles jövedelme után - ideértve a szakszervezeti (szövetkezeti) jogsegélyszolgálat ellátásáért kapott munkadíjat is - az R. 271. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja szerint köteles társadalombiztosítási járulékot megállapítani. A járulék összegének megállapításánál figyelembe kell venni az Országos Ügyvédi Tanács és az ügyvédi kamara elnökénél, elnökhelyettesénél, főtitkáránál, titkáránál és fegyelmi megbízottjánál, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökénél, elnökhelyettesénél, főtitkáránál, titkárainál és fegyelmi megbízottjánál, továbbá az ügyvédi munkaközösség vezetőjénél és helyettesénél az e tisztség alapján járó tiszteletdíjat is. A társadalombiztosítási ellátásnál figyelembe vehető havi jövedelmet az R. 271. §-a (3) bekezdése alapján kell megállapítani.
(2) Az ügyvédi munkaközösség köteles az (1) bekezdés szerint megállapított társadalombiztosítási járulékot az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) befizetni (átutalni)."
39. §
Az R.-nek az 51/1981. (X. 27.) MT rendelet 48. §-a (2) bekezdésével és a 66/1982. (XII. 4.) MT rendelet 81. §-a (1) bekezdésével módosított 302. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"302. § Az R. 262. §-ában említett személyek után - ide nem értve a baleseti táppénzben és rendszeres szociális járadékban, továbbá egyháztól, felekezettől nyugdíjban részesülőket - havi 200 forint betegségi járulékot kell fizetni."
40. §
Az R. 323. §-ának a 49/1985. (XI. 6.) MT rendelet 15. §-ával megállapított (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A külföldön munkát vállaló kisiparos, magánkereskedő, magánkereskedői polgári jogi társaság, gazdasági munkaközösség, illetőleg ipari szakcsoport tagja a külföldi munkavállalás tartamára választhat, hogy az (1) bekezdés szerinti vagy az adóköteles jövedelmének megfelelő, az R. 271. §-a (2) bekezdésének c) pontjában előírt társadalombiztosítási járulékot fizeti."
41. §
Az R. 344/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"344/A. § A nyugellátást, baleseti nyugellátást a 32/1974. (VII. 15.) MT számú, a 23/1976. (VII. 4.) MT és a 26/1979. (VII. 21.) MT rendelet alapján összesen havi 290 forinttal ki kell egészíteni."
42. §
(1) Ez a rendelet 1988. január 1. napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg az R. 27. §-a, 28. §-ának (3) bekezdése, 37. §-ának b)-c) pontja, 196. §-a, 202-206. §-a, 207. §-ának (2) bekezdése, 216 A. §-a, 225. §-ának (2)-(3) bekezdése, 274. §-ának (2) bekezdése, 293. §-a (3) bekezdésének b) pontja, 305-306. §-a, 328/A-328/C. §-a, valamint a 26/1979. (VII. 21.) MT rendelet 19. §-a és 21. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
(2) 1987. december 31-ét követően a táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, baleseti táppénzt - a meghatározott összegben, illetőleg meghatározott összeg alapulvételével megállapított ellátások, valamint a T. X. fejezetében szereplő személyek részére járó ellátások kivételével - az alapjául szolgáló kereset személyi jövedelemadóval, nyugdíjjárulékkal és az általános bérpótlékkal növelt összegének figyelembevételével kell megállapítani, illetőleg újból megállapítani, ha az ellátás alapjaként az 1988. január 1-jét megelőző időszakra járó, illetőleg időszakban kifizetett keresetet kell figyelembe venni.
(3) Az R. 30. §-ának a rendelet 7. §-ával megállapított (3) bekezdését 1987. december 31-ét követően kezdődő keresőképtelenség, illetőleg szülési szabadság esetén kell alkalmazni.
(4) A rendelet 13. §-ában foglalt rendelkezések alapján gyermekgondozási díj a gyermek kétéves koráig legkorábban 1988. január 1. napjától jár a szülőnek akkor is, ha a gyermek a másfél éves korát már ezt megelőzően betöltötte.
(5) A rendelet 16. §-ában foglaltakat az 1987. december 31-ét követő szülés esetén kell alkalmazni.
(6) Az 1987-ben elért, 1988-ban kifizetett év végi részesedésre, továbbá a mezőgazdasági szövetkezeti tag javára részes munkavállalás, valamint háztáji gazdaságban végzett állattartás, zöldség- és gyümölcstermelés címén jóváírt és 1928-ban elszámolt, a szövetkezet által külön feltüntetett jövedelemre az R. 80. §-ának (5) bekezdését alkalmazni nem lehet.
(7) Az 1987. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján a keretösszeg túllépése vagy keresőfoglalkozás miatt szüneteltetett nyugellátást, baleseti rokkantsági nyugdíjat 1988. január 1-jétől újból folyósítani kell.
(8) Az 1987. évben fennállott munkaviszony, illetve szövetkezeti tagsági viszony alapján kifizetett munkabér, munkadíj - ideértve a kisszövetkezeti tagok 1987. évre járó személyi jövedelmének 1988-ban végelszámolásként kifizetett részét is -, az 1987. évi nyereség terhére 1988-ban kifizetett részesedés és prémium utáni nyugdíjjárulékra az 1987. december 31-ig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy azon juttatások után, amelyeknél a nyugdíjjárulék mértékét az egyéb nyugdíjjárulék-köteles juttatásokkal egybeszámítva kellett megállapítani - a kifizetés időpontjától függetlenül -, az 1987. december hónapra kifizetett nyugdíjjárulék-köteles juttatásokkal (munkabér, munkadíj, prémium) összeszámítva kell megállapítani.
(9) A munkáltató az 1983. évben kifizetett, de az 1987. évre járó munkabér, munkadíj és ilyen jellegű pénzbeli és természetbeni juttatás, illetőleg az 1987. évi eredmény terhére adott egyéb bérjellegű juttatások után az 1987. december 31-ig hatályos rendelkezések szerint köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni.
(10) Ha a kisiparos, magánkereskedő járulékfizetési kötelezettsége az R. 273. §-ának (1)-(2) bekezdésének az 1987. december 31-ig hatályos rendelkezésén alapul, a társadalombiztosítási járulékot az említett rendelkezésben meghatározott időtartam lejártáig fizetheti.
(11) Az 1987. december 31-ét követő időponttól megállapított saját jogú nyugellátás, illetőleg baleseti nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset meghatározásánál a jutalom korlátozására vonatkozó rendelkezést alkalmazni nem lehet.
Grósz Károly s. k.,
a Minisztertanács elnöke
Melléklet az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelethez
A mezőgazdasági nagyüzem az alaptevékenységébe tartozó járulékalap meghatározásánál választása szerint az 1. vagy a 2. pontban foglaltak szerint járhat el:
I.
1. Az R. 216. §-ának (1) bekezdése alkalmazásakor az alaptevékenység utáni társadalombiztosítási járulékalapot az összes járulékalap olyan hányadában kell meghatározni, amilyen arányban a gazdálkodó szervek jövedelemszabályozásáról szóló 40/1987. (X. 13.) MT rendelet és a végrehajtására kiadott 45/1987. (X. 14.) PM rendelet előírásai szerint a nyereségadó alapjának megosztásakor 40 százalékos mértékű nyereségadó alá esik.
2. Az R. 216. §-a (1) bekezdésének alkalmazásakor az alaptevékenységre jutó járulékalap
a) a gazdálkodó szervek jövedelemszabályozásáról szóló 40/1987. (X. 13.) MT rendelet 2. számú mellékletében meghatározott tevékenységek közvetlen (termelési) költségei között elszámolt bérköltség;
b) az a) pontban foglalt tevékenységek általános költségei között elszámolt bérköltség (61-től 64-ig számlacsoporttól), kivéve a mező- és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt gazdálkodók "61. Fenntartó üzem költségei", a "639. Egyéb segédüzemek költségei" között elszámolt bérköltség;
c) A "66-67. Központi irányítás általános költségei", a "68. Elkülönített költségek", és a b) pontban kivételként jelzett költségek között elszámolt bérköltség, továbbá minden egyéb, nem bérköltségként elszámolt járulékalapnak az 1. pont szerint megosztásból adódó hányada.
3. Az összes járulékalapnak az 1. vagy a 2. pontban foglaltakkal csökkentett összege a járulékalapnak az alaptevékenységen kívüli tevékenységre eső hányada.
II.
Az alaptevékenységen kívüli járulékalap után a mezőgazdasági nagyüzem a következők szerint köteles járulékelőleget fizetni, illetőleg
- az 1. pontban foglalt lehetőség választásakor az üzemek a bázis évi tényadatok szerint számítják a megosztás arányát, és eszerint az arány szerint határozzák meg a havi tényleges járulékalap 33 százalékos, illetve 40 százalékos kulcs alá eső összegét.
- a 2. pontban foglalt lehetőség választásakor pedig úgy, hogy annak a) és b) pontjában foglalt járulékalapot a tényleges összegben havonta, míg a c) pontjában foglalt tényleges járulékalapot a bázis évi arány szerint megosztva havonta kell fizetni.
A mezőgazdasági nagyüzem köteles az előlegként befizetett járulékot a tárgyévet közvetlen követő naptári év március 15-ig az R. 216. §-ában meghatározott járulék összegére helyesbíteni és a különbözetet az esedékes többi társadalombiztosítási járulékkal egyösszegben az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz befizetni (átutalni).