5/1979. (III. 31.) NIM rendelet

az atomerőmű biztonságtechnikai kérdéseiről[1]

A 10/1978. (II. 2.) MT rendelet 2.§ -ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:[2]

1.§[3] (1) A rendelet hatálya alá tartozik az atomerőmű, az atomfűtőmű, a nukleáris kritikus és szubkritikus rendszer, a kutató és oktató atomreaktor, valamint az 1972. évi 9. tvr. 1. §-ával kihirdetett; a Magyar Népköztársaság és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség között a nukleáris fegyverek elterjedésének a megakadályozásáról szóló szerződés szerinti biztosítékok alkalmazásáról Bécsben, 1972. III. 6-án aláírt Egyezmény 97. Cikkelyének I. pontjában meghatározott egyéb létesítmény (a továbbiakban együtt: nukleáris létesítmény).

(2) Ahol a rendelet atomerőművi berendezést említ, nukleáris berendezést kell érteni.

2.§ (1) Az atomerőmű tekintetében a műszaki terv tartalmára, a létesítésre, az üzembe helyezésre, az üzemeltetésre, az átalakításra, a javításra és a megszüntetésre vonatkozó biztonságtechnikai követelményeket az engedélyek [4.§ (1) bekezdés] megadásának feltételeit szabályzatok írják elő.

(2) E rendelet mellékleteként kiadott

a) Atomerőművek biztonságtechnikai szabályzata,

b) Atomerőművek létesítésének minőségbiztosítási szabályzata,

c) Atomerőművek nyomástartó edényeinek biztonságtechnikai szabályzata,

d) Atomerőművek nyomástartó edényeinek szilárdsági számítási szabályzata,

e) Atomerőművi szerkezetek hegesztési szabályzata,

f) Atomerőművi szerkezetek hegesztésének ellenőrzési szabályzata,

g)[4] Atomerőművek Villamos Biztonságtechnikai Szabályzata,

h) Atomerőműben keletkező radioaktív hulladékok kezelési szabályzata[5]

i)[6][7] Kritikus és Szubkritikus Rendszerek Nukleáris Biztonsági Szabályzata,

j)[8] Kutató és Oktató Atomreaktorok Nukleáris Biztonsági Szabályzata,

k) Kritikus és Szubkritikus Rendszerek, Kutató és Oktató Atomreaktorok Gépészeti Berendezéseinek Minőségbiztosítási Szabályzata[9]

alkalmazását elrendelem.[10]

(3) A felsorolt szabályzatokban foglalt nukleáris biztonsági és ehhez kapcsolódó biztonságtechnikai követelmények teljesülése a hatósági engedély megadásának előfeltétele, kivéve, ha az engedélyes a nukleáris biztonságtechnikai megfelelőséget az irányadó szabályzatokban foglaltaktól eltérően biztosítja, úgy a hatósági eljárásban szakértői véleménnyel bizonyítania kell az általa választott megoldás megfelelőségét; egyenértékű vagy nagyobb biztonságát.

3.§ (1)[11] A jelen rendelet hatálya alá tartozó nukleáris létesítményekkel és berendezésekkel kapcsolatos nukleáris biztonságtechnikai hatósági ügyekben:

a) elsőfokon az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonságtechnikai Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet);

b) másodfokon az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonságtechnikai Főfelügyelete (a továbbiakban: Főfelügyelet) jár el. [Továbbiakban az a) és b) pontokban megjelölt szerv együttesen: Hatóság].

(2) A Hatóság a nukleáris létesítmények és berendezések biztonságtechnikai kérdéseivel kapcsolatos hatósági jogköréből eredő feladatait jelen rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében felsorolt szabályzatok, és az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény alapján végzi.

(3) A Hatóság nukleáris biztonságtechnikai követelmények érvényre juttatása érdekében - a szabályzatokban rögzítetteken kívül - egyéb feltételeket is előírhat, ezek azonnali végrehajtását azonban csak életveszély miatt rendelheti el.

4.§[12] (1) Nukleáris biztonságtechnikai engedély (a továbbiakban: engedély) szükséges a nukleáris létesítmény

a) telephelyének kiválasztásához (telephely-engedély);

b) létesítéséhez (létesítési engedély);

c) üzembe helyezéséhez (üzembe helyezési engedély);

d) üzemeltetéséhez (üzemeltetési engedély);

e) átalakításához (átalakítási engedély), valamint

f) megszüntetéséhez (megszüntetési engedély).

Engedély szükséges továbbá a nukleáris berendezések

a) gyártásához (gyártási engedély);

b) külföldről való behozatalához (behozatali engedély);

c) beépítéséhez és szereléséhez (beépítési és szerelési engedély);

d) üzemebe helyezéséhez, üzemeltetéséhez (üzemeltetési engedély);

e) átalakításához (átalakítási engedély);

f) javításához (javítási engedély); valamint

g) leszereléséhez (leszerelési engedély).

(2) A hatóság által adott biztonságtechnikai engedély nem menti fel az egedélyest a külön jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

5.§[13]

(1) A 4. §-ban felsorolt engedélyek iránti kérelmeket a nukleáris létesítmény üzemeltetője, vagy az üzemben tartó (tulajdonos) megbízottja köteles benyújtani a Felügyelethez.

(2) Az engedély megadásának előfeltétele, hogy a kérelmező a jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket beszerzi és a benyújtott engedélykérelemhez csatolja.

6.§[14] Nukleáris létesítmények és berendezések belföldi üzembe helyezése céljából - külföldről történő behozatal esetén - gyártóművi hatósági vizsgálatokat külföldi szakértő szervezet csak a Főfelügyelet jóváhagyása alapján végezhet.

7.§[15] A tartós üzemeltetés megkezdésétől számított, legkésőbb minden 12 éven belül a nukleáris létesítmények átfogó nukleáris biztonságtechnikai felülvizsgálatát el kell végezni. A felülvizsgálatok lefolytatása után a 4. § (1) bekezdése szerinti nukleáris biztonságtechnikai üzemeltetési engedély megújítása szükséges.

8.§[16]

(1) Az engedély megadásakor rögzített nukleáris biztonságtechnikai feltételek megváltozását az engedélyes köteles a Hatóságnak haladéktalanul írásban bejelenteni. A bejelentés után csak a Hatóság döntése alapján módosíthatók az engedélyfeltételek.

(2) A nukleáris berendezés üzemeltetési engedélye hatályát veszíti, ha

a) az abban meghatározott időtartam lejár;

b) a nukleáris berendezés a szabályzatokban meghatározott időtartamon keresztül folyamatosan üzemen kívül áll;

c) a nukleáris berendezésnek a nukleáris biztonságtechnikát érintő átalakítását vagy javítását az engedélyben foglaltaktól eltérően vagy engedély nélkül végezték el;

d) a Hatóság a nukleáris berendezés leállítását rendelte el a 8. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés alapján.

(3) Ha a nukleáris berendezés üzemeltetési engedélye a (2) bekezdés c) pontja alapján veszti hatályát, a Felügyelet az átalakítási vagy javítási engedélyt utólag megadhatja, vagy meghatározhatja a további üzemeltetés feltételeit.

(4) Ha a nukleáris létesítmény egyes nukleáris berendezéseinek üzemeltetési engedélye hatályát veszti, s ha ez kihat az üzemeltetés biztonságára a Hatóság a nukleáris létesítmény üzemeltetési engedélyét is visszavonhatja.

(5) A Felügyelet elrendelheti a nukleáris berendezés vagy létesítmény leállítására vonatkozó határozat azonnali végrehajtását.

9.§[17]

10.§[18]

(1) A Felügyelet a biztonságtechnikai követelmények érvényre juttatása érdekében:

a) ellenőrzi a nukleáris biztonságtechnikai követelmények és az engedélyek alapját képező feltételek megtartását (a továbbiakban: ellenőrzés);

b) a bejelentéseket kivizsgálja (a továbbiakban: kivizsgálás).

(2) Az ellenőrzés és kivizsgálás előzetes értesítés nélkül is megtartható. Ebben az esetben az ellenőrzés megkezdésekor az engedélyes intézkedésre jogosult képviselőjét szóban kell értesíteni.

(3) Az ellenőrzésről és kivizsgálásról a Felügyelet jegyzőkönyvet készít, amelynek a ténymegállapításokon túlmenően tartalmaznia kell az engedélyes intézkedésre jogosult képviselőjének ezekre vonatkozó nyilatkozatát is. A jegyzőkönyv egy másolati példányát a felelős képviselőnek át kell adni.

(4) Ha az ellenőrzés vagy kivizsgálás során a felelős képviselő nem volt jelen, akkor a jegyzőkönyv másolati példányát tértivevénnyel meg kell küldeni részére azzal, hogy nyilatkozatát a kézhezvételtől számított 15 napon belül megteheti.

(5) Az ellenőrzött szerv a jegyzőkönyv alapján hozott határozatnak megfelelően köteles a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni, és erről a Felügyeletet írásban tájékoztatni.

11. §[19] Nukleáris létesítményt és berendezést üzembe helyezni, üzemeltetni, átalakítani, javítani, karbantartani vagy leszerelni - ahol ezt jogszabály előírja - csak hatósági jogosítvánnyal rendelkező személyzettel szabad.

12-13.§[20]

14.§

(1) Az atomerőmű üzembentartója - a szabályzatban meghatározott - minden rendkívüli eseményt (baleset, meghibásodás stb.) köteles a hatóságnak és az Országos Atomenergia Bizottságnak haladéktalanul bejelenteni.

(2) A hatóság - az érintett társhatóságok bevonásával - köteles a bejelentett rendkívüli esemény körülményeit, okát és következményeit kivizsgálni. A kivizsgálás előfeltételeit az üzembentartó köteles biztosítani.

(3) A rendkívüli esemény színhelyét - a mentés és a további veszély elhárítása érdekében szükséges intézkedések megtételétől eltekintve - az intézkedésre jogosult más hatóságok eljárásának akadályozása nélkül a vizsgálat megkezdéséig lehetőleg változatlanul kell megőrizni.

(4) A vizsgálat során az üzembentartó köteles a hatóság által igényelt adatokat közölni, iratokat bemutatni és felvilágosítást megadni. A hatóság a tárgyi bizonyítékul szolgáló dolgokat - az intézkedésre jogosult más hatóságok eljárásának sérelme nélkül - elismervény ellenében átveheti, továbbá az élet-, a testi épség, az egészség- és vagyonvédelem érdekében szükséges intézkedéseket megteheti.

15.§[21]