13/1980. (III. 25.) ÉVM rendelet

az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásáról szóló 9/1980. (III. 25.) MT rendelet végrehajtásáról

Az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásáról szóló 9/1980. (III. 25.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 10. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a honvédelmi miniszterrel, a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a nehézipari miniszterrel és az Országos Vízügyi Hivatal elnökével, továbbá a szövetkezetek és a kisiparosok országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - a következőket rendelem:

(A R. 1. §-ához)

1. §

A R. és e rendelet alkalmazása szempontjából

a) építési-szerelési munka: minden olyan tevékenység, amelynek közvetlen célja - a bányaműveléshez szükséges földalatti létesítmények kivételével - épületek, műtárgyak és más építmények megépítése, bővítése, helyreállítása, átalakítása, fenntartása (felújítása, korszerűsítése, javítása, karbantartása), illetőleg lebontása;

b) gazdálkodó szervezet: az állami költségvetési szerv, az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a társadalmi szervezet, a szövetkezet, a szövetkezeti vállalat, ezek gazdasági társulása, a vízgazdálkodási társulat, az egyesület, továbbá a társadalmi szervezet és az egyesület vállalata;

c) építőipari részleg: a gazdálkodó szervezet építési-szerelési munka szakszerű elvégzésére szakmai felkészültséggel rendelkező szervezeti egysége.

2. §

(1) Az építőipari részleggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek, továbbá a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő szervek házilagosan csak olyan saját építőipari javító-karbantartó munkát végezhetnek, amelynek szakszerű kivitelezéséhez szükséges szakmunkásuk és felszerelésük van.

(2) A magánerőből házilagosan végezhető építési-szerelési munkákra a 13/1978. (XI. 22.) ÉVM rendelet az irányadó.

(A R. 2. §-ához)

3. §

Az építőipari kisiparosok építőipari kivitelezési tevékenységet a kisiparra vonatkozó jogszabályok, továbbá a kőműves és az ács kisiparos tevékenységi köréről szóló 10/1978. (X. 10.) ÉVM rendelet, illetőleg az építőipari javító kisipari tevékenységre vonatkozó rendelkezések keretei között gyakorolhatnak.

(A R. 3. §-ához)

4. §

Gazdálkodó szervezet az alaptevékenységén kívüli építőipari kivitelezési tevékenységet vállalkozás keretében csak akkor gyakorolhat, ha a tevékenységi köre meghatározott jellegű építési-szerelési munkák ilyen végzésére is utal az építőipari részleggel rendelkezik.

(A R. 4. §-ához)

5. §

(1) Az építőipari szervezet, illetőleg az építőipari részleg tevékenységi körét úgy kell meghatározni, hogy abból az általa végezhető építési-szerelési munkák jellege kitűnjön, tegye lehetővé erőforrásainak leggazdaságosabb felhasználását, és jutassa kifejezésre a termelésének jellegét is.

(2) Az építőipari szervezet és az építőipari részleg termelési jellege

a) a termelés tárgyát képező épületek, műtárgyak vagy más építmények, illetőleg ezek csoportja (tárgyi szakosítás) vagy

b) az alkalmazandó technológia (technológiai szakosítás) vagy

c) mindkettő megjelölésével határozható meg.

(3) Az építőipari szervezet elnevezését általában úgy kell megállapítani, hogy az a szervezet termelési jellegére, szükség szerint a működési területére is utaljon.

(4) Műszakilag igényes építési módok és technológiák kivitelezése esetében a tevékenységi körben erre külön utalni kell.

6. §

(1) Az alaptevékenységen kívüli építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket

a) a közforgalmú vasutak üzembentartói, a közutak fenntartói és a Magyar Posta,

b) a közüzemi vállalatok [4/1978. (I. 18.) MT rend. 31. §],

c) a tanácsi költségvetési üzemek [6/1976. (PK. 27.) PM-ÉVM ut.],

d) a vízügyi igazgatóságok,

e) a műemléki hatóság,

f) az építményeket vagy azok szerkezeteit gyárilag előállító, illetőleg kereskedelmi forgalomba hozó gazdálkodó szervezet,

g) a mezőgazdasági nagyüzemek (állami gazdaságok, állami erdőgazdaságok, mezőgazdasági szövetkezetek),

h) az általános fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek,

i) a lakásszövetkezetek, továbbá

j) a vízgazdálkodási társulatok

építőipari részlege tekintetében a (2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés a)-f) pontjában említett gazdálkodó szervezet építőipari részlege a szervezet alaptevékenységével összefüggő építési-szerelési munkát vállalkozás keretében - a R. 5. § ának (4) bekezdésében előírt vélemény nélkül -

a) akkor is elvégezheti, ha a szervezet tevékenységi köre építési-szerelési munka végzésére nem utal,

b) bármely megrendelő részére végezhet.

(3) Mezőgazdasági nagyüzem építőipari részlege vállalkozás keretében

a) elsősorban a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdő- és fagazdaság, ezt követően pedig a tanácsi szervek, a társadalmi szervezetek és a nem mezőgazdasági szövetkezetek, továbbá az állampolgárok építési igényeit elégítheti ki;

b) más megrendelők részére elsősorban fenntartási munkát végezhet.

(4) Az általános fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet (ÁFÉSZ) építőipari részlege vállalkozás keretében a SZÖVOSZ érdekképviseleti körébe tartozó szövetkezeti szervek, a tanácsi szervek és az állampolgárok építési igényeit elégítheti ki.

(5) Lakásépítő szövetkezet építőipari részlege csak a szövetkezet építési igényeit elégítheti ki.

(6) Lakásfenntartó szövetkezet építőipari részlege - a szövetkezet és tagjai, továbbá a nem tag tulajdonosok fenntartási igényeinek a kielégítése után fennmaradó szabad kapacitása erejéig - vállalkozás keretében más gazdálkodó szervezetek és a társasházközösségek részére is végezhet fenntartási munkát.

(7) Vízgazdálkodási társulat a 41/1977. (XI. 3.) MT rendelet 3. §-ában meghatározott körben végezhet építési-szerelési munkát.

7. §

(1) A Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó önálló katonai építő szervezetek, illetőleg a Magyar Néphadsereg építőipari szervezetei és részlegei a Magyar Néphadsereg alaptevékenységével és lakásellátásával összefüggő építési igényeket elégíthetik ki.

(2) Vegyesipari szövetkezet építési-szerelési munkát az építőipari szövetkezetre irányadó rendelkezések keretei között végezhet.

(A R. 6. §-ához)

8. §

(1) Az építőipari szervezet, illetőleg az építőipari részleg szakmai felkészültségét elsősorban az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez szükséges anyagi-műszaki felszereltségének, továbbá az építési munkahely vezetője képesítésének és szakmai gyakorlatának alapulvételével kell megállapítani.

(2) Az építési munkahely vezetőjének szakképzettségére és gyakorlati idejére, továbbá a feladataira és jogállására a 12/1975. (VIII. 22.) ÉVM rendelet és az ezt módosító rendeletek az irányadók.

9. §

A rendelet mellékletében meghatározott műszakilag igényes építési módok és technológiák kivitelezését csak építőipari szervezet, továbbá olyan gazdálkodó szervezet építőipari részlege végezheti, amelynek ehhez az építésügyi és városfejlesztési miniszter előzetesen engedélyt adott.

(A R. 8. §-ához)

10. §

A külföldi építőipari kapacitás igénybevételének engedélyezésére a 8/1979. (V. 9.) ÉVM rendelet az irányadó.

(A R. 10. §-ához)

11. §

(1) Ez a rendelet 1980. április 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 7/1967. (X. 19.) ÉVM számú és az ezt módosító 17/1969. (X. 30.) ÉVM számú és a 24/1977. (VII. 23.) ÉVM rendelet hatályát veszti.

(2) Azoknak az építőipari szervezeteknek, illetőleg építőipari részleggel rendelkező gazdálkodó szervezeteknek az alapító okiratát, amelyben a feltüntetett építőipari tevékenységi köri meghatározás a R. és e rendelet előírásainak nem felel meg, 1980. december 31. napjáig megfelelően módosítani kell.

Dr. Ábrahám Kálmán s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Melléklet a 13/1980. (III. 25.) ÉVM rendelethez

Műszakilag igényes építési módok és technológiák

a) - Panelos, térelemes (kivéve az ideiglenes jellegű felvonulási épületeket), zsaluemeléses, Lift-slab- és csúszózsaluzatos szerkezet építése;

- 6 m-nél nagyobb fesztávolságú és 4 szintesnél magasabb épület, továbbá - a fesztávtól függetlenül - magasház építése;

- 18 m-nél nagyobb fesztávolságú egy- és többszintes, illetőleg 100 000 N/10 Mp/-nál nagyobb terhelésű darupályás csarnok jellegű épület építése;

- 10 000 N/l Mp/m2-nél nagyobb hasznos födémterhelésű épület építése;

- 40 m-nél magasabb kémény, gyárkémény építése;

b) - 50 cm-nél nagyobb átmérőjű és 4 m-nél hosszabb, helyben készült cölöpalap, valamint résfalas alapozás készítése;

- 1000 C° feletti melegüzemi építmények és szerkezetek építése

- a 3 m-nél nagyobb vízoszlopnyomás elleni szigetelés végzése;

- robbantásos épületbontás végzése;

- különleges betonozást igénylő szerkezetek (sugárvédő-beton, prepakt-beton, torkrét-beton, feszített vasbetonszerkezetek, B 280 feletti szilárdságú betonszerkezetek) készítése;

- tartószerkezetek helyszíni hegesztése;

- kitakarás nélküli közművezeték építése;

- kőolaj-, kőolajtermék-, gáz szállító és fűtési távvezetékek építése;

- pincerendszerek, alagutak, földalatti vasutak építése, megerősítése, valamint ezek felhagyása (tömedékelése, omlasztása stb.);

- mélyszivárgók építése;

- 1 m-nél nagyobb átmérőjű főgyűjtő csatornák építése;

- közúti alul- és felüljárók építése;

- 1000 m2-nél nagyobb alapterületű gyalogos aluljárók építése;

- különleges betonozást igénylő (B 280-nál nagyobb szilárdságú) vonalas és térburkolatok készítése;

- szabadon betonozott híd felszerkezetek építése;

- szabadon szerelt híd felszerkezetek építése;

- vasbeton szerkezetek utófeszítése;

- szádfalak, résfalak hátra-horgonyzása.

c) - Különleges tisztaságot követelő korróziós hatásoknak kitett hús-, tej-, illetőleg cukoripari üzemek padlóburkolatának készítése;

- két- vagy több komponensű műgyantahabarccsal készített szigetelőmunkák végzése.

d) - Olaj- és gázfűtésű, 116 kW/h (100 000 Kcal/h)-nál nagyobb teljesítményű kazánházak, szilárdtüzelésű 290 kW/h (250 000 Kcal/h)-nál nagyobb teljesítményű kazánházak és távhőközpontok építése;

- ipari kazánházak technológiai vezetékeinek, automatikus vezérlő és szabályozó berendezéseinek szerelése;

- gázüzemek (ezek technológiai berendezései, vezetékei, automatikus vezérlő és szabályozó berendezései) építése, szerelése;

- ipari technológiai szellőzőberendezések szerelése;

- klímaberendezések szerelése;

- kisnyomás feletti gázvezetékek és tartozékainak építése, szerelése;

- transzformátorállomások szerelése;

- secunder hálózati kapcsolók, főelosztó berendezések szerelése 50 kW felett;

- felvonók szerelése.