16/1980. (VII. 23.) MÉM rendelet
a mezőgazdasági őrszolgálatról szóló 25/1980. (VI. 27.) MT rendelet végrehajtásáról[1]
A mezőgazdasági őrszolgálatról szóló 25/1980. (VI. 27.) MT rendelet 6. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, a belügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:[2]
1. § (1)[3] Az állami vállalatok, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági szakszövetkezetek és az egyéb szervezetek (a továbbiakban együtt: állami vagy szövetkezeti gazdálkodó szervek) tulajdonában, kezelésében, használatában levő
a) ideértve az elszórt - a tulajdonos (kezelő, használó) által kijelölt - kisebb erdőket és fásításokat is;
b) halastavak és természtes vizek;
c) egyéb módon nem őrzött, 400 hektárt meg nem haladó erdőterület
őrzéséről üzemi mezőgazdasági őrszolgálat gondoskodik.
(2)[4] A magánszemélyek használatában levő külterületi (zártkerti) termőföldek és erdők őrzését a helyi mezőgazdasági őrszolgálat látja el.
(3)[5] Az üzemi mezőgazdasági őrszolgálat tagja az állami vagy szövetkezeti gazdálkodó szerv alkalmazottja (tagja).
(4) Az őrszolgálatot ellátó személyek az őrzési feladatoktól függően a mezőőr, a halőr, az erdőőr (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági őr) elnevezést használják.
2. § (1)[6]
(2)[7] A megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal a halászati üzemtervben hagyja jóvá a megyében levő természetes halasvizek őrzését ellátó halőrök számát. A halastavak esetében a halőrök számát a vízhasználó állapítja meg.
(3)
3. §[8] Mezőgazdasági őrként olyan nagykorú - lehetőleg már katonai szolgálatot teljesített -, büntetlen előéletű magyar állampolgár alkalmazható, aki hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem szenved olyan testi vagy szellemi fogyatékosságban, amely gátolná feladata ellátásában, a lőfegyvertartási engedély kiadására vonatkozó feltételeknek megfelel, és működési területét ismeri.
4. § (1)[9] A mezőgazdasági őrrel - próbaidő meghatározásával - írásbeli munkaszerződést kell kötni. A próbaidő leteltével az előírt tananyagból a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalnál vizsgát kell tenni.
(2)[10] A foglalkozási feltételeknek megfelelő mezőőr, a halastavak és természetes vizek őrzésével megbízott mezőgazdasági őr (a továbbiakban: halőr) a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal vezetője előtt esküt tesz.
(3) A mezőgazdasági őr bérét (munkadíját) a munkáltatóra irányadó munkabeszerzési (munkadíjazási) szabályok szerint kell megállapítani.
(4)[11] A közösen foglalkoztatott mezőgazdasági őr munkaviszonyban (tagsági viszonyban) csak egy munkáltatóval áll. Az érdekelt foglalkoztató szervek a mezőgazdasági őr közös foglalkoztatására megállapodást kötnek. Ebben rendezniök kell területeik őrzésének ellátását és a foglalkoztatással járó összes költségek (bér, természetbeni juttatás stb.) viselését.
5. §[12]
6. §[13] A munkáltató a mezőőr és a halőr foglalkoztatásáról és foglalkoztatásának megszűnéséről a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalt és az illetékes rendőrhatóságot köteles haladéktalanul írásban értesíteni. A fegyvertartási engedély visszavonása és a lőfegyver bevonása iránt az illetékes rendőrhatóság intézkedik.
7. §[14]
8. §[15] A mezőgazdasági őrszolgálatot a munkáltató irányítja, felügyeletét a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal - az illetékes rendőri szervekkel egyetértésben látja el.
9. § (1)[16] Mezőőri, erdőőri feladat ellátására az állami szövetkezeti gazdálkodó szerv, a természetes halasvizek őrzésére a Földművelésügyi Minisztérium az ország területére, a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal a megye területére kiterjedő hatáskörrel társadalmi mezőgazdasági őröket bízhat meg.
(2)[17] -(3)
(4)[18] A társadalmi mezőgazdasági őr megbízása nem érinti az állami vagy szövetkezeti gazdálkodó szervek és a községi szakigazgatási szervek mezőgazdálkodási őr foglalkoztatásával kapcsolatos kötelezettséget. A társadalmi mezőgazdasági őrök felügyeletét a megbízó szerv látja el.
10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 36/1968. (IX. 27.) MÉM rendelet és az azt módosító 16/1972. (XI. 4.) MÉM, valamint a 22/1975. (XI. 5.) MÉM rendeletek hatályukat vesztik.
(2) A rendelet hatálybalépésekor már kiadott egyenruhát a kihordási idő letelte után folyamatosan úgy kell kicserélni, hogy 1983. január 1. napjától a mezőgazdasági őrök egyenruhája egységes legyen. Az erdőőrök az erdész egyenruhát is viselhetik.
Melléklet a 16/1980. (VII. 23.) MÉM rendelethez
A Mezőgazdasági Őrök Szolgálati Szabályzata
I. A szabályzat hatálya
1. A Mezőgazdasági Őrök Szolgálati Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a rendelet 1. §-ában meghatározott üzemi és községi mezőgazdasági őrszolgálat tagjára (a továbbiakban: mezőgazdasági őr).
2.[19]
II. A mezőgazdasági őr foglalkoztatása
3-7.[20]
8. A mezőgazdasági őr a Szabályzatból, természetvédelmi alapismeretből, fegyverismeretből és fegyverhasználatból bizottság előtt, munkaviszonyának (munkabeosztásának) kezdő napjától számított 60 napon belül vizsgát köteles tenni. A sikertelen vizsga további 30 napon belül megismételhető. A vadászvizsgával rendelkezőknek csak a Szabályzatból kell vizsgázni. A vizsgát a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal szervezi meg. A vizsgázó a vizsga sikeres letételéről igazolást kap. A mezőgazdasági őrök továbbképzéséről a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal gondoskodik.[21][22]
9. A mezőgazdasági őrnek e rendelet 4. § (2) bekezdésében megjelölt szervnél a következő szövegű esküt kell letennie:
"Én.......................................................................................................... mezőgazdasági őr esküszöm, hogy a reám bízott területen a mező- és erdőgazdasági termékekre, terményekre, felszerelésekre, létesítményekre, a háziállat-, vad- és halállományra becsületesen vigyázok, az azokat veszélyeztető cselekményeket és mindenfajta károsítást a tőlem elvárható módon megakadályozom. Az őrzési és egyéb feladataimat a társadalmi, személyi és magántulajdon védelmét szem előtt tartva, a törvényes rendelkezéseknek és a kapott utasításoknak megfelelően látom el. Az őrzött területen a veszélyeztető magatartást tanúsító vagy károsító cselekményt elkövető személyeket részrehajlás nélkül felfedem, az egyéb kártételeket és károsításokat felderítem, és a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszem. "
10. A rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében megjelölt szerv a mezőgazdasági őrnek a hivatali eskü letételéről az 1. függelék szerint igazolást ad, továbbá az őröket a 3. függelék szerinti mezőgazdasági őri arcképes szolgálati igazolvánnyal látja el. A mezőgazdasági őr szolgálata ellátásáról történő beszámolás céljára a 4. függelék szerint szolgálati naplót köteles vezetni. A társadalmi mezőgazdasági őr szolgálati igazolványának leírását az 5. függelék tartalmazza.[23]
III. A mezőgazdasági őri szolgálat ellátása
11. A mezőgazdasági őr kötelessége működési területén a mező- és erdőgazdasági termények és termékek, gépek, felszerelések és eszközök, az erdők és a fásítások, a háziállat-, vad- és halállomány, a mező- és erdőgazdasági létesítmények, a geodéziai építmények, illetőleg jelek, valamint az üzemi vízi létesítmények és üzemi utak védelme. Munkáját az illetékes rendőrhatóság intézkedésére figyelemmel, a munkáltató irányítása szerint köteles végezni.
12. A mezőgazdasági őr működési területén a következőkre köteles, illetőleg jogosult:
a) a mező- és erdőgazdasági terményeket és termékeket, a gépeket, a felszereléseket és eszközöket, az erdőket és a fásításokat, a háziállat-, a vad- és halállomány, a mező- és erdőgazdasági létesítményeket, a geodéziai építményeket, illetőleg jeleket, valamint az üzemi vízi létesítményeket és az üzemi utakat károsító cselekményt, eseményt elhárítani, illetőleg az általa el nem hárítható cselekményt, eseményt haladéktalanul jelenteni;[24]
b) az a) pontban felsorolt cselekményeket elkövető személyt igazoltatni, és az őrzött területről eltávolítani;
c) azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy rajta jogellenesen szerzett szállítmány van, letartóztatni, a jármű vezetőjét és kísérőjét igazoltatni;
d) azt a személyt, aki a nála levő vagy a feltartóztatott járművön levő szállítmány megszerzésének jogosságát, illetőleg személyazonosságát nem igazolja, a legközelebbi rendőri szervhez bekísérni;[25]
e) a károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személytől a jogellenesen szerzett terményt, terméket, tárgyat, állatot és az elkövetéshez használt eszközöket elvenni és azokat a legközelebbi rendőri szervnek átadni (az élő halat haladéktalanul vízbe kell visszajuttatni);
f) az őrzött területen jogtalanul legeltetett vagy felügyelet nélkül talált állatot, ha tulajdonosa nem állapítható meg, a helyben működő és állattartással foglalkozó mezőgazdasági nagyüzemnek (állami gazdaság, termelőszövetkezet stb.) átadni;
g) őrzési területén a természetvédelem tárgyait (pl. állat, növény) károsító cselekményeket megakadályozni, a természetvédelmi szabályok megtartását ellenőrizni;
h) a tudomására jutott vagy az általa észlelt károkozást a terület tulajdonosának, kezelőjének, használójának köteles bejelenteni. (A bejelentés mintáját a 6. függelék tartalmazza.)
A b)-c) pontokban meghatározott jogokat a fegyveres erők és fegyveres testületek szolgálatában levő tagjaival szemben nem gyakorolhatja. Jogsértésen történt tettenérésük esetén ellenük a munkáltatója útján az illetékes parancsnoknál kell feljelentést tenni.
13.[26]
14. A mezőgazdasági őr működését a foglalkoztató szerv vezetője és - a munkakörénél fogva - a mezőgazdasági őr tevékenységét irányító dolgozója, rendészeti tevékenysége, sörétes lőfegyverének, lőszerének használata, tárolása tekintetében az illetékes rendőrhatóság is jogosult ellenőrizni. A mezőgazdasági őrök tevékenységét a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal is ellenőrzi. A mezőgazdasági őr köteles az ellenőrzést végző személynek szolgálati naplóját bejegyzés végett átadni. A szolgálati naplót a munkáltató, illetőleg a mezőgazdasági őrt irányító dolgozó köteles rendszeresen ellenőrizni.[27]
15. A mezőgazdasági őrök együttműködnek az illetékes rendőrhatósággal, továbbá határterületen a határőrség illetékes parancsnokával is.
IV. A lőfegyver és lőszer, valamint a könnygázszóró palack tartásának és használatának, továbbá az egyenruha viselésének szabályai[28]
16. A mezőgazdasági őrnek szolgálati (sörétes) lőfegyverrel, valamint könnygázszóró palackkal, továbbá egyenruhával való ellátásáról a foglalkoztató szerv gondoskodik.[29]
17. A lőfegyvertartási engedélyt a rendőrhatóság visszavonja, ha a mezőgazdasági őr
a) foglalkoztatása megszűnik,
b) már nem felel meg a lőfegyver kiadására vonatkozó személyi feltételeknek,
c) a lőfegyver, lőszer tartására és használatára vonatkozó szabályokat nem tartja meg.
18. A mezőgazdasági őr köteles a lőfegyvertartási engedélyre, továbbá a lőfegyver, lőszer tartására, viselésére, kezelésére és használatára vonatkozó hatályos rendelkezéseket megtartani. A foglalkoztató szerv köteles ezeket a rendelkezéseket a mezőgazdasági őrnek írásban átadni. A szolgálati lőfegyverét viselő mezőgazdasági őr személyi igazolványával együtt a lőfegyvertartási engedélyt tartalmazó szolgálati igazolványát (3. függelék) is köteles magánál tartani, és azt a rendőrhatóságnak és az ellenőrzésre jogosított személyeknek felszólításukra felmutatni.
19. A mezőgazdasági őr szolgálati lőfegyverét, illetve a szolgálati kutyát a következő esetekben jogosult használni:
- előzetes figyelmeztetés és riasztó lövés leadása után az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető támadás elhárítására, ha a támadás másként nem hárítható el; a szolgálati lőfegyver használata, illetve a kutya alkalmazása nem lépheti túl a jogos védelem szükséges mértékét;
- veszett állat irtása céljából;
- a vadászatra jogosult előzetes hozzájárulásával - ha egyébként nem tagja a vadásztársaságnak - a vadászterületen tartózkodó macska, valamint kolonc, illetőleg póráz nélküli kutya elpusztítása céljából;
- a foglalkoztató szerv és a vadászatra jogosult megállapodás alapján végezhető vadriasztás végett, vaktölténnyel.
A vadriasztásra vonatkozó megállapodás egy példányát a mezőgazdasági őrnek át kell adni, aki azt szolgálatának ellátása során köteles magánál tartani.
A fegyverhasználat okát, idejét és helyét, a felhasznált lőszer mennyiségét a mezőgazdasági őr minden esetben köteles beírni a szolgálati naplójába.
Nincs helye fegyverhasználatnak és kutya alkalmazásának
- gyermek (14. életévét be nem töltött személy) és nyilvánvalóan terhes nő ellen,
- ha az olyan személy életét vagy testi épségét is közvetlenül veszélyezteti, akivel szemben a fegyverhasználat feltételei nem állnak fenn.
20. A szolgálati lőfegyver személy elleni használatáról vagy kutya személy elleni alkalmazásáról a mezőgazdasági őr az illetékes rendőrhatóságnak, valamint a foglalkoztató szervnek haladéktalanul részletes írásbeli jelentést köteles tenni, ami mindazokat az adatokat tartalmazza, amelyekből a lőfegyver használatának körülményei, oka, mértéke és következményei megállapíthatók.[30]
21. Ha a szolgálati lőfegyver használata vagy a kutya alkalmazása következtében személyi sérülés történt, a mezőgazdasági őr köteles a sérült személy elsősegélyben való részesítéséről és orvosi ellátásáról gondoskodni.
Ha a szolgálati lőfegyver használata vagy a kutya alkalmazása következtében haláleset történt, a mezőgazdasági őr köteles a holttestet az illetékes szerv intézkedéséig a helyszínen, a helyszín megváltoztatása nélkül őrizni vagy őriztetni és a halálesetet a legközelebbi rendőrhatóságnak azonnal bejelenteni vagy bejelentetni.
22. Szolgálati lőfegyverként csak olyan sörétes lőfegyvert szabad használni, amely a biztonsági követelményeknek megfelel. A lőfegyverhez a gyári előírásnál erősebb lőszer nem használható.
A sörétes lőfegyvert (lőszert) tartani csak a fegyvertartási engedéllyel rendelkező személy által állandóan lakott lakásban szabad.
A lőfegyvert a lakásban teljesen kiürítve - a billenő csövűeket mindig szétszedve, tokba helyezve, jól zárható szekrényben - kell tartani, hogy ahhoz illetéktelenek hozzá ne férhessenek.
A lőszert (lőszer alkatrészt) a lakásban ugyancsak jól zárható szekrényben szabad csak tartani.
A lőfegyver, illetőleg lőszer tartásához szükséges szekrény biztosítása a munkáltató feladata.
A lőfegyvert tisztítás előtt üríteni kell. A fegyvertisztítást csak olyan helyen szabad végezni, ahol a tisztítást végző személyen kívül senki sem tartózkodik, és a fegyver véletlen elsülése esetén a lövedék nem tud a helyiségből kijutni.
Lőfegyvert (lőszert) nyilvános helyen őrizetlenül hagyni vagy idegen személy őrizetére bízni tilos.
A lőfegyvert töltetlen állapotban bármelyik vállon, háton, karra akasztva szabad viselni. Töltve csak biztosítva, csővel lefelé szabad viselni úgy, hogy közben egyik kézzel fogni kell.
Szeszes italtól befolyásolt állapotban tilos lőfegyvert viselni, használni.
Városban, lakott területen, nyilvános helyen, járművön (kerékpáron) a lőfegyver csak ürítve és tokban hordható.
23. A mezőgazdasági őr feladatának jogszerű ellátása során az életét, testi épségét veszélyeztető, személyes szabadsága ellen irányuló támadás, illetőleg ilyen támadással közvetlenül fenyegető magatartás elhárítása érdekében könnygázszóró palackot alkalmazhat.
24. Könnygázszóró palack nem alkalmazható:
a) 14 éven aluli gyerekkel,
b) szemmel láthatóan súlyos beteggel, nyomorékkal, rokkanttal,
c) terhes nővel (ha szemmel látható, vagy arról az alkalmazónak tudomása van) szemben.
25. A könnygázszóró palack alkalmzását előzze meg:
a) a cselekmény, magatartás abbahagyására való felhívás,
b) figyelmeztetés, hogy könnygázszóró palack alkalmazására kerül sor.
26. Előzetes figyelmeztetés nélkül a könnygázszóró palack csak akkor alkalmazható, ha a késedelem a mezőgazdasági őr életét, testi épségét veszélyeztetné.
27. A mezőgazdasági őr a könnygázszóró palack alkalmazásáról jelentést köteles írni, amely tartalmazza:
a) hol, mikor, kivel szemben, miért alkalmazta a palackot,
b) történt-e felhívás a cselekmény abbahagyására, figyelmeztetés arra, hogy könnygázszóró palack alkalmazására kerül sor,
c) történt-e sérülés, és milyen fokú,
d) mi történt a sérülttel,
e) tanúk adatai.
A jelentést a mezőgazdasági őr az intézkedést követően közvetlenül feletteséhez haladéktalanul köteles eljuttatni.
28. A könnygázszóró palack használata:
a) A palackot az arc irányába fordított lövőkével kell alkalmazni, a felülettől 20-40 cm-re. A gomb lenyomásával 4-5 másodpercig szakaszosan célszerű a szórást végezni.
b) Törekedni kell a palack rövid idejű használatára, mivel a könnygáz az intézkedővel szemben így fejti ki legkisebb hatását.
c) Ha a könnygázszóró palack alkalmazása a célját elérte, további alkalmazásának helye nincs.
d) A könnygázszóró palack alkalmazása után azt, akivel szemben alkalmazásra sor került, elsősegélyben kell részesíteni.
Fel kell a figyelmet arra hívni, hogy a szem dörzsölése a felületi bőrréteg felsértését eredményezi és a könnygáz hatása ezáltal intenzívebbé válik.
e) Szolgálatban a könnygázszóró palackot hordtáskában kell viselni. A szolgálaton kívül munkahelyen vagy otthon biztonságos módon, száraz, hűvös helyen kell tárolni.
f) A könnygázszóró palackot nyilvános helyen őrizetlenül hagyni, vagy idegen személy őrizetére bízni tilos.
29. A mezőgazdasági őr egyenruházatának leírását a 7. függelék tartalmazza. Az egyenruházat egyes cikkeit az alkalmazó előzetes engedélyével a mezőgazdasági őr is beszerezheti, melynek igazolt költségeit a számla bemutatásával egyidejűleg részére meg kell téríteni.[31]
30. A mezőgazdasági őrt el kell látni - a szolgálati napló, a töltények és egyéb eszközök elhelyezésére - vállra akasztható oldaltáskával, elsősegélyhez szükséges kötszerrel, piros és fehér fényt kibocsátó zseblámpával, látcsővel. A szolgálat hatékonysága érdekében kiegészítő felszerelés (jelzőtárcsa, fényképezőgép, kerékpár, motorkerékpár, szolgálati kutya stb.) is adható. A kutyát csak pórázon szabad vezetni. A kötelező és kiegészítő felszereléssel, valamint a kutyával kapcsolatos valamennyi költség a munkáltatót terheli.[32]
31. A mezőgazdasági őr a szolgálati jelvényét bal oldalon, közvetlenül a zseb fölött, az egyenruhára erősítve köteles viselni.
32. A társadalmi mezőgazdasági őr szolgálata alatt köteles a szolgálati igazolványt magánál tartani és az őt ellenőrizni jogosult szervek részére - felszólításukra - felmutatni.[33]
33. A társadalmi mezőgazdasági őrt a lőfegyvertartás, a könnygázszóró palack használat és az egyenruha viselésének joga nem illeti meg.[34]
34.[35]
2. függelék[38]
Nyilvántartás
a 16/1980. (VII. 23.) HM rendelet 4. § (2) bekezdése alapján hivatali esküt tett mezőgazdasági őrökről
3. függelék[39]
4. függelék
5. függelék[40]
Társadalmi mezőgazdasági őr igazolványa
6. függelék
Bejelentési lap
7. függelék[41]
A mezőgazdasági őr egyenruházata
Mezőgazdasági őri szolgálati jelvény: 30 mm átmérőjű, fémből készült kör alakú dombornyomású jelvény, közepén a Magyar Népköztársaság címerével, szélein stilizált körbefutó búzakalászokból készült koszorúval. Alsó részén (a koszorúra írva) "Mezőgazdasági Őr" felirat.
Lábjegyzetek:
[1] A Szakszervezetek Országos Tanácsa megszűnt.
[2] A Szakszervezetek Országos Tanácsa megszűnt.
[3] Az 1. § (1) bekezdése a 16/1987. (XII. 31.) MÉM rendelet 1. § (1) bekezdésének, valamint a 44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet 27. §-ának megfelelően módosított szöveg.
[4] Az 1. § (2) bekezdése a 16/1987. (XII. 31.) MÉM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított és a 44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet 27. §-ával módosított szöveg.
[5] Az 1. § (3) bekezdése a 44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet 17. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
[6] A 2. § (1) és (3) bekezdését a 44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet 27. §-a hatályon kívül helyezte.
[7] A 2. § (2) bekezdése a 44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet 17. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
[8] A 3. § a 16/1987. (XII. 31.) MÉM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
[9] A 4. § (1) bekezdésének második mondata a 44/1991. (III. 14.) Korm rendelet 17. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
[10] A 4. § (2) bekezdése a 44/1991. (III. 14.) Korm rendelet 17. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
[11] A 4. § (4) bekezdése a 18/1982. (IX. 28.) MÉM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
[12] Az 5. §-t a 44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet 27. §-a hatályon kívül helyezte.
[13] A 6. § első mondata a 44/1991. (III. 14.) Korm rendelet 17. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.
[14] A 7. §-t a 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 1. §-ának III/25. pontja hatályon kívül helyezte.
[15] A 8. § a 44/1991. (III. 14.) Korm rendelet 17. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
[16] A 9. § (1) bekezdése a 44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet 17. §-ának (6) bekezdésével megállapított szöveg.
[17] A 9. § (2)-(3) bekezdését a 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 1. §-ának III/25. pontja hatályon kívül helyezte.
[18] A 9. § (4) bekezdése a 18/1982. (IX. 28.) MÉM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
[19] A 2-7. pontot a 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 1. §-ának III/25. pontja hatályon kívül helyezte.
[20] A 2-7. pontot a 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 1. §-ának III/25. pontja hatályon kívül helyezte.
[21] A 8. pont a 18/1982. (IX. 28.) MÉM rendelet mellékletének 3. pontjával megállapított szöveg.
[22] A 44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet 17. §-ának (7) bekezdésével módosított szöveg.
[23] A 10. pont a 18/1982. (IX. 28.) MÉM rendelet mellékletének 4.-jával megállapított és a 16/1987. (XII. 31.) MÉM rendelet melléklete 7. pontjának megfelelően módosított szöveg.
[24] A 12/a. pont a 18/1982. (IX. 28.) MÉM rendelet mellékletének 5. pontjával megállapított szöveg.
[25] A 12. pont d),e),f) és h) alpontja a 44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet 27. §-a szerint módosított szöveg.
[26] A 13. pontot a 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 1. §-ának III/25. pontja hatályon kívül helyezte.
[27] A 44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet 17. §-ának (7) bekezdésével módosított szöveg.
[28] A melléklet IV. részének címe a 16/1987. (XII. 31.) MÉM rendelet melléklete 2. pontjával megállapított cím. A mellékletet 23-28. pontokkal kiegészítette, egyben az eredeti 23-28. pontok számozását 29-34. pontokra változtatta a 16/1987. (XII. 31.) MÉM rendelet mellékletének 4. pontja.
[29] A 16. pont a 16/1987. (XII. 31.) MÉM rendelet melléklete 3. pontjával megállapított szöveg.
[30] A 20. pont a 18/1982. (IX. 28.) MÉM rendelet mellékletének 7. pontjával megállapított szöveg.
[31] A 29. pont a 18/1982. (IX. 28.) MÉM rendelet mellékletének 8. pontjával megállapított szöveg.
[32] A 30. pont szövege a 18/1982. (IX. 28.) MÉM rendelet mellékletének 9. pontjával megállapított szöveg.
[33] A 32. pont szövege a 18/1982. (IX. 28.) MÉM rendelet mellékletének 10. pontjával megállapított szöveg.
[34] A 33. pont a 16/1987. (XII. 31.) MÉM rendelet mellékletének 5. pontjával megállapított szöveg.
[35] A 34. pontot a 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 1. §-ának III/25. pontja hatályon kívül helyezte.
[36] Az 1. függelékből a szolgálati jelvényre utalást hatályon kívül helyezte a 18/1982. (IX. 28.) MÉM rendelet mellékletének 12. pontja.
[37] Az 1. és 2. függelékben a szakigazgatási szerv vezetőjét a szerv képviselőjére változtatta a 18/1982. (IX. 28.) MÉM rendelet mellékletének 12. pontja.
[38] A 2. számú függelékből a szolgálati jelvény sorszáma utalást hatályon kívül helyezte a 18/1982. (IX. 28.) MÉM rendelet mellékletének 12. pontja.
[39] A 3. függelék a 18/1982. (IX. 28.) MÉM rendelet mellékletének 13. pontjával megállapított szöveg.
[40] Az 5. függelék szövege a 18/1982. (IX. 28.) MÉM rendelet mellékletének 13. pontjával megállapított szöveg.
[41] A 7. függelék a 18/1982. (IX. 28.) MÉM rendelet mellékletének 13. pontjával megállapított és a 16/1987. (XII. 31.) MÉM rendelet melléklete 6. pontjának megfelelően módosított szöveg.