26/1980. (XII. 10.) ÉVM-PM együttes rendelet
a tetőtérbeépítésről és az emeletráépítésről
A 7/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 9. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, továbbá a 19. § (2) bekezdése tekintetében a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendeljük:
Általános rendelkezések
1. §
(1) A rendelet hatálya a kizárólag, vagy legalább 50%-ban állami tulajdonban álló lakó-, továbbá vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületeken, illetőleg társasházakon végzett olyan tetőtérbeépítésre és emeletráépítésre, valamint az ezzel kapcsolatban szükségessé váló más építési-szerelési munkákra (a továbbiakban együtt: ráépítés) terjed ki, amelyek elvégzésével állami bérlakás, műteremlakás, illetőleg műterem (a továbbiakban együtt: lakás) keletkezik.
(2) Nem kizárólag állami tulajdonban álló épületen, illetőleg társasházon csak valamennyi tulajdonostárs hozzájárulásával és akkor lehet ráépítést végeztetni, ha a felek megállapodnak, hogy az épületet társasházzá alakítják, illetőleg a társasház alapító okiratát a ráépítés folytán a tulajdonjogban bekövetkező változásnak megfelelően módosítják.
(3) Ráépítés keretében műteremlakás, illetőleg műterem akkor alakítható ki, ha azt a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja (a továbbiakban: Művészeti Alap) igényli vagy javasolja.
2. §
(1) Ráépítést - a (2) bekezdésben említett esetek kivételével - az épületet kezelő szerv végeztethet.
(2) Ráépítést kizárólag állami tulajdonban álló épületen az épületet kezelő szervvel, nem kizárólag állami tulajdonban álló épületen, illetőleg társasházon pedig valamennyi tulajdonostárssal kötött megállapodás alapján
a) a dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló jogszabályban meghatározott munkáltató szerv, továbbá
b) - ha a ráépítés keretében két lakásnál több nem alakítható ki - a bérlőül előzetesen kijelölt magánszemély
is végeztethet.
3. §
(1) Ráépítés nem végeztethető, ha az a város-(község-) rendezés vagy a műemlékvédelem érdekeit sérti, a városképét rontja és az épület állékonyságát veszélyezteti.
(2) A ráépítéshez szükséges építési, illetőleg használatbevételi engedélyt az erre vonatkozó jogszabályok szerint kell megszerezni.
Ráépítés tanácsi kezelésben levő épületen
4. §
(1) A tanácsi házkezelési szervnek a kezelésében levő épületekre - a lakóházjavitás középtávú tervével összhangban - ráépítési címjegyzéket kell készítenie. Ennek tartalmaznia kell a középtávú tervidőszakban előreláthatólag felújításra kerülő épületek felújításával együtt, illetőleg az épületek felújításától függetlenül elvégeztethető ráépítési lehetőségeket.
(2) A címjegyzékbe foglalás előtt az egyes ráépítési lehetőségeket - a 3. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - műszakilag és gazdaságosság szempontjából vizsgálni kell.
(3) Az egyes ráépítési lehetőségekre
a) az épület felújításával együtt elvégeztethető ráépítés esetében a kivitelezési tervdokumentáció készítése során,
b) az épület felújításától függetlenül elvégeztethető ráépítés esetében pedig az építési engedélyhez szükséges műszaki tervek elkészítése előtt tervezési programot is kell készíteni.
5. §
(1) A címjegyzéket a tanácsi házkezelési szerv köteles összeállítani; azt a helyi tanács végrehajtó bizottsága hagyja jóvá. A jóváhagyott címjegyzéket a helyi tanács végrehajtó bizottságánál ki kell függeszteni.
(2) Ráépítést csak a jóváhagyott címjegyzékben szereplő épületeken szabad végeztetni.
(3) A tanácsi házkezelési szerv köteles az épület felújításától függetlenül elvégeztethető ráépítési lehetőségekről a munkáltató szervek, illetőleg magánszemélyek részére tájékoztatást adni.
6. §
(1) A tervezési program elkészítéséről a tanácsi házkezelési szerv köteles gondoskodni. A tanácsi házkezelési szerv és a ráépítést végeztető a 2. § (2) bekezdésében említett esetekben ettől eltérően is megállapodhat.
(2) A tervezési programnak tartalmaznia kell:
a) az épület egészére és a kapcsolódó közművekre vonatkozó felmérési adatokat (műszaki állapot, meglevő lakások adatai stb.),
b) a talaj, az épület és az egyes épületszerkezetek tekintetében elvégzett feltárások eredményeit, statikai megállapításait,
c) a létesíthető lakások számát és nagyságát,
d) a ráépítéssel kapcsolatos költségek várható összegét és az egyes lakásokra eső költséghányadot,
e) a ráépítéssel együtt elvégeztetésre kerülő felújítási munkák megnevezését és költségének várható összegét, továbbá
f) az épületnek a ráépítés után keletkező állapotát feltüntető homlokzati rajzát a két közvetlenül szomszédos épület homlokzatával összerajzolva.
7. §
(1) A ráépítést a tanácsi házkezelési szervnek az épület felújításával együtt el kell végeztetnie.
(2) A tanácsi házkezelési szerv akkor köthet megállapodást a 2. § (2) bekezdésében említett munkáltató szervvel, illetőleg magánszeméllyel, ha a ráépítés az épület felújításától függetlenül is elvégezhető. Ilyen esetben a munkáltató szervek közül azt kell előnyben részesíteni, amely - az építtetői feladatok ellátása mellett - a saját építőipari szervezete vagy részlege útján a kivitelezést is el tudja végezni, illetőleg ahhoz tényleges segítséget tud nyújtani, vagy a kivitelezés szakszerűségéért egyébként felelősséget vállal.
(3) Ha a ráépítést magánszemély végezteti és a kivitelezést házilagosan végzi, a tanácsi házkezelési szerv is köteles a kivitelezés szakszerűségét műszaki szempontból ellenőrizni, s ennek során az épületben lakó bérlők jogos érdekeinek védelmét biztosítani.
8. §
(1) A ráépítés költségei - a pénzügyi fedezetre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével -a tanácsi házkezelési szervet, illetőleg a 2. § (2) bekezdésében említett esetekben a kijelölt bérlőket terhelik.
(2) A kijelölt bérlőket terhelő ráépítési költségek összegének megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni
a) a tervezési program elkészítésével kapcsolatos költségeket,
b) a teljes homlokzatvakolással,
c) a közműbővítéssel,
d) a személyfelvonó létesítésével, átalakításával, továbbá
e) a meglevő legfelső födém cseréjével, illetőleg megerősítésével kapcsolatos műszaki tervezési, kivitelezési és egyéb (pl. kiköltöztetési, eredeti állapot helyreállítási) költségeknek a már meglevő lakásokra eső részét, valamint
f) mindazokat a költségeket, amelyek az épület felújítása során egyébként is felmerültek volna.
(3) A (2) bekezdésben említett költségek a tanácsi házkezelési szervet terhelik.
(4) Ha a tanácsi házkezelési szerv által végeztetett ráépítés folytán keletkező egyes lakásokra a munkáltató szerv részére a helyi tanács végrehajtó bizottsága bérlőkiválasztási jogot biztosított, azok ráépítési költségei - a tanács végrehajtó bizottságával kötött megállapodásnak megfelelően - a munkáltató szervet terhelik.
(5) A tanácsi házkezelési szerv által végeztetett ráépítés folytán keletkező műteremlakás és műterem ráépítési költségei - a (2) bekezdésben említett költségek kivételével - a Művészeti Alapot terhelik.
(6) Az egyes lakásokra eső költséghányadot a ráépítés folytán keletkező lakások alapterületének figyelembevételével kell megállapítani.
9. §
(1) A tanácsi házkezelési szerv által végeztetett ráépítés esetében
a) a lakások bérlőit - a tanácsi bérlakásokra, továbbá a lakásépítési hozzájárulásra és a szociálpolitikai kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával - az illetékes lakásügyi hatóság,
b) a műteremlakások bérlőit - a műteremlakásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával és a Művészeti Alap javaslatának figyelembevételével - a művelődési miniszter,
c) a műtermek bérlőit - a magánszemélyek részére szükséges műteremhelyiségek kiutalására vonatkozó rendelkezések alkalmazásával és a Művészeti Alap javaslatának figyelembevételével -az illetékes elhelyező hatóság
jelöli ki.
(2) A 2. § (2) bekezdésében említett esetekben a ráépítés folytán keletkező
a) lakás bérlőjéül az illetékes lakásügyi hatóság - a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel mellőzésével, műteremlakás esetében a Művészeti Alap javaslatának figyelembevételével - azt a magánszemélyt jelöli ki, akit a munkáltató szerv előzetesen kiválasztott, illetőleg aki a ráépítés költségének a lakásra eső hányadát viseli. A kijelölt bérlőnek lakásépítési hozzájárulást nem kell fizetnie. A bérlő kijelölésekor - fiatal házaspároknál - legfeljebb két születendő gyermeket a lakásigény mértékénél figyelembe lehet venni;
b) műterem bérlőjéül az illetékes elhelyező hatóság - a Művészeti Alap javaslatának figyelembevételével - előzetesen, majd véglegesen azt a magánszemélyt jelöli ki. aki a ráépítés költségének a műteremre eső hányadát viseli. E költségviselés a külön jogszabályokban előírt igénybevételi díjfizetési kötelezettség teljesítésével egy tekintet alá esik.
10. §
Ha a ráépítést a tanácsi házkezelési szerv végezteti el, a pénzügyi fedezet a következő:
a) a lakóházjavítási előirányzat a 8. (2) bekezdésében említett költségek mértékéig, továbbá
b) a tanács fejlesztési alapja, illetőleg ezen belül az egyéb állami vagy célcsoportos lakásépítési kerete.
11. §
(1) Ha a ráépítést a munkáltató szerv végezteti el, a pénzügyi fedezet a következő:
a) a kijelölt bérlő készpénz előtörlesztése, amely a ráépítési költség lakásra eső hányadának legalább 15 %-a,
b) a lakásra egyébként megállapítható lakásépítési hozzájárulásból a bérlőt megillető szociálpolitikai kedvezmény, melynek összegét a tanács fejlesztési alapjából kell átutalni az Országos Takarékpénztárnak,
c) az Országos Takarékpénztár által a kijelölt bérlő részére nyújtott építési kölcsön, amelynek összege a ráépítési költség lakásra eső hányadának 50%-a, legfeljebb azonban 150 000 Ft,
d) a lakóházjavitási előirányzat a tanácsi házkezelési szervet terhelő költségek mértékéig, továbbá
e) a munkáltató szerv lakásépítési alapja a fennmaradó költségek mértékéig.
(2) Az (1) bekezdés e) pontjában említett költségeknek legfeljebb 50%-a - a dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló jogszabály szerint - kamatmentes kölcsönként nyújtható. A fennmaradó munkáltatói hozzájárulás a dolgozóra nem hárítható át.
12. §
Ha a ráépítést magánszemély végezteti el, a pénzügyi fedezetre a 11. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy munkáltatói támogatás hiányában a kijelölt bérlőnek kell fedeznie a 11. § (1) bekezdésének e) pontjában említett költségeket is.
13. §
Az Országos Takarékpénztár által a kijelölt bérlő részére nyújtott építési kölcsön esetében:
a) a kamat mértéke évi 2%,
b) a törlesztési idő legfeljebb 25 év.
14. §
(1) Ha a ráépítést a munkáltató szerv, illetőleg magánszemély végezteti el, az Országos Takarékpénztárhoz meg kell küldenie:
a) a lakásügyi, illetőleg az elhelyező hatóság előzetes bérlőkijelölési intézkedését,
b) a tanácsi házkezelési szerv, a munkáltató szerv és a kijelölt bérlő között a ráépítési költségek viselése (pénzügyi fedezete) tekintetében létrejött megállapodásokat,
c) a jogerős építési engedélyt,
d) a ráépítés kivitelezési tervdokumentációjának egy példányát,
e) a ráépítés folytán keletkező lakások számát, nagyságát és helyiségeit, a ráépítés költségeit, továbbá az egyes lakások kijelölt bérlőit terhelő összeget ismertető kimutatást.
(2) Az Országos Takarékpénztár a ráépítés pénzügyi fedezetét a 2. § (2) bekezdésében említett esetekben a ráépítést végeztető nevére nyitott elkülönített számlán kezeli.
Ráépítés nem tanácsi kezelésben levő épületen
15. §
Ha az 1. § (1) bekezdésében említett épületet nem tanácsi házkezelési szerv kezeli, a 4-14. §-ban foglalt rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a tanácsi házkezelési szerv helyett az épületet kezelő szervet kell érteni,
b) ráépítési címjegyzéket nem kötelező készíteni,
c) a ráépítés folytán keletkező lakások bérlőit - a vállalati bérlakásokra, továbbá lakásépítési hozzájárulásra és a szociálpolitikai kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával - a lakással rendelkező szerv jelöli ki,
d) a ráépítés pénzügyi fedezetéről - a kijelölt bérlőket terhelő költségek pénzügyi fedezetének kivételével - az épületet kezelő szerv gondoskodik.
Vegyes rendelkezések
16. §
(1) A ráépítést végeztető a kivitelezés megkezdése előtt - az épületet kezelő szerv, a lakóbizottság és a kivitelező közreműködésével - lakógyűlésen köteles ismertetni az épület bérlőivel és használóival a ráépítéssel kapcsolatban elvégzésre kerülő munkákat, azok elvégzésének sorrendjét és időbeli ütemezését. Ha a kivitelezés során a meglévő lakások vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségek kiürítése válik szükségessé, ismertetni kell az azok kiürítésének és használatba való visszaadásának előre látható időpontját is. A lakógyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az építési naplóhoz kell mellékelni.
(2) Az építésügyi hatóság - a ráépítést végeztető kérelmére - azt, aki a jogerős építési engedélynek és az ahhoz tartozó műszaki terveknek megfelelő ráépítéssel kapcsolatos munkák elvégzését akadályozza, tűrésre kötelezi és az 1957. évi IV. törvény 77. §-a alapján a kötelezettség teljesítésére szorítja.
17. §
(1) A ráépítést úgy kell elvégezni, hogy az a meglévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőit (használóit) a helyiségek rendeltetésszerű használatában szükségtelenül ne akadályozza, illetőleg ne korlátozza.
(2) Ha a bérlőt a ráépítéssel kapcsolatos munkák végzése a bérlemény rendeltetésszerű használatában akadályozza vagy jelentősebb mértékben korlátozza, a lakásbérleti jogviszonyra vonatkozó rendelkezések szerint követelheti a bérbeadótól az esedékes bér elengedését, illetőleg mérséklését.
18. §
Ha a ráépítéssel kapcsolatos munkákat másképpen elvégezni nem lehet, az érintett lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlői (használói) a lakásból (helyiségből) a lakásbérleti jogviszonyra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti jogviszonyának szüneteltetésére vonatkozó rendelkezések szerint átmenetileg kiköltöztethetők.
19. §
(1) Ez a rendelet 1981. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg
a) az emeletráépítésekről és tetőtérbeépítésekről szóló 1/1962. (IV. 15.) ÉM-PM együttes rendelet, továbbá az ezt módosító 9/1968. (VIII. 29.) ÉVM-PM, a 7/1971. (II. 8.) ÉVM-PM és a 9/1976. (II. 17.) ÉVM-PM együttes rendelet, valamint
b) az építési engedélyezési eljárásról szóló -a 13/1979. (VIII. 30.) ÉVM rendelettel módosított - 2/1977. (I. 18.) ÉVM rendelet 11. §-a (7) bekezdésének a) pontja és a 19. §-a (2) bekezdésének b) pontja
hatályát veszti.
(2) Ha a ráépítést végeztető a ráépítésre a rendelet hatályba lépésekor érvényes építési engedéllyel rendelkezik, a ráépítést - választásától függően - e rendelet vagy a korábban hatályban volt jogszabályok szerint valósíthatja meg, illetőleg fejezheti be. E rendeletnek a pénzügyi fedezetre vonatkozó rendelkezései azonban csak akkor alkalmazhatók, ha a rendelet hatályba lépéséig az Országos Takarékpénztárral az építési kölcsönszerződést még nem kötötték meg.
Dr. Ábrahám Kálmán s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter