9/1980. (V. 1.) MÉM rendelet

egyes mezőgazdasági és élelmezésügyi hatósági eljárások egyszerűsítéséről

A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, valamint az érintett ágazati szakszervezetekkel egyetértésben a következőket rendelem:

1. §[1]

2. §

(1) Az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet 9. §-ának (3) bekezdése, 13. §-ának (1) bekezdése, 33. §-ának (3) bekezdése, 73. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 76. §-ának (1) bekezdése, 80. §-a (2) bekezdésének b) pontja, 81. §-a (2) bekezdésének b) pontja, 87. §-ának (1) bekezdése, 88. §-ának (2) bekezdése, 96. §-ának (1) bekezdése, 143. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

9. § "(3) A bejegyzésben fel kell tüntetni a jogosult nevét és lakáscímét. Állandó belföldi lakóhellyel rendelkező jogosult esetében még a személyi számot kell a bejegyzésben feltüntetni. Ha jogi személy a jogosult, annak megnevezését, székhelyét és a statisztikai számjelrendszer szerinti törzsszámát kell feltüntetni."

13. § "(1) A tartós földhasználati jogot csak egész földrészletre, a megállapodáson (bírósági határozaton) alapuló földhasználati jogot egész földrészletre, vagy a földrészlet természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni."

33. § "(3) Az önálló ingatlan nyilvántartásba vételéhez az épület alaprajzát legalább 1 :100 méretarányban kell elkészíteni. Tartalmaznia kell az ingatlan fekvését (község, utca, házszám, emelet, ajtó), helyrajzi számát, alapterületét, továbbá az ingatlan - társasháznál a közös, szövetkezeti háznál a szövetkezeti tulajdonban levő épületrészek, továbbá az öröklakások és szövetkezeti lakások - elhatároló vonalait."

73. § (1) (Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény változásának bejegyzésére irányuló kérelmet)

"a) a szerződésnek vagyonátruházási illeték kiszabására történő bemutatásával (bejelentésével) egyidejűleg - az illetékekről szóló jogszabályban előírt határidőn belül - az illetékhivatalnál kell benyújtani. A szerződésnek vagyonátruházási illeték kiszabására történő bemutatása (bejelentése) egyben a tulajdoni változás bejegyzése iránti kérelemnek is tekintendő. A tulajdoni változás bejegyzéséhez rendelkezésre álló okiratokat - ha jogszabály kivételt nem tesz - az illetékhivatal 30 napon belül folyamatosan továbbítja a járási földhivatalhoz."

"76. § (1) A bejegyzés alapjául szolgáló magánokiratnak tartalmaznia kell:

a) az érdekelt személy nevét és lakáscímét;

b) az állandó belföldi lakóhellyel rendelkező érdekeltek esetében a személyi számot, illetőleg a jogi személy törzsszámát;

c) az érintett ingatlan pontos megjelölését (község neve, helyrajzi szám);

d) a jog vagy tény pontos megjelölését;

e) a jogváltozás jogcímét;

f) az érdekeltek megállapodását, illetőleg törlés esetén a jogosult lemondó nyilatkozatát."

80. § (2) (Az alapító okiratnak tartalmaznia kell:)

"b) a tulajdonostársak megnevezését, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező tulajdonostárs esetében a személyi számot, illetőleg a jogi személy tulajdonostárs törzsszámát, továbbá a lakcímét (székhelyét) és a földrészlet helyrajzi számát,"

81. § (2) (A közgyűlési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:)

"b) a szövetkezeti lakások tulajdonosainak megnevezését, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező tulajdonostárs esetében a személyi számot, illetőleg a jogi személy tulajdonostárs törzsszámát, továbbá a lakcímét (székhelyét),"

"87. § (1) A bejegyzéshez vázrajz is szükséges a 68. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá ha a kérelem (megkeresés)

a) meg nem osztott ingatlanra vonatkozó több kezelői jog;

b) nem egész földrészletre vonatkozó megállapodáson (bírósági határozaton) alapuló földhasználati jog, telki szolgalmi jog, villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog bejegyzésére irányul."

88. § "(2) Hivatalból kell pótolni azokat a hiányzó adatokat, amelyek a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvényességét nem érintik és az ingatlannyilvántartás tartalmából megállapíthatók (például az érdekelt születési éve, anyjának neve, lakáscíme, személyi száma stb.). Egyéb esetben a hiánypótlásra a kérelmezőt (megkereső szervet) kell felhívni."

96. § "(1) A bejegyzésről szóló határozatban meg kell jelölni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, a bejegyzett jogot vagy tényt, a jogosult nevét, személyi számát (jogi személy törzsszámát), lakáscímét (székhelyét), továbbá az ingatlan helyrajzi számát és tulajdoni lapjának számát."

"143. § (2) Az ingatlannyilvántartás érvényessé válása után a telekkönyvről és az állami földnyilvántartási munkarészekről hiteles másolat - a hatósági (bírósági, közjegyzői, ügyészi stb.) megkeresés kivételével - csak a járási földhivatal vezetőjének engedélyével adható ki.

(3) Az ingatlannyilvántartás szerkesztése során kimaradt ingatlanra, továbbá a bíróság (közjegyző) megkeresésére pótlólag kell a tvr. VIII. fejezetében szabályozott eljárást lefolytatni. Az ingatiannyilvántartás érvényessé válása után az érdekelt által a tvr. 36-40. §-aiban írt módon igazolt olyan változás pedig, amelynek rendezésére a feltételek a szerkesztési eljárás időtartama alatt is fennálltak, az ingatlannyilvántartásba pótlólag bejegyezhető."

(2) A 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet 109. §-ának (2) és (3) bekezdése hatályát veszti és a (4) bekezdésének számozása (2) bekezdésre módosul.

3. §

(1) A szesz előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 13/1973. (VIII. 25.) MÉM rendelet 1. §-ának f) pontja, 3. §-ának (3) bekezdése, 9. §-ának (4) bekezdése, 11. §-ának (1) bekezdése, 12. §-a, 17. §-a, 22. §-ának (3) bekezdése, 36. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 38. %-a, 44. §-a, 51. §-a, 56. §-ának (1) bekezdése és 64. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

1. § (Az etilalkohol tartalmú anyagok közül e rendelet hatálya alá tartozik:)

"f) a cukorból, illetőleg a cukor felhasználásával készült olyan cefre, amelynek cukortartalma (alkoholtartalma) legalább 51%-ban répacukorból származik."

3. § "(3) A kiadott üzembentartási engedélyt nyilvántartásba kell venni és arról a pénzügyőri szakaszt értesíteni kell."

9. § "(4) A felelős üzemvezető, illetve a helyettesítésére kinevezett (megbízott) személy alkalmazását a pénzügyőri szakasznak előzetesen be kell jelenteni."

11. § "(1) Ipari szeszgyárban ipari szeszt szabad előállítani, valamint pálinkának és középfokú borpárlatnak magasfokú párlattá finomítását szabad végezni. Mezőgazdasági szeszüzemben nyers szeszt vagy gyümölcspárlatot, szeszfőzdében pálinkát, valamint közép- és magasfokú borpárlatot szabad előállítani."

"12. § Az ipari szeszgyárban bármilyen szeszfőzésre alkalmas terméket szabad ipari szeszként feldolgozni. Mezőgazdasági szeszüzemben csak mezőgazdasági terméket és hulladékot szabad nyers szesszé vagy gyümölcspárlattá feldolgozni."

"17. § (1) Bérfőzést - gyümölcsből, szőlőtörkölyből, borseprőből és romlott borból - termelőszövetkezet, illetőleg magánszemély részére szabad végezni.

(2) A községi szakigazgatási szerv, a megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: községi szakigazgatási szerv) bérfőzésre engedélyt adhat az (1) bekezdésben nem említett olyan szervezetnek, amely a főzetésre kerülő anyagot termesztette. A szervezet az előállított pálinkát kizárólag saját alkalmazottai részére oszthatja ki. A szervezet a bérfőzési jogosultságát igazolni tartozik."

22. § "(3) A pálinka és a borpárlat újrafinomitását a pénzügyőri szakasszal a művelet megkezdése előtt 8 nappal közölni kell."

36. § (1) [Az előállított szesz mennyiségét az elszámolási időszak közben is meg kell állapítani (résztermelés megállapítása), ha]

"a) bérfőzésről kereskedelmi főzésre vagy kereskedelmi főzésről bérfőzésre térnek át;"

"38. § Az üzembentartó köteles az ipari szeszgyárban és palackozóban naptári évenként, lehetőleg a termelési időszak végén, a raktárban naptári félévenként, a mezőgazdasági szeszüzemben naptári negyedévenként, szeszfőzdében az időszaki elszámolással egyidőben legalább három havonként vagy a pénzügyőri szakasz által egyébként meghatározott más időszakban a pénzügyőri szakasz kiküldöttével együttesen készletfelvételt végezni."

"44. § (1) A szesz szállítása történhet az adó megfizetése nélkül, illetőleg az adó megfizetése mellett.

(2) Az adózatlan szesz szállítása megkezdésének feltételeiről külön jogszabály rendelkezik."

"51. § (1) Általános denaturálószerrel denaturá-lást csak a pénzügyőri szakasz ellenőrzése mellett szabad végezni.

(2) Az általános denaturálószerrel való denaturálást a pénzügyőri szakasznál legalább 48 órával korábban be kell jelenteni és egyidejűleg meg kell tenni a kiszállításra vonatkozó bejelentést is."

56. § "(1) Finomítási veszteségként az elszámolási időszakban a finomítás vagy újrafinomítás alá vont szesz mennyiségének a tényleges veszteségét, de legfeljebb 1%-át lehet elszámolni. Ha a termelt mennyiséget az alszesz szeszfokának vegyvizsgálattal történt meghatározásával állapítják meg, finomítási veszteségként a finomítás alá vont mennyiségnek a tényleges veszteségét, de legfeljebb 2%-át lehet elszámolni. Ennél nagyobb veszteség elszámolását újrafinomítás esetén a pénzügyőri szakasz esetenként engedélyezi."

64. § (1) (... Az adóellenőrzés biztosítása érdekében a szesztermelő köteles:)

"g) együttműködni és az ellenőrzésre jogosult szervek részére a szükséges felvilágosítást megadni."

(2) A 13/1973. (VIII. 25.) MÉM rendelet 18. §-a, 25. §-a (2) bekezdésének első mondata, 47. §-ának második mondata, 48. §-a (4) bekezdésének második mondata, 54. §-ának b) pontja, 58. §-ának (2) bekezdése és 65. §-a hatályát veszti.

4. §

(1) A középfokú végzettségű szakemberek továbbképzéséről szóló 6/1974. (II. 9.) MÉM rendelet 8. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

8. § "(1) A tanfolyamok szervezésére, lebonyolítására az oktatási intézményeket és vállalatokat a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelöli ki. A kijelölt intézmények és vállalatok jegyzékét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzé kell tenni."

(2) A 6/1974. (II. 9.) MÉM rendelet 2. és 3. mellékletei hatályukat vesztik.

5. §[2]

6. §[3]

7. §[4]

8. §

A szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet 15. §-ának (1) bekezdése, 16. §-ának (3) bekezdése és a 22. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

15. § "(1) E rendelet 13. §-ának (1) bekezdésében és a 14. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyt a 8. mellékletben előírt kérelem alapján az OBI adja ki és a kiadott engedélyekről nyilvántartást vezet"

16. § "(3) Törkölybort borászati nagyüzem kizárólag párlási célra és szeszipari felhasználásra állíthat elő."

22. § "(5) Musttal vagy borral nem szabad egy helyen tárolni más gyümölcsből készített gyümölcslevet vagy ebből szeszes erjedés útján készült italokat. E rendelkezés alól indokolt esetben a megyei szakigazgatási szerv felmentést adhat"

9. §

(1) Ez a rendelet 1980. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell, de ha az ügyben első fokú határozatot már hoztak, a másodfokú eljárást a korábbi szabályok szerinti hatáskörrel rendelkező szerv folytatja le.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 20/1955. (XI. 15.) FM rendelet, a 7/1967. (X. 24.) MÉM rendelet 40. §-ának (3) bekezdése, továbbá a rendelet 44/A §-ának a zártkerti földek eladása esetén a termelőszövetkezetet megillető elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó rendelkezése, a 25/1975. (IX. 26.) MÉM rendelet, a 24/1976. (VII. 4.) MÉM-MüM együttes rendelet és a 11/1979. (VII. 17.) MÉM rendelet hatályát veszti.

(3) A módosított rendeletek egységes, szerkesztett szövegét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő közli.

Dr. Romány Pál s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter