29/1980. (XII. 29.) MüM rendelet

a munkaerő közvetítéséről, elhelyezéséről és toborzásáról

A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 10. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem:

A RENDELET HATÁLYA ÉS CÉLJA

1. §

(1) E rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglaltak kivételével kiterjed minden munkáltatóra és az azokkal munkaviszonyban (tagsági viszonyban) álló, illetőleg munkaviszonyt (tagsági viszonyt) létesíteni szándékozó személyekre.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a fegyveres erőkre, a fegyveres testületekre, a rendészeti szervekre, a társadalmi szervezetekre, a minisztériumokra, az országos hatáskörű irányító szervekre, az országos érdekképviseleti szervekre, a tudományos kutató intézetekre, a magasabb vezető állásúakra, a jogszabály alapján pályázat útján betölthető munkakörökben alkalmazásra kerülő munkavállalókra, valamint a külföldi munkáltatókra* és azoknál munkavállalási engedély alapján foglalkoztatott magyar állampolgárokra.[1]

2. §

A munkaerő-közvetítéssel és toborzással elő kell segíteni a munkát kereső állampolgárok elhelyezkedését, illetőleg a munkáltatók munkaerőszükséglete kielégítését. Ennek érdekében a munkaerő-közvetítő szerveknek a munkára jelentkezők számára a munkahely-kínálatról, a munkáltatók számára az elhelyezkedni szándékozókról tájékoztatást és ajánlást kell adniuk, s kölcsönösen megfelelő feltételek esetén a közvetítést el kell végezniük.

3. §

(1) A munkaerő-közvetítést a fővárosi, a megyei városi, a városi tanácsok végrehajtó bizottsága munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervei, a járási hivatalok (a községek vonatkozásában) és a nagyközségi tanácsok végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervei (továbbiakban: munkaerő-közvetítő szerv) díjmentesen végzik.

(2) A munkaerő-közvetítési teendőket indokolt esetben a megyei tanács elnökének engedélye alapján a megyei városok kerületi hivatala és egyes községek végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve is elláthatja.

(3) A munkaerő-közvetítő szervek kölcsönös megállapodás alapján illetékességi területükön kívül is közvetíthetnek munkaerőt.

(4) A munkaerő-közvetítő szerv tevékenységét munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése (pl. eseti, alkalmi munkavégzés közvetítése) céljából is gyakorolhatja.

4. §

(1) A munkaerő-közvetítést a munkáltatók és a munkára jelentkezők egyaránt igénybe vehetik. A munkaerő-közvetítés az e célra rendszeresített közvetítő lappal* történik.[2]

(2) A munkaerő-közvetítést igénylő személyi igazolványát, ha pedig a munkaviszonyra (tagsági viszonyra) vonatkozó szabályok alapján csak munkakönyvvel létesíthet munkaviszonyt (tagsági viszonyt) munkakönyvét is köteles felmutatni.

(3) A munkáltató a kiközvetített személyt nem köteles alkalmazni. Az elhelyezkedni szándékozó sem kötelezhető a munkaerő-közvetítés során felajánlott munkakör elfogadására.

(4) Ha a munkaerő-közvetítés eredményeként a munkavállaló és a munkáltató között munkaviszony (tagsági viszony) jön létre, a munkáltató a közvetítő lap egyik példányát megfelelően kiállítva köteles a közvetítő szerv részére visszaküldeni.

(5) A munkaerő-közvetítő szervek munkaviszonyban (tagsági viszonyban) állóknak is kötelesek tájékoztatást adni a munkavállalási, lehetőségekről.

5. §

(1) A gazdálkodó egységek foglalkoztatási szándékainak folyamatos megismerése céljából, továbbá a munkára jelentkezők munkába lépésének és a munkáltatók munkaerő-igénye kielégítésének elősegítése érdekében a munkáltató - függetlenül attól, hogy a munkaerő-közvetítést igénybe kívánja-e venni - köteles:

a) a várható munkaerő-igényről, illetőleg a felszabaduló munkaerőről - a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága rendelkezése, ennek hiányában az 1. számú mellékletben előírtak szerint - tájékoztatást nyújtani;

b) az illetékes munkaerő-közvetítő szerv részére azt az esedékes munkaerő-szükségletet amelyet belső átcsoportosítással, át- és továbbképzéssel, tanulmányi szerződés útján elhelyezkedő személyekkel nem tud kielégíteni, a 2. számú melléklet szerint bejelenteni;

c) a munkaerő-közvetítő szervnél bejelentett, de időközben - közvetítés nélkül - betöltött munkahelyet töröltetni.

(2) A munkaerő-közvetítést végző szerv az (1) bekezdés b) pontja alapján rendelkezésére álló adatoknak megfelelően tájékoztatja a munkára jelentkezőket a munkavállalás feltételeiről, a munkáltatókat - szükség szerinti időben és körben - a jelentkezőkről.

6. §

(1) Ha az adott terület munkaerő-helyzete ezt szükségessé teszi, a megyei (fővárosi) tanács elnöke elrendelheti, hogy egyes (pl. a megváltozott munkaképességűek részére megfelelő) munkakörökben munkaviszony csak munkaerő-közvetítés útján létesíthető. Ilyen rendelkezés esetén a közvetítés nélkül létesített munkaszerződés érvénytelen.

(2) Nem köthető munkaerő-közvetítéshez a szövetkezeti tagsági viszony létesítése.

(3) Ha az (1) bekezdésben előírt munkaerőközvetítés során a dolgozó és a munkáltató között munkaviszony jön létre, a munkáltató köteles a közvetitő-lap egyik példányát hat hónapig megőrizni.

A FELSZABADULÓ MUNKAERŐ ELHELYEZÉSE ÉS A MUNKAERŐ TOBORZÁSA

7. §

(1) Az egyes munkáltatóknál felszabaduló munkaerők elhelyezkedését a munkaerő-közvetítő szerveknek elő kell segíteniük.

(2) Ha a felszabaduló munkaerő létszáma meghaladja a 10 főt, annak véglegesen vagy ideiglenesen történő szervezett elhelyezése elsősorban a munkáltatók, szükség esetén a felügyeleti, illetőleg irányító szervek által, a területileg illetékes munkaerő-közvetítő szervvel együttműködve történhet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a munkáltató az illetékes munkaerő-közvetítő szervet - a munkaviszony megszűnését legalább 3 hónappal megelőzően, - az érintett munkavállalók elhelyezéséhez szükséges fontosabb adatokról (név, kor, szakképzettség, lakhely stb.) tájékoztatni tartozik.

(4) A munkáltató 10 főnél kevesebb munkavállaló felszabadítása esetén is kérheti a munkaerő-közvetítő szerv közreműködését azok elhelyezéséhez.

8. §

(1) A munkáltató amennyiben a munkaerőszükségletét a helybeli munkára jelentkezőkből és a hozzá közvetítettekből nem tudja kielégíteni, telephelyén kívüli más területen munkává szonyban (tagsági viszonyban) nem álló, vagy várhatóan egyes munkáltatóknál feleslegessé váló munkavállalók körében, a telephelye szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága munkaügyi szakigazgatási szervének előzetes tájékoztatása mellett a toborzás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága munkaügyi szakigazgatási szervének engedélyével munkaerő-toborzást végezhet.

(2) A toborzás megkezdését, befejezését, illetőleg eredményét az (1) bekezdésben említett szerveknél be kell jelenteni.

(3) Munkaerő-toborzást csak a toboroztató munkáltatóval főállású munkaviszonyban álló dolgozó végezhet. A toborzó és toborzott dolgozó ezen a címen külön díjazásban, illetve juttatásban nem részesíthető.

(4) Az időszakosan termelő (idényjellegű) mezőgazdasági, erdőgazdasági, a mezőgazdaság termékeit feldolgozó, az építőipari, az építőanyagipari, az idegenforgalom és üdültetés lebonyolításában részt vevő kiskereskedelmi és vendéglátóipari munkáltatók külön engedély nélkül toborozhatnak. Ilyen toborzás a munkavégzés helyétől számított 30 km-es körzeten belül igazgatási határokra tekintet nélkül, továbbá a megye határain belül végezhető. A toborzás megkezdésének bejelentését a megyei (fővárosi) tanács elnöke elrendelheti.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

9. §

A munkáltató betöltetlen munkahelyét meghirdetheti.

10. §

(1) A munkaerő-közvetítő, a felügyeleti, valamint a szövetkezetek törvényességi felügyeletét gyakorló szervek az e rendeletben foglaltak megtartását a munkáltatóknál ellenőrzik.

(2) A 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 75. §-a értelmében az e rendeletben foglaltak be nem tartása szabálysértés.

(3) A munkaerő-közvetítő szerv ismételt vagy kirívó szabálysértés esetén a vonatkozó eljárás mellett a munkáltató felügyeleti szervénél fegyelmi felelősségre vonás megindítását is kezdeményezheti.

11. §

Ez a rendelet 1981. január 1-én lép hatályba. Az 5. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott adatközlést 1981. július hó 1. napjától kell teljesíteni. Addig a 7/1976. (IV. 10.) MüM rendelet 6. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a munkaerő közvetítéséről, szervezetten történő elhelyezéséről és toborzásáról szóló 7/1976. (IV. 10.) MüM rendelet, az egyes munkaügyi rendelkezések módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 3/1978. (I. 18.) MüM rendelet 6. §-a és a munkaviszonnyal összefüggő egyes kérdésekről szóló 17/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 67. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.

Dr. Trethon Ferenc s. k.,

munkaügyi miniszter