3/1980. (III. 20.) OM rendelet

a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT. rendelet 100. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel, valamint az érdekelt szakszervezetekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

Általános rendelkezések

1. §

(Az Mt. 6. §-ához)

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) az oktatási miniszter ágazati hatásköre alapján

- az alsó és középfokú nevelési-oktatási intézményekre, a felsőoktatási intézményekre és a velük munkaviszonyban álló dolgozókra, ideértve a művészetoktatási - intézményeket, valamint a tanácsok irányítása alá tartozó óvodákat, nevelésioktatási intézményeket és ezek dolgozóit;

- a hivatalok, a vállalatok és az egyéb jogi személyek által fenntartott óvodák óvónői munkakörben, illetőleg a felsorolt munkáltatók által fenntartott általános iskolai napközi otthonok, valamint bentlakásos nevelési-oktatási intézmények pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóira a 7-15. §-ban foglalt rendelkezések tekintetében;

b) az oktatási miniszter felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre és ezek munkaviszonyban álló dolgozóira.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a) az egészségügyi miniszter felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézményekre, illetőleg azok dolgozóira;

b) az egyetemek és főiskolák tanszékein szervezett akadémiai tanszéki kutatócsoportok, munkaközösségek akadémiai állományban levő dolgozóira;

c) az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumra, ennek dolgozóira, valamint a Helikon Kastély Múzeumra és dolgozóira.

(3) A rendeletben használt fogalmak meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza.

A munkaügyi szabályzat

2. §

[Az Mt. 9-10. §-ához és a 21/1979. (XII. 28.) MüM rendelet 2-3. §-ához]

Munkaügyi szabályzatot kell készíteni a szervezetileg önálló költségvetési szerveknél, figyelembe véve az oktatási miniszter iránymutatását.

A munkaviszony

3. §

[Az Mt. 20. §-ának (3) bekezdéséhez]

(1) Az oktatási intézményekben pedagógus, illetőleg oktatói munkakörökben csak erkölcsi bizonyítvánnyal igazolt, büntetlen előéletű személyeket szabad alkalmazni.

(2) A büntetlen előélettől a murikáltató felügyeleti szerve kivételesen eltekinthet, ha a bírói ítélettel elbírált cselekmény miatt a dolgozót munkaviszonya alapján, illetőleg a munkaköréhez méltatlan magatartás címén nem lehetne fegyelmi felelősségre vonni.

4. §

(Az Mt. 22. §-ához és az Mt. V. 12-14. §-ához)

Kinevezés útján kell létesíteni a határozatlan időre szóló munkaviszonyt költségvetési szerveknél a vezetői és a vezetőhelyettesi munkakörben, továbbá oktatási intézményeknél a pedagógus és az oktatói munkakörökben.

5. §

(1) Költségvetési szervnél a vezető és a vezetőhelyettesek - tanácsi oktatási intézmény esetében a vezető - hozzátartozóját csak a felügyeleti szerv előzetes hozzájárulásával lehet alkalmazni. Az egyéb vezető állású és magasabb vezető állású dolgozók hozzátartozóinak alkalmazásához a költségvetési szerv vezetőjének előzetes hozzájárulása szükséges.

(2) A költségvetési szerv vezetőjét és vezető állású dolgozóját az ott dolgozó hozzátartozója munkaviszonyát érintő alábbi ügyekben a munkáltatói jog nem illeti meg, illetőleg azt korlátozottan gyakorolhatja, a következők szerint:

- hozzátartozójának fegyelmi és anyagi felelősségre vonása ügyében nem járhat el, ezekben az ügyekben a munkáltatói jogokat a felügyeleti szerv gyakorolja,

- hozzátartozója munkaszerződésének módosítása, munkaviszonyának megszüntetése, nem kötelező béremelése, jutalmazása, valamint a kitüntetésére vonatkozó javaslat ügyében csak a felügyeleti szerv előzetes hozzájárulásával intézkedhet.

(3) A tanácsi oktatási intézményeknél - az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása tekintetében - felügyeleti szervként

- községi intézmény esetében a községi tanács végrehajtó bizottságának titkára,

- egyéb intézmény esetében a fenntartó tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban: művelődésügyi szakigazgatási szerv) vezetője

jár el.

6. §

(Az Mt. 25. §-ához és az Mt. V. 20 §-.ához)

Az alsó vagy középfokú nevelési-oktatási intézménynél alkalmazott pedagógus munkaviszonyát munkáltatója - másik alsó, illetőleg középfokú nevelési-oktatási intézménynél pályázattal meghirdetett pedagógus állás elnyerése esetén - az állásba való áthelyezéssel köteles megszüntetni.

Munkaidő és pihenőidő

7. §

[Az Mt. 39. §-ának (2) bekezdéséhez és a 21/1979. (XII. 28.) MüM rendelet 6. §-ához]

Az oktatási intézményeknél a szabad időt lehetőség szerint a túlmunkavégzést követő tanítási szünetben, de legkésőbb a nyári szünetben, az ügyintézők részére a 21/1979. (XII. 28.) MüM rendelet 6. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapítható szabadidőátalányt pedig minden esetben a nyári szünetben kell kiadni.

[Az Mt. V. 49. §-ának (2) bekezdéséhez és a 21/1979. (XII. 28.) MüM rendelet 8. §-ához]

8. §

(1) A költségvetési szerv dolgozója részére a munkakör alapján járó pótszabadságot a besorolása szerinti munkakör alapulvételével kell megállapítani.

(2) A gyermekfelügyelőket munkaköri pótszabadság nem illeti meg.

9. §

(1) Az óvónői munkakörben foglalkoztatott dolgozókat - képesítésüktől függetlenül - az évi szabadságidejükből 24 munkanapra igénybe kell venni.

(2) A bentlakásos intézetben nevelői beosztásban foglalkoztatott, különleges intézeti pótlékban részesülő óvónőket az évi szabadságidejükből legfeljebb 18 munkanapra igénybe lehet venni.

10. §

A szakközépiskola (technikum) és az egészségügyi szakiskola gyakorlati oktatásvezetőjét (tanműhely főnökét), annak helyettesét, valamint gyakorlati oktatóját, a szakmunkásképző iskola gyakorlati oktatásvezetőjét és szakoktatóját, a gyógypedagógiai intézmény vezető műhelyoktatóját és műhelyoktatóját, a központi műhely vezetőjét, továbbá a felsőoktatási intézmény technikai szakoktatóját az évi szabadságidejéből 18 munkanapra igénybe kell venni.

11. §

[A 21/1979. (XII. 28.) MüM rendelet 9. §-ához]

A költségvetési szerveknek a 21/1979. (XII. 28.) MüM rendelet 8. §-ában nem említett dolgozói munkakör alapján járó pótszabadságát a 2. számú mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani.

12. §

[Az Mt. V. 53. §-ának (1) bekezdéséhez]

Az oktatási intézmények dolgozói részére a munkatorlódás, betegség vagy más akadály miatt az esedékesség évében ki nem vett szabadság az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon túl is kiadható. Az ilyen szabadságot azonban a legközelebbi időszaki szünet végéig ki kell adni.

[Az Mt. V. 53. §-ának (3) bekezdéséhez]

13. §

(1) Az oktatási intézményekben a dolgozók rendes szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a dolgozó a rendes szabadságát hivatalos akadályoztatás, katonai szolgálat, szülési szabadság vagy egyéb ok miatt a nyári szünetben részben vagy egészben nem tudja kivenni, akkor azt a téli szünetben, a téli szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig még az esedékesség évében az oktatási idő alatt kell kiadni.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó dolgozók évi rendes szabadságából oktatási időben (szeptember l-e és június 30-a között, a tanítás ideje alatt) csak méltánylást érdemlő esetekben (pl. halaszthatatlan családi ügy miatt) és legfeljebb hat - szanatóriumi gyógykezelésre, valamint SZOT-rendszerű üdülésre szóló beutalás esetén pedig legfeljebb tizenkét - munkanap adható ki. A szabadságot az intézmény vezetője engedélyezi.

(3) A folyamatosan (tanítási szünet nélkül) működő oktatási intézmények dolgozóinak szabadsága a naptári év folyamán bármikor kiadható.

(4) Az oktatók részére az évi rendes szabadságot vagy annak egy részét az oktatási idő alatt is ki lehet adni olyan időszakban, amikor előadást nem kell tartaniuk, gyakorlat, szeminárium vezetésében nem kell részt venniük, illetőleg, ha az említett tevékenységeket egyébként el kellene látniuk, de az oktatómunka - az intézmény béralapkeretein belül - távollétükben is zavartalanul ellátható.

(5) A felsőoktatási intézményekben az oktatómunkát nem végző és az oktatással közvetlen kapcsolatban nem álló munkakörben dolgozók szabadságának kiadását nem kell az oktatási szünetre korlátozni.

14. §

(1) Ha az oktatónak, valamint annak a pedagógusnak, akit szabadságidejéből munkára nem kötelező igénybe venni, a szabadságát részben az oktatási idő tartama alatt (szeptember 1-e és június 30-a között) adják ki, az oktatót, illetőleg a pedagógust az oktatási időre eső szabadság időtartamára, de legfeljebb 18 munkanapra az évi rendes szabadságidőből oktató vagy oktatással összefüggő munkára igénybe kell venni. Az igénybevételi kötelezettségtől - a 13. § (2) és (4) bekezdésében foglaltak alapján - oktatási időben kiadott szabadságok esetében el lehet tekinteni.

(2) Ha az oktatónak, valamint a pedagógusnak a munkaviszonya év közben szűnik meg - kivéve az áthelyezést - és szabadságát még nem vagy csak részben vette igénybe, részére csak a kötelezően kiadandó 30 - a 9. § (1) bekezdésében megjelölt dolgozó esetében 24 - munkanap szabadságnak a munkában töltött időre eső arányos részét -, illetve az abból ki nem adott napokat - kell pénzben megváltani.

(3) Az alsó és középfokú nevelési-oktatási intézmények határozott időre szóló munkaviszonyban álló dolgozóinak szabadságát - a lehetőség szerint - az alkalmazás idejére eső tanítási szünetben kell kiadni. Ha a munkaviszony időtartama alatt tanítási szünet nincs, vagy ha a szünet tartama alatt kiadott szabadságnapok száma kevesebb, mint ahány nap szabadság a dolgozót megilleti, a szabadságot, illetőleg annak ki nem adott részét a munkaviszony befejezésekor pénzben kell megváltani. A pedagógus szabadságának megváltásakor - a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - csak a kötelezően kiadandó 30 - a 9. § (1) bekezdésében megjelölt dolgozó esetében 24 - munkanap szabadságot szabad alapul venni.

A munka díjazása

15. §

[Az Mt. V. 63. §-ának (1) bekezdéséhez]

Az alsó és középfokú nevelési-oktatási intézmények, valamint a felsőoktatási intézmények dolgozói esetében a jubileumi jutalom összegének megállapításánál személyi alapbéren a vezetői és az alapbérjellegű működési pótlékokkal növelt, besorolás szerinti személyi alapbért kell érteni.

Vezető állású dolgozók

16. §

(Az Mt. V. 86. §-ához)

A költségvetési szerveknél alkalmazott magasabb vezető állású és vezető állású dolgozók körét a 3. számú melléklet állapítja meg.

Záró rendelkezések

17. §

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlásával kapcsolatos egyes rendelkezéseket a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban - a 3. és az 5. §-ban foglaltak kivételével - 1980. január 1-től kell alkalmazni. Egyidejűleg

- a munkásszálláson történő elhelyezés feltételeiről és a térítési díjakról szóló 2/1961. (III. 28.) MüM rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 158/1962. (M. K. 19.) MM utasítás,

- a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló, a 190/1968. (M. K. 24.) MM utasítással módosított 138/1967. (M. K. 22.) MM utasítás a jelen rendelet hatálya alá tartozó intézmények (vállalat) dolgozói vonatkozásában,

- az oktató-nevelőmunkát végző egyes dolgozók pótszabadságáról szóló 164/1970. (M. K. 21.) MM utasítás,

- az alsó és középfokú oktatási intézmények vezetőinek munkáltatói jogköréről szóló 158/1971. (M. K. 18.) MM utasítás, valamint

- az állami személyzeti munkáról szóló 1019/1974. (V. 2.) Mt. h. számú határozat végrehajtása tárgyában kiadott 102/1975. (M. K. 2.) OM utasítás 1. számú melléklete

hatályát veszti;

- az alsó és középfokú oktatási-nevelési intézmények pedagógusainak munkaidejét szabályozó 110/1966. (M. K. 2/A) MM utasításban a pedagógusok számára meghatározott heti 48 órás munkaidő heti 44 órára módosul;

- a tanácsok által fenntartott óvodák és az alsó fokú nevelési-oktatási intézmények szervezeti összevonásáról szóló, a 102/1980. (M. K. 4.) OM utasítással módosított 105/1979. (M. K. 7.) OM utasítás 14. pontja, valamint

- a tanácsok által fenntartott középfokú nevelési-oktatási intézmények szervezeti összevonásáról szóló 202/1979. (M. K. 12.) OM-MüM számú együttes utasítás 27. pontja a jelen rendelet 4. számú mellékletének B/1-6. pontjában foglaltak szerint

módosul

(3) A rendelet mellékleteit a Művelődésügyi Közlönyben kell közzétenni.

Dr. Polinszky Károly s. k.,

oktatási miniszter