6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet

az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről

A gazdasági miniszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a földmüvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, a többi érdekelt miniszterrel, az oktatásügyi miniszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával*, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetével, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetével, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetével, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetével, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, továbbá a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával** egyetértésben a következőket rendeljük:[1]

1. § (1) Építőipari tevékenység során építőgépet csak az kezelhet, aki az adott géptípusra érvényes, az 1-2. melléklet szerinti építőgépkezelő jogosítvánnyal (a továbbiakban: jogosítvány) rendelkezik.

(2) Az építőanyagipari, a lakás-, város- és községgazdálkodási szolgáltatás ágazatokban, a szállítási és hírközlési, a vízgazdálkodási, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási nemzetgazdasági ágakban, a bányászatban (a külfejtésben) és a villamoshálózat-építés területén jogosítvány szükséges az építőgép kezeléséhez akkor is, ha azt nem építőipari tevékenység során alkalmazzák.

(3) Ha az önjáró építőgép a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet alapján járműnek, vagy lassú járműnek minősül és a munkahely-változtatás során közutat, illetőleg saját használatú utat vesz igénybe, a vezetőnek a külön jogszabályban meghatározott érvényes engedéllyel is rendelkeznie kell.

2. §[2] (1) A rendelet alkalmazása szempontjából építőgépnek kell tekinteni - az építőanyagipari, az előregyártó, házgyári és egyéb technológiai gépeinek és gépi berendezéseinek kivételével - minden olyan önjáró, vontatott, vagy stabil kivitelezésű gépet, illetőleg gépi berendezést, amelyet az építési-szerelési, építőanyagipari, vagy a szállítási-rakodási tevékenység során - a bányaműveléshez szükséges földalatti létesítmények, a külfejtés, a villamoshálózat-építés, a vasúti felépítmények és a vízgazdálkodási fenntartás kivételével - alkalmaznak.

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából építőgépnek kell tekinteni az olyan járműveket is, amelyeket az építőipari népgazdasági ág tevékenységi körébe tartozó, a gépesítést szolgáló felépítménnyel láttak el.

(3) Az építőgépeket kezelés szempontjából egy-egy jellemző műszaki paraméter (pl. kotróedény térfogata, a gép teljesítménye stb.) alapján

- nehézgép,

- könnyűgép és

- kisgép

kategóriába kell besorolni. Ha a kategóriába sorolás egyértelműen nem állapítható meg, akkor az Építőgépkezelőket Képző Központ (a továbbiakban: Központ) állásfoglalása az irányadó.[3]

3. § (1) Az adott géptípusra érvényes jogosítvány tanfolyam elvégzésével és a vizsga letételével szerezhető meg.

(2) Tanfolyam elvégzése nélkül vizsgára bocsátható az, aki

a) a 3. mellékletben megjelölt szakmunkás-bizonyítványnyal vagy

b) épületgépész, általános gépipari, gépgyártás technológiai, vasút-gépészeti, mezőgazdasági gépészeti, autóközlekedési technikusi oklevéllel, vagy

c) építőgépészeti, gépészeti, gépgyártás technológiai, közlekedés-gépészeti, mezőgazdasági-gépészeti, út- és vasútépítési szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal (végbizonyítvánnyal) rendelkezik, továbbá az előírt gépkezelési gyakorlatot megszerezte.

(3) Tanfolyam elvégzése nélkül vizsgára bocsátható az is, aki magasabb kategóriába tartozó géptípusra érvényes jogosítvánnyal rendelkezik és az előírt gépkezelési gyakorlatot is megszerezte.

4. § (1) A bentlakásos nehézgépkezelő tanfolyamokat - a (2) bekezdésben, továbbá az 5. §-ban foglaltak kivételével - a Központ szervezi.

(2)[4] Nehézgépkezelő tanfolyamot - engedéllyel - gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] is szervezhet. Az engedélyt a gazdálkodó szervezet tevékenysége szerint ágazatilag illetékes Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága, a Gazdasági Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium adja meg.

(3) Könnyű- és kisgépkezelő tanfolyamot bármely gazdálkodó szervezet, továbbá a KIOSZ illetékes szerve engedély nélkül szervezhet.

(4) Tanfolyamot több gazdálkodó szervezet közösen is szervezhet, a lebonyolítással más szerv (pl. oktatási intézmény, tudományos egyesület stb.) is megbízható.

5. § (1) A Magyar Honvédségben sorkatonai szolgálatot teljesítők részére gépkezelő tanfolyam - engedély nélkül - a kijelölt képzési bázisokon, illetve az új kiképzési rendszerű műszaki csapatok esetén - a foglalkoztató vállalatoknál szervezhető.

(2) A Magyar Honvédségben a kiképzési bázisokon az építőgépkezelő képzést a Honvédelmi Minisztérium szakmailag illetékes szervei szervezik és irányítják.

6. § (1)[5] A nehéz- és könnyűgépkezelő tanfolyamok oktatási dokumentációit (tanterveit, tankönyveit, vizsgaszabályzatát stb.) - a (2), illetve a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az NKH Központi Hivatala, valamint az illetékes szakmai szakszervezetek egyetértésével a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium adja ki.

(2)[6] A Magyar Honvédség, továbbá a nehézipar területén szervezett gépkezelő tanfolyamok okatatási dokumentációinak kiadása - a Környezetvédelmi Minisztériummal, valamint az NKH Központi Hivatalával történő egyeztetés mellett - a Honvédelmi Minisztérium, illetőleg a Gazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozik.

(3) A kisgépkezelő tanfolyamok oktatási dokumentációinak kidolgozása és kiadása a tanfolyam szervezőjének a feladata.

7. § (1) Építőgépkezelő tanfolyamra, vagy vizsgára - (2) bekezdésben foglalt kivételével - az jelentkezhet, aki

a) nehézgépkezelő tanfolyam és vizsga esetén a 18., könnyű- és kisgépkezelő tanfolyam és vizsga esetén a 16. életévét betöltötte, illetőleg a tanfolyam vagy vizsga befejezéséig azt betölti,

b) általános iskolai végzettséggel rendelkezik,

c) az előírt előzetes orvosi vizsgálaton megfelelt,

d) munkaviszonyban áll, vagy iparjogosítvánnyal rendelkezik,

e) forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott, a közúti forgalomban is részt vevő építőgépek közül - könnyűgépek esetén "C", nehézgépek esetén "F" kategóriájú - gépjárművezetői engedéllyel is rendelkezik.

(2) A 3. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti vizsga esetén a korhatárra vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni.

8. § (1) Építőgépkezelő vizsgát elnökből és két tagból álló bizottság előtt kell tenni. A bizottság elnökét és tagjait a tanfolyamot, vizsgát szervező szerv, illetőleg - ha a nehézgépkezelő tanfolyam szervezését a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium engedélyezte -, a központ igazgatója bízza meg a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2)[7] A nehéz- és könnyűgépkezelő vizsga bizottságának elnökét a tanfolyamot, illetőleg vizsgát szervező szerv szerint ágazatilag illetékes

a)[8] az NKH Központi Hivatala, Gazdasági Minisztérium

b) az a) pontban nem említett esetben pedig a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által - az iparági-ágazati szakszervezettel egyetértésben - jóváhagyott jegyzék alapján kell megbízni.

(3) Kisgépkezelő tanfolyam és vizsga esetén a vizsgabizottság egyik tagjára a vállalati szakszervezeti bizottság tesz javaslatot.

(4) Az 5. § (2) bekezdése szerinti tanfolyamok befejezése után a résztvevők az Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium illetékes szervei által kijelölt vizsgabizottság előtt tesznek vizsgát.

9. § (1)[9] A jogosítvány kiadására, anyakönyvezésre, másolatok kiadására a Központ, az NKH Központi Hivatala, a Gazdasági Minisztérium és az Országos Vízügyi Hivataltól átruházott jogkörben a Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézet illetékes.

(2) A jogosítvány illetékét külön jogszabály rendelkezései szerint kell megállapítani.

(3) A jogosítvány érvényességének újabb géptípusra történő kiterjesztéséhez, vagy a jogosítványba bejegyzett nehéz-, illetőleg könnyűgépek szerkezetének, működésének lényeges változtatása esetén kiegészítő tanfolyamon kell részt venni és vizsgát tenni.

(4)[10] A (3) bekezdésben említett esetben kiegészítő tanfolyam nélkül vizsgát tehet az, aki olyan géptípusra akar vizsgázni, amely a jogosítványba bejegyzett géptípussal azonos gépcsoportba tartozik.

(5) Külföldön szerzett építőgépkezelő jogosítványok honosítását a Központ végzi.

10. §[11] (1) Az építőgépkezelő tanfolyamok önköltségesek. A tanfolyami hallgatók kedvezményeire a továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről szóló 9/1978. (VIII. 15.) MüM rendelettel módosított 23/1974. (IX. 4.) MüM rendelet előírásait kell alkalmazni.

(2) A Magyar Néphadsereg kiképzési bázisain szervezett építőgépkezelő tanfolyamok költségeit a Magyar Néphadsereg, a vállalati szervezésű tanfolyamokét pedig a foglalkoztató vállalat viseli.

(3) Az építőgépkezelő tanfolyam alapfokú tanfolyamának minősülő, óra- és vizsgadíjaira külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

11. §[12] A jogosítvánnyal rendelkezők a 4/1981. (III. 31.) EüM rendeletben foglaltak szerint kötelesek időszakos orvosi vizsgálaton megjelenni.

12. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az építőipari gépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőipari gépek kezelőinek képzéséről szóló 1/1960. (Ép. Ért. 15-16.) ÉM-KPM, valamint a sorkatonai szolgálat alatt megszerezhető építőipari gépkezelői képesítésről szóló 5/1975. (Ép. Ért. 4.) ÉVM-KPM-HM együttes utasítás hatályát veszti.

(3)[13] A rendelet hatályba lépése előtt kiállított jogosítványok közül a központ és jogelődjei, továbbá a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal által kiadott jogosítványok 1990. december 31-ig érvényesek.

1. melléklet a 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelethez

A jogosítvány külső oldala

Gazdasági Minisztérium Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium

ÉPÍTŐGÉPKEZELŐ JOGOSÍTVÁNY

2. melléklet a 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelethez

3. melléklet a 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelethez

Az építőipari nehéz- és könnyűgépkezelő jogosítvány megszerzéséhez figyelembe vehető szakmák jegyzéke