20/1981. (XI. 19.) MÉM rendelet

a melioráció irányításáról, tervezéséről és ellenőrzéséről

A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 38/1977. (X. 12.) MT rendelet 9. §-a, és 14. §-ában kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökével, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben az alábbiakat rendelem:

Általános rendelkezések

1. §

(1) E rendelet alkalmazásában:

a) melioráció minden olyan tartós és lényeges hatású beavatkozás, amely a földhasználat igényeivel összhangban kedvezően módosítja a termőhelyi adottságokat. A melioráció fejlesztési tevékenység, egymással szorosan összefüggő biológiai, kémiai, fizikai és műszaki eljárások komplex rendszere, amely a talaj természetes termékenységének megőrzését, tartós növelését alapozza meg, és a korszerű gazdálkodás termőhelyi feltételeit alakítja ki. Magában foglalja a területrendezési, talajvédelmi, mezőgazdasági célú vízrendezési és talaj javítási feladatok összességét;

b) Önállóan meliorálható az a terület, amelynek határán belül a meliorációs beavatkozások kölcsönösen összefüggnek, a terület határain kívüli feltételektől függetlenek, és a létesítmények önálló funkciója biztosítható. Önállóan meliorálható terület lehet egy vagy több vízgyűjtő térség, egy szocialista szervezet teljes területe, vagy annak valamilyen célból kiválasztott önálló része;

c) részleges (nem komplex) melioráció az olyan meliorációs tevékenység, amelynek során az adott területen a melioráció helyileg szükséges elemei közül csak a kívánt cél eléréséhez nélkülözhetetlen munkát végzik el.

(2) A meliorációs beruházás fogalmát a mező-és erdőgazdasági szervezetek beruházási rendjéről szóló jogszabály tartalmazza.

2. §

(1) A melioráció irányításával, szervezésével és ellenőrzésével kapcsolatos központi feladatokat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központja, a területi szakmai és hatósági feladatokat - külön jogszabály szerint - a megyei (fővárosi) növényvédelmi és agrokémiai állomások (a továbbiakban: megyei állomás) látják el.

(2) A megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) a meliorációs feladatok keretében:

a) a mezőgazdasági termelésfejlesztési célkitűzésekkel összhangban kidolgozza a melioráció fejlesztési koncepcióját;

b) meghatározza a termelésfejlesztés megalapozásához szükséges meliorációs feladatokat;

c) kiválasztja és ütemezi a meliorálandó térségeket;

d) begyűjti és elbírálja a meliorációs beruházási igényeket;

e) végzi a térségi meliorációs beruházások támogatására vonatkozó pályázatokkal összefüggő, külön jogszabályban meghatározott feladatokat;

f) elvégzi a meliorációs beruházásokhoz biztosított állami támogatási keret megyén belüli, illetőleg üzemek közötti elosztását;

g) a melioráció fejlesztési koncepciójának megfelelően szervezi és irányítja a meliorációs tervek elkészítését;

h) felügyeletet gyakorol a meliorációs beruházások megvalósításánál, a meliorációs létesítmények üzemeltetésénél és fenntartásánál, a meliorált területek hasznosításánál.

(3) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központja, a megyei mezőgazdasági osztályok és a megyei állomások feladataikat az Országos Vízügyi Hivatal és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (a továbbiakban: OKTH) illetékes területi szervei véleményének meghallgatásával látják el. A megyei mezőgazdasági osztályok e jogszabályban írt és a termelőszövetkezeteket (szakszövetkezeteket) is érintő feladatok végrehajtása során a területileg illetékes területi szövetség véleményét kötelesek kikérni.

A melioráció tervezési rendszere

3. §

Meliorációt az a szocialista szervezet tervezhet, amely megfelel a mezőgazdasági technológiai tervezésről és tervezők képesítési feltételeiről szóló jogszabályban előírt követelményeknek.

Tájrendezési terv

4. §

(1) Ha a meliorációval érintett terület a 3000 ha-t meghaladja a tájvédelem megalapozására, a tájvédelem követelményeinek érvényesítése érdekében tájrendezési tervet kell készíteni. A tájrendezési terv elkészíttetéséről és a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztéséről a megyei mezőgazdasági osztály gondoskodik.

(2) A tájrendezési terv elkészítésének kötelezettsége alól a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felmentést adhat.

(3) Nem kell tájrendezési tervet készíteni, ha a térségi vagy üzemi meliorációs terv a tájrendezési feladatokat önálló fejezetként tartalmazza.

Térségi meliorációs terv

5. §

(1) Ha a meliorációt térségfejlesztés keretében irányozzák elő az önállóan meliorálható területre a megyei mezőgazdasági osztály szervezésében térségi meliorációs tervet (a továbbiakban: térségi terv) kell készíteni.

(2) Ha a térségi terv több megyét érint, a szervezés az érintett mezőgazdasági osztályok közös feladata, de megállapodhatnak abban, hogy azt az egyik érintett megyei mezőgazdasági osztály látja el.

(3) A térségi terv elkészítésének szervezésébe be kell vonni a meliorációval érintett szocialista szervezeteket (a továbbiakban: érdekelt). Az érdekeltek társulhatnak, vagy körükből kiválaszthatják azt, aki a beruházói feladatokat ellátja.

(4) A térségi terv tartalmi követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(5) A térségi terv elkészítésének költségeit - az érdekeltség arányában megosztva - a meliorációs beruházásokra rendelkezésre álló összegből kell fedezni.

6. §

(1) A térségi terv készítésekor a tervező köteles a területhasznosítási, tájrendezési és meliorációs elképzelésekről - lehetőleg a helyszínen - az érdekelteket, valamint a (2) bekezdésben említett szervezeteket tájékoztatni és észrevételeiket figyelembe venni.

(2) A térségi tervet az érdekeltek az illetékes megyei földhivatal, megyei állomás, termelőszövetkezetek területi szövetsége, vízügyi igazgatóság, erdőfelügyelőség, és az OKTH véleményének figyelembevételével fogadják el.

(3) Az érdekeltek területarányos többsége által elfogadott térségi terv, a rájuk eső feladatok vonatkozásában, a többi érdekelt számára is kötelező.

(4) A térségi terv alapadatait, munkarészeit és az egyéb számításokat a tervező köteles az elfogadástól számított 15 évig megőrizni és az érdekeltek kérésére rendelkezésükre bocsátani.

Üzemi meliorációs terv

7. §

(1) Ha térségi terv nem készült a szocialista-szervezet a tulajdonában, kezelésében, használatában levő teljes földterületre vagy annak meghatározott részére a meliorációs feladatok meghatározása céljából üzemi meliórációs tervet (a továbbiakban: üzemi terv) készít. Elkészítéséhez - állami támogatás igénybevétele esetén - a megyei mezőgazdasági osztály előzetes engedélye szükséges.

(2) Az üzemi terv elkészítése során a 6. § (1) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni. Az üzemi terv tartalmi követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

8. §

Ha a meliorációval összefüggésben művelési ág-változás vagy valakitől terület igénybevétele szükséges a vonatkozó kérelemhez a meliorációs terv egy példányát is csatolni kell. Az előkészítés keretében meg kell állapítani az érintett területek tulajdonjogi helyzetét is.

Kiviteli tervek

9. §

(1) A tájrendezési, a térségi, illetőleg az üzemi tervek alapján a kiviteli terv elkészítéséről a tulajdonában, kezelésében, használatában levő földre vonatkozóan a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a szocialista szervezet gondoskodik.

(2) A helyi jelentőségű közcélú művek kiviteli tervének elkészítése az illetékes vízi társulat, a jelentősen közcélú művek kiviteli tervének elkészítése, illetőleg a tervek elkészíttetése az illetékes vízügyi igazgatóság feladata.

Részleges (nem komplex) melioráció

10. §

(1) Állami támogatás igénybevétele esetében részleges (nem komplex) meliorációt tervezni és kivitelezni a megyei mezőgazdasági osztály előzetes engedélyével szabad.

(2) A részleges melioráció engedélyezésénél előnyben kell részesíteni azokat az önállóan meliorálható területeket, amelyeken a beavatkozás a termőfelületen szükséges, melynek eredményeként a terület termőképessége jelentősen megnövekszik és ahol a befogadó medrek, csatornák kiépítettsége megfelelő.

(3) A részleges melioráció tervezése során a 2. számú mellékletben foglalt tartalmi követelményekhez képest rövidített tartalmú meliorációs program is elegendő.

A melioráció megvalósítása

11. §

(1) A meliorációs munkát a szocialista szervezet saját területén elvégezheti vagy a kivitelezéssel erre jogosult gazdálkodó szervezetet is megbízhat. A meliorációs munkák végzése a mezőgazdasági üzemekben alaptevékenységnek minősül.

(2) Ha a melioráció háromezer ha-nál nagyobb területet érint, vagy ha értéke a 25 millió Ft-ot meghaladja, a szocialista szervezet köteles megfelelő képzettségű szakembert foglalkoztatni, továbbá a meliorációs munkák művezetéséről gondoskodni.

Meliorációs létesítmények üzemeltetése és fenntartása

12. §

Ha a melioráció állami támogatással valósul meg, a meliorált terület hasznosításáról, termelési eredményeiről és költségeiről 5 évig elkülönítetten nyilvántartást kell vezetni és annak adatait évente a megyei mezőgazdasági osztállyal közölni kell.

13. §

A megvalósított és átadott létesítmények fenntartására éves fenntartási tervet kell készíteni. A fenntartási terv tartalmi követelményeit a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A terv elkészítésének költségei a fenntartási alap terhére számolhatók el.

Hatálybalépés

14. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a 17/1968. (V. 18.) MÉM rendelet, a 22/1970. (IX. 23.) MÉM rendelet, a 23/1972. (XII. 2.) MÉM rendelet 18. §-a és az 1/1973. (I. 8.) MÉM rendelet 15. §-a hatályát veszti.

Váncsa Jenő s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

1. számú melléklet a 20/1981. (XI. 19.) MÉM rendelethez

Térségi terv

I. Összefoglalás

1. A térség meghatározása és jellemzése

2. Térségfejlesztési elképzelések

2.1. A térség általános fejlesztési célkitűzései

2.2. A térség táj- és környezetfejlesztési koncepciója

2.3. A térség mező- és erdőgazdasági fejlesztésének célkitűzései

3. Az előirányzott mező- és erdőgazdasági fejlesztést megalapozó meliorációs feladatok és költségeik

4. A mező- és erdőgazdasági terület fejlesztésével kapcsolatos táj- és környezetrendezési feladatok és költségeik

5. A meliorált területek hasznosítása

6. A térségi meliorációs és tájrendezési feladatok megvalósításának programozása

II. A térségfejlesztés részletes terve

1. A térség helyzete a meliorációs fejlesztés előtt

1.1. A térség földrajzi elhelyezkedése és közigazgatási helyzete, területi adatok

1.2. A térségben működő (érdekelt) üzemek és intézmények

1.3. A térség mező- és erdőgazdasági termelését befolyásoló tényezők és a térség termőterületének teljesítőképessége

1.4. A térség mező- és erdőgazdasági üzemeinek közgazdasági helyzete

1.5. A mező- és erdőgazdasági terület hasznosításának jellemzése

1.6. A térség táj- és környezetvédelmi helyzetének jellemzése

2. A térségfejlesztés meliorációs fejlesztése

2.1. A melioráció szerepe a térség mező- és erdőgazdálkodásának fejlesztésében

2.2. Meliorációs feladatok

2.3. A melioráció költségei, források és költségviselők közötti megosztása

3. A térség tájrendezési és környezetfejlesztése

3.1. A térségi tájrendezési és környezetfejlesztési célkitűzések

3.2. A tájrendezési és környezetfejlesztési feladatok

3.3. A tájrendezési és környezetfejlesztési feladatok költségei, és költségviselők közötti megosztása

III. A meliorációs és tájrendezési feladatok megvalósításának programozása

IV. A meliorált terület használata

1. A mező- és erdőgazdasági területek hasznosítása

2. Meliorációs létesítmények fenntartása

V. A melioráció eredményének ökonómiai értékelése

2. számú melléklet a 20/1981. (XI. 19.) MÉM rendelethez

Üzemi terv

I. Összefoglalás

1. Az üzemi adottságok jellemzése

2. Az üzem mező- és erdőgazdasági fejlesztésének célkitűzései

3. Az üzem mező- és erdőgazdasági fejlesztésének tájrendezési és környezetfejlesztési feltételei

4. Meliorációs feladatok és költségeik

5. Tájrendezési és környezetfejlesztési feladatok és költségeik, azok források szerinti megoszlása

6. A meliorációs, tájrendezési és környezetfejlesztési feladatok megvalósításának programozása

II. A meliorációs fejlesztés részletes terve

1. A meliorációs fejlesztésre kijelölt terület helyzete a fejlesztés előtt.

1.1. Az üzemi adottságok jellemzése és a meliorációra kijelölt terület meghatározása

1.2. A meliorációra kijelölt terület mező- és erdőgazdasági termelését befolyásoló tényezők és a terület teljesítőképessége

1.3. A meliorációra kijelölt terület táj- és környezetrendezési állapota

2. A meliorációs fejlesztés terve

2.1. A melioráció szerepe az üzem-, mező- és erdőgazdaság fejlesztésének megalapozásában

2.2. Meliorációs feladatok

2.3. Meliorációs feladatok költségei és azok források szerinti megoszlása

3. Tájrendezés és környezetfejlesztés

3.1. A meliorációra kijelölt területtel kapcsolatos tájrendezési és környezetfejlesztési elképzelések

3.2. Tájrendezési és környezetfejlesztési feladatok; költségeik és azok költségviselők és források szerinti megoszlása

III. A meliorációs, tájrendezési és környezetfejlesztési feladatok programozása

IV. A meliorált terület hasznosítása

1. A mező- és erdőgazdasági területek hasznosítása

2. A meliorációs létesítmények fenntartása

V. A melioráció eredményének ökonómiai értékelése

3. számú melléklet a 20/1981. (XI. 19.) MÉM rendelethez

Fenntartási terv

1. Műszaki leírás

2. Átnézetes helyszínrajz 1:10 000

3. Vonalas létesítmények hossz- és keresztszelvényei, részletes helyszínrajzai

4. Részletes méret- és mennyiségkimutatás

5. Költségvetés

6. Egyéb szükséges munkarészek